Azok a kedvencek, akik ezen a napon kerülnek új gazdájukhoz, pórázzal vagy táppal térhetnek haza otthonukba. A helyszínen kutyakozmetikus mutat gyakorlati fogásokat a kiválasztott eb szőrzetének ápolásához, illetve szakképzett kutyaoktató segíti hasznos tanácsokkal a jövevény beilleszkedését új családjába.

Egészségük védelme érdekében a kölyök kutyák következő védőoltásának költéségét az Alapítvány fedezi, illetve 10% kezelési kedvezményre lesznek jogosultak, a Barzó Állatgyógyászati Centrum jóvoltából.

Az örökbefogadáshoz személyigazolvány és lakcímkártya szükséges, valamint egy jelképes örökbefogadási díj befizetése, mely keverék kutyusok esetén 3.000 Ft, fajtatiszta kutyák esetén 5.000 Ft, ami magába foglalja legalább 2 védőoltásuk és mikrochip azonosítójuk költségeit.

A cicák örökbefogadási díja 1000 Ft, akik vitamint kapnak ajándékba.

Az Állatotthon lakói előzetesen megtekinthetőek honlapunkon: www.allatbarat.com, vagy személyesen a Nyíregyháza, Csatorna u. 2. szám alatt, ahol lehetőség van a személyes ismerkedésre is.

Szeretettel várunk minden leendő gazdit és érdeklődött, illetve mindenkit, aki egy kellemes napot szeretne eltölteni állatok és állatbarátok között!

Bővebb információk: Állatbarát Alapítvány
cím: 4400, Nyíregyháza, Csatorna utca 2.
tel: 42/ 727-736
e-mail: allatbarat@allatbarat.com
web: www.allatbarat.com

A bostoni New England Aquarium kutatóinak elsőként sikerült bizonyítaniuk a hajók okozta zaj és a bálnák stresszszintjének megemelkedése közötti összefüggést. A szakemberek szerint miután a New York-i Világkereskedelmi Központ ellen intézett terrortámadás után visszaesett a helyi tengeri forgalom, a hajók által kibocsátott zaj mértéke a felére csökkent. Ez lehetővé tette számukra, hogy megvizsgálják a változó óceáni zajszennyezés bálnákra gyakorolt hatását.

“Azt eddig is tudtuk, hogy a bálnák más frekvencián kezdenek kommunikálni, hogy alkalmazkodjanak a hajók zajához, ám a mostani eredményeink szerint itt nem csupán kellemetlenségről, hanem komoly fizikai következményekről van szó” – idézte a tanulmányt vezető Rosalind Rollandot a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadása (www.telegraph.co.uk). A Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a hajócsavar hangja ugyanabban a frekvenciatartományban mozog, mint amelyet egyes bálnák a kommunikációhoz használnak.

Korábbi tanulmányok szerint néhány bálnafaj úgy alkalmazkodik a zajos környezethez, hogy hangosabb, vagy sokkal gyakoribb akusztikus jeleket bocsát ki. Az elmúlt ötven év során jelentősen megnőtt, és kiterjedtebbé vált a teher- és a katonai hajók, valamint az olajfelderítésre használt magasdecibelű hanglokátorok által kibocsátott zajok mértéke.

Ezeknek a hatásáról megoszlanak a vélemények. A környezetvédők szerint azonban ez a fajta tengeri zajszennyezés megzavarja a bálnák énekét és a halálukat is okozhatja.

A kutatók 2001 júliusában – nem sokkal a szeptember 11-ei terrortámadás előtt – kezdték meg tanulmányozni az északi simabálnákat (Eubalaena glacialis), amelyek oda-vissza úsznak Észak-Amerika keleti partja mentén, mielőtt nyár végén összegyűlnének a kanadai Fundy-öbölben, hogy világra hozzák a borjaikat.

