<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<?xml-stylesheet type="text/xsl" media="screen" href="/~d/styles/rss2full.xsl"?><?xml-stylesheet type="text/css" media="screen" href="http://feeds.feedburner.com/~d/styles/itemcontent.css"?><rss xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/" xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/" xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom" xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/" xmlns:feedburner="http://rssnamespace.org/feedburner/ext/1.0" version="2.0">
<channel>
	<title>Hozzászólások: garrotter.hu</title>
	
	<link>http://garrotter.hu</link>
	<description />
	<lastBuildDate>Sun, 13 May 2012 05:26:06 +0000</lastBuildDate>
	<sy:updatePeriod>hourly</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>1</sy:updateFrequency>
	<generator>http://wordpress.org/?v=3.3.2</generator>
	<atom10:link xmlns:atom10="http://www.w3.org/2005/Atom" rel="self" type="application/rss+xml" href="http://feeds.feedburner.com/garrotter-hozzaszolasok" /><feedburner:info uri="garrotter-hozzaszolasok" /><atom10:link xmlns:atom10="http://www.w3.org/2005/Atom" rel="hub" href="http://pubsubhubbub.appspot.com/" /><feedburner:browserFriendly></feedburner:browserFriendly><item>
		<title>Read It Later: hozzászólás (Palócz István)</title>
		<link>http://garrotter.hu/2012/05/12/read-it-later/comment-page-1/#comment-167</link>
		<dc:creator>Palócz István</dc:creator>
		<pubDate>Sun, 13 May 2012 05:26:06 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://garrotter.hu/?p=1246#comment-167</guid>
		<description>Alapvetően szerintem az olvasd el későbbel az a baj, hogy az adott pillanatban azért nem olvasod el, mert az adott bejegyzés nagyobb figyelmet (részletesebb, mélyebb, stb) kíván, mint amivel az adott szkennelő állapotban rendelkezel. Ez később se változik meg amikor csak úgy olvasni akarsz valamit. Ezek a bejegyzésekhez általában fókuszáltabb figyelemre van szükséged. Ezért tartom én praktikusnak, hogy az olvasás pillanatában rendszerezzük az adott irományt(ez „szétszórtan” is megy), és így lehetővé válik, hogy később amikor egy adott témában akarunk elmélyülni, akkor vegyük elő a már rendszerezett anyagokat.

http://palocz.hu/node/232

pp</description>
		<content:encoded><![CDATA[<p>Alapvetően szerintem az olvasd el későbbel az a baj, hogy az adott pillanatban azért nem olvasod el, mert az adott bejegyzés nagyobb figyelmet (részletesebb, mélyebb, stb) kíván, mint amivel az adott szkennelő állapotban rendelkezel. Ez később se változik meg amikor csak úgy olvasni akarsz valamit. Ezek a bejegyzésekhez általában fókuszáltabb figyelemre van szükséged. Ezért tartom én praktikusnak, hogy az olvasás pillanatában rendszerezzük az adott irományt(ez „szétszórtan” is megy), és így lehetővé válik, hogy később amikor egy adott témában akarunk elmélyülni, akkor vegyük elő a már rendszerezett anyagokat.</p>
<p><a href="http://palocz.hu/node/232" rel="nofollow">http://palocz.hu/node/232</a></p>
<p>pp</p>
]]></content:encoded>
	</item>
	<item>
		<title>Sok minden történt: hozzászólás (Antal István)</title>
		<link>http://garrotter.hu/2011/08/12/sok-minden-tortent/comment-page-1/#comment-166</link>
		<dc:creator>Antal István</dc:creator>
		<pubDate>Mon, 12 Mar 2012 15:32:27 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://www.garrotter.hu/2011/08/12/sok-minden-tortent/#comment-166</guid>
		<description>Ha igazán szép erdőben és vidéken szeretnél túrázni, akkor ötletet tudok adni :)

Tavaly nekünk Szlovákia volt az úticél, Somoskőújfalunál mentünk át a határon. Mindenképp hazai vidéket is szerettünk volna útba ejteni, hogy az utazás huzatosabb legyen, ne csak abból álljon, hogy odamegyünk és hazajövünk… így találtuk rá egy nagyon kedves kis helyre. Tavaly jártunk Salgótarján mellett, egy kis település szállodájában.

