(MTI)

VISSZA A KEZDŐOLDALRA

A rendőrök az autópálya érintett szakaszát lezárták a helyszíni szemle és a műszaki mentés idejére. A Budapest felé vezető oldalon azóta megindult a forgalom, a Röszke felé utazók a sztrádát Kisteleknél tudják elhagyni, majd a balástyai felhajtónál térhetnek vissza és haladhatnak tovább – tudatta a szóvivő.

(MTI)

VISSZA A KEZDŐOLDALRA

(MTI)

VISSZA A KEZDŐOLDALRA

Mint írják, a Courage című lemezről szeptember közepén három dal – az Imperfections, a Lying down és a Courage című szám – már meg is jelent. A lemez balladák és változatos ritmusú dalok keveréke, az album november 15-től vásárolható meg. A jegyek október 4-től kaphatóak.
Celine Dion harmincöt éves karrierje során mintegy 250 millió albumot adott el, World Music Awardot és Billboard Music Awardot, öt Grammy-díjat, valamint számos egyéb zenei díjat, elismerést szerzett. További rekordokat döntött Las Vegasban, ahol több mint tíz év alatt 1100 koncertet adott mintegy 4,5 millió néző előtt. 2018-ban Ázsiában, Ausztráliában és Új-Zélandon turnézott, a Deadpool 2 Ashes című dalának remixével pedig a US Dance Club lista élére került. 2019. június 8-án végleg búcsút mondott Las Vegasnak, hogy új lemezzel és új világkörüli turnéval jelentkezzen.

(MTI)

VISSZA A KEZDŐOLDALRA

(MTI)

VISSZA A KEZDŐOLDALRA

A Balázs Béla-díjjal, a Magyar Mozgókép Mestere címmel és az MMA életműdíjával is kitüntetett művészt hosszan tartó, méltósággal viselt betegség után érte a halál.
Sára Sándor a Balázs Béla Stúdió első nemzedékének tagjaként olyan korszakos jelentőségű filmek operatőre volt, mint a Sodrásban, a Gyerekbetegségek, az Apa, a Tízezer nap vagy a Szindbád. Rendezőként olyan filmek fűződnek a nevéhez, mint a Feldobott kő, a Holnap lesz fácán vagy a 80 huszár.
Az MMA méltatása szerint dokumentumfilmjeivel a nyolcvanas évek legnagyobb hatású, felkavaró erejű dokumentumfilmes irányzatának megteremtője volt.
Sára Sándort a Magyar Művészeti Akadémia és a közmédia saját halottjának tekinti.

(MTI)

VISSZA A KEZDŐOLDALRA

Mint írták, a Piramis szombaton a Várkert Bazárban ad koncertet, amelyen megemlékeznek Gallai Péterről. 1971-ben alapította első zenekarát, 1974-ben végzett a Konzervatóriumban. Játszott a Nautilus zenekarban, majd 1974-ben alapító tagja volt a Piramisnak. A hard rock csapat a hetvenes évek második felében talán a legnépszerűbbnek számított Magyarországon, első aktív korszakában, 1974 és 1982 között hét lemezt jelentetett meg.
Gallai Péter számos dalt írt a Piramisnak, mások mellett olyan slágerek születésénél működött közre, mint a Szabadnak születtem, a Szállj fel magasra, a Mikor megszülettem, a Nem tudom vagy a Más helyen keress. A Piramisban Gallai mellett Závodi János gitározott, Révész Sándor énekelt, Som Lajos basszusgitározott és Köves Miklós dobolt. A csapat 1992-ben és 2006-ban is visszatért néhány nagy koncertre, majd 2009-tól újra rendszeresen koncertezett; ebben a formációban Gallai, Závodi és Köves mellett Nyemcsók János énekel és Vörös Gábor basszusgitározik. Az alapító Som Lajos 2017-ben hunyt el.
1985-től 2002-ig a Bikini együttes tagja volt, Gallai Péter billentyűjátéka és vokálozása a zenekar tizenhárom lemezén hallható. Társzerzője volt például a Hazudtunk egymásnak, A csillagok ködében, az Eltűnt az élet az utcánkból és a Ha lenne holnap című Bikini-dalnak.
Játszott a Favágókban is, a nyolcvanas években Kováts Krisztával és Fábri Péterrel közös gyermekműsora volt, utóbbival együtt írta a Kolumbusz című rockoperát, amit 1992-ben mutattak be.

(MTI)

VISSZA A KEZDŐOLDALRA

Július 19-én elhunyt Heller Ágnes a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a New York-i New School for Social Research professor emeritusa. Temetéséről a család később gondoskodik – olvasható az MTA közleményében.
Az MTI kérdésére, miszerint több hírportál a 444.hu-ra hivatkozva arról írt, hogy Heller Ágnes a Magyar Tudományos Akadémia balatonalmádi üdülőjének strandjáról indult úszni, de ismerősei hiába várták a parton, a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság azt közölte: péntek délután bejelentés érkezett, hogy egy holttestet találták a Balatonban, “a Balatonalmádi előtti vízterületen”. Az esettel kapcsolatban a rendőrök az idegenkezűséget és a bűncselekmény gyanúját kizárták, az ügyben közigazgatási hatósági eljárás indult.

Heller Ágnes 1929-ben Budapesten született zsidó polgári családban. Ügyvéd édesapjától – aki születésekor állítólag azt mondta, szeretné, ha a lánya filozófus vagy zeneszerző lenne – tanulta a könyvek, az irodalom szeretetét. A második világháború idején a szigorodó zsidótörvények ellehetetlenítették a család életét, a deportálás elől Heller Ágnesnek sikerült megszöknie. A háború után leérettségizett, majd a pesti egyetem magyar-filozófia szakán tanult tovább. 1951-ben megszerezte a diplomáját.
1955-ben lett a filozófiai tudományok kandidátusa, 1967-ben doktori fokozatot szerzett. 1947-ben lépett be a kommunista pártba, de később kizárták. 1953-tól 1958-ig volt ismét az állampárt tagja. Ebben az évben 1956-os szerepvállalása miatt fegyelmivel elküldték az egyetemről, öt évig gimnáziumban tanított, írásai nem jelenhettek meg, útlevelet nem kaphatott. 1963-tól az MTA Szociológia Kutatócsoportjának munkatársaként filozófiai kérdésekkel foglalkozott. 1968-ban aláírta a csehszlovákiai bevonulás elleni tiltakozást, emiatt ismét “parkolópályára” tették. 1973-ban az MSZMP Politikai Bizottsága határozatában Heller filozófiai nézeteit is antimarxistának nyilvánította, ezután négy évig “politikai munkanélküliként” fordításokból élt.

1977-ben második férjével, a szintén filozófus Fehér Ferenccel elhagyta az országot, és előbb Melbourne-ben, a La Trobe Egyetemen tanított, majd 1986-tól a New York-i Új Társadalomtudományi Főiskola professzora lett. 1989-ben hazatért, 1995-től a szegedi JATE filozófiai és a budapesti ELTE esztétikai tanszékének egyetemi tanára volt, és tanított New Yorkban is. 1999-ben nyugdíjba vonult, 2010-től professor emeritaként ismét tanított az ELTE Esztétika Tanszékén. 1990-től az MTA levelező, 1995 óta rendes tagja volt.
Heller Ágnes műveinek nagy részét az 1994-ben elhunyt Fehér Ferenccel közösen publikálta. Fő kutatási területe az etika és a történetfilozófia volt. Pályája kezdetén munkáit a marxizmus és az újbaloldali gondolkodás jellemezte, később inkább posztmodern szempontból értelmezte az etikát és a modern világot, új megközelítési lehetőségeket kínált fontos társadalomelméleti problémák megoldásához. Magyarul megjelent munkái közül kiemelkedik A reneszánsz ember (1967), a Portrévázlatok az etika történetéből (1976), a Diktatúra a szükségletek felett (1979, Fehér Ferenccel és Márkus Györggyel), Az igazságosságon túl (1987), A történelem elmélete (2001), A “zsidókérdés” megoldhatatlansága (2004), Megtestesülés. Filozófiai esszék (2005), Trauma (2006), Ímhol vagyok. A Genezis könyvének filozófiai értelmezései (2006), Sámson (2007), A halhatatlan komédia (2007), New York-nosztalgia (2008), Filozófiám rövid története (2009), Kertész Imre. Négy töredék (2009), A mai történelmi regény (2010). Az önéletrajzi emlékezés filozófiája (2015) A filozófia rövid története gólyáknak (2016). 1998-ban Bicikliző majom címmel Kőbányai Jánossal közös műveként jelent meg interjú-önéletrajza, 2009-ben Rózsa Erzsébet monográfiát írt róla Se félelem, se keserűség címmel.

