Természetesen én is nyílt dolgok elkötelezett híve vagyok vagy mi, de nem számítok azon cégek közé, akik a megélhetési szabad szoftver harcosok. Sajnos ezekkel a cégekkel nem egyszerű az élet, a professzionalizmustól messze állnak, azonban ezt jelenléttel és marketinggel ellensúlyozzák. Ez be is jön nekik, azonban hatalmas károkat okoznak, amelyeket az ügyfelek nehezen tudnak kiheverni és ezzel pozícióba hoznak egy három éves Microsoft beszerzést.

A legnagyobb probléma a dokumentumformátummal van. Persze lehet valami nyílt, meg nem annyira nyílt, azonban el kell fogadni, hogy jelenleg Magyarországon a defacto dokumentumformátumok a Microsoft Office alapformátumok. Lehet ez ellen politikailag fellépni, de ettől még a tény az tény. A Microsoft annak idején ezt remekül csinálta, le a kalappal.

Akik úgy akarnak egy céget vagy intézményt más programra átállítani, hogy ezt nem veszik figyelembe, azok kudarcra vannak ítélve. Nem szabad elfelejteni, hogy a legfontosabb az ügyfél, a munkavégzés és az adatok felhasználhatósága. Ez az elsődleges cél.

Alapvetően az irodai programcsomagot két nagy részre osztanám. Az egyik maga a szoftver, amellyel a feladatot végezzük. Azt kell mondjam, hogy nem igazán van szégyenkezni valója a LibreOffice-nak. Lehet, hogy elavult, lehet, hogy nem olyan szép, azonban a funkciók léteznek, használhatók és alapvetően működik a program. Jómagam is ezt használom és számos felhasználói tesztet végeztem ezzel kapcsolatban. Nem mellesleg nagyon sok helyen még Microsoft Office 2003 irodai szoftvercsomaggal dolgoznak.

A másik nagyon fontos részt a dokumentumkonverterek alkotják. Bármennyire is úgy érezzük, hogy a LibreOffice Writer odf, ods vagy odp formátumban dolgozik, be kell látnunk, hogy nem így van. Ezek a fájlformátumok ugyanolyan konverziók során kerülnek felhasználásra a programban, mint a doc vagy docx formátumok. Amíg az ODF formátumok megfelelően, addig pl. a doc, xls és ppt export import konverterek nem annyira működnek megfelelően. Ez részben a nagy formátumharc eredménye, részben a nem teljes implementáció.

A legtöbb elvérző projektet a defacto dokumentumformátumok megfelelő kezelésének hiánya okozza. Egy Microsoft Word-ben készített doc fájlt nem minden esetben sikerül teljes mértékben betölteni a LibreOffice-ba (doc import), majd azt úgy elmenteni a doc formátumba (doc export), hogy egy Microsoft Word-ben megnyitva a kívánt eredmény produkálja.

Azt hiszem ezzel el is jutottunk mondandóm végére. Jelenleg a LibreOffice fejlesztéseket a doc, docx, xls, xlsx, ppt, pptx formátumok megfelelő importjára és exportjára kell fordítani. Ez a kulcsa az átállásoknak és nem más. Jelenleg több ilyen problémán dolgozom, egyfajta közvetítőszerepet játszva a fejlesztők és az ügyfelek között:

• http://screenr.com/KGq
• http://screenr.com/qZt

Az Exchange öli meg a rock n’ roll-t. Ez így elsőre furcsán hangzik, de talán el tudom magyarázni. Ha valahol Exchange levelező rendszer van, akkor ahhoz kell egy Outlook kliens, ami azonban nem része az Exchange-nek, vagyis külön kell venni hozzá. Az Outlook kliens pedig a Microsoft Office része. Pontosabban lehet külön is kapni, de az árpolitika nem kedvez az Outlook vásárlásnak, ezért “olcsóbb” megvenni magát a teljes Microsoft Office csomagot. Ez a fajta árukapcsolás sok helyen mozdíthatatlanná teszi a munkaállomás oldali infrastruktúrát.

Egyéb tényezők. Ennél még több olyan tényező van, amikor nem lehetséges egy ingyenes irodai programcsomag bevezetése. Ilyenek a kötött alkalmazások, az Access használat, a nem dokumentált és bonyolult makrók. Ezek azonban sosem terjednek ki egy teljes cégre, sziget szerűen működnek. Ezen problémák megint visszavezethetők a megfelelő dokumentumkonverziókra. Ha egy szervezeten belül kell egy-két helyen MSO-t használni, akkor teljesen kompatibilisnek kell maradnunk vele.

Mi a megoldás? A Magyar állam, az EU és más cégek is erre fókuszálhatnának, az oktatási intézményekben lehetne ez feladat, hiszen a projekthez bárki csatlakozhat. Gondoljunk bele, a MOL, az OTP vagy más nagy cég összefogásával nem lehetne támogatni egy nagyobb magyar fejlesztőcsapatot, amely ezekre a problémákra fókuszálna? Nehéz elhinni, hogy ez nem lenne közös érdekük. Butaság azt gondolni, hogy egy MSO-t kell készíteni. Az MSO is tartalmaz rengeteg olyan dolgot, amelyre nincs szükség a mindennapi munkához.

A LibreOffice projekt remek lehetőség lehet az államigazgatás és a versenyszférának egyaránt. Itt lenne az ideje, hogy ráébredjenek erre. Nem mellesleg ez a magyar gazdaságot is élénkítené, mert a kiáramló licencdíjak helyett itthon munkaerőbe, programozókba diktálnánk a pénzt.

k: ok, értem akkor, hogy milyen alkalmazásokat használtok, de tudnánk valami fontossági sorrendet felállítani?
ú: hát ez a javás alkalmazás elég fontos
k: ok, akkor ezt teszem 1-es priorításba
ü: várjál csak, a KEA VT!420 az alap, ez mindent visz
k: KEA? Sose hallottam.
ü: alap terminal emulator szoftver windowsra minden jósággal ami kell, enélkül megállna a cég
k: és ilyet vesztek?
ü: pontosabban vettünk, még 98-ban, úgy 4-5 ezer gépre, egy darabig frissítést is vettünk, de felesleges, atombiztosan megy, enélkül komolyan megállna az élet itt
k: nem semmi! megmutatod?
ü: jah persze, indítom is…
k: várjál csak, mi az ott?
ü: hol?
k: már eltűnt, de ami felugrott
ü: jah, gondolom a splash screen
k: elindítanád megint?
ü: persze…
k: na ne már, ez egy attachmate terminal emulator program
ü: és ki ez az attachmate?
k: majd egyszer elmesélem… :)

Milyen a zárt formátum? Az én véleményem az, hogy a zárt formátum az, aminek nem ismerjük a szerkezetét, nem reprodukálható és az adott fejlesztő cég egyedüli kiváltsága az ilyen formátumok előállítása. Egy rendszert még akkor tekinthetünk zártnak, ha ezen felül semmilyen API nem teszi lehetővé a vele történő kommunikációt a formátum előállítása kapcsán. Tehát nem feltétlenül a kell a formátumot ismerni, ha az egy fejlesztői felületen keresztül elérhető és a formátum előállítását lehetővé teszi. Lássuk be, azért ez elég speciális eset.

