Budapest, 2012. május 31., csütörtök (MTI) – A külföldnek nincs tapasztalata egy kétharmados többséget szerzett kormánnyal, nem tudja, mit kezdjen ezzel a helyzettel, ezért érik kritikák a magyar alaptörvényt is – hangzott el a Fókuszban a nemzeti érdek című, az Orbán-kormány első két évét értékelő konferencián csütörtökön.

Trócsányi László, Magyarország párizsi nagykövete a rendezvényen a Magyarország közjogi rendszerének átalakulásáról tartott kerekasztal-beszélgetésén kifejtette: az alkotmány születése általában egy forradalomhoz, egy katasztrofális eseményhez – például a II. világháborúhoz – köthető, vagy évekig tartó tárgyalások eredményeként dolgozzák ki, esetleg a válságból való kilábalásban segíthet. Az utóbbi esetre példa a magyar alaptörvény létrejötte – mutatott rá. Véleménye szerint az alaptörvény kidolgozása azt jelenti, hogy a politikai, morális válságot, a múltat hátra kell hagyni, új rendszer következik.

A Századvég Alapítvány, a Széll Kálmán Alapítvány és a Heti Válasz Kiadó által rendezett tanácskozáson a diplomata azt mondta, azért kapott annyi támadást az alaptörvény, mert Magyarország, uniós csatlakozása után, a kelet-közép-európai országok között elsőként foglalkozott a fontos alapkérdésekkel, amelyek az egész Európai Unióban napirenden vannak.

Kiemelte: Magyarország az új alkotmány után is parlamentáris köztársaság maradt, az Országgyűlés jogosítványai sem változtak. Arról is beszélt, hogy az alaptörvény az alkotmánynál “szélesebb fogalom”. Az új dokumentumban benne van az EU-hoz fűződő viszony, és “minden, ami az európaiságot jelenti” – mondta.

Lánczi András, a Századvég Alapítvány elnöke elmondta, Magyarországon húsz éven át vita folyt az új alkotmány szükségességéről. 2010-ben az emberek megértették, hogy az ország válságban van, és szavazataikkal kifejezték, hogy “ez nem mehet így tovább”, változást akartak – emlékeztetett. Rámutatott: ennek kifejeződése az alaptörvény létrejötte.

Azt mondta: a “politikai gondolkodás termékeként” az új alkotmány a bírálatok ellenére “teljesen védhető”, nem lehet “jelentős kritikával illetni a szöveget”. Az alaptörvény értékeket, világos világképet fogalmaz meg – mondta. Kiemelte, az alaptörvény bármelyik liberális demokrácia alkotmányához mérhető.

Kitért arra is: az, hogy az alaptörvényben van egy közpénzekkel foglalkozó fejezet, bizonyítja, hogy a gazdaság mindent áthat. Így – mint fogalmazott – “gazdasági alkotmánycsíra” van az alaptörvénybe csúsztatva, ami egyedülálló.

Stumpf István alkotmánybíró hangsúlyozta: az alkotmány a jogrendszer csúcsán helyezkedik el, mércejellege van a többi jogi normával kapcsolatban. Konszenzust kell tükröznie, ezért fontos a közösségteremtő ereje – mutatott rá.

Hozzátette: az alaptörvénnyel a parlamentáris demokrácia megmaradt, és a fékek és ellensúlyok rendszere is jól működik.

A nemzetközi konferencián Magyarország közjogi rendszerének átalakulásán túl kerekasztal-beszélgetést tartanak az EU-hoz fűződő kapcsolatokról és a középosztály megerősítéséről is. A rendezvényt Orbán Viktor miniszterelnök beszéde zárja.

Veres Béla, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2012. május 31., csütörtök (MTI) – A magyar gazdaságpolitikára nézve nagyon bátorítónak nevezte Cséfalvay Zoltán csütörtökön az Európai Bizottságnak a magyar programokkal kapcsolatban előző nap közzétett értékeléseit, beleértve a kohéziós pénzek felfüggesztésének visszavonásával kapcsolatos döntést.

A bizottsági értékelések azt jelzik, hogy Magyarország jó pályán van – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára Brüsszelben újságíróknak nyilatkozva.

A jelentés megerősítette, hogy az ország képes tartani a deficitcélokat, és az adósság is csökkenő pályára került. Ez pedig lehetővé teszi, hogy a növekedés feltételei is megteremtődjenek – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy miközben a gazdaságot sikerült stabilizálni, végbementek azok a reformok is, amelyek szükségesek a versenyképesség erősítéséhez. Emlékeztetett arra, hogy az unióban épp ez utóbbi hiánya az egyik alapvető probléma.

José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerdán Brüsszelben személyesen ismertette az uniós tagországok gazdaságáról készített állapotfelmérés főbb tanulságait. Ő jelentette be, hogy a testület indítványozza: oldják fel azt a korábbi uniós döntést, amely Magyarország vonatkozásában a kohéziós támogatási összegek folyósításának jövő évtől bevezetendő, részleges felfüggesztését helyezte kilátásba. Barroso ezt azzal indokolta, hogy Magyarország immár hatékony lépéseket tett a túlzott költségvetési hiány ellen.

Olli Rehn pénzügyi biztos mindazonáltal Magyarországot is felsorolta azon uniós tagországok között, ahol az Európai Bizottság súlyos makrogazdasági egyensúlyhiányt tapasztal.

Cséfalvay Zoltán csütörtökön hangoztatta, hogy Magyarország a Széll Kálmán Tervvel elvégezte a saját “házi feladatát”.

Stabil államháztartás nélkül nem lehet növekedés – szögezte le -, és a növekedés azon is múlik, hogy a stabilitás mellett végbemennek-e a szükséges reformok. Hozzátette: a politikát úgy kell kialakítani, hogy a stabilitás és növekedés mellett harmadik elemként a piaci bizalom irányába is el tudjon mozdulni.

Egy kérdésre válaszolva az államtitkár úgy vélte, hogy amit a bizottság bejelentett, azt is jelenti, hogy Magyarország technikailag már idén kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól, bár jogilag ezt a döntést Brüsszelben csak jövőre tudják meghozni, a végleges idei számok ismeretében.