Heller Ágnes 1981-ben Lessing-, 1995-ben Széchenyi-, 1996-ban Hannah Arendt-díjat kapott, 2006-ban az európai kultúra kutatásában szerzett érdemeiért elnyerte a dán Sonning-díjat. 2008-ban Budapest díszpolgára lett, ebben az évben a dél-izraeli Beér-Seva város Ben Gurion Egyeteme díszdoktorává avatta, és megkapta a Karel Kramár emlékérmet is, mert negyven évvel korábban, 1968-ban tiltakozott a prágai tavasz leverése, Csehszlovákia megszállása ellen. 2010-ben Goethe-érmet kapott, 2012-ben a németországi Oldenburg városa a Carl von Ossietzky-díjat adományozta neki, az olaszországi Primo Levi Kulturális Központ pedig neki ítélte a Primo Levi 2012 nemzetközi díjat. 2014-ben a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége Radnóti-díjjal tüntette ki.

(MTI)

VISSZA A KEZDŐOLDALRA

1930. június 4-én született Budapesten. Dédapja Vészi József, a Pester Lloyd főszerkesztője, nagyapja Molnár Ferenc író, apja Horváth Zoltán, a Népszava főszerkesztője volt, anyja második férje, Sárközi György író után Sárközi Mártaként vált ismertté. (Az ebből a házasságból származó féltestvére Sárközi Mátyás Londonban élő író.) A család élete tele van irodalomtörténeti érdekességekkel, szülei kiterjedt baráti köre szintén az értelmiség színe-javából került ki. Gyermekévei a Molnár Ferenc által rájuk hagyott villában teltek, de hatévesen egy esztendőt súlyos beszédhibája miatt a siketnémák és vakok intézetében töltött. 1944-ben a Gestapo lefoglalta a villát, Ádámot Erdei Ferenc tanyájára menekítették. A háború után öccsével együtt három évet töltött Sztehlo Gábor “gyermekköztársaságában”, a Gaudiopoliszban, ahol ő volt a kultuszminiszter. Sárközi György halála után anyjuk vitte tovább a Válasz folyóiratot, ami felemésztette a villát, így egy zugligeti szoba-konyhás házban kötöttek ki, amely egyszerre volt irodalmi szalon és menedékhely sokak számára. Apját belekeverték a Rajk-perbe, csak 1956-ban szabadult.
1948-tól a Gödöllői Agrártudományi Egyetem hallgatója volt, de mert fellázadt az oktatás szelleme miatt, egy év múlva kirúgták. 1952-ben sorkatonaként került Forrai Miklós segítségével a Honvéd Együttesbe, leszerelése után is itt maradt, később az együttes karvezetője lett. 1956-ban a forradalom kitörése idején kínai turnén voltak, s hazafelé megtagadtak egy moszkvai fellépést, ezért az együttes nagy részét, így őt is, elküldték.

Horváth Ádám 1957-ben került a Magyar Televízióhoz külsősként, előbb Apáthi Imre asszisztense volt, majd a televízió munkatársa, 1959-től pedig rendező. Munka mellett Máriássy Félix tanítványaként elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, ahol 1965-ben kapott diplomát. 1967-től a Magyar Televízió művészeti főosztályának vezető rendezője lett, 1967-ben BBC-, 1968-ban RAI-ösztöndíjas volt, ugyanebben az évben kezdett tanítani a főiskolán televíziós rendezést.
1963-ban ő készítette az első televíziós portréfilmet Székely Mihályról, s ő volt az első színes adás rendezője is 1969. április 5-én. 1983-tól a Magyar Televízió főrendezője és egyetemi tanár, 1990-ben a tévé elnökségének tagja, 1994-95-ben az MTV elnöke volt. 1993-tól a főiskolán a szerkesztő-műsorvezető-riporter szak vezetője, 1994-től nyolc évig rektorhelyettes, 2005-től emeritus professzor volt.
A több mint negyven televíziós év alatt háromezernél is több műsort rendezett, s szinte minden műfajban dolgozott. Talán a legismertebb és legnépszerűbb munkája az első magyar teleregény, a Szomszédok, amelynél először hat adásra kérték fel, végül háromszázharminckét rész készült 1999-ig, majd a 2004-ben indult sokban hasonló új sorozata, az Életképek. Főbb rendezései közé tartozik még a Háry János, a Psalmus Hungaricus, A fából faragott királyfi, Verdi Rigolettója. Nevéhez fűződik számtalan komolyzenei műsor és koncert, valamint 1989. június 16-án Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének televíziós rendezése.
Munkásságáért 1970-ben Balázs Béla-, 1985-ben Erkel Ferenc-díjat kapott. 1978-ban érdemes művész, 1990-ben kiváló művész lett, rendezői életművéért 1991-ben megkapta a tévékritikusok díját. 2002-ben a XIII. kerület díszpolgárává, 2004-ben a Magyar Televízió örökös tagjává választották. 2007-ben Kossuth-díjjal tüntették ki több évtizedes nagysikerű rendezői munkássága elismeréseként.

(MTI)

VISSZA A KEZDŐOLDALRA

Újabb hevedert kell bekötni a dunai hajóbalesetben elsüllyedt Hableányra, mert sérülést találtak a hajó jobb oldalán – hangzott el az M1 aktuális csatorna kedd délelőtti műsorában.

Az M1-en azt mondták: a kiemelést megnehezítette, hogy a Hableány besodródott az uszály alá. Götz Sándor hajómérnök elmondta: a hajón látható sérülés nem akadályozza a kiemelés folytatását. Az M1-en az is elhangzott, hogy a megtalált holttestek között van az egyetlen gyermekáldozat is. A mentés helyszínén van Pintér Sándor, Magyarország belügyminisztere is.

Négy holttestet hoztak ki a búvárok a Hableány roncsából kedd 8 óra 20 percig – jelentette a helyszínről az MTI tudósítója. A búvárok még négy embert keresnek a Hableány utasai közül.

(MTI)

VISSZA A KEZDŐOLDALRA

Győrfi Pál a sajtótájékoztatón hozzátette: hét embert könnyű sérülésekkel vittek kórházba. Gál Kristóf, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője azt mondta: negyed tízkor érkezett a bejelentés, hogy egy turistahajó felborult a Dunán.

Eddig hét holttestet és hét könnyebb sérültet találtak, de az elsüllyedt hajó fedélzetén 33 dél-koreai turista és kéttagú személyzet tartózkodott. Az erős sodrás miatt már a főváros alatti folyószakaszra koncentrálnak a mentésben részt vevők.