Milyen a nyílt formátum? A nyílt formátum az, amikor teljes mértékben megismerhető egy adott formátum specifikációja, implementációja problémamentesen megoldható és szabadon továbbfejleszthető, tehát nem köti semmilyen bejegyzett védjegy.

Vajon melyik csoportba tartozik a .doc formátum? Igazából egyikbe sem. Nem mondhatjuk zártnak, mert használható specifikációk érhetők el hozzá. Vajon az OpenOffice.org projekt, a Google Documents megoldása vagy a Nokia Symbianon lévő alkalmazások mind reverse enineeringgel dolgoztak? Nos, mondhatjuk azt, hogy igen is meg nem is.

Az OOo hőskorában bizony nem volt más választás, akkor még a formátum zárt volt. Sajnos a doc import/export nagy része még ekkor készült és a mai napig nyögjük ennek tökéletlenségét.

Nem hiszem, hogy az OOo hőskorában reverse engineeringgel dolgoztak volna. Az MS Office fájlformátumok specifikációja a közkeletű vélekedéssel ellentétben nem volt titok régen sem. Rajta volt az egyik MSDN CD-n (1997), fent volt a weben is egy darabig, 1999 után – miután a webről leszedték – pedig el lehetett kérni, és oda is adták. Érdekük volt, hogy MS Office-hoz kapcsolódó termékek szülessenek (sok program képes pl. bináris Excel formátumba menteni). A széles körű felhasználást a technikai nehézségeken túl talán a licenc gátolta. Valamint biztos hiányos volt az eredeti leírás, ha egyszer azóta is javítgatják…
Tímár András

Megjegyzem amúgy, hogy az rtf is ugyanúgy ide tartozik, először az ember azt gondolna, hogy ez valami “futottak meg” kategóriába tartózó dolog, de mivel a copy&paste a legtöbb alkalmazás között a mai napig rtf alapon megy, annyira nem is. És az rtf is úgy néz ki, hogy az egyszerűbb dolgok szövegesen vannak leírva, a bonyolultabbak (pl. matek képletek) egy az egyben úgy néznek ki mint doc-ba csak bináris helyett egy hexdump van helyette, hogy “szöveges” legyen. ezeket a részeket meg doc specko nélkül ugyanúgyugy csak reverse engineeringgel lehetett volna implementálni.
Vajna Miklós

Most a híres QA-ról ne is beszéljünk. A probléma az, hogy a specifikáció megjelenését követően nagy változások nem történtek a kódban, de valószínűleg ezt követően a specifikáció alapján dolgoznak, amelynek minőségéről lehet vitatkozni, de létezéséről nem.

Bizonyosan vannak minőségi problémák a közreadott anyagban, különben nem frissítenék kellő gyakorisággal. Abba most végképp nem szeretnék belemenni, hogy az aluldokumentáltság stratégia lenne a Microsoftnál. Ennek nyilván van alapja, vannak kiszivárogtatott e-mailek ennek kapcsán, de ezt majd a Wikileaks rendszerezi.

Nem teljesen ide tartozik és lehet, hogy már azóta DOCX/XLSX jobb lett, de ebben is vannak érdekes gondolatok
Hirschler András

Honnan ered a félreértés? Először is abból, hogy pár éve ez valóban zárt formátum volt, nem volt publikált és talán még a Microsoft berkein belül sem volt megfelelően dokumentált. Nem csoda, hogy később maguk sem tudtak megfelelő konverterekkel előállni két office verzió között. A Microsoft 2006 óta tartja fontosnak a fájlformátumainak megfelelő publikálását, de az igazi áttörés csak 2008. február 15-én történt, amikor olyan dokumentumokkal álltak elő, ami minőséginek tekinthetők és a doc, xls, ppt fájlformátumokat írják le.

Korábban nem volt érdeke ezt tenni, hiszen nem érezte magát fogva az alternatívák tömkelegétől. Ha továbbra is zárna és más eszközök, programok nem tudnák kezelni a formátumait, akkor saját magát közösítené ki abból a világból, ahol de-facto szabványt hozott létre. Valóban nem volt elegáns ez az üzleti magatartás, de nem a technikai emberek feladata, hogy bánkódjanak ezen a tényen.

A félreértés másik forrása a lokalizáció. Ez furcsán hangzik, de sajnos nem tudjuk lefordítani a proprietary szót. Főleg akkor nem, ha ezt valamilyen szoftverrel kapcsolatban kellene megtenni. Ezt általában hibásan zártként fordítják, annak ellenére, hogy célszerűbb lenne tulajdonosi, vagy néhány esetben szabadalommal védettként fordítani, de semmi esetre sem zártnak. Senki sem tekinti az mp3 formátumot zártnak, pedig proprietary, sőt inkább open proprietary.

Akkor most szeretjük a doc formátumot? A másik nagy probléma, hogy feketén vagy fehéren akarjuk tekinteni ezeket a dolgokat. El kell fogadnunk, hogy a doc egy elterjedt formátum, és ez nem a tetszés kérdése. El kell fogadnunk, hogy a dokumentumok nagy része ebben a formátumban létezik.

Most, hogy a specifikáció lehetővé teszi a pontosabb implementációt, itt az idő, hogy megtegyük ezt a felhasználókért. Az OOo (vagy LO) felhasználóknak nem a programmal van általában a problémájuk, hanem a dokumentumok konverziójával. Erre kell összpontosítani, mert ez a kulcsa az MSO > OOo/LO migrációknak.

Fontos azt is megjegyezni, hogy mindezek ellenére az ODF fájlformátumát tekinthetjük a jövő dokumentumformátumának, mert nem egy program számára készített specifikáció, hanem egy valódi dokumentumformátum-fejlesztés, amit különböző programokban megvalósítottak, így az OOo-ban is. Az OASIS valóban a Sn által tervezett XML formátumot vette alapul a specifikáció elkészítésében, de nem vette figyelembe annak aspektusait csak azért, hogy az megfeleljen az OpenOffice.org irodai programcsomagnak. Tehát az ODF nem az OOo/LO kizárólagos formátuma! Fontos megjegyezni, hogy a szövegszerkesztők ezt ugyanúgy importálják/exportálják saját belső struktúrájukra, csak a formátum történetéből adódóan sokkal jobban teszik ezt. Nagyon fontos, hogy a különböző fájlformátumokra tárolóként tekintsünk, hiszen a programok nem ebben dolgoznak, hanem a tárolókból importálnak, majd oda exportálnak.

Az elmúlt 3 napban több, durvának mondható hibát reprodukáltam és jelentettem be az OOo doc importere illetve exportere kapcsán és bátorítanék mindenkit, hogy ugyanezt tegye, mert lehetőség van a javításukra. Amennyiben reprodukálható a hiba és nem akar a bejelentéssel foglalkozni, kérem küldje el nekem és én foglalkozom vele.