Ahhoz ugyanis, hogy az eljárás jogilag is megszüntethető legyen, kell egy lezárt év, végleges statisztikai adatokkal.

Cséfalvay Zoltán emlékeztetett arra, hogy Magyarország már tavaly is teljesítette az uniós hiánykritériumot, de az Európai Bizottság úgy vélte, hogy ezt akkor még egyszeri intézkedések biztosították. Idén az egyedi bevételek, intézkedések aránya a bruttó össztermékhez képest már viszonylag kicsi – jelezte.

„Nagy kihívást jelent ez a kinevezés, és minden tőlem telhetőt megteszek annak érdekében, hogy a cégvezetés által elindított folyamatokat továbbvigyem, és biztosítsam ezzel a vállalat sikereit a jövőben. Köszönettel tartozunk Tőtös Zsoltnak, aki az elmúlt években új alapokra helyezte a vállalatot, folytatjuk az általa kijelölt utat.” – nyilatkozta Petr Kovarik.

A társaság közelményéből kiderül, Petr Kovarik közel 20 év tapasztalattal rendelkezik a söriparban, korábban a Pivovary Staropramen Sörgyárban, Prágában töltött be különböző pozíciókat.

1994-ben labor technológusként kezdte karrierjét, majd gyárigazgatóként, később logisztikai igazgatóként dolgozott. A Pivovary Staropramen kereskedelmi csapatában folytatta karrierjét 2005-ben, ahol egy év múlva on-trade kereskedelmi igazgatóvá nevezték ki. Feladatai 2010-től a szlovák piac irányításával egészültek ki.

A Borsodi Sörgyárban eltöltött néhány hónap alatt a kereskedelmi csapat nagyszerű eredményeket ért el. Petr Kovarik jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a StarBev csoporton belül sikeres vállalat épülhetett fel Csehországban és Magyarországon is.

A közlemény szerint a NAV elnöke május 31-i hatállyal felmentette beosztásából Mező Gábor pénzügyőr ezredest, a NAV Észak-alföldi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága főigazgatóját, és június 1-jétől kinevezte a testület észak-magyarországi főigazgató-helyettesévé.

Az Észak-alföldi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatóság főigazgatója Polcz Attila pénzügyőr alezredest nevezték ki, helyettese Mező Péter pénzügyőr őrnagy lett.

A NAV elnöke Zilai Zoltán pénzügyőr alezredest, a Hajdú-Bihar megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság igazgatói munkaköréből felmentette, az új igazgató Bodrogi Tibor pénzügyőr ezredes lett, aki eddig az Észak-magyarországi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatóság főigazgató-helyettesi posztját töltötte be.

- MTI -

Budapest, 2012. május 31., csütörtök (MTI) – A telefonadó a Vodafone-nak 8-10 milliárd forint pluszterhet jelent éves szinten, ez egy pár milliárd forinttal meghaladja a válságadót – mondta Diego Massidda, a Vodafone Magyarország vezérigazgatója csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

Kifejtette, a telefonadó újabb súlyos teher, amelyet a társaság már nem tud egyedül vállalni, ezért megosztja az előfizetőkkel, az emelés azonban miden esetben kisebb lesz, mint a kivetett adó. Hozzátette, a megosztásra azért is szükség van, mert a válságadóval ellentétben itt nem ideiglenes teherről van szó.

Az új adó megváltoztatja a társaság költségstruktúráját is, és részben ezért kényszerül mind a lakossági, mind az üzleti tarifáinak módosítására. A megosztás másik okáról a vezérigazgató elmondta, céljuk az, hogy megtartsák az elmúlt években elért magas szolgáltatási színvonalat.

Emlékeztetett, a tárgyalásokon a Vodafone egy átalánytípusú, fix adót javasolt a kormánynak, de ezt nem fogadták el. Elmondta azt is, hogy az elmúlt napokban már megkezdték az ügyfelek tájékoztatását a júliustól bekövetkező változásokról.

Beck György, a társaság elnöke elmondta, hogy az iparág számára a válságadó és a telefonadó éves szinten 100 milliárd forintos teher.

Közölte azt is, hogy több mint egy tucat nagy informatikai fejlesztésre kényszerül a társaság azért, hogy követni tudja a jogszabályváltozásokat.

A vezérigazgató elmondta, álláspontjuk szerint a forgalomarányos díj a használat jelentős visszaeséséhez vezet, ami hátrányosan érinti az ügyfeleket, csökkenti a bevételüket, miközben csökkenti az általános forgalmi adóból származó állami bevételeket is.

A Vodafone Magyarország július 1-jétől az előfizetéses ügyfeleknél havonta fix összegben határozza meg az emelést, ami egyetlen esetben sem haladja meg a fizetendő adó maximumát. A feltöltő kártyás ügyfelek esetében a tarifamódosítás percenkénti és sms-enkénti mértéke is kevesebb a törvényben meghatározott nettó 2 forintnál.

A változások egyetlen esetben sem érintik a bónusz perceket és bónusz üzeneteket, s az egymás közötti ingyenes beszélgetéseket, valamint a speciális Vodafone díjcsomagok által kínált egyéb ingyenes kedvezményeket sem.

A havidíj fix összegű emelése a feltöltő kártyás ügyfeleknél nem alkalmazható, mivel ők nem fizetnek havidíjat. Esetükben a Vodafone egyszerűen emel a perc és sms-díjakon. A konkrét összegek mindkét esetben a törvény által meghatározott adómérték alatt maradnak.

A lakossági előfizetői tarifáknál sávos lesz a havidíjváltozás. Arányosan a díjcsomagokban foglalt percek mennyiségét veszik alapul, vagyis a percek mennyiségétől függően emelkedik a díj. Ez azonban egyetlen esetben sem haladja meg a nettó 700 forintot.

A kisvállalati ügyfelek esetében SIM-kártyánként fix kiegészítő havi előfizetési díjat vezet be a cég, de ennek mértéke a havonta fizetendő nettó 1.250 forintot egyik tarifacsomagnál sem haladja meg. Az árváltozás tehát nem haladja meg a kormány által eredetileg megjelölt adómaximum felét. A cég nem terheli plusz költséggel az egymás közötti ingyenes beszélgetéseket.

