A delegáció “hasznos megbeszéléseket” folytatott az Európát érintő gazdasági nehézségekről, azoknak a magyar gazdaságra gyakorolt hatásairól, valamint azokról az intézkedésekről, amelyeket a magyar kormány a gazdasági nehézségek mérséklésére kidolgozott. A washingtoni küldöttség felhívta a figyelmet az Egyesült Államok és Európa közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fontosságára.

A nagykövetség beszámolója szerint az amerikai képviselők az elmúlt másfél évben hozott, az egyházakkal kapcsolatos intézkedésekről is tájékozódtak. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozták a minden vallási szervezetet megillető egyenlő bánásmód elvének fontosságát, amelyet “az Egyesült Államok alapvető értéknek tekint”.

A kongresszusi delegáció ezenkívül kifejezte elismerését Magyarország hozzájárulásáért az afganisztáni ISAF (a NATO vezette nemzetközi haderő) tevékenységéhez és a NATO vezette balkáni missziókhoz.

Az amerikai küldöttség pénteken – amikor Martonyi János külügyminiszterrel találkozott – üdvözölte a magyar kormány kétharmados parlamenti felhatalmazását, ugyanakkor fontosnak nevezte az ellenzék bevonását a törvényalkotásba.

A Dan Burton, a képviselőház külügyi bizottsága európai és eurázsiai albizottságának republikánus elnöke vezette delegáció egyetlen nyilvános programja péntek délután volt: a küldöttség tisztelgett Raoul Wallenberg emléke előtt a holokauszt idején folytatott embermentő tevékenységéről ismert svéd diplomata szobránál a II. kerületi Szilágyi Erzsébet fasorban.

-  MTI -

A szektor befektetési szolgáltatási tevékenységének eredménye 17,039 milliárd forint volt tavaly, míg egy évvel korábban 19,209 milliárd forintot ért el.

A felügyelet gyorselemzése szerint ugyanakkor a múlt év utolsó két negyedévének 12-havi gördülő eredményadatai a 2009 vége óta tartó csökkenő jövedelmezőségi trend megtörését mutatják.

A tavalyi év második félévében felerősödő ügyfélaktivitás – amelyet az ügyfélszámlák számának, a megbízásszámnak, a forgalomnak és a kezelt ügyfélvagyonnak a megugrása fémjelzett – alapvetően kedvezett a szektornak.

Eredményt javító tényezőnek mondható a működési költségek mérséklődése, miközben az egyéb bevételek és ráfordítások eredménye számottevően rontotta a jövedelmezőséget.

A szektor összesített mérlegfőösszege 2011. december végén 102,09 milliárd forint, míg egy évvel korábban 131,21 milliárd forint volt.

A tőkemegfelelési mutatók alapján a befektetési vállalkozások tőkehelyzete lassú ütemben erodálódik, de annak szintje nem ad okot aggodalomra, a befektetési vállalkozások szektorszintű tőkehelyzete összességében megnyugtató – állapítja meg a jelentés.

- MTI -

A ma már főként ingatlanhasznosítással foglalkozó Fotex részvényei 1990. óta forognak a budapesti tőzsdén, a papírokkal a BÉT “A” kategóriájában kereskednek. A pénteki kereskedést 0,33 százalékos csökkenéssel, 305 forinton zárták.

MTI

Czomba Sándor, az NGM foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára januárban jelentette be ezt, hangsúlyozva, hogy a 21 milliárd forintos keretből várhatóan 450.000-700.000 munkavállaló béremeléséhez járulnak hozzá a költségvetésből. Az NGM pénteki közleményében emlékeztet: a kormány január 26-án határozatot fogadott el arról, hogy a már korábban meghozott és január 1-jén hatályba lépett intézkedések mellett további ösztönzőkkel is elő kívánja segíteni a bérek nettó értékének megőrzését szolgáló munkáltatói béremeléseket. A kormány rövidesen megtárgyalja a pályázat kiírásához szükséges jogszabály módosításokat. Ennek keretében dönt arról a törvényjavaslatról, amely a 2012. évi költségvetésen belüli átcsoportosítással biztosítja a pályázati rendszer keretében elnyerhető támogatás 21 milliárd forintos forrásigényét. A közlemény szerint a kormány elé kerülő javaslatban várhatóan szerepel a munkaerő-kölcsönzők bérkompenzációs nehézségeinek megoldására az érintettek bevonásával kidolgozásra került tervezet, valamint a bérkompenzáció “finomhangolását” szolgáló más kisebb módosítás is. A kormány álláspontja szerint a versenyszférában az adótörvények változásából eredő esetleges nettó jövedelemveszteséget mindenekelőtt az adókedvezménnyel ösztönzött munkáltatói béremelés által szükséges ellensúlyozni. Ehhez a költségvetés rendelkezésére álló szűkös erőforrásokat koncentráltan kell felhasználni – olvasható a közleményben. A Kormány folyamatosan figyelemmel kíséri a bérkompenzáció megvalósulását, és a tapasztalatok fényében mindent megtesz azért, hogy a munkavállalók kompenzációja a lehető legszélesebb körben megvalósuljon.

Kétféle módszer

Mint hangsúlyozta: az egyéni vállalkozó bevallás benyújtására kötelezett abban az esetben is, ha az adott adóévben nem volt vállalkozói bevétele, kivéve, ha a tevékenységét az adóév egészében szüneteltette. Amennyiben a vállalkozó tevékenységét 2011-ben megszüntette, akkor a bevallást 2012. május 21. napjáig kell benyújtania, melyben számot ad az egyéni vállalkozásból származó jövedelemről is.

Bajzáth Tibor felhívta a figyelmet: az egyéni vállalkozó a korábbi évekhez hasonlóan kétféle módszer szerint állapíthatja meg a jövedelmét. A vállalkozói jövedelem szerinti adózással megállapított vállalkozói adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 10 százalék, a felettes rész után 19 százalék a személyi jövedelemadó mértéke. A 10 százalékos adókulcs feltétel nélkül alkalmazható 2011-től. A vállalkozói kivét, illetve az osztalékalap utáni adó mértéke 16 százalék. Az átalányadózás módszerével megállapított jövedelmet szintén 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadó terheli. A személyi jövedelemadó-bevallásával kapcsolatos információk: 06-40/42-42-42

ÉM-HE

A társaság közleménye ugyan egy kismértékű emelést elképzelhetőnek tart, de inkább változatlan árakat feltételez. A benzin kiskereskedelmi átlagára így 426 forint, a gázolajé pedig 440 forint lehet a jövő héten.

Az elemzés szerint az elmúlt egy hétben az üzemanyagok ára a nemzetközi piacon tovább emelkedett. A mediterrán piacon az elmúlt héthez képest a prémium ólmozatlan benzin és a motorikus gázolaj tonnánkénti ára dollárban egyformán 2,4 százalékkal emelkedett, miközben a forint a dollárral szemben ezen a héten hasonló mértékben, 2,1 százalékkal erősödött.

A már literre és forintra átszámolt tőzsdei jegyzésárak így a héten a benzin esetében 0,3 százalékos, míg a gázolaj esetében 0,2 százalékos emelkedést mutatnak.

Az elmúlt egy évben az üzemanyagárak jelentős mértékben emelkedtek: a benzin több mint 17 százalékkal, míg a gázolaj 21 százalékkal. A havi átlagkeresetek ettől elmaradó növekedése következtében tavalyhoz képest mintegy 10 százalékkal kevesebb benzint és 13 százalékkal kevesebb gázolajat lehet egy havi nettó átlagkeresetből tankolni a magyar piacon a GKI értékelése szerint.