Kolozsi Péter, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője azt mondta: 96 hivatásos tűzoltóval, tűzoltóautókkal, speciális műszerekkel is keresik a túlélőket. Azt mondta, a keresés elhúzódó folyamat lesz. Az M1 aktuális csatornán elmondták: a helyszínen tartózkodik Pintér Sándor belügyminiszter és Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár is. Horváth Ildikó az MTI-nek elmondta: három nagy kórház fogadja a dunai hajóbaleset sérültjeit.
Az államtitkár a magyar kormány nevében részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak. Egyúttal megköszönte a mentésben részt vevők munkáját.

75 évvel ezelőtt

A legutóbb 75 évvel ezelőtt volt olyan súlyos hajós baleset Magyarországon, mint amilyen szerda este történt a Margit híd közelében – mondta Horváth Imre, a Magyar Hajózási Országos Szövetség főtitkára csütörtök reggel az MTI-nek.

A szakember elmondta, 75 évvel ezelőtt a Balatonon borult fel egy hajó, s akkor is többen meghaltak. Ugyanakkor a mostanihoz hasonló, de csak sérüléssel járó baleset már történt pontosan ugyanott, mint szerdán: egy sétahajó és egy szállodahajó ütközött össze másfél évvel ezelőtt.
Az okokról azt közölte, egyértelműen emberi hiba állhatott a szerda esti baleset hátterében, hiszen ezek a hajók fel vannak szerelve műholdas helymeghatározóval, így négy méteres pontossággal meg tudják határozni a saját és a többi hajó helyzetét, illetve mozgását. Mivel szerda este nem voltak annyira rossz látási viszonyok, akár szemmel is követni lehetett volna a másik hajó mozgását – tette hozzá.
A baleset körülményeiről Horváth Imre azt közölte, komoly sérülést szenvedhetett a kishajó, mivel nagyon gyorsan süllyedt el, feltehetően nagy sebességgel ment neki a szállódahajó. Egy akkora vízi jármű, mint a szállodahajó 12-15 kilométer per órával tud menni, és mintegy 1000 tonnát nyom – tette hozzá.

A balest körülményeit minden részletre kiterjedően tisztázni tudják majd – mondta Horváth Imre -, hiszen a hajók mozgását egy “külső feketedoboz” rögzíti. Ez azt jelenti, hogy a közlekedési adatokat folyamatosan rávetítik egy térképre, de rögzítik a rádióforgalmat is, s így követnek minden hajót.
A főtitkár hangsúlyozta, a magyarországi előírások szigorúan szabályozzák a hajóforgalmat, de a fővárosi szakasz még éjszaka is nagyon telített, átlagosan mintegy 70 hajó közlekedik ilyenkor is. Ugyanakkor a hajózás biztonságosnak mondható, hiszen csak ritkán vannak balesetek, s olyan súlyosak, mint a szerda esti, még ritkábban.

A mentést már a főváros alatti folyószakaszra koncentrálják

Az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli információi szerint az erős sodrás miatt már a főváros alatti folyószakaszra koncentrálnak a mentésben részt vevők.
A helyszínen van egy mentőhajó, amiről azt vizsgálják, hogy miként lehetne kiemelni a Hableány nevű sétahajó roncsát. Az M1 információi szerint három méter mély lehet a Duna azon a szakaszon – a Margit hídhoz közel -, ahol a hajó elsüllyedt.

(MTI)

VISSZA A KEZDŐOLDALRA

Május első vasárnapján a 16 iskolából érkező magyar résztvevők 33 további európai ország mintegy 2800 fiatal filmrajongójával párhuzamosan nézték meg a díjra jelölt három filmet.

A filmek megtekintését követően a fiatalok megtárgyalták a látottakat, majd szavaztak kedvencükről. Ezt követően az eredményeket videókonferencia keretében közölték a németországi Erfurttal, ahol a korábbi belga zsűritag Ivana Noa vezette a díjátadó ceremóniát – közölte az EFA hétfőn az MTI-vel.

Az élőben közvetített díjátadó VOD tartalomként továbbra is elérhető a yaa.europeanfilmawards.eu honlapon.

A három idei jelölt filmet európai szakemberekből álló zsűri választotta ki: a fiatalok a Fight Girl (rendező: Johan Timmers, Hollandia/Belgium), a Los Bando (rendező: Christian Lo, Norvégia/Svédország) és az Oldboys (rendező: Toby MacDonald, Anglia/Svédország) című ifjúsági filmek közül választhatták ki kedvencüket.

A három jelölt film továbbra is megtekinthető a Fiatal Közönség Díj honlapján.

– MTI –

VISSZA A KEZDŐOLDALRA

Szívelégtelenségben hunyt el hétfő hajnalban a pennsylvaniai Phoenixville-ben lévő otthonában – közölte mostohafia, Charles Segal.

Lukács János Albert néven 1924. január 31-én született Budapesten. Polgári családból származott, édesapja orvos volt. Tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem történelem szakán kezdte meg. A második világháború idején zsidó származású édesanyja miatt munkaszolgálatra hívták be, ahonnan 1944 nyarán megszökött, sikerült túlélnie a nyilas rémuralmat és Budapest ostromát. Miután a szovjetek magyarországi jelenlététől nem várt semmi jót, útlevélkérelmét pedig elutasították, 1946-ban átment a határon Ausztriába, és végül az Egyesült Államokban telepedett le.

1947-től 1994-es nyugdíjazásáig Philadelphiában a Chestnut Hill College történészprofesszora volt. Évekig adott elő vendégprofesszorként a legrangosabb intézményekben, többek között a Columbia Egyetemen, a Pennsylvaniai Egyetemen, a Johns Hopkins Egyetemen és a Princeton Egyetemen. Az 1980-as évektől rendszeresen járt haza Magyarországra, a rendszerváltás után előadásokat tartott a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen és az ELTE-n.

Több mint 30 könyve jelent meg, több száz tudományos cikket publikált. Fő kutatási területe a második világháború története volt, és sokat írt az amerikai történelemről és történetfilozófiai kérdésekről, kedvenc műfaja a közérthető, mégis magas nyelvi és szakmai színvonalon álló esszé. Első jelentősebb munkáját 1953-ban adta ki Nagyhatalmak és Kelet-Európa címmel. A hidegháború története című 1961-es művét mind a mai napig a hidegháborús korszak egyik legjobb elemzésének tartják, a könyvet 1966-ban bővített változatban is megjelentette.

Népszerű az Utolsó európai háború (1939-1941), valamint az 1945: Nulla év című munkája is. 1984-ben adta ki Az Egyesült Államok huszadik századi története című összefoglalását, 1988-ban pedig a magyar főváros múltjáról írt Budapest 1900 című könyvében.

A párviadal című műve a második világháború egyik legizgalmasabb szakaszának dokumentumokon alapuló krónikája, a Churchill és Hitler közötti, 1940. május-júliusi nyolcvannapos párbajról szól, amikor az új brit miniszterelnök egyedül nézett szembe az Európát meghódító náci Németországgal. 1997-ben került a könyvesboltokba A történelmi Hitler című munkája, amely nem Hitler-életrajz, hanem a náci Harmadik Birodalom vezéréről megjelent biográfiák elemzése, de vizsgálja Hitler személyiségét és gondolkodását is.

Számos történetfilozófiai és önéletrajzi jellegű esszét is publikált, kiemelkedik közülük az általa is legjelentősebbnek tartott A történelmi tudat, avagy a múlt emlékezete (2004).

John Lukacs volt az amerikai katolikus történészek szövetségének elnöke, munkásságát az Egyesült Államokban 1991-ben Ingersoll-díjjal, 2001-ben George Washington-díjjal jutalmazták. Magyarországon 2001-ben megkapta a Corvin-láncot, 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét a csillaggal, 2014-ben Széchenyi-nagydíjjal ismerték el tudományos pályafutását. Több egyetem is díszdoktorává fogadta, 2009-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetemtől kapott díszdoktori elismerést.