A vezérigazgató elmondta, ha a parlament a zárószavazáson is elfogadja a telefonadó adómaximumára vonatkozó 6 hónapos átmeneti, december 31-ig tartó enyhítést – amit a módosító indítványok sorában már megszavaztak -, akkor a Vodafone ennek megfelelően július elsejétől ezt az átmeneti kedvezményt az ügyfelei számára is elérhetővé teszi.

Kérdésekre válaszolva elmondta, már most is tapasztalnak némi forgalom-visszaesést, ami a gazdasági helyzet miatt következett be. Hozzátette, a forgalom visszaesésén belül a jövőben nehéz lesz elkülöníteni, hogy abból mennyi írtható az új adó számlájára.

Budapest, 2012. május 31., csütörtök (MTI) – Miközben a kormány elkötelezett a szigorú büntetőpolitika mellett, a kisebb bűncselekmények elkövetői esetében támogatja az alternatív büntetési módokat, így a közérdekű munkát – mondta Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten.

A bűnmegelőzés és az áldozatsegítő szolgáltatások fejlesztésének kétéves programját értékelő konferencia sajtótájékoztatóján Répássy Róbert elmondta, a szabadságvesztésnek nagyon fontos alternatívája a közérdekű munka büntetés. Ezt “a lehetőséget” kívánják bővíteni azzal, hogy az új büntető törvénykönyvvel bevezetnék a jóvátételi munkát.

A kormány – miközben a szigorú büntetőpolitika híve – lehetővé kívánja tenni, hogy az igazságszolgáltatás élhessen ezzel a lehetőséggel – mondta.

Répássy Róbert szerint a kétéves program kiváló eredményeket mutatott fel a közérdekű munka büntetés végrehajtásának fejlesztésében. A program során a büntetés csoportos letöltésének módját tesztelték.

Az államtitkár fontosnak nevezte a programban szereplő áldozatvédelmi szolgáltatások fejlesztését is.

Csóti András, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka beszámolt arról, hogy a Tett elnevezésű program három régióban 12 büntetés-végrehajtási intézetben indult, és a fogvatartottak eredményes visszailleszkedését kívánták segíteni a társadalomba. A fogvatartottak közül 2.400 embert vontak be a programba, több mint 800-an vettek részt készségfejlesztő tréningen, szakképzésébe mintegy 400 embert vontak be, közülük 186-an eredményes vizsgát tettek – mondta el.

Kunfalvi Zoltán, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálatának (KIMISZ) főigazgatója szólt arról, hogy Magyarországon jelenleg csak Budapesten és Miskolcon van “Jóvá-Tett-Hely” közösségi foglalkoztató, amelyeknek kiemelt jelentőségük van, hiszen – mint mondta – szabadidő-eltöltési programok szervezésével magatartási szabályok alkalmazásával újfajta módon segíthetik a visszailleszkedést a társadalomba.

A közérdekű munka csoportos letöltési módjáról szólva Kunfalvi Zoltán elmondta, a közérdekű munka ügyszáma az elmúlt időszakban csaknem 50 százalékkal emelkedett, s ez jelentős terhet jelent a pártfogóknak.

A büntetés csoport letöltése lehetővé teszi, hogy egy felügyelő több elítélt tevékenységét ellenőrizhesse.

Szatmáry-Antal Tamás, a KIMISZ áldozatsegítő alprojekt koordinátora az áldozatsegítő szolgáltatások fejlesztésével kapcsolatban arról beszélt, hogy az elmúlt két évben pszichológiai segítségnyújtás keretében az észak-magyarországi régióban 124 áldozattal vették fel a kapcsolatot pszichológusok.

A 24 órás telefonos áldozatsegítő diszpécserszolgálathoz több mint 6.000 érdemi hívás érkezett – közölte.

Szatmáry-Antal Tamás elmondta azt is, hogy 200 önkéntes az áldozatsegítő szolgálat keretében mintegy félezer esetben nyújtott segítséget.

Budapest, 2012. május 31., csütörtök (MTI) – Szabó Máté ombudsman szerint nem felel meg a jogszabályokban foglalt szolgáltatás-ellenszolgáltatás arányossága elvének, ha egy önkormányzati rendelet nem biztosít a lakosok számára 120 literes gyűjtőedénynél kisebb kukásedényt.

Az alapvető jogok biztosa az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében azt írta, arról érkezett hozzá panasz, hogy egy kistelepülésen az ingatlantulajdonosok jelentős része 80 literes hulladéktároló edényzettel rendelkezik, a közszolgáltató azonban a 120 literes után állítja ki nekik a számlát.

Szabó Máté kifogásolta, hogy az érintett – általa meg nem nevezett – település önkormányzata hosszú ideje tudja, számos ingatlantulajdonos 80 literes hulladékgyűjtőt használ, ennek ellenére nem korrigálták a helyi rendeletet, tehát ott nem vehető igénybe 80 literes kukásedény.

Állásfoglalása szerint, ha egy települési önkormányzat nem biztosít a 110-120 literes gyűjtőedénynél kisebb edényzetet, akkor a kevesebb hulladék elszállítását igénylő lakosok számára nem teszi lehetővé az arányos díjfizetést.

Az alapvető jogok biztosa a bepanaszolt település képviselő-testületéhez fordult, és kérte: gondoskodjanak a rendelet módosításáról.

Budapest, 2012. május 31., csütörtök (MTI) – A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke szerint összeomlik a közoktatás rendszere, ha szeptember elsején életbe lép a köznevelési és a szakképzési törvény.

Galló Istvánné, a PSZ elnöke, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) alelnöke csütörtökön, a SZEF által rendezett budapesti sajtóbeszélgetésen azt mondta: az Emberi Erőforrások Minisztériuma elé vasárnapra szervezett demonstráción a részt vevő szakszervezetek annak a követelésüknek adnak majd hangot, hogy az érintett törvények bevezetését egy évvel halasszák el.

Álláspontja szerint a törvények hatályba lépésének elhalasztására azért van szükség, hogy a kormányzat és a szakmai, érdekvédelmi szervezetek konszenzusra jussanak az átalakítás legvitatottabb pontjaiban.