A dokumentum szerint az eredeti kompenzációs rendszer rossz ösztönzőket tartalmazott, ezért kell változtatni rajta. Az egyik ilyen, hogy ha az adóváltozásokkal rosszul járt munkavállalók közvetlenül kérhetnék a támogatást a keretből, akkor a munkáltatók nem lennének érdekeltek a fizetésemelésben. A dokumentum szerint 70-90 milliárdos költségvetési kockázatot jelent, ha az érintett körben a szokásos éves béremelések is elmaradnak.

A kompenzációs rendszert és az elérhető költségvetési forrásokat a kormány eredetileg két részre osztotta: az egyikre a munkaadók, a másikra a munkavállalók pályázhattak.

A munkaadóknak megnyitott általános kompenzáció lényege, hogy az állam a béremelés 5 százalék fölötti részét kompenzálja a szociális hozzájárulási adóban adott kedvezménnyel. Akik a támogatás ellenére sem kaptak fizetésemelést, a 21 milliárdos keretből közvetlenül számíthattak segítségre.

Az előterjesztés ezt a 21 milliárdos kompenzációs keretet olvasztaná be a munkaadók megnyitott általános keretbe. A többletből azok a cégek számíthatnak segítségre, akik a minimálisan elvárt 5 százalékos emelést sem tudják megadni.

Az NGM korábbi közlése szerint a teljes bérkompenzációra mintegy 130 milliárd forintot szán a kormány a költségvetésből.

“A magyar kormány következetes: (…) a túlzottdeficit-eljárás visszavonása érdekében tesz gazdaságpolitikai és költségvetési lépéseket, a három a kötelezettségszegési eljárás kapcsán egy kimerítő, százoldalas, minden tekintetben jogi alapokon nyugvó választ küldött a bizottságnak” – fogalmazott Giró-Szász András.

Hozzátette: a kormány várja a bizottság válaszát.

Mint elmondta, az Európai Bizottságnak javaslattételi joga van, ezt meg is tette. A döntést nem ennél a testületnél hozzák, hiszen a végső szót az európai uniós pénzügyminiszterek tanácsa, az ECOFIN mondja ki.

A bizottság megtette javaslatát, és a magyar kormány azért mondta ezt megalapozatlannak, mert a testület nem vette figyelembe a hozzájuk eljuttatott tájékoztatóban szereplő “lépéseket”.

A magyar kormány ezeket a lépéseket ugyanis megtette, s nemcsak hogy kormánydöntés van erről, hanem a határozatok már meg is jelentek a Magyar Közlönyben – jelentette ki Giró-Szász András, majd hozzáfűzte: “nyilvánvalóan (…) a bizottságnál pattog a labda”.

Közölte, a magyar kormány következetesen, 2011 márciusa óta a Széll Kálmán Tervben meghatározott ütem szerint hajtja végre azokat a strukturális átalakításokat, amelyeknek az elsődleges célja az állam jobbá tétele. Az egy másodlagos eredmény, hogy ennek kedvező költségvetési hatásai vannak – tette hozzá.

Szerdán az Európai Bizottság azt javasolta: jövő januári hatállyal függesszék fel 495 millió euró – mai árfolyamon 142 milliárd forint – Magyarországnak szánt kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási összeg folyósítását, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit.

Olli Rehn gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes bizottsági alelnök az Európai Bizottság sajtótájékoztatóján a Magyarországnak szánt kohéziós támogatási összeg folyósításának befagyasztásáról szólva elmondta: annak ellenére is fenntartotta Magyarországról hozott döntését az uniós döntéshozó-végrehajtó testület, hogy a további magyar intézkedésekről “egy-két napja” levelet kaptak Orbán Viktor miniszterelnöktől és valamivel korábban Matolcsy György nemzetgazdasági minisztertől.

A finn bizottsági alelnök a sajtótájékoztatón kérdést kapott arról, miért nem vette figyelembe a brüsszeli bizottság azokat az egészen friss magyar tájékoztatásokat, amelyek további pénzügyi intézkedések megtételéről szóltak.

Válaszában Rehn megerősítette, hogy “nemrég” ő maga Matolcsy György nemzetgazdasági minisztertől, José Manuel Barroso bizottsági elnök pedig “egy-két napja” Orbán Viktor miniszterelnöktől levelet kapott, de – tette hozzá – ezek a levelek nem tartalmaztak olyan “konkrét” közlést, ami érdemben megváltoztatta volna az uniós testület következtetéseit. Olli Rehn a sajtótájékoztatón azt hangoztatta, hogy a javaslatnak “erős ösztönzőnek kell lennie Magyarország számára, hogy (…) megfelelő makrogazdasági és pénzügyi feltételeket hozzon létre annak érdekében, hogy biztosítsa a kohéziós alapból származó források hatékony felhasználását”. Hozzátette, hogy “most a magyar kormánynak kell cselekednie, mielőtt a felfüggesztés életbe lép”.

- MTI -

A casco szerződések száma évek óta 800 ezer körüli, vagyis minden ötödik járműre köt a tulajdonosa ilyen biztosítást. A szakmában korábban azzal magyarázták az alacsony arányt, hogy amint lejár az autók finanszírozása, egyből felmondják a tulajdonosok az addig kötelező cascót. Mostanában a különféle rész-cascók tartják – legalább is darabszámban – szinten a piacot.

A Genertel azokat a biztosításokat elemzi, amelyek ütközéskor veszik át a károsulttól a saját kár kifizetését. Az autós károk 41 százaléka ugyanis ütközés során keletkezik. Az ilyen károk 32 százaléka 100 ezer forint alatti, és 42 százaléka haladja meg a 300 ezer forintot.

A biztosítók rendszerint limitálják az ütközésért kifizetett kárt, viszont cserébe havi néhány ezer forint csak a casco díja. Ez meg sem közelíti a teljes körű biztosítás díját, viszont többen képesek vállalni.

Az ilyen biztosításokat a biztosítók kezdetben csak a kötelező biztosítást náluk kötő ügyfeleiknek kínálták, de mára már önállóan is megvásárolhatók.

- MTI - 

A létesítménygazdálkodás magába foglalja a kezelt épület műszaki karbantartását, takarítását, őrzés-védelmét, az energiamenedzsmentet, továbbá a munkavégzéshez kapcsolódó szolgáltatásokat, így az étkezést, a jármű flottakezelést, az információs és kommunikációs szolgáltatásokat, továbbá az egészségügyi a tűzbiztonsági, és a munkavédelmi szolgáltatást is.

A cégek az egyes részfeladatokat alvállalkozásba adják, így ez az iparág a kisvállalkozások területe, a feladatok pedig jelentős kézi (élő) munkát igényelnek.

A DFSG szerint a szabályozás fogyatékosságának lehet betudni, hogy nincs valamennyi költségre kiterjedő egységes árazás, emiatt a különféle cégek árazásában jelentős különbségek vannak, a végső ár egy a kettő arányú is lehet ugyanazon tevékenyégre vonatkozóan. Konszolidált piacokon legfeljebb 30 százalékos az eltérés az árakban – jegyzik meg.
Hiányzik a magyar létesítménygazdálkodásra vonatkozó szabályozásból továbbá a kötelezően előírt felelősségbiztosítás, hasonlóképpen a szakmai képzettséghez kötött jogosultság meghatározása – mutatnak rá.

Az egyes részterületek képzési szabályai ismertek, de nincs stratégiai (felsőfokú menedzser) és taktikai (középfokú létesítménymérnök) szintű létesítménygazdálkodási képzés, ezért nem lehet egységes a vállalati létesítménygazdálkodási kultúra sem – olvasható a közleményben.