A tanulmány során a kutatók évente hat héten át gyűjtötték a bálnák ürülékét a vízfelszínről, egészen 2005-ig. A szakemberek a minták glükokortikoidhormon-koncentrációja alapján tudták mérni a bálnák stresszszintjének változását: az értékek tökéletesen egybeesetek a hajóforgalom hirtelen lecsökkenésével, majd visszaállásával. “A jó hír tehát az, hogy a probléma orvosolható” – mondta a szakember. A glükokortikoid rövid távú megemelkedése – amelyet kiválthat az ellenség közelsége, vagy az éhezés – segít az állatoknak az energiaraktározásban.

A stressz okozta hosszú távú megemelkedés azonban fejlődési rendellenességet, legyengült immunrendszert és csökkent szaporodási képességet okozhat. Korábbi tanulmányok szerint a szárazföldi állatoknál ugyanilyen krónikus stresszt okozhatnak a lánctalpas közlekedési eszközök, és a zajos turista-, illetve közúti forgalom.

- MTI -

Szerencsére a kereskedésekben és a nagy bevásárlóközpontokban hozzá lehet jutni a több hónapig is elálló száraz- , illetve konzerv eledelekhez. Ezeknek a téli időszakra történő felhalmozása mindenképpen célszerű ötlet, így kutyáink és macskáink nem fognak az éhségtől szenvedni a kieső napokon.

Legyen otthon tartalék ennivaló

Vannak persze olyan állatok, amelyek a főtt ételt részesítik előnyben, ilyenkor nincs hát más megoldás, főzni kell. Ha viszont nem szeretnénk minden egyes napot állateledel készítésével eltölteni, az is megoldható, hogy nagyobb adagot készítünk, amelyet kisebb adagokra szétporciózva és kis műanyag dobozokba becsomagolva a mélyhűtőbe tesszük az ínségesebb napokra. Egy kis csomagot csak elő kell venni, betenni a mikrohullámú sütőbe és megmelegíteni.

Az akváriumi halak egyik fő eledele a tubifex (Tubifex tubifex, azaz csővájóféreg). Sokan undorodnak tőle, a halak viszont annál inkább kedvelik. Ezeket a férgeket a húsipari kombinátok, illetve vágóhidak vízelvezető rendszereinél az iszap alól “bányásszák ki”, ami különösen a téli időszakban nagyon kemény feladat. Ha rettenetesen hideg van, és befagy a lelőhely, akkor akadozik az ellátás. Ebben az esetben vagy száraztáppal etessük a halakat, vagy kapható lefagyasztott állapotban is tubifex, szúnyoglárva, artémia (rák) és egyéb halnyalánkság. Egy-egy fagyasztott tubifexkockát szűrő alatt a csap alá kell tenni és átmosni, a felengedés és vízzel történő átöblítés után a halak szívesen elfogyasztják azt. De vehetünk számukra állatkereskedésekben vagy szakboltokban kapható, hálózatról üzemeltethető, előre beprogramozható önetetőt is, amely meghatározott időközönként adagolja a szárazeledelt.

A teknősök, kígyók, gyíkok hosszabb időt (napokat, esetleg heteket) is kibírnak, így ők jobban bírják az éhezést. Pár napos fennakadás nem okoz számukra érezhető kiesést, sőt jobb étvággyal fognak enni a következő etetéskor.

Fontos megjegyezni, hogy a párizsi (parizer) nem való állatainknak, ezért azt még végszükségben se adjuk!

Madaraink magkeverékét szintén a kereskedésekben vehetjük meg. Mivel a téli időszakban kevés fehérjéhez és vitaminhoz jutnak, készítsünk nekik főtt és sajtreszelőn lereszelt tojást és sárgarépát, megmosott és apróra vágott salátát, valamint egy kis zsemlemorzsát, hogy a keverék ne ragadjon össze.

Mindenképpen fontos, hogy mindig legyen otthon tartalék ennivaló, amelyet végszükség esetén fel tudunk használni. Azonban még ebben az esetben is gondosan ügyeljünk a szavatossági időpontokra, mert a lejárt élelmiszer többet árthat, mint használ.

