Jogi Fórum - IP & IT: védjegy - domain - internet jogi blog

Az ACTA-akta: a 2012-es Hamisítás elleni Kereskedelmi Megállapodás arcai

Wed, 22 Feb 2012 10:27:16 +0100

2012. január 26-án az Európai Unió – beadva derekát – aláírta az Anti-Counterfeiting Trade Agreement (ACTA) névvel illetett nemzetközi egyezményt, ami éles kritikákat váltott ki az európai társadalom különböző csoportjai körében, és így a sajtó címlapját is megjárta. Irodánk, a Pintz és Társai munkáját alapvetően befolyásolja az a szabályozási környezet, ami a szellemi alkotásokra, szellemi tulajdonra vonatkozik, így kollégáink alaposan körüljárták az egyezményt, annak jelentőségét. A témával foglalkozó cikksorozatunkban mindenki megtalálja a saját igényeit és világnézetét kielégítő elemzést – legyen szó akár az információszabadságért aggódó hekker (hacker) aktivistáról, a bevételeiért aggódó filmforgalmazóról vagy a népet rendíthetetlen igazságérzetet sugárzó – egyben frappáns – nyilatkozatokkal kielégíteni vágyó politikusról.

Rosszhiszemű védjegybejelentések – 2. rész

Tue, 17 Jan 2012 17:34:32 +0100

A védjegyjogi rosszhiszeműség fogalmát, a rosszhiszeműség elbírálásának alapvető elveit egy korábbi cikkben már érintettük. Mielőtt folytatnánk a korábbi cikkben felsorolt ügyek részletesebb ismertetésével (mely egy későbbi bejegyzés tárgya lesz majd), két nemrégiben (2011. év során) született bírói döntés ismét alkalmat ad arra, hogy az elméleti hátterét világítsuk meg e jogintézménynek. A következőkben két nem jogerős bírósági döntés indokolásának lényegét ismertetjük. Két különböző ügyről (két különböző védjegyről) van szó, és mindkét esetben jogorvoslattal éltek ugyan a döntés ellen, de mégis fontos gondolatok jelennek meg a döntésekben, tehát így natúr és „nem jogerős” formában is érdekesek lehetnek a döntések a joggyakorlat számára.

A számítógépes program (szoftver) funkciói és a programozási nyelv nem képezhetik szerzői jogi védelem tárgyát

Wed, 30 Nov 2011 13:31:41 +0100

Erre a következtetésre jutott Yves Bot főtanácsnok a C-406/10. sz. SAS Institute Inc. kontra World Programming Ltd. ügyben, amelyben nemsokára az Európai Unió Bírósága is dönt majd. Ezen ügy a szerzői jog által nyújtott védelem terjedelmével kapcsolatban vet fel érdekes kérdéseket, különösen pedig azt, hogy az Európai Unió szabályaira figyelemmel szerzői jogot sért-e egy olyan program, amely egy másik számítógépes program működési funkcióit utánozza – anélkül azonban, hogy az utánzó szoftver fejlesztői hozzáfértek volna az utánzott program forráskódjához.

Európai Szabadalom – az Egységes (EU) Szabadalmi Bíróság vajúdása

Fri, 25 Nov 2011 15:24:25 +0100

A közös európai szabadalmi bíráskodás tervezett rendszeréről az Európai Bíróság korábban idén úgy foglalt állást, hogy az „integrált” szabadalmi bíróság létrehozásáról szóló nemzetközi megállapodás-tervezet nem felel meg az uniós jognak, a tervezett szabadalmi bíróság nem egyeztethető össze az uniós joggal. Az Európai Bíróság fentebb említett véleményét követően 2011. októberében újabb szerződéstervezet látott napvilágot, melyben - úgy tűnik - kijavították a korábbi, uniós joggal összeegyeztethetetlennek nyilvánított rendelkezéseket. Remélhetőleg a szabályozást illetően elhárult minden akadály egy egységes szabadalmi bíróság születése elől.