Galló Istvánné szerint a közoktatási és a szakképzési törvény technikailag rossz és végrehajthatatlan, és a közoktatási helyettes államtitkár korábbi sajtónyilatkozata szerint a törvényekhez kapcsolódó kormány- és miniszteri rendeletek csak szeptemberben jelennek meg. A törvények életbe lépésének elhalasztása a kormány számára “nagyon jó menekülési útvonal lenne arra, hogy ne bukjon bele ebbe a fiaskóba” – mondta.

Közlése szerint az önkormányzati intézmények átvétele és a kötelező óraszámok esetleges emelése várhatóan pedagóguselbocsátásokhoz vezet. Példaként említette: a kötelező óraszám két órával történő emelése a közoktatás rendszerében 11 ezer álláshely megszüntetését jelenti. A 16 éves korig tartó tankötelezettség 4.900, az általános iskolát végzettek mintegy 50 százalékának szakképzésbe irányítása több mint 7 ezer álláshely megszüntetését prognosztizálja.

Galló Istvánné elmondta: vitatják az egész napos iskola megvalósítását, az oktatási intézmények egyházi kézbe adását, valamint azt, hogy hároméves kortól mindenki számára kötelező legyen az óvoda.

Hozzátette, a pedagógus-életpályamodell ugyan keresetnövekedést ígér, ugyanakkor nincs még egy olyan foglalkoztatási csoport, amely tagjainak feladatra való alkalmasságát ennyiszer vizsgálnák meg pályájuk során.

Tittmann János (MSZP), Dorog polgármestere arról beszélt, hogy a közoktatási rendszer tervezett átalakítása ellentmondásban áll az önkormányzatiság alapelvével, és elhamarkodott volt annak előkészítése.

Vattayné Székely Noémi elmondta, hogy az 57 éves sofőr eddig tisztázatlan körülmények között csapódott autójával a szalagkorlátnak, majd – a szemtanúk beszámolója szerint – kiszállt a járműből, és “zavartan kóválygott” a külső sávban, ahol egy arra haladó kamion elsodorta.

A helyszíni szemle adatai alapján a férfi nem ettől, hanem a szalagkorlátba való becsapódástól szenvedett súlyos, életveszélyes sérüléseket.

Az M3-as érintett szakaszán jelenleg csak a belső sávban haladhat a forgalom, a baleset körülményeit szakértők bevonásával a Gödöllői Rendőrkapitányság vizsgálja – tette hozzá a sajtóreferens.

- MTI -

A közlemény szerint a NIF Zrt. kihirdette a nyertes kivitelezőt: a munkát nyílt közbeszerzési eljáráson a Magyar Aszfalt Kft. nyerte el. A szerződéses összeg nettó 1,27 millió euró. A beruházás várhatóan 2012-ben elkészül.

A tervezett út a 3807. számú főútról ágazik le, és több mint 2 kilométer hosszban, kétszer egy sávon halad majd a magyar-szlovák határ felé.

A projekt a Magyarország–Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013 keretében, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával valósul meg – közölte a NIF.

- MTI -

Budapest, 2012. május 31., csütörtök (MTI) – A háztartási és vállalati szektor hitelfeltételei tovább szigorodtak, de a szigorító bankok aránya az előző negyedévhez képest jelentősen csökkent – ezt mutatja a Magyar Nemzeti Bank áprilisi hitelezési felmérése, amelyet csütörtökön sajtótájékoztató keretében ismertettek a jegybank szakemberei. 

A jelentésben az MNB felhívta a figyelmet arra, hogy drasztikus hitelszűke nemcsak a hitelezési feltételek egyszeri jelentős szigorítása esetén alakulhat ki, hanem akkor is, ha a szigorítások tartósan fennmaradnak.

Homolya Dániel, az MNB vezető elemzője elmondta: a felmérésben a bankok jelezték, hogy a háztartások hitelezésében némi korrekció várható a végtörlesztés idején kialakult szigorú hitelezési feltételekben. Ugyanakkor a vállalati körben nem várható hasonló fordulat: a bankok a következő félévben is a hitelezési feltételek szigorodására számítanak.

A képet árnyalja, hogy korábban a bankok többsége jelentős szigorítást várt 2012 elejére, de a 3 éves Európai Központi Bank hiteltendereknek is köszönhetően végül jóval kevesebb bank lépett a szigorítás irányába – tette hozzá a jegybanki szakértő.

A felmérés azt mutatja, hogy a hitelezési feltételek szigorításához továbbra is elsősorban az alacsony hitelezési hajlandóság járul hozzá. Az előző felméréshez képest érdemben csökkent azon bankok száma, amelyek a gyengülő hitelezési képességet jelölték meg a szigorításhoz hozzájáruló tényezőként. A banki válaszok összesítése alapján a válság éleződése, azaz 2008 második fele óta végrehajtott szigorítások okaként a bankok 73 százalékban a hitelezési hajlandóságot befolyásoló tényezőket, 13 százalékban a likviditási-, míg 9 százalékban a tőkekorlátokat említették.

Az áprilisi felmérésben külön kérdőívvel fordult az MNB a bankokhoz a kis- és középvállalkozások kamatkondícióinak részletesebb megismerésére rákérdezve – jelezte Homolya Dániel. Az eredmények azt mutatják, hogy elsősorban a mikro- és kisvállalkozások jóval drágábban tudnak hitelhez jutni,

mint a kamatstatisztikákban megjelenő bankközi kamat feletti átlagosan 2,5 százalékpont körüli vállalati felár.

A forinthitelek esetében kockázati besorolástól függően 4-6 százalékpont körüli feláron juthatnak hitelhez: az euróhitelek esetében legalább 5,5 százalékpont a jellemző, rossz kockázati besorolás esetén azonban a kamatfelár a 8 százalékpontot is elérheti.

Az MNB korábban megjelent stabilitási jelentésében 2013 végére várta a banki hitelezés bővülését, azaz a trendfordulót, erre a mostani felmérésben nem kérdeztek rá – felelte egy kérdésre Homolya Dániel.