Kutyalábtörlés

Azok a kutyák, amelyek nagy bundával rendelkeznek (kaukázusi juhász, bernáthegyi, komondor), jól tűrik a hideget.

A szőrök között megrekedt levegő, és a bőr alatt az ősz folyamán lerakódott zsír jó hőszigetelő képességgel rendelkezik. Fontos azonban, hogy a bunda ne ázzon, ne nedvesedjen át, mert akkor az már elveszti hőszigetelő képességét, és az állat megfázik.

A rövid szőrű kutyák (vizsla, pointer, dalmata) nem bírják a nagy hideget, ezért őket célszerű fűtött, de legalább fedett helyiségbe vinni. A kutya hőmérséklete magasabb, mint az emberé (38-39 Celsius-fok).

Ha ez az érték a hőszabályozó rendszer zavara miatt 30 fok alá csökken, hamar bekövetkezik a kihűlés, és az elhullás.

Szerencsésebb esetben állataink csak megfáznak. Némelyikük előszeretettel kóstolja meg a havat, és azt minden tiltó szó ellenére csemegeként fogyasztja el – ami viszont nem tesz jót a manduláknak. Azok megduzzadnak, bepirosodnak, és az állatnak nyelési nehézséget okoznak.

A betegség némelykor hányással is jár, a fő tünet azonban a láz, a bágyadtság, az elesettség, az étvágytalanság, a köhögés, az orrfolyás és a légúti tünetek. Ha ilyet észlelünk, minél előbb forduljunk állatorvoshoz.

A járdákat és az utakat homokkal, sóval szórják fel a köztisztasági gépek. A só azonban nagyon hamar kimarja állataink lábát, ami az ujjak közötti bőrterület kifejezett gyulladásával, és bepirosodásával jár. Ők a terület nyalogatásával igyekeznek ezen enyhíteni.

A fokozott fájdalom miatt gyakran sántikálás lesz a dolog vége. Ez azonban nem ízületi probléma, hanem a fájdalom miatti tehermentesítés következménye, a fájó, égő, sebes lábra az állatok ugyanis nem szívesen állnak rá.

Megelőzésképpen kerüljük el a sózott utakat, ha módunkban áll, sétáljunk inkább az erdőben, ligetekben, illetve minden sétáltatás után nedves ruhával töröljük meg kutyánk lábát.

MTI Fotó: Balázs Attila

A PETA állatvédő szervezet tavaly októberben perelte be a SeaWorld vízi élményparkot kardszárnyú delfinek rabszolgaként tartásának vádjával. Keresetében a szervezet az amerikai alkotmánynak a rabszolgaság eltörléséről szóló, 13. módosítására hivatkozott.

A PETA jogásza – aki a felpereseket, a SeaWorld öt kardszárnyú delfinjét képviselte – amellett érvelt a meghallgatás során, hogy az “élő, lélegző, érző lények rendelkeznek jogokkal, és nem taszíthatók rabszolgaságba csak azért, mert nem embernek születtek”. Azt is hangsúlyozta, hogy egy ügyfelei számára kedvező döntés jelentős következményekkel járna, a drogkereső kutyák alkalmazásától kezdve, a szórakoztatóipar által használt állatok helyzetén át, az állatkertek és akváriumok működéséig számos területet érintene.

Az egyórás meghallgatást követően a bíró kétségeinek adott hangot azzal kapcsolatban, hogy állatok jogosultak-e felperesként részt venni egy bírósági eljárásban. Döntést egy későbbi időpontban hirdet majd az ügyben.

Ez az első eset, hogy egy amerikai bíróság előtt az állatok jogainak alkotmányos védelmével érveltek.

Habár valószínűtlen, hogy a bíróság a cetek szabadon bocsátására kötelezi majd a delfináriumot, az állatvédők üdvözölték, hogy a testület egyáltalán befogadta és meghallgatta az ügyet, “történelmi napnak” nevezve annak időpontját.

