tag:blogger.com,1999:blog-45335698062873857952024-11-08T16:04:22.755+01:00jövőobszervatóriuma jövőkutatásról és határterületeirőlgalantaihttp://www.blogger.com/profile/03925165018561820677noreply@blogger.comBlogger112125tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-37241561888162133512012-10-14T09:27:00.001+02:002012-10-14T09:27:16.085+02:00A sekély magyarázatoktól a minden elméletéig
Philip Gosse 19. századi angol természetbúvár azt vetette fel, hogy a Föld látszólagos régisége meg a Bibliában olvashatóak közötti ellentétet azzal lehetne feloldani, ha feltételeznénk, hogy a kövületek valójában nem ősmaradványok, hanem a Teremtő a világ többi részével együtt hozta őket létre az első hat napon. Ezt az óta a különböző kormeghatározási módszerek persze megcáfolták, galantaihttp://www.blogger.com/profile/03925165018561820677noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-36545985961460664182012-10-01T22:25:00.001+02:002012-10-01T22:26:31.204+02:00Univerzalitás, homogenitás, tudomány
Egy 2012 elején publikált elképzelés szerint létezhetnek olyan „időkristályok”, amelyek a nevüknek megfelelően és a hagyományos, térbeli kristályokkal ellentétben nem tér-, hanem időbeli periodicitást mutatnak, miközben a lehető legalacsonyabb energiaállapotban vannak. Vagyis bizonyos értelemben: ami elképzelhető térbeli, az számos esetben elképzelhető időbeli jelenségként is. És innét már csak galantaihttp://www.blogger.com/profile/03925165018561820677noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-22207617266974866102012-09-01T18:34:00.000+02:002012-09-01T18:34:37.128+02:00NEOSETI és spekulatív természettudomány
Paul Davies azt írja fel A Kísérteties csönd című könyvében, hogy igencsak meglepő lenne, ha ez esetleg létező földönkívüliek rádióhullámokat, vagyis egy olyan technológiát használnának, amelyek mi éppen az 1950-es években, az idegen civilizációk kutatásának kezdetén preferáltunk. Majd pedig azzal folytatja, hogy az eddigi kutatások kiszélesítésére és „új SETI-re” van szükség.
Már csak azért galantaihttp://www.blogger.com/profile/03925165018561820677noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-72485813026024035262012-08-25T17:21:00.002+02:002012-08-25T17:23:26.096+02:00Tudomány, szappanopera, jövő
„Valami csak akkor lehet áltudomány – mutat rá Damian Thompson brit szakíró Counterknowledge című könyvében –, ha igazi tudomány állítható vele szembe”. Vagyis mivel az akadémikus kutatási módszerek csupán a 20. századra váltak elterjedtté, a korábbiakkal kapcsolatban anakronizmus lenne ilyesmiről beszélni. Faraday például még meg volt győződve róla, hogy „a mozgás, a mágnesség és az galantaihttp://www.blogger.com/profile/03925165018561820677noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-92006502892984406302012-08-12T08:23:00.000+02:002012-08-12T08:24:19.784+02:00Lesz-e szoftverrobbanás?
A számítástechnika egyik legelképesztőbb vonása, hogy bár elvileg a szoftvereknek csak a növekvő komplexitás szabna korlátokat, a mindennapi életben alig néhány különböző fajtájukat használjuk. Ami persze a jövővel kapcsolatban is felvet kérdéseket.
Amikor a 80-as években megjelent egy tanulmány arról, hogy mennyivel hatékonyabb a Dvorak-féle billentyűzetkiosztás a ma használatos qwerty-nél, galantaihttp://www.blogger.com/profile/03925165018561820677noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-84738840571618872932012-07-30T21:25:00.000+02:002012-07-30T21:25:35.197+02:00Az űrkutatás kézműves korszaka után
Több mint ötven évvel azt követően, hogy elhagytuk a Földet, alig ötszázan jártak odakint. Amiből következhet az is, hogy az emberes űrkutatás lecsengőben van – meg az is, hogy valami egészen másról van szó.
