Ting-ting és Szecsuán a jelek szerint jól érzi magát a Nyíregyházi Állatparkban: legutóbb tavaly nyáron születtek utódaik, akkor az ikerpár mindkét tagja nőstény volt. A vörös macskamedve – nevével ellentétben – nem áll közelebbi rokonságban a jól ismert óriáspandával, csupán annyira, hogy mindkét faj a ragadozók rendjébe tartozik. Elnevezésük az állat medvére emlékeztető külsejére utal, félig behúzható karmai segítségével ugyanolyan jól mászik fára és nyalogatja magát tisztára, mint a macska. A fajt 1825-ben fedezték fel, latin neve tűzfényű macskát jelent. A kispandák a természetben a Himalája és Észak-Burma magashegyi erdeiben, valamint Szecsuán nyugati felén és Jünnanban élnek 2000-4800 méteres magasságban. Bundáját hosszú, durva fedőszőrök, az alatt pedig tömött aljszőrzet alkotja, mely melegen és szárazon tartja a hideg és nedves környezetben.
Jelenleg alig tízezer egyedük él a természetben, számuk az utolsó ötven évben körülbelül negyven százalékkal csökkent, elsősorban az élőhely elvesztése, az orvvadászat és az illegális állatkereskedelem miatt. Nepálban például korábban a bundájáért vadásztak rájuk, amelyből sapkát készítettek, Kínában pedig a farkát használták seprűnek. Bár a ragadozók rendjébe tartoznak, táplálékuk jórészt bambuszból áll, alkalmanként azonban előszeretettel fogyasztanak tojást, rovarokat, madárfiókát és kisemlősöket is. Éjjel aktív állatok, a nappalt általában a fák ágai között összegömbölyödve, alvással töltik. Az óriáspandához hasonlóan a kis panda elülső mancsain is van egy-egy kiálló csuklócsont, amely behajlítható és hatodik ujjként működik, így könnyedén le tudja szakítani a bambuszhajtásokat. Érdekesség, hogy a kis pandákat gyűrűs farkuk, fogaik, koponyafelépítésük és pofájuk miatt rendszertanilag sokáig a mosómedvefélékhez sorolták.

(MTI)

VISSZA A KEZDŐOLDALRA

A nagymacska-kifutó külső része 1700 négyzetméteres, a belső 200. A kéthónapos kölyköket elkülönítve nevelik egy gondozó segítségével, a nagyközönség péntektől találkozhat a Veresegyházi Medveotthon új lakóival – tette hozzá.

(MTI)

VISSZA A KEZDŐOLDALRA

Legtöbben az északi sarkvidék ikonikus állatainak, a jegesmedvéknek tortájára, ünnepi ebédjére, a kis pandákra, a barna medvék és a pápaszemes medvék látványetetésére voltak kíváncsiak, de a fókashow sem veszített a népszerűségéből.

Mindenki ­hallott már a jegesmed­véről, a barna medvéről vagy az ­óriáspandáról, de azt már kevesen tudhatják, hogy összesen nyolc medvefaj él a világon, a május 5-én, vasárnap „Happy Bears Day”-t hirdetett Nyíregyházi Állatparkban pedig – az országban egyedülálló módon – három medvefaj található: a jegesmedve, a barna medve és a pápaszemes medve.

Halat eszik és nem kólázik

Ottjártunkkor, tegnap dél­előtt azt tapasztaltuk, hogy a kissé szeles, esős idő ellenére is sokan érezték fontosnak, hogy gyermekeikkel, unokáikkal ellátogassanak a medvenapra, hogy szinte testközelből figyeljék, fotózzák végig a látványetetéseket, és e tematikus programon minél többet megtudjanak a medvefélékről.

Az egyik üdítőital kampányarcaként ismert jegesmedvéről például azt, hogy a ragadozó emlősök egyik legnagyobb testű képviselője. Ez a hatalmas, lomhának tűnő állat ügyesen halászik, vadászatkor pedig nagyon kitartóan üldözi a zsákmányát. Szinte sohasem teszi a lábát szárazföldre, többségük egész életét a sarkvidék befagyott vizein, a zajló jégmezőkön tölti.

– Mókás volt, amikor beugrott némi harapnivalóért a vízbe, s az is, amikor felbukkant a mélyből, megrázta magát, majd komótosan nekilátott az ebédjének. Kedvelem a halakat is, de most a macinak drukkoltam – mesélte az egyik általános iskolás, a lelkes, zelkes Tudja Boróka.

– Kedves volt a gondozóktól, hogy ezen a napon „macitortával” kedveskedtek a medvéknek. Tetszett a mackókiállítás, finom volt a medvehagymás pogácsa és a méz is, amit megkóstoltam – tette hozzá Boróka.

Bátran kövessük Micimackó példáját!

Az időjárás sajnos nem kedvezett a medvenapi mézkóstolásnak és méhészeti bemutatónak, de Kerekréti István méhész így sem panaszkodott, legalábbis azokra nem, akik – Micimackóhoz hasonlóan – már ismerik és szeretik a mézet.

– A medvékkel együtt a minőségi, természetes cukrot tartalmazó, egészséges termelői mézeket is népszerűsítettük.

– Bármennyire is árérzékenyek vagyunk, ahol csak lehet, részesítsük előnyben a zárszalaggal ellátott, magyar termelői mézet a kristálycukorral szemben, a saját egészségünk, jólétünk érdekében! – tanácsolta a szakember, aki az akác- mellett a vegyes- és a napraforgó mézet is az érdeklődők figyelmébe ajánlotta – akár macisüveges kiszerelésben is.

PI

VISSZA A KEZDŐOLDALRA

Az emberek többsége fél a darázstól és a vadméhtől, mert rossz tapasztalatai vannak velük, de a beporzó rovarokra, többek között gyümölcsfáink miatt, nagy szükségünk van. Létezik egy házilag is alkalmazható, csináld magad eszköz, a méhecskehotel vagy darázsgarázs, amelynek segítségével könnyen odacsalhatjuk otthonunk közelébe a különféle rovarfajokat. A téma szakértője Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője osztotta meg lapunkkal tapasztalatait.

– A körülöttünk élő méhek és darazsak több mint 90 százaléka nem a veszélyes, agresszív, családokban élő fajcsoportba tartozik, hanem az úgynevezett magányos formákba. Ezek nem alkotnak több tízezres kolóniákat, teljesen ártalmatlanok és különleges a szaporodási viselkedésük is. Az jellemző rájuk, hogy vagy maguk kaparnak például talajba, partfalba vékony kis járatokat, vagy keresnek természetes képződményeket, például farost rovarlárva-vágásokat egy fában. A darazsak szúrással, méreggel megbénított rovarokat, pókokat, hernyókat hordanak be épített lakásaikba, és amikor annyi tartalék élelem gyűlik össze, amivel egy lárva ki tud fejlődni, akkor sárral betapasztják a bölcsőkamrát – osztotta meg beszélgetőtársunk.

Egyszerű méhlakás

Rendkívül egyszerű elkészíteni a klasszikus méhecskehotelt.