A SeaWorld ügyvédei szerint az ügy időpocsékolás. Sem a kardszárnyú delfinek, sem más állatok nem élvezhetik a “Mi, az emberek” felütéssel kezdődő alkotmány védelmét – mondta a San Diegó-i bíróság előtt a cég jogásza a kereset elutasítására kérve a testületet.

Az alperes kardszárnyú delfinek egyike korábban már szereplője volt egy jelentős sajtófigyelmet keltő ügynek: a Tilikum nevű cet 2010 februárjában hajánál fogva vízbe rántotta és megölte gondozóját.

Az állat ellen abban az ügyben nem indult büntetőeljárás.

Andorkó Endréné

Előre is köszönöm!

Amikor 2005-ben földcsuszamlás következtében szörnyű állapotba került a pingyomi állatmenhely, elkezdte filmre venni a történteket és az elkövetkező eseményeket Ruszkai Nóra és párja, Nagy István, gyakorlatilag önerőből. Együtt végeztek a Miskolci Egyetemen, itt is ragadtak. Filmesek és tanárok. Az állatmenhelyesekkel, elsőül dr. Gulya Angéla állatorvossal, a Miskolci Állatsegítő Alapítvány kuratóriumának alelnökével úgy ismerkedtek meg, hogy hozzá vitték a kutyájukat.

A történet hosszú, éveken áthúzódó, mert az alkotók mindenképpen meg akarták várni a „happy endet”, az új menhely átadását, és az bizony a tervezetthez képest éveket csúszott. A holnap záruló 43. Magyar Filmszemlén szép sikerrel mutatták be a Négy lábbal a földönt, ami messze nem egyszerűen a küzdelmek dokumentálása lett, hanem egy más dimenzióba helyezett dokumentumfilmmé emelkedett. 57 perc, 100 óra forgatott anyag, külföldi szakmai fórumokon érlelődött koncepció.

Kóbor kutyákról, nőkről és egy menhely történetéről.

Miskolcon már volt egy vetítése, és remélni lehet, hogy lesz még több is. Meg másutt, az országban. Talán majd a tévé(k)ben is.

ÉM-SZG

Jelenleg ideiglenes befogadónál kapott helyet, azonban várják a gazdi jelentkezését! Kérjük, aki felismeri, értesítse a gazdát, aki a következő elérhetőségen több információhoz juthat a kutya holléte felől:

tel: 0620 416 03 80

Mínusz -12 fok van Miskolctapolcán. Mindössze alig néhány, fejtetőig felöltözött ember igyekszik a Barlangfürdő felé, a parkban és környékén senki. A csónakázó tó nagy része be van fagyva, ahol nincs, ott a kacsák időznek. Csak a Hejő patak és a Békás-tó gőzőlög, mint egy melegvizes szabadtéri termálmedence télen. Előbbibe több kacsa is átruccant a csónakázóról.

“Beljebb” több fán is madáretető; van amelyiken szalonna lóg, de akad magvas, gyümölcsös étek a kis szárnyasoknak. Élnek is a lehetőséggel, vissza-vissza repülnek és aprókat csipegetnek, vagy a földre hullott magvakat gyűjtik be.

Ha tehetjük a következő napokban, hetekben (is) figyeljünk kis barátainkra, hiszen a nagy hóban nem fognak eleséget találni. Töltsük fel környezetünkben a madáretetőket, vagy vigyünk kész, előrecsomagolt madáreleséget élőhelyeikre.

(BOON)       

ÉM-SZK

– A tél közeledtével a gazdák téliesítik az állatok tartási helyét. Ne változtassunk most ezen. Az elmúlt napokban fokozottan hozzászoktak az alacsony hőmérséklethez, bírni fogják a további lehűlést is. Mindegyik jószágnak megvan a helye, ahol neki kényelmes, ahol tudja, hogyan védje magát a széltől. Ha most új környezetbe tesszük az állatokat, nem csak fölöslegesen stresszeljük „őket”, hanem újra meg kell találniuk a helyüket, esetleg új rangsort kialakítani – int a szakember.