Az Egyenlő esélyt a sikerhez című, négyezer példányban kiadott katalógus interjúkat tartalmaz a 32 legsikeresebb romániai nővel, akiket 800 személy közül választottak ki, és tartottak érdemesnek arra, hogy bekerüljenek a legsikeresebbek toplistájára.

Péter Hilda mellett olyan neves román személyiségek szerepelnek a kiadványban, mint például Nadia Comaneci volt tornász vagy a magyar származású Szabó Gabriella egykori atléta. A Szekelyhon.ro portál szerint a jelenleg Londonban és Budapesten dolgozó színésznő a kiadványnak elmondta: megtisztelőnek érzi, hogy felkerült erre a listára.

Péter Hilda a marosvásárhelyi színművészeti egyetemen végezte tanulmányait, majd a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház művésze lett. 2006-ban a Kolozsvári Magyar Állami Színházhoz igazolt át, majd ezt követően a filmes szakmában is kiemelkedő sikert ért el. A főszerepet alakította a Varga Katalin balladája című filmben, amely 2009-ben a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon Ezüst Medve-díjat kapott hangtechnikai munkájáért. A brüsszeli filmfesztiválon a színésznő megnyerte a legjobb női főszereplőnek járó elismerést.

Budapest, 2012. május 31., csütörtök (MTI) – Az LMP pozitívnak tartja, hogy Áder János köztársasági elnök egy házszabályellenes zárószavazás előtti módosító javaslat miatt visszaküldte a parlamentnek a médiatörvény módosítását – mondta az MTI-nek csütörtökön Karácsony Gergely. A frakcióvezető-helyettes, aki az érintett fideszes módosító indítvány tartalmáról egyébként elismerően nyilatkozott, reményének adott hangot, hogy ezután csökkenhet az “ipari mennyiségben” benyújtott házszabályellenes kormánypárti módosító javaslatok száma. 

Áder János arról tájékoztatta az Országgyűlést, hogy alkotmányos szempontból kifogástalannak találta a médiatörvény módosítását, de egy eljárási hiba miatt arra kéri a parlamentet, hogy foglalkozzék ismét a jogszabállyal. Az államfő azért küldte vissza megfontolásra az Országgyűlésnek a médiaszolgáltatásokkal és a sajtótermékekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló, május 24-én elfogadott jogszabályt, mert házszabályellenesnek ítélte a fideszes L. Simon László egyik zárószavazás előtti módosító indítványának benyújtását – derült ki a köztársasági elnöknek a parlamenti honlapon csütörtökön közzétett leveléből.

Karácsony Gergely, aki alapvetően pozitívnak nevezte a döntést, arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt két évben számtalanszor szóvá tették, hogy a kormányoldal “ipari mennyiségben” nyújtja be a nem házszabályszerű módosítókat. Az LMP azt reméli, hogy ezután csökkenni fog a házszabályt megkerülő javaslatok száma – mondta az ellenzéki politikus.

Hozzátette, a médiatörvényt ettől függetlenül alkotmányosan is aggályosnak tartják, mert alkalmat ad olyan jogértelmezésre, amelyik érvényben lévő bírósági ügyeket és folyamatban lévő pályázatokat befolyásol.

L. Simon László érintett, a közösségi médiaszolgáltatások elismerésével kapcsolatos módosító javaslatát egyébkén tartalmilag nagyon fontosnak, ráadásul pozitív irányú változtatásnak nevezte, amelyik orvosolhatná a “Menczer Erzsébet-féle életveszélyes javaslatokat”. A frakcióvezető-helyettes hangsúlyozta, hogy ettől függetlenül egy olyan típusú, házszabályellenes zárószavazás előtti módosító indítványról van szó, amelyik tartalmi változtatásokat eszközöl és nem koherenciazavart küszöböl ki.

Budapest, 2012. május 31., csütörtök (MTI) – Schöpflin György fideszes európai parlamenti (EP) képviselő szerint a megosztottság bonyolítja a magyar nemzet fogalmának meghatározását, amelynek pártpolitikai alapú megvitatása csak súlyosbítja a megoldást, ezért szerinte “a kiút a nagy történelmi kompromisszumban” áll.

“A nemzetállam nagyon is velünk van, él” – mondta a kormány megalakulásának második évfordulója alkalmából szervezett csütörtöki budapesti konferencián a politikus, hangsúlyozva, hogy mindaddig, amíg nem jön létre az egyetemes emberiség, a nemzetek fennmaradnak, még akkor is, ha ezt tagadják “a posztnemzeti gondolkodás élharcosai”.

Schöpflin György szerint a nemzet fogalmát nem egyszerű meghatározni, mivel az mindig politikai, kulturális, szociológiai körülmények függvénye, ám a magyar nemzet esetében ezt még tovább bonyolítja a megosztottság, de nemcsak a határon túl élő magyarok nagy száma, hanem az országon belüli megosztottság is, így például a főváros és a vidék között, továbbá az anyagi egyenlőtlenségek, a kölcsönös tisztelet hiánya, a női szerepek egyenlőtlensége, valamint a jobb- és a baloldal közötti politikai megosztottság. Ezeket teljesen kiküszöbölni természetesen nem lehet – folytatta a vitaindítóját -, hiszen mindenhol megtalálhatók, “de mi intenzívebben éljük meg, mint mások”. Ennek szerinte alapvetően az az oka, hogy a későn modernizálódott országoknak állandó kérdése: “mit vegyünk át a Nyugattól?”. Egyértelmű válasz nem létezik erre, de a kérdés pártpolitikai alapú megvitatása súlyosbítja a megoldást – figyelmeztetett.

Az EP-képviselő összegzése szerint amíg nincs elfogadott válasz, addig a nemzeti érdeket is nagyon nehéz lesz kielégítően megfogalmazni. Úgy vélekedett, “a kiút a nagy történelmi kompromisszum”. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta: a baloldal sem követelhet magának monopóliumot a demokráciát illetően, és a jobboldal sem követelheti kizárólag magának a nemzetet.