– Egy arasznyi hosszúságú gerendadarab vagy tűzifa lehet az alap, amely mondjuk építkezésből maradt. Ebbe fúrjunk különböző átmérőjű lyukakat elektronikus fúróval. A legnagyobb gyakorisággal használt lyuk átmérője 8-10 milliméter, de jól tesszük, hogyha kettő, öt és nyolc milliméteres járatokat is fúrunk a lehető legsűrűbben egymás mellé. Minél hosszabb, annál jobb, de természetesen a fúrószálnak a hossza megadja ezt a lehetőséget. Amikor elkészül, akkor a darázsgarázst olyan helyre érdemes kitenni, ahol nem éri az eső, viszont süti a nap, legalábbis a délelőtt folyamán mindenképpen. Tehát mondjuk ideális az ablakpárkány, az erkély, a tornácbeugró és az ereszalj. Emellett természetesen előnyös, ha a közelben nőnek virágzó fák vagy virágokkal teli balkonládát találunk – mutatta be a szakértő.

Élő biológiaóra

Az MME munkatársát a témához kapcsolódó személyes kötődéséről is faggattuk.

– Több évtizede foglalkozom természetvédelmi eszközök készítésével, és ha választanom kellene, hogy téli madáretetőt, odúkat vagy méhecskehotelt tegyek-e ki a kertembe, akkor az utóbbi mellett döntenék. Elképesztő élmény megfigyelni, hogyan szorgoskodik akár három-négy rovarfaj egy tenyérnyi területen. Azért, hogy egészen láthatóvá váljon az állatok tevékenysége, kidolgoztam a látvány-méhecskehotelt. Ennek elkészítését hagyományos, 16 milliméteres kémiai kémcsövekkel oldhatjuk meg, amelyeket a már bemutatott módon, 17-18 milliméteres lyukakkal kifúrt fába illesztjük. A kémcsövek előnye, hogy folyamatosan nyomon követhetjük, hogy odabent mi történik. Láthatjuk, miként fejlődik a pete, a lárva és végül a rovar – fejtette ki Orbán Zoltán.

ÉM-DA

VISSZA A KEZDŐOLDALRA

Egy balesetről, amelynek szenvedője egy kóbor kutya volt, felháborodott hangvételű levelet kaptunk Hajdúszoboszlóról. A kóbor eb a Major utcában ment át az úttesten, amikor egy robogó ráment a hátsó lábára, majd az illető a járművével megállás nélkül továbbhajtott. Egy hölgy közbenjárására az állatot elszállították a városgazdálkodás gyepmesteri telepére, majd onnan állatorvoshoz került – olvasható a levélben.

Akadt segítője a kutyának

– A levelében említett esetben ismeretlen bejelentő tájékoztatta a gyepmesteri feladatokat ellátó kollégánkat, hogy egy elütött kutya található az úton. A gyepmester az előírásoknak megfelelően kiszállt a helyszínre, az állatot befogta, és sérülései miatt az állatorvoshoz szállította – válaszolta megkeresésünkre Nyéki István, a hajdúszoboszlói városgazdálkodás vezérigazgatója, majd azzal folytatta, hogy az állatorvos a kutyát megvizsgálta, a sérüléseit ellátta, a kutya az állategészségügyi telepre került megfigyelésre. Sajnos az eb nem rendelkezik transzponderrel, így a tulajdonos azonosítására nincs lehetőség.

Fotó: olvasói fotó

– Az állat a körülményekhez képest jól volt, ennek ellenére újabb állatorvosi vizsgálatra került sor, ahol megállapították, hogy műtétre van szükség, melynek költsége több 10 ezer forint. Szerencsére jó szándékú emberek a kutyát magukhoz vették, jelenleg ideiglenes elhelyezésben van, és gondoskodnak a szükséges orvosi ellátásról. Ez az eset jól végződött.

Szólni, értesíteni!

Nyéki István arról is tájékoztatott, hogy az állatok védelméről szóló törvény szigorú előírásokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy tilos az állatoknak fájdalmat, illetve szenvedést okozni. Konkrétan azonban arról, hogy mi az eljárás abban az esetben, ha egy állatot elüt egy jármű, nincs rendelkezés, de a jogszabály szellemiségéből következik: mindent meg kell tenni azért, hogy az állat szenvedését enyhítsük.

– A konkrét esetben véleményem szerint a helyes eljárás az lett volna, ha a balesetet okozó megáll, meggyőződik az állat állapotáról, és vagy az állatorvoshoz viszi, ahol a további intézkedéseket megteszik, vagy ha erre nincs módja, értesíti az állategészségügyi feladatokat ellátó gyepmestert. Természetesen abban az esetben is értesíteni kell a gyepmestert, ha az állat elpusztul a balesetben, hiszen a tetemet nem hagyhatjuk közterületen – mondta Nyéki István.

– Kovács Zsolt –

VISSZA A KEZDŐOLDALRA

Viszont a társas helyzetek nem minden állattartó számára kellemesek – hívta föl a figyelmet Szabó Szabina kutyakiképző.

– Bizonyos esetekben, például mentett kutyáknál előéletük miatt nehezebben kezelhetőek az állatok, amikor más ebek társaságában vannak. Temperamentumteszttel kiszűrhetőek azok a viselkedésformák, amelyeket például rehabilitáció során, jutalomfalatok segítségével korrigálni lehet. A jól kézben tartható kutyus egyik fontos jellemzője, hogy bármilyen interakcióban van éppen, a gazda hívására azonnal reagál. Többek között az elcsúszott hatalmi hierarchia akadályozhatja ezt, de ha sok közös pozitív tapasztalattal sikerül helyreállítani a gazdi és a házi kedvenc közötti kapcsolatot, akkor az eb sokkal kezelhetőbb lesz. Emellett nehézséget jelenthet még, hogyha egy kutyus nagyon tolakodó vagy gyakran túlpörög. Az utóbbiban pedig az agility lehet komoly segítség – hangsúlyozta a szakember.

Támogató közösség

A kutyusok nagyon sokat tudnak fajtársaiktól tanulni a helyes kutyaviselkedésről.

– Miközben az állatok ismerkednek, játszanak egymással, a gazdik is számos dologban lehetnek segítségére egymásnak. A tapasztaltabbak tanácsokkal láthatják el a kezdőket, ezért mindenképpen érdemes közös sétákat tenni. Hogyha valakinek problémája van a saját kutyájával, akkor komoly bátorítást jelenthet, ha látja másoknál, hogy mekkora fejlődésen ment keresztül kedvence, vagy reális képet kap egy-egy megoldandó probléma nagyságáról – tudtuk meg.

ÉM-DA

VISSZA A KEZDŐOLDALRA

A tavasz az állatorvosi rendelőkben az ivartalanítás időszaka. Ez az egyetlen módszer, amivel tartósan elkerülhetjük a nem kívánt szaporulatot házi kedvenceink esetében, és a tévhitekkel ellentétben a beavatkozásnak egészségvédő hatásai is vannak – tudtuk meg dr. Puskás Gábor kamarai specialista, vezető állatorvostól.

– Az állatok, ahogy beköszönt a jó idő, ezerszer mozgékonyabbá válnak, mivel a körülmények változnak. Hosszabb ideig lehet velük a parkban sétálni. A kint tartott kutyáknál télen mindig javasoljuk, hogy energiadúsabb táplálékot adjunk, de tavasszal erre nincs szükség. Azért is alakul így, mert ez a párválasztás és tavaszi ivarzás időszaka, ami kellemetlen következményekkel jár a gazdákra nézve. Leghatékonyabban az ivartalanítással lehet úrrá lenni kedvenceink megváltozott viselkedésén. Kutatások bizonyítják, hogy a műtét olyan betegségek megelőzését segíti, mint az prosztatadaganat, emlődaganat és méhgyulladás. Idősebb korban, hogyha már betegség miatt kell ivartalanítani az állatot, akkor viszont nagyobb a kockázat és a beavatkozás költsége is, ezért nem érdemes vele sokáig várni – hangsúlyozta a szakember.

