<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" standalone="no"?><rss xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom" xmlns:blogger="http://schemas.google.com/blogger/2008" xmlns:gd="http://schemas.google.com/g/2005" xmlns:georss="http://www.georss.org/georss" xmlns:itunes="http://www.itunes.com/dtds/podcast-1.0.dtd" xmlns:openSearch="http://a9.com/-/spec/opensearchrss/1.0/" xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0" version="2.0"><channel><atom:id>tag:blogger.com,1999:blog-6826629603800356241</atom:id><lastBuildDate>Tue, 26 Aug 2025 10:51:09 +0000</lastBuildDate><category>digital infopedia</category><category>History</category><category>Research</category><category>mcq</category><category>quiz</category><category>History of India</category><category>shivaji mahraj histoy</category><category>Do ghosts exist</category><category>what is love</category><title>Digital Infopedia</title><description>Digital Infopedia - This website is educational website. This websaite will provide historical information as well as fact-based research on a topic and general knowledge related competitive exams. This website is a multilingual website. You can read the information on this website is in your language.</description><link>https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/</link><managingEditor>noreply@blogger.com (Digital Infopedia)</managingEditor><generator>Blogger</generator><openSearch:totalResults>27</openSearch:totalResults><openSearch:startIndex>1</openSearch:startIndex><openSearch:itemsPerPage>25</openSearch:itemsPerPage><language>en-us</language><itunes:explicit>no</itunes:explicit><itunes:subtitle>Digital Infopedia - This website is educational website. This websaite will provide historical information as well as fact-based research on a topic and general knowledge related competitive exams. This website is a multilingual website. You can read the </itunes:subtitle><itunes:owner><itunes:email>noreply@blogger.com</itunes:email></itunes:owner><item><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-6826629603800356241.post-2425203211690753282</guid><pubDate>Sun, 02 Oct 2022 13:55:00 +0000</pubDate><atom:updated>2022-10-02T19:44:49.519+05:30</atom:updated><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">digital infopedia</category><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">History</category><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">History of India</category><title>Bhopal Gas Tragedy Case study | Bhopal Gas Kand | Digital Infopedia</title><description>&lt;h2 style="text-align: justify;"&gt;&amp;nbsp;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; font-size: small;"&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: red; font-size: large;"&gt;Which chemical was responsible for Bhopal gas Tragedy? | What is methyl Isocynate? | What is mean by M.I.C. | Digital Infopedia.&lt;span&gt;&lt;a name='more'&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h2&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; font-size: medium;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp; आज च्या तंत्रज्ञांनाच्या काळात भारताने प्रत्येक क्षेत्रात प्रगती केलेली आपल्याला दिसते पण जेव्हा&amp;nbsp; स्वातंत्र्य मिळून फार काळ झाला नव्हता आणि देशातील बरेच नागरिक हे फार शिकलेले नव्हते त्याकाळात लोक शिक्षणाला पाहिजे तितके महत्व देत नव्हते. भारताला स्वातंत्र्य मिळून ३७ वर्षे झाले असताना देशाच्या मध्यभागी असलेल्या &lt;b&gt;मध्य प्रदेश&lt;/b&gt; मधील &lt;b&gt;भोपाळ&lt;/b&gt; मध्ये अशी एक घटना घडली जिने &lt;b&gt;भारतच&lt;/b&gt; नव्हे तर &lt;b&gt;अमेरिका &lt;/b&gt;सुद्धा हादरला होता. हि घटना एका केमिकलमुळे घडली होती. या संपूर्ण घटनेवर &lt;b&gt;Digital Infopedia&lt;/b&gt; एक case study घेऊन आले आहे आणि मी सुद्धा एक &lt;b&gt;Msc Chemistry&lt;/b&gt; चा विद्यार्थी असल्याच्या नात्याने काही केमिकल हे मानवासाठी किती घातक&amp;nbsp; असू शकतात या बद्दल माहिती तुम्हला&amp;nbsp; सांगू इच्छितो.&amp;nbsp;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; font-size: medium;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgVyKeQwy-MYK825P4gveeBHoO2IVHOoSGF0ogb7UQgx37AB3R6wys1K8sYvgafy91yKhF_UcC30slJTkRBbpowt32Y4dl5r9F8b1OGceE6715j_5yecpNB59oCyGbmLWudJV0QhG-OHcE3jTrwuQtzxgeOy0kmJ-jbFOQ4nOfvgeR2blYkp_BNfCFN/s540/Bhopal%20Gas%20Tragedy.jpg.webp" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img alt="bhopal gas kand" border="0" data-original-height="360" data-original-width="540" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgVyKeQwy-MYK825P4gveeBHoO2IVHOoSGF0ogb7UQgx37AB3R6wys1K8sYvgafy91yKhF_UcC30slJTkRBbpowt32Y4dl5r9F8b1OGceE6715j_5yecpNB59oCyGbmLWudJV0QhG-OHcE3jTrwuQtzxgeOy0kmJ-jbFOQ4nOfvgeR2blYkp_BNfCFN/w320-h213/Bhopal%20Gas%20Tragedy.jpg.webp" title="bhopal gas tragedy summary" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;&lt;span face="&amp;quot;IBM Plex Sans&amp;quot;, Helvetica, Arial, sans-serif" style="font-size: 18px; text-align: left;"&gt;which chemical led to the bhopal gas tragedy in 1984&lt;/span&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; font-size: medium;"&gt;&lt;span&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;h4 style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #660000; font-size: medium;"&gt;Bhopal gas tragedy date&lt;/span&gt;&lt;/h4&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; font-size: medium;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;भारताच्या इतिहासातील सर्वात भयंकर &lt;b&gt;इंडस्ट्रियल संकट&lt;/b&gt; हे भोपाळमध्ये आलं होतं ज्याचे परिणाम आतापर्यंत भोपाळ वासियांना बघावे लागत आहेत. &lt;b&gt;२-३ डिसेंबर १९८४ &lt;/b&gt;ची ती काळरात्र होती. &lt;b&gt;Union Carbide India Limited&lt;/b&gt; ही १९६९ मध्ये भोपाळमध्ये उभारण्यात आलेली कीटक नाशक तयार करणारी कंपनी होती . या कंपनीमुळे तिथल्या लोकांना रोजगार मिळाला होता हे खरं, मात्र रोजगारापेक्षाही जास्त जीवितहानी या कंपनीमुळे झाली होती .&lt;span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; font-size: medium;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;ul style="background-color: white; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large; text-align: justify;"&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;span style="color: #2b00fe;"&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/10/subhash-chandra-bose-was-first-prime-minister.html"&gt;सुभाषचंद्र बोस भारताचे पहिले पंतप्रधान असते तर...&lt;/a&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/09/ramayana%20is%20myth%20or%20history.html"&gt;&lt;span style="color: #2b00fe;"&gt;रामायण हे आपला खरंच इतिहास आहे कि फक्त धार्मिक कथा ?&lt;/span&gt;&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; देश स्वतंत्र होऊन फार काळ झाला नव्हता. शैक्षणिक दृष्ट्या ही लोक हवेत इतके प्रगत नव्हते . आणि अशा लोकांनी फक्त रोजगार या दृष्टीने विचार करून कंपनीमध्ये काम करायला सुरुवात केली होती . मात्र या कंपनीत कुठेली रसायन वापरले जात आहेत आणि त्यांचे परिणाम काय होतील याची कसलीच कल्पना या लोकांना नव्हती. &lt;b&gt;युनियन कार्बाइड इंडिया एलटीडी&lt;/b&gt; कंपनी मोठी असली तरी कामगारांच्या सुरक्षिततेचा थोडाही विचार इथे अजिबात केला गेला नव्हता . कंपनीतल्या मशीनचा मेंटेनन्स व्यवस्थित आहे का? कंपनीमध्ये सेफ्टी इक्विपमेंट इंस्टॉल आहेत का? कामगार सुरक्षित आहेत की नाही ? याकडे कंपनीतील वरिष्ठांनी लक्ष देणं गरजेचं समजलं नव्हतं.&amp;nbsp; सरकारी कर्मचाऱ्यांना कंपनीच्या मालकाकडून पैसे मिळत असल्याने त्यांनीही या गोष्टींकडे लक्ष देणे गरजेचे समजले नव्हतं.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;h4 style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="color: #783f04;"&gt;Bhopal gas tragedy occurred due to leakage of&lt;/span&gt;&lt;/h4&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &lt;/span&gt;या कंपनीमध्ये &lt;b&gt;Methyl Isocyanate&lt;/b&gt; नावाचं अतिशय भयानक रसायन तयार करून त्याचा वापर ही कंपनी करत होती. तब्बल ४१ टन केमिकल चा वापर करून इथे &lt;b&gt;पेस्टिसाइड&lt;/b&gt; तयार केले जायचे. ही कंपनी एम आय सी &lt;b&gt;(M.I.C.)&lt;/b&gt; म्हणजेच &lt;b&gt;(Methyl Isocyanate)&lt;/b&gt; मिथेल आयसोसायनेटचा जवळपास ४२ टन स्टॉक मोठमोठ्या टँक मध्ये स्टोअर करून ठेवायची .याचे जर कधी लीकेज झाले तर परिणाम काय होतील? याची माहिती असून सुद्धा , फक्त प्रोडक्शन सुरळीत सुरू राहावं आणि त्याचा प्रॉफिट वेळोवेळी मिळावा , म्हणून इतकी मोठी रिस्क शहराचा विचार न करता घेतली गेली होती. &lt;b&gt;मिथिल आयसोसायनेट&lt;/b&gt; हे केमिकल पाण्यासोबत अतिशय हिंसक रितीन रिऍक्ट होतं आणि ४२ टन&amp;nbsp; &lt;b&gt;मिथेल आयसोसायनेट&lt;/b&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;b&gt;(Methyl Isocyanate)&lt;/b&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #222222;"&gt;शहराच्या मध्यभागी एका टाईम बॉम्ब सारखं होता आणि हा टाईम बॉम्ब &lt;b&gt;२-३ डिसेंबर १९८४&lt;/b&gt;&amp;nbsp; च्या मध्यरात्री भोपाळमध्ये फुटला.&amp;nbsp; या दिवशी रात्री बारा वाजेच्या सुमारास, या कंपनीच्या आजूबाजूच्या वस्ती मध्ये राहणाऱ्या लोकांना श्वास घेण्यासाठी त्रास होऊ लागला,&amp;nbsp; आणि सर्व लोकांना खोकला सुरू झाला. थोड्याच वेळात लोकांच्या तोंडातून रक्त बाहेर येऊ लागले.&amp;nbsp;&lt;span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;ul style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #2b00fe;"&gt;&amp;nbsp;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/unknowndarksecretsofindianindependence.html"&gt;Unknown Dark Secrets of Indian Independence&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/emergencyinindia1975.html"&gt;&lt;span style="color: #2b00fe;"&gt;Why Indira Gandhi Declared Emergency in 1975&lt;/span&gt;&lt;/a&gt;&lt;/b&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #222222; font-size: medium;"&gt;&lt;ul style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"&gt;&lt;li&gt;&lt;b style="color: black;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;span style="color: #2b00fe;"&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/09/india%20vs%20pakistan%20nuclear%20war.html"&gt;भारत पाकिस्तान मध्ये परमाणू युद्ध झाले तर.?&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b style="color: black;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;span style="color: #2b00fe;"&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/09/sardar%20patel%20vs%20nehru.html"&gt;महात्मा गांधीनी सरदार पटेल यांना पहिले प्रधानमंत्री का नाही बनू दिले.?&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;लोकांना काहीच कळत नव्हते त्यांना काय होतंय? प्रत्येक जण जिवाचा आकांत करून आपला जीव वाचवण्यासाठी हॉस्पिटलमध्ये पळू लागला होता.&amp;nbsp; केवळ दोनच तासांच्या आत &lt;b&gt;एम आय सी&lt;/b&gt; &lt;b&gt;(&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #222222;"&gt;M.I.C.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #222222;"&gt;Methyl Isocyanate)&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;b&gt;&amp;nbsp;गॅस&lt;/b&gt; हा आठ किलोमीटर पर्यंत पसरला होता.&amp;nbsp; लोकांना श्वास घेणे शक्य होत नव्हतं , लोक स्वतःचा जीव वाचवण्यासाठी सर्व घरदार सोडून रस्त्यानं पळत होती. बरीच लोक पळता पळता रस्त्यावरच मृत्युमुखी पडले.&amp;nbsp; याचा परिणाम लोकांवर इतका भयंकर होता, की ज्या ज्या लोकांपर्यंत गॅस गेला होता त्यांची त्वचा शरीर सोडायला लागली होती आणि त्यांचे डोळे वितळत होते. सकाळच्या तीन ते चार वाजेच्या सुमारास लोक जवळच्या तलावात उडी मारत होते कारण त्यांना वाटत होतं की त्यांच्या शरीराला लागलेला हा गॅस, हे केमिकल पाण्यामुळे साफ होईल.&amp;nbsp; पण त्यांना माहिती&amp;nbsp; नव्हतं की या&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #222222;"&gt;(&lt;/span&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #222222;"&gt;M.I.C.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #222222;"&gt;Methyl Isocyanate)&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;b&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;सोबत&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&amp;nbsp;तलावाचं पाणी रेऍक्ट (React)&amp;nbsp; झाल्यामुळे ते पाणी ऍसिड मध्ये कन्व्हर्ट झालेल आहे आणि थोड्याच वेळात हा तलाव मानवी मृतदेहांनी भरून गेला होता.&amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;h4 style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="color: #4c1130;"&gt;Bhopal gas tragedy causes&lt;/span&gt;&lt;/h4&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;हा प्रकार होण्याच्या चार तास आधी रात्री बारा वाजेच्या सुमारास कंपनीमध्ये मशीनची मेंटेनन्स व्यवस्थित मॅनेज झाला&amp;nbsp; नसल्या मुळे अचानक&lt;b&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #222222;"&gt;(&lt;/span&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #222222;"&gt;M.I.C.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #222222;"&gt;Methyl Isocyanate)&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;b&gt;एम आय सी&lt;/b&gt; ने भरलेली टॅंक नंबर ई ६१० मध्ये पाणी जाण्यास सुरुवात झाली होती.&amp;nbsp; पाणी हळूहळू या &lt;b&gt;एम आय सी&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #222222;"&gt;(&lt;/span&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #222222;"&gt;M.I.C.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #222222;"&gt;Methyl Isocyanate)&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&amp;nbsp;ने भरलेल्या टॅंक मध्ये जाऊ लागले,&amp;nbsp; एम आय सी आणि पाणी एकत्र आल्यावर जे रसायन तयार होतं ते खूप विषारी असतं. आणि या रिएक्शन मुळे पूर्ण पाणी ४२&amp;nbsp; टन&amp;nbsp; &lt;b&gt;एम आय सी&lt;/b&gt; ने भरलेल्या टॅंक मध्ये जाऊ लागलं, त्यामुळे खूप जोरात प्रेशर वाढू लागलं आणि बघता बघता टॅंक मध्ये प्रेशर इतकं जास्त वाढलं की टॅंक पूर्णपणे ब्लास्ट झाला. आणि त्यामधील &lt;b&gt;४२ टन एम आय सी&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #222222;"&gt;(&lt;/span&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #222222;"&gt;M.I.C.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;b&gt;Methyl Isocyanate)&lt;/b&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #222222;"&gt;हा पूर्ण वातावरणात मिक्स झाला.&amp;nbsp;&lt;span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;h4 style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="color: #073763;"&gt;Effects of bhopal gas tragedy&lt;/span&gt;&lt;/h4&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;b&gt;एम आय सी &lt;/b&gt;जेव्हा मानवी शरीरात प्रवेश करतो तेव्हा रक्ता सोबत मिक्स होऊन फुफ्फुसांवर खूप जास्त प्रेशर तयार होतं. ज्यामुळे मानव हा श्वास घेण्यास सक्षम राहत नाही. सकाळी पाच वाजेच्या सुमारास शहरात सर्व ठिकाणी रस्त्यांवर, रेल्वेस्टेशनवर, हॉटेल सगळीकडे शवांचा सडा पडला होता. या घटनेमुळे भोपाळच्या लोकांनी त्यांचे सर्वकाही गमावले होते. या घटनेमुळे दोन हजारांच्यावर लोकांचा मृत्यू हा एका रात्रीत झाला होता. जे लोक जिवंत राहिले त्यांच्या &lt;b&gt;डी एन ए (D.N.A)&amp;nbsp;&lt;/b&gt; मध्ये&lt;b&gt; एम आय सी&lt;/b&gt; ने प्रवेश केल्याने तो &lt;b&gt;डीएनए (D.N.A.)&lt;/b&gt; ब्रेक झाला आणि यामुळे त्यांच्या येणाऱ्या पिढ्यांना जन्मताच अपंगत्व स्वीकारावं लागलं होतं . ५,२०,००० पेक्षा जास्त लोक या गॅस च्या संपर्कात आले होते त्यामुळे या लोकांच्या जिन्स आणि &lt;b&gt;DNA &lt;/b&gt;ला या गॅस ने अफेक्ट केलं होतं .&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;/p&gt;&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEif7UqlmQA7NZ4JRlF2U34dq1WNSex1zmAzbckG_5tHikfgWVxEG32d3IKvqUDhFuDhiFMr380iyzd1YbrMo3w0nHyypjvHN5MSGUi0bIELBOupIjFqYrxo7_shjkO6WNl__Z8tClXyRbB4bapz9fxw2NtuBeI_6pjNXaDkfG4n0ObmQ7Ohvd5gZe-m/s533/Bhopal%20Gas%20Kand.jpg.webp" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img alt="bhopal gas kand kab hua tha" border="0" data-original-height="360" data-original-width="533" height="216" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEif7UqlmQA7NZ4JRlF2U34dq1WNSex1zmAzbckG_5tHikfgWVxEG32d3IKvqUDhFuDhiFMr380iyzd1YbrMo3w0nHyypjvHN5MSGUi0bIELBOupIjFqYrxo7_shjkO6WNl__Z8tClXyRbB4bapz9fxw2NtuBeI_6pjNXaDkfG4n0ObmQ7Ohvd5gZe-m/w320-h216/Bhopal%20Gas%20Kand.jpg.webp" title="Bhopal Gas Tragedy Case Study" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;&lt;span face="&amp;quot;IBM Plex Sans&amp;quot;, Helvetica, Arial, sans-serif" style="background-color: white; font-size: 18px; text-align: left;"&gt;1984 bhopal gas tragedy&lt;/span&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; या गॅसच्या संपर्कात आलेल्या प्रत्येक व्यक्तीमध्ये काही काळानंतर शारीरिक आणि मानसिक प्रॉब्लेम्स दिसायला सुरुवात झाली होती. ऑफिशियल आकड्यांनुसार&amp;nbsp; ३७८७ लोक हे या गॅस मुळे मरण पावले&amp;nbsp;&amp;nbsp; होते. पण तेथील लोक असा दावा करतात की खरा आकडा हा १६ हजारापेक्षा जास्त आहे . भोपाळचे आय विटनेस म्हणतात की बहात्तर तासांच्या आत पूर्ण भोपाळमध्ये दहा हजारापेक्षा जास्त मृत शरीर हे सर्व ठिकाणी पडलेले होते. या घटनेच्या काही महिने,&amp;nbsp; वर्षानंतर अशी अवस्था झाली होती , की तेथील लोक म्हणायला लागले होते की त्या रात्री जे मृत्युमुखी पडले होते ते नशीबवान होते. जिवंत राहून वेगवेगळ्या आजारांना आम्हाला रोज सामोरं जावं लागतंय हे आमचं दुर्दैव आहे.&lt;span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;ul style="color: black; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: medium;"&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/06/science-of-girls-vs-boys..html"&gt;&lt;span style="color: #2b00fe;"&gt;मुली या अभ्यासात हुशार का असतात ?&lt;/span&gt;&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/06/diseasesoriginatedfromchina.html"&gt;&lt;span style="color: #2b00fe;"&gt;चीन मधूनच नवीन नवीन आजार का जन्म घेतात ?&lt;/span&gt;&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/06/shivaji%20maharaj%20life%20events.html"&gt;&lt;span style="color: #2b00fe;"&gt;शिवाजी महाराजांचे जिवंतपणीच स्मारक...&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white;"&gt;&lt;p style="color: #222222; text-align: justify;"&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp;या घटनेचा इम्पॅक्ट आज पण भोपाळ मध्ये बघायला मिळतो. इथे अपंगांच्या जन्मांचा आकडा&amp;nbsp; जास्त आहे. येथे जन्माला येणाऱ्या बाळांमध्ये&amp;nbsp; बहिरेपण, आंधळपण दिसून येत.&amp;nbsp; आज पण ते लोक या गॅस मुळे झालेल्या नवीन आजारांवर उपचार घेण्यासाठी हॉस्पिटलमध्ये जातात. या घटनेला कारणीभूत &lt;b&gt;युनियन कार्बाईड (Union Carbide India Limited)&lt;/b&gt; प्लांट आज पण जसाचा तसा भोपाळमध्ये जंग खात पडलेला आहे.&amp;nbsp; या घटनेच्या इतक्या वर्षानंतर सुद्धा या साईटच्या आसपास असणारे पाण्याचे स्त्रोत हे विषारी केमिकल्स ने प्रदूषित झालेले बघायला मिळतात . आजच्या वेळेत या प्लांट च्या आसपास राहणाऱ्या लोकांना जे&amp;nbsp; पाणी मिळत ते&amp;nbsp; आज पण विषारी केमिकलयुक्त आहे फक्त प्रमाण खूप कमी आहे.&lt;/p&gt;&lt;h4 style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="&amp;quot;IBM Plex Sans&amp;quot;, Helvetica, Arial, sans-serif" style="font-size: 18px; text-align: left;"&gt;&lt;span style="color: #660000;"&gt;Bhopal gas tragedy company&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h4&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white;"&gt;&lt;p style="color: #222222; font-size: large; text-align: justify;"&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp;या घटनेनंतर नुकसान भरपाई म्हणून &lt;b&gt;युनियन कॅरबाईड (Union Carbide India Limited)&amp;nbsp;&lt;/b&gt; चे चेअरमन &lt;b&gt;वॉरेन अँडरसन&lt;/b&gt; यांनी २४ फेब्रुवारी १९८९ ला सातशे करोड रुपये भारत सरकारला नुकसान भरपाई म्हणून दिले होते. पण जीव गमावलेल्या लोकांची नुकसान भरपाई करणार तरी कशी.&amp;nbsp;&lt;/p&gt;&lt;p style="font-size: large; text-align: justify;"&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp; तुम्हाला माहिती आवर डली असेल तर शेअर करा आणि&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt;आमच्या इंस्टाग्राम पेज&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #2b00fe;"&gt;&lt;a href="https://www.instagram.com/adbhut_tathya_marathi/?hl=en"&gt;अद्भुत तथ्य मराठी&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt;&amp;nbsp;ला फॉलो करा. &lt;/span&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;या&amp;nbsp; केस बद्दल निर्माण झालेल्या सर्व प्रश्नांची उत्तरे खाली दिलेली आहेत.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt; &amp;nbsp;धन्यवाद!!!&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;h3 style="font-size: large;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Questions &amp;amp; Answers ( Q&amp;amp;A)&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt;&lt;div style="font-size: large;"&gt;&lt;span face="&amp;quot;IBM Plex Sans&amp;quot;, Helvetica, Arial, sans-serif" style="font-size: 18px; text-align: left;"&gt;&lt;b&gt;Q.1 Bhopal gas tragedy date&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-size: large;"&gt;&lt;span face="&amp;quot;IBM Plex Sans&amp;quot;, Helvetica, Arial, sans-serif" style="font-size: 18px; text-align: left;"&gt;Ans 2-3 December mid night&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-size: large;"&gt;&lt;span face="&amp;quot;IBM Plex Sans&amp;quot;, Helvetica, Arial, sans-serif" style="font-size: 18px; text-align: left;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;b&gt;&lt;span face="&amp;quot;IBM Plex Sans&amp;quot;, Helvetica, Arial, sans-serif" style="font-size: 18px; text-align: left;"&gt;Q.2 W&lt;/span&gt;&lt;span style="text-align: left;"&gt;&lt;span face="IBM Plex Sans, Helvetica, Arial, sans-serif"&gt;&lt;span style="font-size: 18px;"&gt;hich chemical was responsible for Bhopal&amp;nbsp;gas tragedy?&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style="text-align: left;"&gt;&lt;span face="IBM Plex Sans, Helvetica, Arial, sans-serif"&gt;&lt;span style="font-size: 18px;"&gt;Ans Methyl Isocyanate (M.I.C) was responsible for Bhopal&amp;nbsp;gas tragedy.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style="text-align: left;"&gt;&lt;span face="IBM Plex Sans, Helvetica, Arial, sans-serif"&gt;&lt;span style="font-size: 18px;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="text-align: left;"&gt;&lt;span face="IBM Plex Sans, Helvetica, Arial, sans-serif"&gt;&lt;span style="font-size: 18px;"&gt;Q.3 W&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="text-align: left;"&gt;&lt;span face="IBM Plex Sans, Helvetica, Arial, sans-serif"&gt;&lt;span style="font-size: 18px;"&gt;hich poisonous gas was located during Bhopal&amp;nbsp;gas tragedy?&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style="text-align: left;"&gt;&lt;span face="IBM Plex Sans, Helvetica, Arial, sans-serif"&gt;&lt;span style="font-size: 18px;"&gt;Ans&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span face="&amp;quot;IBM Plex Sans&amp;quot;, Helvetica, Arial, sans-serif" style="font-size: 18px; text-align: left;"&gt;Methyl Isocyanate (M.I.C)&lt;/span&gt;&lt;span face="&amp;quot;IBM Plex Sans&amp;quot;, Helvetica, Arial, sans-serif" style="font-size: 18px; text-align: left;"&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face="&amp;quot;IBM Plex Sans&amp;quot;, Helvetica, Arial, sans-serif" style="font-size: 18px; text-align: left;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face="&amp;quot;IBM Plex Sans&amp;quot;, Helvetica, Arial, sans-serif" style="font-size: 18px; text-align: left;"&gt;&lt;b&gt;Q.4 Which&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;b style="font-family: &amp;quot;IBM Plex Sans&amp;quot;, Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 18px;"&gt;&amp;nbsp;factory responsible for &lt;/b&gt;&lt;span face="IBM Plex Sans, Helvetica, Arial, sans-serif"&gt;&lt;span style="font-size: 18px;"&gt;&lt;b&gt;Bhopal&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;b style="font-family: &amp;quot;IBM Plex Sans&amp;quot;, Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 18px;"&gt;&amp;nbsp;gas tragedy?&lt;/b&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="&amp;quot;IBM Plex Sans&amp;quot;, Helvetica, Arial, sans-serif" style="font-size: 18px;"&gt;Ans&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="color: #222222; font-size: medium;"&gt;Union Carbide India Limited factory is responsible for Bhopal&amp;nbsp;gas tragedy.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;/span&gt;

