Kikötő Online

Elcseszett napok egy elcseszett bolygón

Fri, 25 May 2012 13:51:19 +0200

„Minden kezdet nehéz. Ez is. Kikecmereg a vízből, körül se néz. Pedig igazán vethetne még egy utolsó pillantást az óceánra, és legalább udvariasságból színlelhetne némi honvágyat, de nem teszi.”

Rabok legyünk vagy szabadok

Wed, 16 May 2012 09:36:13 +0200

Hazafias kalandregény? Misztikus történelmi regény? Mágikus útirajz? Vagy valami ilyesmi. Vagy ezekből egy. Vagy ezek keveréke. Izé. De olyan jófajta.

De kicsoda Szágundelli?

Fri, 11 May 2012 12:01:51 +0200

Én is ilyen gyerek voltam. Fehér bőrömön virító szeplőimmel kilógtam a sorból. Kötélre sem tudtam mászni és egyszer majd bele fúltam az uszoda vizébe. Másságom érthetetlen, de nehéz teher volt, mint nyűgös gönc, amit csak később, az egyetemen sikerült levetnem, még ha egyesek olykor firtatták is nevem eredetét…

A római kém - könyvkritika

Fri, 20 Apr 2012 11:58:39 +0200

A római kém kiváló marketingje arra volt jó, hogy nagyobbat csalódjon az olvasó. Az első száz oldalon komolyan fontolgattam, hogy feladom, aztán végülis nem esett rosszul a könyv. Jobb lett volna, ha kisebb várakozással állok neki, akkor valószínűleg egy kellemes élményként könyveltem volna el. Mert mi a baj a könyvvel? Először is, nem történelmi regény a szónak abban az értelmében, hogy a történelem szervesen kapcsolódjon a cselekményhez, ne csak díszletként szolgáljon. Másodszor modoros, dagályos, túlírt. Eleinte a fordítót gyanúsítottam, hogy vele lehet a baj, de aztán ahogy a cselekmény egyre feszesebbé vált, úgy lett feszesebb a szöveg is, úgyhogy mégis inkább az íróra kell ezt fogni.

Janusz Głowacki a Könyvfesztivál vendége

Wed, 18 Apr 2012 11:15:13 +0200

A világhírű lengyel dráma- és forgatókönyvíró jól ismerte a titokzatos Jerzy Kosinskit, aki - főleg A festett madár című regényének köszönhetően - óriási sikereket ért el Amerikában.

Függetlenség sugárút

Fri, 13 Apr 2012 12:38:22 +0200

Krystian Apostata már betöltötte a negyvenedik évét, de élete nem fordulóponthoz, hanem a látszólag váratlan, valójában elég logikus véghez érkezett. Vajon akkor is lepereg előtte élete filmje, ha utolsó óráit a repülés rémségeitől megmentő vodkamámorban tölti? Ha a haza nagy művésze, egy dicső varsói dinasztia fontos láncszeme lenne, akkor zuhanás közben talán még eljutna a hősi eposz végére.

„Az igazat mondd, ne csak a valódit!”

Wed, 11 Apr 2012 12:26:56 +0200

Nem tudjuk, még mennyi ideig ülhet a rakodóparthoz közel József Attila szobra. De örök érvényű versei megmaradnak és ma újra nagyon aktuálisak. Költészetnapján nemcsak a versekre, de a költők, írók, az írástudók felelősségére is szeretnénk felhívni a figyelmet.

Mentés másként

Fri, 06 Apr 2012 11:18:21 +0200

Kertész Imre 2011-ben megjelent Mentés másként című regénye a napló mint műfaj keretei között osztja meg velünk reflexióit a világról. A napló irodalmi kategóriaként esetlegességet, szerkesztetlenséget sugall, ám e megállapítás ez esetben nem állja meg a helyét: majd tíz évvel az elbeszélt időszak után jelenik meg, és azt gondolom, egyetlen mondata nincs, ami ezerszer át ne lenne rágva.