Rákos daganatok helyett

A kölyök állatot tartók számára az ivarzási időszak jellemzőiről kérdeztük az orvost.

– A kandúrok jellemző, hogy ilyenkor jelölgetnek, szúrós szagú a vizeletük és rengeteget verekszenek, amelynek során sérüléseket gyűjtenek be. A verekedéssel és a párzással egy sor gyógyíthatatlan betegséget is összeszednek. A nőstény cicák izgágává válnak, panaszosan nyávognak, hemperegnek és taposnak. Emellett megpróbálnak kiszökni, mert az ösztönök olyan szintre emelkednek, hogy mindenképpen párt szeretnének találni, és ezért bármit megtesznek. Nőstény macskáknál ivar­talanítással 90 százalékkal csökkenthető a tejmirigyrák való­színűsége, a gennyes méhgyulladás és a méhdaganat kialakulása. A kan kutyák, hogyha nem érzik a hormonok illatát, akkor nyugodtabbak. Ellenkező esetben viszont a szomszédba is képesek átszökni, és semmi nem állhat útjukba. A műtét után azonban megszűnik a hormontermelés, és nyugodtabbá és kezelhetőbbé válnak – foglalta össze a kamarai specialista.

Hamar felépülnek

Mindössze egy napot rabol el a gazdi életéből az ivartalanítás, de számos problémát megelőzhet vele.

– Az ivartalanítás a le­g­gyakrabban végzett műtéti eljárás az állatorvosi rendelőkben, és a technikai apparátus is rendelkezésre áll hozzá. A beavatkozásra előre be kell jelentkezni, amit egy vizsgálat előz meg. Ez különösen fontos, hogyha már idős az állat. Mi a kutyáknál mindig föl szoktuk ajánlani a vérvételt, mert így nagyobb biztonsággal szűrhetők ki a betegségek. Körülbelül tíz nap a varratszedés ideje. Az első egy-két napon adhatunk be fájdalomcsillapítót, majd teljesen egészségesek lesznek kedvenceink. Utógondozásra általában nincs szükség, de az első 24 órában jó, ha felügyelet mellett vannak, mert ennyi idő alatt áll helyre a közérzetük és a viselkedésük. A kandúrok valamivel hamarabb felépülnek, mint a nőstények. A védőgallért varratszedésig, majd amíg begyógyul a seb, rajtuk kell hagyni – mutatta be beszélgetőtársunk.

Ne higgyünk a tévhitekne

A hormonképződés megszűnése a legtöbb esetben nem vezet semmilyen betegséghez.

– Régen a magyar köztudatban élt, hogy jót teszünk az állatnak azzal, hogyha egyszer átesik a terhességen. Ez az elmélet pár éve megdőlt, ezért már hét hónaposan el lehet végezni a műtétet. Szintén ehhez hasonló tévhit, hogy a házi kedvencek el fognak hízni ivartalanítás után. Erre nagyon ritkán lehet példa, de ma már léteznek kifejezetten a problémára kifejlesztett tápok. A cicáknál pedig idős korban felléphet inkontinencia, amin gyógyszeres úton lehet segíteni. Összességében azonban a komplikációk mértéke nem mérhető, az ivaros állatok által okozott gondokhoz. Ha mégis egyszeri alkalommal a kiskutyák mellett döntünk, és utána nem szeretnénk újabb almot, léteznek az emberéhez hasonló fogamzásgátló megoldások is a kutyáknál. Viszont a hormontartalmú készítmények, bár egyre kisebb dózist tartalmaznak, de nem kívánt mellékhatásokkal járhatnak. Ezeket csak olyankor szoktuk javasolni, amikor a gazdi biztos benne, hogy a következő évben már ivartalaníttatni szeretne és vállalja, hogy az ivarzási ciklusban folyamatosan beadja a tablettát – zárta dr. Puskás Gábor.

Detzky Anna

VISSZA A KEZDŐOLDALRA

Védett állatok

Persze, nem kötődnek szorosan a vizek közelségéhez, máshol is megtelepszenek, ahol fészkelésre alkalmas agyagos, homokos, meredek falra lelnek, így gyakoriak a partifecsketelepek az agyag- és homokbányák, kubikgödrök oldalán is. A partifecskék védett állatok, eszmei értékük 50 ezer forint, élőhelyük háborgatása természetvédelmi bírságot és rendőrségi feljelentést von maga után – írja honlapján az újfehértói önkormányzat, megjegyezve: a földkupac maximum 20 méterre közelíthető meg, nehogy megzavarják a kis madarakat.

KM

Fecskék nélkül a szülőföld is sérül

Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Saját világunkat is védjük azzal, ha segítjük a fecskéink fészkelését. Évek óta kongatják a vészharangot a szakemberek, mert vészesen fogynak a tavasz szárnyas hírnökei, a villás farkú fecskéink. A néhány éve nyilvánosságra került adatok szerint a molnárfecskék szám...

Tovább a cikkhez

Kétszáz fecske kapott gyűrűt

Ibrány - Számba vették a tavasszal kialakított költőhely lakóit. Az Ibrány és Térsége Természetvédelmi Egyesület (ITTE) hatodik éve segíti a város környékén előforduló, telepesen fészkelő partifecskéket és gyurgyalagokat, e fajok fészkelési igénye ugyanis eltér a legtöbb madárétól: a meredek lösz...

Tovább a cikkhez

VISSZA A KEZDŐOLDALRA

Nemrégiben morbid képet osztott meg a legnépszerűbb közösségi portálon egy miskolci kommentelő: egy társasház előtti fenyőfára fejjel lefelé felkötve egy mókustetem borzasztotta az arra járókat.

Jó néhány bejegyzés is született a topikkal kapcsolatban, amelyekben különböző vérmérsékletű kommentelők mondták el véleményüket az esetről, mely a megjegyzések szerint nem egyedi. Volt, aki a vélt elkövető profilját is posztolta további vérmes megjegyzések kíséretében. Feljelentés született az ügyben, Lehoczky Krisztián, a Mályi Természetvédelmi Egyesület elnöke helyszíni videóban rögzítette az esetet.

Állatorvos boncolta

A rendőrség kérésére a tetemet eljuttatták Debrecenbe hatósági állatorvosi boncolásra, hogy megállapíthassák állatkínzás történt vagy természetes halált halt a mókus. Időközben megérkezett a boncolási jegyzőkönyv, mely szerint májbetegségben pusztult el a kis állat – tudtuk meg. Ez persze nem ad felmentést a közfelháborodást kiváltó, ízléstelen cselekedetre.

ÉM

A ház előtti fára egy mókus tetemét kötötték Miskolcon

Miskolc - A vizsgálat után természetkárosítás miatt bűncselekménynek is minősülhet a botrányos tett. Morbid képet osztott meg a közösségi hálón egy miskolci ember: „az Aulich Lajos utcán lakó elmebeteg mókust kínoz, majd csendéletet készít a tetemmel a ház bejáratánál. Szerintetek mit lehet csiná...