Lukacs önmagát nem is konzervatívnak, hanem “reakciósnak”, a letűnőben lévő polgári kor képviselőjének nevezte, aki a populizmust tartotta a modern demokráciára leselkedő legnagyobb veszélynek. Mint magyarul is megjelent önéletrajzi kötetében, az Egy eredendő bűnös vallomásaiban (2001) írja, a reakcióst az különbözteti meg a konzervatívtól, hogy a megőrzés pártján van ugyan, de nem nacionalista. 2006-ban ugyancsak Egy eredendő bűnös vallomásai címmel riportfilmet forgattak vele Budapesten, amelyben életéről, a történelmi tudatról, Európáról és Amerikáról, az európai civilizáció válságáról, phoenixville-i otthonáról és szülővárosáról, Budapestről beszélt. 2013 májusában Búcsúelőadások címmel két előadást tartott a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán.

Magyar-amerikai kettős kötődését természetesnek vette. “Nekem Magyarország a hazám, és Amerika az otthonom. Én Magyarország fia vagyok. De tovább megyek. Az előbb azt mondtam, magyarul érzek. Ez az érzés olyan valami, amit az ember csak az anyjától kaphat. Innen nézve Magyarország az anyám, Amerika a feleségem” – vallotta egyik interjújában.

– MTI –

VISSZA A KEZDŐOLDALRA

Mint kifejtették: a Kőszegi-hegységben vasárnap reggel óta hat centiméteresre növekedett a hóréteg. Az Írott-kőn hófúvás is volt és fagypont alatt alakult a hőmérséklet. Az erdőben több fát kidöntött a viharos szél.

A Kőszegi-hegység mellett hétfőn a Bakonyban és az Északi-középhegység magasabb csúcsain is kialakult mérhető hóréteg, a legutóbbi mérés alapján Kékestetőn két centiméter friss hó hullott.

A május 6-ai hóvastagságrekord nyolc centiméter, amelyet 1957-ben jegyeztek fel Kékestetőn.

A meteorológiai szolgálat előrejelzése szerint a héten folytatódik a változékony időjárás. Kedden és szerdán nem várható számottevő csapadék, a hőmérséklet helyenként fagypont körül alakulhat. A hét második felében ismét többször várható eső, és lassan melegszik az idő, de vasárnap újabb hidegfront várható.

– MTI –

VISSZA A KEZDŐOLDALRA

Közleményük szerint 2018-ban a folyamatban lévő peres ügyek száma a 2010. évi 14 579-ről annak 55 százalékára, 8050-re csökkent. Ez valamennyi korábbi időszaknál kedvezőbb eredmény.

A járásbíróságok a 2010. évi 10 110 két éven túl folyamatban lévő ügyet 5772-re, a törvényszékek elsőfokú tanácsai a 2010. évi 3635 ügyet 1771-re csökkentették 2018 végéig.

A törvényszéki másodfokú 1 éven túli ügyek csökkenése 11 százalék. Az ítélőtáblákon még nagyobb mértékű az ügyek számának mérséklődése: összességében 58 százalékkal csökkent 2018 végére a 6 hónapon túli ügyek aránya 2010-hez képest – közölte az OBH.

– MTI –

VISSZA A KEZDŐOLDALRA

Mint írták: az áprilisban hullott csapadék csak a szárazság mérséklésére volt elegendő, májusban azonban végre megérkezett a több napon át tartó áztató eső is. Az esős, hűvös hétvége és hétkezdet után keddtől átmenetileg szárazabbra fordul az időjárás, de a hőmérséklet továbbra is az ilyenkor megszokott értékek alatt marad. Újabb csapadékzóna csütörtökön vonul át az országon, és az előttünk álló hétvégén sem lesz száraz az idő.

Az elmúlt héten számottevő mennyiségű eső hullott a talajok átnedvesítése szempontjából is. A felszíni talajréteg országszerte nedves, sáros, a felső 20 centiméter is telített, vagy közel telített nedvességgel. Jelentősen javult a középső rétegek nedvességtartalma is, már mindenütt 50 százalék fölött alakul ez az érték a felső 50 centiméteren, de a csapadék alsóbb rétegekbe szivárgása még nem történt meg. A telítettséghez képesti vízhiány is sokat csökkent a csapadék hatására, a felső egy méteres talajrétegből jellemzően már csak 30-70 milliméter közötti nedvesség hiányzik.

A csapadékos idő beköszöntével gyors fejlődésnek indultak mind az őszi, mind a tavaszi kalászosok, bár a vasárnap beáramlott hideg levegő némiképp megtorpantja ezt a növekedést. Az őszi árpa már a kalászhányás, a búza pedig a szárba indulás fenológiai fázisában jár. A repce lassan elvirágzik, sokfelé már a becőképződés állapota a jellemző. A napraforgó és a kukorica vetése még folyamatban van, már kisorolt táblák is megjelentek. A csapadékos idő nem csak haszonnövények fejlődésére, hanem a gyomok növekedésére, a kártevők elszaporodására és a különböző növénybetegségek elterjedésére is kedvezően hat, bár az alacsony hőmérséklet egyelőre hátráltatja ezek elszaporodását.

Azt írták, ezen a héten is változékony marad az időjárás. Kedden és szerdán számottevő csapadék sehol sem valószínű. Csütörtökön egy frontrendszer vonul át az ország fölött nyugat, délnyugat felől északkeleti irányba, melyből előbb a Dunántúlon, majd a nap második felében keleten kell esőre, záporokra számítani. Pénteken főként keleten, északkeleten várhatók záporok, néhol zivatarok, majd szombat estétől ismét egy magassági hidegörvény hoz a jelenlegi számítások szerint elsősorban a Dunántúlra csapadékot. A keleti országrészben szerdán, csütörtökön és szombaton jelentősen mérséklődik a légmozgás, a Dunántúlon azonban továbbra is gyakran lesz élénk vagy erős a szél.

A hőmérséklet a héten az átlagosnál alacsonyabban alakul. A minimumok a legtöbb helyen egész héten 10 fok alatt várhatóak. Kedden hajnalban a Nyugat-Dunántúl szélvédett területein talajmenti fagyok is lehetnek, szerdán a fagyzugos tájakon 2 méteres magasságban is előfordulhat gyenge fagy. Csak lassan melegszik az idő, pénteken még csak kevés helyen, szombaton már többfelé emelkedik 20 fok fölé a hőmérséklet, de vasárnaptól újabb lehűlésre van kilátás. Az 5 centiméteres talajhőmérséklet a hét végére jellemzően 14-15 fokra melegszik vissza.

– MTI –

VISSZA A KEZDŐOLDALRA

Korábban Ujhelyi István bécsi sajtótájékoztatóján közölte: a szociáldemokraták lehetséges együttműködéséről tárgyalt Andreas Schiederrel, az ugyancsak ellenzéki Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) európai parlamenti (EOP) listavezetőjével.

A Fidesz reagálásában azt írta, az MSZP azzal a bevándorláspárti Osztrák Szociáldemokrata Párttal “borul össze”, amelynek jelentős felelőssége van abban, hogy Ausztriát és Bécset elözönlötték a bevándorlók.

Közölték továbbá: a bevándorláspártiak azért támadják folyamatosan Orbán Viktort, Matteo Salvinit és a hétfőn Budapesten lévő Heinz-Christian Strache osztrák alkancellárt, mert ők felemelik a szavukat a bevándorlás ellen, és kiállnak a határvédelem és a nemzetek Európája mellett.

– MTI –

VISSZA A KEZDŐOLDALRA

Orbán Viktor a közös nemzetközi sajtótájékoztatón azt mondta: Heinz-Christian Strachéra és a pártjára volt szükség ahhoz, hogy az osztrák álláspont bevándorlásellenessé változzon és szimpátiával figyelje a magyar határvédelmet. Megjegyezte, a korábbi baloldali osztrák kormány mindent megtett azért, hogy Magyarország ne tudja megépíteni a déli határkerítést, a jobboldali kormánnyal azonban ez a helyzet megváltozott.

