Wikipédia: Kiemelt szócikk

22. hét / 2.: Sumer művészet

Sumer művészetnek nevezik ókori Mezopotámiában a korai dinasztikus korban és az úgynevezett sumer reneszánsz idején készült műalkotások összességét. A korai dinasztikus kor három fázisát különböztetik meg, első szakasza egy meglehetősen hosszú kétszáz éves időszak volt i. e. 2900 és i. e. 2700 között. A második szakasz i. e. 2700-tól i. e. 2600-ig, a harmadik i. e. 2600-tól i. e. 2340-ig tartott. A városi települések rendszere sűrűségében és mértékében megnövekedett, úgy tűnik, i. e. 2500-ra a népesség nyolcvan százaléka legalább negyven hektáros városokban lakott. A korai dinasztikus korszak gazdasági és művészi fejlődésének főszereplője az a néhány város, amely Uruk (mai nevén Varka, Irak) térségében helyezkedik el, mint például Ur (Tell el-Mukajjar, Irak), Ningirszu, Lagas (el-Hiba, Irak), Umma (Tell-Dzsóha, Irak), Nippur, és Kis (Tell al-Uhajmir, Irak) valamint a Dijála folyó völgyének néhány települése, köztük Esnunna (Tell Aszmar, Irak) és Tutub (Khafádzsa, Irak).

A korai dinasztikus korból több templom ismert. A templomokat évezredeken keresztül egymás romjaira építették. A legjelentősebb templomok maradványait Khafádzsában, Máriban (Tell-Hariri, Szíria), Eriduban (Abu Sahrein, Irak) és Ubaid városában tárták fel. Alaprajzuk a korábbi korokhoz képest továbbfejlődött, bonyolultabbá vált. A korai dinasztikus kor I. fázisában virágzásnak indult a kőmetszés művészete. A pecséthengerek egyre elterjedtebbé és a közigazgatási tisztségviselők megszokott eszközévé váltak. A II. fázisban az alakok még vonaljellegűek, a nagyobb felületeket, például az állatok testét még laposan, a térből alig kiemelkedve ábrázolták. A III. fázisban jelentek meg a plasztikusan kidolgozott figurák. A pecséteken leggyakrabban egymással harcoló állatokat és fantasztikus lényeket jelenítettek meg. A kőszobrok, amelyekről azt hitték, hogy saját életük van, kivétel nélkül a templomok számára készültek. A korai dinasztikus kor I. fázisában alakult kis a később elterjedt szokás, hogy a hívők az istenség előtt saját magukat helyettesítő szobrokat állítottak fel. A test alakját geometrikus formákra egyszerűsítették le. Ez a sematikus szobrászat elterjedt a Dijála-folyó völgyében és Mezopotámia déli részén. A kor jellemző kőszobrászati alkotásai voltak a háborús sztélék és a fogadalmi domborművek. A korai dinasztikus kor III. fázisában a kőszobrászat teljesen átalakult, a szobrászok finomítottak a kőfaragási technikájukat és naturalisztikusabb ábrázolásra törekedtek. A formák lekerekítettebbé váltak és a részleteket pontosabban kidolgozták. Az i. e. 3. évezred folyamán a fémművestechnikák is jelentős fejlődésen mentek keresztül, főleg a bronzmegmunkálás területén.

22. hét / 1.: Halo 2

A Halo 2 belső nézetű, lövöldözős játék, amelyet a Bungie Studios fejlesztett és a Microsoft Game Studios gondozásában jelent meg. A Halo sorozat második része, a Halo: Combat Evolved közvetlen folytatása. Elsőként Xbox platformra készült el 2004 novemberében, majd közel két és fél év után Microsoft Windows rendszereken is elérhetővé vált. A PC-s változat fejlesztését a Microsoft Game Studios egyik belső fejlesztőcsapata végezte, új grafikus motort alkalmaztak, melybe a Havok fizikai motort is beépítették, illetve a fegyverek, a járművek és a többjátékos mód pályáinak listája is újabb elemekkel bővült. A történet a 26. században játszódik és az emberiség alkotta United Nations Space Command, illetve a rejtélyes földönkívüli létformákból álló Covenant között kialakult konfliktus áll a középpontjában. A játékos az előző epizód főhőse, az emberek oldalán harcoló Master Chief, illetve az ellenséges oldalon álló Arbiter szerepében is bekapcsolódhat a történetbe.