Tovább a cikkhez

VISSZA A KEZDŐOLDALRA

Videó: Szánkai Nikolett

VISSZA A KEZDŐOLDALRA

A nagyobb városokban mára égető problémává vált a megnövekedett galambállomány. Ezzel önmagában nem is lenne gond, ha a madarak táplálékkeresés közben nem potyogtatnának folyamatosan, háborús övezetté változtatva az utcákat, tereket, parkokat. Hogy mit tehetünk mi, járókelők?

Kerülgethetjük a sötét fellegként felénk kúszó galambrajokat, ügyelve arra, hogy ne váljunk a „szárnyas fejvadászok” áldozatává. Fészkelő- és pihenőhelyeiken, a lakó- és irodaházakon, műemlék épületeken, ahol az idejük nagy részét töltik, koncentráltan jelentkezik a guanóprobléma. A galambürülék különféle betegséget terjeszthet, ezek egy része pedig az emberre is veszélyes. A távol tartásuk és a takarítás idő-, pénz- és energiaigényes, s ott, ahol etetik őket, szinte lehetetlen megszabadulni tőlük.

Olvasónk nemrégiben jelezte: a nyíregyházi „kis Tesco” környékét elborítja a galamb­ürülék. Mint írta és mint a mellékelt fotóján is jól látszott: az épület kiugró peremeit, a kirakat üvegét és a járdát is vastagon ellepte a guanó. Sorait és a képet továbbítottuk a Tesco-Globál Áruházak Zrt.-nek, ahonnan a következő választ kaptuk: „A nyíregyházi Domusban működő Tesco az áruházban bérlőként van jelen. Tavaly decemberben és az idén áprilisban a Domus körüli járdát, talajt, illetve ameddig elérhető, a falat – az emeleti másik bérlővel összefogva – az áruház dolgozói körbetakarították. Sajnos a galambok jelenléte állandó, így a Tesco folyamatosan egyeztet a tulajdonossal a mihamarabbi és tartós megoldás érdekében.”

Természetesen nem csak ezen az egy ponton jelent problémát a városban a galambrajok jelenléte. Egy belvárosi üzlet vezetője elmondta: többször keveredett már szóváltásba azokkal, akik a bejárat előtt etetik a madarakat. – Saját szemükkel láthatták, ahogy a munkatársaink fertőtlenítős, mosószeres vízzel takarítják az üzlet kirakatát és környékét, de nem érdekelte őket – panaszkodott, s hozzátette: évente több százezer forintba kerül a galambürülék eltakarítása.

Pénzbírságot is kaphatnak

Megkerestük az ügyben a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft.-t. Arra voltunk kíváncsiak, mit tehet a társaság a galambállomány ritkítása és az ürülék eltüntetése érdekében.

– Magánterületeken, valamint társasházi övezetben a lakók felelőssége és kötelessége ennek a problémának a kezelése. Társaságunknak nem feladata elvégezni ezeket a teendőket, de fontosabb közterületeken, így a Búza téri piaccsarnoknál, a Kossuth téren vagy a stadionnál galambcsapdákat helyezett ki egy alvállalkozónk, aki a befogott madarakat áttelepíti – tájékoztatott Horváth Kíra marketing- és PR-menedzser.

– Az önkormányzati rendelet értelmében a madarak okozta szennyeződést az ingatlan tulajdonosának, használójának kell feltakarítani. Az ellenőrzést a közterület-felügyelet végzi, ha szükséges a szennyeződés feltakarítására, először felszólítják az ingatlan tulajdonosát, használóját, és ésszerű határidőt is adnak. Ha ennek ellenére sem végzik el a munkát, akkor eljárást kezdeményeznek, amit a polgármesteri hivatal igazgatási osztálya folytat le – ismertette Bodrogi László. A közterület-felügyelet vezetője jelezte: a rendelet figyelmen kívül hagyása esetén bírságot szabhat ki a települési önkormányzat jegyzője.

Közegészségügyi veszély

– A parlagi galamb állományának visszaszorítása kényes kérdés. Olcsó és humánus módszer nem lévén a legjobb az lenne, ha hormonkészítményekkel meddővé tennék elsősorban a hímeket. Ehhez azonban rengeteg pénzre lenne szükség, nem beszélve az órási munkaerő- és munkaigény-ráfordításról – mondta dr. Bánhidi László, aki szerint valamelyest enyhítené a problémát az etetés betiltása, de valódi megoldást az sem jelentene. Ahhoz, hogy érdemben bármi változzon, komplex cselekvési tervre lenne szükség.

– A városi galambok ekkora populációja már közegészségügyi problémát jelent. A nagyobb tereken, parkokban játszó gyerekek beletenyerelhetnek a galambürülékbe, amiben vannak olyan kórokozók, melyek az emberi szervezetbe kerülve szalmonellát, tüdőgyulladást okozhatnak – ismertette a nyíregyházi állatorvos, hozzátéve: bár hatvanöt éve galambászik, soha semmilyen betegséget nem kapott el a madaraitól.

Galambriasztókat szereltettek fel

– A városban főként a társasházak környezetében jelentkezik a galambok okozta probléma – mondta el kérdésünkre Filep Sándor. Vásárosnamény polgármestere hozzátette: az önkormányzat galambriasztó tüskét szereltetett fel az érintett épületekre, többek között a nemrég felújított bíróságra is, így próbálják megakadályozni, hogy madárürülék kerüljön az utcára. Emellett jelezték a közös képviselőknek, hogy kiemelten figyeljenek oda a társasházak környékének tisztán tartására.

– Másfelől a galambok jelenléte a városban pozitív dolog, hiszen milyen parkok, zöld­övezetek azok, ahol nem csicseregnek, búgnak a madarak? – jegyezte meg a polgármester.

CSA

VISSZA A KEZDŐOLDALRA

Míg két-három évvel ezelőtt a poloskák inkább csak ősszel okoztak fejtörést, amikor megpróbáltak behúzódni a lakásokba, hogy ott telelhessenek, addig tavaly már a házi veteményesekben is komoly gondot okoztak. Idén pedig ott tartunk, hogy a tavasz kezdetével azonnal megindult az invázió is, ami nem is csoda, hiszen a legtöbb poloska a lakásokban, padlásokon, melléképületekben telelt ki, így a jó idő beálltával azonnal megjelent.

Ne engedjük be!

Nagy számban kerülnek elő, hiszen itt a párzási időszakuk. Olvasóink jelezték, hogy az elrakott napernyő, kerti bútor párnája, cipős doboz, a padlás mind olyan helyek, ahonnan most tucatszám kerültek elő – és okoztak riadalmat, illetve büdöset a rovarok. Mert bár az emberre ártalmatlanok, de rendkívül büdösek.

Védekezésképpen még mindig elsősorban a mechanikai eszközöket javasolja Kiss János bogármérnök, rovarirtó.

– A legbiztosabb módszer, ha megakadályozzuk, hogy bejusson a lakásba; ha bent találjuk, akkor pedig kitessékeljük. Mivel repülő rovarról van szó, hasonlóan a harlekinkaticához, így nem egyszerű a helyzet, ugyanakkor nagyon ügyes, a szúnyogháló legkisebb rését, az egyetlen rossz illesztést is biztosan megtalálja. Hosszú ideig képes a zárva tartott ablak résében megbújni, ha pedig kinyitjuk az ablakot, már benn is van – magyarázza a szakember.