&lt;script type="application/ld+json"&gt;
{
  "@context": "https://schema.org",
  "@type": "NewsArticle",
  "mainEntityOfPage": {
    "@type": "WebPage",
    "@id": "https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2022/10/Bhpal%20Gas%20Tragedy%20case%20study.html"
  },
  "headline": "Bhopal Gas Tragedy Case study | Bhopal Gas Kand | Digital Infopedia",
  "description": "भारताच्या इतिहासातील सर्वात भयंकर इंडस्ट्रियल संकट हे भोपाळमध्ये आलं होतं ज्याचे परिणाम आतापर्यंत भोपाळ वासियांना बघावे लागत आहेत. २-३ डिसेंबर १९८४ ची ती काळरात्र होती. Union Carbide India Limited ही १९६९ मध्ये भोपाळमध्ये उभारण्यात आलेली कीटक नाशक तयार करणारी कंपनी होती . या कंपनीमुळे तिथल्या लोकांना रोजगार मिळाला होता हे खरं, मात्र रोजगारापेक्षाही जास्त जीवितहानी या कंपनीमुळे झाली होती . या कंपनीमध्ये Methyl Isocyanate नावाचं अतिशय भयानक रसायन तयार करून त्याचा वापर ही कंपनी करत होती. तब्बल ४१ टन केमिकल चा वापर करून इथे पेस्टिसाइड तयार केले जायचे. ही कंपनी एम आय सी (M.I.C.) म्हणजेच (Methyl Isocyanate) मिथेल आयसोसायनेटचा जवळपास ४२ टन स्टॉक मोठमोठ्या टँक मध्ये स्टोअर करून ठेवायची",
  "image": [
    "https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgVyKeQwy-MYK825P4gveeBHoO2IVHOoSGF0ogb7UQgx37AB3R6wys1K8sYvgafy91yKhF_UcC30slJTkRBbpowt32Y4dl5r9F8b1OGceE6715j_5yecpNB59oCyGbmLWudJV0QhG-OHcE3jTrwuQtzxgeOy0kmJ-jbFOQ4nOfvgeR2blYkp_BNfCFN/w320-h213/Bhopal%20Gas%20Tragedy.jpg.webp",
    "https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEif7UqlmQA7NZ4JRlF2U34dq1WNSex1zmAzbckG_5tHikfgWVxEG32d3IKvqUDhFuDhiFMr380iyzd1YbrMo3w0nHyypjvHN5MSGUi0bIELBOupIjFqYrxo7_shjkO6WNl__Z8tClXyRbB4bapz9fxw2NtuBeI_6pjNXaDkfG4n0ObmQ7Ohvd5gZe-m/w320-h216/Bhopal%20Gas%20Kand.jpg.webp"
  ],  
  "author": {
    "@type": "Person",
    "name": "Paresh Kolte",
    "url": "https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/"
  },  
  "publisher": {
    "@type": "Organization",
    "name": "Digital Infopedia",
    "logo": {
      "@type": "ImageObject",
      "url": "https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEizlLTHvIx9y6ugmtHVDHE63bhRv7OThJPNmaCAeCrpEJh0jVe2Bt9IqDn5rCCnnnhr5Jg5KVW0iAEwqs8muwVYVrLwpME2PBr99xNLUtW74PILK5uuPcG7Jy21qZ2SsWnjVlhdtS-YXrY/s480-rw/Digital+infopedia.webp"
    }
  },
  "datePublished": "2022-10-02",
  "dateModified": "2022-10-02"
}
&lt;/script&gt;</description><link>https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2022/10/Bhpal Gas Tragedy case study.html</link><author>noreply@blogger.com (Digital Infopedia)</author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" height="72" url="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgVyKeQwy-MYK825P4gveeBHoO2IVHOoSGF0ogb7UQgx37AB3R6wys1K8sYvgafy91yKhF_UcC30slJTkRBbpowt32Y4dl5r9F8b1OGceE6715j_5yecpNB59oCyGbmLWudJV0QhG-OHcE3jTrwuQtzxgeOy0kmJ-jbFOQ4nOfvgeR2blYkp_BNfCFN/s72-w320-h213-c/Bhopal%20Gas%20Tragedy.jpg.webp" width="72"/><thr:total>0</thr:total></item><item><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-6826629603800356241.post-3658838745824290200</guid><pubDate>Tue, 04 Jan 2022 13:44:00 +0000</pubDate><atom:updated>2022-01-04T19:39:04.667+05:30</atom:updated><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">digital infopedia</category><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">Research</category><title>Why Marriages don't work nowadays | why love marriages fail in India | Digital Infopedia</title><description>&lt;h2 style="text-align: left;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&amp;nbsp;&lt;span style="color: #990000;"&gt;Why marriages failing in Indian |&amp;nbsp;Why marriages fail in India |&amp;nbsp;Why Marriages don't work nowadays | Digital Infopedia&lt;/span&gt;&lt;span style="font-weight: normal;"&gt;&amp;nbsp;&lt;span&gt;&lt;a name='more'&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h2&gt;&lt;h2 style="text-align: left;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #222222; font-weight: 400;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit; font-size: medium;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: inherit; font-size: medium;"&gt;सध्याच्या लव्ह मॅरेजच्या जमान्यात आजही अनेक जण असे आहेत जे अरेंज्ड मॅरेजवर विश्वास ठेवतात. खासकरून मुली ज्यांनी आपलं अख्खं आयुष्य करियरला वाहीलेलं असतं, त्यांना अजिबात प्रेमात पडायला वगैरे वेळ मिळालेला नसतो किंवा आई वडिलांच्या मर्जी विरुद्ध लग्न करायचं नसतं, त्या मुलींची अरेंज्ड मॅरेज करून छानसा जोडीदार निवडायची इच्छा असते. आज त्याच मुलींना उपयोगी पडेल असा हा लेख &lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/"&gt;Digital Infopedia &lt;/a&gt;तुमच्यासाठी घेऊन आले आहे.. ज्यात आम्ही सांगणार आहोत काही असे प्रश्न जे अरेंज्ड मॅरेज करू इच्छीणाऱ्या प्रत्येक मुलीने आपल्या भावी जोडीदाराला अर्थात मुलाला विचारायला हवेत आणि मगच त्याची निवड करायला हवी. कारण शेवटी लग्न म्हणजे आयुष्यातील सगळ्यात मोठा निर्णय असतो. हा निर्णय चुकला तर सगळं आयुष्य उध्वस्त होऊ शकतो. म्हणूनच त्या आधी काही शहानिशा करून मग सारासार विचार करून निर्णय घेतलेला योग्य!&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="color: #222222; font-size: medium;"&gt;Why marriages failing in Indian&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEi9DvoAvxEVZtJZMqEzOkgsL6S7lnPSZK6C5hjAgUYtpVFnQDpWvzeMiWQAg8oUsWG2CLbglRF6pL1X1R5hi80ovSKQfxU52W51B3_8aiA1q70Wt1srmw3z0B6hAN_IZBtgtBYUZcYPD4r9nrnK_sMgTfut8bQu6f7NFA6CZoZ84z-cOagi5fCHdJyX=s640" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit; font-size: medium;"&gt;&lt;img alt="Why marriages fail in India" border="0" data-original-height="360" data-original-width="640" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEi9DvoAvxEVZtJZMqEzOkgsL6S7lnPSZK6C5hjAgUYtpVFnQDpWvzeMiWQAg8oUsWG2CLbglRF6pL1X1R5hi80ovSKQfxU52W51B3_8aiA1q70Wt1srmw3z0B6hAN_IZBtgtBYUZcYPD4r9nrnK_sMgTfut8bQu6f7NFA6CZoZ84z-cOagi5fCHdJyX=w320-h180" title="why love marriages fail in India" width="320" /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit; font-size: medium;"&gt;Why Marriages don't work nowadays&lt;/span&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;span style="font-family: inherit; font-size: medium;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit; font-size: medium;"&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #222222; font-weight: 400;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #222222; font-weight: 400;"&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #222222; font-weight: 400;"&gt;पहिली गोष्ट जे लग्न आहे हे युवा वर्गासाठी आणि खास करून जे लग्न करणार आहे त्यांच्यासाठी खूप महत्त्वाचा विषय आहे.कारण या एका निर्णयामुळे त्या व्यक्तीचे पुढचे आयुष्य अवलंबून असते. लग्न ही खूप मोठी गोष्ट आहे. तुम्ही लग्नाचा निर्णय एक दोन महिन्यांत नाही घेऊ शकत. जर तुम्हाला वाटत असेल समोरील&amp;nbsp; व्यक्ती चांगली आहे आणि सर्व ठीक आहे तर चला लग्न करूया&amp;nbsp; तर हे पुर्णतः चुकीचे आहे आणि ही गोष्ट अरेंज मॅरेज मध्ये पण लागू होते. जर तुम्ही विचार करत असाल की घरचे बघतील तर चांगलाच बघतील आणि आपल्या घरचे आपलं वाईट नाही बघणार पण ही गोष्ट जरी खरी असली तरी आजच्या काळात तुम्ही कोणत्याही व्यक्ती ला कमी वेळेत ओळखू नाही शकत&amp;nbsp; आणि जर तुम्ही विचार करत असाल की अरेंज मॅरेज मध्ये मुलगी ही लग्न निभावते तर हे आताच्या काळात पूर्णतः चुकीचे समज आहे.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/h2&gt;&lt;h4 style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="color: #222222; font-size: medium;"&gt;Why marriages fail in India&lt;/span&gt;&lt;/h4&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #222222; font-weight: 400;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit; font-size: medium;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;भारतीय लग्नांबद्दल झालेल्या एका रिसर्च नुसार 70 ते 80% लग्न या साठी टिकून राहायचे कारण तेव्हा मुली या त्यांच्या अधिकाराबाबत जागृत नव्हत्या आणि ज्या काही शिक्षित होत्या त्या सुद्धा समाज काय म्हणेल यामुळे गप्प बसायच्या आणि अत्याचार आणि त्रास सहन करत असत त्यामुळे लग्न हे दीर्घकाळ चालायचे. पण आता च्या काळात आजची मुलगी ही&amp;nbsp; अन्याय सहन करत नाही आणि हे माझ्यामते तरी योग्य आहे. मागील काळात मुलींवर लग्नानंतर हिंसा, अत्याचार आणि वाईट वागणूक दिली जात होती त्यामुळे आजचा काळ हा खूप चांगला आहे की प्रत्येक मुलगी ही अन्याय सहन नाही करत.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit; font-size: medium;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;ul style="font-size: large;"&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;span style="color: #2b00fe;"&gt;&amp;nbsp;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/unknowndarksecretsofindianindependence.html"&gt;Unknown Dark Secrets of Indian Independence&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;Read More:&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/emergencyinindia1975.html"&gt;&lt;span style="color: #2b00fe;"&gt;Why Indira Gandhi Declared Emergency in 1975&lt;/span&gt;&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;ul style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"&gt;&lt;li&gt;&lt;b style="color: black;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;span style="color: #2b00fe;"&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/09/india%20vs%20pakistan%20nuclear%20war.html"&gt;भारत पाकिस्तान मध्ये परमाणू युद्ध झाले तर.?&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b style="color: black;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;span style="color: #2b00fe;"&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/09/sardar%20patel%20vs%20nehru.html"&gt;महात्मा गांधीनी सरदार पटेल यांना पहिले प्रधानमंत्री का नाही बनू दिले.?&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b style="color: black;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;span style="color: #2b00fe;"&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/09/how%20shivaji%20maharaj%20defeated%20mughals.html"&gt;शिवाजी महाराजांनी मुघलांना कसे हरविले..?&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;div&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #222222; font-weight: 400;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit; font-size: medium;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;अन्याय होत असेल तर सहन करणे ही एक बाजू आहे&amp;nbsp;आणि दुसरी बाजू&amp;nbsp;म्हणजे आज काही युवा हे डोक्याने विचार नाही करत , ते मनाने विचार करतात आणि सर्व ठीक आहे असं समजून लग्न करतात पण खरी मजा आता इथून सुरू होते. लग्न केल्यानंतर आता एकमेकांच्या खऱ्या सवयी समजायला सुरुवात होते. कारण बघा काही वेळेपर्यंत प्रत्येक व्यक्ती ही चांगली असते आणि जसा जसा वेळ जातो त्या व्यक्ती मधील वाईट गुण हे कळायला लागतात.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="color: #222222; font-weight: 400;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit; font-size: medium;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #222222; font-weight: 400;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit; font-size: medium;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;माझ्यामते अरेंज मॅरेज मध्ये पण मुलगा मुलीला भेटू द्यायला पाहिजे कारण, एक दोन भेटीमध्ये कोण स्वतः चा वाईटपणा दाखवेल? जर तुम्ही मला कुठे&amp;nbsp; 1 - 2 वेळा भेटले तर आपण सुद्धा चांगलेपणा दाखवू आणि चांगल्या चांगल्याच गोष्टी करू, सभ्य वर्तन करू&amp;nbsp;आणि जेव्हा आपल्या भेटी वाढतील तेव्हा योग्य खरेपणा&amp;nbsp;बाहेर येतो. खरेपणा&amp;nbsp;बाहेर आल्यावर असे नाही की समोरील व्यक्ती तुमच्या सोबत वाईट करेल . मानसशास्त्र मध्ये असे म्हणतात&amp;nbsp; की जर तुम्हाला कोणाला ओळखायचे असेल तर त्या व्यक्ती ला बोलू द्या. त्या व्यक्तीची बोली त्या व्यक्तीचा स्वभाव दर्शवते.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit; font-size: medium;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;h4 style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="color: #222222; font-size: medium;"&gt;Why love marriages fail in India&lt;/span&gt;&lt;/h4&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #222222; font-weight: 400;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit; font-size: medium;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;लग्न करतांना स्वभाव हा खूप महत्त्वाचा घटक आहे. तुम्ही जेव्हा पण लग्न कराल तेव्हा त्या व्यक्तीचा स्वभाव&amp;nbsp; ओळखायला शिका. जेव्हा स्वभाव ओळखता येत नाही किंवा स्वभाव ओळखायला&amp;nbsp; वेळ नाही मिळत तेव्हा भविष्यात जेव्हा खरेपणा समोर येतो&amp;nbsp;तेव्हा मूल आणि मुली म्हणतात की आता हे नातं नाही टिकू शकत. पण हा विचार तुम्ही आधी करायला पाहिजे होता. जितक्या घाई ने तुम्ही लग्न केले त्या प्रकारे तुम्ही खरंच समोरच्या व्यक्ती ला ओळखतात का? याकडे सुद्धा थोडं लक्ष दिले पाहिजे.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit; font-size: medium;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;ul style="background-color: white; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/06/science-of-girls-vs-boys..html"&gt;&lt;span style="color: #2b00fe;"&gt;मुली या अभ्यासात हुशार का असतात ?&lt;/span&gt;&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/06/diseasesoriginatedfromchina.html"&gt;&lt;span style="color: #2b00fe;"&gt;चीन मधूनच नवीन नवीन आजार का जन्म घेतात ?&lt;/span&gt;&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/06/shivaji%20maharaj%20life%20events.html"&gt;&lt;span style="color: #2b00fe;"&gt;शिवाजी महाराजांचे जिवंतपणीच स्मारक...&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;div&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #222222; font-weight: 400;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit; font-size: medium;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;तुम्ही घाई घाई मध्ये निर्णय घेतले आणि तुम्हाला समजलं आता सर्व ठीक आहे. तुम्ही घरच्यांना सांगितले तुम्हाला समोरील व्यक्ती आवडली ती व्यक्ती चांगली आहे आणि या निर्णयानुसार तुमचे घरचे तुमचे लग्न लावतात आणि लग्न झाल्यानंतर 6 महिने ते 1 ते 2&amp;nbsp; वर्षांनंतर तुम्ही घरच्यांना म्हणतात की तेव्हा मला चांगले वाटले होते! २आता मला हे नातं संपवायचे आहे. हे असे चुकीचे आहे. प्रत्येक गोष्टीला वेळ द्या वेळेनुसार समजून घ्या. फक्त कोणाचा चांगलेपणा बघून लग्न नाही करता येत.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="color: #222222; font-weight: 400;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit; font-size: medium;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #222222; font-weight: 400;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit; font-size: medium;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;अस म्हणतात की चांगल्या गोष्टींवर प्रत्येक व्यक्ती प्रेम करतो मग ते प्रेम थोडी आहे. समजा अजय चा स्वभाव हा खूप चांगला आहे त्यामुळे तो वंदना ला आवडला आणि अजय च्या स्वभावामुळे तो बाकी लोकांना सुद्धा आवडला तर अजय मध्ये अशी काय विशिष्ट गोष्ट आहे की त्याला तुम्ही लग्नासाठी निवडाल. पण जर वंदना ला अजय मधील वाईटपणा सुद्धा स्वीकार असेल तर मग तो लग्नासाठी योग्य आहे आणि वंदना अजय सोबत तिचं आयुष्य जगू शकते.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit; font-size: medium;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;ul style="background-color: white; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;span style="color: #2b00fe;"&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/10/subhash-chandra-bose-was-first-prime-minister.html"&gt;सुभाषचंद्र बोस भारताचे पहिले पंतप्रधान असते तर...&lt;/a&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/09/ramayana%20is%20myth%20or%20history.html"&gt;&lt;span style="color: #2b00fe;"&gt;रामायण हे आपला खरंच इतिहास आहे कि फक्त धार्मिक कथा ?&lt;/span&gt;&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;div&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="font-size: medium;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #222222; font-weight: 400;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit; font-size: medium;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;लग्न म्हणजे काही दिवस भेटणे नव्हे, तर लग्न म्हणजे आयुष्यभर एका घरात एकमेकांसोबत राहणे आहे. प्रत्येक रूपाने एकमेकांना बघितले गेले पाहिजे, चांगले असो , वाईट असो, राग असो, प्रेम असो, चिंता असो, या सर्व गोष्टी समजून घेतल्या गेल्या पाहिजे. यासर्व गोष्टी साठी त्या व्यक्तीचा स्वभाव ओळखा आणि जर तुम्ही त्या व्यक्तीच्या स्वभावाला स्वीकार करू शकत असाल तरच लग्न करा आणि स्वभाव स्वीकारू शकत नसाल तर थोडा वेळ द्या. घाई करू नका कोणत्याही गोष्टीची घाई ही कधीच चांगली नसते. मग ते पैसे कमावणे असो, लग्न करणे असो , परिवार किंवा नातं असो. कारण शॉर्टकट्स हे फक्त शॉर्ट वेळेपर्यंत मर्यादित असतात. तुम्हाला तुमचा मनपसंद जीवनसाथी पाहिजे असेल तर त्यासाठी तुमच्याकडे धैर्य, वेळ आणि विचार या तीन गोष्टी पाहिजे.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="color: #222222; font-weight: 400;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit; font-size: medium;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="font-family: inherit; font-size: medium;"&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #222222; font-weight: 400;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;लग्न करतांना दोघांमधील अंतर सुद्धा हे फार जास्त नसावे कारण वैज्ञानिक दृष्ट्या दोन व्यक्तिमधील जर वय जास्त असेल तर त्यांचा विचार करण्याचा दृष्टिकोन हा सुद्धा वेगळा असेल हे पहिले नुकसान. वय जास्त असल्यामुळे दुसरे नुकसान म्हणजे प्रेग्नन्सी. केव्हा केव्हा पुरुषाचे वय जर जास्त असेल 32 ते 35 च्या आस पास असेल आणि मुलीचे वय 25 ते 30 असेल तेव्हा काही केसेस मध्ये&amp;nbsp; प्रेग्नन्सी मध्ये Difficulty येऊ शकते. वय जास्त असल्याचे तिसरे नुकसान म्हणजे लग्नानंतर होणारे मतभेद आणि एकटेपणा जानवल्यामुळे extra marital affair हे सुरू होतात. या सर्व गोष्टीमुळे शेवटी लग्न हे घटस्पोट च्या स्तिथी ला येते.&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #222222; font-weight: 400;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;या नंतरअजून एक मुद्दा येतो , जो की आजच्या काळात विशेष महत्वाचा वाटत नाही . किंबहुना लोकांचा त्या गोष्टीकडे बघण्याचा दृष्टिकोनपुर्णपणे वेगळा झाला आहे , आणि ही खूप चांगली गोष्ट आहे. तो मुद्दा , ती गोष्ट कोणती असेल? तर ती म्हणजे " जात". मुळातच जात हा घटक लग्नात यायलाच नको , पण या मुद्द्यात पण एका " पण" ला जागा आहेच. लग्न ही गोष्ट फक्त मुलाला मुलगी आवडली आणि मुलीला मुलगा&amp;nbsp;आवडला&amp;nbsp;आणि लग्न झालं आणि त्या दोघांचा सुरळीत संसार सुरू झाला यापर्यंतच मर्यादित नसतं. एका मुलीच आणि एका मुलाच लग्न खरं तर कितीतरी नवीन नात्यांना बनवतं. लग्न या दोन लोकांचं लग्न दोन परिवार जोडण्याच काम करत असत. आणि मग जर तुम्ही आंतरजातीय विवाह करत असाल तर खर तर ती खुप चांगली गोष्ट आहे, पण हे लग्न करताना मुलगा आणि मुलगी दोघांनीपण आधी विचार करायला पाहिजे की आपण त्या परिवारात मिळून मिसळून राहू शकू का? त्यांच्या चाली रीती त्यांचा पुरातन वारसा आपण पुढे नेऊ शकू का? त्यांच्या अपेक्षा आपण 100% नाही तर निदान 50% तरी पूर्ण करू शकू का? जर या प्रश्नांची उत्तरं 'हो' असतील तर तुमची गाडी नक्कीच सुरळीतपणे रुळावर चालेल, पण जर या प्रश्नांची उत्तरं 'नाही ' मध्ये असतील तर मग भांडणं, राग , चिडचिड, गैरसमज, एकमेकांविषयीची नाराजगी हे पाहुणे तुमच्या संसारात अगदी सहजच प्रवेश करतील आणि या मुळे कदाचित तुमच्या नात्याला तुम्हाला पूर्णविराम द्यावा लागेल.&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;h3 style="text-align: justify;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;Why Marriages don't work nowadays&lt;/h3&gt;&lt;div style="font-weight: 400; text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;फक्त प्रेम आहे म्हणून किंवा घरी सगळंच अगदी व्यवस्थित आहे आणि आई वडिलांच्या सल्ल्याने केलंय म्हणुन ते नात टिकवून राहील किंवा चांगलं राहील हा समाजात असणारा एक गोड गैरसमज आहे . 'लग्न' हे फक्त अडीच अक्षरी नाव&amp;nbsp; तुमचं पूर्ण आयुष्य बद्दलवण्याची हिम्मत ठेवत. प्रत्येकाची आवड, निवड आणि सवड या सर्वच गोष्टी वेगळ्या वेगळ्या असतात.त्यामुळे एकाने जर एखाद्या ठराविक विचार करून लग्न केलं म्हणून तुम्ही पण तोच विचार करून लग्न करायचं ठरवलं तर तुमचा निर्णय चुकीचा होऊ शकतो. आधी स्वतःला मग समोरच्याला समजून आणि या सगळ्या गोष्टींचा विचार विवेचन करूनच मग लग्न केलेलं नेहमी उचीत....&lt;/div&gt;&lt;div style="font-weight: 400; text-align: justify;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-weight: 400; text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp;तुमची तुमच्या करिअर बद्दल काय विचार केला आहे ? लग्नानंतर फॅमिली प्लांनिंग कशी कराल ? लग्नानंतर नोकरी करण्यास सहमती असेल का ?&amp;nbsp; पारिवारिक स्तिथी मध्ये कसे सांभाळाल ? लग्नाआधी असलेले आजार कोणते ? हे सर्व प्रश्न&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;लग्न करतांना&amp;nbsp;तुम्ही तुमच्या भावी जोडीदाराला नक्की&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;विचारले पाहिजे.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-weight: 400; text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-weight: 400; text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp; तुम्हाला माहिती कशी वाटली ते खाली कमेंट करून नक्की कळवा आणि जास्तीत जास्त शेअर करा. तुम्हला जर रोज नवीन नवीन माहिती आणि facts जाणून घ्यायचे असतील तर इंस्टाग्राम ला आजच &lt;a href="https://www.instagram.com/adbhut_tathya_marathi/?hl=en"&gt;अद्भुत तथ्य मराठी&lt;/a&gt; ला फॉलो करा .. धन्यवाद !!&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-weight: 400; text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;b&gt;See our other posts&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;ul style="color: black; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;span style="color: #2b00fe;"&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/10/subhash-chandra-bose-was-first-prime-minister.html"&gt;सुभाषचंद्र बोस भारताचे पहिले पंतप्रधान असते तर...&lt;/a&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/09/ramayana%20is%20myth%20or%20history.html"&gt;&lt;span style="color: #2b00fe;"&gt;रामायण हे आपला खरंच इतिहास आहे कि फक्त धार्मिक कथा ?&lt;/span&gt;&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/10/life-of-swami-vivekananda.html"&gt;स्वामी विवेकानंदांचे संपूर्ण जीवन&amp;nbsp;&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/do-ghosts-exist.html"&gt;&lt;span style="color: #2b00fe;"&gt;भूत प्रेत खरंच असतात का ?&lt;/span&gt;&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/search/label/mcq?&amp;amp;max-results=5"&gt;&lt;span style="color: #2b00fe;"&gt;स्पर्धा परीक्षा उपयुक्त बहुपर्यायी प्रश्न ?&lt;/span&gt;&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;