- MTI - 

A felnőttképzési társaság közleménye szerint február elején 50 gazdasági ágazatban kérdeztek meg a HR vezetőket, valamint a belső képzésért felelős személyeket. A válaszokból kiderült, hogy a megkérdezettek 72 százaléka szerint mindenképpen csökken a képzésre fordított pénz a cégeknél.

A következményekről viszont megoszlottak a vélemények. A megkérdezettek fele szerint kevesebb lesz a képzés, míg 19 százalékuk szerint a képzések minősége is romlik, mert olcsóbb képzést választanak a vállalkozások.

A Dale Carnegie központja New York-ban található, a cég világszerte több mint 86 országban van jelen. Több, mint 3 ezer minősített tanácsadó, illetve tréner, közel 30 különböző nyelven vezet Dale Carnegie szervezetfejlesztési programokat.

- MTI - 

    A pénteken közzétett konszolidált, nemzetközi számviteli elvek (IFRS) alapján készült tőzsdei gyorsjelentés szerint a csoport tavaly a negyedik negyedévet 31 milliárd forint veszteséggel zárta, míg a harmadik negyedévben 36,4 milliárd forint nettó eredményt ért el: az első három negyedévben a nyereség 183 milliárd forint volt, 170 százalékkal több mint 2010 hasonló időszakában.
    Az elemzők a negyedik negyedévben 44 milliárd forint nettó eredményt vártak.
    A csoportszintű eredményben a kutatás-kitermelés (upstream) és a gáz szegmensek nyereségét a feldolgozás-kereskedelem (downstream) üzletág vesztesége gyengítette.
    Az egy részvényre jutó eredmény 1.747 forint volt 2011-ben, ami 42 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. 
    A közlemény idézi Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgatót, aki eredményekről elmondta, teljesítményüket negatívan befolyásolták a vártnál nehezebb üzleti körülmények a downstream üzletágban, a makrogazdasági és szabályozói környezet, illetve a szíriai események is. Annak érdekében, hogy a Mol az upstream növekedést a jövőben is biztosítsa, felgyorsítják beruházási programjaikat, s nagyobb hangsúlyt helyeznek Oroszországra, Kazahsztánra és Irak Kurdisztáni Régiójára. Emellett folytatják a munkát a közép-kelet-európai régióban is, kiaknázva a társaság több évtizedes tapasztalatát.
    Hozzátette, bár a downstream szegmens gyenge eredményt hozott, javulásra számítanak és továbbra is terveznek néhány szelektív beruházást ezen a területen.
    A gyorsjelentés szerint a Mol 2011-ben ismét erős működési eredményt ért el a továbbra is kihívásokkal teli környezet ellenére. A kamat- és adófizetés, illetve értékvesztés előtti eredménye (EBITDA) 6 százalékkal, 644 milliárd forintra nőtt tavaly, míg a 335 milliárd forintos üzleti eredmény gyakorlatilag megegyezett az előző évivel.
    Az upstream szegmens speciális tételek nélküli üzleti eredménye 16 százalékkal 330 milliárd forintra emelkedett, így továbbra is a növekedés motorja maradt. A szegmens eredményét javította a magasabb szénhidrogén ár és a megnövekedett nemzetközi szénhidrogén-termelés. A magyar termelés után fizetett bányajáradék összege 14 százalékkal, 102 milliárd forintra nőtt a magasabb járadékkulcs és emelkedő szénhidrogén árak miatt.
    A downstream szegmens speciális tételek nélküli üzleti vesztesége 2 milliárd forint volt tavaly, a nyomott üzletági környezet, illetve a horvátországi finomítói leállások miatt. A feldolgozás-kereskedelem szegmens újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta” üzleti vesztesége 21 milliárd forintot tett ki, ugyanakkor a szegmens a horvát INA nélkül 50 milliárd profitot ért el.
    A csoport tavaly közel 29 milliárd forintot fizetett magyarországi válságadó formájában.
    A működőtőke-változás előtti, üzleti tevékenységből származó cash flow 19 százalékkal 611 milliárd forintra nőtt. A magasabb árakkal összhangban megnövekedett működőtőke-igény ellenére 2011-ben 372 milliárd forint pozitív működési cash flow-t ért el a csoport.
    A gyorsjelentés szerint a pénzügyi műveletek nettó vesztesége 2011-ben megfeleződött a 2010-es veszteséghez képest, és 57 milliárd forintot tett ki. Tavaly 56 milliárd forint nettó árfolyamnyereség keletkezett – köszönhetően annak, hogy a 2011. harmadik negyedévtől az árfolyamveszteség saját tőkében került elszámolásra a nettó befektetés-fedezeti ügylet számviteli elszámolásának eredményeként. Az előző évben, 2010-ben ezen a soron 47 milliárd forint volt a veszteségével.
    A nettó hitelállomány a gyengébb forint ellenére 900 milliárd forintra csökkent az év végére, amely javuló, 28 százalékos eladósodottságot eredményezett, szemben a 2010. év végi 31,3 százalékkal.
    Az elmúlt évben a beruházások és befektetések értéke 274 milliárd forint volt, ami 18 százalékkal alacsonyabb a 2010. évinél. A beruházások az upstream szegmensben a kelet-közép-európai régióra, Oroszországra és Irak Kurdisztáni Régiójára, míg a downstream szegmensben a Pozsonyi Hőerőmű (TPP) átépítésére és a Rijekai Finomító modernizációja első fázisának befejezésére irányultak.
    A gyorsjelentés kitér a térség üzemanyag keresletére is: a dízel iránti kereslet a régióban 2 százalékkal nőtt, összhangban a regionális gazdaságok erősödő export-tevékenységével,  és az emelkedő gazdasági fogyasztás miatt. A motorbenzin-kereslet, ezen belül főként a lakossági szektor alacsonyabb vásárló-ereje miatt, 5 százalékkal mérséklődött. A visszaesésben szerepet játszott az is, hogy tavaly a benzin világpiaci termék-jegyzésára 34 százalékkal nőtt.
    Magyarországon a Mol benzin-értékesítése csökkent a gyorsjelentés szerint rendkívül magas üzemanyagárak következtében, míg a dízel és az autógáz eladás nőtt, összhangban az export vezérelte gazdasági növekedéssel. A kiskereskedelmi üzemanyag-értékesítés mennyisége közel változatlan maradt – 1 százalékkal csökkent -, míg a Mol piaci részesedése 36,4 százalékra nőtt.
    A csoport teljes motorüzemanyag-értékesítése 4 százalékkal nőtt éves szinten, így a piaci részesedése 20 százalékról, 21 százalékra emelkedett  a kelet-közép-európai régióban, összhangban a stratégiai célokkal.
    A Mol papírjaival a budapesti tőzsde “A” kategóriájában kereskednek, a részvény csütörtöki záró ára 18.800 forint volt, az elmúlt egy évben 13.760 forint és 25.715 forint között mozgott az értékpapír árfolyama.

gry \ eev

MTI 

A magyar biztos ezt az MTI brüsszeli tudósítójának csütörtök este adott interjúban szögezte le.

Hozzátette: a hozzászólását tartalmazó levélben azt is fontosnak nevezte, hogy bármilyen határozatnak egyértelműnek és jogilag megalapozottnak kell lennie.

