Csendes viharok

Innerstorm - Ripple

noreply@blogger.com (Thomas Bertok) — Sun, 19 Feb 2012 15:11:00 +0000

Nem volt semmi ez a pipa...

noreply@blogger.com (Thomas Bertok) — Fri, 28 Oct 2011 14:58:00 +0000

Pedig nem volt benne semmi olyan...

:)

noreply@blogger.com (Thomas Bertok) — Tue, 01 Feb 2011 20:24:00 +0000

Újrakezdjük.

noreply@blogger.com (Thomas Bertok) — Mon, 31 Jan 2011 22:00:00 +0000

kaméleon wordpress template

noreply@blogger.com (Thomas Bertok) — Tue, 09 Mar 2010 15:38:00 +0000

Na mi a különbség az alábbi képeken látható két wordpress template között?

A két template között a különválasztott colors.css file tartalma a különbség. Külön file-ba tettem a színeket, árnyékokat, széleket leíró css-t. Az első a korábban megrajzolt thomasbertok.com template tovább fejlesztett változata, a második háttere egy régesrégi wallpaper, annak színeit fel- és a css3 dolgait kihasználva lett.

A template wp-navigation, widget és tabbed-sidebar-ready, az excerpt a korábban leírt scripttel a szöveg első képét használja thumbnail-nek. Van benne single column és klasszikus page template.

Nekem mindkettő tetszik. Nektek?
Ja, s ha valakit érdekel, szóljon.

Wordpress bejegyzés első képének thumbnail-je

noreply@blogger.com (Thomas Bertok) — Sat, 06 Mar 2010 01:25:00 +0000

Egyre modernebb wordpress template-ek kerülnek napvilágra. A magazin stílus megköveteli a sok kis kép jelenlétét, egy post sokkal hivalkodóbb, ha a teljes cikk elolvasása előtt belenézhetünk a tartalmába. Ugye, követve a "Senki sem olvas" elvet, egy kép felér ezer szóval.

Több módja van annak, hogy a bejegyzéshez bélyeget illessz, legrégibb és ma is nagyon elterjedt módszere ennek a "Custom fields" nevű kiegészítője a wordpress blogpost-nak. A lényege az, hogy a postba a téma által meghatározott helyre beilleszthetsz egy képet (vagy más csacskaságot). A custom fields használatával csak egy baj van. Időpocsékolás. És mi naagyon de nagyon lusták vagyunk, és minél hamarabb akarjuk neten látni a bejegyzést.
Amikor feltöltesz egy képet a wordpress blogmotorral, a wp nagyon ügyesen csinál belőle három különböző képet, anélkül hogy neked egy ujjadat mozdítanod kéne. Míg a custom fields-el ezek egyikét külön kell beállítsd, van egy olyan módszer, ami megment mindettől a rettenetes és unalmas procedúrától.

Milyen lenne, ha a postban elhelyezett kép thumbnail-je automatikusan a post kivonatának (excerpt) lenne díszíszítője? Gyönyörű lenne.

Nagyon sok keresgélés után rátaláltam arra a php kódra ami mindezt megcsinálja. És kicsit megkozmetikáztam, hogy átláthatóbb és talán gyorsabb legyen.

function the_thumb($size="thumbnail") {
global $post;
$output = get_bloginfo('template_url').'/images/default-post-thumb.jpg';
preg_match('/<img(.*?)src=["'."']".'(.*?)["'."']".'(.*?)\/\>/i', $post->post_content, $matches);
if ($matches) {
  ereg('wp-image-([0-9]+)',$matches[0],$regs);
    if ( $regs && is_numeric($regs[1]) ) {
      $image = wp_get_attachment_image_src($regs[1], $size, false);
        if ( $image ) {
          $src = $image[0];
          $output = attribute_escape($src);
        }  
    } 
}
echo $output;
return null;
}

Nakérem. Ő az. Az eredetit itt találjátok.

Rövid explanésön.

előre beállítjuk az output változót, arra az esetre ha nem találunk semmit, ezért egy a template-ben megadott default képre szontyolodunk.
a post szövegében megkeressük az img részeket, belökdössük egy tömbbe az összes kép url-jét.
ha van valami a tömbben, akkor a kép url-jéből kihámozzuk az IDját (köszi, WuPer-man), amivel tovább vagánykodunk
az ID-val fogjuk a fenszi wp_get_attachment_image_src függvényt, ami bizony megadja nekünk a post-bani képhez tartozó thumbnailt. Jupiii. A kapott tömb első eleme ami nekünk kell (a thumbnail url-je), ezt átadjuk az outputnak. Voilá.