A fenti anyagban igyekeztem tárgyilagos maradni és tényeket megfogalmazni. Ennek ellenére lehetnek benne hibák vagy pontatlanságok. Ezekkel kapcsolatos visszajelzéseket is szívesen veszem.

k: Jó reggelt, ezért a levélért jöttem.
p: Jó reggelt. egy pillanat… meg is van, itt kell aláírni.
k: Köszönöm… szeretném megjegyezni, hogy a héten ez a második levél, amiért be kell jönnöm, pedig otthon voltam.
p: Ezt ne nekem mondja!
k: Hát kinek mondjam?
p: Én benti kézbesítő vagyok, nem kijáró kézbesítő!
k: Nekem Ön a Posta, nem hiszem, hogy tanulmányoznom kellene a Posta belső működését
p: Nekem, mindenesetre hiába mondja, sokan panaszkodnak erre…
k: Dehát nekem Ön jelenleg a személyes kapcsolatom a Postával, ezért mondom Önnek.
p: Ezt a kézbesítők főnökének kellene mondania.
k: Ok, hol találom?
p: Most sehol, mert szombat van. Hétköznap 8-tól…
k: Tehát be kell jönnöm azért, hogy azért reklamáljak, hogy megkapjam a leveleimet?
p: Igen, végül is Önnek van problémája!
k: Igen, dehát nem tetszik megismerni? Én vagyok az ügyfél! Nem lehet, hogy most panaszt teszek?
p: Nem! Ennyi erővel üzenhet rajtam keresztül a miniszterelnöknek is, mert végül is Ő is a főnököm…
k: Ezt most nem mondja komolyan?
p: Nem… de nem tehetek semmit.

Gondolom egy vastagabb leépítéskor pedig jön a szakszervezet, hogy ezt nem lehet megtenni…

A legnagyobb probléma hogy a Factory általában szét van esve, ami lehetetlenné teszi, hogy két Milestone között is tesztelni lehessen a kiadást. Ennek megoldása érdekében elkészült a Factory-tested repo, amely a Factory repoból táplálkozik, de az alábbi fontos követelmények fog teljesülni:

• a rendszer telepíthető marad,
• a zypper képes programokat telepíteni,
• az x11 elindul, legalább KVM-en.

Ettől még nem lesz hibamentes a rendszer, de legalább tesztelhető. Az automatikus tesztekről további információ az openQA oldalon található.

Mostanában a másik vesszőparipa a “rolling release”, hogy a geekek megkaphassák a legfrissebb verziókat. GregKH felvetette a Tumbleweed projekt ötletét, amely egy további lépcsőfok. Ebben a repoban már valóban stable csomagok lennének. A legnagyobb kérdés azonban az, hogy pontosan milyen csomagok kerüljenek frissítésre.

Tulajdonképpen ezt most is meg lehet tenni, ott vannak a stable és contrib repok. Azonban számtalan helyről kell összeszedni a csomagokat. Sokkal jobb lenne, ha Tumbleweed ezekből táplálkozna és egyetlen helyről szolgáltatná a rollin release-t.

Ugyanakkor a felhasználók nem akarnak 8 havonta disztribúciót frissíteni és én is hamar belefáradok 8 havonta egy kézikönyv kiadásába. Ezen ellentétek feloldása sosem egyszerű és még nem tudni mi fog belőle kisülni.

Ezzel párhuzamosan olyan hibákra is fény derült, amely az eredeti könyvben is hiba és szerkezetileg is érinti az anyagot és rengeteg bugot nyitottam, ami odáig fajult, hogy közvetlen elérést adtak az svn-hez, hogy a triviális dolgokat azonnal javítsam. Ez azt jelenti, hogy csatlakoztam az openSUSE documentation csapathoz és a magyar fordítások bekerültek a hivatalos svn-be.

Sajnos mindig rengeteg hibát találunk és egyre mélyebbre ásunk a dokumentációban. Rá kellett jönnöm, hogy nem várhatjuk meg, azt, hogy tökéletes legyen, mert nem lesz. Mivel nem lesz mostanában több időm, ezért kiadtam az openSUSE 11.3 kézikönyvet pdf és ebup formátumban is és Karl már dolgozik azon, hogy ebből csomag legyen és minden felhasználóhoz eljusson a könyv az online frissítés során.

A doc team nagyon kicsi, de lelkes emberek gyülekezete. Eddig annyira zártan dolgoztak, hogy ki vannak éhezve a külső emberekre. Két témakörben is dolgozunk megoldásokon.

• svg képek. A maygar könyvben másmilyen ábrák vannak pár helyen, mint az eredetiben, mert az eredeti nekem nem tetszett és újrarajzoltam, azonban nem svg-ben, pedig az lenne a jó. Az svg pedig egy xml, amiben a feliratok lokalizálhatók lennének. milyen jó is lenne :)
• docbook2scorm. ma Tommal beszélgettem és felvetettem a docbook2scorm xslt elkészítésének ötletét. tom, mint mindig, rendkívül lelkes volt és úgy néz ki elkezdünk dolgozni ezen. jó érzés, hogy egyszerűen mindenre nyitott.
• lokalizáció. számos javaslatot tettem az újításra, hogy egyszerűbb legyen a lokalizáció, nem csak a magyar, de a többi nyelv számára is. két hét múlve lesz egy belső megbeszélés, hogy hogyan biztosítsunk profi webes fordítórendszert a közösségnek. Ez lenne ám az igazi áttörés

keep running

Olvas valaki EULA-t? Igen, ez a szoftverek apró betűs része, undorító jogi szöveg, amit leginkább bottal piszkálnánk és helyette inkább a kereskedőkre vagy a szóbeszédre hagyatkozunk. Ha bele gondolunk, akkor a GPL szövege sem egyszerűbb, ezért is jó, hogy megjelent egy magyarázó szöveg, amelynek az ellenőrzésében részt vettem és megvilágosodtam a GPL kérdésben.

De térjünk vissza az EULA kérdésre. Tudom nem hangzik hitelesnek, ha azt mondom, hogy találkoztam egy-két kiábrándult Red Hat ügyféllel, ami igazán meglepett, mert technológiailag, amit a Red Hat nyújt az rendben van. Enterprise, meg minden. De kiderült, hogy az ördög az EULA-ban rejlik. Ezek az informatikai vezetők OEM-ben jutottak a Red Hat termékeihez. Ebben az a zseniális, hogy nem szoftver és nem szolgáltatási költségként lehet ezeket elszámolni, hanem egyszerűen hardverköltségként.

A hardvert mindig könnyebb beszerezni, mert megjön, foglalja a teret, leszívja az áramot és meg lehet mutatni a főnöknek. Egy szoftvert, ami az alapinfrastruktúra része vagy az ehhez kapcsolódó szolgáltatást sokkal nehezebben marketingelhető a cégen belül. De mi történik, ha csöngetnek a következő szolgáltatási számláért, ami eddig sehol sem volt? Na ekkor szokták elővenni az EULA-t, illetve az azt magyarázó FAQ-ot. A Red Hat EULA 10 oldal (+10 oldal kiegészítés), a Novell EULA 4 oldal (+1 oldal kiegészítés).

Az első kérdés, hogy kell-e nekem a megújítás és ha nem akkor mi van:

If I don’t renew, can I continue to use the software?
Yes, under the General Public License (GPL), you may continue to use Red Hat software. However, for as long as you have any active subscriptions within your organization, you are also bound by the terms of the Red Hat Enterprise Agreement. This agreement requires that as long as you have an active subscription, you are required to purchase a subscription for each system on which you are running Red Hat Enterprise Linux or JBoss Enterprise Middleware.

ezzel szemben a SUSE kapcsán:

Novell Terms and Conditions

Upon renewal, Customer’s submission of a purchase order or payment of maintanance fees will be deemed a representation of the number of copies of the Novell product receiving Maintenance benefits.