“Úgy éreztem továbbá, hogy fel kell hívnom a kollégák figyelmét a legutóbbi napokban befutott kormányzati üzenetekre, vállalásokra. Emellett hangsúlyoztam, hogy egy döntésnek nemcsak helyesnek, de védhetőnek kell lennie, amit nem könnyít meg az, hogy a mai bizonytalan időkben a gazdasági előrejelzések – akár 2012-re, akár 2013-ra tekintünk – távolról sem tekinthetők sziklaszilárdnak” – fejtette ki a magyar biztos.

Mint jelezte, mindezek alapján azt javasolta, hogy a kilátásba helyezett forrásmegvonást a lehető legminimálisabb összegben határozzák meg.

Andor László kiemelte: az Európai Bizottság szerdán bejelentett javaslata megfelel az európai uniós szabályoknak. Az uniós alapszerződés szerint ugyanis a tagállamoknak kerülniük kell a túlzott költségvetési hiányt, és ha valamely tagországban hiány áll elő, akkor az Európai Unió Tanácsa (ebben a tagországok miniszterei üléseznek) ajánlásban szólítja fel, hogy egy meghatározott határidő leteltéig szüntesse meg a túlzott deficitet. “Arra az esetre pedig, ha ez nem történik meg, az uniós jogszabályok lehetővé teszik a kohéziós kötelezettségvállalások felfüggesztését mindaddig, amíg a tagállam nem teljesíti az előírt feltételeket” – magyarázta.

Arra a kérdésre, szakmailag indokolható-e, hogy a bizottság szankciót javasol olyan ország ellen, amely a tárgyévben, sőt több éven át az előírt deficithatár alatt vagy közelében marad, kiemelte: fontos tudni, hogy Magyarország esetében 2004 júliusa óta tart a túlzott hiány esetén követendő eljárás. Ezen idő alatt a Tanács három alkalommal is ajánlásokat fogadott el – legutóbb 2009 júliusában – és 2011-et szabta meg végső határidőként, amikorra a hiányt a GDP 3 százaléka alá kell csökkenteni.

“Azonban a gazdasági és pénzügyminiszterek tanácsa egy hónappal ezelőtt arra a megállapításra jutott, hogy jóllehet tűnhet úgy, hogy hazánk tavaly formálisan teljesítette a költségvetési hiányra vonatkozó konvergenciakritériumot, egyértelmű azonban, hogy ez nagyrészt a nyugdíjvagyonnak az államra történő átruházásával kapcsolatos egyszeri bevételeknek volt köszönhető, tehát nem fenntartható. Az uniós pénzügyminiszterek szerint ezért Magyarország nem tett eleget az ajánlásokban foglaltaknak” – emlékeztetett.

Azzal kapcsolatban, hogy milyen szempontok alapján született döntés az esetlegesen felfüggesztendő összeg nagyságáról, azt hangoztatta, hogy az összeg elvben sokkal magasabb is lehetett volna. “A javaslat mértékében benne van az eddigi erőfeszítések értékelése és a biztosok reménye egy fenntartható magyar költségvetés kialakíthatóságában, bizalom az erre irányuló nyilatkozatok felé” – fogalmazott.

A határozat időzítését illetően úgy értékelte: “Ilyen javaslatra, támogatások megvonására semmilyen időpont sem szerencsés. De az uniós eljárási szabályoknak megfelelően a döntést meg kellett hozni. Ennek tudatában arra kellett koncentrálni, hogy a lehető legméltányosabb döntés szülessen, és én ezt szorgalmaztam is.”

Mivel Magyarország egészen 2012 decemberéig korrigálhat, a mostani döntés mintegy tíz hónapot hagy a szükséges kiigazítások megtételére – hangoztatta Andor László. “Így tehát elenyésző a valószínűsége annak, hogy a kohéziós forrásokból akár csak egy euró is elvesszen a mostani döntés miatt” – fűzte hozzá.

Elmondta azt is: a nemzetközi gazdasági válság során az Európai Bizottságot sok támadás érte többek között a tagállamok pénzügyminisztereitől azért, mert nem lépett fel határozottan a túlzott költségvetési hiánnyal rendelkező tagállamok ellen. “A mostani javaslat azt jelenti, hogy a bizottság él törvényes eszközével és feladatával, s ez remélhetőleg fontos jelzés a többi tagállamnak is költségvetése rendbetételére” – hangsúlyozta. “De – mutatott rá – senki sem akar Magyarországgal példát statuálni!”

Kétségtelennek mondta, hogy “a gazdaságpolitikák összehangolását célzó hatos jogszabálycsomag – amelynek kidolgozása a magyar uniós elnökség egyik legnagyobb szakmai sikere volt – bizonyos szempontból új helyzetet teremtett. Legalábbis annyiban, hogy a válságból való mielőbbi kilábalás érdekében a tagállamok szigorúbb költségvetési politika folytatására és a makrogazdasági egyensúlytalanság elkerülésére vállaltak kötelezettséget. Ellenkező esetben pénzügyi szankciókkal kell szembesülniük.”

Emlékeztetett arra is, hogy Magyarországgal együtt négy másik tagállam is a látókörbe került. Novemberben az uniós pénzügyi biztos, Olli Rehn levelében sürgette Belgium, Ciprus, Lengyelország és Málta kormányait is arra, hogy tegyék rendbe a költségvetést. A bizottság mindazonáltal januári vizsgálatában úgy értékelte, hogy az említett tagállamok megfelelő lépéseket tettek a túlzott hiány orvoslására, ezért ezeknek az országoknak egyelőre nem kell szembenézniük jogi következményekkel.

Arra a kérdésre, meg lehet-e mondani, hogy pontosan mikorra és mit kell tennie a kormánynak, hogy elkerülje a kötelezettségvállalások tényleges felfüggesztését, úgy válaszolt: “Igen, erről a jövő hónapban – a már lezajlott tárgyalásokat is tekintetbe véve – a bizottság részletes javaslatot fog küldeni a magyar kormánynak. Ezt követően Magyarországnak hat hónap áll rendelkezésére a túlzott költségvetési hiányt rendező intézkedések meghozatalára.”

- MTI -

Megjegyzi: ez alapján a befagyasztásra vonatkozó döntés sokkal inkább jelzésértékű, mint valós fenyegetés a magyar gazdaság számára.

Az Európai Bizottság szerdán azt javasolta, hogy jövő januári hatállyal függesszék fel 495 millió euró – mai árfolyamon 142 milliárd forint – Magyarországnak szánt kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási összeg folyósítását, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit. A testület javaslatát még az EU-tagországok pénzügyminiszteri tanácsának is meg kell vitatnia, és jóvá kell hagynia.

A javasolt döntés kizárólag a Kohéziós Alapból Magyarországnak szánt pénzeket érintheti, amelyből az EU a nagy, állami beruházásokat, elsősorban a közlekedésfejlesztést és a környezetvédelmet (illetve magát a végrehajtás intézményrendszerét) támogatja – emlékeztet a MAPI.

Az eredetileg 2800 milliárd forintos Kohéziós Alapból eddig 2100 milliárdnyit ítéltek oda, a fennmaradó, oda nem ítélt forrás értéke mintegy 700 milliárd forint. A javaslat jóváhagyása esetén egyértelműen nem a már megkezdett beruházásoktól vonnák el a megvalósításhoz még hiányzó forrásokat, hanem a még oda nem ítélt, 700 milliárdos támogatási keretet kurtítanák meg 142 milliárddal – hívja fel a figyelmet a fejlesztési iroda.

A megvonni tervezett összeg ugyanakkor igen nagy, elég csak összevetni a Gazdaság és Versenyképesség Operatív Programjának (GVOP) hajdani 2004-2006-os, hároméves periódusára szánt, 154 milliárd forintos keretével – jegyzik meg.