Hát nem csodás?

Szépen kiírja a thumbnail url-jét. Izlés szerint átírható, hogy a returnnel küldje és ne kiírja.

S aztán ezt a függvényt oda tesszük ahova csak akarjuk, csak egy wordpress loop-on belül legyen, ahol a post globális változónak van értéke.
Na úgy.

Erin Anderson - Empty vessels

noreply@blogger.com (Thomas Bertok) — Thu, 04 Feb 2010 16:08:00 +0000

Erin Anderson - Slow motion

noreply@blogger.com (Thomas Bertok) — Wed, 20 Jan 2010 11:31:00 +0000

Microwave Prince - The colour of love (Erin Anderson remake)

noreply@blogger.com (Thomas Bertok) — Fri, 15 Jan 2010 14:26:00 +0000

Ennek a számnak az eredetijét egy 96-os rave válogatáson találtam, az egyetlen lévén amiben éreztem némi hogyismongyam... egyéniséget. Még akkor kivágtam belőle a tiszta részeket, s tegnap gondoltam egyet, s összeraktam, hogy legyen meg. Jelzem, tuctuc, hard trance, acid, 150 bpm, úgyhogy finom lelkűeknek csak óvatosan :)) .

Remélem, az eredeti előadó nem fog megharagudni, hogy leporoltam a számát és nem fog farbatoszni emiatt a kis pajkoskodás miatt.

Kellemes tuc tuc tuc tuc hallgatást dojng dojng dojng dojng kívánok.

Erin Anderson - Annyi szépet (2010)

noreply@blogger.com (Thomas Bertok) — Fri, 15 Jan 2010 10:34:00 +0000

Na és akkor jöjjön aminek jönnie kell.

Újabb helyen a sok kicsi munkácskám

noreply@blogger.com (Thomas Bertok) — Thu, 14 Jan 2010 13:22:00 +0000

Mivel egy idelje megváltam a saját domain kényelmétől, a blogot visszahoztam a blogspotra, de portfoliohoz már nem fűlött a fogam...
Meg kell mondjam, a blogger készítői nem gondoltak egyáltalán a user template készítőkre. Egyetlen tottáálisan átláthatatlan xml file-ba süríts bele mindent. A css-t hagyd benne, az aloldal (lásd: másképp nézzen ki a post oldal mint a front) beállításait oldd meg xml if-ekkel a css-ben. Ha tudod. Anyuuuuuu...

Ez az oldal tartalmazza majdnem minden eddigi munkám, nem a legkorrektebb formában, de megpróbáltam kihasználni az adott lehetőségeket. Ezenkívül találtam egy naon aranyos helyet, ugyancsak ilyesmire, ez a carbonmade.com, ahol az ingyenes profilon 5 projekt és összesen 35 kép tárolható. Szerintem hirtelen portfolio készítésre tökéletes. thomasbertok.carbonmade.com.

Nézegessétek, ha teccik, szóljatok, ha nem tetszik, akkor is.

"a most és a semmi között" új ruhája

noreply@blogger.com (Thomas Bertok) — Tue, 29 Dec 2009 14:07:00 +0000

Eszterke megkért szépen, hogy ugyanbiza' csinájjak már neki is egy web template-et, mer' szeretné kidíszíteni a skyggedis.blogspot.com-ot. Oszt lett. Kb két napig folyt az eszmecsere a hogyanokról és a mintekről, de végül -természtesen- az lett ami az ujjaimból és az 1600x1000 pixeles Photoshop canvasról kijött. Valszeg rekordidő alatt és fázisokat kihagyva de meglett az "A Most és a Semmi között" új ruhája.

Nem fejteném ki a háttér jelentésvilágát, ez az ő dolga, de azon mocskolódtunk a legtöbbet, s a színeken. Eszter említette a lilát mint színt, de én derekasan ellenálltam ennek, mivel nem szeressük azt az árnyalatot. Valami vagy kék, vagy piros, lila szín nincsen es.