&lt;script type="application/ld+json"&gt;
{
  "@context": "https://schema.org",
  "@type": "Article",
  "mainEntityOfPage": {
    "@type": "WebPage",
    "@id": "https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2022/01/why-marriages-dont-work-nowadays-why.html"
  },
  "headline": "Why Marriages don't work nowadays | why love marriages fail in India | Digital Infopedia",
  "description": "सध्याच्या लव्ह मॅरेजच्या जमान्यात आजही अनेक जण असे आहेत जे अरेंज्ड मॅरेजवर विश्वास ठेवतात. खासकरून मुली ज्यांनी आपलं अख्खं आयुष्य करियरला वाहीलेलं असतं, त्यांना अजिबात प्रेमात पडायला वगैरे वेळ मिळालेला नसतो किंवा आई वडिलांच्या मर्जी विरुद्ध लग्न करायचं नसतं, त्या मुलींची अरेंज्ड मॅरेज करून छानसा जोडीदार निवडायची इच्छा असते. आज त्याच मुलींना उपयोगी पडेल असा हा लेख Digital Infopedia तुमच्यासाठी घेऊन आले आहे.. ज्यात आम्ही सांगणार आहोत काही असे प्रश्न जे अरेंज्ड मॅरेज करू इच्छीणाऱ्या प्रत्येक मुलीने आपल्या भावी जोडीदाराला अर्थात मुलाला विचारायला हवेत आणि मगच त्याची निवड करायला हवी. कारण शेवटी लग्न म्हणजे आयुष्यातील सगळ्यात मोठा निर्णय असतो. हा निर्णय चुकला तर सगळं आयुष्य उध्वस्त होऊ शकतो. म्हणूनच त्या आधी काही शहानिशा करून मग सारासार विचार करून निर्णय घेतलेला योग्य!",
  "image": "https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEi9DvoAvxEVZtJZMqEzOkgsL6S7lnPSZK6C5hjAgUYtpVFnQDpWvzeMiWQAg8oUsWG2CLbglRF6pL1X1R5hi80ovSKQfxU52W51B3_8aiA1q70Wt1srmw3z0B6hAN_IZBtgtBYUZcYPD4r9nrnK_sMgTfut8bQu6f7NFA6CZoZ84z-cOagi5fCHdJyX=w320-h180",  
  "author": {
    "@type": "Person",
    "name": "Paresh Kolte",
    "url": "https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/"
  },  
  "publisher": {
    "@type": "Organization",
    "name": "Digital Infopedia",
    "logo": {
      "@type": "ImageObject",
      "url": "https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEizlLTHvIx9y6ugmtHVDHE63bhRv7OThJPNmaCAeCrpEJh0jVe2Bt9IqDn5rCCnnnhr5Jg5KVW0iAEwqs8muwVYVrLwpME2PBr99xNLUtW74PILK5uuPcG7Jy21qZ2SsWnjVlhdtS-YXrY/s480-rw/Digital+infopedia.webp"
    }
  },
  "datePublished": "2022-01-04",
  "dateModified": "2022-01-04"
}
&lt;/script&gt;</description><link>https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2022/01/why-marriages-dont-work-nowadays-why.html</link><author>noreply@blogger.com (Digital Infopedia)</author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" height="72" url="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEi9DvoAvxEVZtJZMqEzOkgsL6S7lnPSZK6C5hjAgUYtpVFnQDpWvzeMiWQAg8oUsWG2CLbglRF6pL1X1R5hi80ovSKQfxU52W51B3_8aiA1q70Wt1srmw3z0B6hAN_IZBtgtBYUZcYPD4r9nrnK_sMgTfut8bQu6f7NFA6CZoZ84z-cOagi5fCHdJyX=s72-w320-h180-c" width="72"/><thr:total>2</thr:total></item><item><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-6826629603800356241.post-4835669253753331425</guid><pubDate>Mon, 11 Oct 2021 13:56:00 +0000</pubDate><atom:updated>2022-10-02T15:47:09.734+05:30</atom:updated><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">digital infopedia</category><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">History</category><title>Life of Swami Vivekananda | history of Swami Vivekananda </title><description>&lt;h2 style="text-align: left;"&gt;&lt;span style="color: red; font-size: x-large;"&gt;H&lt;/span&gt;&lt;span style="background-color: white; color: red; font-size: x-large;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif"&gt;istory of Swami Vivekananda&amp;nbsp;in marathi | S&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="background-color: white; color: red; font-size: x-large;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif"&gt;tory of Swami Vivekananda&amp;nbsp;in Marathi&amp;nbsp;| L&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="background-color: white; color: red; font-size: x-large;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif"&gt;ife of Swami Vivekananda&amp;nbsp;by eastern and western disciples | Digital Infopedia&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h2&gt;&lt;h2 style="text-align: left;"&gt;&lt;span style="color: red; font-size: large;"&gt;&lt;span style="background-color: white;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif"&gt;&lt;span&gt;&lt;a name='more'&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h2&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;b style="color: #222222;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;Sisters and Brothers of America &lt;/b&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt;फक्त या 5 शब्दांनी &lt;/span&gt;&lt;b style="color: #222222;"&gt;Parliaments of the World Religions&lt;/b&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt; साठी आलेल्या 7000 लोकांना 2 मिनिट उभे राहून टाळ्या वाजवण्यास भाग पाडले, ज्यांची पुकार अजूनही स्वामी विवेकानंदांच्या ज्ञान आणि आदर्शांची साक्ष देते.&amp;nbsp; तेच स्वामी विवेकानंद ज्यांनी भारताच्या तरुण पिढीला, जे इंग्रजांच्या गुलामगिरीच्या साखळीत अडकले होते त्यांना सांगितले की, &lt;/span&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: #2b00fe;"&gt;"उठो जागो और तब तक नहीं रुको जब तक तुम अपनी मंजिल को हासिल ना कर लो&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt;" &lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt;आणि या वाक्याने भारतातील लाखो लोकांना त्यांची स्वप्ने पूर्ण करण्यास मदत केली आणि आजही मदत करत आहे.&amp;nbsp; पण ते म्हणतात ना की आयुष्य प्रत्येकाची परीक्षा घेते, म्हणून स्वामी विवेकानंदांनीही अनेक परीक्षा दिल्या.&amp;nbsp; आयुष्यात त्यांनी प्रत्येक अडथळे पार केले, लोकांचे टोमणे ऐकले, दिवसेंदिवस भुकेले आणि तहानले राहिले. पण प्रत्येक वेदना सहन केल्यानंतरही त्यांनी त्यांच्या मनावर आणि Mind वर कसे नियंत्रण ठेवले? त्यांनी स्वत: ला कसे पराभूत होण्यापासून वाचवले?&amp;nbsp; काय होती स्वामी विवेकानंदांच्या जीवनाची कथा? चला Digital Infopedia सोबत&amp;nbsp; जाणून घेऊया.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;b&gt;the life of swami&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="text-align: left;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222; font-size: medium;"&gt;&lt;b&gt;Vivekananda.&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="text-align: left;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222; font-size: medium;"&gt;&lt;b&gt;&lt;br /&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: left;"&gt;&lt;span style="text-align: left;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222; font-size: medium;"&gt;&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEi_Lf-AWLmreglBKtQs8jHuF712NWK-gaQ2buFDuJao66M-tB9B8ibNEDefDmmCkXATPuMvZNQy-soAXHm1ql4LbY4JNlnrPcmWCMG3of2En-G1nkc4dJ7hzaIfqVrCOicoa5Qur2fJPwSch0yRDgUBNPO9Q-y2T6Iw0rHREInlC5AMLeyAMl2EFnWs=s640" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img alt="life of swami vivekananda" border="0" data-original-height="360" data-original-width="640" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEi_Lf-AWLmreglBKtQs8jHuF712NWK-gaQ2buFDuJao66M-tB9B8ibNEDefDmmCkXATPuMvZNQy-soAXHm1ql4LbY4JNlnrPcmWCMG3of2En-G1nkc4dJ7hzaIfqVrCOicoa5Qur2fJPwSch0yRDgUBNPO9Q-y2T6Iw0rHREInlC5AMLeyAMl2EFnWs=w320-h180" title="history of swami vivekananda in marathi" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;&lt;span style="background-color: white; text-align: start;"&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt;history of swami Vivekananda&amp;nbsp;in&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt;Marathi&lt;/span&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;h3 style="text-align: left;"&gt;&lt;span style="color: #cc0000;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;Childhood life of Swami&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="font-size: medium;"&gt;Vivekananda&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt;&lt;h4 style="text-align: left;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #3d85c6; font-size: medium;"&gt;Swami Vivekananda date of birth&lt;/span&gt;&lt;/h4&gt;&lt;h4 style="text-align: left;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #3d85c6; font-size: medium;"&gt;Swami Vivekananda Parents&lt;/span&gt;&lt;/h4&gt;&lt;span style="text-align: left;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222; font-size: medium;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="background-color: white;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;ज्या व्यक्तीने आपल्या वेदांचा, पुराणांचा, आपल्या अभिमानाचा इतिहास जगाच्या पाठीवर आणला होता ते दुसरे तिसरे कोणी नसून स्वामी विवेकानंद होते. ज्यांचा बंगाल मधील कोलकात्यातील बंगाली कुटुंबात &lt;b&gt;12 जानेवारी 1863&lt;/b&gt; रोजी भारताच्या मातीत&amp;nbsp; जन्म झाला. त्यांचे वडील विश्वनाथ दत्ता आणि आई भुवनेश्वरी देवी यांनी त्यांचे नाव लहानपणी नरेंद्रनाथ दत्ता ठेवले होते आणि प्रत्येकजण त्यांना प्रेमाने नरेंद्र म्हणत असत आणि त्यांच्या कुटुंबाला कोणत्याही गोष्टीची कमतरता नव्हती.&amp;nbsp; कारण, नरेंद्र ची आई एक धार्मिक स्त्री असण्याव्यतिरिक्त नरेंद्रची आई एका चांगल्या पत्नीचा धर्म सुद्धा पार पाडत असे आणि घराच्या सर्व जबाबदाऱ्या पार पाडत असे.&amp;nbsp; त्याचवेळी नरेंद्रचे वडील कोलकाता उच्च न्यायालयात वकील होते आणि नरेंद्रचे आजोबा संस्कृत आणि फारसीचे महान अभ्यासक होते.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;वयाच्या 25 व्या वर्षी त्यांनी आपले कुटुंब सोडून साधू-संताचे जीवन स्वीकारले. म्हणजेच, नरेंद्र सोबत अध्यात्म आणि ज्ञान या दोघांचा संबंध ते स्वामी विवेकानंद होण्याआधीच त्याच्याशी जोडले गेले होते आणि कदाचित याच कारणामुळे नरेंद्रला लहानपणापासूनच आध्यात्मिक गोष्टींमध्ये आणि नवीन गोष्टी शिकण्यात रस होता आणि त्यांनी त्यांच्या आई वडिलांकडून इतरांना समजून घेणे, इतरांना प्रेम करणे, इतरांना मदत करणे या सर्व गोष्टी शिकले.&amp;nbsp; पण श्रीमंत, गरीब आणि हिंदू मुस्लिम यातील फरक त्यांना समजला नाही.&amp;nbsp; जसे की एकदा नरेंद्रने वडिलांच्या कार्यालयात ठेवलेल्या हिंदूंसाठी वेगळे आणि मुस्लिमांसाठी वेगळे दोन सिगार बॉक्समधून एक एक करून सिगार काढले व ते वेगळे वेगळे सिगार ते पिले. आपल्या लहान मुलाला हे करताना पाहून त्याचे वडील त्याला काहीतरी सांगायच्या आधी नरेंद्र म्हणाला, मला हिंदू आणि मुस्लिम दोघांचे सिगार सारखेच आढळले, ते ऐकून नरेंद्रचे वडील आपल्या मुलाच्या समजदारी पुढे काही बोलू शकले नाहीत.&amp;nbsp; पण नरेंद्र चे वडील त्यांना बोलले पण काय असते, कारण नरेंद्रने 100% सत्य सांगितले होते.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;ul style="background-color: white; font-size: large;"&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;span style="color: #2b00fe;"&gt;&amp;nbsp;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/unknowndarksecretsofindianindependence.html"&gt;Unknown Dark Secrets of Indian Independence&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;Read More:&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/emergencyinindia1975.html"&gt;&lt;span style="color: #2b00fe;"&gt;Why Indira Gandhi Declared Emergency in 1975&lt;/span&gt;&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="background-color: white;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;त्यांच्या खऱ्या मनाच्या खऱ्या विचाराने नरेंद्रने वयाच्या 8 व्या वर्षी मेट्रोपॉलिटन इंस्टीट्यूशन मध्ये शिकण्यासाठी 1871 मध्ये प्रवेश घेतला आणि नंतर 1879 मध्ये त्यांनी प्रेसिडेन्सी कॉलेजमध्ये अभ्यास सुरू ठेवला आणि लहानपणापासूनच नरेंद्र संगीत आणि अभ्यासात व्यस्त होते. एवढेच नव्हे तर या दोन्ही ठिकाणी नरेंद्र यांना खुले विचार समजणारे आणि समजावून सांगणारे लोक मिळाले. त्यांच्या संगतीत, नरेंद्र जेव्हा मेट्रोपॉलिटन इंस्टीट्यूशन मध्ये शिकत होते, तेव्हा तेथील प्रमुख ईश्वरचंद्र विद्यासागर होते. ही तीच व्यक्ती आहे ज्यांनी त्या वेळी विधवांना पुनर्विवाह करण्याचे स्वातंत्र्य दिले होते.&amp;nbsp; पण एवढेच नाही तर त्यांच्या विचाराची व्याप्ती वाढवण्यासाठी स्वामी विवेकानंदांना पुस्तके वाचायला आवडायची.&amp;nbsp; एकीकडे ते धर्म, इतिहास, गीता रामायण सारखी पुस्तके वाचत होते आणि दुसरीकडे ते &lt;a href="https://amzn.to/3oRWXx8"&gt;David&amp;nbsp;hume&lt;/a&gt;, Johann Gottlibe Fichte's, The Principal of Ethics, History आणि Spirituality सारखी पुस्तके वाचत होते.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222; font-size: medium; text-align: start;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;ज्यामुळे त्याच्या मनात देवाबद्दल अनेक प्रश्न निर्माण होऊ लागले आणि कदाचित हेच कारण होते, नरेंद्र वेगवेगळ्या मिशन आणि समाजात गुंतले. जसे की केशवचंद्र सेन यांच्या नवाब विधान या मिशन चे म्हणणे होते की प्रत्येक धर्म सत्य आहे. ब्राह्मो समाज मिशन, या मिशन चे असे म्हणणे होते की विश्वास &lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/10/science-behind-superstitions-in-india.html"&gt;अंधश्रद्धेत&lt;/a&gt; नाही तर तुमच्या विचारसरणीवर विश्वास ठेवा, एका देवावर विश्वास ठेवा आणि जगभरात सहिष्णुता आणि बंधुता पसरवा.&amp;nbsp; शिवाय, नरेंद्र ने Freemasons आणि Western Esoteric Tradition मिशनमध्येही भाग घेतला.&amp;nbsp; परंतु अभ्यासाबरोबरच त्यांना त्यांच्या गोंधळलेल्या मनाच्या न सुटलेल्या सर्व अध्यात्मिक प्रश्नांची उत्तरे श्री रामकृष्ण परमहंस यांना भेटल्यानंतरच कळली.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222; font-size: large; text-align: start;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEg4hJIRqiQOtmgIf1adAdR_edro-QNWCCh0wiJW-b2GapSMXRiTbSZaGiZZrQIxAIioUyTzShIobWLBRGuzRF6voQl_o1d4pFQhxIjxMxHDHXMhngE1Cafr8b5RAL65ptfZ3ZIgMKanhRrLVc_2TiZhsIt4zlGXLwsD-9jgsVEfuSg4bjyepNPovv2F=s481" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img alt="life of swami vivekananda" border="0" data-original-height="360" data-original-width="481" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEg4hJIRqiQOtmgIf1adAdR_edro-QNWCCh0wiJW-b2GapSMXRiTbSZaGiZZrQIxAIioUyTzShIobWLBRGuzRF6voQl_o1d4pFQhxIjxMxHDHXMhngE1Cafr8b5RAL65ptfZ3ZIgMKanhRrLVc_2TiZhsIt4zlGXLwsD-9jgsVEfuSg4bjyepNPovv2F=w320-h240" title="Shri Ramakrishna Paramahans" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;Shri Ramakrishna Paramhans&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-size: x-large;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;कारण जेव्हा नरेंद्रने श्री राम कृष्णाला विचारले की तुम्ही देव पाहिला आहे का, तेव्हा श्री रामकृष्णांनी उत्तर दिले की होय!&amp;nbsp; मी पाहिलं आहे की, जसे मी तुला बघतोय त्याप्रमाणे मी देवाला स्पष्टपणे पाहिले आहे.&amp;nbsp; फक्त मी देवाला सखोल अर्थाने पाहिले आहे आणि अश्याप्रकारे श्री रामकृष्ण परमहंस यांनी नरेंद्रला देवाशी जोडले.&amp;nbsp; त्यानंतर नरेंद्रने त्यांना आपला गुरू म्हणून स्वीकारले होते, परंतु नरेंद्रच्या जीवनातील या एका पैलूमध्ये, जिथे प्रकाशच प्रकाश होता, तर दुसरीकडे, 1884 मध्ये, 21 वर्षाचे स्वामी विवेकानंद, ज्यांचे शिक्षण पूर्ण झाले नव्हते आणि त्यांचे B.A हे संपणारच होते, त्याचवेळी देवाने त्यांच्या वडिलांना हिसकावून त्यांचे आयुष्य अंधकारमय केले.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="font-size: large; text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="text-align: start;"&gt;&lt;div style="font-size: x-large; text-align: justify;"&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;blockquote style="font-size: x-large;"&gt;&lt;div style="text-align: center;"&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: #cc0000;"&gt;दुसरो का दुख समझना आसान नहीं।&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: center;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: #cc0000;"&gt;जब तक आप खुद उस दुख से ना गुजरे हो।&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/div&gt;&lt;/blockquote&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: #cc0000;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt; आणि कदाचित नरेंद्रला स्वामी विवेकानंद होण्यासाठी, आयुष्याच्या या कटू प्रवासाचा टप्पा ओलांडणे देखील आवश्यक होते. वडिलांच्या निधनानंतर नरेंद्रला कळले की गरिबी म्हणजे काय असते ? त्यांना कळले की उपाशी राहणे म्हणजे काय असते? जेव्हा नरेंद्र आपल्या कुटुंबाच्या डोक्यावरून कर्जाचा बोजा उचलण्यासाठी नोकरी शोधत होते, तेव्हा त्यांना कळले की एका कार्यालयातून दुसऱ्या आणि दुसऱ्या ते तिसऱ्या कार्यालयात भटकणे काय असते?&amp;nbsp; ठोकर लागणे म्हणजे काय असते ? नरेंद्र च्या आयुष्याच्या या नव्या टप्प्यावर कोणीही त्यांच्यासोबत नव्हते.&amp;nbsp; त्यांचे नातेवाईक जमिनीच्या विभाजनासाठी लढू लागले आणि अशा परिस्थितीत त्यांची अपेक्षा ही ढासळत होती&amp;nbsp; पण त्यावेळी एक गोष्ट त्यांना स्पष्टपणे समजली होती.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="font-size: large; text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="text-align: start;"&gt;&lt;div style="color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large; text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;ती गोष्ट म्हणजे, या जगात गरीब आणि असहाय लोकांसाठी कोणतेही स्थान नाही आणि कदाचित ते त्या लढ्यात हार मानतील पण अशा परिस्थितीत त्यांना श्री रामकृष्ण परमहंस यांनी पाठिंबा दिला आणि त्यांचा देवावर कमी होत असेल विश्वास वाढविला आणि त्यांना अधिक आधार दिला आणखी मजबूत केले.&amp;nbsp; एके दिवशी जेव्हा नरेंद्रने श्री रामकृष्णांना स्वतः साठी पूजा करण्यास सांगितले, तेव्हा श्री रामकृष्णांनी स्वतः त्यांना जाऊन पूजा करण्याचा सल्ला दिला.&amp;nbsp; नरेंद्र जेव्हा काली मातेसमोर पोहचले, तेव्हा त्यांच्या समस्यांचे समाधान मागण्याऐवजी, त्यांनी विवेक अर्थात ज्ञान आणि वैराग्य म्हणजेच मोह मायेच्या पलीकडे जाण्याची मागणी मागितली आणि हा तोच दिवस होता जेव्हा नरेंद्र ने पूर्ण आध्यात्मिक जागरूकता प्राप्त केली.&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large; text-align: justify;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;ul style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"&gt;&lt;li&gt;&lt;b style="color: black;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;span style="color: #2b00fe;"&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/09/india%20vs%20pakistan%20nuclear%20war.html"&gt;भारत पाकिस्तान मध्ये परमाणू युद्ध झाले तर.?&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b style="color: black;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;span style="color: #2b00fe;"&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/09/sardar%20patel%20vs%20nehru.html"&gt;महात्मा गांधीनी सरदार पटेल यांना पहिले प्रधानमंत्री का नाही बनू दिले.?&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b style="color: black;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;span style="color: #2b00fe;"&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/09/how%20shivaji%20maharaj%20defeated%20mughals.html"&gt;शिवाजी महाराजांनी मुघलांना कसे हरविले..?&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="font-size: medium;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;div style="color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; text-align: justify;"&gt;&lt;span style="text-align: start;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;यानंतर, दिवसभर नरेंद्र आपल्या कुटुंबासाठी दोन वेळची भाकर जुडवण्यात व्यस्त असे,&amp;nbsp; पण रात्र होताच ते सर्व त्यांचे गुरु श्री रामकृष्ण यांच्याकडे जात होते आणि&amp;nbsp; त्यांच्या शिष्यांना प्लेटो, एरेस्टोटल, बुद्ध आणि हेगल सारख्या लोकांबद्दल सांगत होते.&amp;nbsp; पण लवकरच नरेंद्रच्या आयुष्यात आणखी एक वळण आले. &lt;b&gt;16 ऑगस्ट 1886&lt;/b&gt; रोजी जेव्हा त्यांच्या गुरूंनी देखील या जगाचा निरोप घेतला. नरेंद्र पुन्हा एकदा एकटे पडले.&amp;nbsp; पण यावेळी त्याच्यावर इतर शिष्यांचीही जबाबदारी होती आणि म्हणूनच त्यांनी या शिष्यांसोबत राहायला सुरुवात केली आणि ते ज्याठिकाणी राहत होते त्या स्थानाला &lt;b&gt;रामकृष्ण मठ&lt;/b&gt; असे संबोधले जाऊ लागले आणि नंतर 1886 मध्ये त्यांनी मठ सोडला आणि लोकांना समजून घेण्यासाठी, त्यांच्या समस्या समजून घेण्यासाठी भारताच्या कानाकोपऱ्यात जायला सुरुवात केली आणि शपथ घेतली की ते सर्व देशातील लोकांच्या भल्यासाठी काम करतील आणि वेळ आली तर प्राणांची आहुती देणारं.&amp;nbsp; परंतु कोणत्याही परिस्थितीत या लोकांना त्रासांपासून दूर करतील.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222; text-align: start;"&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;स्वामी विवेकानंदांना स्वतःला माहित नाही पडलं की त्यांनी आपल्या जीवनाचा मौल्यवान वेळ लोकांना देऊन 5 वर्षे कशी मदत केली. त्यानंतर एक दिवस शिकागोमध्ये आयोजित होणाऱ्या World कोलंबियन एक्सपोजिशन बद्दल माहिती झाली आणि स्वामी विवेकानंद तेथे गेले, भारत, हिंदू धर्म आणि&amp;nbsp;त्यांचे गुरु श्री रामकृष्ण, त्यांचे वेदांत यांचे तत्वज्ञान लोकांमध्ये मांडले. आपण वेदांताचे सार या एका ओळीत समजू शकतो या &lt;b&gt;अ&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;b&gt;हम ब्रह्मास्मी त्वम् च&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;b&gt;.