Arról is beszélt, hogy szeretnék, ha olyan változások történnének Európában, mint amilyenek Ausztriában történtek. Ha Ausztriában lehetséges, hogy a jobbközép kormányzópárt együttműködik a jobboldali, hazafias párttal, miért ne történhetne meg ez európai szinten is – vetette fel a kormányfő, úgy fogalmazva, hogy ami Bécsben működik, az Brüsszelben is működőképes lehet.

Az európai baloldalt “reménytelenül bevándorláspártinak” minősítette, jelezve, hogy ha a jobbközép pártok ezzel a baloldallal működnek együtt, előbb-utóbb kompromisszumokat kell kötniük, “ezért mi az európai nagykoalíció helyett a jobbra való nyitás lehetőségének a megfontolását is napirenden akarjuk tartani”.

A baráti találkozón egyetértés volt abban is, hogy a keresztény kultúrának elsőbbséget kell adni az országaikban, a nők tisztelete, a szólás- és vallásszabadság, valamint a választójog egyenlősége ugyanis csak a keresztény kultúrkörben tartható fenn – mondta Orbán Viktor.

A magyar-osztrák kétoldalú kapcsolatokat rendezettnek és sikeresnek értékelték, és kiálltak a gazdasági együttműködés fejlesztése mellett – közölte a tárgyalásról a miniszterelnök, aki két, gazdaságilag sikeres ország együttműködésére számít.

Szerinte az európai baloldal gazdasági kérdésekben szocializmust hirdetett meg, ami – mondta – adóemelésekkel, bürokráciával és eladósodással jár együtt. “Magyarország élt már szocialista gazdasági rendszerben, nem vált be, szeretnénk, ha Brüsszelben sem próbálkoznának ezzel” – jelentette ki.

A néppárti Manfred Weber jelöltségét firtató kérdésre Orbán Viktor azt felelte: a magyar kormány és vezetője nem kerülhet abba a helyzetbe, hogy olyan embert támogat európai bizottsági elnöknek, aki eleve bejelenti, hogy ő “köszöni szépen”, nem tart igényt a magyarok szavazataira.

Manfred Weber azt találta mondani, hogy a magyarok szavazatával nem kíván európai bizottsági elnök lenni – idézte az európai néppárti (EPP) politikus szavait a kormányfő, aki ezt egy súlyos álláspontnak, a választók tiszteletére vonatkozó elv megsértésének nevezte.

Orbán Viktor úgy fogalmazott, a kampány alapján úgy látja, a brüsszeli bizottsági elnöki posztra jelölt politikusok – az úgynevezett csúcsjelöltek – alkalmatlanok a testület vezetésére. Arra számít, hogy egy bonyolult tárgyalássorozat előzi majd meg a leendő elnök megválasztását.

“Keressük a megfelelő jelöltet” – mondta, megjegyezve: “itt van végre egy pont, ahol egyetértünk Weber úrral, nem lenne helyes, ha a magyarok szavazatával lenne bizottsági elnök”.

Szavai szerint jelenleg ugyan a bevándorláspárti politikai erők, ahová a baloldalt és az EPP nagyobbik részét sorolta, erős pozíciókkal rendelkeznek, de a bevándorlásellenesek – az EPP jobboldala és az ettől jobbra álló politikai mező, a hazafias pártok – megerősödése kiegyensúlyozottabb helyzetet fog eredményezni.

Reményét fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy az Európai Tanácsban nőni fog azok száma, akik a néppárt jobbszárnyához vagy az attól jobbra eső pártokhoz tartoznak.

A Fidesz néppárti tagságáról szólva megerősítette: a Fidesz nem tudja elképzelni a helyét egy olyan EPP-ben, amelyben a bevándorláspárti erők vannak többségben, “ezért is kellett felfüggesztenünk a tagsági jogainkat, hogy megvárjuk, a választás után merre fordul a néppárt”. A jobbra nyitás – amit a Fidesz képvisel – azonban kisebbségben van az EPP-ben – jelezte, majd kijelentette: ha a Fidesznek van joga stratégiai kérdésben kisebbségben maradnia az EPP-ben, akkor azt fogja tenni, ha azonban a pártcsalád “intoleránssá” válik, “akkor természetesen máshol kell keresnünk a helyünket”.

Hangsúlyozta ugyanakkor, minden döntéssel megvárják az európai parlamenti (EP-) választást. Ezért nem kaptak meghívást például a Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes által szervezett milánói politikai találkozóra sem, mert az EP-választási eredmény ismerete nélkül nem szeretnének sehova elmenni – mondta.

A lisszaboni szerződés újratárgyalásával kapcsolatban azt közölte: talán más okokból, mint a kezdeményezést bejelentők, de ő is örülne, ha “a szerződés kérdését ki lehetne nyitni”, a hatályos szerződésbe ugyanis “bele vagyunk kényszerítve”.

A magyar-osztrák együttműködést érintő kérdésre a miniszterelnök megjegyezte: noha vannak érdekellentétek, azok jó szándékkal és intellektuális erővel kezelhetők. Álláspontja szerint minden ilyen kérdésben – köztük az alsóbbrendű utak határzárának ügyében – képesek lesznek megoldásokat találni. A családi pótlék ügyében például úgy határoztak, az európai bírósági döntés után tűzik napirendre a témát, a határátkelőhelyek ügyét pedig közös bizottságok próbálják orvosolni.

A sajtótájékoztató végén Orbán Viktor közölte: számon tartják, mely pártok és mely személyek álltak ki a magyarok mellett az európai baloldal által Magyarország ellen indított támadásokkor. Az FPÖ látványosan, egyértelműen kiállt Magyarország mellett, és “ezt mi nem fogjuk elfelejteni” – tette hozzá.

– MTI –

VISSZA A KEZDŐOLDALRA

A magyar diplomácia vezetője erről a visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) és a keleti partnerség országai (Moldova, Fehéroroszország, Ukrajna, Örményország, Georgia és Azerbajdzsán), illetve az EU soros elnökségét ellátó Románia külügyminisztereinek pozsonyi találkozója után beszélt.

A tanácskozáson elsődlegesen gazdasági, azon belül kereskedelmi és energetikai témák, valamint biztonsági kérdések kerültek terítékre.

Szijjártó Péter elmondta: Európának egyértelműen az az érdeke, hogy a világgazdaság legfontosabb szereplőivel közeli és szoros együttműködést építsen ki, és így egyértelmű érdeke az eurázsiai szabadkereskedelmi térség gondolatának újraindítása.

“A szabadkereskedelmi térség létrehozása egyértelműen szolgálná Magyarország nemzetgazdasági érdekeit is” – tette hozzá.

Kifejtette: a keleti partnerség hat országával Magyarország 1300 milliárd forintnyi kereskedelmet bonyolít egy év alatt, ezért minél kevesebb a bürokratikus akadály a kereskedelem útjában, annál jobb.

Szijjártó Péter rámutatott: az eurázsiai szabadkereskedelmi térség gondolata már évekkel ezelőtt megfogalmazódott, de most, hogy Kína Egy övezet, egy út kezdeményezése egyértelműen diktálja a világgazdasági változások tempóját, indokolt, hogy ez a téma újra napirendre kerüljön.

A magyar külügyminiszter a kezdeményezésről elmondta: annak keretében a gazdasági együttműködés szorosabbra fűzéséhez alapvető szükségességű infrastrukturális fejlesztésekre kerül sor.