A környéken szétnéztünk, és gyönyörű helyeket találni északon…voltunk a Salgó várában, a Somoskői várban, ott vannak a bazaltorgonák, itt van még a Medves-fennsík is, de egyébként az egész vidék gyakorlatilag túraútvonalak sorából áll. A helyi vadasparktól kezdve a környék bányataváig minden jól megközelíthető!!

Ritka szép képeket csináltunk a környéken!

A környéken van egy szálloda a kényelmeseknek, de vannak faházak is a szálloda területén.

Nem utolsó szempontként megemlíteném, hogy az éttermük is pazar :D

A terület amúgy szinte ismeretlen, a köztudatban nem hallani róla…internetes anyag is szinte nulla…mi is csak szálláskeresés során, a szálloda honlapját böngészve találtuk meg, hogy milyen lehetőségek vannak a vidéken.

Itt voltunk: http://www.medves.hu/belfoldi-utazasi-ajanlatok</description>
		<content:encoded><![CDATA[<p>Ha igazán szép erdőben és vidéken szeretnél túrázni, akkor ötletet tudok adni <img src='http://garrotter.hu/wp-includes/images/smilies/icon_smile.gif' alt=':)' class='wp-smiley' /> </p>
<p>Tavaly nekünk Szlovákia volt az úticél, Somoskőújfalunál mentünk át a határon. Mindenképp hazai vidéket is szerettünk volna útba ejteni, hogy az utazás huzatosabb legyen, ne csak abból álljon, hogy odamegyünk és hazajövünk… így találtuk rá egy nagyon kedves kis helyre. Tavaly jártunk Salgótarján mellett, egy kis település szállodájában.</p>
<p>A környéken szétnéztünk, és gyönyörű helyeket találni északon…voltunk a Salgó várában, a Somoskői várban, ott vannak a bazaltorgonák, itt van még a Medves-fennsík is, de egyébként az egész vidék gyakorlatilag túraútvonalak sorából áll. A helyi vadasparktól kezdve a környék bányataváig minden jól megközelíthető!!</p>
<p>Ritka szép képeket csináltunk a környéken!</p>
<p>A környéken van egy szálloda a kényelmeseknek, de vannak faházak is a szálloda területén.</p>
<p>Nem utolsó szempontként megemlíteném, hogy az éttermük is pazar <img src='http://garrotter.hu/wp-includes/images/smilies/icon_biggrin.gif' alt=':D' class='wp-smiley' /> </p>
<p>A terület amúgy szinte ismeretlen, a köztudatban nem hallani róla…internetes anyag is szinte nulla…mi is csak szálláskeresés során, a szálloda honlapját böngészve találtuk meg, hogy milyen lehetőségek vannak a vidéken.</p>
<p>Itt voltunk: <a href="http://www.medves.hu/belfoldi-utazasi-ajanlatok" rel="nofollow">http://www.medves.hu/belfoldi-utazasi-ajanlatok</a></p>
]]></content:encoded>
	</item>
	<item>
		<title>YO nekem: hozzászólás (Már nem annyira Yo nekem | garrotter.hu)</title>
		<link>http://garrotter.hu/2007/02/27/yo-nekem/comment-page-1/#comment-165</link>
		<dc:creator>Már nem annyira Yo nekem | garrotter.hu</dc:creator>
		<pubDate>Sun, 19 Feb 2012 13:13:37 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://www.garrotter.hu/?p=89#comment-165</guid>
		<description>[...] tűnik a február vége nálam az internet szolgáltatók váltásának ideje. 2007. februárjában váltottam YO neked díjcsomagra. Azóta már nem annyira tetszik. Mostanában elég sokszor elmegy az internet, nem tűnik [...]</description>
		<content:encoded><![CDATA[<p>[...] tűnik a február vége nálam az internet szolgáltatók váltásának ideje. 2007. februárjában váltottam YO neked díjcsomagra. Azóta már nem annyira tetszik. Mostanában elég sokszor elmegy az internet, nem tűnik [...]</p>