A kettő kicsit különbözik. A Red Hat nem kíván szórakozni azzal, hogy egy adott telepítés éppen használja-e a frissítéseket vagy nem. Meg kell venni mindegyikre, akár tetszik, akár nem. A Novellnél pedig csak arra, amelyik használja a frissítést. Ez logikusabbnak hangzik, mivel ez egy szolgáltatási díj és ha olyanért kérnek pénzt, amit nem teljesítenek (nem adnak frissítést), akkor az fiktív teljesítés. Persze egy másik olvasatban az szerepelhet, hogy adnak, csak nem használják. De ha tudom, hogy nem használom, akkor sem tehetem meg, hogy nem veszem meg. Nem véletlen, hogy a Novell maintanace illegális használata jobban elterjedt.

De akkor nézzük, hogyan mondható fel a szolgáltatás

Red Hat Enterprise Agreement Section 6.1

Term and Termination of Agreement. The term of this Agreement will begin on the Effective Date and will terminate at the expiration of ninety (90) days following written notice of termination given by one party to the other.

The term of an Order Form begins on the date the Order Form is executed (“Order Form Effective Date”) and continues for the term stated in the Order Form. Thereafter, the term for Subscription Services will automatically renew for successive terms of one (1) year each, unless either party gives written notice to the other of its intention not to renew at least sixty (60) days before the commencement of the next renewal term. Client must use any other Services set forth in an Order Form during the term specified in the Order Form or within one (1) year of the Order Form Effective Date, whichever is shorter; if unused, such Services will be forfeited.

While you have subscriptions entitling you to receive Subscription Services for a Red Hat Product, you are required to purchase Subscription Services in a quantity equal to the total number of Units of that Red Hat Product that you deploy, install, use or execute.

Tehát a lejárat előtt 2 hónappal, írásban kell kérnem a szolgáltatás felmondását. Egy ingatlannál ezt értem, de egy szoftveres szolgáltatásnál fura. A SUSE-nál semmi ilyet nem találtam, egyszerűen a maintanance kód nem megy tovább, nincs új frissítés. Az első esetben az ügyfél egy számlát kap ha nem figyel, a második esetben leáll a szolgáltatás, amíg nem rendel. Mindenki döntse el, melyik a jó neki.

Simán lehet, hogy nincs igazam és valamit rosszul értek, ezért aki szakértőbb a kérdésben, az segítsen, hogy tisztán lássunk, mert jelenleg félszemű királyként bolyongok és elkéne egy látó.

A hír igaz, elkelt a Novell és megvette az Attachmate. Sok mindent nem lehet tudni a tranzakcióról, de ami hírek kiszivárogtak, azt illene legalább a helyén kezelni. Az Attachmate nem egy ismert cég. A legutóbbi hír róluk, hogy a CEO megölt harmincvalahány bölényt, ami átbotorkált a coloradoi ranchén.

De térjünk vissza a tényekre:

• Az Attachmate megvette a Novellt, amely mögött technológiai befektetők állnak, ami mindenképpen jó hír. Ez azt jelenti, hogy nem egy tőzsdei befektetőcégről van szó, aki szépen feldarabolja és eladogatja, hanem valószínűleg kezdeni akar vele valamit.
• Az Attachmate ki fogja vezetni a Novellt a tőzsdéről. Ez megint jó hír hiszen az utóbbi időben a tőzsde csak gúzsba kötötte a Novellt. Mivel a bevételek és a nyereség csökkent, ezért ha hozzányúlt volna a több mint 1 milliárd dollárnyi készpénzéhez, akkor az egyértelműen veszteséget jelentett volna a tőzsdén. A tőzsdézés igazából azt jelenti, hogy a cég pénzért eladja a cége egy részét, hogy finanszírozza annak működtetését, beruházásait. A kivezetés után a tulajdonosok szabad kezet kapnak és nem kell mindent megvitatniuk a tőzsdefelügyelettel, illetve a részvényesekkel.
• Megmarad a Novell és SUSE brand, csak két külön divízió lesz belőle. Szintén csak bólogatni lehet ezen, mivel a Novell sokáig küzdött azon, hogy ezt a két eltérő üzleti modellt összerakja. Rá kellett döbbenni azonban, hogy a két különböző üzleti modellhez másmilyen üzleti stratégia kell. Most erre lehetőség lesz.
• Szellemi tulajdonjogok átkerülnek egy Microsofthoz közeli céghez. Sajnos nem tudni, hogy pontosan mik ezek, de a Novell 1986 óta 30 céget vásárolt fel, így nem csoda, hogy ekkora szabadalmi portfóliója van. Az a kérdés, hogy milyen szabadalmaktól váltak meg. A józan ész azt diktálná, hogy azoktól válnak meg, amelyekre nincs szükség a jelenlegi üzletmenet kapcsán. Mindenesetre ezt senki sem tudja pontosan.
• Bizonyosság. Az eladás egyfajta biztonságot sugall az elmúlt hónapok, évek(?) lebegtetése kapcsán. Megvan az irány aki tetszik erre jön, aki nem az nem, de nem arról van szó, hogy nem tudjuk mi lesz. (ez így nem pontos, mert bármikor történnek ilyen megállapodások egyik napról a másikra és azokról sem tudunk-)
• Itthon. Én ezt nem látom, hogy itthon milyen hatásai lesznek ennek. Attachmate képviselet az nincs jelenleg, a Novell és a SUSE brand pedig marad. Szóval ma és holnap ugyanúgy bejövünk dolgozni és tesszük a dolgunkat. Rengeteg ötletem van, amiket meg tudnék itt a Novell-nél valósítani (igen a Novellnél, mert ez is marad), de ha másképp alakul, akkor is remek dolgokban vettem részt, és büszke vagyok arra, amit csináltam. Aki eddig nyarvogott, személyes, üzleti, vélt vagy valós okból, az továbbra is fog. Ezekkel már régen nem tudok érdemben foglalkozni.

Egyszóval, új főbérlő van a házban, de mi lakunk benne és mi lapátolunk tovább. Az alsó régióból nem változik semmi. Most, 1 nap után leginkább ez látszik. Tessék nehezet kérdezni :)

Na jó, nem fogok itt filozofálni, a lényeg, hogy többen nógattak, hogy írjak, mert szeretik olvasni. Úgy gondoltam, hogy nem az én tisztem megfosztani bárkit is a saját maga által választott perverziójától. (Na jó, azért örülök is ennek :) Szóval inkább tekintsük át a projekteket, amiket év elején, jó érzékkel meghatároztam magamnak:

• opensuse heti hírmondó. A projekt megy, még nem adtam fel, valahol a 22. számnál tartok, de ezen tovább kell lépnem. Természetesen a leadott logómat még nem bírálták el, ami azt is mutatja, hogy a blogomhoz hasonlóan ott sem pörögnek úgy az események (legalábbis ezzel kapcsolatban).
• opensuse.hu Most már nem szabad tovább várni. El kell ezt kezdeni, hogy az openSUSE 11.2 megjelenésére (2009 november) elinduljon az oldal. Ezzel kapcsolatban egy kérdőívet készítek, hogy legalább legyen valami irány, tudjam kik akarják ezt, létezik-e a közösség, meg ilyenek… Úgy érzem, megbénít a gondolat, hogy túl jól akarom ezt csinálni. Talán pont ez lesz a kudarc egyik forrása.
• wiki. Rá kellett jönnöm, hogy komplexen kell gondolkodnom ezzel és az opensuse.hu oldallal kapcsolatban. Szét kell választani a tartalmakat, jól átgondolni, hogy minek, hol a helye. Ezzel párhuzamosan jelentkeztem az openSUSE Ambassador programban, hogy kicsit fogják a kezemet. Ez valamennyire hasonlít a Mozilla spreadfirefox kezdeményezése, csak kevesebb marketinggel.
• hunspell. A projekthez eddig 11 támogatót szereztem, de nincs hír, hogy valóban lesz-e eredménye az openSUSE disztribúcióban. A másik érdekes dolog ezzel kapcsolatban, hogy a GroupWise-ba próbálom erőltetni a hunspellt egyre erősebben… Eddig kértem, most már fenyegetőzöm.
• dokumentáció. A SLED10SP2 dokumentációk elkészültek és elérhetőek a Novell honlapján. Az openSUSE 11.1 Reference Guide is elkészült majdnem. Még egy utolsó javítókörre várunk. Sajnos a projekt fél évet késett miattam :( Az hogy a továbbiakban, hogyan alakul a dokumentációk sorsa, azt nem tudom.
• suse studio. Szerencsére egyre több ügyfél érdeklődik egy virtuális, személyre szabott appliance iránt. A másik fontos hír, hogy jövő szerdán mesélek erről a projektről a New Technology Meetup-on. Valami nagyon ütőset szeretnék és még nem alakult ki bennem, hogy hogyan csinálom meg… ezt a fajta előadást még csak most tanulom.
• mozilla közösségi oldal. jelentem ez elkészült és nagyon jó. Szeretek írni ide és szerintem a tartalom is nagyon rendben van. A másik probléma az, hogy megígértem a közösség többi tagjának, hogy a keretrendszert a rendelkezésükre bocsátom. Ez remekül elmaradt. Meg is fogom csinálni, de nem sandbox alapokon, mert az nem az igazi, és erre csak most jöttem rá.
• sumo és mozilla súgó. Mivel a két projekt összeért ezért egyben fogom most azt mondani, hogy nem történt semmi. Azonban ez ebben a formában nem teljesen igaz. Többször nekiugrottam, de valahogy nem áll össze a fejemben, hogy hogyan működik ez. Sőt, kaptam egy levelet a sumo projekt vezetőjétől, hogy látja mennyit bénázom és inkább kérdezzek, mielőtt lebontom a rendszert az összes nyelv alatt. Bevallom, habár a levél kellően jó szándékú volt, mégis kicsit visszavetett a próbálkozásban.
• openscope. hiába kezdtem el valami alapszótárt készíteni, nem lett belőle semmi. Itt pihen a Google docs-ban. Azonban Sianis, aki megtisztelt a bizalmával és külső konzulensének választott a diplomamunkájához, elkészítette a háttérrendszert, amelyre már csak a felület kell. Ezen a nyáron az infrastruktúrát beindítjuk.
• gnome.hu azt kell mondjam, hogy az oldalt elkészítettem és átadtam a jogos tulajdonosoknak. Remélem lesz belőle valami, bár a gnome / ubuntu körüli emberkék inkább szétrajzanak, mint egységbe tömörülnének. Ha ez így van és nem jönnek rá, hogy ez egy közösség, akkor a weboldalba fektetett energia, inkább egy bikeshed lesz, ami sajnos nem jó :(
• wordpress. Ez a projekt remekül megy nélkülem, most nincs rá energián… kihúzom magamtól… habár elkezdtem foglalkozni a wordpress.com fordításával, de nem értem mitől fog megjelenni a lefordított szöveg és nem is mentem utánn.
• xfce. Sajnos Ákos visszamondta és szerencsére Gábor bevállalta. Nagyon jó, ha végre rendben van, ezt is kihúzom tőlem. Sok sikert hozzá!
• songbird. Ez egy Mozilla-alapú projekt és belekeveredtem. Nem nagy program és mások is fordítják. Szerintem rendben lesz…
• openoffice.hu Ez csak úgy beesett és nem álltam félre. Így hát elkészült és fut, szalad. A gnome.hu-val ellentétben, itt mennek a dolgok és csak adminkodnom kell. A lehetőséget köszönöm Maquesnek és Andrásnak, akik a domain tulajdonosai. Lazán kapcsolódik ide, de valahol meg kell említenem, hogy megkerestek azzal, hogy készítsem el az OpenOffice.org konferencia weboldalát. Mivel az esemény olyan messze lesz, hogy nincs időm ezzel kapcsolatban aggódni, ezért elvállaltam. Remélem nem okozom csalódást.
• openride. hát ezt el is felejtettem és vmiklós sem jelentkezett. Nem tudom mi lesz ezzel… de van egy másik ötletem is a projekttel kapcsolatban.
• nyissz. Nem tudom ki tud erről, de alapítótagja vagyok egy szervezetnek, amelynek neve nyissz. Sajnos a szervezet külső kommunikációja nem az igazi, ezért nem sokan tudják mi mindennel foglalkozunk, de rendkívül érdekes dolgokról van szó. Azonban szervezünk Meetupokat is, amiken nagyon jó témák vannak. A legutóbb épp egy olyan elgondolásomról beszéltem, hogy milyennek kellene lenni egy olyan projektnek, amit az adófizetők pénzéből finanszíroznak. Ez szerintem van olyan érdekes, hogy majd megérdemel egy külön bejegyzést is.
• szabadszoftver.hu Felkérésre terveztem egy ilyen oldalt is, de sajnos az emberek inkább az irányba mentek el, hogy milyen színű és nem arra, hogy mi a tartalom, ezért ez jelenleg nem elérhető. Talán észhez térnek az emberek és rájönnek, hogy a tartalom határozza meg a formát és nem fordítva.
• myblog. Rengeteg ötletem van milyen legyen az új oldalam, de valahogy sosincs energiám rá. Addig minden marad a régiben. A gyakori frissülést nem tudom garantálni továbbra sem, pedig lenne mit írni: számos könyvet olvastam, sok filmet néztem és még véleményem is van pár dologról. Akik mégis arra vágynak, hogy megtudják mi van velem, mit csinálok, az kövessen twitteren, vagy nézegesse, hogy milyen rss híreket osztok meg. Hát ennyi…