&lt;/b&gt;&amp;nbsp; याचा अर्थ देव आणि मनुष्य एकच आहेत.&amp;nbsp; उदाहरणार्थ, हिंदू धर्म, इस्लाम, ख्रिश्चन सारख्या धर्मात देव-केंद्रित दृष्टिकोन आहे.&amp;nbsp; आपण देव शोधतो, त्याची उपासना करतो आणि बौद्ध आणि जैन धर्मात देव शोधण्याऐवजी आपल्याला स्वतःमध्ये सत्य लपलेले दिसते म्हणजे तो मानव केंद्रित दृष्टिकोन आहे आणि वेदांत हा एकच धर्म आहे, जो दोघांनाही देव मानतो म्हणजेच देव-केंद्रित दृष्टिकोन आणि मानव केंद्रित दृष्टिकोन.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="text-align: start;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222; text-align: start;"&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222; text-align: start;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222; text-align: start;"&gt;म्हणजेच, जेव्हा आपण देव शोधतो, शेवटी आपल्याला आपल्या आत सत्य सापडते आणि जेव्हा आपण आपल्या आत सत्य शोधतो तेव्हा आपल्याला देव सापडतो कारण दोन्ही एक आहेत आणि हे स्वामी विवेकानंदांनी 31 मे 1893 रोजी शिकागोला समजावून सांगितले. त्यांच्या शिष्यांनी काही प्रकारे पैसे गोळा केले होते आणि तुम्हाला माहिती आहे का?&amp;nbsp; त्याच वेळी, स्वामी विवेकानंदांना हे नाव मिळाले जे त्यांना खेत्रीचे महाराजा अजित सिंह यांनी दिले होते, ज्याचा संस्कृतमध्ये अर्थ होतो कि&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222; text-align: start;"&gt;विवेक म्हणजे ज्ञान आणि आनंद म्हणज सुख आणि त्याआधी स्वामी विवेकानंद स्वतःला सच्चिदानंद म्हणत असत.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEhTCDpA4kmTcwMV9HAxTqt81RigDuombZeAPYxJ1QRd_znTer1XtTAAl0oQU_UCe7fBN3jRTHhzCsKtfXA-y85XPz8p98aQp64TAKvyFVY8Khf-qEHIpn9XESh_6740Y5Op4TEmfFa0gARmL7a5VxpnpeGItbBu_08ebMG1YSFnMRLUzJF9yzj2ZjQs=s528" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;&lt;img alt="Swami Vivekananda at the Worlds Parliament of Religions, Chicago, 1893" border="0" data-original-height="360" data-original-width="528" height="218" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEhTCDpA4kmTcwMV9HAxTqt81RigDuombZeAPYxJ1QRd_znTer1XtTAAl0oQU_UCe7fBN3jRTHhzCsKtfXA-y85XPz8p98aQp64TAKvyFVY8Khf-qEHIpn9XESh_6740Y5Op4TEmfFa0gARmL7a5VxpnpeGItbBu_08ebMG1YSFnMRLUzJF9yzj2ZjQs=w320-h218" title="Life of Swami Vivekananda, history of Swami Vivekananda" width="320" /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;Swami Vivekananda at the World Parliament of Religions, Chicago, 1893&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;h3&gt;&lt;span style="color: #cc0000; font-size: medium;"&gt;swami Vivekananda&amp;nbsp;speech in&amp;nbsp;Chicago&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;आता त्यांच्या शिकागोच्या प्रवासाबद्दल बोलूया, जो 11 सप्टेंबर 1893 रोजी&amp;nbsp; जपान, चीन, कॅनडा मधून आणि नंतर त्यांना भाषण न देण्याच्या अनेक लोकांच्या प्रयत्नांना सामोरे जाऊन&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="text-align: center;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;World Parliament of Religions&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&amp;nbsp;मंचावर संपला, त्यांनी&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;b style="color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"&gt;Sisters and Brothers of America&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;असे म्हणून भाषणाला सुरुवात केली तेव्हा तेथे उपस्थित 7000 लोकांनी 2 मिनिटे उभे राहून ओव्हेशन दिले आणि टाळ्या वाजवत राहिल्या.&amp;nbsp; तेथे त्यांनी लोकांना वेदांत आणि हिंदुत्वाच्या तत्त्वांविषयी सांगितले.&amp;nbsp; त्या काळातील न्यूयॉर्क क्रिटिक पेपरमध्ये स्वामी विवेकानंदांच्या भाषणाबद्दल असे काहीतरी लिहिले गेले होते, &lt;b&gt;बऱ्याच लोकांनी खूप चांगले भाषण दिले, पण कोणीही त्या हिंदू साधूसारखे बोलू शकले नाही.&amp;nbsp;&lt;/b&gt; त्यांनी हे देखील लिहिले की ते त्यांचे संपूर्ण भाषण छापत आहेत, परंतु भाषणाचा तेथे उपस्थित लोकांवर जो&amp;nbsp;परिणाम झाला, त्याचे वर्णन शब्दात करणे अशक्य आहे आणि स्वामी विवेकानंदांच्या या भाषणानंतर ते थांबले नाहीत.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;ul style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/06/science-of-girls-vs-boys..html"&gt;&lt;span style="color: #2b00fe;"&gt;मुली या अभ्यासात हुशार का असतात ?&lt;/span&gt;&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/06/diseasesoriginatedfromchina.html"&gt;&lt;span style="color: #2b00fe;"&gt;चीन मधूनच नवीन नवीन आजार का जन्म घेतात ?&lt;/span&gt;&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/06/shivaji%20maharaj%20life%20events.html"&gt;&lt;span style="color: #2b00fe;"&gt;शिवाजी महाराजांचे जिवंतपणीच स्मारक...&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif"&gt;&lt;br style="font-size: large;" /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;div class="adn ads" data-legacy-message-id="17c6f3f92a5cfc96" data-message-id="#msg-f:1713324959744195734" style="border-left: none; display: flex; padding: 0px; text-align: left;"&gt;&lt;div class="gs" style="margin: 0px; padding: 0px 0px 20px; width: 1304px;"&gt;&lt;div&gt;&lt;div class="ii gt" id=":1r" jslog="20277; u014N:xr6bB; 4:W251bGwsbnVsbCxbXV0." style="margin: 8px 0px 0px; padding: 0px; position: relative;"&gt;&lt;div class="a3s aiL" id=":1s" style="font-stretch: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; line-height: 1.5; overflow: hidden;"&gt;&lt;div&gt;&lt;div style="color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&lt;span style="font-size: x-large;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;पुढील 4 वर्षे त्यांनी अमेरिका आणि यूके मध्ये त्यांचे तत्त्वज्ञान, त्यांचा विश्वास यावर व्याख्यान दिले.&amp;nbsp; लोकांना जागरूक करण्याचा प्रयत्न केला. या काळात त्यांनी न्यूयॉर्कच्या वेदांत सोसायटीची स्थापनाही केली आणि त्यानंतर 1897 मध्ये जेव्हा ते भारतात परतले तेव्हा त्यांना भारतातील लोकांचे प्रेम आणि आदरातिथ्य दोन्ही मिळाले. कोलकाता गाठल्यानंतर त्यांनी अनेक भाषणे दिली. स्वामी विवेकानंदांनी 1 मे 1897 रोजी बेलूर मठाजवळ रामकृष्ण मिशन सुरू केले, ज्याचा एकच उद्देश होता. कर्मयोगाच्या आदर्शांचे अनुसरण करण्यास लोकांना शिकवणे आणि मदत करणे.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; text-align: justify;"&gt;&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEjNnfIBPpnn0JaAisWjm1XfyRPgYRRF0eIf0Pt-bVPG5oQTiu8slcNd1DLoIS4Coh0Dx9iRddnROS7sOTtjABve_T7O5FOIuHfo8N1nCz3RO16Hm9hErzp8F9rF6_2nvCOj6oT9Rdq6bXhqT9RdmQJHKSV6G0PuKsTaRsJKpSu7cgTBJe4G6thJuyc4=s360" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img alt="Vedanta Society of New York" border="0" data-original-height="360" data-original-width="360" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEjNnfIBPpnn0JaAisWjm1XfyRPgYRRF0eIf0Pt-bVPG5oQTiu8slcNd1DLoIS4Coh0Dx9iRddnROS7sOTtjABve_T7O5FOIuHfo8N1nCz3RO16Hm9hErzp8F9rF6_2nvCOj6oT9Rdq6bXhqT9RdmQJHKSV6G0PuKsTaRsJKpSu7cgTBJe4G6thJuyc4=w320-h320" title="Life of Swami Vivekananda | history of Swami Vivekananda" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;Vedanta Society of New York&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;/div&gt;&lt;h3 style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; text-align: justify;"&gt;&lt;span style="color: #4c1130; font-size: medium;"&gt;Swami Vivekananda death reason&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;हे स्पष्ट करण्यासाठी स्वामी विवेकानंद हे सुद्धा सांगत असत की गीता लक्ष्यात&amp;nbsp; ठेवण्यापेक्षा&amp;nbsp;फुटबॉल खेळून तुम्ही स्वर्गाच्या अधिक जवळ जाल, याचा अर्थ असा नाही की ते गीता वाचण्यास नकार देत होते.&amp;nbsp; किंबहुना, त्यांचा असा विश्वास होता की केवळ गीता लक्षात ठेवल्याने काही होणार नाही, जर तुम्ही त्याऐवजी फुटबॉल खेळत असाल तर तुम्ही कर्म करत आहात आणि कर्म करणे हे फक्त गीता लक्षात ठेवण्यापेक्षा चांगले आहे.&amp;nbsp; याशिवाय, त्यांनी अस्पृश्यता समाप्तीला आणि आंतरजातीय विवाहाला देखील तितकेच समर्थन दिले, जितके त्यांनी आपल्या देशातील नवीन तरुणांना पुढे जाण्यासाठी आणि काहीतरी करून दाखविण्यास सांगितले.&amp;nbsp; पण या सगळ्यामध्ये एक वाईट बातमी आली.&amp;nbsp; वयाच्या 39 व्या वर्षी जेव्हा त्यांना कळले की त्यांना दमा आहे आणि अशा परिस्थितीत त्यांची तब्येत दिवसेंदिवस खालावत गेली.&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;h3 style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="color: #674ea7;"&gt;Swami Vivekananda Death date&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;बेलूर मठात राहताना, त्यांना समजले की कदाचित ते 40 वर्षे जगू शकणार नाही.&amp;nbsp; यामुळे, त्यांनी आपल्या मठाच्या मोठ्या साधू ला सांगितले की, त्याच मठाच्या भूमीत माझे अंतिम संस्कार करायचे आहेत.&amp;nbsp; प्रत्येकजण त्यांच्यासाठी खूप दुःखी होता.&amp;nbsp; पण काळाच्या पुढे कोणी जाऊ शकत नाही आणि &lt;b&gt;4 जुलै 1902 &lt;/b&gt;रोजी स्वामी विवेकानंद हे जग सोडून निघून गेले.&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;h3 style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="text-align: start;"&gt;&lt;span style="color: #cc0000; font-size: medium;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif"&gt;life message of swami Vivekananda&amp;nbsp;on character building&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif"&gt;&lt;div style="color: #222222; text-align: justify;"&gt;ज्या गोष्टी मागे राहिल्या , ते त्यांनी शिकवलेले आदर्श होते, जे आजही भारतातील लोकांच्या हृदयात जिवंत आहेत आणि अजूनही लोकांना चांगले भविष्य, चांगले जीवन आणि एक चांगले मानव म्हणून प्रेरणा देत आहेत.&amp;nbsp; एपीजे अब्दुल कलाम यांनी स्वामी विवेकानंदांविषयी केलेल्या भाषणात&amp;nbsp; स्वामी विवेकानंद म्हणतात की &lt;b&gt;माझे नाव मोठे असू नये.&amp;nbsp; मला माझे विचार मोठे करायचे आहेत जेणेकरून लोक ते समजून घेतील आणि त्याचे अनुसरण करतील आणि आनंदी जीवन जगतील.&amp;nbsp;&lt;/b&gt;असे होते स्वामी विवेकानंद त्यांनी जगाच्या नकाशावर हिंदुत्वाचा झेंडा उंचावला आणि शेवटच्या क्षणापर्यंत लोकांची सेवा करत राहिले.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #222222; text-align: justify;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;div style="font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;; font-size: medium;"&gt;&lt;ul style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"&gt;&lt;li&gt;&lt;b style="color: black;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;span style="color: #2b00fe;"&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/10/subhash-chandra-bose-was-first-prime-minister.html"&gt;सुभाषचंद्र बोस भारताचे पहिले पंतप्रधान असते तर...&lt;/a&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b style="color: black;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/09/ramayana%20is%20myth%20or%20history.html"&gt;&lt;span style="color: #2b00fe;"&gt;रामायण हे आपला खरंच इतिहास आहे कि फक्त धार्मिक कथा ?&lt;/span&gt;&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #222222; text-align: justify;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt;मित्रानो,&amp;nbsp; तुम्ही स्वामी विवेकानंदाकडून खूप काही शिकू शकतात, जसे कि मानव त्याच्या विचारांच्या&amp;nbsp; जोरावर जगात काहीही मिळवू शकतो, वाईट परिस्तिथी मध्ये खचून न जाता संकटातुन बाहेर निघण्याचा मार्ग शोधावा, आणि बरेच काही गोष्टी आपण स्वामी विवेकानंद कडून शिकू शकतो. तुम्हाला पोस्ट कशी वाटली आम्हला कमेंट मध्ये कळवा. तुम्हला रोज नवीन नवीन तथ्य माहिती करायचे असतील तर आजच आमच्या इंस्टाग्राम पेज &lt;/span&gt;&lt;span style="color: #2b00fe;"&gt;&lt;a href="https://www.instagram.com/adbhut_tathya_marathi/?hl=en"&gt;अद्भुत तथ्य मराठी&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt; ला फॉलो करा. धन्यवाद!!!&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #222222; text-align: justify;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #222222; text-align: justify;"&gt;&lt;b&gt;See our other posts&lt;/b&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;b style="color: black;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/do-ghosts-exist.html"&gt;&lt;span style="color: #2b00fe;"&gt;भूत प्रेत खरंच असतात का ?&lt;/span&gt;&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b style="color: black;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/search/label/mcq?&amp;amp;max-results=5"&gt;&lt;span style="color: #2b00fe;"&gt;स्पर्धा परीक्षा उपयुक्त बहुपर्यायी प्रश्न ?&lt;/span&gt;&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222; font-size: medium;"&gt;&lt;br style="color: black; font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;;" /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="yj6qo" style="color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: small;"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="adL" style="color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: small;"&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="hi" style="background: rgb(242, 242, 242); border-bottom-left-radius: 1px; border-bottom-right-radius: 1px; color: #222222; font-family: Roboto, RobotoDraft, Helvetica, Arial, sans-serif; margin: 0px; padding: 0px; width: auto;"&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="ajx" style="clear: both; color: #222222; font-family: Roboto, RobotoDraft, Helvetica, Arial, sans-serif;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;

&lt;script type="application/ld+json"&gt;
{
  "@context": "https://schema.org",
  "@type": "Article",
  "mainEntityOfPage": {
    "@type": "WebPage",
    "@id": "https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/10/life-of-swami-vivekananda.html"
  },
  "headline": "Life of Swami Vivekananda | history of Swami Vivekananda",
  "description": "Sisters and Brothers of America फक्त या 5 शब्दांनी Parliaments of the World Religions साठी आलेल्या 7000 लोकांना 2 मिनिट उभे राहून टाळ्या वाजवण्यास भाग पाडले, ज्यांची पुकार अजूनही स्वामी विवेकानंदांच्या ज्ञान आणि आदर्शांची साक्ष देते.  तेच स्वामी विवेकानंद ज्यांनी भारताच्या तरुण पिढीला, जे इंग्रजांच्या गुलामगिरीच्या साखळीत अडकले होते त्यांना सांगितले की, "उठो जागो और तब तक नहीं रुको जब तक तुम अपनी मंजिल को हासिल ना कर लो" आणि या वाक्याने भारतातील लाखो लोकांना त्यांची स्वप्ने पूर्ण करण्यास मदत केली आणि आजही मदत करत आहे.  पण ते म्हणतात ना की आयुष्य प्रत्येकाची परीक्षा घेते, म्हणून स्वामी विवेकानंदांनीही अनेक परीक्षा दिल्या.  आयुष्यात त्यांनी प्रत्येक अडथळे पार केले, लोकांचे टोमणे ऐकले, दिवसेंदिवस भुकेले आणि तहानले राहिले. पण प्रत्येक वेदना सहन केल्यानंतरही त्यांनी त्यांच्या मनावर आणि Mind वर कसे नियंत्रण ठेवले? त्यांनी स्वत: ला कसे पराभूत होण्यापासून वाचवले?  काय होती स्वामी विवेकानंदांच्या जीवनाची कथा? चला Digital Infopedia सोबत  जाणून घेऊया. the life of swami Vivekananda.",
  "image": [
    "https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEi_Lf-AWLmreglBKtQs8jHuF712NWK-gaQ2buFDuJao66M-tB9B8ibNEDefDmmCkXATPuMvZNQy-soAXHm1ql4LbY4JNlnrPcmWCMG3of2En-G1nkc4dJ7hzaIfqVrCOicoa5Qur2fJPwSch0yRDgUBNPO9Q-y2T6Iw0rHREInlC5AMLeyAMl2EFnWs=w320-h180",
    "https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEg4hJIRqiQOtmgIf1adAdR_edro-QNWCCh0wiJW-b2GapSMXRiTbSZaGiZZrQIxAIioUyTzShIobWLBRGuzRF6voQl_o1d4pFQhxIjxMxHDHXMhngE1Cafr8b5RAL65ptfZ3ZIgMKanhRrLVc_2TiZhsIt4zlGXLwsD-9jgsVEfuSg4bjyepNPovv2F=w320-h240",
    "https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEhTCDpA4kmTcwMV9HAxTqt81RigDuombZeAPYxJ1QRd_znTer1XtTAAl0oQU_UCe7fBN3jRTHhzCsKtfXA-y85XPz8p98aQp64TAKvyFVY8Khf-qEHIpn9XESh_6740Y5Op4TEmfFa0gARmL7a5VxpnpeGItbBu_08ebMG1YSFnMRLUzJF9yzj2ZjQs=w320-h218",
    "https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEjNnfIBPpnn0JaAisWjm1XfyRPgYRRF0eIf0Pt-bVPG5oQTiu8slcNd1DLoIS4Coh0Dx9iRddnROS7sOTtjABve_T7O5FOIuHfo8N1nCz3RO16Hm9hErzp8F9rF6_2nvCOj6oT9Rdq6bXhqT9RdmQJHKSV6G0PuKsTaRsJKpSu7cgTBJe4G6thJuyc4=w320-h320"
  ],  
  "author": {
    "@type": "Person",
    "name": "Paresh Kolte",
    "url": "https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/"
  },  
  "publisher": {
    "@type": "Organization",
    "name": "Digital Infopedia",
    "logo": {
      "@type": "ImageObject",
      "url": "https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEizlLTHvIx9y6ugmtHVDHE63bhRv7OThJPNmaCAeCrpEJh0jVe2Bt9IqDn5rCCnnnhr5Jg5KVW0iAEwqs8muwVYVrLwpME2PBr99xNLUtW74PILK5uuPcG7Jy21qZ2SsWnjVlhdtS-YXrY/s480-rw/Digital+infopedia.webp"
    }
  },
  "datePublished": "2021-10-11",
  "dateModified": "2021-10-11"
}
&lt;/script&gt;</description><link>https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/10/life-of-swami-vivekananda.html</link><author>noreply@blogger.com (Digital Infopedia)</author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" height="72" url="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEi_Lf-AWLmreglBKtQs8jHuF712NWK-gaQ2buFDuJao66M-tB9B8ibNEDefDmmCkXATPuMvZNQy-soAXHm1ql4LbY4JNlnrPcmWCMG3of2En-G1nkc4dJ7hzaIfqVrCOicoa5Qur2fJPwSch0yRDgUBNPO9Q-y2T6Iw0rHREInlC5AMLeyAMl2EFnWs=s72-w320-h180-c" width="72"/><thr:total>0</thr:total></item><item><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-6826629603800356241.post-8571017318091245148</guid><pubDate>Wed, 06 Oct 2021 11:01:00 +0000</pubDate><atom:updated>2021-10-06T16:35:38.278+05:30</atom:updated><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">digital infopedia</category><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">Research</category><title>Science behind 6 superstitions in India | Digital Infopedia</title><description>&lt;h2 style="text-align: left;"&gt;&lt;/h2&gt;&lt;h2 style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span style="color: #660000;"&gt;Science behind 6 superstitions in India&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #660000;"&gt;|&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #660000;"&gt;&lt;span style="background-color: white;"&gt;Indian&amp;nbsp;superstitions and logic behind them |&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="background-color: white;"&gt;science behind Hindu&amp;nbsp;superstitions | Digital Infopedia&lt;span&gt;&lt;a name='more'&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h2&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&amp;nbsp;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="background-color: white;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt;आज च्या तंत्रज्ञानाच्या युगात भारतात आज पण से काही गावे आहेत की तेथील लोक हे अंधश्रद्धा मनात बाळगत आहे. याच अंधश्रद्धा च्या मागील विज्ञान Digital Infopedia च्या आजच्या लेखात&amp;nbsp; तुम्हाला बघायला मिळेल. Science behind superstitions in India&amp;nbsp;(भारतातील अंधश्रद्धांमागील विज्ञान)&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt;&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgvuUeUfpslaI2FVXH19HQ8_Dfwnp4ghXCHt0gH8OqP64ZBB7B4_Mts9PwNoy_tLNNGZOqf9flSE5yKvXL_puQHZWW7LZluchHvKNCh-ppSoxlLEhQjzFcs6C7U2-F05cKFDDlHtg6hO64/s640/science+behind+superstitions+in+india.webp" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img alt="Science behind Hindu superstitions" border="0" data-original-height="360" data-original-width="640" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgvuUeUfpslaI2FVXH19HQ8_Dfwnp4ghXCHt0gH8OqP64ZBB7B4_Mts9PwNoy_tLNNGZOqf9flSE5yKvXL_puQHZWW7LZluchHvKNCh-ppSoxlLEhQjzFcs6C7U2-F05cKFDDlHtg6hO64/w320-h180/science+behind+superstitions+in+india.webp" title="Science behind superstitions in India" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;Science behind 6 superstitions in India&amp;nbsp;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit; font-size: medium;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;तुमच्या आईने तुम्हाला रात्री नखे कापण्यापासून कधी थांबवले आहे का, अरे, तू रात्री नखे कापलीस&amp;nbsp; तर सैतान येईल. अरे उद्या घराबाहेर पडू नको, उद्या सूर्यग्रहण आहे.&amp;nbsp; अरे वटवाघळा घरात घुसल्या, आता घरात कोणी मरेल का?&amp;nbsp; मला असे वाटते की आपण देखील या गोष्टी कधी ना कधी ऐकल्या असतील.&amp;nbsp; हे सर्व आपल्या भारतीय संस्कृतीत खोलवर अंतर्भूत आहे आणि गावातील लोक या प्रथा पाळण्यापूर्वी दोन वेळा सुद्धा विचार करत नाहीत.&amp;nbsp; आपल्या सर्वांना या सर्व गोष्टी काल्पनिक वाटतात. अंधश्रद्धा असल्यासारखे वाटते.&amp;nbsp; पण जर मी तुम्हाला सांगितले की आपले वृद्ध पूर्वज कदाचित आपल्यापेक्षा अधिक वैज्ञानिक होते?&amp;nbsp; याचा पुरावा तुम्हाला या लेखात मिळेल.&amp;nbsp; पण तुम्हाला सांगितलेल्या गोष्टी प्रत्यक्षात अंधश्रद्धेच्या तर्काने सांगितल्या जातात.&amp;nbsp; आज आम्ही तुम्हाला त्यामागील वैज्ञानिक कारण सांगणार आहोत.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;ul style="background-color: white; font-size: large;"&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&amp;nbsp;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/unknowndarksecretsofindianindependence.html" style="color: #222222;"&gt;Unknown Dark Secrets of Indian Independence&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;Read More:&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/emergencyinindia1975.html"&gt;Why Indira Gandhi Declared Emergency in 1975&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;h4 style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit; font-size: medium;"&gt;Sleep in the south direction&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/h4&gt;&lt;/span&gt;&lt;h4 style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit; font-size: medium;"&gt;दक्षिण दिशेला डोके ठेवून झोपावे&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h4&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit; font-size: medium;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit; font-size: medium;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;जर तुम्हाला चांगली झोप हवी असेल तर फक्त दक्षिण दिशेला डोके ठेवून झोपा.&amp;nbsp; आपण बऱ्याचदा हे ऐकले असेल की उत्तरेकडे डोके ठेवून झोपू नये आणि त्यामागे एक कारण आहे जे आपल्या पूर्वजांना अधिक चांगले माहीत होते.&amp;nbsp; आता ती गोष्ट वेगळी आहे, त्यापुढील पिढ्यांनी या वैज्ञानिक क्दृष्टिकोनाला अंधश्रद्धा बनवून सादर करायला सुरुवात केली आणि ती अंधश्रद्धा काय आहे हे तुम्हाला माहिती आहे.&amp;nbsp; की जर तुम्ही उत्तर दिशेने डोके ठेवून झोपलात तर तुम्हाला तुमच्या आजूबाजूला भटकणारे आत्मे दिसतील ( &lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/do-ghosts-exist.html"&gt;पण खरंच भूत प्रेत असतात का? &lt;/a&gt;)&amp;nbsp; आणि तुम्हाला रात्री भयानक स्वप्ने पडतील आणि आजही अनेक लोक या अंधश्रद्धेवर विश्वास ठेवतात.