Helka és Dobozváros – az év gyermekkönyvei

Wed, 04 Apr 2012 11:22:06 +0200

Nyulász Péter a Helka, Lakatos István a Dobozváros című művéért vehette át az Év Gyermekkönyve 2011 díjat hétfőn Budapesten. Az elismeréseket Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár adta át a nemzetközi gyermekkönyvnap alkalmából.

Magyarország szubjektív atlasza - könyvajánló

Wed, 28 Mar 2012 09:33:06 +0200

Szerencse, hogy nem csak hivatalos Magyarország létezik. Mert abból csak egy van. Hol ilyen, hol olyan, de valahogy ritkán közelít az Olvasó által megélt Magyarországhoz. Most idejött elénk néhány ember, olyan művészféle, és elmondja nekünk, hogy ők ma milyennek látják Magyarországot.

Némafilmről gyerekeknek

Fri, 23 Mar 2012 08:55:55 +0100

A leleményes Hugo Cabret című könyv valahol a mese, a regény és a képregény között található, és legfontosabb hozománya, hogy megszerettetheti a gyerekekkel a (néma)filmeket.

Csak zuhanni és nem megérkezni

Fri, 16 Mar 2012 11:44:32 +0100

Olvastak már olyan regényt, amitől azt képzelték, hogy laboratóriumban járnak? No, nem a téma miatt, hanem az írásmód miatt. Hihetetlen élesen, precízen megírt mondatok, amik az olvasóban azt az érzést keltik, hogy itt és most valamire fény derül. Valami – jelen esetben az emberi kapcsolatok - olyan módon lettek lecsupaszítva, mikroszkóp alá helyezve, hogy most kiderül az Igazság. A szöveg egyszerre távolságtartó, egyszerre elidegenítő jellegű, ezzel teremtve meg a lehetőséget, hogy valamilyen abszolút mércével mérjük a mérhetetlent. A szubjektumot, az Én-t, a Mi-t, az emberi kapcsolatok hihetetlenül szövevényes világát. Ami jelen esetben tragédiához vezet. De ez a tragédia is kísérleti jellegű, távolról megfigyelt. Nem érint meg, mert nem célja, hogy megérintsen. Elbeszél, elemez, nem akar a szereplőkkel kapcsolatot teremteni, csak megfigyelni őket.

Instant könyv, avagy az év legjobb könyve?

Fri, 09 Mar 2012 08:36:40 +0100

Komoly kampány harangozta be az év elején Jonas Jonasson svéd elsőkönyves író regényét, és a kampány arra alapult, hogy ez egy nagyon vicces könyv. Valóban nagyon szórakoztató olvasmányról van szó, de az év legviccesebb könyvének járó címet azért így év elején még nem osztanám ki neki.

Misztikus és profán közösségrajz

Fri, 02 Mar 2012 08:37:44 +0100

„Urban titokban már kiskorában arra készült, hogy elhagyja Jasna Horkát. Hogy nem hajlandó itt leélni az életét, és zsír- meg szalonnaszagú szénnel fűtött nyári konyhák egyikében megöregedni, és ócska, befőttes gumikkal egyben tartott rádiókon csavargatni sötét és unalmas téli délutánokon a potmétert, hátha bejön a hegyek között valami adó, és hátha sikerül elütni valamivel a napot.”

„Mint virágba rejtett ágyú”

Fri, 24 Feb 2012 12:23:12 +0100

Könnyű azt mondani – és ezzel állandóan felmenteni magunkat a felelősség alól -, hogy adott helyzetben nincs más lehetőségünk, mint fejet hajtani az adott rendszernek, szokásjognak, berögződött rutinoknak. Nem csak diktatúrákban, de a demokráciák bármelyikében van olyan szegmense az életnek, amin tudjuk, hogy változtatni kellene, de egyszerűen nincs erőnk, elszántságunk, kezdeményezőkedvünk hozzá. Ezt a gondolkodásmódot képes ez a könyv megváltoztatni. Mert lehet, hogy néhol olcsó fogásokkal dolgozik, lehet, hogy nem nagyon jól van megírva, lehet, hogy néhol nyersnek tűnik a fordítás, de lelkesít. Elhiteti, példákkal bizonyítja, hogy lehet – van – egy embernek vagy keveseknek is ereje megmozdítani egy mozdíthatatlannak tűnő rendet.