Több takarmány

Kiemelten fontos a megfelelő alom, elsősorban, hogy száraz legyen, és ügyelni kell, hogy az ivóvíz ne fagyjon be. Takarmányból egy kicsivel több szükséges mint máskor, hiszen az állatok több energiát fordítanak testük fűtésére. A szokottnál még gyakrabban kell figyelni az esetleges viselkedésváltozást, illetve hogy nem esznek-e az elvárhatónál kevesebbet? Ezek utalhatnak közelgő megbetegedésre – sorolta dr. Arany Sándor.

– Ha a gazda megfelelően gondozza jószágait, nem probléma a nagy hideg – összegezte, felidézve, hogy 40 éves pályafutása során nemigen akadt a fagyos időjárás miatt elhullott állat.

HBN-SzT

A ragyogó napsütésben vekkerrel ébresztették az állatkert három barnamedvéjét az intézménybe látogató óvodások és kisiskolások.

A népi hagyomány a medvék “előjövetelével” kapcsolta össze az időjóslást: ha február 2-án jó idő van, a medve meglátja az árnyékát és ettől megijedve “visszabújik barlangjába”, az a tél elhúzódását vetíti elő. Ha azonban nem látszik az árnyéka, a téli hideg már nem tart sokáig.

A medvék nem úgy alszanak téli álmot mint a denevérek, mormoták, pelék vagy sünök. Az európai barnamedvék – elsősorban a hozzáférhető táplálék szűkössége miatt – télen kevésbé aktívak, mint a tavasztól őszig tartó időszakban. Az állatkerti medvéknek azonban nincs ilyen gondjuk, hiszen télen is gondoskodnak a takarmányozásukról.

Az, hogy a medvék mennyire tekinthetők megbízható időjósnak,erősen vitatható. Ugyanakkor több meteorológus osztja azt a véleményt, hogy a hosszú távú előrejelzések – a légköri folyamatok számos véletlenszerű, kiszámíthatatlan eleme miatt – eleve olyan nagy bizonytalansággal bírnak, hogy ennyi erővel akár a medvék árnyékát is figyelhetjük.

A népi meteorológia általában egy-egy jeles nap időjárása alapján következtet egy hosszabb időszakra, s e jeles napok gyakran a keresztény hagyományokkal is összefüggnek. Február 2. a katolikus naptárban Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe.

A “medvelessel” kezdődik a városligeti intézmény hagyományos négynapos Mackófesztiválja, amelynek ideje alatt számos program fogadja a látogatókat. Sőt, a tizennégy év alattiak, ha brummogva érkeznek, ingyen látogathatják az állatkertet.

Csütörtöktől vasárnapig “medvetélkedők”, méhészeti bemutató, a Barlangteremben játszóház és kézműves programok is várják a kicsiket és nagyokat.

Szombaton és vasárnap játékmackó kiállítással és mackó örökbefogadási akcióval is kiegészül a programkínálat. A barnamedvék mindegyik napon 11 órakor, a jegesmedvék pedig 14 órakor kapnak enni.

Hogy is énekelt a róka? Te vagy a legszebb madár a világon … Te vagy a legokosabb madár a világon… Népmesénkben a varjú hitte is, nem is, tudjuk, mi lett a vége. De elképzelte-e már valaki, hogy a róka ül az ágon?

Gyakori “madár”

Itt van a képen, nézzék meg! Szárnya van, repül, de nem sajtért, hanem kóláért kuncsorog. Bali szigetén, miként számos más trópusi élőhelyen gyakori „madár” az óriás gyümölcsevő denevér. Repülő rókának alighanem a mérsékeltebb égöv lakói nevezték el, mert igazi róka errefelé nem nagyon ravaszkodik. Ha a hasonlóságokat keresnénk, nem sokat találnánk a nagyságán és a színén kívül, ugyanis ez az állat nem más, mint egy nagyra nőtt denevér. Nagyon nagyra nőtt denevér, különösen a mi veréb nagyságú bőregerünkkel összehasonlítva. No lám, mi meg bőregérnek hívjuk, ugyancsak a nagysága, pontosabban a kicsinysége okán.