&amp;nbsp; पण सत्य हे आहे की जेव्हा आपण उत्तर दिशेला झोपतो तेव्हा आपल्याला पृथ्वीच्या चुंबकीय क्षेत्राचा सामना करावा लागतो.&amp;nbsp; शाळा आणि महाविद्यालयांमध्ये आपल्याला शिकवले जाते की पृथ्वीचे चुंबकीय क्षेत्र हे उत्तर आणि दक्षिण भागावर रोखलेले आहे.&amp;nbsp; आपल्या पूर्वजांना हे देखील माहित होते की आपल्या शरीराचे स्वतःचे एक चुंबकीय क्षेत्र आहे आणि सामान्यत: आपले डोके उत्तर आणि पाय दक्षिण दिशा मानले जातात आणि पूर्वजांना हे देखील माहित होते की भारत उत्तर गोलार्धात येतो.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit; font-size: medium;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit; font-size: medium;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="background-color: white;"&gt;&lt;div style="color: #222222; text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit; font-size: medium;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;आपल्या सर्वांना माहित आहे की विरुद्ध ध्रुव एकमेकांना आकर्षित करतात आणि समान ध्रुव एकमेकांना दूर करतात आणि म्हणूनच आपले पूर्वज आपले डोके दक्षिण दिशेने झोपायचे, ज्यामुळे कदाचित ते शांतपणे झोपत होते, कारण जेव्हा आपण उत्तर दिशेने डोके ठेवून झोपतो तेव्हा चुंबकीय क्षेत्र आपल्या डोक्यावर दबाव आणतो आणि यामुळे आपला रक्तदाब आणि मज्जासंस्थेमध्ये समस्या निर्माण होऊ शकतात.&amp;nbsp; हे पुष्टी करते की ही अंधश्रद्धा नाही तर तर्कशुद्धपणे काढलेला निष्कर्ष आहे.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #222222; text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit; font-size: medium;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;ul style="color: black; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/09/india%20vs%20pakistan%20nuclear%20war.html"&gt;भारत पाकिस्तान मध्ये परमाणू युद्ध झाले तर.?&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/09/sardar%20patel%20vs%20nehru.html"&gt;महात्मा गांधीनी सरदार पटेल यांना पहिले प्रधानमंत्री का नाही बनू दिले.?&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/09/how%20shivaji%20maharaj%20defeated%20mughals.html"&gt;शिवाजी महाराजांनी मुघलांना कसे हरविले..?&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="font-size: medium;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;h4 style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;Funeral Bath&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h4&gt;&lt;h4 style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;अंतिम संस्कार करून आल्यानंतर अंघोळ करणे का गरजेचे आहे ?&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h4&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;जेव्हा तुम्ही किंवा तुमच्या कुटुंबातील कोणी अंत्यसंस्कारातून घरी येतात, तेव्हा त्याला आंघोळ करण्यास का सांगितले जाते?&amp;nbsp; यामागचे कारण तुम्ही कोणाला विचारले आहे का?&amp;nbsp; आपण विचारले नसले तरीही, आज आम्ही आपल्या प्रश्नाचे उत्तर वैज्ञानिक पद्धतीने देऊ.&amp;nbsp; असा प्रश्न मी स्वतः काही लोकांना विचारला होता.&amp;nbsp; त्या बदल्यात, उत्तर असे होते की स्मशानातून घरी येणे आणि घरी आंघोळ न करणे अशुभ मानले जाते आणि जर कोणी अंधश्रद्धाळू लोकांचे ऐकले तर मृत व्यक्तीचा भटकणारा आत्मा तुमच्या मागे येऊ शकतो.&amp;nbsp; मी यावर थोडे संशोधन केले आणि त्यामध्ये मला कळले की आपल्या पूर्वजांनी अंत्यसंस्कारानंतर आंघोळ करणे आवश्यक मानले आहे,&amp;nbsp; कारण त्या काळात स्वच्छता आणि स्वच्छतेच्या वेगवेगळ्या पद्धती होत्या.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;जेव्हा एखादी व्यक्ती मरण पावते तेव्हा त्याचे शरीर जीवाणूंशी लढण्याची क्षमता गमावते आणि लगेचच विघटित होणे सुरू होते.&amp;nbsp; अंत्यसंस्काराच्या वेळी, लोक मृतदेहाशी पूर्णपणे समोरासमोर असतात.&amp;nbsp; म्हणूनच ते या जीवाणूंच्या ताबडतोब संपर्कात येतात, म्हणूनच त्यांना त्वरित आंघोळ करण्यास सांगितले जाते आणि आज जेव्हा आपण बाहेरून घरी येत असतो तेव्हा आम्हाला आंघोळ करण्यास सांगितले जाते आणि कदाचित त्या युगात ही एक मोठी गोष्ट होती.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;h4 style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;Don't sweep after sunset&lt;/span&gt;&lt;/h4&gt;&lt;/span&gt;&lt;h4 style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;संध्याकाळ झाल्यानंतर घर का नाही झाडावे ?&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h4&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;आजच्या युगातही अनेक छोट्या गावांमध्ये रात्री झाडू मारण्यावर कडक बंदी आहे.&amp;nbsp; पण हा निर्बंध का आहे असा प्रश्न निर्माण होतो.&amp;nbsp; रात्री झाडू मारणे काय ? किंवा सकाळी झाडू मारणे काय?. शेवटी, फरक काय पडतो? आपल्या पूर्वजांनी काही ना काही विचार केल्यानंतरच हा नियम बनवला होता.&amp;nbsp; पण&amp;nbsp; पुढच्या पिढ्यांनी वैज्ञानिक तर्कशास्त्र थेट अंधश्रद्धेत बदलले.&amp;nbsp; जुन्या अंधश्रद्धेनुसार, जर तुम्ही रात्रीच्या वेळी घर झाडले तर देवी लक्ष्मी तुमच्या घरात कधीही प्रवेश करणार नाही. पण हे सत्य नाही. यामागचे खरे कारण असे आहे की, त्यावेळी सूर्यास्तानंतर सर्व घरात अंधार असायचा आणि दिवा किंवा मेणबत्ती घरात प्रकाश करण्याचे साधन होते.&amp;nbsp; त्या दिवसात आजसारखी वीज नव्हती आणि अंधारात घर झाडने म्हणजे डोळ्यांवर पट्टी बांधून काम करण्यासारखे होते.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;बऱ्याच वेळा घरातील अनेक मौल्यवान वस्तू प्रकाश नसल्यामुळे घर झाडतांना कचऱ्यामध्ये जात असत आणि यामुळे जुन्या पूर्वजांनी हा नियम केला की सकाळच्या प्रकाशात घर झाडावे कारण ते चांगले आहे कारण कचरा हाकचऱ्यातच निघून जाईल आणि मौल्यवान वस्तू तुमच्या घरी सुरक्षित असतील.&amp;nbsp; त्यावेळी ते तार्किकदृष्ट्या बरोबर होते, पण आज वीज असतांना, तुम्ही सकाळी झाडू मारला काय? आणि&amp;nbsp; संध्याकाळी झाडू मारला काय? काही फरक पडत नाही.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;ul style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/06/science-of-girls-vs-boys..html"&gt;मुली या अभ्यासात हुशार का असतात ?&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/06/diseasesoriginatedfromchina.html"&gt;चीन मधूनच नवीन नवीन आजार का जन्म घेतात ?&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/06/shivaji%20maharaj%20life%20events.html"&gt;शिवाजी महाराजांचे जिवंतपणीच स्मारक...&amp;nbsp;&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif"&gt;&lt;br style="background-color: white; font-size: large;" /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;h4 style="text-align: justify;"&gt;Don't cut nail and shave after sunset&lt;/h4&gt;&lt;h4 style="text-align: justify;"&gt;सूर्यास्तानंतर दाढी आणि नखे का कापू नये ?&lt;/h4&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;जसे आपण पाहू शकता, सूर्यास्तानंतर काहीही करणे आजच्या युगात अंधश्रद्धेत बदलले आहे.&amp;nbsp; नखे न कापणे, दाढी न करणे, पण आजच्या जगात पूर्णपणे वीज आहे, जे त्या दिवसात नव्हते आणि जेव्हा तुम्ही अंधारात नखे कापत, तेव्हा तुम्ही तुमची त्वचा कापण्याची शक्यता खूप जास्त असते आणि दाढी करतानाही तीच समस्या येते.&amp;nbsp; आजही, इतके सामान्य तर्क सोडून, ​​लोकांनी एक अंधश्रद्धा आणि भीती पसरवली आहे आणि या कारणामुळे, आजपर्यंत ग्रामीण भागात केस कापणारे अनेक बारबल्स हे संध्याकाळी त्यांचे दुकान बंद करतात, कारण जर रात्री दाढी करतांना तुमची त्वचा कापली गेली तर त्यांचा विश्वास असा आहे की, त्या मांसाकडे आकर्षित होऊन वाईट आत्मा तुम्हाला पकडतील.&amp;nbsp; हे सर्व जाणून घेतल्यावर तुम्हाला खूप विचित्र वाटेल, पण वास्तविकता हे आहे की आजही गावांमध्ये या गोष्टी मानल्या जातात.&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;h4 style="text-align: justify;"&gt;Don't step out on eclipse&lt;/h4&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;h4 style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;सूर्य ग्रहणाच्या वेळी घराबाहेर का पडू नये ?&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h4&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;सूर्यग्रहणाच्या वेळी, आपल्या कुटुंबातील सर्व सदस्य आपल्याला घराच्या आत ओढतात आणि कधीकधी खिडकीतून बाहेर डोकावण्यावरही बंदी घालण्यात येते आणि बरेच लोक त्यांच्या घरात सूर्यास्तानंतर अन्नही खाऊ शकत नाहीत.&amp;nbsp; आता मी विचार करू लागलो की हा सूर्यग्रहणाचा आजार आहे की अन्न ग्रहणाचा आजार आहे आणि घरातील लोक नेहमी एकच उत्तर देतात की ग्रहणात बाहेर जाण्याची किंवा खिडकीमधून&amp;nbsp; बाहेर पाहण्याची परवानगी नसते. हे सर्व अशुभ मानले जाते.&amp;nbsp; भारतीय पौराणिक कथेत असे मानले जाते की त्या दिवशी सूर्याला राक्षसाने खाल्ले आहे आणि जो कोणी त्या दिवशी घराबाहेर पडेल तो राक्षसांचा किंवा वाईट गोष्टींचा सहज बळी पडेल.&amp;nbsp; तुम्हाला हे तार्किक वाटते का?&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;ul style="background-color: white; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/10/subhash-chandra-bose-was-first-prime-minister.html"&gt;सुभाषचंद्र बोस भारताचे पहिले पंतप्रधान असते तर...&lt;/a&gt;&amp;nbsp;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/09/ramayana%20is%20myth%20or%20history.html"&gt;रामायण हे आपला खरंच इतिहास आहे कि फक्त धार्मिक कथा ?&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;आपल्या पूर्वजांनी ग्रहनाच्या वेळेस निर्बंध यासाठी नाही लावले की राक्षस आपल्याला खाईल. त्याऐवजी कारण त्यांना माहित होते की सूर्य अल्ट्राव्हायोलेट किरण सोडतो, ज्यामुळे मानवी डोळयातील पडदा खराब होतो आणि त्वचेवर जळजळ देखील होऊ शकते.&amp;nbsp; रेटिना खराब झाल्यामुळे एखादी व्यक्ती आंधळी होऊ शकते आणि जर गर्भवती स्त्रिया घरात असतील तर त्यांना स्वयंपाकघरातही काम करण्याची परवानगी नसते आणि त्यांना फक्त एका कोपऱ्यात बसवले जाते.&amp;nbsp; कारण त्या वेळी अतिनील किरणे शिगेला असतात आणि ती मुलासाठी खूप धोकादायक असते.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;ग्रहणाच्या दिवशी बाहेर न जाण्याचे कारण म्हणजे सूर्यकिरणांपासून तुमचे रक्षण करणे असे आहे आणि गर्भवती महिलांना आणि आनुवंशिक आजार असलेल्या लोकांना त्यावेळी सुरक्षित ठेवणे असा उद्देश आहे.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;h4 style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;Bats Enter in home&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/h4&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;b&gt;वटवाघूळ घरात घुसले तर...&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;अनेक देशांमध्ये आणि अनेक प्रजातींमध्ये वटवाघळांविषयी बरेच मतभेद आहेत.&amp;nbsp; अनेक लोक वटवाघळांना अशुभ मानतात.&amp;nbsp; वटवाघूळ अनेक जातींमधील भुतांशीही संबंधित असतात.&amp;nbsp; असे म्हटले जाते की घरात 3 वेळा वटवाघळांची उपस्थिती म्हणजे एखाद्या सदस्याचा मृत्यू त्या घरात वाट पाहत असतो.&amp;nbsp; आपले पूर्वज या गोष्टीबद्दल पूर्णपणे बरोबर होते की वटवाघळे कधीकधी घरात मृत्यू आणतात.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="background-color: white; text-align: start;"&gt;&lt;div style="color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;त्याचे खरे कारण म्हणजे त्या काळात वैद्यकीय विकासात फारशी प्रगती झाली नव्हती.&amp;nbsp; यामुळे, बॅटचा आजार माणसाला सहज पकडत असे आणि तो सहज मरण पावत होता.&amp;nbsp; खरं तर रेबीज, निपाह, हंद्रा, निपोला आणि मार्गबर्ग हे सर्व जीवघेणे व्हायरस आहेत जे बॅटपासून माणसात पसरतात.&amp;nbsp; मार्गबर्ग आणि निप्पोला सारख्या प्राणघातक विषाणूंमुळे सुमारे 80 ते 90 टक्के संक्रमित मानवांचा मृत्यू झाला आहे.&amp;nbsp; अनेक जागतिक महामारींना कारणीभूत आहे.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;ul style="color: black; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/do-ghosts-exist.html"&gt;भूत प्रेत खरंच असतात का ?&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/search/label/mcq?&amp;amp;max-results=5"&gt;स्पर्धा परीक्षा उपयुक्त बहुपर्यायी प्रश्न ?&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="font-size: medium;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp; मित्रांनो जगात जे काही होत असत त्यामागे एक काही ना काही कारण असत. अंधश्रद्धेवर डोळे बंद करून विश्वास ठेवू नका आणि जर तुम्हाला कोणी अश्या अंधश्रद्धा स्वीकारण्यास सांगत असेल तर एक वेळा स्वतःला विचार त्यामागे काही तर्क असू शकतो का ? काही विज्ञान त्यामागे दडलेलं आहे का ? मित्रांनो तुम्हाला माहिती कशी वाटली आम्हाला कमेंट मध्ये सांगा. तुम्हाला जर रोज नवीन नवीन फॅक्ट माहिती करायचे असतील तर आजच आमचं इंस्टाग्राम पेज अद्भुत तथ्य मराठी ला फॉलो करा.&amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;p&gt;&lt;/p&gt;


&lt;script type="application/ld+json"&gt;
{
  "@context": "https://schema.org",
  "@type": "Article",
  "mainEntityOfPage": {
    "@type": "WebPage",
    "@id": "https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/10/science-behind-superstitions-in-india.html"
  },
  "headline": "Science behind 6 superstitions in India | Digital Infopedia",
  "description": "आज च्या तंत्रज्ञानाच्या युगात भारतात आज पण से काही गावे आहेत की तेथील लोक हे अंधश्रद्धा मनात बाळगत आहे. याच अंधश्रद्धा च्या मागील विज्ञान Digital Infopedia च्या आजच्या लेखात  तुम्हाला बघायला मिळेल. Science behind superstitions in India (भारतातील अंधश्रद्धांमागील विज्ञान)",
  "image": "https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgvuUeUfpslaI2FVXH19HQ8_Dfwnp4ghXCHt0gH8OqP64ZBB7B4_Mts9PwNoy_tLNNGZOqf9flSE5yKvXL_puQHZWW7LZluchHvKNCh-ppSoxlLEhQjzFcs6C7U2-F05cKFDDlHtg6hO64/w320-h180/science+behind+superstitions+in+india.webp",  
  "author": {
    "@type": "Person",
    "name": "Paresh Kolte",
    "url": "https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/"
  },  
  "publisher": {
    "@type": "Organization",
    "name": "Digital Infopedia",
    "logo": {
      "@type": "ImageObject",
      "url": "https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEizlLTHvIx9y6ugmtHVDHE63bhRv7OThJPNmaCAeCrpEJh0jVe2Bt9IqDn5rCCnnnhr5Jg5KVW0iAEwqs8muwVYVrLwpME2PBr99xNLUtW74PILK5uuPcG7Jy21qZ2SsWnjVlhdtS-YXrY/s480/Digital+infopedia.png.webp"
    }
  },
  "datePublished": "2021-10-06",
  "dateModified": "2021-10-06"
}
&lt;/script&gt;</description><link>https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/10/science-behind-superstitions-in-india.html</link><author>noreply@blogger.com (Digital Infopedia)</author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" height="72" url="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgvuUeUfpslaI2FVXH19HQ8_Dfwnp4ghXCHt0gH8OqP64ZBB7B4_Mts9PwNoy_tLNNGZOqf9flSE5yKvXL_puQHZWW7LZluchHvKNCh-ppSoxlLEhQjzFcs6C7U2-F05cKFDDlHtg6hO64/s72-w320-h180-c/science+behind+superstitions+in+india.webp" width="72"/><thr:total>0</thr:total></item><item><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-6826629603800356241.post-3268710196229858746</guid><pubDate>Sun, 03 Oct 2021 13:07:00 +0000</pubDate><atom:updated>2021-10-03T19:07:24.011+05:30</atom:updated><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">digital infopedia</category><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">mcq</category><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">quiz</category><title>General Knowledge Questions 2021 | Gk questions | MPSC, UPSC, SSC CGL, SBI. IBPS | Set 7 |</title><description>&lt;h2 style="text-align: left;"&gt;&amp;nbsp;&lt;span style="color: #741b47;"&gt;General&amp;nbsp; Knowledge Questions 2021 | Gk Questions 2021 | MPSC, UPSC, SSC CGL, SBI, IBPS | Set 7 | Level Easy | Digital Infopedia&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&lt;a name='more'&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h2&gt;&lt;div&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;&lt;span&gt;&lt;span style="font-size: 13.5pt;"&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 13.5pt;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 13.5pt;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;We bring to you&amp;nbsp; useful general knowledge for Competitive exams, like MPSC, UPSC, SSC CGL, RRB, SBI exams, IBPS exams and RBI. Although the following questions are in Hindi language, because Hindi language is used more in competitive exams. But you can translate this questions in your language you want. Translate option is given on our website.&lt;span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;h3 style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;General Knowledge Questions 2021 (GK 2021)&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;General knowledge is very important to you in exam, you are taught general knowledge from first standard to graduation level courses and the same knowledge&amp;nbsp;you can use in future. As new sets of multiple choice questions are uploaded on the website, the&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;difficulty&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;level&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;will also&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;increases&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;of multiple choice questions.&amp;nbsp;&lt;span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;h3 style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;span&gt;&lt;span color="rgba(0, 0, 0, 0.87)" face="Roboto, Arial, sans-serif" style="background-color: white; letter-spacing: 0.25px; text-align: left;"&gt;GK topics that make hard questions for competitive exams&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt;&lt;h4 style="text-align: justify;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;"&gt;अंतरराष्ट्रीय&amp;nbsp; संगठनों पर आधारित सामान्य ज्ञान प्रश्नोत्तरी&lt;/span&gt;...&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/h4&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;div&gt;&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhn3UXvpbzC4AOJyYFOf9yyn5IdahQVKu-fHlxBDEisv-ltSwAtF33m6aqfh2qxnRuuGowvmncVNsjWpM-q2BJXBKH5iIPty5GteCDApxDf3TTOBfhSVbTfejGwlw13kx_9sfijp0wJ0NA/s640/General+Knowledge+Quiz.jpg.webp" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img alt="General Knowledge Questions 2021" border="0" data-original-height="360" data-original-width="640" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhn3UXvpbzC4AOJyYFOf9yyn5IdahQVKu-fHlxBDEisv-ltSwAtF33m6aqfh2qxnRuuGowvmncVNsjWpM-q2BJXBKH5iIPty5GteCDApxDf3TTOBfhSVbTfejGwlw13kx_9sfijp0wJ0NA/w320-h180/General+Knowledge+Quiz.jpg.webp" title="General Knowledge Multiple Choice Questions 2021" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;&lt;span face="Calibri, sans-serif" style="font-size: 13.5pt; line-height: 107%;"&gt;General
Knowledge Questions&lt;/span&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;h4&gt;&lt;ul style="text-align: left;" type="disc"&gt;&lt;li class="MsoNormal" style="line-height: normal; mso-list: l0 level1 lfo1; mso-margin-bottom-alt: auto; mso-margin-top-alt: auto; tab-stops: list .5in;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; font-size: 18pt; mso-fareast-font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;;"&gt;General Knowledge Questions Set 7&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/h4&gt;&lt;ul type="disc"&gt;
 
 &lt;li class="MsoNormal" style="line-height: normal; mso-list: l0 level1 lfo1; mso-margin-bottom-alt: auto; mso-margin-top-alt: auto; tab-stops: list .5in;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; font-size: 13.5pt; mso-fareast-font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;;"&gt;Level:&amp;nbsp;&lt;span style="color: red;"&gt;Easy&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;span style="font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; font-size: 12pt; mso-fareast-font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;;"&gt;&lt;o:p&gt;&lt;/o:p&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;
 &lt;li class="MsoNormal" style="line-height: normal; mso-list: l0 level1 lfo1; mso-margin-bottom-alt: auto; mso-margin-top-alt: auto; tab-stops: list .5in;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: #2b00fe; font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; font-size: 13.5pt; mso-fareast-font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;;"&gt;Multiple Choice Questions 2021 (Gk Quiz 2021)&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;/div&gt;


&lt;html&gt;
&lt;head&gt;
  &lt;title&gt;C Programming Language Output this code Quizzes 1&lt;/title&gt;
  &lt;link href="https://sharecodepoint.in/sharecodepoint-website-data/quizze-files/sharecodepoint.css" rel="stylesheet" type="text/css"&gt;&lt;/link&gt;
  &lt;script src="https://sharecodepoint.in/sharecodepoint-website-data/quizze-files/jquery-1.9.1.min.js"&gt;&lt;/script&gt;
  &lt;script type="text/javascript"&gt;
        $(document).ready(function() {
    $('label').click(function() {
        $('label').removeClass('worngans');
        $(this).addClass('worngans');
    });
  });
  &lt;/script&gt;
&lt;/head&gt;
&lt;body&gt;
  &lt;div class="scp-quizzes-main"&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;1. निम्नलिखित में से कौन सा देश SAARC का सदस्य नहीं है ?&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="सउदी अरब" name="question1" type="radio" /&gt; &lt;label for="सउदी अरब"&gt;1. सउदी अरब &lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question1" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;2. भूटान &lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question1" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;3. भारत &lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question1" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;4. पाकिस्तान&lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;2. खाद्य एवं कृषि संगठन का मुख्यालय कहाँ है ?&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question2" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;1. जिनेवा&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question2" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;2. पेरिस&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="रोम" name="question2" type="radio" /&gt; &lt;label for="रोम"&gt;3. रोम&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question2" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;4. वाशिंगटन&lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;3. भारत के विदेशी मुद्रा भंडार (India's forex reserve) की राशि कितनी है ?&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question3" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;1. 