Az előző rész sikerei után a fejlesztők nagy elvárásokkal néztek szembe a Halo 2 fejlesztése során, így újítások helyett inkább csiszoltak a játékon, ám az első részből kimaradt elemeket is pótoltak, mint például az Xbox Live támogatás. A kiadó nyomására szoros határidőket kellett a készítőknek tartani, ami több változtatásra kényszerítette őket. Amikor kiadták, a Halo 2 a legnépszerűbb videojáték volt az Xbox Live rendszerében és egészen a Gears of War 2006 novemberében történő megjelenéséig tartotta pozícióját. A Halo 2 az első generációs Xbox történetének legkelendőbb játékává vált, 6,3 millió példányt értékesítettek belőle csak az Egyesült Államokban, világviszonylatban ez a szám meghaladja a 8 milliót. Ezenfelül a kritikai fogadtatása is nagyon pozitív volt, a Metacritic oldalán 91 értékelés alapján 95 ponton áll. A PC-s változat ezzel szemben 32 kritika alapján 72-es pontszámmal rendelkezik, ami főként a (konzolos változathoz képest) jóval későbbi megjelenésének köszönhető. Leginkább a többjátékos módot dicsérték a tesztek, míg negatív kritika jellemzően az egyjátékos kampányt lezáró cliffhanger miatt érte a játékot.

21. hét / 2.: Fiume

a város látképe

Fiume (horvátul Rijeka, olaszul Fiume, németül Sankt Veit am Flaum (elavult), vagy Fiume, latinul Vitopolis, Flumen) város Horvátországban Primorsko-Goranska megyében, az ország legfontosabb kikötője a Kvarner-öböl partján. Az ország harmadik legnépesebb városa Zágráb és Split után.

A területen előbb a frankok, majd a szlávok telepedtek le. A város a 20. században hat országhoz tartozott: Osztrák–Magyar Monarchia, Fiumei Szabadállam, Olaszország, Harmadik Birodalom, Jugoszlávia, végül Horvátország. 1920 és 1924 között itt működött a Fiumei Szabadállam nevű államalakulat.

A város legnagyobb húzóágazata a hajóépítés. Híres gyárak a Viktor Lenac, a Május 3. és a Torpedó. 1915-ben itt készült Magyarország legnagyobb csatahajója, a Szent István.

Számos kulturális programot rendeznek a városban, a két legnagyobb a városi karnevál és a Fiumei nyári éjszakák.

A magyarok szempontjából azért fontos ez a város, mert a Monarchia idején ez volt a legnagyobb kikötője Magyarországnak. A város a fénykorát a Monarchia idején élte. Számos épületet emeltek ekkor ill. az infrastruktúrát is jelentősen fejlesztették. 1912. május 26-án itt született Kádár János.

21. hét / 1.: Innuendo

Az Innuendo a brit Queen rockegyüttes tizennegyedik stúdióalbuma. 1991. február 4-én jelent meg, producerei David Richards és az együttes tagjai voltak. Ez volt az utolsó olyan lemezük, amelynek elkészítésében részt vett az akkor már nagybeteg, AIDS-ben haldokló Freddie Mercury énekes. Ahogy az előző albumuknál, úgy itt sem jelölték külön, ki melyik dalt szerezte, ami elmondásuk szerint nagyban csökkentette a feszültséget a tagok közt, és arra vezette őket, hogy a szokásosnál nagyobb együttműködésben írják a dalokat. Alapvetővé vált a szintetizátor használata a legtöbb dalban, néhol csak kisebb ismétlődő részeket, máshol egész hangszereléseket komponáltak a segítségével. Ettől függetlenül az együttes szerette úgy láttatni az albumot, hogy az kidolgozottságában a Queen 1970-es évekbeli stílusát idézi fel.

Az album hangulatára erősen rányomja a bélyegét Mercury egészségi állapota: némely dal kifejezetten komor hangulatú, már-már reménytelenséget sugall. Az előző albumaikhoz hasonlóan Mercury igen sokat dolgozott a dalok elkészítésén, és bár társai már az album felvételei előtt (más információk szerint közben) értesültek a betegségéről, tudatosan el akarták kerülni, hogy egy olyan zenei anyagot készítsenek, amely közvetlenül utal helyzetére. Az album egyes árnyalatai azonban finoman emlékeztetnek Mercury állapotára, bizonyos dalszövegek pedig a halála után kaptak különleges jelentőséget, úgy mint a „The Show Must Go On” vagy a „These Are the Days of Our Lives”.

A megjelenésekor vegyes kritikákat kapott, a legtöbb magazin közepesre értékelte. A Rolling Stone szerint „úgy hangzanak, mintha eldöntötték volna, hogy meg sem próbálnak keménynek lenni, hisz annyi keménységben volt már részük életük során”, míg a The Times írója „grandiózusan közhelyesnek” nevezte. Ráadásul a sajtó inkább foglalkozott Mercury betegségével, mint a lemezzel. A kritikák ellenére sikeres volt a rajongók körében, és kislemezslágerek sora jelent meg róla, mint az „Innuendo”, a „Headlong”, vagy a „The Show Must Go On”. Az énekes alig több mint fél évvel a lemez megjelenése után elhunyt.