A Századvég Alapítvány, a Széll Kálmán Alapítvány és a Heti Válasz Kiadó által szervezett tanácskozáson vitaindítót tartott Christian Franck, a Louvaini Katolikus Egyetem professzora is, aki az Európai Unió történetével kapcsolatban az úgynevezett újramegalapítás logikájára hívta fel a figyelmet. Ez jellemezte szerinte a kelet-közép-európai országok csatlakozását is az elmúlt évtizedben, ezek az államok ugyanis mind gazdasági, mind katonai, mind pedig politikai rendszerük szempontjából az újramegalapozás, az újramegalapítás élményét élték meg. Ettől kezdve az EU már nemcsak egy nyugat-európai egységet képez, hanem kontinentális méretet ölt, vagyis a megosztottság nem létezik – mondta, hozzátéve, hogy a kelet-közép-európai EU-elnökségek dimenzióváltást jelentettek a közösségben.

A professzor szólt arról is, hogy az EU adósságállománya miatt követni kell a fiskális paktum szigorúságát, és politikai kompromisszumra van szükség, hogy növekedési intézkedések is történjenek.

George Pataki, New York állam volt kormányzója a konferencia résztvevőinek küldött videoüzenetében hangsúlyozta, Magyarország nagyon rossz gazdasági helyzetben volt, amikor a Fidesz átvette a kormányzást, de az elmúlt két évben európai összehasonlításban is kiemelkedő eredményeket értek el.

Az új alaptörvény és a XXI. században szükséges, fontos reformok kidolgozását nagyon nehéz feladatnak nevezte, de – mint mondta – ezek eredményeként a magyar demokrácia megerősödött, és fényes jövő áll előtte. Az Orbán-kormány elkötelezett a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés mellett, és bár nagy kihívások előtt áll, gazdasága erősebbé, stabilabbá válik – fogalmazott.

Ezt követően Szalay-Bobrovniczky Kristóf, a Századvég Alapítvány elnökhelyettese és G. Fodor Gábor, az alapítvány igazgatója bemutatta a Nemzeti Érdek politikai magazin különszámát.

A tavaly indult kezdeményezést követően idén is megsütik augusztus 20-ra a nemzet kenyerét, és az azt jelképező több ezer cipót. Az alapanyagot, ahogy tavaly, úgy idén is az ország összes megyéjéből, valamint a határon túli településekről várják. A várhatóan több mint tíz tonna búzát augusztus 18-án, az Összeöntés ünnepén elkeverik, majd megőrlik.

Mint azt a sajtótájékoztatón szintén jelen lévő pécsi polgármester, Páva Zsolt (Fidesz) elmondta, a tavalyi sikeres programot idén még felül is szeretnék múlni. Emlékeztetett rá: 2011-ben három országból, hat megyei jogú városból és tizenkilenc megyei kamarától érkezett búza az Összeöntés ünnepére. Idén a tervek szerint kibővítik az adományozók körét és immáron minden egyes környező országból várják a felajánlásokat.

Az ünnepet követően, ahogy tavaly is, egy-egy zsák liszt visszakerül azokra területekre, ahonnan a búza Baranyába érkezett. A megőrölt alapanyag legnagyobb részéből azonban a Böjte Csaba vezette Dévai Szent Ferenc Alapítvány házaiban lakó gyerekeknek sütnek kenyeret.

Korinek László ötletgazda elmondta, a búzát egyrészt az Összeöntés ünnepének helyszínén, a mohácsi Szent Miklós Vízimalomban, valamint a szigetvári malomban őrlik meg, és várhatóan Pécsváradon sütik meg a nemzet kenyerét, valamint a cipókat.

Az augusztus 20-i Nemzet Kenyere Ünnepén Pécsen a megőrölt búzából megsütött pékárukat kóstolhatják meg az érdeklődők. Tavaly négyezer kis cipó készült, de Korinek László szerint a hatalmas igény miatt idén ennél is többet készítenek majd.

Veszprém, 2012. május 31., csütörtök (MTI) – Megtalálta a kutatócsoport a múlt héten pénteken eltűnt magyarpolányi férfi holttestét – erősítette meg az MTI információját a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője csütörtökön.

Kómár Viktória elmondta: a 83 éves férfi holttestét a magyarpolányi krosszpálya melletti erdős részen találták meg. A helyszíni szemle folyamatban van, ezután részletes tájékoztatást adnak – tette hozzá.

A magyarpolányi férfi pénteken azzal köszönt el hozzátartozóitól, hogy a település közelében található erdőbe megy akácot szedni. Mivel szombatra sem érkezett haza, a családja bejelentette eltűnését a rendőrségen. A férfi cukorbetegsége miatt naponta szedett gyógyszert.

A hétvégén mintegy százan, közöttük tűzoltók, polgárőrök és kutyás rendőrjárőrök is keresték a férfit.

Budapest, 2012. május 31., csütörtök (MTI) – A Jobbik szerint a negyedik nemzeti konzultáció gazdasággal és munkahelyteremtéssel kapcsolatos kérdései manipulatívak, demagógak és ellentmondásosak – közölte csütörtöki sajtótájékoztatóján Bertha Szilvia.

Az ellenzéki országgyűlési képviselő hozzátette: szerinte a kormány már a kérdésfelvetésekkel előrevetíti, hogy mik a szándékai és csak az újabb intézkedéscsomagját akarja legitimálni az emberek megkérdezésével. A Jobbik álláspontja szerint a kérdések egyik része demagóg, hiszen lényegében azt kérdezi az emberektől, hogy akarnak-e jobban élni. A szakmai kérdésekre pedig Bertha Szilvia szerint nem lehet elvárni, hogy az átlagemberek szakmai választ adjanak. A kormány a kérdésekben megfogalmazott lehetőségekkel csak “csalfa reményt adna az embereknek, akiknek még nagyobb lesz a dühük, ha rájönnek, hogy megint átverte őket a kormány” – fogalmazott a jobbikos politikus.

Budapest, 2012. május 31., csütörtök (MTI) – Igaz nem teljesen hárít, megosztja a terheket az ügyfelekkel – így fogalmazta a társaság az új telefonadó bevezetése kapcsán hozott döntésüket. A Vodafone  július 1-jétől hajt végre tarifamódosítást.

 Megosztja az új telefonadó terhét az előfizetőkkel a Vodafone Magyarország,  a változásokat csütörtökön az általános szerződési feltételekben is közzétette.