Hozzáteszi: az udvarról, kertből bevitt zöldséget, gyümölcsöt, párnát, napernyőt még odakint nézzük át alaposan, hogy ne vigyük be vele a rovarokat. Vannak olyan pumpás irtószerek, amelyek az ablakra, ablak elé fújva segítenek a távoltartásukban. Ugyanakkor a boltokban megvásárolható, csótányok ellen használható biológiai csapda is hatásos ellenük, az abban lévő feromontartalmú tabletta szaga ugyanúgy odacsalja őket, mint a csótányokat, és aztán beleragadnak a csapdába. A kerti zöldséget azonban egyelőre szinte lehetetlen megvédeni tőlük.

Csak terjed és terjed

A mintegy hatezer fajt magába foglaló címeres poloskák családja Ázsiában őshonos, de mára az egész világon elterjedtek. Magyarországon a zöld vándorpoloska 2002-től, az ázsiai márványos poloska pedig 2013-tól jelent meg. Magyarországi megjelenésük hátterében valószínűleg a globális kereskedelem, elterjedésük mögött pedig a klímaváltozás áll. Az emberre nem veszélyesek, ugyanakkor több mint százféle növényben, azok bimbójában, virágában és termésében kárt okoznak. Magyarországon elsősorban a zöldségféléket károsítják, azok közül is a paprikát és a paradicsomot, de támadják a gyümölcsöket is, többek között az almát, a körtét és a szőlőt is.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közölte: jelenleg csak kémiai eszközöket, vagyis rovarirtó szereket tudnak alkalmazni ellenük, ugyanakkor az MTA növényvédelmi kutatói már dolgoznak egy hatékony poloskacsapda kifejlesztésén, amellyel reményeik szerint jelentősen csökkenthetik majd a kártevő rovarok egyedszámát.

Tavaly ősszel lapunkban többször is foglalkoztunk a poloskákkal, hiszen soha nem látott inváziót indítottak a lakóházak ellen. Az igazi invázió azonban a szakértők szerint hátravan, ez még csak a kezdet. Az adhat reményt, ha megtalálják a rovar természetes ellenségét, ami talán a szamurájdarázs lehet.

Horváth Imre

Szakértő: több bokorlakó énekesmadárral jobban lehetne védekezni a poloskainvázió ellen

Budapest - Ha sokkal több bokorlakó énekesmadár - mint a barátposzáta, a kis poszáta, a fülemüle vagy a vörösbegy - élne például Budapesten, akkor biológiai úton lehetne védekezni a poloskainvázió ellen - mondta Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője csü...

Tovább a cikkhez

Nagy gondokat okozhat a korai tavasz: poloska- és kullancsinvázió jöhet

Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Hatalmas problémákat okozhat a korábban jött tavasz. Már most látszik, hogy nagyon sok a kullancs, és fertőzőbbek, mint korábban. Hamarosan pedig a poloskák is eláraszthatják a lakásokat. Az enyhe idő a gazdáknak sem kedvez, egy későbbi fagy ugyanis könnyen tönkre...

Tovább a cikkhez

VISSZA A KEZDŐOLDALRA

Az MME tavaly nyáron tette közzé felhívását, amelyben arra kérte a lakosságot, hogy az erre a célra kidolgozott elektronikus űrlapon juttassák el az egyesülethez a tudomásukra jutott áramütéses eseteket, amelyekben madarak pusztultak el.

A felhívásra 667 bejelentés érkezett 788 elhullott állatról, amely alapján az MME bejelentést tett a területileg illetékes természetvédelmi hatóságoknál és üzemeltető áramszolgáltatóknál, az 591 jelentős madárpusztulást vagy fokozottan védett faj elhullását okozó vezetékszakasz madárbaráttá alakítására – olvasható az MME közleményében.

A 88 lakossági és 579 nemzeti parki és civil szakembertől származó bejelentés 46 beazonosított madár- és két emlősfaj, valamint további öt nem meghatározható madár adatát tartalmazta, amelyek közül 777 állat áramütés, 11 pedig vezetéknek ütközés következtében pusztult el.

Az elpusztult madarak közül 15 a fokozottan védett kategóriába tartozik, ilyenek a fehér gólyák, a szalakóták, a parlagi sasok, a kerecsensólymok, a rétisasok és uhuk, a fekete gólyák, a gyöngybaglyok és kék vércsék, a fakó keselyűk, valamint egy nagy goda, szirti sas, túzok és vörös gém. Az esetek mintegy 60 százalékát három faj, a fehér gólya, az egerészölyv és a vörös vércse adja, amely ezeknél a fajoknál már felveti az állományszintű pusztítás mértékét.

A balesetet szenvedett madarak között finn gyűrűs szirti sas, bolgár gyűrűs fakó keselyű, osztrák jeladós rétisas, német, horvát és osztrák gyűrűs fehér gólyák is voltak, ez Magyarország nemzetközi felelősségét is jelzi.

Az áramszolgáltatók az MME által a hatósági bejelentés megtétele előtt hozzájuk eljuttatok információkra konstruktívan reagáltak: az E-ON Hungária Zrt. bejelentette, hogy saját vállalásként a szolgáltatási területére eső, jelentős madárpusztulást vagy fokozottan védett faj elhullását okozó 71 érintett helyszínen teljes körűen elvégzi a szükséges beavatkozásokat az elérhető legjobb technika elve alapján, és felajánlotta, hogy a jövőben is együttműködik az MME-vel. Az ELMŰ és az ÉMÁSZ Hálózati Kft. is bejelentést tett, hogy vállalja, hogy az eddigiekhez hasonlóan a jövőben is részt vesz a nemzeti parkokkal közösen szervezett madárvédelmi projektekben, és az MME által most bejelentett 145 legveszélyesebbnek bizonyuló hálózati szakasz esetében 2023-ig elvégzi a szükséges beavatkozásokat.

Az NKM Áramhálózati Kft. a megismert madárpusztulási adatok alapján a 375 bejelentett helyszínen vállalja, hogy a 2019-2023 időszakban felméri a megvalósítandó feladatot, egyes vezetékszakaszokat függőszigetelős hálózattá épít át, vagy ahol ez lehetséges, földkábelre cseréli a vezetéket, továbbá egyedileg keresi a megoldást az áramütés veszélyforrásának megszüntetésére.

– MTI –

Drasztikusan csökkent a fecskék száma Magyarországon

Budapest - Drasztikusan csökkent a fecskék száma Magyarországon. Ha nem történik jelentős változás, akkor hazánkból 2020-ra eltűnhetnek a fecskék, pedig ők jelenthetnek biológiai védelmet a rovarok által terjesztetett betegségekkel szemben is - hangzott el az M1 aktuális csatorna szerdai műsorában. ...

Tovább a cikkhez

MME: Tilos hazavinni a talált madárfiókákat

Budapest - A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) felhívása szerint a talált madárfiókák többsége nem árva, nem szorul megmentésre, ezért nem szabad hazavinni őket. A kis és közepes testű madárfajokra általánosan jellemző, hogy fiókáik a teljes röpképesség elérése előtt elhagy...