“Összességében a szabadkereskedelem is érdekünk és az eurázsiai gazdasági együttműködés szorosabbra fűzése is érdekünk” – szögezte le Szijjártó Péter. Hozzátette: a hat ország közül hárommal (Ukrajnával, Moldáviával, Georgiával) már folyamatban van a szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtása, most pedig azt javasolják, hogy ezt bővítsék ki a másik három országra is.

A találkozón szó volt a résztvevők közötti energetikai együttműködésről is. Ezzel összefüggésben a magyar diplomácia vezetője elmondta: Magyarországnak egyértelműen az az érdeke, hogy a déli gázfolyosón annyi gázt szállítsanak az azeriek Délkelet-Európába, hogy azzal számítani lehessen a közép-európai gázellátás tekintetében is.

“Több forgatókönyvvel számolunk a magyar gázbeszerzés diverzifikálása tekintetében, de sajnos ezek közül az egyik lassabban halad, mint a másik, ezért fontos, hogy az azeri gázt is a lehetséges forgatókönyvek között tartsuk” – jelentette ki Szijjártó Péter, rámutatva: ezért is szorgalmazzák, hogy az Európai Unió minden támogatást adjon meg a déli gázfolyosó fejlesztéséhez.

– MTI –

VISSZA A KEZDŐOLDALRA

A minisztérium által az MTI-nek hétfőn eljuttatott közlemény szerint a tárcavezető hangsúlyozta, hogy Magyarország kiváló ökológiai adottságokkal rendelkezik a korszerű mezőgazdasági termelés kialakításához, a megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszer előállításához.

Hozzátette, a magyar kormány által képviselt GMO-mentes politika eredményeként soha, egyetlen génmódosított növény sem került köztermesztésbe az országban, az jelenleg is teljeskörűen tiltott.

Nagy István kiemelte, a magyar GMO-mentes stratégia nem változik, Magyarország továbbra is kiáll az Alaptörvényben meghatározott célért, azaz a magyar mezőgazdaság GMO-mentességéért.

A tematikus napon több mint 50 szakértő képviselte a magyar, géntechnológiai tevékenységeket végző kutatóintézeteket, vállalkozásokat, egyetemeket, növénynemesítőket, valamint az engedélyező és ellenőrző hatóságokat. A vitában részt vettek többek között környezet- és természetvédő civil szervezetek, méhészeti szakemberek, valamint az élelmiszer-és takarmányiparban dolgozó szakértők is.

– MTI –

VISSZA A KEZDŐOLDALRA

Időjárási helyzet Európában

Nagy kiterjedésű ciklon örvénylik az Atlanti-óceán felett, ami egyelőre távol van az európai partoktól, szakadozott, vékony felhőzete éri csak el a Brit-szigeteket. Ugyancsak alacsony légnyomás alakítja Skandinávia időjárását, ami ott sok felhőt generál, és több helyen esik az eső is. A legmagasabb nappali hőmérséklet arrafelé 4 és 10 fok között alakul. Egy hosszan elnyúló frontrendszer hullámzik Oroszországtól Belorusszián és a Keleti-Kárpátokon át a Földközi-tenger középső medencéjéig. E mentén sok a felhő, és többfelé esik az eső. Különösen a Kárpát-medence környezetében, a Balkánon, illetve Olaszország északi részén esik jelentős mennyiségű, 10 mm-t meghaladó csapadék, de a hegyekben, és a hevesebb gócokban 20-50 mm is előfordul. Az eső mellett az Alpokban több helyen havazás is előfordul. Az említett front két oldalán jelentős a hőmérséklet-különbség: a meleg, keleti oldalán 20, 25, a hideg oldalán 9, 14 fok között változik a csúcshőmérséklet. A csapadékos időjárással ellentétben az Alpoktól nyugatra és a Pireneusi-félszigeten száraz idő van, több órára kisüt a nap. Északabbra hűvösebb légtömeg helyezkedik el, csak néhol emelkedik 15 fok közelébe a hőmérséklet, azonban Dél-Spanyolországban és Portugáliában néhol már 27 fok is előfordul. A Kárpát-medencébe hideg, és kedden már szárazabb légtömeg érkezik, ezért itt is véget ér a napok óta tartó csapadékos idő.

Előrejelzés az ország területére kedd estig

Túlnyomóan borult idő várható, majd estétől nyugat felől felszakadozik, csökken a felhőzet. Kedden a legtöbb helyen kisüt a nap, majd napközben gomolyfelhők képződnek, és felhőátvonulások várhatók, a legkevesebb napsütés a keleti megyékben várható. Délután még többfelé kell esőre, záporra számítani, de fokozatosan szűnik a csapadék, legtovább a Duna-Tisza közén és a Dunántúl keleti felén eshet. Éjfél után már sehol sem valószínű csapadék. Az északi, északnyugati szelet sokfelé erős, a Dunántúl északi részén, illetve a Zemplén térségében viharos lökések kísérik. Éjszakára veszít erejéből a szél, de erős lökések még ekkor is előfordulhatnak.

A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 2, 7 fok között alakul, a szélvédett nyugati és északi tájakon talaj menti fagy is előfordulhat.

A legmagasabb nappali hőmérséklet kedden 13 és 16 fok között valószínű.

– MTI –

VISSZA A KEZDŐOLDALRA

A NATO Biztonsági beruházási program, valamint a Modern városok program keretében az elkövetkező időszakban fejlesztik a kecskeméti légibázist, ezért a fel- és leszállópálya a gurulóutakkal május közepétől legalább fél évig nem lesz alkalmas repülőgépek fogadására – írták a közleményben.

Az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis Gripen géppárja átmenetileg Pápán látja el a fegyveres légvédelmi készenléti szolgálatot.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy az áttelepülés ideje alatt – valamint a feladatok ellátásának függvényében időszakosan – az ideiglenes állomáshely körzetében a megszokottnál nagyobb hanghatásra lehet számítani. Kitértek arra is, hogy a szükséges technikai eszközök szállítása közúton és vasúton történik, ezért az 52-es és a 8-as számú főutakon hétfőtől szerdáig, majd pénteken, valamint jövő hétfőn megnövekedett forgalomra számíthatnak az arra közlekedők.

A Magyar Honvédség a vonatkozó jogszabályokat betartva törekszik arra, hogy a lehető legkisebb mértékben zavarja az állampolgárok nyugalmát – írta a HM.

– MTI –

VISSZA A KEZDŐOLDALRA

A bátonyterenyei Nógrád Megyei Váci Mihály Gimnázium igazgatója, Csank Csaba az MTI-nek arról számolt be, hogy a vizsgázók nem találták nehéznek a feladatokat, érdekesnek ítélték a szinkronizált filmről szóló érvelést és a régészeti leletről szóló hivatalos levél írását. Mint mondta, az idő is elég volt a megoldásokra.

A műértelmezési feladatokból fele-fele részben választották a Mándy Iván-novella elemzését, illetve József Attila Kertész leszek és Radnóti Miklós Istenhegyi kert című versének összehasonlítását. Az igazgató azt is elmondta, hogy nem lehetett számítani ezekre a feladatokra, egyedül Radnóti születésének 110. évfordulójához lehetett kötni egy elemzést.

A diákok pozitív érzésekkel jöttek ki a magyar érettségiről, meg voltak elégedve a kapott feladatokkal és témákkal, így remélhetőleg nem lesz sok munka a feladatok kijavításával sem – mondta az MTI kérdésére Szabóné Sándor Gabriella, a nyíregyházi Szent Miklós Görögkatolikus Gimnázium szaktanára.

Úgy fogalmazott, hogy a gyerekek szerint jó téma volt a népi játékokról szóló szövegértési feladat, a szövegalkotási feladatrészben a szinkronizált filmekről írt érvelést választotta az érettségizők többsége. A vizsga második részében szinte mindenki a Mándy-novellaelemzést dolgozta ki , ezt tűnt könnyebben megoldható feladatnak az összehasonlító verselemzésnél.