A tarifaváltozás nem érinti a bónuszperceket, valamint az egymás közötti ingyenes beszélgetéseket, illetve a speciális Vodafone díjcsomagok által kínált egyéb ingyenes kedvezményeket sem – közölte a társaság.

Az emelés az előfizetéses ügyfeleknél havonta fix összegben jelentkezik, de egyetlen esetben sem haladja meg a fizetendő adó maximumát.

A feltöltő kártyás ügyfelek esetében a tarifamódosítás percenkénti és sms-enkénti mértéke is kevesebb a törvényben meghatározott nettó 2 forintnál. A cég – közlése szerint – nem hárítja át az új adót teljes mértékben ügyfeleire, megőrzi díjcsomagjainak átláthatóságát és egyszerűségét, és megtartja a piacon a Vodafone által kínált kedvezményeket is.

Ahol lehetséges, a vállalat egyszerűen megemeli a havidíjat egy fix összeggel, hogy legalább részben kompenzálja a fizetendő magasabb adót. A feltöltő kártyás ügyfeleknél ez az elv nem alkalmazható, amiatt, hogy nem fizetnek havidíjat. Az esetükben a Vodafone emel a perc- és sms-díjakon. A konkrét összegek mindkét esetben a törvény által meghatározott adómérték alatt maradnak.

A Vodafone a telefonadó maximumára vonatkozó, a parlament által megszavazott 6 hónapos átmeneti, december 31-ig tartó enyhítő javaslatot július elsejétől az ügyfelei számára is elérhetővé teszi.

A lakossági előfizetői tarifáknál sávos lesz a havidíj-változás, azaz arányosan a díjcsomagokban foglalt percek mennyiségét veszi alapul, vagyis a csomagokban foglalt percek mennyiségétől függően emelkedik.

A kisvállalati ügyfelek esetében SIM-kártyánként fix kiegészítő havi előfizetési díjat vezetnek be.

A feltöltő kártyás ügyfelek esetében, annak speciális, előre fizetett jellege és jellemzően havidíjmentessége miatt az előbbiektől eltérő megoldásra kényszerül a mobilszolgáltató és magasabb percdíjakat vezet be. Igaz, az emelés mértéke nem éri el a nettó 2 forintot és nem vonatkozik a jutalompercekre és jutalom sms-ekre.

Salgótarján, 2012. május 31., csütörtök (MTI) – Meghalt egy 33 éves férfi, aki motorkerékpárral szenvedett balesetet Balassagyarmaton – közölte a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese csütörtökön az MTI-vel.

Horváth Zsófia elmondta: a helyi férfi Balassagyarmat külterületén, az elkerülő úton haladt szerda este, amikor egy kanyarban az útpadkára, majd az árokba sodródott, ahol egy beton vízáteresznek ütközött.

A férfi a kórházba szállítását követően életét vesztette – tette hozzá a sajtóügyeletes.

A baleset okát és pontos körülményeit szakértők bevonásával vizsgálja a balassagyarmati kapitányság.

Budapest, 2012. május 31., csütörtök (MTI) – A forint személyi hitelek átlagos hitelköltség mutatója jelentősen csökkent áprilisban a törvényi szabályozás következtében, míg a háztartások által felvett új lakáscélú forinthitelek és szabad felhasználású jelzáloghitelek hitelköltsége kismértékben növekedett – közölte a Magyar Nemzeti Bank csütörtökön a honlapján.

A 2012. áprilistól alkalmazandó új szabályozás értelmében a háztartásoknak nyújtott hitelek hitelköltség mutatója – bizonyos kivételekkel – nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt értékét.

A törvényi változással függ össze, hogy a forint személyi hitelek átlagos hitelköltség mutatója áprilisban 2,37 százalékponttal 28,55 százalékra csökkent. Az ilyen típusú hitelek új szerződéseinek értéke 5,77 milliárd forintra csökkent az előző havi 7,8 milliárd forintról.

Áprilisban a háztartások által felvett új forint lakáscélú hitelek átlagos hitelköltség mutatója 0,33 százalékponttal 12,37 százalékra nőtt márciushoz képest. Egy év alatt csaknem 2 százalékponttal emelkedett a lakáshitelek hitelköltsége, 2011 áprilisában 10,47 százalék volt az átlagos hitelköltség mutató. A forint lakáshitelek új szerződéseinek értéke áprilisban 9,9 milliárd forintra csökkent a márciusi 11,85 és a tavaly áprilisi 14,99 milliárd forintról.

A szabad felhasználású jelzáloghitelek átlagos kamatlába egy hónap alatt 0,12 százalékponttal 15,40 százalékra emelkedett áprilisban, az új szerződések értéke pedig 3,45 milliárd forint volt áprilisban a márciusi 3,72 milliárd forint után.

A háztartások forint és euró betéteinek átlagos kamatlábai nem változtak az előző hónaphoz képest, az új betételhelyezések pedig tovább emelkedtek az előző hónaphoz képest.

A nem pénzügyi vállalatok által elhelyezett betétek új szerződéses értékei jelentősen csökkentek áprilisban: az új forint betétszerződések értéke áprilisban 1.515 milliárd forint volt a márciusi 1.713 milliárd forint után. Az éven belüli euró betétek új szerződéses értéke 542 milliárd forintra csökkent a márciusi 619 milliárd forintról.

Az Országos Taxis Szövetség és a Taxi Gépkocsivezetők Független Szakszervezete hétfő délutáni forgalomlassító demonstrációjának résztvevői a taxikkal a Hősök teréről indulva a Dózsa György út – Andrássy út – Oktogon – Blaha Lujza tér – Rákóczi út – Városház utca – Erzsébet tér – Lánchíd – Bem rakpart – Margit híd – Oktogon – Hősök tere útvonalon vonulnak majd fel.

Metál Zoltán, az Országos Taxis Szövetség elnöke az MTI-nek csütörtökön azt mondta, semmilyen dokumentumot nem kaptak a városházától az új taxirendeletről, de a kiszivárgott információk minden szakmaiságot nélkülöznek, ezért demonstrálnak.