Sz'al az oldal az olyan, hogy fix háttér előtt scrollozható egy 800px széles blokk, amiben Eszter kérésére bal oldalra került a sidebar, amiben nincs sok cucc, lévén egy személyes blog nem karácsonyfa. Akármi is legyen, a keresés minden oldalon fontos funkció, úgyhogy azt legfelülre biggyesztettem, nem akartam megtörni a fejléc "tisztaságát" egy jobb felső sarokba erőszakolt keresés ablakkal.

Az oldal címe adott volt, a kettősség adott volt, ezekkel nem szálltam szembe, nem úgy mint a babalilával.
A fontokkal kapcsolatban is az Eszter által óhajtott sans serif és "egyetlen font az egész oldalon" feltételeket követtük, így lett a css-nek hála helvetica-arial-verdana preferencia sorrend, úh bocs, linukszosok.
Egyedül a fejléc fontja lett más, próbálkoztam olyannal, hogy az Arial Black szöveg átfedje a teljes szélességet, de ez nem illett volna a blog hangvételéhez, asszem.
Úgyhogy ez egy typewriter font lett, ami szerintem nagyon szépen illik oda ahova került.

A bejegyzés információk elhelyezéséért egy korábban látott/megolvasott template a hibás, nagyon megtetszett a korábban is látott megoldás, s szét is választja a sidebartól a szöveget, ami nagyon széles lett volna ha nincs az a 120 pixelnyi hézag a kettő között.

Próbáltam valami légies, hűvös dolgot, szeretem a színeket amiket alkalmaztam, a kékek és a szürkék, a finom gradientek, és a precizitás ami ha nem is látszik, de vonalzóval észrevehető. Az okosak ezt "grid based design"-nak nevezik, ami egy csodálatos dolog, minden mindentől megadott távolságra van. Jelen esetben ezek 10 és 20 pixel.

Remélem Eszter is megtalálja magát benne, nem lesz kényelmetlen az új ruha, s remélem az olvasóinak is tetszik majd a környezet amibe a gondolatait megírja a most és a semmi között.

Easter egg a VLC Player-ben

noreply@blogger.com (Thomas Bertok) — Fri, 18 Dec 2009 16:23:00 +0000

Vagyis inkább Xmas Egg... Mikulás sapkát kapott a bólya... :D

Újra blogspoton az innerstorm

noreply@blogger.com (Thomas Bertok) — Tue, 08 Dec 2009 23:25:00 +0000

Visszahoztam a blogot a blogspotra, egy kis időre. Több oka van, amit most nem firtatnék, remélem, nem fog megharagudni az a kevés olvasó akinek a feed linket át kell állítania az olvasójában.

The skin is all that matters

noreply@blogger.com (Thomas Bertok) — Thu, 26 Nov 2009 23:54:00 +0000

Aha, tudom, elég fajgyűlölő szöveg, odafenn...

Ugye tudva levő dolog, hogy amióta vannak desktop átalakító meg színező meg "moddoló" programok, azóta használom is őket, mert szeressük a változatosságot is meg a szépet is.

Így voltam/vagyok a winamp-el is. Viszont, az egy sokkal kényesebb dolog. Képzeld el például, hogy minden nap egy másik mp3 lejátszó van a zsebedben a buszon. Én speciell nem veszem ki, hanem tudom, mi hol van, és nem is gondolkodom amikor a "volume up", vagy a "next track" gombokat nyomom. Na, ezt egy új cuccal nem csinálod meg. Szóval a winamp skint valszeg nem fogod naponta cserélni.

Amióta van gépem, a legérdekesebb dolgokat próbálom kimenteni, így van egy-két winamp skinem is, amit sokat használtam.
Mai napig nem kedvelem az újfajta skineket, főleg azért mert lassabbak mint a 2.x-es skinek. Az sima bitmap felkaszabolva. Adott pillanatban én is bepróbálkoztam egy itunes-klónnal, persze szar lett.

Na szóval.

azd

nucleo

arcticamp

milenium

bento classified

venus

Szóval így. Legtöbbet a Bento_classified volt színen, mert tényleg minden ott volt, amit egy winamp skintől várok, amibe most nem mennék bele, mert ez nem az Objectified, ahol fél órát beszélnek a krumplihámozóról.