Az űrkutatás kezdetben afféle publikus technológia volt (hogy a David Edgerton által a The Shock of the Old c. könyvben használt kifejezést használjam), vagyis kellőképpen látványos volt, galantaihttp://www.blogger.com/profile/03925165018561820677noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-65252487633552935422012-07-26T16:18:00.002+02:002012-07-26T16:18:53.858+02:00Ami az őrült szabó matematikája után jöhet
„Képzeljünk el egy őrült szabót, aki megvarr minden elképzelhető ruhát… A világ nem érdekli, nem tanulmányozza… de pontosan meghatározott alapelvekhez tartja magát, és arra törekszik, hogy ezekből ne jöjjön létre ellentmondás”, írja Lem a Summa Technologiéban. Az eredmény egy olyan raktár lenne, amelyben egyes ruhák fákra, lepkékre, kentaurokra stb. illenének rá – mások pedig olyan, képzeletbeligalantaihttp://www.blogger.com/profile/03925165018561820677noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-39493831090085878192012-07-20T10:14:00.003+02:002012-07-20T10:17:02.539+02:00Állatperek, természeti állandók, robotok
Egy E. P. Evans nevű szerző 1906-ban teljes művet szentelt az állatok ellen a közép- és újkorban lefolytatott pereknek, és az ebben leírtak érdekes kérdéseket vethetnek fel a jövővel, illetve azzal a helyzettel kapcsolatban is, amit az intelligensen viselkedő robotok (vagy általában véve értelmesnek tűnő módon viselkedő, mesterséges rendszerek) megjelenése eredményez.
A könyvben szó van többekgalantaihttp://www.blogger.com/profile/03925165018561820677noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-48291795546007018642012-07-10T08:59:00.001+02:002012-07-10T08:59:29.611+02:00Mindörökké filozófia?
Azok a kérdések, hogy „milyen a valóság természete, honnét származik minden, szüksége van-e az univerzumnak teremtőre... hagyományosan a filozófiához tartoztak, de a filozófia halott” - jelenti ki Hawking Az idő rövid történet folytatásának is tekinthető A nagy terv első oldalán. Ugyanis szerinte „a filozófia nem tartott lépést a tudomány és különösen a fizika modern fejlődésével”, és ezért a galantaihttp://www.blogger.com/profile/03925165018561820677noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-67402769712736783962012-06-27T19:40:00.001+02:002012-06-27T19:40:53.082+02:00Teremtett világok és láthatatlan technológiák
Max Frisch svájci regényíró megfogalmazása szerint „a technológia a világ elrendezésesének olyan művészete, hogy ne kelljen észrevennünk”. Azaz: egy technológia minél elterjedtebb, annál inkább belesimul a környezetünkbe és annál nehezebb észrevenni – és ez persze több kérdést is felvet a jövővel kapcsolatban.Először is azt, hogy a jelenlegi várakozások szerint a víz, gáz, elektromosság és galantaihttp://www.blogger.com/profile/03925165018561820677noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-54109920714847262002012-06-18T08:43:00.001+02:002012-06-18T11:17:42.841+02:00Nélkülözhetetlen gépek és nélkülözhető technológiák
Robert Fogel amerikai Nobel-emékdíjas közgazdász egy helyütt azt kérdezi, hogy vajon tényleg olyan fontos volt-e az USA fejlődése szempontjából a vasút, mint ahogy fel szoktuk tételezni – és azt válaszolja, hogy nem. A problémát általánosítva azon is eltűnődhetünk, hogy melyik az a technológia, amelyet tényleg nem lehet valami mással kiváltani.
Fogel abból indult ki, hogy attól, hogy egy galantaihttp://www.blogger.com/profile/03925165018561820677noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-36880352350011645222012-06-03T20:02:00.004+02:002012-06-03T20:02:51.234+02:00Hány dimenzióban élhetünk?