500 मिलियन अमेरिकी डॉलर&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question3" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;2. 
600 मिलियन अमेरिकी डॉलर&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="620.5 बिलियन अमेरिकी डॉलर" name="question3" type="radio" /&gt; &lt;label for="620.5 बिलियन अमेरिकी डॉलर"&gt;3. 620.5 बिलियन अमेरिकी डॉलर&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question3" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;4. 1000 बिलियन अमेरिकी डॉलर&lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;4. FY22 के लिए IMF द्वारा अनुमानित भारत की विकास दर क्या है ?&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question4" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;1. 12.5%&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="9.5%" name="question4" type="radio" /&gt; &lt;label for="9.5%"&gt;2. 9.5%&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question4" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;3. 10%&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question4" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;4. 6.5%&lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;5. निम्नलिखित में से कौन सा संगठन विश्व बैंक समूह का हिस्सा नहीं है ?&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question5" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;1. IBRD&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question5" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;2. IDA&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="ILO" name="question5" type="radio" /&gt; &lt;label for="ILO"&gt;3. ILO&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question5" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;4. MIGA&lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;6. IMF की स्थापना किस वर्ष हुई थी? &lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question6" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;1. 1945&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question6" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;2. 1965&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question6" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;3. 1991&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="1944" name="question6" type="radio" /&gt; &lt;label for="1944"&gt;4. 1944&lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;7. मूल रूप से, कितने देशों ने आर्थिक सहयोग और विकास संगठन कन्वेंशन पर हस्ताक्षर किए?&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question7" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;1. 22 देश&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="20 देश" name="question7" type="radio" /&gt; &lt;label for="20 देश"&gt;2. 20 देश &lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question7" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;3. 32 देश&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question7" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;4. 30 देश &lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;8. संयुक्त राष्ट्र की एकमात्र त्रिपक्षीय (Tripartite) एजेंसी कौन सी है ?&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question8" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;1. UNESCO&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question8" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;2. 
UNICEF&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question8" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;3. ISO&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="I.L.O" name="question8" type="radio" /&gt; &lt;label for="I.L.O"&gt;4. I.L.O &lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
    &lt;/div&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;9. निम्नलिखित में से कौन संयुक्त राष्ट्र के केंद्रीय आदेश में से एक है?
i) पूर्ण रोजगार प्रदान करना.
ii) आर्थिक विकास की शर्तें प्रदान करना.&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="
i और ii दोनों" name="question9" type="radio" /&gt; &lt;label for="
i और ii दोनों"&gt;1. 
i और ii दोनों&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question9" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;2. केवल i&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question9" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;3. केवल ii&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question9" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;4. इनमे से कोई भी नहीं&lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;10. IMF में कितने देश शामिल हैं ?&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question10" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;1. 188&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question10" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;2. 187&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question10" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;3. 191&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="190" name="question10" type="radio" /&gt; &lt;label for="190"&gt;4. 190&lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
  &lt;/div&gt;
&lt;/body&gt;
&lt;/html&gt;

&lt;ul style="text-align: left;"&gt;&lt;li&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;Read More:&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;span&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/09/Gk-mcq-set6.html"&gt;General Knowledge Questions Set&amp;nbsp;6&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;Read More: &lt;/b&gt;&lt;span&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/09/gk%20mcq%20set%205.html?m=1"&gt;General Knowledge Questions Set 5&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/b&gt;&amp;nbsp;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/07/gk%20mcq%20set%204%20digital%20infopedia.html"&gt;General Knowledge Questions Set 4&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/b&gt;&amp;nbsp;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/06/gk%20questions%202021%20set.html"&gt;General Knowledge Questions Set 3&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/b&gt;&amp;nbsp;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/06/gkquestiionsset2.html"&gt;General Knowledge Questions Set&amp;nbsp; 2&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;b&gt;Read More:&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/gk%20mcq%20questions.html"&gt;General Knowledge Questions Set&amp;nbsp; 1&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;b&gt;Read More:&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/search/label/History?&amp;amp;max-results=5"&gt;History Related Post&amp;nbsp;&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;b&gt;Read More:&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/search/label/Research?&amp;amp;max-results=5"&gt;Topic Research Related Post&amp;nbsp;&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;html&gt;&lt;/html&gt;</description><link>https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/10/general-knowledge-2021-set7.html</link><author>noreply@blogger.com (Digital Infopedia)</author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" height="72" url="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhn3UXvpbzC4AOJyYFOf9yyn5IdahQVKu-fHlxBDEisv-ltSwAtF33m6aqfh2qxnRuuGowvmncVNsjWpM-q2BJXBKH5iIPty5GteCDApxDf3TTOBfhSVbTfejGwlw13kx_9sfijp0wJ0NA/s72-w320-h180-c/General+Knowledge+Quiz.jpg.webp" width="72"/><thr:total>0</thr:total></item><item><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-6826629603800356241.post-1345922634796979380</guid><pubDate>Fri, 01 Oct 2021 11:21:00 +0000</pubDate><atom:updated>2021-10-07T12:09:58.131+05:30</atom:updated><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">digital infopedia</category><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">History</category><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">History of India</category><title>If Subhash Chandra Bose was India’s first prime minister</title><description>&lt;h2 style="text-align: left;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&amp;nbsp;&lt;span style="color: #741b47;"&gt;If Subhash Chandra Bose was India’s first prime minister | Subhash Chandra Bose contribution to freedom struggle of India | Digital Infopedia&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&lt;a name='more'&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h2&gt;&lt;div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;span style="font-size: x-large;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: x-large;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;नमस्कार मित्रांनो, आज&amp;nbsp; Digital Infopedia चा लेख हा सुभाष चंद्र बोस यांच्या जीवनावर आधारित काही काल्पनिक संभावना यांच्यावर आहे. जसे की जर सुभाषचंद्र बोस भारताचे पहिले पंतप्रधान असते तर..?&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #222222; font-size: medium;"&gt;If Subhash Chandra Bose was India’s first prime minister ? &lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/unknowndarksecretsofindianindependence.html"&gt;सुभाषचंद्र चंद्र बोस यांचे भारताच्या स्वातंत्र्यात किती योगदान आहे ?&lt;/a&gt; Subhash Chandra Bose information, &lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/unknowndarksecretsofindianindependence.html"&gt;Subhash Chandra Bose History.&lt;/a&gt; (In Marathi and language you want)&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #222222; font-size: large;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh4L_Obez6VWcg1B7yqxyECjkvVApUnq7ZOkp6QglDsRweQt9Q3rHqZ0S5B2nk7jnBo6XqZC4fzqeynNPVJwXne5TA680zRmSyHe4X83Ql1z_kYZtFCQzBua51jwXN96dyIkWzVqcAAgxE/s639-rw/Subhash+Chandra+Bose+was+India%25E2%2580%2599s+first+prime+minister.webp" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;img alt="Subhash Chandra Bose Information" border="0" data-original-height="360" data-original-width="639" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh4L_Obez6VWcg1B7yqxyECjkvVApUnq7ZOkp6QglDsRweQt9Q3rHqZ0S5B2nk7jnBo6XqZC4fzqeynNPVJwXne5TA680zRmSyHe4X83Ql1z_kYZtFCQzBua51jwXN96dyIkWzVqcAAgxE/w320-h180-rw/Subhash+Chandra+Bose+was+India%25E2%2580%2599s+first+prime+minister.webp" title="If Subhash Chandra Bose was India’s first prime minister" width="320" /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;If Subhash Chandra Bose was India’s first prime minister&lt;/span&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;स्वातंत्र्याच्या 9 वर्षानंतर, जेव्हा 1956 मध्ये ब्रिटिश पंतप्रधान क्लेमेंट अँटली भारतात आले. त्यानंतर त्यांनी कोलकात्याचे तत्कालीन राज्यपाल पी.बी चक्रवर्ती यांची भेट घेतली. या बैठकीदरम्यान, भारताच्या स्वातंत्र्याबद्दल त्यांच्या चर्चेदरम्यान, चक्रवर्तींनी विचारले की ब्रिटिशांनी भारत सोडण्यामागचे खरे कारण काय आहे? आणि यावर अँटलीने उत्तर दिले की आझाद हिंद सेनेमुळे आम्हाला भारताला सोडून जावे लागले.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;आझाद हिंद सेनेचे नेते दुसरे कोणी नसून नेताजी सुभाषचंद्र बोस होते आणि अँटली यांचे असे म्हणने होते की त्यांच्यामुळे भारतात दंगली सुरू झाल्या. त्यानंतर चक्रवर्तींनी अँटलीला विचारले की यामध्ये गांधीजींचे किती योगदान आहे.&amp;nbsp; या प्रश्नावर हसत अँटली म्हणाले फक्त किंचितच. &lt;b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/unknowndarksecretsofindianindependence.html"&gt;इंग्रज गांधीजींना कधी घाबरलेच नाही&lt;/a&gt;&lt;/b&gt;&amp;nbsp;आणि या घटनेचा उल्लेख मेजर जनरल डॉ.जी.डी बक्षी यांनी त्यांच्या बोस अँन इंडियन समुराई या पुस्तकात केला आहे.&amp;nbsp; पण प्रश्न येतो की नेताजी सुभाषचंद्र बोस यांचा गांधीजींपेक्षा भारताच्या स्वातंत्र्यात खरोखरच हात होता का ? नेताजी स्वतंत्र भारताचे पहिले पंतप्रधान असावेत का?&amp;nbsp; खरे तर नेताजी स्वतंत्र आणि अविभाजित भारताचे पंतप्रधान होते.&amp;nbsp; पण ही गोष्ट आजपर्यंत चर्चेचा सिद्धांत आहे.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="background-color: white;"&gt;&lt;div style="color: #222222; text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;सत्य काय आहे ते आपल्याला कळेल, पण सर्वात मोठा प्रश्न असा आहे की जर नेताजी खरोखरच आपले पाहिले पंतप्रधान असते, तर आज आपला देश कोणत्या टप्प्यावर असता? हा विषय खरोखरच विचार करण्यासारखी गोष्ट आहे. चला तर&amp;nbsp; आपण सुरु करूया. जर सुभाषचंद्र बोस भारताचे पहिले पंतप्रधान असते तर?&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #222222; text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt;&lt;/b&gt; &lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/unknowndarksecretsofindianindependence.html" style="color: #222222;"&gt;Unknown Dark Secrets of Indian Independence&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;Read More: &lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/emergencyinindia1975.html"&gt;Why Indira Gandhi Declared Emergency in 1975&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #222222; text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;h3 style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="color: red; font-family: inherit;"&gt;If Subhash Chandra Bose was India’s first prime minister&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt;&lt;div&gt;&lt;h4 style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #660000;"&gt;Subhash Chandra Bose Army&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h4&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;सर्वप्रथम, आपण तो सिद्धांत पाहू ज्यावर आजपर्यंत जगभरातील अनेक विद्वान वादविवाद करत आहेत.&amp;nbsp; या सिद्धांतानुसार, सुभाषचंद्र बोस आझाद हिंद सेना आणि अविभाजित भारताचे पहिले पंतप्रधान असते!&amp;nbsp; वर्ष होते 1942, जपानच्या मदतीने सुभाषचंद्र बोस यांनी सिंगापूरमध्ये स्वतःची आझाद हिंद सेना स्थापन केली होती.&amp;nbsp; जपानने पकडलेल्या ब्रिटिश भारतीय सैन्यातील भारतीय सैनिक या सैन्यात समाविष्ट होते आणि त्या वेळी नेताजी सुभाषचंद्र बोस&amp;nbsp;प्रत्येक देशाबाहेर राहणाऱ्या भारतीयांच्या मनात स्वातंत्र्यासाठी आग पेटवत होते. त्यांचे भाषण आणि त्यांची जिद्द तेथे राहणाऱ्या सामान्य भारतीय नागरिकांच्या मनात देशभक्ती जागृत करण्यासाठी आणि त्यांना आझाद हिंद सेनेचा एक भाग बनवण्यासाठी पुरेशी होती.&amp;nbsp; या भाषणांदरम्यान, नेताजींनी त्यांना वचन दिले होते की ते एका वर्षाच्या आत त्यांच्या आझाद हिंद सेनेचे स्वतंत्र भारतात पाऊल ठेवतील, पण त्याआधी जपानी सैन्याबरोबर, सुभाषचंद्र बोस यांनी ब्रिटिशांविरुद्ध दोन अतिशय भयंकर युद्धे लढली, यामुळे नेताजींचा सन्मान म्हणून जपानने त्यांना ब्रिटिशांकडून जिंकलेली अंदमान आणि निकोबार बेटे भेट म्हणून दिली होती.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt;&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhXMWVbVTGtRZnYFjIGz_tZb3UCs-eXtghlMcxj4UB1kIUz3PstSI2KI7OWqAXCQpS-EtwUztntwad85J7z9GRjdxbahXwkLj0dTOOaa_IJDyHODcHAjut7IjnYRt5eY5imnvRE5aADsDo/s640-rw/Azad+Hind+Sena+BankStamp+Currency.webp" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img alt="Subhash Chandra Bose Information" border="0" data-original-height="360" data-original-width="640" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhXMWVbVTGtRZnYFjIGz_tZb3UCs-eXtghlMcxj4UB1kIUz3PstSI2KI7OWqAXCQpS-EtwUztntwad85J7z9GRjdxbahXwkLj0dTOOaa_IJDyHODcHAjut7IjnYRt5eY5imnvRE5aADsDo/w320-h180/Azad+Hind+Sena+BankStamp+Currency.jpg.webp" title="Currency and Stamps of Azad Hind Sena" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;Currency and Stamps of Azad Hind Sena Government&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;जेणेकरून नेताजी आपले सैन्य स्वतंत्र भारताच्या भूमीवर आणू शकतील आणि हे अंदमान आणि निकोबार हे स्वतंत्र भारताचा पहिला भाग बनले.&amp;nbsp; जिथे नेताजींनी पहिल्यांदा मुक्त आणि खुल्या आकाशात तिरंगा फडकवला आणि इथे आझाद हिंद सेनेचे सरकार स्थापन झाले. नेताजी स्वतः या सरकारचे राष्ट्रपती, पंतप्रधान, परराष्ट्र मंत्री होते.&amp;nbsp; या सरकारचे स्वतःचे चलन, स्वतःची बँक, रेडिओ स्टेशन, शिक्के आणि स्वतःचे न्यायालय देखील होते.&amp;nbsp; नेताजींच्या या स्वतंत्र सरकारला संपूर्ण 9 मोठ्या देशांनी मान्यता दिली&amp;nbsp; होती. ते देश आहेत जपान, इटली, जर्मनी, क्रोएशिया, मंचूरिया, बर्मा, फिलिपिन्स, थायलंड आणि चीन. याच काही कारणांमुळे सुभाषचंद्र बोस हे स्वतंत्र भारताचे पहिले पंतप्रधान असते? असे अनेक लोकांचे मत आहे.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt;&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #222222; text-align: center;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;आता बघू&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;h3 style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="color: #4c1130;"&gt;If Subhash Chandra Bose was the first Prime Minister of India, what would have changed in our country today?&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;span style="color: #4c1130;"&gt;सुभाषचंद्र बोस भारताचे पहिले पंतप्रधान असते तर आज आपल्या देशात काय बदल झाले असते?&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt;&lt;div style="color: #222222; text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;पहिला बदल जो होतो तो म्हणजे आज भारत आणि चीनमध्ये दुष्मनी नसती. मला माहित आहे की हे तुम्हाला थोडे अविश्वसनीय वाटेल.&amp;nbsp; पण हे सर्व खरे आहे कारण 1938 च्या दरम्यान जेव्हा चीन Worldwar 2 मध्ये झालेल्या नुकसानीला पूर्णपणे तोंड देत होता. तेव्हा चीन ने भारत आणि भारतीय राष्ट्रीय काँग्रेस कडून मदत मागितली होती आणि त्यावेळी &lt;b&gt;काँग्रेसचे अध्यक्ष आपले नेताजी सुभाषचंद्र बोस होते&lt;/b&gt; ज्यांनी 12 जून 1938 रोजी संपूर्ण देशात अखिल भारतीय चीन दिन घोषित केला होता.&amp;nbsp; त्यांनी देशभरातील सर्व लोकांना चीनला मदत करण्यासाठी निधी गोळा करण्यास सांगितले.&amp;nbsp; त्यानंतर नेताजींनी ते सर्व पैसे चीनला रुग्णवाहिका आणि डॉक्टरांची टीम सोबत पाठवून दिले आणि त्या दिवसानंतर चीन आणि नेताजी यांच्यात खूप चांगले संबंध निर्माण झाले आणि या संबंधांमुळेच आझाद हिंद सरकारला मान्यता देणाऱ्या देशांमध्ये चीन देखील होता.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #222222; text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #222222; text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;span style="text-align: start;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;या सर्व गोष्टींमुळे असे मानले जाते की जर भारताचे पहिले पंतप्रधान सुभाषचंद्र बोस असते, तर आज चीनशी भारताचे चांगले संबंध असते आणि 1962 चे भयंकर भारत-चीन (Indo China War) युद्ध सुध्दा झाले नसते आणि दोन्ही देशांच्या सीमांमध्ये&amp;nbsp;तणाव नसता.&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br style="text-align: start;" /&gt;&lt;div style="text-align: center;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit; text-align: start;"&gt;बदल क्रमांक 2&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;h3 style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="color: #073763;"&gt;&lt;span style="text-align: left;"&gt;India and Pakistan would not have been divided&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;span style="text-align: start;"&gt;भारत पाकिस्तानची फाळणी झाली नसती&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt;&lt;div style="color: #222222; text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;span style="text-align: start;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &lt;/span&gt;आझाद हिंद सेनेचा कॅप्टन लक्ष्मी सहगल यांच्या मते, नेताजी सुभाषचंद्र बोस हे नेहमीच भारताच्या विभाजनाच्या विरोधात होते, ज्याचा त्यांनी महात्मा गांधी आणि पंडित जवाहरलाल नेहरू यांच्याशीही उल्लेख केला होता.सुभाषचंद्र&amp;nbsp;बोस म्हणाले होते की, जर भारताची फाळणी झाली तर देशाची स्थिती बिकट होत जाईल आणि फाळणी पाहून दुसरे राज्यही पुन्हा फाळणीची मागणी करू लागतील आणि ही वस्तुस्थितीही खरी ठरली,कारण नागालँड, पंजाबची खलिस्तान चळवळ आणि पश्‍चिम बंगालमध्ये नक्षलवाद वाढत असताना आज भारतामध्ये किती अलिप्ततावादी चळवळी&amp;nbsp;घडत आहेत हे तुम्ही बघू शकता.&amp;nbsp; पण तुम्हाला माहिती आहे का ? फाळणीच्या वेळी सुभाषचंद्र&amp;nbsp;बोस जिवंत असते तर त्यांनी पाकिस्तानची मागणी करणाऱ्या मुस्लिमांना फाळणीची मागणी करू नये यासाठी राजी केले असते.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #222222; text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;span style="text-align: start;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;div&gt;&lt;ul style="color: black; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/09/india%20vs%20pakistan%20nuclear%20war.html"&gt;भारत पाकिस्तान मध्ये परमाणू युद्ध झाले तर.?&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/09/sardar%20patel%20vs%20nehru.html"&gt;महात्मा गांधीनी सरदार पटेल यांना पहिले प्रधानमंत्री का नाही बनू दिले.?&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/09/how%20shivaji%20maharaj%20defeated%20mughals.html"&gt;शिवाजी महाराजांनी मुघलांना कसे हरविले..?&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="color: #222222; font-family: inherit;"&gt;&lt;span style="text-align: start;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;कारण बोस हे इतर काँग्रेस नेत्यांपेक्षा मुसलमानांमध्ये नेहमीच लोकप्रिय होते आणि त्यामागचे कारण अगदी सोपे होते की ते स्वतः कोलकाताच्या एका भागात वाढले जे मुस्लिम बहुल क्षेत्र होते आणि त्यांनी हिंदू आणि मुस्लिमांमध्ये हा भेदभाव कधीच केला नाही आणि जर आपण पाहिले तर 1937 च्या दरम्यान काँग्रेसमध्ये 10% पेक्षा कमी मुस्लिम नेते होते आणि नेताजींच्या आझाद हिंद सेनेमध्ये 30 ते 40% मुस्लिम सैनिक होते. जे स्वतः नेताजींच्या भाषणांनी प्रभावित होऊन सैन्यात भरती झाले होते. या सर्व गोष्टींच्या आधारे हे म्हणणे योग्य आहे की जर नेताजी हयात असते तर भारत आणि पाकिस्तानची फाळणी कधीच झाली नसती. 1947 मध्ये दोन्ही देशांचा इतिहास त्यांच्याच भावांच्या रक्ताने रंगला नसता आणि कदाचित पाकिस्तान आणि बांगलादेश हे दोन्ही देश स्वतंत्र भारताचा भाग झाले असते.&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;div style="text-align: center;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;बदल क्रमांक ३&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;h3 style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="color: #990000;"&gt;भारतात लोकशाही हि नसती ?&lt;br /&gt;There would be no democracy in India?