Tovább a cikkhez

VISSZA A KEZDŐOLDALRA

A Happy Bears Day elnevezésű rendezvény célja, hogy minél többet megtudjanak a park vendégei a világon élő nyolc medveféléről, azaz a fekete-, a barna- és az örvös medvékről, a jegesmedvéről, a pápaszemes, a maláj és az ajakos medvékről, valamint az óriáspandáról. A medvenapon az érdeklődők játékos formában ismereteket szerezhetnek a sóstógyógyfürdői látványosságban tartott három medvefajról – mondta Révészné Petró Zsuzsa, az állatpark zoológiai osztályvezetője-szóvivője csütörtökön az MTI-nek.

A vasárnap délelőtt kezdődő programsorozat nyitányaként a Viktória-házban rendeznek mackókiállítást, de kézműves sarokkal, valamint vetélkedőkkel is várják a gyerekeket a szervezők.

A színpadnál mézkóstolót és méhészeti bemutatót tartanak, majd a jegesmedvék, a barnamedvék és a pápaszemes medvék látványetetése következik, akiknek ezen a napon “macitortával” kedveskednek gondozóik.

Az érdeklődők a Nyíregyházi Állatpark ismeretterjesztő mesekönyvének, a Medvés Könyvnek a szerzőivel is találkozhatnak, a program zárásaként pedig Biácsi Alexandra, a park állatorvosa osztja majd meg tapasztalatait az Ázsiában élő, az illegális medveepe-kereskedelem miatt veszélyeztetett medvefajok helyzetéről.

A nyíregyházi medvenapon egyébként minden a medvékről fog szólni: a botanika rajongói láthatnak medvetalp kaktuszokat, az állatpark éttermében lesz medvehagymával ízesített menü és medvehagymás pogácsa, a fagyizókban pedig macifagyit is kérhetnek majd a gyerekek.

– MTI –

VISSZA A KEZDŐOLDALRA

A kis csődör mintegy 12 hónapos vemhesség után látta meg a napvilágot, és születése után fél órával pedig már lábra is állt. A virgonc kisláma a gondos nevelésnek hála szépen cseperedik, és már vidáman játszadozik kifutójában.

Fotó: Matey István

Miután a lámák egy hímből és annak nőstényeiből álló csapatokban élnek, a csikó, ahogy felnő és eléri az ivarérettséget, el fog költözni, de a nyár folyamán még biztos látható lesz a hat egyedre bővült lámacsaládban a Debreceni Állatkert láma kifutójában – írja közleményében a Debreceni Állatkert.

A dél-amerikai tevefélék legnagyobb termetű faja, a láma (Lama glama). Az eredetileg Dél-Amerika bokros, füves területeiről származó társas és barátságos állatot leginkább Peruban és Bolíviában tartják háziállatként már több ezer éve. Elsősorban gyapjújukért, a vastag, tömött bundájukért, illetve húsukért és tejükért tenyésztik, de néhol még a mai napig nehéz terhek szállítására is használják őket.

VISSZA A KEZDŐOLDALRA

Az őzbakvadászat április 15-én kezdődött meg hazánkban, s így megyénkben is, május 11-én pedig már őzbaktrófea-­mustrát rendeznek Nyírteleken a Vadászkamara megyei szervezetének szervezésében. Az emberben óhatatlanul felvetődik a kérdés, hogy még egy hónap sem telt el a szezon megkezdése és a trófeakiállítás megrendezése között, vajon nem rövid-e ez az időszak.

Bevételi forrás

– Amint a szabály lehetővé teszi, máris megkezdődik az őzbak vadászata, hiszen ilyenkor még nincsen magas fű, nincsen magas búzatábla, vagyis a vadászok könnyebben észrevehetik az állatokat, ezt úgy szoktuk mondani, hogy az állatok nincsenek takarásban. Amikor a növényzet dúsabb és magasabb lesz, már nemigen indulnak el őzbakra vadászni a vadászok, inkább megvárják az augusztust, az üzekedés időszakát – tájékoztatta lapunkat az egyik hivatásos vadász, aki azt is elárulta, hogy leginkább külföldi vadászok hozzák terítékre az őzbakokat, hiszen a vadásztársaságok számára a külföldiek jelentik a bevételt. Az egyik nyírségi vadásztársasághoz főleg szlovák és osztrák vendégvadászok jönnek, illetve be szokott jelentkezni néhány magyar vendégvadász is.

Aktívak üzekedéskor

A szeptember végéig tartó őzbakszezon érinti a tavaszt, a nyarat és a szeptembert is. Ezt az öt és fél hónapot a szakemberek általában négy különböző időszakra szokták felosztani. A kora tavaszi, szezonnyitó időszakban általában könnyebb vadászni. Az őzek ilyenkor még nyugodtabbak, ezért jobban bevárják a közeledő vadászt. Emellett a növényzet is kedvező, messzire el lehet látni, hiszen alig van takarás.

A nyári, üzekedés előtti időszak nem túl ideális a vadászok számára. Addigra megnőnek a mezőgazdasági növények, így az őzek helyzeti előnyben vannak. A magasra nőtt repcében vagy búzában könnyen elbújnak a vadászok figyelő tekintetei elől.

Nyáron a frissen learatott búzatáblák tökéletes rálátást nyújtanak a sutát kergető bakokra. Ekkor ugyanis elkezdődik az üzekedés, így könnyebben lehet előcsalogatni a vadakat. Ebben az időszakban akár egész nap lehet őzbakra vadászni, mert az őzek rendkívül aktívak ilyenkor.

MML

VISSZA A KEZDŐOLDALRA

Egy csipetnyi Indiai életérzés keríthette hatalmában az átutazókat, mert teljesen szabadon kíséret nélkül kószált a főutcán egy tehén. Senki nem lepődött meg rajta, senkit nem zavart és senki nem követte – írta a Levadászva szerkesztője.

Forrás: levadaszva.hu

VISSZA A KEZDŐOLDALRA

A gyermekek egyik kedvence Boborján, az év elejétől a Nagyerdei Kultúrpark gibbonházában megtekinthető, 11 hónapos csuklyásmajom. A kis emlős különlegessége, hogy kézből nevelték: az állatkert két állatgondozója – Labovszki Milla és párja, János – viselte gondját, mivel anyjának erre nem volt lehetősége.

– Ennél a fajnál nagyon fontos a csapaton belüli hierarchia-rendszer – hívta fel a figyelmet Milla. – „Bobesz” édesanyja a rangsor legalján áll, s a szülés után a többiek addig kergették, amíg le­esett róla a kicsi. Mivel sejtettük, hogy ez bekövetkezhet, ezért figyeltük az eseményeket. Már reggel látszott, hogy Boborján nem tudott elég stabilan kapaszkodni a nőstény hasán, így amikor megtörtént a baj, rögtön beavatkoztunk, ugyanis valószínűleg a többiek széttépték volna a földre kerülő újszülöttet. A kimentést követően egyeztettünk az állatkert vezetőségével, és az a döntés született, hogy – mivel már volt tapasztalatunk kézből nevelt állattal – Jánossal magunkhoz vesszük a picit addig, amíg kellően meg nem erősödik.