Az Európai Bíróság a szerzői jog és az információs szabadság egyensúlyáról: nem szűrhet az internetszolgáltató (C-70/10 – SABAM v Scarlet)

Thu, 24 Nov 2011 15:28:04 +0100

A rendszeres fájlletöltők fellélegezhetnek: Európában egyelőre az információszabadság fontosabb, mint a szerzők jogai. Az Európai Bíróság mai döntése értelmében ellentétes az uniós joggal az, ha az internet-hozzáférést nyújtó szolgáltatót a jogellenes fájlletöltések megelőzése érdekében szűrőrendszer létrehozására kötelezik. Az ilyen intézkedés nem tartja tiszteletben azt a tilalmat, hogy nem szabható általános nyomonkövetési kötelezettség a szolgáltató számára, és nem tartja tiszteletben azt a követelményt sem, hogy igazságos egyensúly álljon fenn egyrészt a szellemi tulajdonjog védelme, másrészt a vállalkozás szabadsága, a személyes adatok védelméhez való jog és az információk fogadásának és közlésének szabadsága között.

Megszületett az Európai Bíróság ítélete az Interflora-ügyben (C-323/09): a védjegyek funkciói és a védjegy tisztességes használata versenytársak által

Fri, 23 Sep 2011 13:14:18 +0200

Az Európai Bíróság első ízben foglalkozik a védjegy beruházási funkciójával, annak védelmével. Sérti a védjegy e funkcióját, ha a versenytárs a védjegy használatával jelentősen zavarja a védjegy jogosultját abban, hogy védjegyét olyan jóhírnév megszerzése vagy megőrzése érdekében használja, amely vonzhatja a fogyasztókat, vagy kialakíthatja hűségüket. Olyan helyzetben, amikor a védjegy már jóhírnévvel rendelkezik, sérül a védjegy beruházási funkciója, amennyiben e használat befolyásolja e hírnevet, és ennek folytán veszélyezteti annak fenntartását. Ezzel szemben nem léphet fel a védjegyjogoult a versenytárs ilyen védjegyhasználatával szemben, amennyiben e használat csupán azon következménnyel jár, hogy a védjegyjogosultat – a fogyasztók vonzására és hűségük kialakítására alkalmas jóhírnév létrehozása és fenntartása érdekében tett – erőfeszítéseinek e helyzethez való igazítására készteti. Hasonlóképpen a védjegy jogosultja nem hivatkozhat hasznosan azon körülményre, hogy az említett használat egyes fogyasztókat arra vezet, hogy az említett védjeggyel ellátott áruktól vagy szolgáltatásoktól elpártoljanak. A jóhírnevet élvező védjegyek fokozott védelmével, és különösen a „felhígulás” valamint az „élősködés” fogalmával kapcsolatos kérdésekre válaszolva a Bíróság többek között megállapítja, hogy a mások jóhírnevet élvező védjegyeivel megegyező vagy azokhoz hasonló megjelöléseknek – reklámszolgáltatás keretében – „alapos ok” nélkül történő kiválasztása élősködésként értelmezhető. Különösen ilyen következtetést lehet levonni olyan esetekben, amikor az interneten hirdetők a jóhírű védjegyekkel megegyező kulcsszavak kiválasztása révén kínálnak eladásra olyan árukat, amelyek az említett védjegyek jogosultjai áruinak utánzatai. Amennyiben az interneten valamely jóhírnevet élvező védjeggyel megegyező kulcsszó alapján megjelenített hirdetés a jóhírnevet élvező védjegy jogosultja áruinak vagy szolgáltatásainak alternatíváját kínálja, de nem az említett védjegy jogosultja áruinak vagy szolgáltatásainak egyszerű utánzatát árulja, nem okoz felhígulást, nem károsítja a jóhírnevet (nem áll fenn a megfakulás veszélye), vagyis nem sérti a védjegy funkcióit, az ilyen használat főszabály szerint a szóban forgó áruk vagy szolgáltatások ágazatában folyó egészséges és tisztességes verseny körébe tartozik – mivel fennáll a törvény által megkívánt „alapos ok” a védjegy használatára.