Vendéglőknél tanyáznak

A repülő rókák társaslények errefelé, aminek azok a fák látják kárát, amelyeket tanyául választanak. Letörött ágak, vastag ürüléklepedék a törzsön, mint kormorántelepek Tisza-parton. A szárnyukba burkolózott denevérek napközben óriáskoloncokként függenek a fák tetején, alkonyatkor élénkül meg a raj. Félelmetes sárkányokként röpködnek, váratlan és éles kanyarokat téve.

Akad aztán közöttük olyan, amelyiket a turisták már elrontottak. Magukhoz csalogatták mindenféle ételmaradékokkal. Ezek aztán nem a fatetőn, hanem az országúti vendéglők, pihenőhelyek melletti bokrokon csüngve várják a jószerencsét. Nem szaladnak hozzánk, mint a galambok a téren, mert a lábaikhoz nőtt bőrredők akadályozzák őket a talajon való közlekedésben. Szárnyaikkal csapkodva, esdeklő tekintetüket latba vetve várják a falatot, vagy egy korty kólát. Így aztán testközelből is szemügyre vehetők. Meg kell mondjam, nem mindennapi testberendezésük ellenére is szép állatok. Fejük egy kiskutyáé inkább, semhogy rókára hasonlítana. Szárnyuk finom bőre olyan vékony, hogy átlátszik rajta a lombok árnya, a ringó levelek játéka. Megbocsátjuk nekik, hogy egy kissé tolakodók.

Kakaskodás

Mi megbocsátjuk, de a tyúkok nem. A kakas még kevésbé. Táplálékkonkurensek e helyen, de jól kitapintható a fajok közötti természetes ellenszenv is. Kakasunk peckesen, felborzolt tollal, mérges-piros tarajjal próbálja elijeszteni denevérünket, de annak elengendő kitárni méretes szárnyát, hogy megvédje helyét. Nem is tart sokáig a kakaskodás, jut a jóból mindkét fajnak.

HBN-Ésik Sándor

A szerző blogja: www.tarcankinalom.blog.hu

Akinek hiányzik az egyedi jellegzetességének elmondásával jelentkezzen a 06-20/973-12-10-es telefonszámon.

Küldjön hírt: Gazdit keresünk!

Miskolc – Jól ápolt, játékos, okos, szobatiszta kölyök kutya gazdit keres.

Hatlábú, de egészséges báránya van egy juhásznak Grúziában. Albert Abadzanov büszkén mutogatja különleges bárányát, amelynek mellső lábból négy van – hátsóból a szokásos kettő -, de mind a hatot tudja legalább részben mozgatni. Mindazonáltal a pótlábak inkább hátráltatják a rendes közlekedésben. A férfi negyedszázada juhászkodik, három lábbal vagy fél szemmel született bárányokkal már találkozott, de hatlábúval még soha, és kollégái sem tudnak hasonlóról. A kis birka mozgási nehézségeit leszámítva teljesen egészségesnek tűnik, étvágya remek.

Állatorvosok szerint feltehetően ikrei lettek volna az anyajuhnak, ám az embriók egyesültek, és ennek lett a végeredménye a hatlábú bárány.

A mutációk egyébként ritkák ugyan, de azért nem mennek csodaszáma. 2006-ban Belgiumban született ugyancsak hatlábú bárány, annak is elöl volt kettővel több végtagja. 2010-ben viszont Kínában kétlábú birka jött a világra.

Grúziában született már kétfejű bárány is – jegyezte meg a Daily Mail című brit lap.

További felvilágosítás a 30/771-7046-os telefonszámon.

Más fajok – elsősorban vízimadarak – is használják ezt a lassítótrükköt, de úgy tűnik, a ludaknak sikerült igazán tökélyre fejleszteniük. Elsősorban akkor alkalmazzák, amikor fennáll a veszélye, hogy egy lassú leszállással kiszolgáltatnák magukat az esetleges vadászoknak.