Kései posta érkezett.

noreply@blogger.com (Thomas Bertok) — Sun, 12 Jul 2009 17:44:00 +0000

Azt hiszem exhibicionizmusom csúcspontjára érek a lentebbi szöveg publikálásával. Nemrég volt a 1o éves találkozónk az osztállyal, ahol az oszi szétosztotta mindenkinak a tíz éve magunknak megírt leveleket. (Amolyan üzenet a múltból stílusu dolog). Mivel én nem adtam be a dolgozatot (mert már akkor egy lusta renyhe dög voltam), ezért itthon olvastam el, ami nem is olyan rossz dolog. Sokkal intimebb volt így. Következzen hát a magamnak szóló levél átirata 1999ből.

A mi szerelmünk a jövő kárhozata

Nem tudom, a spontaneitás jellemző-e rád most is...
Hány éves is vagy? 2009? Akkor 29. Nehéz ezt most leírni. Poénkodtam vele, hogy:
Te még élsz?

Ahogy ezt olvasod biztos észreveszel néhány mostani sajátosságodat, ami mára (2009) már régmúlt.
Morbid egy dolog amit itt műveltek, a jövőbeni énemnek írok levelet. Remélem lesz ki eljöjjön és mind a harmincan visszajövünk majd, hogy felbontsunk egy levelet.
Most is másképp nézek az osztályra, mint 4 évvel ezelőtt. Na és most? Nézz körül. Hányan vannak itt? A fele? Négy harmada? Nagy Matyi meg Szilágyi Juli együtt vannak? (Biztosan)
Örülj nekik, vagy csak fogadd el, ha jobbak.
Rámosolyogtam Bara Timire. Fogadni mernék, ő is rólam ír ebben a pillanatban. Kérdezd meg tőle, kérlek. Ha így van, örüljetek együtt. Megismétlődik az a pillanat, mint most is, hogy összenéztek. Múlt. Jelen. Jövő. Nincs idő, mondja Proust.
Remélem, azt csinálsz amit szeretnél. Most én írni szeretnék. Olvasni. Tudni. Zenét írni. Úszni. A zene által alkotott egen. Te vagy a bizonyíték. Tudom, hogy teljesen nem kaptad meg amit szerettél volna, de te is látod már, én meg főleg (fordítva van értelme) hogy az élet küzdelem, harc, és néha csak a naplemente, a hajnal, a pára, a köd, a fák vagy a suhogó erdők szépek az életben.
Biztos megváltozott a zenei izlésed. Talán megnyugodtál.
Az „akkor tudsz valakit megtartani valakit, ha igazán elengeded” igaz az életben.
(Nehéz mondatokat formálni, sorról sorra nehezebb)
Próbálj meg önmagad lenni. Mégha nem is reális, ha nem is valóság amit te látsz, légy önmagad.

A rohadt életben mindig vannak új oldalak, és csak akkor tudsz megmaradni, ha nem az a legfontosabb, más mit gondol.
Légy önző, kritizálj, s élj úgy, hogy ne könnyen kritizálhassanak. Alkosd meg a világod. Menj remetének és interneten dolgozz, de légy önmagad. Ha nem tetszik, mond ki, ha tetszik örülj neki.
Hülyeségnek tartod? Az élet nem ilyen?
Nehéz? Fáj minden újabb nap? Küzdeni kell?
Lapozz vissza. Tudom.

Az őrült az, aki azt mondja, szép az élet. Az is, aki azt, hogy azért jó így, mert nem szép. Lehet, hogy mindenki őrült csak te nem, de akkor próbáld megérteni őket úgy, hogy nem őrülsz bele.

Hallod, ne száljj ennyire magadba mint én... Nem érdemes. Színes az élet. Néha fáj, de színes.
Emlékszel, amikor az osztályteremben Izával. Vad dolgokat műveltetek. Most mi van? Együtt vagytok még! Bírod a strapát vele? Vagy valaki más aki ugyanolyan bolond és szürke, mint te? Hallod, a feleségeddel ne színészkedj! Legyen egyvalaki, akivel úgy tudsz lenni, hogy ne kívánd a francba... Egyvalaki.

Te, Helvei elhízott? Még mindig olyan mosolygós a képe? Bulcsú él még? Igazi művész... akart lenni... az igazi. Életművész. Szilágyi Hajni férjhez ment vagy kosztümben rövid hajjal jött?
A Csomai meg a Bara? Katti kiment magyarba?

„A biológia tanárnő nézett. Bolondok. Fiatalok. Komolytalan társaság...” Mindegy. Más világ.