A szerdán bejelentett lépés 2013-ig a javaslattétel szintjén áll. A bejelentés egyértelműen utalt arra, hogy amennyiben ez idő alatt a magyar fél eleget tesz az EU által támasztott elvárásoknak, az unió eláll az eddig példátlan szankciók foganatosításától – közölte az iroda.

 - MTI -

“Miért éppen minket akarnak megbüntetni azok, akik a válság előidézésében komoly szerepet játszottak, és jól látható, hogy az elmúlt egy év során képtelenek voltak ezt a válságot kezelni?” – tette fel a kérdést a kormányfő a Német Gazdasági Klub húszéves évfordulója alkalmából tartott budapesti ünnepségen csütörtökön.

Amikor a kormány éppen visszarántotta az országot a szakadék széléről, amikor a gazdaság végre kezd magára találni, amikor Magyarország teljesíti a költségvetési hiányra vonatkozó európai elvárásokat, és csökken az államadósság is, akkor az Európai Unió vezetői meg akarják büntetni a magyar embereket az előző kabinetek felelőtlen döntéseiért – mondta Orbán Viktor, utalva arra, hogy szerdán az Európai Bizottság azt javasolta: jövő januári hatállyal függesszék fel 495 millió euró – mai árfolyamon 142 milliárd forint – Magyarországnak szánt kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási összeg folyósítását, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit.

“Okos dolog-e hátat fordítani azoknak, akik keményen dolgoznak nemcsak a magyar, hanem az egész európai gazdaság rendbetétele érdekében? Okos dolog-e plusz akadályokat gördíteni azok elé, akik éppen felfelé húzhatnák az európai gazdaságot? Miért éppen minket akarnak megbüntetni azok, akik a válság előidézésében komoly szerepet játszottak, és jól látható, hogy az elmúlt egy év során képtelenek voltak ezt a válságot kezelni? Miért tőlünk, a jól teljesítőktől akarnak pénzt elvenni, miközben máshová zsákszámra öntik azt a siker egyre fogyatkozó reményével? Okos dolog-e kettős mércével mérni?” – sorolta kérdéseit a kormányfő, hozzátéve, hogy szerinte Európa addig nem fog kilábalni a válságból, amíg ettől a “régi, elavult” szemlélettől nem tud megszabadulni.

Kijelentette, a magyar kormány ki fog tartani gazdasági céljai mellett, ugyanakkor mindenkivel tárgyal, és ha kell, “elmegyünk az oroszlán barlangjába is, időnként még jól is érezzük ott magunkat, és bemutatjuk azokat a szempontokat, elveket és érveket, amelyek alapján alakítjuk a transzparens politikánkat”.

A német-magyar barátságról szólva Orbán Viktor kijelentette: e barátság mögött nem érdekek, hanem hasonló erkölcsi, értékbeli meggyőződés áll. A magyarok és a németek sok közös dologra vállalkoztak a történelem során, időnként jó, időnként rossz dolgokra. Most arra vállalkoznak, hogy egy biztonságos, szabad, békés és virágzó Európát hozhassanak létre – emelte ki, majd azzal folytatta, hogy a magyar emberek hagyományosan nagyra értékelik a németeket, tisztelik munkabírásukat, rendszeretetüket, kitartásukat. “Nálunk az az általános felfogás, hogy amit Németország és a német emberek létrehoztak, azt munkával, tudással, szorgalommal szerezték meg” – hangsúlyozta, kijelentve, hogy a magyar-német kapcsolat a becsületes munka és a teljesítmény tiszteletére épül.

A két nép közötti egyik különbséget a magyarok individuális alkata jelenti – vélekedett -, ugyanis az angolszászokat követően “rögtön a magyarok következnek, ha individualizmusról van szó. (…) A magyar egy szabadságharcos fajta, és ha valaki a szabadságát el akarta venni, előbb vagy utóbb, leginkább előbb, mint utóbb, pórul járt”. Ezért a szabadságot, a magyarországi demokráciát érintő kritikai megjegyzéseken “nem háborodunk fel, nem sértődünk meg, hanem egész egyszerűen a tudatlanság számlájára írjuk”, ugyanis aki azt gondolja, hogy lehet olyan politikai rendszert működtetni Magyarországon, amely nem az individualizmus teljes szabadságán, elismerésén nyugszik, az alaposan félreismeri a magyarokat – fogalmazott a miniszterelnök.

Orbán Viktor szerint a német-magyar gazdasági kapcsolatok fontosságát mindennél pontosabban mutatja, hogy Németország egyszerre a legnagyobb kereskedelmi és befektetési partnere Magyarországnak, a Magyarországon működő német vállalatok pedig több mint egymillió magyar ember mindennapi kenyeréről gondoskodnak.

Nincs még egy olyan ország a világon, amely akkora befolyással bírna Magyarország gazdaságára, mint Németország – húzta alá, hozzátéve, hogy Magyarországon befektetni nem szívesség, hanem racionális üzleti döntés, amelytől mindkét fél előnyöket, profitot remél. Külön kiemelte német vállalatok, így például az Opel, az Audi és a Mercedes-Benz magyarországi beruházásait.

“Akinek csak a piacunk kell, az a magyar észjárás szerint gyarmatosító, akinek a munkánk is kell, az a szövetségesünk. A német vállalkozásokkal talán éppen azért alakult ki ilyen kivételesen jó viszonyunk, mert ők voltak azok, akik a leggyorsabban és a legalaposabban megértették ezt a magyar észjárást” – mondta.

Szavait azzal zárta, hogy várakozásai szerint idén Magyarország a világ egyik izgalmas pontjává válik befektetői szemmel nézve. “Mi attól sem veszítjük el a kedvünket, ha az európai bürokraták egy része nem érti, mi történik nálunk” – jelentette ki a miniszterelnök.

- MTI -

A részvénypiac forgalma mindössze 8 milliárd forint volt, a vezető részvények ára vegyesen változott az előző napi záráshoz képest: a Mol és a Magyar Telekom erősödött, az OTP árfolyama csökkent, míg a Richter változatlan árfolyamon zárt.

Német Sándor, a Buda-Cash kereskedési igazgatóhelyettese szerint iránykeresés érezhető a piacokon, ehhez igazodik a BÉT is.

A likviditás továbbra is óriási, de egyelőre nincs, ami húzza a piacokat, a közelmúlt hírei már beépültek – fogalmazott. Véleménye szerint a következő időszakban egyedi sztorik, például vállalati vagy szektor hírek fogják mozgatni a piacokat, amíg a makroirány ki nem alakul. Hozzátette, hogy globális szinten sok a geopolitikai bizonytalanság, a görög válság mellett az Európai Unióba irányuló iráni olajszállításokkal kapcsolatos fejlemények is foglalkoztatják a befektetőket.

A Mol 10 forinttal, 0,05 százalékkal 18.810 forintra erősödött, 971,6 millió forintos forgalomban.
Az OTP részvények ára 18 forinttal, 0,46 százalékkal 3.910 forintra csökkent, forgalmuk 4,3 milliárd forintot tett ki.
A Magyar Telekom árfolyama 6 forinttal, 1,03 százalékkal 586 forintra nőtt, forgalma 1,6 milliárd forint volt.
A Richter papírok árfolyama nem változott, 38.000 forintot ért, a részvények forgalma 1,0 milliárd forintot ért el.
A másik gyógyszeripari részvény, az Egis 17,8 millió forintos forgalom mellett 115 forinttal, 0,71 százalékkal 16.190 forintra esett.