Neumann János egy alkalommal azt fejtegette, hogy „ha az ember és technológiája sok milliárd évvel ezelőtt jelent volna meg, akkor [az atombomba számára alapvető fontosságú] urán 235 előállítása könnyebb lett volna. Ha viszont később – mondjuk százmilliárd év múlva – bukkan fel, úgy az urán 235 koncentrációja akkorra olyan alacsony lesz, hogy gyakorlatilag nem lehetne felhasználni”. Ami persze galantaihttp://www.blogger.com/profile/03925165018561820677noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-69133098989462700182012-05-19T08:33:00.000+02:002012-05-19T08:33:34.552+02:00Komplexitások és pingponglabdák
Daniel C. Dennett evolúcióbiológus szerint az ember élete folyamán mintegy százezer könyvnyit „gondol el”, és ez elsőre nagyon nagy számnak látszik – de persze nem ő az első, aki efféle problémákkal foglalkozott. Robert Hooke már valamikor a 17. században úgy kalkulálta, hogy életünk során 3,155,760,000 különböző dolog juthat az eszünkbe, ám minden bizonnyal jócskán alábecsülte valós galantaihttp://www.blogger.com/profile/03925165018561820677noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-15666370546657243352012-05-05T19:21:00.001+02:002012-05-05T19:21:51.004+02:00Századik blogbejegyzés: az időfizikáig és tovább
Albert Michelson amerikai fizikus1894-ben úgy gondolta, hogy „a fizikai legalapvetőbb tényeit és törvényeit [immár] felfedeztük... a jövőbeni felfedezéseknek a hatodik tizedes jegyre kell irányulniuk”. Vagyis: már csak a már meglévők pontosítása van hátra, mert lényegében mindent tudunk. Amiben nem is csak az az érdekes, hogy Michleson nevét ma leginkább azzal a Michelson-Morey kísérlettel galantaihttp://www.blogger.com/profile/03925165018561820677noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-36791422545399518312012-04-25T23:33:00.000+02:002012-04-25T23:33:07.893+02:00Térsovinizmus helyett majdnem örökkévaló civilizációk
Jelenleg – mondhatni – térsovoniszták vagyunk, pedig elképzelhetőek más megoldások is.
Az 1960-as években Nyikolaj Kardasov szovjet csillagász bevezette az ún. Kardasov-skálát, amely a civilizációkat az alapján sorolja be, hogy mennyi energiát képesek felhasználni, és eközben mekkora a térbeli kiterjedésük (a Kardasov I. egy egész bolygó, a II. egy egész naprendszer energiájával gazdálkodik, és galantaihttp://www.blogger.com/profile/03925165018561820677noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-14648447037086751822012-04-14T12:22:00.002+02:002012-04-14T12:22:49.821+02:00Erkölcs és jog: a Mátrix és a jövő
Robin Hanson amerikai filozófus azt kérdezi, hogy milyen viselkedési szabályokat lenne érdemes követnünk, ha kiderülne, hogy szimulált valóságban élünk. Erre persze nem biztos, hogy van esély, de az sem kevésbé érdekes probléma (és ráadásul bizonyos értelemben össze is függ vele), hogy a jövőben miként fogunk viselkedni. Illetve, hogy ezt a jog fogja-e szabályozni, vagy valami más.
Ami Hansontgalantaihttp://www.blogger.com/profile/03925165018561820677noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-30624254094432695162012-04-06T23:37:00.003+02:002012-04-06T23:37:30.359+02:00A szegénytechnológiáktól az embermérnökségig
A Bill and Melinda Gates Foundation új WC-technológiát akar kifejleszteni első lépésben a kenyaiak, majd pedig annak a 2,5 milliárd embernek a számára, aki jelenleg nem a modern higiéniának megfelelő körülmények között él, és ez remek kiindulási pont. Ugyanis lehetségessé tesz egy olyan értelmezést, mely szerint az úgynevezett fejlődő országoknak sokszor másmilyen technológiai megoldásokra galantaihttp://www.blogger.com/profile/03925165018561820677noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-39398770740431464742012-04-01T22:19:00.000+02:002012-04-01T22:19:02.376+02:00Tűzhasználó hangyák és globális gépezetek
John D. Barrow amerikai fizikus azt írja a Lehetetlenről szóló könyvében, hogy "a hangyák nem képesek tüzet használni, mert számukra legkisebb stabil láng is túl nagy ahhoz, hogy biztonságosan megközelítsék és táplálják". A valóságban azonban bonyolultabb a helyzet.
Barrow abból indul ki, hogy a méret egyáltalán nem közömbös, és miközben mi vagyunk a legnagyobb, két lábon felegyenesedve járó galantaihttp://www.blogger.com/profile/03925165018561820677noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-74480352824819050092012-03-30T00:15:00.001+02:002012-03-30T00:15:30.276+02:00Kétféle természettudomány?Lényegében kétféle természettudományt különböztethetünk meg, írja John D. Barrow amerikai fizikus a Lehetetlenről szóló könyvében. A fizikára az egyszerű és alapvető törvények a jellemzőek, míg a biológiára az, hogy az élőlényekkel kapcsolatban „a változásokat könnyű észrevenni, de nehéz megérteni, és… nincsenek egyszerű matematikai képletek, melyek előre jeleznék a jövőt”.