A regény nem stand-up comedy

Fri, 17 Feb 2012 12:47:11 +0100

A stand-up comedy egy műfaj. Az, amikor kiáll valaki és vicceseket mond. Amit mond, az attól lesz vicces, hogy 1. mert vicces, 2. azért mentek oda az emberek, hogy nevessenek, 3. a szomszéd úgy röhög, hogy azon muszáj röhögni, 4. az előadó érzi a levegőben, hogy ma, itt és most mi lesz a Poén, és azt süti el, a másikat meg majd máskor, máshol, másnak. Mindemellett az előadónak van egy kiállása (vagy nincs, de akkor meg épp ezért), van egy hangsúlyozása, ne adj Isten némi tájszólása. Röviden: élő ember mesél élő embereknek élőben.

Két hold van az égen

Fri, 10 Feb 2012 12:58:59 +0100

Bevallom, függő vagyok. Szeretem legeltetni a szemem a könyvespolcnak azon szakaszán, ahol a fehér könyvgerinceken fekete és piros betűkkel virít Murakami Haruki neve. Az elmúlt héten alig vártam, hogy elcsendesedjen a ház, és belemerülhessek a legújabb Murakami-világba. Ehhez tökéletes hátteret szolgáltatott a mindent beborító hótakaró. Olvastam többeket, hogyan, mit írnak róla és könyveiről. Senki sem talált fogást rajta, mindenféle jelzővel illetik: mágikus realizmus, szürreális álmok, magányosság.

Válaszok az univerzum nagy kérdéseire

Wed, 08 Feb 2012 13:00:54 +0100

A varázslatnak sok formája van. Őseink leginkább arra használták, hogy a világ érthetetlen jelenségeit magyarázzák meg vele, mielőtt tudomány választ talált volna rájuk. Az ókori egyiptomiak szerint az éjszaka akkor jön el, amikor Nut istennő lenyeli a napot. A vikingek szerint a szivárvány az istenek hídja a földi világba. A földrengéseket a japánok egykor az óriási harcsával magyarázták, ami a hátán hordozza a világot - és minden alkalommal, amikor megrázza a farkát, a föld remegni kezd.

Tündérvilágon innen és túl

Fri, 03 Feb 2012 12:33:10 +0100

A Tündérzene csak egy a sorozatból, Csiribi és Panka történetét már a korábbi kötetekből (Micsoda idő!, Tündér biciklin, Tündérváros, Tündérnaptár) is ismerjük és szeretjük. A két kis tündér egyszerre nyújt szórakozást fiúknak és lányoknak, kisebbeknek és nagyobbaknak. Mindig van elég izgalom ahhoz, hogy egy örökmozgó fiú figyelmét is felkeltse, hiszen vagy éppen egy ismeretlen repülő landol Csiribi szerszámosládáján, vagy épp a szél dobja le őt a hátáról, hol mentőautót vagy éppen kisvonatot kell építeni az erdőlakóknak. Panka pedig hozza a lányoknak csábító visszafogott (földön járó) kicsit királylányos hangulatú tündérlányt, aki elővarázsolja a tavaszt, biciklizni tanul, vagy éppen forró csokit főz Csiribinek.

Magyar mesék – magyar módra?

Wed, 25 Jan 2012 10:19:23 +0100

„Volt egy ötlet. Arról az ötletről sok bőrt akartak lehúzni. Kerestek hozzá rajzokat, és kérték az írót, írjon még. Az író írt, kicsit nyöszörögve, mert érezte, sok lesz ez. Sok is lett. És hatástalan. Kár érte.”