• openSUSE Heti Hírmondó. A projekt még mindig él, ami kisebb csoda a szememben. A héten jelent meg a 9. (61.) kiadás.
• Mozilla közösségi oldal. Ez az oldal sokkal lassabban készült el, mint ahogy az gondoltam volna. Azt hittem, hogy ott a Wordpress, ott a sablon és csak összepattintjuk az egészet. Ezzel szemben a sablon használhatatlan volt, én meg nem ismertem annyira Wordpress azon részeit, amiket használni kellett volna, padig már nem tudom hány éve boldogítjuk egymást. Mindenképpen tanulságos volt és persze András is odatette magát rendesen. Nagyot lendített az ügyön, hogy a FOSDEM-en két napot folyamatosan ezen tudtunk dolgozni. Büszke vagyok erre az oldalra és jobban szeretek oda bloggolni, mint ide :)
• hunspell. Végre az openSUSÉ-nál is úgy gondolják, hogy van értelme ennek a hunspell dolognak, egyre több szavazat érkezik a funkcióra, sajnos félő, hogy úgy upscope-olják az ötletet, hogy a megvalósítás nehezkes lesz. Az mindenképpen öröm, hogy lesz valami.
  Így merült fel az a kérdés is, hogy szükség van egy hunspell információs oldalra is,a mely inkább fejlesztőknek segít integrálni a hunspellt az alkalmazásaikba. Jelenleg nincs egy ilyen összefogó oldal, pedig nagy szükség lenne rá.
• dokumentáció. Azt hiszem a dokumentáció az egyik húzótörténet ebben a hónapban. Ugyanis megjelent a régen várt SLED10SP2 dokumentációs csomag, amely 1700 oldal magyar nyelvű dokumentációt tartalmaz.
  Másik fontos lépés, hogy az openSUSE 11.1 telepítési kézikönyv beta státuszba került (kb. 700 oldal). Rengeteg javítás került ebbe a dokumentumba, amelyből jelenleg a magyar képernyőképek hiányoznak.
• xfce. Ha minden igaz Keresztes Ákos foglalkozik ezzel a jövőben… magamtól ki is húzom :)
• blog. Egyre több ötletem van ezzel kapcsolatban. majd egyszer talán meg is valósítom :)
• és ami kimaradt. opensuse.hu, mozilla súgó, sumo, openscope, gnome.hu, openoffice.hu hunspell.hu(?) openride, wiki
• korábban elkészült. amo: nem én csináltam, készem is lett, András karbantartja. suse studio: itt kiveséztem, amit lehet, még egy előadást tervezek ebből valamelyik new technology meetup-on.

Sajnos az egész hónapra rányomta a bélyegét, hogy folyamatosan betegeskedtem, és ebből még nem tudtam kikeveredni. Azonban van megin pár félkész bejegyzésem a magyar orvoslásról :)
Remélem márciusban jobb lesz a helyzet és addig nem alakul át ez a blog hírlevéllé.

A könyv nem került átolvasásra és erre nincs is idő, mert szeretnék az openSUSE és az SLE11 könyvekre koncentrálni. Ez inkább egy régi adóság törlesztése, ezért kérem mindenki így kezelje. Valószínű, hogy számtalan olyan elírás vagy pontatlanság szerepel benne, amit az openSUSE 11.1 Reference könyvben már javításra került, de ide nem vezettük vissza. Ennek egyszerű oka van: nagyon nehéz a backport ezeknél a könyveknél. Egyik cél ezek megoldása a jövőben.

Na de lássuk a könyveket!

• SLED10SP2 Telepítési gyorskalauz (6 oldal)
• SLED10SP2 KDE gyorskalauz (11 oldal)
• SLED10SP2 GNOME gyorskalauz (16 oldal)
• SLED10SP2 GNOME felhasználói kézikönyv (376 oldal)
• SLED10SP2 KDE felhasználói kézikönyv (396 oldal)
• SLED10SP2 Telepítési útmutató (928 oldal)

Az 51. Grammy Díjkiosztón az év rock albuma és dalát a Coldplay nyerte egy olyan dallal, amit Joe Satriani, már megírt korábban. A két dal olyan égbekiálltóan hasonló, hogy nem is értem miért kérdéses az ügy. Van értelme egy ilyen Grammy-nek?

Itt egy remek elemzés a dalok hasonlóságáról.

Ennél nagyobb döbbenet akkor lett úrrá raktam, amikor a RHCP egyszerűen lenyúlta az egyik Tom Petty nótát.

Felmerül a kérdés, hogy miért vagyok felháborodva, hiszen a nyílt forrású szoftverek pont ezt csinálják… oh igen, de erre a licencek lehetőséget adnak. Bár számomra ott is furcsa, hogy egyszerűen becsomagolnak szoftverek érdemi módosítások nélkül és pusztán a marketing eszközeit használva újként és egyediként tüntetik fel azokat. Ezzel deformálva és tönkretéve az amúgy is kényes floss ecosystemet.

A dalok újramixelése és szoftverek átcsomagolása helyett érdemes lenne saját kreatív megoldásokat felmutatni és azokat a licenceknek megfelelően publikálni. Elismerem ez sokkal megerőltetőbb, hiszen kreatívnak lenni nehéz, de sokkal inkább válik hasznára az emberek közösségének, mint az átrendeződéses lenyúlás stratégiája.