A BUMIX 1.284,28 ponton zárt csütörtökön, ez 3,03 pontos, 0,24 százalékos csökkenés a szerdai záráshoz viszonyítva.
A BÉT áruszekciójában csak a takarmánykukorica és a napraforgó ára változott.
A takarmánykukorica márciusi elszámoló ára 130 forinttal, 50.200 forintra mérséklődött.
A napraforgó októberre 1.500 forinttal, 115.500 forintra drágult.
A malmi búza márciusra továbbra is 56.500, a takarmánybúza 49.000 forintba kerül.
A repce márciusra változatlanul 130.000 forint.

- MTI -

A megkérdezett 28 elemző év végére adott prognózisa szerint a kamat 6,5 százalékra csökken, majd 2013 decemberére tovább esik, 6 százalékra.

A kérdésre választ adó elemzők mindegyike arra számít, hogy eredményesen zárulnak a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val kezdeményezett hiteltárgyalások, de a befejezés időpontja március és július között szóródik.

Az idei átlagos infláció az elemzői konszenzus szerint 5,2 százalék lesz (januárban a 12 havi infláció 5,5 százalék volt), az év végére a fogyasztói árak 4,65 százalékkal haladják majd meg a 2011. decemberit, míg 2013 végére 3,25 százalékra esnek, megközelítve az MNB által kitűzött 3 százalékos inflációs célt.

A 2012-re vonatkozó gazdasági növekedésre adott elemzői prognózis mínuszba váltott: a korábbi nulla növekedés helyett most mínusz 0,1 százalékos GDP alakulást várnak, ami megegyezik az Európai Bizottság csütörtök délben kiadott legújabb növekedési előrejelzésével.

Jövőre a GDP 1,45 százalékkal nő, az elemzői vélemények itt is széles sávban mozognak: a legalacsonyabb növekedési prognózis 0,5, a legmagasabb 1,8 százalék.

A GDP-arányos államháztartási hiányra válaszoló 16 elemző átlagosan 3,1 százalékos deficitre számít 2012-ben, ami meghaladja a kormány által kitűzött 2,5 százalékos hiánycélt.

A felmérés eredményét ismertető közlemény szerint 2011-ben a magyar lakosság átlagosan 18 százaléka rendelkezett valamilyen banki megtakarítással, ez az érték 2004 óta a legalacsonyabb, alulmúlja a 2008-2010 közötti válságos időszak megtakarítási arányszámait is.

A megtakarítási formákkal szemben elvárás a viszonylagos biztonság, rugalmasság és mobilizálhatóság. Továbbra is a bankbetét a vezető megtakarítási forma, a megtakarítók több mint 60 százaléka pénzét valamilyen betétben tartja. Érezhetően csökken az életbiztosítások és önkéntes nyugdíjalapok népszerűsége, 2011-ben a megtakarítók kevesebb, mint egynegyede rendelkezett valamelyikkel e két hosszabb távra szóló termék közül. Majd minden hatodik személy “otthon, a párnában”, azaz készpénzben halmozza fel a hónap végén megmaradt összegeket.

A megtakarítási szokások változását több tényező alakítja. A megtakarítások mértéke és szerkezete függ a jövedelmi lehetőségektől, a kockázatvállalási hajlandóságtól, a megélhetési költségek, illetve az általános fogyasztói bizalom alakulásától is. A nehezen kiszámítható gazdasági környezet, a valutaárfolyamok és a fogyasztói árak emelkedése sok családban okozott komoly bizonytalanságot, mindez tükröződik a megtakarítási célok és a megtakarítási eszközök választásában is – ismerteti a cég.

Az elmúlt négy év adatai alapján továbbra is a váratlan kiadásokra való felkészülés a legfontosabb (59 százalék). Lényegesen kevesebben tudnak spórolni a gyerekek jövőjére, míg 2008-ban és 2009-ben még 39, illetve 40 százalék, az elmúlt két évben már csak 34, illetve 35 százalék. A nyugodt nyugdíjas évek biztosítását tavaly 34 százalék jelölte meg megtakarítási célként, az azt megelőző három évben 34, 37, illetve 33 százalék.

Lakásfelújításra az utóbbi két évben a megkérdezettek 16 százaléka takarékoskodott, míg az előző két évben 22, illetve 19 százalék. Lakásvásárlásra 2008-ban 16 százalék gyűjtött, 2009-ben, a válság kitörését követő évben 12 százalék, az utóbbi két évben egyaránt 14 százalék.

Az utóbbi négy évben leginkább az üdülési, az autóvásárlási célú megtakarítások szorultak érezhetően vissza – négy év alatt 15-ről 10, illetve 9-ről 5 százalékra -, de kevesebben gondolhatnak arra is, hogy műszaki cikk vásárlása céljából tegyenek félre (a 2008. évi 8 százalékkal szemben tavaly 3 százalék).

A GfK Hungária Retail Banki Monitor (RBM) kutatása 1995 óta vizsgálja folyamatosan a magyar banki és pénzügyi piacot. A kutatás kéthavonta 1000 fős reprezentatív felmérés keretében vizsgálja a banki termékek használatának és a bankok ismertségének, megítélésének jellemzőit.

A felügyelet honlapján megjelent előzetes adatok alapján 2011 negyedik negyedévében 149 milliárd forint veszteséget szenvedett el a bankszektor. Az eredmény utolsó negyedévi kedvezőtlen alakulásában a végtörlesztéssel összefüggő veszteségek játszottak meghatározó szerepet, az év egészét tekintve azonban a nemteljesítő állományra képzett tartalékoknak volt a legjelentősebb negatív eredményhatása.

A bankszektor adózás előtti vesztesége 46,5 milliárd forint volt 2011-ben, az előző évi 34,4 milliárd forint nyereséggel szemben.

A kamateredmény enyhén csökkent: 861,6 milliárd forintra az előző évi 865,7 milliárd forintról. A nem kamateredmény az előző évi 179,4 milliárd forintról 276,5 milliárd forintra nőtt. Ezen belül az egyéb nem kamateredmény soron – ahol a megfizetett különadó is szerepel – elszámolt veszteség 289,4 milliárd forintra csökkent tavaly a 2010. évi 341,4 milliárdról.

Az értékvesztés és kockázati céltartalékképzés 528,3 milliárd forintra nőtt 2011-ben az előző évi 377,1 milliárd forintról.

A bankok összesített mérlegfőösszege 2011. december végén 28.906 milliárd forint volt, 2,8 százalékkal (781 milliárd forinttal) csökkent 2010 végéhez képest.

A bankok portfóliójának minősége 2011 negyedik negyedévében jelentősen tovább romlott, amiben a végtörlesztés is szerepet játszott, hiszen – tekintettel arra, hogy csak nem lejárt hitel kerülhetett végtörlesztésre – csökkentette a jobb minőségű hitelek állományát, és így arányát a portfólión belül. Emellett a negyedik negyedévben mind az összes hitelen, mind a lakossági hiteleken belül nőtt a késedelmes hitelek részaránya, különösen a 90 napot meghaladó késedelmes hiteleké.

Az elemzés szerint jelentős portfólióminőség javulást eredményezhet a háztartási hitelek esetében a bankszövetség és a kormány közötti megállapodás, továbbá a súlyosan késedelmes tételek növekedésének lassulása várható a következő negyedévben.