Kétóránként

A lakásban az elején nem kellett változtatni semmit, ugyanis az első két-három hónapban a csuklyásmajmok még nem mozognak túl sokat. Boborján a kezdeti időszakban egy plüss­állatba csimpaszkodva egy hungarocell dobozban élt, ahol biztosítva volt számára a megfelelő hőmérséklet és páratartalom. Etetéshez kétóránként keltek: előbb elkészítették a tápszert, etetés után tisztába tették, megmosdatták a bébiállatot, majd sterilizálták a cumiját – ez a folyamat összességében jó félórát vett igénybe. A pár ezt a feladatot felváltva végezte, hogy tudjanak pihenni is. Miután mobilisabb lett, féléves koráig egy kialakított játszótéren fejlesztette magát Boborján, de aztán rájött, hogy ő már elég nagyfiú ahhoz, hogy feltérképezze a lakás további izgalmas pontjait, így villámsebességgel vette birtokba a lakhely el nem zárt részeit, hiszen a csövek, bútorok, függönyök remek lehetőséget nyújtottak a mókázásra.

Fotó: Matey István

Mivel ez a faj nem szoktatható szobatisztaságra, így Milla és párja fél szemét folyamatosan a legkisebb családtagon tartotta. Az állandó felügyelet miatt Boborján a munkába is „elkísérte” a gondozóit.

Figyeltek a terhelésre

– A csuklyásmajmoknak nagy a mozgásigénye, így féléves korától kezdve nehezebb lett koordinálni a dolgokat: meg kellett találni az egyensúlyt, hiszen nem engedhettünk meg neki mindent, de közben figyelni kellett arra, hogy megkapja azt a terhelést, amitől az izmai a megfelelő ütemben fejlődnek. A hálószobát például elzártuk előle, de nem maradhatott szabadon papír sem, mert előszeretettel rágcsálta őket. Szerencsére a kultúrparkban sem kellett tartani attól, hogy megszökik, mert minket tekintett a szülei­nek, bármilyen stresszhelyzetben azonnal bújt hozzánk – idézte fel Milla.

Feledhetetlen időszak

Amikor kellően megerősödött, a gondozók megpróbálták Boborjánt visszaszoktatni a fajtársaihoz, de azok nem fogadták túl jól, így az a döntés született, hogy a biztonsága érdekében külön kifutót alakítanak ki neki a gibbonházban. Miután elkészült, egyre több időre hagyták a kifutóban, hogy szokja az új helyét.

– Nagyon megszerettük Boborjánt, így nehéz volt visszaadni, de tudtuk: ez a helyes döntés. Tavaly május 12-én vittük haza, akkor mindössze 184 gramm volt, s amikor visszakerült az állatkertbe, már majdnem 1 kilót nyomott. Jó helyen van, láthatólag remekül érzi magát, kialakult a kapcsolata a gondozókkal, és a látogatók is szeretik.

Feledhetetlen időszak van a hátunk mögött, mintha egy kisgyermeket neveltünk volna: ki kellett alakítanunk egy napi rutint, meg kellett előre tervezni minden programot. Fantasztikus, hogy ezt megtapasztalhattuk, de ennél is nagyobb öröm látni, hogy Boborján egészséges és erős példány”

– mosolygott Milla.

MSZ

VISSZA A KEZDŐOLDALRA

A tárcavezető hozzátette, hogy a támogatás mértéke méhcsaládonként 500 forint, amelyet az Országos Méhészeti Egyesület (OMME) tagjai igényelhetnek. Emellett a tárca kidolgozta az online permetezési naplót is magában foglaló nyomon követési rendszer koncepcióját a méheknél alkalmazott állatgyógyászati készítmények, és az állatgyógyászatban használatos gyógyhatású készítmények fokozott ellenőrzésére. A miniszter elmondta, hogy 2019-2022 között a méhészet támogatására évente mintegy 1,3 milliárd forint hívható le, vagyis az Európai Unió Bizottsága több mint 50 százalékkal növelte a nemzeti méhészeti programok keretét. Magyarország hazai forrásból ugyanilyen mértékű forrásemeléssel tudja majd segíteni a magyar méhészeket. A bizottság általi elfogadás függvényében ez összesen akár több mint évi egymilliárd forintot is jelenthet – jegyezte meg.

Reményeik szerint ezért a program további támogatási célokkal bővülhet. Példaként említette többek között a méhész szervezetek működését és kohézióját elősegítő intézkedésekhez adható támogatást, amely a hazai 110 tagszervezet együttműködését, a méhésztársadalom kohézióját erősítheti. Emellett a méhviaszcseréhez adható, valamint a termelői mézek bevizsgálásához és a kaptárvásárláshoz adható támogatás – sorolta.

Nagy István kiemelte, hogy a tavaly Magyarországon is tapasztalt nagymértékű méhpusztulás ráirányította a figyelmet a természetes beporzók sérülékenységére. “Ezért is szeretnénk felkelteni az emberek figyelmét a méhfajok fontosságára és ezért hirdetjük meg 2019-ben a Beporzók Évét!” – tette hozzá.

Erdős Norbert fideszes európai parlementi képviselő beszámolt arról, hogy a közös agrárpolitika jövőjéről az újonnan felálló európai parlament dönt majd. Az Európai Parlament agrár és vidékfejlesztési bizottságának kezdeményezésére a jövőben többek között kötelezővé válna a méhészeti program uniós színtéren, emellett külön fejezet lenne a méhészetről, valamint felértékelődne az ökorendszerek jelentősége, több forrást lehetne majd lehívni, amely kedvezhet a méhészeknek. Jelenleg 36 millió euró érkezik a méhészeti programra európai szinten, a mézjelentésben közel 60 millió eurót irányoztak elő – jegyezte meg.

Bross Péter, az OMME elnöke elmondta, hogy 50 millió méhcsalád él a Földön, amelyek mintegy 200 milliárd dollár közvetett hasznot termelnek évente. Magyarországon mintegy 1,2 millió méhcsalád van, és 20 ezren végeznek méhészeti tevékenységet, az ágazat árbevétele évente 20 milliárd forintot tesz ki.

Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az unióban Magyarországon a legmagasabb a méhsűrűség, egy négyzetkilométerre 12 méhcsalád jut. Az AMC a mézfogyasztás ösztönzésére kampányt indított tavaly, amely idén is folytatódik.

A sajtótájékoztatón stratégiai együttműködési megállapodást kötött a kormány és az OMME a méhészet szakmai hátterének támogatása érdekében.

Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott a megállapodásról elmondta, hogy Magyarország kormánya a párbeszédre, a szövetségre, az együttműködésre és a közös munkára törekszik a szakmai érdekképviseletekkel és civil szervezetekkel, a legfontosabbakkal stratégiai együttműködési megállapodást is kötnek a szaktárcák.

A közelmúltban megállapodás született a Magyar Országos Horgász Szövetséggel (Mohosz), a közeli jövőben ilyeneket terveznek a nyugdíjasokkal, a magyar gazdákkal, a cukorbetegekkel vagy a fogyatékossággal élőkkel – tette hozzá.

-MTI-

VISSZA A KEZDŐOLDALRA

A betegség valószínűleg a vaddisznók természetes vándorlása során, Romániából jutott a térségbe, mivel a szomszédos román területeken az elmúlt hónapokban nagyszámú vaddisznó-esetet találtak.

A fertőzött vaddisznókat a Hajdú-Bihar megyei Nyírábrány és Álmosd községek határában találták, a terület a romániai házisertés kitörések miatt már korábban is megfigyelési zárlat alatt állt.

Folyik a járványügyi nyomozás, az országos főállatorvos – a korábbi esetekhez hasonlóan – minden szükséges intézkedést elrendelt, például kijelölték a fertőzött, valamint azon belül – a járványügyi védekezés szempontjából különösen fontos – szigorúan korlátozott területet.