Két holland amatőr filmes, Hans de Koning és Lodewijk van Eekhout első ízben rögzítette a folyamatot videóra, amelyet a Wageningeni Egyetem díjjal jutalmazott – írja a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása. A felvétel lassított, mivel a manőver túl gyors ahhoz, hogy szabad szemmel jól felismerhető legyen.

MTI

A fonálférgek között egyaránt megtalálhatók állati és növényi élősködők, valamint szabadon élő fajok. Körülbelül húszezer fajuk ismert, de tényleges fajszámukat több százezerre becsülik.

A Cornelli Egyetem és a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) kutatói Frank Schroeder docens irányításával 2008-ban fedezték fel, hogy a fonalférgek párválasztáskor kémiai vegyületek segítségével igyekeznek magukra vonni a reménybeli partner figyelmét. Ez adta az ötletet, hogy kiderítsék, miként kommunikálnak egymással a nematódák – olvasható a PhysOrg (http://www.physorg.com) tudományos hírportálon.

A kutatók a mikroszkopikus fonalféreggel, a Caenorhabditis elegansszal (C. elegans) folytattak kísérleteket, az új analitikai módszert, a metalobomikát alkalmazva, amely hálózatos vagy rendszerbiológiai szemlélettel kis molekulatömegű anyagok változásait méri a szervezetben.

A tudósok a szabadon élő fajok biokémiáját vizsgálták, majd összehasonlították az eredményeket a “jelelésre” képtelen fonalférgek “vegyi laboratóriumával”. A tudósok ily módon megtalálták azokat a molekulákat, amelyek csupán a szabadon élő fonalférgek szervezetében voltak jelen, de hiányoztak “némaságra ítélt” fajtársaiknál.

A kutatók több olyan molekulát is találtak, amelyek azt jelzik a nematódáknak, hogy szét kell szóródni és el kell tűnni. Ezek a molekulák csupán két “építőkőből” állnak, ám ha ezekhez egy harmadikat, az indol nevű aromatikus szénvegyületet társítják, az üzenet tartalma megváltozik, gyülekezőre szólítva a fonalférgeket. A nematódák képesek még összetettebb üzenetekre is, több különböző molekulát kombinálva, mintha különböző szavak segítségével összetett mondatokat “fogalmaznának meg”.

A kutatások következő szakaszában a tudósok azt igyekeznek megismerni, hogy a fonalférgek idegrendszere miként érzékeli és fejti meg a vegyi üzeneteket.

“Megismerve a nematódák kommunikációs rendszerét, lehetővé válik a fonalféreg-fertőzések megelőzése, gyógyítása, hiszen a világ népességének ötöde szenved ezektől az élősködőktől” – hangsúlyozta Frank Schroeder, hozzátéve, hogy a kutatásaik segítségével a mezőgazdaságban is megelőzhető, csökkenthető a fonalférgek által okozott kár.

MTI

A Nemzeti Tengeri Halászati Szolgálat (NMFS) ellen csütörtökön benyújtott kereset egy hosszú ideje tartó csatározás legújabb mérföldköve. A környezetvédők már jó ideje azért küzdenek, hogy az amerikai haditengerészet ne tarthasson gyakorlatozást a “biológiailag veszélyeztetett térségekben” a bálnák vadászati és szaporodási időszakában.

Indoklásuk szerint a gyakorlatsorozatoknál használt hanglokátorok zaja megzavarhatja és akár a halálukat is okozhatja az olyan veszélyeztetett tengeri állatoknak, mint a kardszárnyú delfinek (Orcinus orca) és a kék bálnák (Balaenoptera musculus) – olvasható a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadásában (www.telegraph.co.uk).

Az aktivisták csoportja a természetvédelmet érintő jogi ügyekre specializálódott Earthjustice nevű ügyvédi iroda vezetésével nyújtotta be keresetét, amelyben arra kéri a szolgálatot, hogy vizsgálja felül azt a 2010-es döntését, amelyben támogatta a haditengerészet gyakorlatozását a Kaliforniától egészen a kanadai határig terjedő vizeken.