Hozzátette: voltak egyeztetések korábban, de ezeken nem közeledtek az álláspontok. Közlése szerint a műszaki paraméterek szigorítását azért támogatták, mert ezért cserébe Budapest olyan mértékű fix tarifát vezetett volna be, amely mindkét félnek kedvező lenne. Kiderült azonban, hogy egy éven belül egységesíteni akarják a taxikat, a szövetség viszont 5 éves átfutási időt javasolt. Ezzel kapcsolatban a szervezet vezetője közölte: az autók fóliázása 200-500 ezer forintba kerülne, így mintegy 1,1 milliárd forintot kellene a taxisoknak kifizetniük.

Metál Zoltán közölte, folyamatosan azt hallják a Budapesti Közlekedési Központtól, hogy nyitottak a tárgyalásra, de konkrétum eddig nem történt, s a telefont nem veszik fel.

Budapest, 2012. május 31., csütörtök (MTI) – A házbizottság csütörtöki ülésén a Fidesz-frakció azt kérte, hogy az Országgyűlés már hétfőn tárgyalja a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, a médiaszolgáltatásokkal és a sajtótermékekkel összefüggő egyes törvények módosításáról május 24-én elfogadott jogszabályt – tájékoztatta György Bálint, az Országgyűlés sajtófőnöke az MTI-t.

Áder János sajtófőnöke, Altorjai Anita csütörtökön jelezte az MTI-nek, hogy az államfő levélben tájékoztatta az Országgyűlést: bár alkotmányos szempontból kifogástalannak találta a médiatörvény módosítását, egy eljárási hiba miatt arra kéri a parlamentet, hogy foglalkozzon ismét a jogszabállyal.

A köztársasági elnök azért küldte vissza megfontolásra az Országgyűlésnek a törvényt, mert házszabályellenesnek ítélte a fideszes L. Simon László egyik zárószavazás előtti módosító indítványának benyújtását – derült ki Áder János megfontolásra visszaküldő leveléből, amelyet később a parlament honlapján tettek közzé.

A köztársasági elnök a levelében emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés házszabálya rögzíti: zárószavazás előtti módosító javaslat csak akkor nyújtható be bármely korábban megszavazott rendelkezéshez kapcsolódóan, “ha a megszavazott rendelkezés nincs összhangban az Alaptörvénnyel, törvénnyel, a törvényjavaslat már megszavazott rendelkezésével vagy a törvényjavaslat módosítással nem érintett valamely rendelkezésével, illetve ha az egységes javaslat nem felel meg a jogszabályszerkesztés vagy a nyelvhelyesség követelményeinek”. Áder János úgy ítélte meg, hogy az egyik L. Simon László által jegyzett, a médiatörvényt új bekezdéssel kiegészítő módosító indítvány benyújtása ezzel ellentétes volt.

Az Országgyűlés – a június 4-i nemzeti összetartozás napjának programjai miatt – hétfőn a szokásoktól eltérően nem 13 órakor, hanem már délelőtt elkezdi munkáját.

La Paz, 2012. május 31., csütörtök (MTI) – Július 23-ára halasztotta az úgynevezett terrorista összeesküvési ügy érdemi szakaszának tárgyalását az illetékes La Paz-i ítélőtábla elnöke, miután szerdán a tárgyalás megnyitásakor rosszul lett az egyik gyanúsított.

Az eljárás alatt álló személyek többségének egészségi állapotát szem előtt tartva egyúttal a tárgyalás helyszínének megváltoztatásáról is döntöttek, a következő meghallgatás Santa Cruzban lesz – adta hírül csütörtökön a La Prensa című bolíviai napilap.

Ignacio Vargas, más néven az “Öreg” a bírósági teremben elájult, és kórházba kellett szállítani. Marcelo Soza ügyész elmondta, hogy egy ilyen eset indokolja a bírósági tárgyalás felfüggesztését. Az ügyben érintett, “államellenes összeesküvéssel” és “terrorizmussal” vádolt 39 személy közül szerdán 15 jelent meg. Heten igazoltan – elsősorban egészségügyi problémák miatt – maradtak távol Santa Cruzban, és ügyvédeikkel képviseltették magukat, míg tizenheten külföldön tartózkodnak, és semmilyen formában nem vettek részt a meghallgatás első napján.

Az állítólagos terrorista csoportot 2009. április 16-án az ellenzék fellegvárának számító Santa Cruzban számolták fel a bolíviai különleges erők. A rajtaütés során életét vesztette a magyar állampolgársággal is rendelkező Rózsa-Flores Eduardo, az erdélyi magyar Magyarosi Árpád és az ír Michael Dwyer. Az akció két túlélőjét, a magyar-román állampolgár Tóásó Elődöt és a horvát-bolíviai Mario Tadicot azóta is fogva tartják, holott az érvényes bolíviai törvények értelmében három év elteltével mindkettőjüket szabadlábra kellett volna helyezni, és le kellett volna zárni ügyüket.

Tóásó Előd szerdán a La Razón című bolíviai napilapnak tolmács segítségével nyilatkozva elmondta, hogy a Santa Cruz-i hatósági akció során a Las Americas nevű szállodában megverték és megkínozták, s erre a későbbiekben is sor került. Mint hozzátette, a kormány állításával ellentétben társait kivégezték, vagyis megölésüket nem előzte meg a rendőrséggel való összetűzés. Tóásó arról nem árult el semmit, hogy miért jöttek Bolíviába, hogy kerültek Santa Cruzba, és ki szerződtette őket.

Claudio Torres bíró a meghallgatás elnapolásán kívül arról is döntött, hogy az egészséghez való jog alapján Santa Cruzba helyezi át a tárgyalási helyszínt, a bolíviai fővárosban a magaslati levegő ugyanis egy nem egészséges szervezetet rendkívül megvisel. La Paz a dél-amerikai ország nyugati részén, 3600 méterrel a tengerszint felett helyezkedik el.

Győr, 2012. május 31., csütörtök (MTI) – Vonattal ütközött egy sínekre hajtó személyautó Győrszemerénél; az autó vezetője meghalt – tájékoztatta a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője csütörtökön az MTI-t.

Kocsis Tünde alezredes későbbre ígért bővebb tájékoztatást, mivel csak nemrég kezdődött a helyszínelés.