Tarcsa Matolcsi Réka Bernadett Ágota. Még él? (ezt most ő kérte)
- Réka, másolhatok tőled? Húzódj el. – Azt hiszem, tényleg szerelmes voltál bele. Megfogott a szeme, ahogy mosolygott, ahogy gyermekien volt felnőtt.
De hozzád túl színe volt... Remélem, boldog lesz. (?)
Ugye Tünde érvényesült, sikerült neki egy fiút, férjet szerezni?

„A társaság felállt. Sziasztok! A lányok: puszi-puszi.
Nem lesz vallásóra.
Én is nyitva hagytam a levelet.

-Bertók, asszongyák, ez marihuána!
-Megyek veled.”

Csomai megcsókolja Barát, Bakóék elhúztak. Kiüresedik lassan a tanterem.

Ha ti bontjátok fel:
Tudnotok kell, hogy mindenkit szerettem. Méla undorral, de mindenkit. Az se volt baj, ha mindenki hibás volt és fájtak a pofonok. Ez az élet? Bla bla bla.
Csak egy valamit még: TOVÁBB. Így tovább.
Még valami. Mit csinálsz most a boritékkal?
Mert én le akartam xeroxolni, s odaadni Izának, ha lehet, és még van kinek, tedd meg. Mutasd meg neki.

Levél numero 00.
1999 május 12
Du 2:35
Szerda

Pá. (Tomi)

új ruhát a kiskirálynak

noreply@blogger.com (Thomas Bertok) — Thu, 18 Jun 2009 18:41:00 +0000

Kitaláltam, hogy jó lenne végre egy új ruhát húzni erre a blogra, mert na, kicsit idejét múlta már. Ha jól emlékszem, 2006ban húztam rá, azután a fekete után, ami jó ideig, igen helyesen meghatározta a blog hangulatát. Nemtom, ha van valahol screenshot vagy lementett verzió, vagy nemtom...
Akárhogyis, ami most jön, ha nem is sikerül pont olyanra, amilyenre szeretném, közelebb lesz ahhoz, amit az egész innerstorm dolog jelent nekem. Dark, és hitech. Sötét és modern. Az alap5let egy szokatlan, de ergonomikus dolog, de... még nem vagyok biztos abban, hogy a blogspot motorja megengedi nekem, hogy a tartalmat mindenféle jQuery mocsokkal tűzdeljem meg. Ha igen, akkor nincs mese, ez egy igen animált dolog lesz. Nem igazán láttam másutt pont így megoldva blog-designt, ami talán nem is baj...
Ha mégsem engedi meg nekem a blogspot, hogy animáljak meg minden, akkor még az is lehet, hogy átszaladok egy wordpress motorra, mert a wordpress 8-> (gyk: álmodozó, réveteg yahoo messenger emotikon). Persze az saját szerveren kell üljön, mert a wp nem hagyja nekem a saját designt, ha wordpress.com-ra kényszerítem magam. Nem mondom, hogy nemsokára, de már készül.

nagy batch-ben tartott dolgok

noreply@blogger.com (Thomas Bertok) — Mon, 08 Jun 2009 21:23:00 +0000

Igen, most tényleg a .bat kiterjesztés mögötti csodáról fogok disszertálni.
Történt, hogy a hajdani újság naon sok napját (384, asszem) össze kellett fűzzem, hogy egy nap egy pdf legyen. Merthogy a nyomdába küldött oldalak mind mind külön pdf-ben nyugszanak a szerveren.

Találtam egy programot ami linux-style, no GUI, paraméterként fogadja az összefűzni kívánt pdf-eket. Nagy nehezen találtam rá mert a neten egy halom shareszar van, ami inkább gúnyolódik a felhasználóval, mintsem a dolgát végezné.
Ez a program a pdftk.exe. Mást is tud mint összefűzni, okos kis ügyes. Sourceforge-os, úgyhogy teljesen ingyenes cucc.

Na szóval, van egy halom pdf, dátum nevű konyvtárakban pihennek. S azt szeretnénk, hogy minden könyvtárban megjelenjen egy olyan pdf, ami tartalmazza mind a 16 oldalnyi anyagot.
Nem értek az újabb .cmd kiterjesztésű dologhoz. Adott pillanatban az volt az érzésem, hogy php-ben lenne igazán könnyű megírnom ami persze butaság, mert a legkönnyebb egy linux alatti shell script lett volna. Na de nehogy már virtual machine-t meg ilyeneket... Dobbal verébre???