A PSZÁF gyorselemzése arra is kitér, hogy a háztartások az év végén általában jelentős volumenű betétet helyeznek, és ez a tendencia nem változott tavaly sem. A háztartások hitelintézeti betétállománya annak ellenére nőtt decemberben 1,4 százalékkal, hogy ebben a hónapban a háztartások a hitelintézeteknél és a pénzügyi vállalkozásoknál 129 milliárd forint összegben hitel igénybe vétele nélkül végtörlesztettek. A hitelintézetek 2011. decemberi betétállomány növekedése nominálisan csak mintegy 30 milliárd forinttal maradt el a 2010. decemberi hitelintézeti betétnövekménytől. A felügyelet szerint ez azt valószínűsíti, hogy a kiváltó forint hitel igénybevétele nélkül végtörlesztők nagyobbrészt nem a betéteikből finanszírozták a végtörlesztést.

Mező Gábor, a NAV Észak-alföldi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatóságának vezetője a témával kapcsolatban csütörtökön, Záhonyban megtartott sajtótájékoztatón elmondta: márciustól az üzemanyag behozatalánál elsősorban az alkalmi jelleget, az adómentesség feltételeinek a meglétét vizsgálja majd a hatóság.

Ahhoz, hogy valaki vámmentesen hozhasson be üzemanyagot Magyarországra, három feltételnek kell megfelelnie: a behozatal ne egy sorozat részeként, vagyis kizárólag alkalmi jelleggel valósuljon meg, az utazó személyes használatra hozza be az üzemanyagot, illetve annak mennyisége ne utaljon kereskedelmi célú értékesítésre – hangsúlyozta a pénzügyőr ezredes. Az új szabályozás értelmében a vámmentes behozatalra hétnaponként legfeljebb egy alkalommal van lehetőség, az üzemanyagot pedig a gépjármű szabványos üzemanyagtartályán felül egy maximum tízliteres kannában lehet Magyarországra hozni.

Ha bármely feltétel nem teljesül, nem jár az üzemanyag vámmentes vámkezelésének a lehetősége – tette hozzá Mező Gábor. Ebben az esetben döntést hozhat az utazó, hogy kéri az üzemanyag után a vámkezelést (ekkor azonban az áfát és a jövedéki adót is meg kell fizetni), vagy visszaviszi az üzemanyagot a vásárlás helyére.

Mező Gábor a tájékoztatón kitért arra is: az új szabályozás bevezetésekor, március 1-jén mindenki “tiszta lappal” indul, ettől az időponttól kezdve vizsgálja a NAV, hogy az üzemanyag behozatala megfelel-e az alkalmi jellegnek.

A hatóság regionális főigazgatója ugyanakkor jelezte: egy a magyar-ukrán határszakaszon készített felmérés szerint tavaly decembertől az idén februárig 150 ezer belépésből 70 ezer belépést háromezer jármű “teljesített”, amelyek egy hét leforgása alatt tíznél több alkalommal lépték át a határszakaszt. Ez az mutatja, hogy ennyi jármű nem heti, hanem napi rendszerességgel lépte át a határt, s ezt a fajta, a teljes gépjárműforgalom mintegy negyven százalékát kitevő üzemanyag-csempészetet szeretné a hatóság visszaszorítani – közölte a pénzügyőr ezredes.

A statisztikák szerint 2011-ben Magyarországon több mint 572 ezer liter csempészett üzemanyagot foglalt le a NAV; a 614 esetszámból 410-et az észak-alföldi régióban regisztráltak. Az idén csak ebben a térségben 60 ezer liter üzemanyagra bukkantak a vámosok.

Az intézkedés célja, hogy a NAV biztosítsa a kulturált és gyors határátlépést az utazók számára a magyar-ukrán határátkelőhelyeken, valamint ne sérüljön az államnak az adóbeszedéshez való joga – fűzte hozzá Mező Gábor.

A hatóságnak nem ez az egyetlen akciója a csempészet visszaszorítására: 2011 szeptemberében kezdte meg működését a Határforgalmi Statisztikai Rendszer (HSR), amely az országba be- és az onnan kilépő járművek ellenőrzését célozta a vámmentesen behozott üzemanyag tekintetében.

A társaság közleménye szerint az igazgatóság megtárgyalta a 2011. évi gazdálkodásáról szóló éves beszámolót, és úgy ítélte meg, hogy az osztalék összhangban van a cég osztalékpolitikájával, amely szerint az eladósodottsági rátát (a nettó adósságnak a nettó adósság plusz összes tőkére vetített arányát) a 30-40 százalék közötti céltartományban kívánja tartani. Ezen túlmenően a javasolt osztalék figyelembe veszi a csoport 2011-es gazdasági helyzetét és készpénztermelését, valamint a magyar távközlési szektorra kivetett különadó hatását.

A Magyar Telekom 2012. április 16-án tartja éves rendes közgyűlését. Az igazgatóság javaslata szerint osztalékra azon részvényesek lesznek jogosultak, akik 2012. május 8-án értékpapírszámlájukon Magyar Telekom részvénnyel rendelkeznek. Az osztalék kifizetésének javasolt kezdőnapja 2012. május 15.

A Magyar Telekom tavaly szintén 50 forintot fizetett osztalékként a részvényeseknek.

Elmondta, az idén az ágazati bérfejlesztés első lépésére tudnak vállalkozni. Ehhez három forrás áll rendelkezésre: a népegészségügyi termékadó bevételei, az uniós emberi erőforrás fejlesztési programok forrásai, továbbá a hatékonysági intézkedésekből kinyerhető források. Szócska Miklós közlése szerint mindeközben folyamatosan tárgyalnak a Nemzetgazdasági Minisztériummal az ágazatban dolgozók anyagi körülményeinek rendezésére szolgáló hosszú távú stratégiáról; annak eredménye hónapokon belül meglesz – tette hozzá az államtitkár.

Arra is kitért, hogy eddigi munkájukat nagyban nehezítette, hogy nem tudták pontosan hányan dolgoznak ezen a területen. Mostanra kiderült, hogy mintegy 40 százalék eltérés van, vagyis ennyivel kevesebb az intézmények által jelentett és a valójában foglalkoztatottak száma. Előadásában az államtitkár kifejtette, jelenleg számos szálon futó munkatervekkel dolgoznak. Szócska Miklós elmondta, a Semmelweis Terv végrehajtásának jelenleg két kulcsterülete van, az emberi erőforrás krízis megoldása, valamint az ellátórendszer átalakítása. Utóbbi kapcsán elmondta: az első lépés a fekvőbeteg-ellátás átszervezése. A kórházi ágyszámok csökkentéséről szóló találgatásokra reagálva ismét leszögezte: el kell szakadni a kórházi ágyszámokban való gondolkodásmódtól. Ismertette: jelenleg összesen az aktív ágyakkal rendelkező kórházak száma 104, ebből 16 funkciót vált, vagyis marad 88. Szócska Miklós megjegyezte továbbá, hogy mindeközben az Új Széchenyi Tervnek köszönhetően “gigászi fejlődés és korszerűsítés” zajlik az egészségügyben. Ennek köszönhetően a következő években jelentősen javulni fognak az egészségügyi ellátás körülményei – hangsúlyozta. Ezen felül az egész egészségügyi telekommunikációs rendszert is egységesítik a jövőben, amelynek köszönhetően az ágazatban dolgozók ingyen hívhatják majd egymást – tette hozzá az államtitkár. Szócska Miklós a Magyar Közlöny keddi számában megjelent, az idei és a jövő évi gyógyszertámogatások további csökkentését előíró kormányhatározatra reagálva türelmet kért. Mint mondta, a gyógyszerkassza kapcsán számos uniós és gazdaságpolitikai kérdést kell még tisztázni, ezeknek ki kell várni a végét. Ugyanakkor az államtitkár azt is leszögezte: “sanyarú körülmények között, de az egészségügy igenis prioritást élvez”. A kormány is látja a problémákat és lehetőségeihez mérten mindent megtesz, hogy ezeket megoldja.