A szaktanár megjegyezte, a vizsga első részére fordítható kilencven percet a diákok többsége kevésnek tartotta, szavai szerint a jövőben érdemes lenne arányosan megosztani az időt az érettségi első és második része között.

A dombóvári Illyés Gyula Gimnázium diákjai bizakodva jöttek ki a tantermekből a középszintű magyar érettségi után – mondta Hajós Károly, a gimnázium magyar-történelem munkaközösségének vezetője az MTI-nek.

Hozzátette: a szövegértést nehezebbnek találták a többi feladatnál. Az érettségizők szerint a Néprajzi Lexikonból származó, a játékról szóló szöveg hosszú és bonyolult volt, az egyik – a 4. számú – feladat megoldása pedig a legjobbaknak is gondot okozott – mondta.

A dombóvári tanulók többsége a filmszinkronizálásról szóló, érvelő szövegalkotást és Mándy Iván Nyaralás című novellájának elemzését választotta. A pedagógus megjegyezte: utóbbi feladathoz szükség volt a 20. századi magyar történelem ismeretére is.

Többségében elégedetten, jókedvűen távoztak a magyar nyelv és irodalom érettségiről a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolája végzős diákjai – mondta az MTI érdeklődésére Czimer Györgyi intézményvezető-helyettes, magyartanár.

A középszintű vizsgáról megjegyezte: a gyakorlati szövegalkotásból az érvelési feladatot valamivel többen választották, mint a hivatalos levélírást, de egyik feladat sem okozott nehézséget, komolyabb meglepetést a tanulóknak. A szövegértési feladatsort könnyebbnek találták az előző éviekhez képest. A debreceni gimnáziumban a műelemzések közül nagyon sokan a Mándy Iván-novella mellett döntöttek, a magyartanár szerint elsősorban azért, mert sok elbeszélő szöveggel találkoztak tanulmányaik során, így az elemzésnél biztonsággal alkalmazták a műfajra jellemző szempontokat.

Az összehasonlító verselemzés kapcsán kiemelte: József Attila Kertész leszek című versét ugyan ismerték már a diákok, de annak mondanivalóját nem biztos, hogy 18 évesen kellő mélységben képesek befogadni. Elmondta: mivel az utóbbi években nem voltak jellemzőek az évfordulókhoz kapcsolódó kérdések, így erre külön nem is készültek, inkább a típusfeladatokat gyakorolták a diákokkal. A vizsgázók a szövegértési és szövegalkotási feladatokra rendelkezésre álló 90 percet kicsit kevésnek tartották, a műelemzésre kapott idő viszont elegendő volt – jelezte Czimer Györgyi.

Sipos Mihály, az egri Neumann János Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium igazgatója szerint diákjain nem tapasztalt ijedtséget a magyar érettségi feladatsora láttán. Nyugodtak, felkészültek voltak, a témaválasztásukban nem dominált egyik, vagy másik szerző, illetve feladat: előbbiek közül volt, akinek a verselemzés, másoknak inkább Mándy Iván novellája “ízlett”.

Az elmúlt időszakban egyre kevésbé jellemző, hogy “ki lehet előre sakkozni” témaköröket, illetve írókat, költőket – fogalmazott. Ezzel együtt József Attila például nem tartozott a feladatsorban váratlanul felbukkanó költők kategóriájába – tette hozzá. Ami az időkorlátokat illeti, a fiatalok közül viszonylag sokan jelezték: az első rész a korábbi éveknél szárazabbnak tűnő témáinak kidolgozása “elbírt volna” még plusz 15-20 percet – mondta az igazgató. Megjegyezte, hogy bár az érettségizők közül többen is utaltak rá: “maradt még bennük papírra vethető gondolat”, ám ez munkájuk végeredményét várhatóan nem fogja számottevően befolyásolni.

– MTI –

VISSZA A KEZDŐOLDALRA

A két szervezet a külhoni magyar iskolaválasztás és a Kárpát-medencei kapcsolatok erősítése érdekében kíván együttműködni a jövőben.

Az Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott: jövőnk akkor lesz, ha Magyarországon, a Kárpát-medencében és bárhol a nagyvilágban a magyar édesanyák és édesapák vállalják a gyermekáldást, ha biztosítani akarják és tudják a megszületett gyermekek anyanyelven történő szakszerű oktatását, az óvodától a szakképzésen keresztül az egyetemekig.

Kiemelte: globalizálódónak mondott világunkban különösen nem árt nem elfelejteni, hogy anyanyelvünk nemcsak nemzeti kultúránk elsajátításának kulcsa, hanem nemzetközi mércével is mérhető egyéni és közösségi teljesítményeink egyik alapvető tényezője. Mint minden nyelv, a magyar nyelv is egyedi észjáráson és gondolkodáson alapuló értékteremtő erővel bír, egyéni alkotóerőnk és kreativitásunk legmélyebb gyökerei a közös anyanyelvünkben találhatóak – fogalmazott Kövér László.

Hozzátette: jogvédő törekvésével a Rákóczi Szövetség, hiteles társadalmi szervezetként, pontosan három évtizeddel előzi meg az Európai Uniót, amelynek jelenlegi vezetése ahelyett, hogy biztosítaná az európai emberek jogát a szülőföldön való megmaradáshoz, a kontinensen kívülről érkező illegális migránsoknak biztosít letelepedési jogot Európa földjén.

Kövér László kitért arra is, hogy az Európai Unió jelenlegi vezetése nem az unió összlakosságának több mint tíz százalékát kitevő, azaz több mint ötvenmillió, nemzeti kisebbségben élő európai őshonos közösséghez tartozó ember – és egyben európai adófizető – nyelvi és kulturális jogait biztosítja, hanem – miután sikeresen megoldotta az uborka görbületének közösségi szabályozásához hasonló kardinális kérdéseket – azzal van elfoglalva, hogy miként integrálja azon illegális migránsokat, akik egyáltalán nem akarnak integrálódni, és miként fordítson minél több pénzt azokra, akiknek többsége nem hozzáad, hanem elvesz az Európai Unió erejéből és annak költségvetéséből.

Kiemelte: a Rákóczi Szövetség három évtizede azért dolgozik, hogy a külhonban élő magyar fiatalság is maradéktalanul gyakorolhassa a szülőföldjéhez és anyanyelvéhez való jogát, valamint átélhesse a nyelvileg és kulturálisan egységes magyar nemzethez tartozás élményét. Rámutatott: a szövetség a magyar nemzetpolitika területén a legtekintélyesebb társadalmi szervezet, taglétszáma a külhoni magyar tagokkal együtt meghaladja a 25 ezret. A Kárpát-medencében 515 helyi szervezetük van, köztük 288 középiskolai, 37 egyetemi és 190 települési. Csak tavaly több mint 1200-an csatlakoztak a szövetséghez, átlagéletkoruk alig érte el a 22 évet. A szövetség központi szervezete által tavaly megvalósított 78 program csaknem nyolcvanezer magyar fiatalt érintett. Előző évben több mint százmillió forintot fordított magyar iskolaválasztási programjára, amelynek sikeréért több mint száz önkéntes dolgozott Kárpát-medence szerte. – részletezte.

Kövér László a megállapodás másik aláírójáról, a Megyei Jogú Városok Szövetségéről azt mondta, a szervezetnek köszönhetően a nemzeti összetartozás és szolidaritás egy új erőforrást kap Magyarországon.

A szerződés aláírásával a megyei jogú városok azt vállalják: anyagi és egyéb lehetőségeikhez mérten minden segítséget, támogatást megadnak a Rákóczi Szövetségnek ahhoz, hogy folytassa a külhonban a magyar iskolaválasztási programot, és folytassa Magyarországon azt a munkát, amely révén magyar fiatalok százezrei vonhatók be a határokon átívelő nemzeti összetartozás élményébe – mutatott rá Kövér László.