Szóval, batch.

A batch naagyon régi dolog, úgy álltam neki, mint aki valaha, rég találkozott config.sys-szel, és autoexec.bat-tal. Régi szép idők (rezignált sóhaj).

Két részre bontottam. Egyszer mondjuk meg a scriptnek, hogy mit csináljon egy könyvtáron belül.

Nesze, itt a könyvtár, megfogod a pédéefeket, oszt egybegyúrod, értem?
pdftk %1/*.pdf output %1/%1.pdf

Na ez eddig probléma nélkül, rendben végigment. Csávókám mondott dolgokat, meg mittom, de szépen betette a folderbe a pdf-et. Mindezt úgy, hogy a .bat és a pdftk.exe is a pdf-eket tartalmazó könyvtár mellett volt.

A második már kicsikét összetettebbnek tűnt.

Fogod az összes könyvtárat, s mindegyikre mekcsinálod aszt amit az előbb!
for /D %%i IN (???) DO call make.bat %%i

Ó, igen, nyoma sincs itt eleganciának. Normális ember nem csinál ilyet batch-ben. Vagy ha igen, nem szabdalja kettőbe a dolgot. De amíg rájöttem, hogyan kell egy értelmes for-t összehozni, a huszadik tutorial site-on voltam.

A /D azt csinálja, hogy directory-ra koncentrál file-ok helyett. Hogy ő honnan veszi a léptetést meg mindent azt én nem tudom, de a továbbiakban a ??? azt jelenti, hogy három betűs könyvtárakat penetrálja meg és ott kutakodjon a make.bat-tal amibe a fentebbi sorocska kerül, kis eyecandy és usability dolgok társaságában.

Sz'al a csoda ott van a fentebbi kódocskában. Valszeg, ha egy rendszeradmin barátomat megkérem, kb másfél perc alatt összehozza. Igaz, xp-n kellett futnia a kicsinek, úgyhogy szó se lehet shellscriptről, ami szerintem elegánsabb kód lett volna.

Na de ez így pont megfelel. Igaz, az a három kérdőjel szúrja a szemem, de akiknek kell, az eredményt akarják látni, nem a megoldás eleganciáját, és az igazság, hogy ezzel a dologgal már nagyon sokszor találkoztam. A cél mentesíti az eszközt.

Na. ennek a postnak se volt sok értelme, ha gondoljátok, mondjatok jobb megoldást, hogy az olvasók tanuljanak is valamit, ne csak kuncogjanak, milyen tahó vagyok ehhez a témához.

Erin Anderson - Eclecta

noreply@blogger.com (Thomas Bertok) — Sun, 31 May 2009 15:50:00 +0000

...és eljött a pillanat amikor megfeledkezve mindenről, megint asziszem magamról, hogy milyen nagy didzséj lennék meg minden, s ha már van MixMesiter, akkor csiáljunk is vele valamit. Egyelőre nem Gathering és Tiamat, Depeche Mode-al és Rammsteinnal, de majd olyan is lesz. Időközben rájöttem, azaz rávezettek, hogy mi is ez amit én itt csináltam. Mixtape. Nah, ne szövegelj, Bertók, tracklistet a népnek:

Erin Anderson - Eclecta (41") (47 Mb)

01 the doors - hello, i love you (adam freeland remix)
02 planet funk - who said? (extended version) - (02.28)
03 timo maas - manga - (06.06)
04 chris mozio - break the rules (vynil original mix) - (09.18)
05 azzido da bass - dooms night - (14.49)
06 anima sound system - eleg volt - (17.27)
07 swordfish ost - harry houdini - (20.45)
08 emil lassaria - balada (erin anderson cut) -(21.14)
09 planet funk - chase the sun (extended) - (24.50)
10 jefferson airplane - somebody to love (boogie pimps cut) - (30.23)
11 the prodigy - climbatize - (32.21)
12 blue foundation - end of days - (36.57)
13 dream theatre - scenes from a memory, opening scene - (40.05)

S utána meg linket az mp3-hoz:

háttérképek, háttérképek

noreply@blogger.com (Thomas Bertok) — Fri, 29 May 2009 11:37:00 +0000

(igen, a cím utalás a "sulplize,sulplize" műsorra...)