A kereskedelmi márkás árucikkeket csak egy vállalat vagy egyetlen lánc üzletei forgalmazzák, és általában a cég nevével jelzik őket.

A közlemény szerint az élelmiszerek esetében a kiskereskedelmi vásárlók által kiadott minden 100 forintból 24 jutott kereskedelmi márkákra tavaly, ami 1-gyel több, mint tavalyelőtt. Az eladott áru mennyiségét tekintve a láncok saját márkáinak piacrésze stabilan 35 százalék volt.

Háztartási vegyiárunál és kozmetikumnál minden hatodik forint került a boltok pénztáraiba kereskedelmi márkás termékekért tavaly, ugyanannyi, mint egy évvel korábban. Mennyiség szempontjából 35 százalékról 33-ra csökkent a kereskedelmi márkák piaci részesedése egy év alatt.

A Nielsen szerint a diszkont csatornákban játsszák a legnagyobb szerepet a láncok saját márkái: élelmiszernél értékben 62 százalék jutott rájuk tavaly, míg a háztartási vegyiárunál és kozmetikumnál 56 százalék. Hipermarketeknél ez a mutató értékben élelmiszereknél 14, háztartási vegyiárunál pedig 8 százalék. Szupermarketeknél 25, illtetve 21 százalék.

A felmérés szerint különösen az állateledel és mélyhűtött élelmiszer vásárlói részesítik előnyben a kereskedelmi márkákat, amelyekre a két kategória forgalmából 49, illetve 44 százalék jutott a múlt évben az értéket tekintve. Utánuk a háztartási papíráru következik 42, a reggeli cereália 32, a babakozmetika 29 és sós a rágcsálnivaló 27 százalékkal.

A legalacsonyabb a kereskedelmi márkák értékben mért mutatója a hajápoló és szájápoló szereknél, 6-6 százalék, az élelmiszerek között pedig az alkoholos italoknál – 14 százalék.

Nagyobb azonban a kereskedelmi márkák piaci részesedése mennyiségben azért, mivel viszonylag olcsók: tavaly 35 százalékot tettek ki a Nielsen által mért 90 élelmiszer kategória teljes bolti forgalmából, ugyanannyit, mint egy évvel korábban. Eközben a Nielsen által mért 60 háztartási vegyiáru és kozmetikum kategóriánál a mutató 35-től 33 százalékra csökkent.

A bankok és az állam által átvállalt kamattörlesztés miatt, a legtöbb esetben, alapos mérlegelés után érdemes belevágni az árfolyamrögzítésbe. A jenhiteleseket viszont kedvezőtlen változás is érte, 2 forintos rögzített árfolyam helyett 2,5 forinton törleszthetik tartozásukat a következő öt évben is. Egy fideszes módosítót benyújtottak ugyan a jenhitelesek terheinek csökkentésére, de azt a nemzetgazdasági tárca képviselője nem tartotta támogathatónak, a gazdasági bizottság ennek ellenére támogatta. Elfogadása ezért kétséges. A kérdésről megkérdeztük a Bankszövetséget és a Nemzetgazdasági Minisztériumot is, de választ egyik helyről sem kaptunk.

 A Pénzcentrum agyalt

A válaszok nélkül, saját magunk kezdtünk el “okoskodni”. Két megközelítést vettünk alapul a rögzített árfolyamok megállapításának lehetőségeként.

1; minden devizahiteles azonos plusz terhet viseljen az eredeti hiteléhez képest
2; minden devizahiteles azonos mértékű támogatást kapjon

A két szemlélet alapvetően különbözik, hiszen első esetben szinte mindegy, hogy milyen mértékben változtak az árfolyamok. Ekkor a követendő példa az lenne, hogy minden devizanem esetén addig tornásszuk le a fix árfolyamot, amíg az eredeti hitelek közelébe nem kerül a törlesztőrészlet, méghozzá devizanemtől függetlenül, azonos mértékben. A következő táblázat tartalmazza a frankhitelek felvételi árfolyamának eloszlását, állományok nélkül.

A frankhitelesek nagy része 145-175 CHF/HUF árfolyam között vette fel devizahitelét, legtöbben 158 CHF/HUF -on. Ehhez képest a rögzített 180 CHF/HUF árfolyam 14 százalékos plusz terhet jelent a családoknak (természetesen a kamatváltozásokkal most nem számolunk, próbálunk a csak a devizahiteleseket sújtó árfolyamkockázatra koncentrálni). Amennyiben minden devizanem esetében hasonló teherrel számolnánk, meg kell néznünk azok folyósítási árfolyamát. Jennél átlagosan 1,55 JPY/HUF, míg eurónál 270 EUR/HUF árfolyamot feltételeztünk az MNB jelentése alapján.

Első furcsaság, hogy a rögzített árfolyam valójában alacsonyabb az euró esetében, mint az átlagos folyósítási. A jen esetében viszont az átlagos folyósításihoz képest 61 százalékkal magasabb a rögzített 2,5 JPY/HUF érték.

Egy módosító javaslatban Heintz Tamás (Fidesz) 2 JPY/HUF-ra módosította volna a jenhitelesekre vonatkozó fix árfolyamot, A nemzetgazdasági tárca képviselője ezt a javaslatot nem tartotta támogathatónak. A módosítás után még mindig 29 százalékkal magasabb lett volna a rögzített árfolyam, mint az átlagosa folyósítási.

 Indokolt rögzített árfolyamok

Pedig a képviselő hasonlóan érvelt a módosító javaslat indokolásában. “Míg a svájci frankban eladósodottak törlesztőrészletét a 2008-as árfolyamhoz képest 121,9 százalékon, az euróban hitelt felvevőkét 104,9 százalékon rögzítenék, a japán jen adósoknál ez a mérték a tervezett 2,5 forinttal számolva sokkal magasabb, 168,6 százalék lenne. (Az eredeti, tavaly év végéig élő árfolyamrögzítési lehetőségnél is 2 forinton rögzítették a jen árfolyamát.)” – áll Heintz érvelésében.

Számításaink szerint, ha az átlagnak, csak a franknál jellemző plusz terhet szeretnénk biztosítani az árfolyamrögzítés ideje alatt, akkor a következő rögzített árfolyamok lennének indokoltak.

A Heintz képviselő által is javasolt logika mentén például nem lenne szükséges a rögzített árfolyam bevezetése az euróhiteleseknek, hiszen azok csak 308 forintos szint környékén fizetnének a frankhitelesekhez hasonló terheket. A jenhiteleseknek viszont még a módosítóban szereplő 2 forintos árfolyam is jóval több terhet jelent a kezdeti hitelükhöz képest, 1,77 -körül kellene meghúzni a fix árfolyam szintjét.

Amennyiben minden devizahitelesről hasonló nagyságú terhet szeretnénk levenni a következő öt évben, akkor teljesen más logika szerint kell eljárnunk. Igazságosság is kevésbé jelenne meg a számokban, hiszen ekkor az euróhitelesek a saját maguk által is vállalt törlesztőnek csupán töredékét fizetnék. A jelenlegi árfolyamokhoz igazított fix árfolyamok.

Nagyon közel áll a képviselő javaslata a fent vázolt jen fix árfolyamértékhez, indoklása inkább az 1,77-es árfolyamot feltételezne. Az euróhitelesek feltételezz rögzített árfolyama ebben az esetben nevetséges, soha nem volt ilyen erős a forint a már forgalomban is lévő euróhoz képest. Szerinted mi lenne a legmegfelelőbb rögzített árfolyam?

Forrás: www.penzcentrum.hu