A probléma ugyanisgalantaihttp://www.blogger.com/profile/03925165018561820677noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-54824684991902501032012-03-15T11:09:00.003+01:002012-03-15T11:09:27.854+01:00Új GUI a matematikának?
A törökök 1928-ban tértek át az arab betűsről a latinbetű-alapú írásra, ugyanis Kemál Atatürk úgy gondolta, hogy bár az előbbivel is lehet írni, az utóbbival könnyebb, és ez elő fogja mozdítani az írástudást, és lehet, immár hogy ideje lenne átgondolni a matematikai szimbólumrendszert is.
Ez ma lényegében három elemből áll:
* a számok mellett
* betűket (olykor például görög betűket) meg a galantaihttp://www.blogger.com/profile/03925165018561820677noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-43220214853804707262012-01-22T15:04:00.000+01:002012-01-22T15:04:04.510+01:00Járványok a 21. századnak?
A történelem folyamán eddig három nagy járványhullám volt, és még az is elképzelhető, hogy a következő nagy, az emberiséget a 21. században sújtó csapás „biológiai, nem pedig atmoszferikus [éghajlati] vagy pénzügyi lesz”, véli David Orrel oxfordi kutató.
Majd pedig azzal folytatja, hogy ez azért képzelhető el, mert mindössze „egy vagy két mutációnyira vagyunk egy modern járványtól”, és miközben galantaihttp://www.blogger.com/profile/03925165018561820677noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-1499698764440113982012-01-05T15:24:00.000+01:002012-01-05T15:24:31.893+01:00Ipari forradalom nélkül?Amikor az ezredfordulón Paul Crutzen Nobel-díjas kémikus bevezette az antropocén fogalmát, akkor abból indult ki, hogy az ipari forradalom alapvetően változtatta meg az ember és a környezet közötti viszonyt. A helyzet azonban feltehetően bonyolultabb ennél.
Az ipari forradalom Fernand Braudel francia történész terminológiáját használva arról szól, hogy elhagyjuk a biológiai ancien regime-t, ahol galantaihttp://www.blogger.com/profile/03925165018561820677noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-53913511120828940782011-12-26T12:17:00.000+01:002011-12-26T12:20:05.477+01:00A newtonitól a linnéi fizikáig
„A II. Világháború után a tudomány arcfelvarráson esett át. Márka lett belőle”, írja Michael Brooks A tudomány titkos anarchiája című könyvében, és a fizikusok lettek „a Hideghábrú Merlinjei”.
De nem csak a tudósokról kialakított kép nem ugyanaz, mint néhány évtizeddel ezelőtt, amikor még nem fejlesztették ki az atombombát, a radart meg néhány hasonló eszközt, és juttatták el az embert galantaihttp://www.blogger.com/profile/03925165018561820677noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-91417037640547746762011-12-13T18:58:00.000+01:002011-12-13T19:02:49.498+01:00A vallások jövője
A vallások jövőjével kapcsolatban nem csak arra érdemes rákérdeznünk, hogy mi lehet a jövőjük, hanem arra is, hogy milyen tényezők határozták meg a múltjukat. Ebből ugyanis sok minden kiderül még akkor is, ha eközben a vallást mint olyat létező jelenségként tárgyalom, és nem foglalkozom vele, hogy van-e isten, mivel ebben a kérdésben nem vagyok kompetens.
Abban viszont igen, hogy amikor galantaihttp://www.blogger.com/profile/03925165018561820677noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-53345755507196474142011-12-04T19:05:00.001+01:002011-12-04T19:07:34.187+01:00A válságrezsimektől a szuperválságokig
Az ipari forradalmak előtt a „gazdasági válságok” természete teljesen más volt, mint utána, és mostanra a jelek szerint ismét változás következett be.
A biológiai ancien régime-ben minden alapja a föld volt: ha egy adott területen fát ültettünk, akkor azon nem tudtunk élelmiszert termelni. Vagyis ez zéró összegű játék volt, és a populációt és a produktivitást egyaránt a rendelkezésre álló földgalantaihttp://www.blogger.com/profile/03925165018561820677noreply@blogger.com0