Találtam egy (számomra új) háttérképes honlapot. A sok gagyiság közt van sok naaagyon csicsi "tomikának-tetszik" minimalista is. Jóféle a felbontás kiválasztása módszere is. Kicsit házinak tűnik az oldal, de ügyeske. Ha többet feedelsz két-három oldalnál, akkor azért lehet találni közös képeket, de ez ne tántorítson el senkit. Jó dolog megtalálni azt, amelyikben igazán te vagy.
Mutattam a legújabb hátterem? Egy régi képből "resize"oltam. Nem találtam meg a forrást, de azt tudom, hogy egy 2006ban megírt cd-ről másoltam ki. Nah.

Ja és az oldal amiről feljebb beszéltem:

wallpapers-room.com

Cluj Expres. Béka poraira

noreply@blogger.com (Thomas Bertok) — Fri, 22 May 2009 20:45:00 +0000

Május 21.edikén jelent meg utoljára a Kolozsvári Expresz. Kb másfél éves pályafutást maga mögött hagyva, elpárolgott az örök nyomdamezőkre.

Csongor már ott dolgozott a Szatmári Frissnél, amikor én még a netklubban vakaróztam, hogy bizony jó lenne má váltani valami komolyabbra, mer nem illik hozzám ez a meló. S jött a hír, miszerint Kolozsvárra is betör az InformMedia, s indítanak egy napilapot a Timis Expres, Arad Expres, és Másféle Expres mintájára.
Tali a főnökbácsival, kb 15 percnyi beszélgetés. Többek között felidéztem a hajdani PageMaker tapasztalataim, mondtam, hogy potosop meg minden... kis teknikai érzék is van a kisujjban, szal jó fiú lennék, ha akarnátok. Oszt valszeg nem volt nagy dömping, úgyhogy mondták, hogy akkor gyere.

Oszt én a Blade-ben bejelentettem, hogy ágyő, balra el, oszt mentem napilapot tördelni.
Először fejbecsapott, hogy az rendbevan, hogy a technikai főnök magyar, de az összes többi román. Mondom, jóvan, megtanulunk románul. Meg is tanultam. Persze nem tökéletesen, de volt, hogy sokszor én javitottam nyelvtani hibát az újságban.

Először Quark Xpress. Egy mac-en. Óh, azok a csodálatos hónapok. Addig csak olvastam, meg hallottam, hogy így stabil meg úgy stabil, meg hogy ha egyszer megtapasztalod, még egyszer nem veszel pc-t magadnak. Mindamellett, hogy egy ősrégi macOS 9.2 volt rajta, ami úgy multitasking mint a windows3.1, de csak akkor kellett újraindítani, mikor megtörtént a véletlenül megtalált bug a quark és a lotus notes pluginja között. Ahogy mondom. Volt benne 512 mega sdram, egy 16 megás videókártya (ami néha fontos dtp-nél is), és 400 Mhz-nyi PowerPC.
Kevesebb mint egy év után váltottunk inDesign-ra. Nagyon más érzés volt, de nagyon hamar megszoktam, főleg, hogy előtte itthon gyakoroltam vele egykét magán munkában. Egy Lenovo erőmű volt alattam, igaz kevésnek tűnt az 1Gb memória, de elzötyögtünk.

A társaság? Mikor először körbeültünk a tárgyalóban, rebegve néztük egymást, hogy ebből vajon mi lesz, mindenki próbálta hozni a legjobb formáját. Elejtettem egy nyelvtani hibát. A főszerk, akivel beszéltem erre azt mondta, hogy na pl. ilyet az újságban ugye nem engedhetünk meg. A srácok elkacagták, de egy kicsit mindvégig éreztem, hogy magyarként kicsit kilógok a sorból. Szó se róla, nem kaptam direkt jelzést arra, hogy kivülálló vagyok, sőt. Nagyon toleránsak voltak velem sokáig, amíg nem hogy vitázni nem tudtam, hanem a szükséges infókat nem tudtam megosztani lassú vontatott balfaszkodás nelkül. Na de ez idővel elmúlt. Az egyik munkatársnőm, akivel jobban megbarátkoztam, segített, hogy könnyedebben tanuljam meg a románt.
A kezdetekkor a főszerk ült benn velünk lapnyittától lapzártáig. Igen, reggeltől Éjfélig. Aztán már a srácokkal voltam beosztva esténként, volt szép napirend meg minden. Aztán az lett, hogy ketten váltogatták egymást, aztán meg maradt egy. A fentebb említett hölgy. Igaz, vele késtem a legtöbbet mert eltrécseltük az időt.