Szita Károly, az MJVSZ elnöke arról beszélt, az elmúlt tíz év hozta el, hogy a nemzetben gondolkodó honfitársakkal együtt többséget tudtak teremteni a magyarság ügyének képviseletére.

Elkezdődhetett egy új korszak a nemzet történetében – mutatott rá, kiemelve: az a “mi felelősségünk”, hogy a nemzettestvéreink közé ne lehessen határokat húzni.

Hozzátette: a kormányzati intézkedés mellett, ők, nagyvárosi vezetőként is keresték és építették azokat az utakat, amelyekkel segítséget tudtak nyújtani a határon túli magyaroknak. A Rákóczi Szövetség akkor is végezte misszióját, amikor az állami politika kifejezetten ellene dolgozott – jegyezte meg, hozzátéve: most arra szövetkeznek, hogy megtalálják a leghatékonyabb módját a segítségnyújtásnak.

Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke rámutatott: tevékenységük alapvetően a külhoni magyar családok magyar iskolaválasztására irányul, ami egyszeri és megismételhetetlen döntés. Az iskolaválasztáson múlik, hogy egy magyar gyermekből magyar felnőtt lesz-e – fogalmazott.

A 2004-ben indult program – a támogatóknak, köztük a magyar önkormányzatoknak köszönhetően – folyamatosan bővülhetett és fejlődhetett. Ma már a teljes Felvidék mellett Kárpátalját és Délvidéket, valamint Erdély és Partium jelentős részét is érinti – jelezte.

A rendezvényen részt vett Halzl József, a szövetség tiszteletbeli elnöke is.

– MTI –

VISSZA A KEZDŐOLDALRA

Az Akadémiai Aranyérmet Harmathy Attila, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszék professor emeritusa vehette át a magyar civilisztika terén végzett kiemelkedő oktató-, tudományos és tudományszervező munkája, valamint az Akadémiához évtizedeken át szorosan kapcsolódó értékes közéleti tevénysége elismeréseként.

Az életműdíjnak számító rangos kitüntetést az MTA Elnöksége évente egy akadémikusnak adományozza kiemelkedő tudományos, közéleti, tudománypolitikai és tudományszervezői munkássága elismeréseként.

Kiemelkedő tudományos munkássága elismeréseként Akadémiai Díjban részesült Baloghné Bereczky Zsuzsanna, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karának tanszékvezető egyetemi docense, a hemosztázis-rendellenességek vizsgálatában és az öröklött trombózishajlam mechanizmusával és diagnosztikájával kapcsolatban tett új felismerései, megállapításai, valamint a trombóziskutatásokban általa kialakított széles nemzetközi kollaboráció elismeréseként.

Bánfalvi Zsófia, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ tudományos tanácsadója, a burgonya kutatása terén elért eredményeiért, sikerekben gazdag kutatói, oktatói és tudományos közéleti munkásságáért vehette át az elismerést.

Demeter Gábor, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa, a nagy hagyományú magyar Balkán-kutatás terén folytatott, nemzetközileg is elismert tudományos tevékenységéért, tudományszervezői munkásságáért és a Hungarian Historical Review-ban végzett szerkesztői munkájáért részesült Akadémiai Díjban.

Farkas István, a Szent István Egyetem egyetemi tanára, a megújuló energiaforrások magyarországi széles körű alkalmazása érdekében tett erőfeszítéseiért, a napenergia-hasznosítás területén végzett kiemelkedő, nemzetközileg is elismert kutatásaiért és iskolateremtő tevékenységéért ismerték el.

Jordán Ferenc, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet osztályvezetője, az ökológiai hálózatok és biológiai rendszerek széles körű vizsgálatáért, a fajok fontosságának mérésére szolgáló, világszerte használt elméleti módszerek kifejlesztéséért, valamint az ökológián kívül sok egyéb témában is használt módszertani fejlesztéseiért vehette át a díjat.

Kéki Sándor, a Debreceni Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a fizikai kémia, a polimerkémia, az anyagtudomány és a tömegspektrometria területén végzett magas szintű, nemzetközileg is elismert tevékenységéért, valamint széles gyakorlati alkalmazást valószínűsítő intelligens anyagok előállításáért vehette át az elismerést.

Péntek János, a Babes-Bolyai Tudományegyetem nyugalmazott egyetemi tanára, a magyar történeti nyelvészet és dialektológia nélkülözhetetlen forrásának, A moldvai magyar nyelv szótára című munkának a megalkotásában játszott jelentős szerepéért vehette át a díjat.

Tóth István György, a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. vezérigazgatója, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi magántanára, a társadalomszerkezet, a jövedelemeloszlás, a hazai és nemzetközi szegénység és kirekesztés, a jóléti állam gazdaságtana, valamint az értékek és attitűdök területén végzett kiváló szociológiai kutatásaiért, a szociológiát, közgazdaság-tudományt, statisztikát, demográfiát, értékvizsgálatokat egyesítő interdiszciplináris munkássága elismeréseként részesült a díjban.

Megosztott Akadémiai Díjban részesült Derényi Imre, az ELTE TTK tanszékvezető egyetemi tanára és Palla Gergely, az MTA-ELTE Statisztikus és Biológiai Fizika Kutatócsoport tudományos főmunkatársa, a statisztikus fizika interdiszciplináris, a fizika és a biológia határterületein végzett, nemzetközi szinten is elismert munkásságáért, a nagy hálózatok belső, sűrűbben összekapcsolt részei közötti átfedések kimutatását elsőként lehetővé tévő munkájáért, valamint e struktúrák gyakorlati és evolúcióelméleti jelentőségének feltárásáért.

Ugyancsak megosztott Akadémiai Díjat kapott Gát György, a Debreceni Egyetem egyetemi tanára, és Weisz Ferenc, az ELTE egyetemi tanára a klasszikus Fourier-, a diadikus és a napjainkban kiemelt fontosságú wavelet-analízis területén elért jelentős, nemzetközi visszhangot kiváltó eredményei elismeréseként.

Wahrmann Mór-érmet adományoztak Várkonyi Attilának, a FastVentures alapítójának és a Bolyai-díj társalapítójának, a biotechnológia és orvosi technológia területén Magyarország egyik legmeghatározóbb “üzleti angyal” befektetőjeként a növekedésük korai fázisában járó technológiai cégek sikerében és nemzetközi növekedésében elért meghatározó eredményeiért.

A jelentős tudományos munkásságú külhoni magyar tudósok elismerésére szolgáló Arany János-életműdíjat Pozsony Ferenc, a Babes-Bolyai Tudományegyetem egyetemi tanára, a Kriza János Néprajzi Társaság tiszteletbeli elnöke vehette át a néprajzkutatás és folklorisztika terén kifejtett szerteágazó, úttörő és iskolateremtő munkásságáért, amely néprajzkutatók egész nemzedékét indította útjára. Kiemelkedő tudományos tevékenysége mellett hangsúlyos a kisebbségi magyar közösség szolgálatában végzett tevékenysége, intézményszervező aktivitása is.

Az MTA Elnöksége Akadémiai Újságíró Díjban részesítette Lacza Tihamért, a pozsonyi rádió magyar nyelvű adásának nyugalmazott szerkesztőjét, Hevesi Endre-díjas tudományos újságírót, több szlovákiai magyar folyóirat, különösképpen a Szabad Újság és a Hét szerkesztőjeként és a Szlovák Rádió magyar adásának szerkesztő-riportereként végzett kiemelkedő munkásságáért, negyvennél is több könyvfordításáért, valamint számos ismertterjesztő kötete elismeréseként.

– MTI –

VISSZA A KEZDŐOLDALRA