Az amerikai haditengerészet, és az NMFS sem nyilatkozott egyelőre a keresettel kapcsolatban. A természetvédők legnagyobb bánatára az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága 2008-ban úgy határozott, hogy a dél-kaliforniai partoknál tartott hanglokátoros haditengerészeti gyakorlatozás során nem kell figyelembe venni a tengeri élőlények védelmét biztosító szabályozásokat.

- MTI -

Név: Apolló

Becsült kor: 6 év

Nem: kan

Fajta: német juhász

Méret: nagy

Befogás helye, ideje: Nagyhegyes, 2012. január 25.

Lejár az ideje: 2012. február 08. (szerda)

Jellemzők: Barátságos, jó fej kutya. Bogáncsok vannak benne. “Láncnyakörve” van.

Név: Bobby

Becsült kor: 3-4 év

Nem: kan

Fajta: keverék

Méret: közepes

Befogás helye, ideje: Ebes, 2012. január 26.

Lejár az ideje: 2012. február 09. (csütörtök)

Jellemzők: Egyelőre nagyon bizalmatlan, morog.

Név: Héra

Becsült kor: 1 év

Nem: szuka

Fajta: keverék

Méret: közepes

Befogás helye, ideje: Hajdúszoboszló, 2012. január 25.

Lejár az ideje: 2012. február 08. (szerda)

Jellemzők: Mozgékony, nagyon barátságos. Jó családi kutyus lenne.

Név: Manó

Becsült kor: 6 hónap

Nem: kan

Fajta: keverék

Méret: kicsi

Befogás helye, ideje: Hajdúszoboszló, 2012. január 25.

Lejár az ideje: 2012. február 08. (szerda)

Jellemzők: Nagyon barátságos, aranyos kiskutyus.

Honlap: http://szoboszlogyepikutyai.gportal.hu/

Érdeklődni a 30/42-00-446-os telefonszámon, vagy a szoboszlogyepikutyai@gmail.hu emailcímen lehet!

Megmozgatja a képzelőerőt

Úgy látszik, az igazi fotográfusokat az isten ugyanabból az anyagból öntötte; kollégánk is arra törekszik, hogy a fotói ne csak a pillanat üres lenyomatai legyenek, hanem mutassanak valami érdekeset, izgalmasat. Valamit, ami elgondolkodtat, ami megmozgatja a képzelőerőt.

ÉM

Így látták 2011-et fotóriportereink – Ádám János

Miskolc – Ádám János fotóriporter kollégánk tavaly készült felvételeiből kreáltuk a képösszeállítást.

Így látták 2011-et fotóriportereink – Bujdos Tibor

Miskolc – Bujdos Tibor fotóriporter kollégánk tavaly készült felvételeiből kreáltuk a képösszeállítást.

Milyen videókat néztünk 2011-ben a BOON-on?

Miskolc – Amíg 2010-ben egyértelműen a májusi, júniusi miskolci és borsodi árvíz képei voltak – érthetően – a legnézettebbek, az idén öt különböző témára is a kattintottak Olvasóink.

Ezt látta JLI kamerája 2011-ben (2.)

Miskolc – Az év vége egy kicsit az összegzés ideje. Hol voltunk? Mit láttunk? Hová hívtak minket? A Borsod Online 2011-ben is igyekezett mindenütt ott lenni, és természetesen fotóztunk is. Kollégánk, Juhász-Léhi István fényképezőgépén keresztül élje át újra az idei esztendő első félévét!

Ezt látta JLI kamerája 2011-ben (1.)

Miskolc – Az év vége egy kicsit az összegzés ideje. Hol voltunk? Mit láttunk? Hová hívtak minket? A Borsod Online 2011-ben is igyekezett mindenütt ott lenni, és természetesen fotóztunk is. Kollégánk, Juhász-Léhi István fényképezőgépén keresztül élje át újra az idei esztendő első félévét!