&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt;&lt;span style="color: #222222; font-family: inherit;"&gt;&lt;span style="text-align: start;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;आता भारताचा सध्याचा चेहराच बदलणाऱ्या बदलाबद्दल बोलूया. याचे कारण म्हणजे आपल्या देशात लोकशाही म्हणजे democracy अस्तित्वात नसती, कारण जर सुभाषचंद्र बोस आपले पहिले पंतप्रधान असते तर आज आपला देश साम्यवाद किंवा समाजवादाच्या तत्त्वांवर चालला असता.&amp;nbsp; तोच साम्यवाद जो चीन, रशिया आणि हिटलरच्या जर्मनीच्या विचारधारा होत्या आणि स्वतः नेताजींनी त्यांच्या इंडियन स्ट्रगल या पुस्तकात म्हटले आहे की त्यांना साम्यवादी&amp;nbsp;संघ नावाचा पक्ष स्थापन करायचा होता, म्हणजे कम्युनिझम युनियन आणि कदाचित म्हणूनच त्यांना साम्यवाद आवडला. कारण दुसऱ्या महायुद्धाच्या काळात सुभाषचंद्र बोस यांनी चीन, रशिया आणि जर्मनी सारख्या कम्युनिस्ट मित्रांना जिंकताना पाहिले.&amp;nbsp; ज्यामुळे कदाचित ते लोकशाहीपेक्षा साम्यवादाच्या विचारधारेकडे आकर्षित झाले होते.&lt;/span&gt;&lt;br style="text-align: start;" /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div&gt;&lt;ul style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/06/science-of-girls-vs-boys..html"&gt;मुली या अभ्यासात हुशार का असतात ?&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/06/diseasesoriginatedfromchina.html"&gt;चीन मधूनच नवीन नवीन आजार का जन्म घेतात ?&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/06/shivaji%20maharaj%20life%20events.html"&gt;शिवाजी महाराजांचे जिवंतपणीच स्मारक...&amp;nbsp;&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="color: #222222; font-family: inherit;"&gt;&lt;span style="text-align: start;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp; मग इथे आता प्रश्न येतो कि&amp;nbsp;&lt;/span&gt;नेताजींनाही हिटलर किंवा स्टालिनसारखे हुकूमशहा बनायचे होते का?&amp;nbsp; बोस हे पहिले पंतप्रधान असते तर आज चीनच्या लोकांप्रमाणे भारताच्या लोकांवर सुद्धा बंदी घातली गेली असती का?&amp;nbsp; आता जर तुम्हाला वाटत असेल की नेताजी आल्यावर भारताचे दृश्य कदाचित असेच काही असेल, तर कदाचित तुम्ही चुकीचे आहात.&amp;nbsp; कारण नेताजींना त्यांच्या परदेशी कम्युनिस्ट मित्रांकडून प्रेरणा मिळाली असावी, पण त्यांना त्यांच्यासारखा हुकूमशहा बनण्याची इच्छा नव्हती.&amp;nbsp; प्रत्येक भारतीयांना समान राजकीय आणि आर्थिक हक्क मिळाले पाहिजेत आणि प्रत्येकाला त्यांचा धर्म निवडण्याचा पूर्ण अधिकार असावा अशी त्यांची नेहमीच इच्छा होती आणि त्यांच्या&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="text-align: start;"&gt;इंडियन स्ट्रगल&lt;/span&gt;&lt;span style="text-align: start;"&gt;&amp;nbsp;या पुस्तकात त्यांनी असेही म्हटले आहे की त्यांना भारत धर्मनिरपेक्ष देश व्हावा अशी इच्छा आहे जेणेकरून येथे अल्पसंख्यांक यांना द्वितीय श्रेणीच्या नागरिकांचा दर्जा मिळू नये आणि प्रत्येकजण देशाच्या विकासात हात जोडू शकतो.&amp;nbsp; हे सर्व चांगले आहे, पण त्याच्या राजवटीत आणखी एक बदल झाला असता तो म्हणजे आपण भारतीय थोडे अधिक शिस्तबद्ध झाले असते.&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br style="text-align: start;" /&gt;&lt;div style="text-align: center;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;बदल क्रमांक ४&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;h3 style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="color: #741b47;"&gt;भारतातील प्रत्येक नागरिक शिस्तबद्ध असता.&amp;nbsp;&lt;br /&gt;Every citizen of India is disciplined.&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt;&lt;span style="color: #222222; font-family: inherit;"&gt;&lt;span style="text-align: start;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;कारण त्यांचा असा विश्वास होता की भारताला एका मजबूत नेत्याची गरज आहे.&amp;nbsp; ज्यामुळे देशातील लोकांना कडक शिस्तीचे महत्त्व समजू शकेल आणि कदाचित यामुळे भारतातील गुन्हेगारीचे प्रमाण खाली आले असते आणि लोक अधिक जबाबदार झाले असते.&amp;nbsp; इतर काही देशांप्रमाणे जसे की जपान.&amp;nbsp; पण प्रत्येक नाण्याला जसे दोन बाजू असतात.&amp;nbsp; त्याच प्रकारे आपल्या या कथेची आणखी एक बाजू आहे.ती म्हणजे&amp;nbsp; जर पंतप्रधान झाल्यानंतर सुभाषचंद्र बोस यांनी भारतात साम्यवाद आणला असता, तर भारतात एक पक्षीय शासन लागू झाले असते आणि विरोधी पक्ष म्हणून कोणताही पक्ष अस्तित्वात नसता म्हणजेच सरकारने&amp;nbsp; निर्णय घेतला कि त्याला विरोध करायला कोणताही पक्ष हा अस्तित्वात नसता&amp;nbsp;आणि नेताजींची लष्करी मूल्ये बघून हे म्हणणे देखील योग्य आहे की कदाचित हिटलरच्या सैन्याप्रमाणेच संसदेपेक्षा भारतात अधिक लष्करी राजवट असती.&amp;nbsp; आता मला माहित आहे की नेताजींनी हे सर्व केले नसते उलट ते&amp;nbsp; तर खूप चांगले नेते बनले असते.&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #222222; text-align: justify;"&gt;&lt;span style="text-align: start;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;h4 style="text-align: left;"&gt;&lt;span style="color: #cc0000;"&gt;Subhash Chandra Bose Death&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/h4&gt;&lt;div style="color: #222222; text-align: justify;"&gt;&lt;span style="text-align: start;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;पण त्यांच्यानंतर जे काही पंतप्रधान येतील&amp;nbsp; तेही नेताजींच्या तत्त्वांचे पालन करतील याची काय हमी आहे.&amp;nbsp; त्यांच्या नंतर येणारे नेते कशावरून लोकांचा विचार करतील, नेताजी नंतर येणाऱ्या नेत्यांचे&amp;nbsp;त्यांचे हेतू चुकीचे असू शकतात आणि 1 पक्षीय राजवटीमुळे ते आपले हेतू साध्य करू शकतात.&amp;nbsp; ज्यामुळे आपल्या स्वतंत्र भारतात हिटलरचा जन्म झाला असता.&amp;nbsp; ज्यामुळे नेताजींचा धर्मनिरपेक्ष आणि अखंड भारताचे तुकडे झाले असते.&amp;nbsp; पण तूर्तास आम्ही ही कथा नेताजींच्या आयुष्यात घडलेल्या काही तथ्यांच्या आणि घटनांच्या आधारावर बनवली आहे, पण प्रत्यक्षात ते पंतप्रधान झाले असते तर भारत कसा असेल, तरच आम्हाला कळले असते.&amp;nbsp; जर तो 1945 मध्ये तैवानहून रशियात आला असता तर त्याचा मृत्यू झाला नसता.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #222222; text-align: justify;"&gt;&lt;span style="text-align: start;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;ul style="color: black; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/do-ghosts-exist.html"&gt;भूत प्रेत खरंच असतात का ?&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/search/label/mcq?&amp;amp;max-results=5"&gt;स्पर्धा परीक्षा उपयुक्त बहुपर्यायी प्रश्न ?&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #222222; text-align: justify;"&gt;&lt;span style="text-align: start;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp; आज पण नेताजी सुभाषचंद्र बोस यांच्या मृत्यू बद्दल लोक वादविवाद करत आहेत. काही लोकांचे म्हणणे आहे कि नेताजी सुभाषचंद्र बोस&amp;nbsp; रशिया मध्ये बंदी बनविण्यात आले आणि त्यांना रशिया मधेच जेल मध्ये&amp;nbsp; ठेवण्यात आले. त्यांना तिथेच त्रास देण्यात आला पण या सर्व थेरी आहेत याचे कुठलेही पुरावे आपल्याला अजून तरी मिळाले नाही. पण एक गोष्ट आहे जर सुभाषचंद्र बोस भारताचे पहिले पंतप्रधान असते तर कदाचित भारताची आजची परिस्थिती हि वेगळीच असती&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #222222; text-align: justify;"&gt;&lt;span style="text-align: start;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #222222; text-align: justify;"&gt;&lt;span style="text-align: start;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp; तुम्हाला जर आमची माहिती आवडली असेल तर या माहिती ला सर्वात जास्त शेअर करा. तुम्हाला रोज नवीन नवीन फॅक्ट माहिती करायचे असतील तर आजच आमचे इंस्टाग्राम पेज अद्भुत तथ्य मराठी ला फॉलो करा. धन्यवाद!!!&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #222222; text-align: justify;"&gt;&lt;span style="text-align: start;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;

&lt;script type="application/ld+json"&gt;
{
  "@context": "https://schema.org",
  "@type": "Article",
  "mainEntityOfPage": {
    "@type": "WebPage",
    "@id": "https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/10/subhash-chandra-bose-was-first-prime-minister.html"
  },
  "headline": "If Subhash Chandra Bose was India’s first prime minister",
  "description": "सुभाष चंद्र बोस यांच्या जीवनावर आधारित काही काल्पनिक संभावना यांच्यावर आहे. जसे की जर सुभाषचंद्र बोस भारताचे पहिले पंतप्रधान असते तर..? If Subhash Chandra Bose was India’s first prime minister ? सुभाषचंद्र चंद्र बोस यांचे भारताच्या स्वातंत्र्यात किती योगदान आहे ? Subhash Chandra Bose information, Subhash Chandra Bose History. (In Marathi and language you want)",
  "image": [
    "https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh4L_Obez6VWcg1B7yqxyECjkvVApUnq7ZOkp6QglDsRweQt9Q3rHqZ0S5B2nk7jnBo6XqZC4fzqeynNPVJwXne5TA680zRmSyHe4X83Ql1z_kYZtFCQzBua51jwXN96dyIkWzVqcAAgxE/w320-h180-rw/Subhash+Chandra+Bose+was+India%25E2%2580%2599s+first+prime+minister.webp",
    "https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhXMWVbVTGtRZnYFjIGz_tZb3UCs-eXtghlMcxj4UB1kIUz3PstSI2KI7OWqAXCQpS-EtwUztntwad85J7z9GRjdxbahXwkLj0dTOOaa_IJDyHODcHAjut7IjnYRt5eY5imnvRE5aADsDo/w320-h180-rw/Azad+Hind+Sena+BankStamp+Currency.jpg.webp"
  ],  
  "author": {
    "@type": "Person",
    "name": "Paresh Kolte",
    "url": "https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/"
  },  
  "publisher": {
    "@type": "Organization",
    "name": "Digital Infopedia",
    "logo": {
      "@type": "ImageObject",
      "url": "https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEizlLTHvIx9y6ugmtHVDHE63bhRv7OThJPNmaCAeCrpEJh0jVe2Bt9IqDn5rCCnnnhr5Jg5KVW0iAEwqs8muwVYVrLwpME2PBr99xNLUtW74PILK5uuPcG7Jy21qZ2SsWnjVlhdtS-YXrY/s480/Digital+infopedia.png.webp"
    }
  },
  "datePublished": "2021-10-01",
  "dateModified": "2021-10-01"
}
&lt;/script&gt;</description><link>https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/10/subhash-chandra-bose-was-first-prime-minister.html</link><author>noreply@blogger.com (Digital Infopedia)</author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" height="72" url="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh4L_Obez6VWcg1B7yqxyECjkvVApUnq7ZOkp6QglDsRweQt9Q3rHqZ0S5B2nk7jnBo6XqZC4fzqeynNPVJwXne5TA680zRmSyHe4X83Ql1z_kYZtFCQzBua51jwXN96dyIkWzVqcAAgxE/s72-w320-h180-c-rw/Subhash+Chandra+Bose+was+India%25E2%2580%2599s+first+prime+minister.webp" width="72"/><thr:total>0</thr:total></item><item><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-6826629603800356241.post-8152099740787644338</guid><pubDate>Tue, 28 Sep 2021 09:54:00 +0000</pubDate><atom:updated>2021-10-03T18:53:20.860+05:30</atom:updated><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">digital infopedia</category><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">mcq</category><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">quiz</category><title>General Knowledge Questions 2021 | Gk questions | MPSC, UPSC, SSC CGL, SBI. IBPS | Set 6 |</title><description>&lt;h2 style="text-align: left;"&gt;&amp;nbsp;&lt;span style="color: #cc0000;"&gt;General&amp;nbsp; Knowledge Questions 2021 | Gk Questions 2021 | MPSC, UPSC, SSC CGL, SBI, IBPS | Set 6| Level Easy | Digital Infopedia&lt;/span&gt;&lt;/h2&gt;&lt;h2&gt;&lt;span&gt;&lt;a name='more'&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h2&gt;&lt;div&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;&lt;span&gt;&lt;span style="font-size: 13.5pt;"&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 13.5pt;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 13.5pt;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;We bring to you&amp;nbsp; useful general knowledge for Competitive exams, like MPSC, UPSC, SSC CGL, RRB, SBI exams, IBPS exams and RBI. Although the following questions are in Hindi language, because Hindi language is used more in competitive exams. But you can translate this questions in your language you want. Translate option is given on our website.&lt;span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;h3 style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;General Knowledge Questions 2021 (GK 2021)&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;General knowledge is very important to you in exam, you are taught general knowledge from first standard to graduation level courses and the same knowledge&amp;nbsp;you can use in future. As new sets of multiple choice questions are uploaded on the website, the&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;difficulty&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;level&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;will also&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;increases&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;of multiple choice questions.&amp;nbsp;&lt;span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;h3 style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;span&gt;&lt;span color="rgba(0, 0, 0, 0.87)" face="Roboto, Arial, sans-serif" style="background-color: white; letter-spacing: 0.25px; text-align: left;"&gt;GK topics that make hard questions for competitive exams&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;/p&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;span&gt;नगर पालिका और नगर निगम पर आधारित सामान्य ज्ञान प्रश्नोत्तरी...&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;div&gt;&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhn3UXvpbzC4AOJyYFOf9yyn5IdahQVKu-fHlxBDEisv-ltSwAtF33m6aqfh2qxnRuuGowvmncVNsjWpM-q2BJXBKH5iIPty5GteCDApxDf3TTOBfhSVbTfejGwlw13kx_9sfijp0wJ0NA/s640/General+Knowledge+Quiz.jpg.webp" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img alt="General Knowledge Questions." border="0" data-original-height="360" data-original-width="640" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhn3UXvpbzC4AOJyYFOf9yyn5IdahQVKu-fHlxBDEisv-ltSwAtF33m6aqfh2qxnRuuGowvmncVNsjWpM-q2BJXBKH5iIPty5GteCDApxDf3TTOBfhSVbTfejGwlw13kx_9sfijp0wJ0NA/w320-h180/General+Knowledge+Quiz.jpg.webp" title="General Knowledge Multiple Choice Questions" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;&lt;span face="Calibri, sans-serif" style="font-size: 13.5pt; line-height: 107%;"&gt;General
Knowledge Questions&lt;/span&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;h4&gt;&lt;ul style="text-align: left;" type="disc"&gt;&lt;li class="MsoNormal" style="line-height: normal; mso-list: l0 level1 lfo1; mso-margin-bottom-alt: auto; mso-margin-top-alt: auto; tab-stops: list .5in;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; font-size: 18pt; mso-fareast-font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;;"&gt;General Knowledge questions Set 6&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/h4&gt;&lt;ul type="disc"&gt;
 &lt;li class="MsoNormal" style="line-height: normal; mso-list: l0 level1 lfo1; mso-margin-bottom-alt: auto; mso-margin-top-alt: auto; tab-stops: list .5in;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; font-size: 13.5pt; mso-fareast-font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;;"&gt;Level:&amp;nbsp;&lt;span style="color: red;"&gt;Easy&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;span style="font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; font-size: 12pt; mso-fareast-font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;;"&gt;&lt;o:p&gt;&lt;/o:p&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li class="MsoNormal" style="line-height: normal; mso-list: l0 level1 lfo1; mso-margin-bottom-alt: auto; mso-margin-top-alt: auto; tab-stops: list .5in;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: #2b00fe; font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; font-size: 13.5pt; mso-fareast-font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;;"&gt;Multiple Choice Questions 2021 (Gk Quiz 2021)&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;/div&gt;


&lt;html&gt;
&lt;head&gt;
  &lt;title&gt;C Programming Language Output this code Quizzes 1&lt;/title&gt;
  &lt;link href="https://sharecodepoint.in/sharecodepoint-website-data/quizze-files/sharecodepoint.css" rel="stylesheet" type="text/css"&gt;&lt;/link&gt;
  &lt;script src="https://sharecodepoint.in/sharecodepoint-website-data/quizze-files/jquery-1.9.1.min.js"&gt;&lt;/script&gt;
  &lt;script type="text/javascript"&gt;
        $(document).ready(function() {
    $('label').click(function() {
        $('label').removeClass('worngans');
        $(this).addClass('worngans');
    });
  });
  &lt;/script&gt;
&lt;/head&gt;
&lt;body&gt;
  &lt;div class="scp-quizzes-main"&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;1. निम्नलिखित में से भारत में शहरी स्थानीय निकायों के राजस्व के स्रोत कौन से है/हैं?
(i) कर
(ii) किराया
(iii) शुल्क&amp;nbsp;
&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="उपरोक्त सभी" name="question1" type="radio" /&gt; &lt;label for="उपरोक्त सभी"&gt;1. उपरोक्त सभी &lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question1" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;2. केवल i &lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question1" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;3. केवल ii &lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question1" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;4. 
i और ii दोनों &lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;2. नगर निगम और नगर पालिका के संबंध में निम्नलिखित में से कौन सा कथन सही ? i) एक मेयर ज्यादातर एक वर्ष के लिए चुना जाता है. ii) नगर आयुक्त का चुनाव अप्रत्यक्ष रूप से नगर निगम के निर्वाचित सदस्यों द्वारा किया जाता है.&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question2" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;1. केवल i&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question2" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;2. केवल ii&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id=".i और ii दोनों" name="question2" type="radio" /&gt; &lt;label for=".i और ii दोनों"&gt;3. .i और ii&amp;nbsp;दोनों&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question2" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;4. इनमें से कोई भी नहीं&lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;3. 74वें संशोधन के बारे में निम्नलिखित में से कौन सा कथन सही है/हैं?
i) इसमें अनुच्छेद &amp;nbsp;243-P से 243-ZG तक के प्रावधान हैं.
ii) इसने संविधान में एक नई 12वीं अनुसूची भी जोड़ी, जिसमें नगरपालिकाओं की 18 कार्यात्मक आइटम्स शामिल हैं.
&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question3" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;1. केवल i&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question3" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;2. केवल ii&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="
i और ii  दोनों" name="question3" type="radio" /&gt; &lt;label for="
i और ii  दोनों"&gt;3. 
i और ii &amp;nbsp;दोनों&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question3" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;4. इनमें से कोई भी नहीं&lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;4. पोर्ट ट्रस्ट के बारे में निम्नलिखित में से कौन सा कथन सही है/हैं?
i) उन्हें बंदरगाह क्षेत्रों में स्थापित करने की आवश्यकता नहीं है.
ii) एक बंदरगाह ट्रस्ट संसद के एक अधिनियम द्वारा बनाया गया है.
&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question4" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;1. केवल i&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="केवल ii" name="question4" type="radio" /&gt; &lt;label for="केवल ii"&gt;2. केवल ii&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question4" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;3. 
i और ii दोनों&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question4" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;4. 
इनमें से कोई भी नहीं&lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;5. निम्नलिखित में से कौन संविधान की 12वीं अनुसूची के अंतर्गत आता है?&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question5" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;1. सड़कें&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question5" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;2. 
गैर-पारंपरिक ऊर्जा के स्रोत&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="सड़कें और गैर पारंपरिक ऊर्जा स्रोत दोनों" name="question5" type="radio" /&gt; &lt;label for="सड़कें और गैर पारंपरिक ऊर्जा स्रोत दोनों"&gt;3. सड़कें और गैर पारंपरिक ऊर्जा स्रोत दोनों&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question5" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;4. इनमें से कोई भी नहीं&lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;6. निम्नलिखित में से किसे शहरी स्थानीय सरकारी निकायों में शामिल किया जा सकता है?&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question6" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;1. प्रदूषण नियंत्रण बोर्ड (Pollution control board)&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question6" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;2. प्रदूषण नियंत्रण बोर्ड (Pollution control board)&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question6" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;3. यूडीए (UDA)&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="all of above" name="question6" type="radio" /&gt; &lt;label for="all of above"&gt;4. all of above&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
    &lt;/div&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;7. शहरी स्थानीय शासन प्रणाली (Urban Local Government System) की स्थापना किस संशोधन द्वारा की गई थी?&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question7" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;1. 
71वें&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="74वें" name="question7" type="radio" /&gt; &lt;label for="74वें"&gt;2. 74वें &lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question7" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;3. 99वें&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question7" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;4. 10वें  &lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;8. भारत का पहला नगर निगम कौन सा था?&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question8" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;1. कलकत्ता&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question8" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;2. 