Majdnem mind kezdők voltak. Friss egyetemi diploma nélkül, mert még az sem volt meg.
Voltak problémák sokszor. Kaptam óvást, vagy mit. Kétszer. Üresen hagytam az első oldalon egy képkockát. Az első oldalon. Adott pillanatban elég volt 6 óra, hogy szájbavágjam az egészet. Volt, hogy megosztva dolgoztam a design-os sráccal. Aztán ő elhúzott én meg maradtam. Szerencsére nem kellett nekem rajzolnom a reklámokat, mert olyan körülmények között ami ott volt, nem lehetett rendes kreatív munkát végezni.

Kb egy hete akartam az overdraft-ot bekapcsolni a bankkártyán, mert szükségem lett volna rá. Szerencsére nem tettem meg. Egy ideig még alkalmazottja vagyok a cégnek, de mivel nincs újság amit tördeljek, max a backupokkal meg ilyesmikkel foglalkozhatok. Meg a jövőmmel.

Mostmár mehetek színházba is, meg randizhatok délután, nincs kifogás, hogy melózni kell.
Az igazság az, hogy kényelmes nyomort adott nekem ez az újság. A végén már untam, tököm tele volt, hogy tegnap is ugyanazok a mozdulatok és holnap is ugyanazok a mozdulatok szükségesek az oldalhoz. S persze érvénybe jött az "egyre több munka, egyre kevesebb pénz" dolog is.
Nem bánom, hogy vége, egy furcsa megkönnyebbülést érzek, igaz, ha eddig kilátástalan volt a helyzet, ezután még jobban az lesz. De még itt vagyok, még mosolygok bele a reggelbe ha látom, jön egy következő állomás.
Utazunk tovább.

Erin Anderson - Prestige

noreply@blogger.com (Thomas Bertok) — Tue, 12 May 2009 13:59:00 +0000

Már rég kinn kéne porosodjon a neten, de most elfogott a hév, és közzé tétetik Erin Anderson még nem híres új száma, a Prestige, mely a hasonnevű filmből kitépett eminens részlet által kapta az nevét. Igen, ez egy túl hosszú mondat volt. Alant a lejátszó embedding technikája saját termék. Nemsokára az is következik. Újabb dallal, újabb kacsintással. Szeressétek, kommenteljetek, meg minden.

Get the Flash Player to see this player.

Nagyon tetszik! Letöltöm!

in loving memory

noreply@blogger.com (Thomas Bertok) — Sat, 09 May 2009 13:31:00 +0000

Indexel a windows 7

noreply@blogger.com (Thomas Bertok) — Fri, 08 May 2009 14:02:00 +0000

Szóval a windows indexeli a file-okat, hogy majd amikor rákeresek az üknagyapám cipőméretére, azt is meg tudja mondani... Aha, közben ezt észreveszi az eset új NOD-ja, elkezdi figyelni (olvasni) az indexelt file-okat, amitől a nem gyenge proci felmegy akár 50%ra, én közben "ismerkedek" a windows új hálózati játékaival, mert nehogy dhcp vagy ip beállítás legyen... neeem, ő majd megmondja, hogy én mihez csatlakozom, meg kihez tartok, meg mit osszak meg, mintha szőke lennék. Romantikus kapcsolat van köztünk egyelőre. Kb olyan mint amikor Jessica Biel egy pillanatra odahajol, és azt mondja, ha megdugsz, a tied leszek örökre. Na, egy ilyen pillanatban nem biztos, hogy helyesen átgondolod, hogy valójában kell-e neked Jessica Biel...

Múzik n+1

noreply@blogger.com (Thomas Bertok) — Mon, 04 May 2009 10:12:00 +0000

Nem tudom megállni, valszeg pokolra jutok, de ezt a gyöngyszemet nem hagyhatom ki.

Aphex Twin - Heliosphan

Ugye Aphex Twinben az a lenyűgöző, ahogyan a kontrasztokat egymásnak ereszti és valami kellemes kettősséget alkot. Sötét éccaka, s közben mintha egy nyári mezőn sétálnál végig.

Ennek a számnak a dallamát el tudnám képzelni egy templomi orgonán.
(1.26-ban kezdődik, és igen, 4 kibaszott hang az egész).