Az Európai Bíróság előtt az első magyar IP-ügy

Sun, 31 Jul 2011 13:00:50 +0200

A Bíróság előtt írásbeli előkészítő szakaszban van az első olyan magyar IP jogvitából eredő ügy, ahol a magyar bíróság előzetes döntéshozatali kérelemmel fordult az EU bíróságához. Az Európai Bírósághoz a C-180/11 számú ügyben egy használati oltalommal kapcsolatos megsemmisítési eljárásban intézett kérdéseket a Fővárosi Bíróság.

Megszületett az ítélet a L'Oréal és társai kontra eBay ügyben – az Európai Bíróság az online piacterekről (C-324/09)

Tue, 12 Jul 2011 15:08:40 +0200

Az online piac üzemeltetője nem használja a védjegyeket az uniós szabályozás értelmében, amennyiben olyan szolgáltatást nyújt, amely pusztán annak ügyfelei részére történő lehetővé tételében áll, hogy kereskedelmi tevékenységük keretében védjegyekkel megegyező megjelöléseket jelenítsenek meg a honlapján. Az üzemeltető felelőssége azonban bizonyos körülmények között felmerülhet, ilyen például, ha tevőleges szerepet játszik az eladásra való felkínálás hatékonyságának javításában, vagy ha tudomása volt az online eladásra való felkínálások jogellenességéről, és nem tett megfelelő lépéseket a jogsértővel szemben. Az uniós jog megköveteli a tagállamoktól annak biztosítását, hogy a szellemi tulajdonjogok védelme tárgyában illetékes nemzeti bíróságok az üzemeltetőt kötelezhessék olyan intézkedések meghozatalára, amelyek nem csupán az e jogoknak a felhasználók általi megsértésének megszüntetéséhez járulnak hozzá, hanem az újabb hasonló jellegű jogsértések megelőzéséhez is. Ezen eltiltó határozatoknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük, továbbá nem képezhetik akadályát a jogszerű kereskedelemnek.

Pintz György: Egységes hatályú európai szabadalom (EU szabadalom)

Thu, 07 Jul 2011 16:07:57 +0200

Az EU Versenyképességi Tanácsa a magyar EU elnökség idején, 2011. 06. 27-én fogadta el az egységes szabadalom létrehozatalára irányuló megerősített együttműködéssel kapcsolatos két rendelettervezetet. Ezek egyike az együttműködés végrehajtásával kapcsolatos, míg a másik a nyelvi kérdésekkel foglalkozik. A megerősített együttműködés keretében 25 ország – azaz a 2011-ben 27 tagú Európai Unió Olaszország és Spanyolország kivételével – létrehozza az egységes hatályú európai szabadalmat, továbbiakban röviden EU szabadalmat, amelyet a megerősített együttműködéshez csatlakozott országok vonatkozásában „egy országként” lehet érvényesíteni, megsemmisíteni, átruházni. A megerősített együttműködés nyitott, ahhoz további, illetve újonnan belépő EU tagállamok is csatlakozhatnak.

Az „ügynöki” vagy „képviselői” pozíció értelmezése a védjegyjogban

Wed, 01 Jun 2011 10:21:24 +0200

Az Európai Törvényszék idén áprilisban egy jogvita kapcsán elemezte az európai védjegyek kapcsán az „ügynöki” és „képviselői” pozíciókat. A „FIRST DEFENSE” ügyben (T-262/09.) a bírák tágították a két jogintézmény értelmezési körét, leszögezve, hogy érvényességükhöz nem szükséges konkrét írásbeli megállapodás. Az „ügynök” és „képviselő” kifejezést tágan kell értelmezni: minden olyan, szerződéses megállapodáson alapuló jogviszony ideértendő, amely alapján a jogosult és a közösségi védjegy bejelentője közötti szerződéses jogviszony minősítésétől függetlenül az egyik fél a másik érdekeit képviseli.