• opensuse heti hírmondó. Legnagyobb meglepetésemre ez a projekt még nem fulladt ki, vagyis készítem a heti összefoglalókat, és a jövő héten jelenik meg az 57. szám, ami a magyar időszámítás szerint az 5. A dolgokhoz való sajátos hozzáállásomnak köszönhetően, a marketing csapatban töltött rövid idő alatt megismertettem a tagokkal, a Weekly News Light fogalmát, amit azóta lelkesen használnak az olyan időszűkében lévő emberkék, mint én. Javaslatomra egy új design jelent meg a Weekly News-ban, amelyről az elmúlt számban a szerkesztő meg is emlékezett, és köszönetet mondott, a “magyar fordítónak”. Emellett elindultam a Weekly News Logopályázatán. Munkám sokaknak tetszik, de jelenleg a jogi nyilatkozatokra várnak, hogy ennyire elcsúfítható-e egy hivatalos logo, mint ahogy azt én tettem.
• opensuse.hu. Az openSUSE hírmondó az előszobája ennek a projektnek, de tényleg készül. Az alapinfrastruktúrát felhúztam, a design is kezd összeállni, lehet, hogy találtam egy szerkesztőtársat (egy másik, pedig elutasította kérésemet) és azt hiszem, hogy a következő havi jelentésben már azt mondhatom, hogy az oldal fut és szalad és frissíteni is tudom megfelelő ütemben.
• wiki. Na itt nem történt semmi. Illetve ez sem teljesen igaz, mert készítettem egy vázlatos tervet az oldal kapcsán, de aztán elsodort a többi projekt. Ezt inkább márciusra szeretném beütemezni, bár a dokumentáció kapcsán voltak már rekonstrukciós lépések.
• hunspell. Nem vagyok fejlesztő. Ez azt is jelenti, hogy én csak beszélni tudok egy problémáról, de megoldani magam képtelen vagyok rá. Ezért mást nem tehetek, minthogy hangot adok elképzeléseimnek. Ezt legutóbb is megtettem az openFATE oldalon is. Ha jön valaki segíteni, a csomagokhoz patcheket adni és mindazt megtenni, amiről én csak beszélni tudok, annak minden támogatást megadok, amit tudok. Ennél többet úgy érzem, nem tehetek.
• dokumentáció. Azt hiszem ebben a kérdésben is sikerült felmutatni dolgokat. Két nagyon fontos dokumentum kanyarodik a célegyenesbe: az egyik az SLED10SP2 Deployment Guide, a maga 900+ oldalával. Ezzel olyan régen dolgozom és a SLED11 megjelenése olyan közel van, hogy egyszerűen értelmetlen lett volna tovább húzni és átolvasgatni. Szóval ez hamarosan letölthető lesz. Bizonyos vagyok benne, hogy tele van hibával, de talán egy nagyon fontos lépés indult meg ezzel. Többek között az, hogy van egy alpha állapotú openSUSE 11.1 Reference könyv, amit a közösség segítségével szeretnék csiszolni. Ez az ötlet nem bizonyult rossznak, hiszen rengeteg hibabejelentés érkezett, amit folyamatosan, felváltva javítottunk a fordítóval és hamarosan kijön a beta verzió. Mostantól a képernyőképekre kell fektetni a hangsúlyt, de azt hiszem az is rendben lesz és egy hónap múlva már abban tetszeleghetek, hogy ez a feladat is letudva. Ehhez természetesen az átolvasók hadának további segítsége szükséges.
• suse studio. Ismerkedünk egymással és el is készült az egyik ügyfélnek egy pendrive-verzió, teljesen testre szabva (végső simításokat Ervin végezte, thx!), és nagyon elégedett vagyok vele. Van még reszelni való a Studión, de nagyon jó lesz ez…
• lokalizáció. Ez halad kéremszépen. Maques-nek köszönhetően azonnal értesülök minden mocskos svn trükkről, amit a fordítók ellen tesznek, sőt a beépített embereim is előbb elküldik nekem az új pot fájlokat, minthogy azok az SVN-be érnének, mert tudják, hogy nincs értelmi titkolózni… ez nagyon jó :)
• mozilla súgó. Na ide tessék ütni, nem haladt tovább az ügy. Nincs mentségem, de jövő hónapban remélem máshogy lesz ez…
• sumo. Itt végeztem pár tesztet, de most mozgásban a sumo a folyamatos frissítések és reszelések miatt. Elkezdtem átnézni az új dolgokat benne és annyi világos, hogy más szemléletben kell nekiállni, mint ahogyan azt gondoltam. Szóval ez sem haladt, bárhogy is próbálom szépíteni a helyzetet.
• mozilla közösségi oldal.Hát kérem szépen a tesztoldal elkészült. A design nem áll sehogy, mert nem tudtam eldönteni, hogy várjunk-e a kintiekre, vagy fejezzem be én. Az új oldal telepítve van és pár perce néztem, hogy András 150 bejegyzést késíztett már. Ez a projekt már csak a tehetetlenségénél fogva is célba fog érni. András legalábbis biztosan ütni fog, hogy haladjon. Jövő hónapban egy új oldal köszönti a Mozilla-rajongókat.
• amo. András nekiállt és befejezte. Ez egyszerűen kész van, főleg azért, mert én semmit nem tettem benne :) Hatalmas Well done! Andrásnak.
• openscope. Itt történtek dolgok és nem is. Andrással, illetve Gáborral elkezdtünk egy alapszabványt készíteni a fordításokról, de közel nincs kész. Az pedig várat magára, hogy rendet tegyek a közösségi életben, de április fele talán új szelek fújnak az openscope tájékán. Sinais pedig bejelentette, hogy februárban befejezik a befejezhetetlent és lesz valami nagyon lélegzetelállító dokog. Kérem mindenki fojtsa vissza a lélegzetét… én ezt teszem.
• openride. Mit is mondtam a múltkor? Hogy a projekt halott? Nos igen, azonban egy rövid levelezés vmiklóssal új értelmet adott legalább a szónak. Ha rajta múlik, akkor valami nagyszerű lesz itt, ha rajtam, akkor semmi. Bízzunk benne, hogy ez egész rajta múlik :)
• gnome.Célegyenesben vagyunk. Az oldal bétában a végleges helyén. Pár apróságot kell még befejeznem, de tulajdonképpen készen van. Ha a tartalomban is megegyeznek a szerkesztők, akkor hamarosan ez is elindul
• wordpress. Semmit sem csináltam :(
• xfce. Semmit sem csináltam :(
• blog. Semmit sem csináltam :( , bár a tartalmon kicsit látszik, hogy változik és remélem jobb irányba. Bár még mindig nincs lelkierőm igazából megmondani a véleményemet, projektekről, projekttagokról, de talán ezen gátlásaimat is le fogom vetkőzni és rohamosan fognak leiratkozni az RSS-ről az emberek… mégis úgy érzem lesz mit kimondanom és lesz mivel szembesíteni az embereket. A fejlesztések, amiket meg szeretnék lépni még sehol, de hamarosan… ja… és teljes lett az RSS, remélem ennek is többen örülnek.
• …és semmi más. Megfogadtam, hogy semmi mással nem fogok foglalkozni, csak a fenti témákkal. Nos… még ezt sem tudom tartani… A hunetkft jóvoltából szabad kezet kaptam az openoffice.hu átalakítására. (Ezúton köszönöm nekik.) Az mindenképpen jó, hogy Andrással dolgozhatom ebben is, a másik, hogy a pólus nélküli vagy közel egypólusú FLOSS webtartalomról kicsit átpolarizáljuk talán az életet és megmutatjuk, hogy van élet a hup-on túl. Erre lesz jó, a gnome.hu, az opensuse.hu, a mozilla.fsf.hu és az openoffice.hu. Ha még valami feladatot elvállalnék, akkor szóljatok rám, mert ha lesz ilyen az már veszélyeztetni fogja a többi projektet, amit persze senki sem szeretne… ugye? :)

Lemmy Fehércsíkláz könyvénél például nem nagyon tudtam elképzelni, ahogy Lemmy ül egy notebook előtt és írja emlékeit. Pedig az is nagyon jó könyv volt… és még meg is vannak az erről készült jegyzeteim… ki tudja, egyszer abból is kanyarítok egy bejegyzést.

A könyv zseniálisan szerkesztett és alig lehet letenni. Azt mondjuk tudni kell rólam, hogy nagy Tom Petty rajongó vagyok, a középiskola óta, szóval régóta :). Nem vártam nagy újdonságokat a könyvtől… igazából nem vártam semmit, mégis teljesen magával ragadott.

Két részt tudnék kiemelni a könyvből. Az egyik a Travelling Wilburys korszak. A Travelling Willburys egy szupercsapat volt, amelyben Tom Petty mellett olyan arcok játszottak, mint George Harrison, Bob Dylan, Roy Orbison és Jeff Lynne. Ez a korszak Tom Petty számára mindenképpen örömjátéknak bizonyult, hiszen gyermekként nagy Beatles és Dylan rajongó volt és most ezek az emberek megkérdezték, hogy akar-e velük játszani egy zenekarban.

Nagy lelkesedéssel beszélt George Harrisonról, mint kivételes gitárosról, amin egy kicsit el is gondolkodtam, de elővettem pár Harrison lemezt és meghallgatva azt kell, hogy mondjam, hogy rendkívül sokoldalú és precíz gitárosról van szó. A slidegitáron pedig nagyon ízesen játszik. Nincsenek fölösleges hangok, a dalok nem sínylik meg a gitáros játékát, ami sajnos sok gitárosról nem mondható el… talán azt tudnám mondani, hogy intelligensen játszik.

A könyv kapcsán gyorsan meg is vettem Bob Dylan és George Harrison önéletrajzi könyvét is, hogy megtudjam, hogy ők milyennek látták ezt a korszakot. Talán az ő munkásságukban ez eltörpülhetett, hiszen a Beatles sem volt akármi, Bob Dylan életműve pedig szinte hallgathatatlanul nagy. Itt jut eszembe, hogy a Bob Dylan életéről szóló I’m not there című film is nagyon elgondolkodtató, annak ellenére, hogyha valaki megkérdezne, hogy miről szól, akkor nem tudnám elmondani…

A Travelling Wilburys feloszlott George Harrison halála után, de Jeff Lynne és Tom Petty továbbra is közösen dolgoztak, amelynek egyik eredménye az Into the great wide open című album. Ezen a lemezen található az egyik legfigyelemreméltóbb dal, a King’s Highway. Tom Petty a következőket mondta a dalról:

Yeah, it works both [electric and acoustic] ways. It’s a good song. It’ll work just about any way you want to play. I don’t know where it came from but I know I was pleased with it when I got it.