]]></content:encoded>
	</item>
	<item>
		<title>Karcagi kirándulás: hozzászólás (Etana70)</title>
		<link>http://garrotter.hu/2010/10/24/karcagi-kirandulas/comment-page-1/#comment-164</link>
		<dc:creator>Etana70</dc:creator>
		<pubDate>Tue, 07 Feb 2012 15:35:58 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://www.garrotter.hu/?p=741#comment-164</guid>
		<description>Tisztázni kellene végre, hogy Karcagon kunok vagy kazahunok élnek? Ez a két nép ugyan hunfajú rokonnép, de nem azonos. A Kunok -a magyar honfoglalás előtt- többnyire a Volgánál éltek és itt az un Jász Síkságon. A kazahok pedig a kunoktól lényegesebben keletebbre...A kazahun terület neve Kazária volt Álmosék idejében. Kazáriát pedig Aladár alapította, aki Buda fősámán fia volt. Buda pedig Atilla bátyja volt és Ő 435.-ben érkezett ide kazahunjai élén. Atilla 433-ban toppant be a székelyei élén...
 A magyarok is hunfajúak, azaz az előbbi kettőnek a rokonnépei. Mert vagy 30 hunfajú törzs létezett a szkíta, a kun, a kazahun, a székely (széki hun), az ujgúr, a manysi, a kabar, az úz (palóc) az avar, vepsze, török, tatár, mongol, jász, besenyő...stb. Az első kun betelepülés ide kb Jézus korában történt. Tündér Ilona (535-ben halt meg) is kun volt, Majsa kun fejedelem lányaként -----szóval hosszú ez. Tehát Karcagon kunok lanak vagy kazahunok? Nem azonosak...Az Arvisurából ez megismerhető ..lenne. de a mai magyar nem olvas..</description>
		<content:encoded><![CDATA[<p>Tisztázni kellene végre, hogy Karcagon kunok vagy kazahunok élnek? Ez a két nép ugyan hunfajú rokonnép, de nem azonos. A Kunok -a magyar honfoglalás előtt- többnyire a Volgánál éltek és itt az un Jász Síkságon. A kazahok pedig a kunoktól lényegesebben keletebbre&#8230;A kazahun terület neve Kazária volt Álmosék idejében. Kazáriát pedig Aladár alapította, aki Buda fősámán fia volt. Buda pedig Atilla bátyja volt és Ő 435.-ben érkezett ide kazahunjai élén. Atilla 433-ban toppant be a székelyei élén&#8230;<br />
 A magyarok is hunfajúak, azaz az előbbi kettőnek a rokonnépei. Mert vagy 30 hunfajú törzs létezett a szkíta, a kun, a kazahun, a székely (széki hun), az ujgúr, a manysi, a kabar, az úz (palóc) az avar, vepsze, török, tatár, mongol, jász, besenyő&#8230;stb. Az első kun betelepülés ide kb Jézus korában történt. Tündér Ilona (535-ben halt meg) is kun volt, Majsa kun fejedelem lányaként &#8212;&#8211;szóval hosszú ez. Tehát Karcagon kunok lanak vagy kazahunok? Nem azonosak&#8230;Az Arvisurából ez megismerhető ..lenne. de a mai magyar nem olvas..</p>
]]></content:encoded>
	</item>
	<item>
		<title>: hozzászólás (pulykakakas)</title>
		<link>http://garrotter.hu/2007/10/18/221/comment-page-1/#comment-163</link>
		<dc:creator>pulykakakas</dc:creator>
		<pubDate>Sat, 21 Jan 2012 19:57:37 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://www.garrotter.hu/?p=217#comment-163</guid>
		<description>Alaposan lemaradtam az őszről, de akkor most mondom: szép, nagyon tetszik.</description>
		<content:encoded><![CDATA[<p>Alaposan lemaradtam az őszről, de akkor most mondom: szép, nagyon tetszik.</p>
]]></content:encoded>
	</item>
</channel>
</rss>

