Jogi Fórum - munkáltatói blog

Összefoglaló az új Mt.-ről

Thu, 23 Feb 2012 11:30:46 +0100

nagyon sok olyan kéréssel találkozom a gyakorlatomban, főleg a multinacionális munkáltatók részérpl, hogy fellelhetőam-e az új Mt. angolul. Nem találtam teljes fordítást sehol, csak kivonatokat, ezért készítettem egy összefoglalót angolul a főbb tartalmi újdonságokról:

Változások a munkaügyi ellenőrzés terén

Thu, 29 Dec 2011 07:59:45 +0100

Ismét változik a munkaügyi és munkavédelmi hatóságok elnevezése, illetékessége és hatásköre. A változás érinti a csoportos létszámcsökkentések bejelentését, a külföldiek foglalkoztatásának bejelentését és a munkaügyi határozatokat hozó hatóságokat.

Emelkedik a munkavédelmi bírság összege

Wed, 21 Dec 2011 11:48:23 +0100

A Kormány elfogadta a a munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról szóló 273/2011. (XII. 20.) sz. Kormányrendeletet.

Elfogadták az új Munka Törvénykönyvét

Wed, 14 Dec 2011 11:06:24 +0100

Fel kell készülniük a piaci szereplőknek, munkáltatóknak a változásokra, mert az Országgyűlés elfogadta a Munka Törvénykönyvét.

Adatvédelem

Tue, 13 Dec 2011 11:28:18 +0100

Nem elég a magyar törvényre figyelni, mert európai rendelet készül.

Munkáltatói kölcsön a végtörlesztéshez

Fri, 09 Dec 2011 09:08:38 +0100

A végtörlesztésről is rendelkezik az egyes adótörvények és azzal összefüggõ egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény, amely a Magyar Közlöny 139. számában jelent meg (Adó-novella). A munkáltató az alábbi formában segítheti a munkavállalót:k amatkedvezményes – akár kamatmentes – munkáltatói kölcsön nyújtása vagy egyszeri támogatás. A kedvezményeket a 2011. szeptember 29-e után folyósított munkáltatói kölcsönökre és támogatásokra lehet alkalmazni. A támogatás nyújtására a végső időpont 2012. február 28.

A szabadságolás új szabályai

Thu, 29 Sep 2011 11:01:53 +0200

Miközben a legtöbb munkáltató az új munka törvénykönyvének tervezeteit és az ezzel kapcsolatos konferenciákat, sajtóhíreket követi, észrevétlenül hatályba léptek a jelenlegi Mt. szabadságolásra vonatkozó módosításai (illetve egy részük 2011. december 1-jével lép hatályba) Az új szabályok egyaránt fontosak és relevánsak a folyamatosan dolgozó, a passzív állományban levő és az elbocsátott munkavállalók számára.

A passzív táppénz megszűnése

Tue, 13 Sep 2011 09:07:20 +0200

A 2011. július 1-jét követően bekövetkezett keresőképtelenségre már az új (biztosítottak szempontjából kedvezőtlenebb) táppénz szabályokat kell alkalmazni. Mivel a módosítással párhuzamosan a „visszaélés társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással” büntetőjogi tényállás lett, a munkáltatók felelőssége a megfelelő tájékoztatásért megnövekszik. A jogalkotó szerint sok munkavállaló menekülési lehetőségként fogja fel a keresőképtelenséget.

Változtak a vezető állású munkavállalók munkaviszonyának megszüntetésére vonatkozó szabályok

Wed, 31 Aug 2011 10:58:55 +0200

A Munka Törvénykönyve júliusi módosítása új szabályt iktat be a vezető állású nők védelmére vonatkozóan. Bár eddig is vetett fel esélyegyenlőség szempontjából aggályokat a kisgyermekes női vezetők munkaviszonyának indokolás nélküli megszüntetésének lehetősége, a 2011. évi CV. törvény hatálybalépésével a munkáltató kötelezettsége a várandós vezető esetében "az általános szabályok szerint" indokolni a felmondást. Az esélyegyenlőség terén első látásra hatalmas eredménynek tűnő jogszabály-módosítás számos buktatót rejt, és további kérdéseket vet fel.

Ki lehet zárni a közbeszerzésekből a kötelező bérkompenzációt megtagadókat?

Fri, 12 Aug 2011 12:56:44 +0200

Az Országgyűlés 2011. július 11-én (a Munka törvénykönyvét érintő 2011-es átfogó módosítással együtt) fogadta el az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX törvényt (Bérkompenzációs Törvény), amely 2012. január elsejétől hatályos. A külön törvény a Munka Törvénykönyvét (Mt.) és a Munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényt (Met.) módosítja. Míg a jogalkotó célja egyértelmű, a munkáltatók számára számtalan gyakorlati kérdést vet fel, különösen a külföldi tulajdonú vállalatok esetében, akiknél a magyar menedzsmentnek a tulajdonosok számára is egyértelművé kell tenni a kötelező bérkompenzáció indokoltságát, illetőleg a nem megfelelés kockázatait.