Hajdú-Bihar megye mellett négy további megyében van jelen a fertőzés: Hevesben 2018 áprilisa, Szabolcs-Szatmár-Beregben 2108 májusa, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyékben tavaly október óta.

A betegség nemcsak természetes úton, hanem illegális sertésszállítással, ragályfogó tárgyakkal és fertőzött húst tartalmazó élelmiszerekkel is gyorsan tovább terjedhet. A Nébih ezért felhívja minden állattartó figyelmét a jogkövető, felelős magatartásra a járvány házi sertésekre történő továbbterjedésének megakadályozása érdekben – írták. Ismét felhívták a figyelmet, hogy a sertéseket állati eredetű anyagot tartalmazó élelmiszerhulladékkal (“moslékkal”) tilos takarmányozni! Ha valaki sertésállományában hirtelen lázas megbetegedést, vérzéses tüneteket vagy elhullást észlel, haladéktalanul értesítse az állategészségügyi szolgálatot – írták.

Az afrikai sertéspestis az emberre nem veszélyes, jelentőségét az a gazdasági kártétel adja, amely a megbetegedett állományok leöléséből, másrészt a kereskedelmi korlátozásokból adódik.

A betegségről, az elrendelt előírásokról, korlátozásokról, valamint az érintett területekről részletes információk találhatók a Nébih honlapján.

– MTI –

VISSZA A KEZDŐOLDALRA

– Az énekesmadarak örömére kirakott kis lakásokban eddig a leggyakoribb lakók a szén- és kék cinegék, mezei verebek és csuszkák voltak, de előfordult örvös légykapó és seregély is. A madarak mellett mogyorós pelék és erdei egerek is szívesen használják szaporodófészekként vagy téli álmuk során ezeket a biztonságos kis helyeket. Jó eséllyel a mostani akció során is többükkel találkozhatunk. Szeretettel várunk minden madár- és erdőbarátot május 5-én egy újabb létrás, fáramászós kalandra az erdőben! Az aljnövényzet, nagyobb ágak és kullancsok miatt érdemes zárt cipőben és hosszú nadrágban jönni – tette hozzá a szakember.

Találkozó 9 órakor a nyíregyházi Sóstói-erdőben, az erdei tornapályán. Az akcióról további információkkal a sostoierdo@e-misszio.hu e-mail-címen, illetve a 20/512-3311-es telefonszámon szolgálnak.

VISSZA A KEZDŐOLDALRA

Ragadozó a vízben

Debrecen - Igen veszélyes is tud lenni a pirája a természetes környezetében, például a dél-amerikai, eredeti élőhelyén, ám a debreceni állatkertben nem kell félniük tőle a látogatóknak. Fotó: Matey István

Tovább a cikkhez

Akárcsak a fogorvosnál

Debrecen - A száj nagyra nyitása is a víziló egyik közönségkedvenc „produkciója” a debreceni állatkertben. Fotó: Matey István

Tovább a cikkhez

VISSZA A KEZDŐOLDALRA

A 14 millió forintból elkészült, 1800 négyzetméteres létesítmény átadásán jelen volt dr. Adorján Gusztáv és Tóth Imre önkormányzati képviselő is. Mindketten hangsúlyozták: Nyíregyháza többet ad, s ez vonatkozik a kutyafuttatókra is, hiszen önkormányzati forrásból az utóbbi években több településrészen is épült zárt kutyafuttató. A Törzs utcán az első, majd az Érkertben, a belvárosban a Széna téren, a Jósavárosban a Robinson dombon, a Homok soron és a Kert közben.

További részletek a Kelet-Magyarország csütörtöki számában és a kelet.hu oldalon.

VISSZA A KEZDŐOLDALRA

Ezen a héten a Miskolci Állategészségügyi Telep lakóiból mutatunk be hármat. Az állatok koruknak megfelelő oltásokkal, féregtelenítéssel és SPOT-ON cseppekkel ellátva kerülnek az új gazdihoz. Az örökbefogadás költsége: 4 000–12 000 forint. Érdeklődni a 46/345103-as telefonszámon lehet hétköznap 8:00 és 15:30 óra között.

ÉM

Cortez nagy testű, kétéves, keverék kan, mikrochippel ellátva. A Pingyom környékén fogták be Miskolcon két hónappal ezelőtt. Bár előélete miatt eleinte bizalmatlan, tartózkodó, de ismerkedés után ragaszkodó, alázatos, hűséges társ válik belőle. Kitartó, türelmes, határozott és mindenképp következetes gazdához, egyedüli kutyaként ajánlott.

Scrappy kétéves, nagy testű, keverék kan, saját chipszámmal. Lyukó Őzugróból került be a gyepmesteri telepre, hatalmas szeretet- és mozgásigénnyel, már szeptember óta várja álomgazdiját. Energiából kifogyhatatlan csínytevő, ugrálni és húzni nagyon tud, ezért a póráz melletti sétát nem árt gyakorolnia.

Bárti hatéves, németjuhász-jellegű, keverék kan, chipelve. Nagy mozgás­igénnyel, nyüzsgő, folyamatosan elfoglaltságot kereső, rágcsáló kutyus. Igényli az odafigyelést, játékot és a sétát. Kezdetben bizalmatlan, ám határozott, furfangos állat. Türelmes, erőskezű családnak ajánlott, akik kellő időt szánnak rá.

Vigyél haza! – Bia, Jason és Csontos e heti gazdikeresőink

Miskolc - Minden héten bemutatunk néhány örökbefogadásra váró/vágyó kutyust, hogy segítsük az összetalálkozásukat az álomgazdival. Ezen a héten a Miskolci Állategészségügyi Telep lakóiból mutatunk be hármat. Az állatok koruknak megfelelő oltásokkal, féregtelenítéssel és SPOT-ON cseppekkel ellátva...

Tovább a cikkhez

Ödön, Cleo és Bono keres ezen a héten gazdát

Miskolc - Minden héten bemutatunk néhány örökbefogadásra váró/vágyó kutyust, hogy segítsük az összetalálkozásukat az álomgazdival. Ezen a héten a Miskolci Állategészségügyi Telep lakóiból mutatunk be hármat. Az állatok koruknak megfelelő oltásokkal, féregtelenítéssel és SPOT-ON cseppekkel ellátva...

Tovább a cikkhez

Kornélia, Bandi és Edison keres gazdát ezen a héten

Miskolc - Minden héten bemutatunk néhány örökbefogadásra váró/vágyó kutyust, hogy segítsük az összetalálkozásukat az álomgazdival. Ezen a héten a Miskolci Állategészségügyi Telep lakóiból mutatunk be hármat. Az állatok koruknak megfelelő oltásokkal, féregtelenítéssel és SPOT-ON cseppekkel ellátva...

Tovább a cikkhez

Gazdát keresünk Ribizlinek, Hektornak és Fanninak

Miskolc - Minden héten bemutatunk néhány örökbefogadásra váró/vágyó kutyust, hogy segítsük az összetalálkozásukat az álomgazdival. Ezen a héten a Miskolci Állat­egészségügyi Telep lakóiból mutatunk be hármat. Valamennyien veszettség elleni védőoltással, féregtelenítéssel és SPOT-ON cseppekkel ell...

Tovább a cikkhez

VISSZA A KEZDŐOLDALRA

Forrás: Levadászva

VISSZA A KEZDŐOLDALRA