Szóval bárhogy lehet játszani? gyorsan tettem egy próbát és vagy hétszer feljátszottam a dalt, hirtelen ötlettől vezérelve, különböző sebességgel és gitárjátékkal, a capo különböző helyekre tolva. Megdöbbentő, de a dal működik. Bárhogy megszólal és ez nagyon jó…

[audio:tpkh1.kbl]
k: king’s highway [tom petty cover]

A másik nagyon érdekes rész a Wildflowers lemez készítésének korszaka. A Wildflowers két évig készült és egy kivételes lemez, talán Tom Petty zenei zsenialitásának eszenciája. Amikor először hallottam a lemezt úgy éreztem, hogy nagyon közel áll hozzám, nagyon más, mint bármi, amit eddig készített. Jó volt olvasni, hogy számára is ez a nagybetűs lemez.

Sokáig nem értettem, hogy a produceri feladatok egy lemezkészítésnél miért is olyan fontosak. Vajon mitől vannak sztárproducerek? A titok megoldása triviális a zenészből ki kell hozni a legjobbat, mert ő túl közel kerül a dalaihoz, nem látja a fától az erdőt stb. Talán a legjobban az alábbi beszélgetés mutatja meg ezt a kapcsolatot, amely Tom Petty és Rick Rubin között zajlott, a Wildflowers lemez záródalával, a Wake up time készítésével kapcsolatban.

I wrote that [Wake up time] on guitar and we cut in that way. And then we weren’t quite satisfied with it, though it was pretty good. And then Rick said,

Why don’t you play it on piano?

And I thought,

Well, damn, I’ve never played it on piano.

And he said,

Go out and see what comes out if you start to play it on piano.

So it took me a little while to figure out how to play it on piano, because I’m not so great on piano, in terms of playing it on a track. I worked it out, and he said,

Okay, we’re gonna cut it with you on the piano.

And I said

Well Ben’s [the keyboard player] here.

So than they got Ben out, and they thought,

No, he plays it too good. Like we don’t want to be that good. We want it to be like you play it. Very simple.

So I did it – with me on piano, and drums and Mike on bass. Mike sat in the control room and played the bass.

So, God, you talk about your short list of things you’ve done. That song is just one of my best songs. I was very pleased to get to play that to Denny Cordell, not long before he died. I hadn’t seen him in many year. And he come down to the studio and he listened to the album and when he heard ‘Wake up time’ ha was really taken by it. And he said

You know, Tom Petty, that’s not like anybody. That’s your thing. And you should be very happy because you’ve created something which is your thing and nobody’s else’s.

And I kind of felt like that. That he’s right, and I felt really good about that, and I’m glad I got to come full circle with my mentor, who really guided to me onto this business of writing songs. To get that approval from him, so many years later, meant a whole lot to me.

Mondanom sem kell, a dal tökéletes…

[audio:tpwut.kbl]
tom petty: wake up time

You follow your feelings, you follow your dreams
You follow the leader into the trees
And whats in there waiting, neither one of us knows
You gotta keep one eye open the further you go
You never dreamed youd go down on one knee, but now
Who could have seen, youd be so hard to please somehow
You feel like a poor boy, a long way from home
You’re just a poor boy, a long way from home

And it’s wake up time
Time to open up your eyes
And rise and shine

You spend you life dreaming, running around in a trance
You hang out forever and still miss the dance
And if you get lucky, you might find someone
To help you get over the pain that will come
Yeah, you were so cool back in high school, what happened
You were sure not to have your spirits dampened
But you’re just a poor boy alone in this world
You’re just a poor boy alone in this world

And it’s wake up time
Time to open up your eyes
And rise and shine

Well, if he gets lucky, a boy finds a girl
To help him to shoulder the pain in this world
And if you follow your feelings and you follow your dreams
You might find the forest there in the trees
Yeah, you’ll be alright, it’s just gonna take time, but now
Who could have seen you’d be so hard to please somehow
Youre just a poor boy, a long way from home
Youre just a poor boy, a long way from home

And it’s wake up time
Time to open up your eyes
And rise and shine

Cause it’s wake up time
Time to open up your eyes
And rise and shine

A cubello a WiiWare-en keresztül elérhető játékprogram, amely egy térbeli tetrisnek fogható fel. Az egész építmény egy mag körül forog és folyamatosan közelít. A feladat, hogy az érkező köveket úgy kell rálőni az egész felépítményre, hogy ott valamilyen formában 4 kocka egymás mellé kerüljön és lehulljon. Azzal, hogy egy kockát küldünk az építményre, természetesen a forgási középpontjának megfelelően meg fog pördülni, figyelembe véve a becsapódó kocka és a mag távolságát, hiszen ilyenkor változik az erőkar. Ha egy ideig nincs leeső darab, vagy túl közel került hozzánk az objektum, akkor vége a játéknak. Rendkívüli módon fejleszti a térlátást.

Én sikeresen végigverekedtem magam az összes pályán, csak az utolsó tartja magát makacsul úgy egy hete. Sajnos nagyon sok időt el lehet vele tölteni, de szerintem Wii-fanoknak kötelező :)

A Novell és az O’Reilly főtámogatásával létrejött rendezvény előadásait nézve nagy jó hétvégének nézünk elébe. Furcsa azonban, hogy sehol sem találom sem a Mozillát, sem az Ubuntut mint előadót. A disztribúciókat a Debian, a Fedora és az openSUSE fogja képviselni. Vajon miért nem tartják fontosnak beszéljenek a fejlesztéseikről? Miért csak kiállítóstandokat állítanak?

De ha már itt tartunk azt sem értem, hogy miért nem a Novell hívott meg, miért a Mozilla…

The rules:

• Link to your original tagger(s) and list these rules in your post.
• Share seven facts about yourself in the post.
• Tag seven people at the end of your post by leaving their names and the links to their blogs.
• Let them know they’ve been tagged.

7 deadly facts about me:

• about family. I got a 17 years younger brother, who has been raised and lives in Vienna, Austria. His mother tongue is German and mine is Hungarian. So we talk to each other in English, although our father only speaks in German and Hungarian… sometimes the communication is not too easy, however my brother understands Hungarian, and I understand German but we cannot speak each others first language.
• about job. My first job was to setup alarm systems in a small company and now I’ve been working at Novell for 10 years and currently I am a service delivery manager in Hungary.
• about Linux. I am involved in and the proud member of the openSUSE project as a translator of openSUSE end enterprise Linux products (SLE), wiki maintainer, list administrator and a kind of community coordinator in Hungary.
• about music. 20 years ago I was a singer in a rock band with long hair. These days I’d prefer acoustic music and I play on acoustic guitar almost every day especially some lullaby for my children. One of their favorite song that I always have to sing is Eagles Fly from Sammy Hagar. So here is my cover version of this song:
  [audio:oef.kbl]
• about hobby. I am an FDC collector.
• about console games. I am a wii and a star wars fan. Could you imagine me when I play this?
• about online games. I am a huge hattrick fan. This is an online football manager game that I have been playing it for more than two years and my team name is openscope.