लखनऊ&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question8" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;3. इलाहाबाद&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="मद्रास" name="question8" type="radio" /&gt; &lt;label for="मद्रास"&gt;4. मद्रास&lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;9. नगर परिषद के अध्यक्ष को क्या कहा जाता है ?&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="नगराध्यक्ष" name="question9" type="radio" /&gt; &lt;label for="नगराध्यक्ष"&gt;1. नगराध्यक्ष&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question9" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;2. उपनगराध्यक्ष&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question9" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;3. महापौर&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question9" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;4. सभापती&lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;10. किस ब्रिटिश गवर्नर जनरल ने 1870 में स्थानीय स्वशासन के विकास के लिए वित्तीय विकेंद्रीकरण पर एक प्रस्ताव पारित किया था? &lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question10" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;1. लॉर्ड रिपन (Lord Ripon)&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question10" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;2. लॉर्ड कर्जन (Lord Curzon)&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question10" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;3. लॉर्ड जॉन लॉरेंस (lord john lawrence)&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="लॉर्ड मेयो (Lord Mayo)" name="question10" type="radio" /&gt; &lt;label for="लॉर्ड मेयो (Lord Mayo)"&gt;4. लॉर्ड मेयो (Lord Mayo)&lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
  &lt;/div&gt;
&lt;/body&gt;
&lt;/html&gt;

&lt;ul style="text-align: left;"&gt;&lt;li&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;Read More: &lt;/b&gt;&lt;span&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/09/gk%20mcq%20set%205.html"&gt;General Knowledge Questions Set 5&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/b&gt;&amp;nbsp;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/07/gk%20mcq%20set%204%20digital%20infopedia.html"&gt;General Knowledge Questions Set 4&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/b&gt;&amp;nbsp;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/06/gk%20questions%202021%20set.html"&gt;General Knowledge Questions Set 3&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/b&gt;&amp;nbsp;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/06/gkquestiionsset2.html"&gt;General Knowledge Questions Set&amp;nbsp; 2&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;b&gt;Read More:&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/gk%20mcq%20questions.html"&gt;General Knowledge Questions Set&amp;nbsp; 1&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;b&gt;Read More:&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/search/label/History?&amp;amp;max-results=5"&gt;History Related Post&amp;nbsp;&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;b&gt;Read More:&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/search/label/Research?&amp;amp;max-results=5"&gt;Topic Research Related Post&amp;nbsp;&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;html&gt;&lt;/html&gt;</description><link>https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/09/Gk-mcq-set6.html</link><author>noreply@blogger.com (Digital Infopedia)</author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" height="72" url="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhn3UXvpbzC4AOJyYFOf9yyn5IdahQVKu-fHlxBDEisv-ltSwAtF33m6aqfh2qxnRuuGowvmncVNsjWpM-q2BJXBKH5iIPty5GteCDApxDf3TTOBfhSVbTfejGwlw13kx_9sfijp0wJ0NA/s72-w320-h180-c/General+Knowledge+Quiz.jpg.webp" width="72"/><thr:total>0</thr:total></item><item><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-6826629603800356241.post-5868655019832823039</guid><pubDate>Sat, 25 Sep 2021 10:24:00 +0000</pubDate><atom:updated>2021-10-07T12:45:19.671+05:30</atom:updated><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">digital infopedia</category><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">Research</category><title>Ramayana is our history not mythology | Research on Ramayana | Digital Infopedia</title><description>&lt;h1 style="text-align: left;"&gt;&amp;nbsp;&lt;span style="background-color: white; font-size: 21px; font-weight: 700;"&gt;&lt;span style="color: red; font-family: inherit;"&gt;Is Ramayana considered a mythology or a history? | Ramayana is our history or mythology scientific proofs | Digital Infopedia&amp;nbsp;&lt;span&gt;&lt;a name='more'&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h1&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;नमस्कार मित्रांनो, &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;Digital Infopedia चा&amp;nbsp;लेख हा रामायणाच्या वास्तविकतेवर आधारित आहे. आपल्याला असे खूप लोक भेटतात जे म्हण&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif"&gt;तात रामायण हे एक धार्मिक कथा आहे आणि असे पण काही लोक भेटतात जे म्हणतात की रामायण हा आपला इतिहास आहे. पण या दोघांचे ही दृष्टिकोन हे वेगवेगळे आहेत.आज आपण वैज्ञानिक दृष्टिकोन बघूया. रामायणातील काही घटना विज्ञानाद्वारे सत्य आहे की असत्य बघूया.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;div style="text-align: left;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhCorthDlBFxdLxWWhkMx9BT8hgMCDNpBT3ZAqNUhmkEsPxXB-Xy4KjJwSB44xqN4udlbraVl1S5djIMP-KE-WyLTVGhy61arDdoskbWQgMX9hXmnTTiggoeDcm-DeKa94JKtR7XqjgiOI/s640/Ramayan+is+our+history+not+mythology.webp" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img alt="Is Ramayana a Myth or History" border="0" data-original-height="360" data-original-width="640" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhCorthDlBFxdLxWWhkMx9BT8hgMCDNpBT3ZAqNUhmkEsPxXB-Xy4KjJwSB44xqN4udlbraVl1S5djIMP-KE-WyLTVGhy61arDdoskbWQgMX9hXmnTTiggoeDcm-DeKa94JKtR7XqjgiOI/w320-h180/Ramayan+is+our+history+not+mythology.webp" title="Ramayana is our history not mythology" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;Ramayana is our history not mythology&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;तुम्हाला हे माहीत आहे का?&amp;nbsp; तामिळनाडू आणि श्रीलंका यांच्यातील राम सेतू, ज्याला विदेशी लोक अडॉम्स ब्रिज म्हणून ओळखतात, अमेरिकेच्या पुरातत्व संशोधन टीमने शोधून काढले आहे की रामसेतू हा प्रत्यक्षात मानवनिर्मित पूल आहे जो कित्येक हजार वर्षांपूर्वी बांधण्यात आला होता. त्यामुळे याचा अर्थ असा होऊ शकतो की रामायण एका वास्तविक घटनेवर आधारित आहे ? कुठेतरी भारतीय आणि पाश्चात्य लोकांच्या मते, रामायण ही फक्त एक धार्मिक कथा आहे.&amp;nbsp; जे महा ऋषी वाल्मिकी यांनी 400 ते 100 BCE दरम्यान लिहिले होते. आता मित्रानो तुम्हालाही वाटते का की रामायण ही फक्त एक धार्मिक कथा आहे? हे सत्य जाणून घेण्यासाठी आपल्याला विज्ञानाची मदत घ्यावी लागेल आणि यावर विज्ञान काय म्हणते ते पहावे लागेल. विज्ञानाकडे रामायण वास्तविक असल्याचे सिद्ध करण्याचा काही मार्ग आहे का? आणि त्याचे उत्तर ऐकून तुम्हाला धक्का बसेल, या प्रश्नाचे उत्तर होय असे आहे.&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;आपल्याला हे माहित आहे की रामायण ही एक कविता किंवा कथा आहे ज्यात सुमारे 480000 शब्द आहेत. रामायण हे&amp;nbsp; मूलतः महर्षि वाल्मिकी यांनी सुमारे 400 ते 100 BCE मध्ये लिहिले होते. रामायण आणि महाभारत या दोन्ही ग्रंथांमध्ये वेदांचा उल्लेख हा खुप वेळा आपल्याला झालेला दिसुन येतो, त्यामुळे हे सिद्ध होत की या दोन्ही कथा वेदांनंतर लिहिल्या गेल्या. म्हणजे, 1200 ते 400 BCE नंतर आणि आपण हे देखील पाहतो की महाभारताच्या शेवटच्या काही अध्यायांमध्ये रामायणाचा उल्लेख आहे.&amp;nbsp; याचा अर्थ असा आहे की रामायण महाभारतापूर्वी लिहिले गेले होते.&amp;nbsp; म्हणजेच, 100 BCE ते 400 AD च्या टाइमलाइनच्या आधी आणि जर आपण त्यात संस्कृत भाषेचा उत्क्रांतीचा डेटा देखील जोडला तर आपल्याला&amp;nbsp; कळते की रामायणात वापरलेली संस्कृत 400 BCE नंतर अधिक सामान्य होती, परंतु त्या वेळी तेथे कोणतेही प्रिंटिंग प्रेस नव्हते, मग रामायण महाभारताच्या इतक्या प्रती कशा बनवल्या?&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;या प्रश्नाचे उत्तर आहे, वेगवेगळ्या गुरूंनी रामायणाच्या वेगवेगळ्या आवृत्ती बनवल्या जेणेकरून भगवान रामाची कथा सर्व सामान्य लोकांपर्यंत पोहोचेल आणि ते त्यातून काही महत्त्वाचे जीवनाचे धडे शिकतील.&amp;nbsp; उदाहरणार्थ&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;h4 style="text-align: justify;"&gt;&lt;b&gt;१.एकता ही ताकद&lt;/b&gt;&lt;/h4&gt;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;लक्ष्मण श्री राम यांचा सावत्र भाऊ होता, पण तरीही दोघांमध्ये खूप प्रेम होते त्यामुळे त्यांनी एकत्र वनवासही सहन केला.&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;h4 style="text-align: justify;"&gt;&lt;b&gt;२.समानता&lt;/b&gt;&lt;/h4&gt;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;भगवान राम वानर सेना घेऊन लंकेकडे निघाले होते. यावरून हे सिद्ध होत की श्री राम कोणत्याही प्राण्याला स्वतःपेक्षा कमी मानत नव्हते आणि हेच कारण होते की प्रत्येकजण श्री राम यांच्यासाठी आपला जीव देण्यास तयार होता जसे की गरुड जटायू.&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;h4 style="text-align: justify;"&gt;&lt;b&gt;३.अहंकार मानवाला नष्ट करतो.&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;/h4&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="background-color: white;"&gt;&lt;div style="color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; text-align: justify;"&gt;रावणाची गणना रामायणातील त्या पात्रांमध्ये केली गेली जी बुद्धिमत्तेच्या बाबतीत खूप पुढे होती पण तरीही तो हरला. तो कमकुवत होता म्हणून नाही, परंतु त्याच्या अहंकाराने त्याची बुद्धी रोखली होती, ज्यामुळे त्याला आपला जीव गमावावा लागला होता आणि त्याला त्याच्या अनेक प्रियजनांचे जीव गमवावे लागले होते.&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; text-align: justify;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt; &lt;/b&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/09/india%20vs%20pakistan%20nuclear%20war.html"&gt;भारत पाकिस्तान मध्ये परमाणू युद्ध झाले तर.?&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt; &lt;/b&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/09/sardar%20patel%20vs%20nehru.html"&gt;महात्मा गांधीनी सरदार पटेल यांना पहिले प्रधानमंत्री का नाही बनू दिले.?&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt; &lt;/b&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/09/how%20shivaji%20maharaj%20defeated%20mughals.html"&gt;शिवाजी महाराजांनी मुघलांना कसे हरविले..?&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;div style="color: #222222; text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit; text-align: start;"&gt;आता आपण काही वैज्ञानिक पुरावे बघूया ज्यांनी आपण एका निष्कर्षावर येऊ शकणार.&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="font-family: inherit; text-align: start;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;h3&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;span style="color: #990000;"&gt;पुरावा क्रमांक 1&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: #990000;"&gt;Birth Date of Shri Ram&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: #990000;"&gt;भगवान रामाच्या जन्माची तारीख&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/h3&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #222222; font-family: inherit; text-align: start;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgv9HZFtcK0b70oj-tjKt8hg6TAEqOnV2L5USUIaEGBmYhJ05w_CWOvf4FRUKAkbHH4c-xHdohrhpZaaUx-UO-effOEv_25ZCeI0kT717DQr6rl1b7-z4GcYoOYV1NoWxfINBvjPSRlMco/s608/Shri+Ram+Birth+date+and+time.webp" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img alt="Is Ramayana a myth or history" border="0" data-original-height="360" data-original-width="608" height="189" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgv9HZFtcK0b70oj-tjKt8hg6TAEqOnV2L5USUIaEGBmYhJ05w_CWOvf4FRUKAkbHH4c-xHdohrhpZaaUx-UO-effOEv_25ZCeI0kT717DQr6rl1b7-z4GcYoOYV1NoWxfINBvjPSRlMco/w320-h189/Shri+Ram+Birth+date+and+time.webp" title="Birth date of lord Ram" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;Birth Date of Shir Ram&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;भगवान रामाच्या जन्माची तारीख आहे 10 जानेवारी 5114 BC. श्री रामाचा जन्म चैत्र महिन्याच्या नवव्या दिवशी दुपारच्या वेळी झाला होता आणि या वेळी वेगवेगळे&amp;nbsp;ग्रह, तारे आणि संयोगांची स्थिती कशी होती ?&amp;nbsp; याचा उल्लेख हा महर्षी वाल्मिकीने रामायणाच्या पहिल्या पर्वाच्या 18 व्या अध्यायात केला आहे. जेव्हा Institute of Scientific Research on Vedas या संस्थेने अमेरिकेतून खरेदी केलेल्या प्लॅनेटेरियम सॉफ्टवेअरमध्ये अस्ट्रोनॉमिकेल संदर्भ पाहिले, तेव्हा त्यांना कळले की ग्रह आणि ताऱ्यांची अशी स्थिती 10 जानेवारी 5114 रोजी दुपारी घडली होती आणि तुम्हाला माहित आहे का?&amp;nbsp; जेव्हा ही तारीख चंद्राच्या कॅलेंडरमध्ये (Lunar Calendar) म्हणजेच आपल्या भारतीय दिनदर्शिकेत रूपांतरित करून पाहिली गेली, तेव्हा कळले की (Lunar Calendar) चंद्र कॅलेंडरनुसार, ही तारीख चैत्र महिन्यात शुक्ल पक्षाच्या 9 व्या दिवशी येते, ती सुद्धा दुपारी 12:00 ते दुपारी 1:00. दरम्यान, ही तीच वेळ आहे जेव्हा दरवर्षी राम नवमी साजरी केली. श्री रामाच्या इतर सावत्र भावांच्या म्हणजेच लक्ष्मण, भरत आणि शत्रुघ्न यांच्या जन्मावरही अशाच प्रकारचे अस्ट्रोनॉमिकेल संदर्भ दिले गेले आहेत, ज्यांना जर आपण प्लॅनेटोरियम सॉफ्टवेअर मध्ये टाकले तर त्यांची वेळरेखा श्री रामाच्या जन्माच्या काही वर्षानंतरच येते, मग काय? हे सर्व देखील फक्त एक योगायोग आहे का? हे जाणून घेण्यासाठी आणखी काही पुरावे शोधूया.&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: inherit; text-align: start;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;h3&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: #741b47;"&gt;पुरावा क्रमांक 2&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: #741b47;"&gt;Lord Ram's age during exile&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: #741b47;"&gt;वनवास दरम्यान श्री राम चे वय 25 होते&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/h3&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiOOl8HUQhtXBA5VB_96BWzHtLOwUrasnuKyQs8sLFunMSzFX4gtdQ5uaKKFEbfqv2yjc_9cOdD2BpDdgebXDBKbBwSOVofOTk-gXMun2EX2rhDpRpQ_5fLeFiwXw3t_XT87WxPWgskP_w/s421/Shri+ram+age+during+exile.webp" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img alt="Is Ramayana a myth or History" border="0" data-original-height="360" data-original-width="421" height="274" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiOOl8HUQhtXBA5VB_96BWzHtLOwUrasnuKyQs8sLFunMSzFX4gtdQ5uaKKFEbfqv2yjc_9cOdD2BpDdgebXDBKbBwSOVofOTk-gXMun2EX2rhDpRpQ_5fLeFiwXw3t_XT87WxPWgskP_w/w320-h274/Shri+ram+age+during+exile.webp" title="Ram Sita and lakshaman in exile" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;Shri Ram age during exile&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="color: #222222; font-family: inherit; text-align: start;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;महर्षि वाल्मिकींनी रामायणातील अयोध्या कांडात लिहिले आहे की राजा दशरथला श्री रामाला लवकरात लवकर राजा बनवायचे होते कारण त्याचा स्वतःचा जीव धोक्यात होता.&amp;nbsp; राजा दशरथची राशी मीन होती आणि त्याचे नक्षत्र रेवती होते.&amp;nbsp; ज्याला सूर्य, मंगळ आणि राहूने वेढले होते.&amp;nbsp; त्यावेळेस असे मानले जात होते की जेव्हा हे&amp;nbsp; 3 ग्रह एखाद्या राजाच्या नक्षत्राभोवती असतात, तेव्हा काही वर्षांत एकतर तो राजा मरू शकतो किंवा त्याच्याविरुद्ध षडयंत्र रचले जाऊ शकते.&amp;nbsp; हे टाळण्यासाठी दशरथाने श्री रामला राजा बनवण्याचा प्रस्ताव मांडला, जो राणी कैकेयीच्या सांगण्यावर नाकारण्यात आला आणि श्री रामला वनवासात पाठवण्यात आले.&amp;nbsp; आता या काळात, राजा दशरथाशी संबंधित काही अस्ट्रोनॉमिकेल संदर्भ दिले गेले आहेत, जेव्हा त्यांना प्लॅनेटोरियम सॉफ्टवेअरमध्ये टाकून बघितले, तेव्हा बाहेर आलेली तारीख होती 5 जानेवारी 5089 BC. आता जाणून घ्या या मधील रोचक गोष्ट म्हणजे 5089 BC बरोबर 5114 BC च्या 25 वर्षांनंतर येते आणि रामायणातील अनेक श्लोकांमध्ये असे वर्णन केले आहे की 14 वर्षांच्या वनवासानंतर जेव्हा श्री राम अयोध्येतून बाहेर आले, तेव्हा त्यांचे वय सुमारे 25 वर्षे होते.&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-family: inherit; text-align: start;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;h3&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;span style="color: #351c75;"&gt;पुरावा क्रमांक 3&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;span style="color: #351c75;"&gt;Adam's Bridge&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;span style="color: #351c75;"&gt;राम सेतू&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/h3&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi3hI041wv9gnGHLojInW9KArvJTJP0s1FHXHMtRNunflCuTLv4mWKYWZMEh8VouO14tv94Nhw3qzcSPinYq48DoGPPtozGjFo3Cwo8lRFaQygNwqF81dqKOLatsToxj8y2_SrM24eT1h4/s551/Ram+setu+or+Adam%2527s+bridge.webp" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img alt="Is Ramayana a myth or history" border="0" data-original-height="360" data-original-width="551" height="209" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi3hI041wv9gnGHLojInW9KArvJTJP0s1FHXHMtRNunflCuTLv4mWKYWZMEh8VouO14tv94Nhw3qzcSPinYq48DoGPPtozGjFo3Cwo8lRFaQygNwqF81dqKOLatsToxj8y2_SrM24eT1h4/w320-h209/Ram+setu+or+Adam%2527s+bridge.webp" title="Adam's Bridge Carbon Dating" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;Adam's Bridge&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;span style="color: #222222; font-family: inherit; text-align: start;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;राम सेतू आजपासून 7000 वर्षांपूर्वी बांधला गेला.&amp;nbsp; म्हणजेच 5000 BC च्या आसपास.&amp;nbsp; सायन्स चॅनेल आणि पुरातत्वशास्त्रज्ञ चेल्सी रोज यांनी प्रकाशित केलेल्या एका व्हिडिओमध्ये दावा करण्यात आला आहे की, जेव्हा त्यांनी तामिळनाडू आणि श्रीलंका दरम्यान असलेल्या राम सेतूची कार्बन डेटिंग केली, तेव्हा त्यांना समजले की या पुलातील वाळू 4000 वर्षे जुनी आहे आणि समुद्राच्या लाटांमुळे या पुलापर्यंत पोहचली आहे. पण त्या वाळू खाली असलेले काही मोठे दगड 7000 वर्षे जुने आहेत. आता कोणत्याही मानवी हस्तक्षेपाशिवाय हे कसे शक्य आहे, कारण निसर्गात नेहमी नवीन गोष्टी जुन्या गोष्टींच्या वर थर बनवतात.&amp;nbsp; 7000 वर्षांपेक्षा जुने दगड म्हणजे ख्रिस्ताच्या 2000 वर्षांनंतर + ख्रिस्ताच्या 5000 वर्षांपूर्वी आता तुम्ही सांगा त्या वेळी काय झाले,याचे उत्तर आहे&amp;nbsp; रामायण.&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;ul style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/06/science-of-girls-vs-boys..html"&gt;मुली या अभ्यासात हुशार का असतात ?&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/06/diseasesoriginatedfromchina.html"&gt;चीन मधूनच नवीन नवीन आजार का जन्म घेतात ?&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/06/shivaji%20maharaj%20life%20events.html"&gt;शिवाजी महाराजांचे जिवंतपणीच स्मारक...&amp;nbsp;&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="text-align: start;"&gt;&lt;h3 style="font-family: inherit; text-align: justify;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;span style="color: #990000;"&gt;Is Ramayana a myth or history&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/h3&gt;&lt;div style="color: #222222; font-family: inherit; text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;आता गोष्ट अशी आहे की, हे तीनही पुरावे 5000 BC च्या दिशेने निर्देशित करतात.&amp;nbsp; पण वाल्मिकी रामायणानुसार रामायण त्रेतायुगात घडले.&amp;nbsp; म्हणजे आजपासून सुमारे 1.29 मिलीलीयन वर्षांपूर्वी.&amp;nbsp; आता यात आश्चर्यकारक गोष्ट अशी आहे की जेव्हा शास्त्रज्ञाने रामायणातील उपलब्ध अस्ट्रोनॉमिकेल संदर्भांचा शोध 5000 BC च्या अगोदर च्या वेळेत&amp;nbsp; घेण्याचा प्रयत्न केला, तेव्हा त्यांना कळले की हेच अस्ट्रोनॉमिकेल संदर्भ दहा लाख वर्षांपूर्वी देखील पाहिले गेले होते. त्या काळात घडणाऱ्या Cosmic body च्या अस्ट्रोनॉमिकेल घटना आपल्यासाठी एक संदर्भ पॉईंट बनत आहे. या घटना 5000 BC च्या आधीही घडल्या होत्या आणि त्यापूर्वी ते 10 लाख वर्षांपूर्वी सुद्धा घडल्या होत्या, म्हणजे हा खगोलशास्त्रीय संदर्भ दर दहा लाख - 5 वर्षांत एकदा होतो. जसे पृथ्वी प्रत्येक ३६५ दिवसात सूर्याभोवती फिरते.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #222222; font-family: inherit; text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;div style="color: #222222; text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit; text-align: start;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;हे सर्व इथेच संपत नाही कारण रामायणानुसार रावणाच्या महालाच्या प्रवेशद्वारावर चार दात असलेल्या हत्तींनी पहारा दिला होता. आता विज्ञानानुसार तो काल्पनिक प्राणी नव्हता. असे प्राणी लाखो वर्षांपूर्वी अस्तित्वात होते, ज्याला आज आपले शास्त्रज्ञ &lt;b&gt;गोम्फोथेरस&lt;/b&gt; म्हणून ओळखतात, ज्यांचे अवशेष जगभरातील अनेक संग्रहालयांमध्ये आहेत आणि शेवटची गोष्ट जी 5000 BC च्या दाव्याच्या विरूद्ध आहे. द्वारका जे श्री कृष्णाचे शहर होते.&amp;nbsp; या पाण्यात बुडालेल्या शहरातील काही अवशेषांची तपासणी केल्यानंतर असे आढळून आले की हे शहर सुमारे 9500 वर्षे जुने आहे.&amp;nbsp; म्हणजेच त्याची निर्मिती सुमारे 7000 BC मध्ये झाली होती, पण कृष्णाचा जन्म द्वापर युगात झाला जो त्रेता युगानंतर येतो, मग श्री रामाचा जन्म 5000 BC मध्ये कसा होऊ शकतो. या आणि त्या आधी नमूद केलेल्या सर्व गोष्टी या गोष्टीकडे निर्देश करतात की रामायण 5000 BC नव्हे तर 1 दशलक्ष वर्षांपूर्वी घडले.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="color: #222222; font-family: inherit; text-align: start;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;या सर्व गोष्टीच्या खात्रीसाठी, आपल्याला आणखी काही वर्षे थांबावे लागेल कारण त्यावर अजूनही संशोधन चालू आहे.&amp;nbsp; बघा माणूस काही जण या पुराव्यांवर विश्वास ठेवतील आणि काही मानणार नाहीत आणि वैज्ञानिक शोधाचे तर्कशास्त्र सांगतील. पण हे फक्त चुकीचे आहे असे सांगून चालत नाही.&amp;nbsp; पुराव्यांच्या आधारावर तर्काने प्रतिवाद देणे ही तुमची जबाबदारी आहे आणि आज आम्ही फक्त 1% रिऍलिटी तुमच्यासमोर सादर केली आहे.&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;div&gt;&lt;ul style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/unknowndarksecretsofindianindependence.html"&gt;स्वातंत्र्य भारताचा खरा इतिहास ?&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/do-ghosts-exist.html"&gt;भूत प्रेत खरंच असतात का ?&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&amp;nbsp;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/emergencyinindia1975.html"&gt;इंदिरा गांधी ला अलाहाबाद हायकोर्टाने दोषी का ठरविले ?&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/search/label/mcq?&amp;amp;max-results=5"&gt;स्पर्धा परीक्षा उपयुक्त बहुपर्यायी प्रश्न ?&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="font-family: inherit; text-align: start;"&gt;&lt;div style="color: #222222; text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;रामायनाबद्दल अजून तर पूर्ण पुरावे विज्ञानाकडे नाही त्यामुळे आपण कोणत्याही एका गोष्टीवर ठाम राहू शकत नाही. आता इथं प्रत्येकाच्या दृष्टिकोनातून&amp;nbsp;वेगळे तर्क बघायला मिळतात. कोणी श्रद्धेच्या दृष्टीने बघत तर कोणी विज्ञानाच्या. वर दिलेले ३ पुरावे हे ५००० BC&amp;nbsp; कडे इशारा करतात पण वाल्मिकी रामायणानुसार रामायण हे त्रेता युगात घडले होते पण आपल्याकडे फक्त ५००० BC&amp;nbsp; पर्यंतचे पुरावे आहे त्यामुळे आपण कोणत्याही एका ठाम विषयावर येऊ शकत नाही.&amp;nbsp;&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #222222; text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp; माहिती आवडल्यास जास्तीत जास्त शेअर करा. तुम्हाला रोज नवीन नवीन फॅक्टस माहिती करायचे असतील तर आजच आमचं इंस्टाग्राम पेज &lt;/span&gt;&lt;span style="color: #741b47;"&gt;&lt;a href="https://www.instagram.com/adbhut_tathya_marathi/?hl=en"&gt;अद्भुत तथ्य मराठी&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt; ला फॉलो करा. धन्यवाद...!!!&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;div class="yj6qo" style="color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: small; text-align: start;"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="adL" style="color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: small; text-align: start;"&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;


&lt;script type="application/ld+json"&gt;
{
  "@context": "https://schema.org",
  "@type": "Article",
  "mainEntityOfPage": {
    "@type": "WebPage",
    "@id": "https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/09/ramayana%20is%20myth%20or%20history.html"
  },
  "headline": "Ramayana is our history not mythology | Research on Ramayana | Digital Infopedia",
  "description": "Is Ramayana considered a mythology or a history? | Ramayana is our history or mythology scientific proofs | Digital Infopedia  नमस्कार मित्रांनो, Digital Infopedia चा लेख हा रामायणाच्या वास्तविकतेवर आधारित आहे. आपल्याला असे खूप लोक भेटतात जे म्हणतात रामायण हे एक धार्मिक कथा आहे आणि असे पण काही लोक भेटतात जे म्हणतात की रामायण हा आपला इतिहास आहे. पण या दोघांचे ही दृष्टिकोन हे वेगवेगळे आहेत.आज आपण वैज्ञानिक दृष्टिकोन बघूया. रामायणातील काही घटना विज्ञानाद्वारे सत्य आहे की असत्य बघूया.",
  "image": [
    "https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhCorthDlBFxdLxWWhkMx9BT8hgMCDNpBT3ZAqNUhmkEsPxXB-Xy4KjJwSB44xqN4udlbraVl1S5djIMP-KE-WyLTVGhy61arDdoskbWQgMX9hXmnTTiggoeDcm-DeKa94JKtR7XqjgiOI/w320-h180/Ramayan+is+our+history+not+mythology.webp",
    "https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgv9HZFtcK0b70oj-tjKt8hg6TAEqOnV2L5USUIaEGBmYhJ05w_CWOvf4FRUKAkbHH4c-xHdohrhpZaaUx-UO-effOEv_25ZCeI0kT717DQr6rl1b7-z4GcYoOYV1NoWxfINBvjPSRlMco/w320-h189/Shri+Ram+Birth+date+and+time.webp",
    "https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiOOl8HUQhtXBA5VB_96BWzHtLOwUrasnuKyQs8sLFunMSzFX4gtdQ5uaKKFEbfqv2yjc_9cOdD2BpDdgebXDBKbBwSOVofOTk-gXMun2EX2rhDpRpQ_5fLeFiwXw3t_XT87WxPWgskP_w/w320-h274/Shri+ram+age+during+exile.webp",
    "https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi3hI041wv9gnGHLojInW9KArvJTJP0s1FHXHMtRNunflCuTLv4mWKYWZMEh8VouO14tv94Nhw3qzcSPinYq48DoGPPtozGjFo3Cwo8lRFaQygNwqF81dqKOLatsToxj8y2_SrM24eT1h4/w320-h209/Ram+setu+or+Adam%2527s+bridge.webp"
  ],  
  "author": {
    "@type": "Person",
    "name": "Paresh Kolte",
    "url": "https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/"
  },  
  "publisher": {
    "@type": "Organization",
    "name": "Digital Infopedia",
    "logo": {
      "@type": "ImageObject",
      "url": "https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEizlLTHvIx9y6ugmtHVDHE63bhRv7OThJPNmaCAeCrpEJh0jVe2Bt9IqDn5rCCnnnhr5Jg5KVW0iAEwqs8muwVYVrLwpME2PBr99xNLUtW74PILK5uuPcG7Jy21qZ2SsWnjVlhdtS-YXrY/s480/Digital+infopedia.png.webp"
    }
  },
  "datePublished": "2021-09-25",
  "dateModified": "2021-09-25"
}
&lt;/script&gt;</description><link>https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/09/ramayana is myth or history.html</link><author>noreply@blogger.com (Digital Infopedia)</author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" height="72" url="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhCorthDlBFxdLxWWhkMx9BT8hgMCDNpBT3ZAqNUhmkEsPxXB-Xy4KjJwSB44xqN4udlbraVl1S5djIMP-KE-WyLTVGhy61arDdoskbWQgMX9hXmnTTiggoeDcm-DeKa94JKtR7XqjgiOI/s72-w320-h180-c/Ramayan+is+our+history+not+mythology.webp" width="72"/><thr:total>0</thr:total></item><item><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-6826629603800356241.post-2347148872452778923</guid><pubDate>Thu, 23 Sep 2021 09:52:00 +0000</pubDate><atom:updated>2021-10-03T18:57:22.157+05:30</atom:updated><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">digital infopedia</category><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">mcq</category><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">quiz</category><title>General Knowledge Questions 2021 | Gk questions | MPSC, UPSC, SSC CGL, SBI. IBPS | Set 5 |</title><description>&lt;h2 style="text-align: left;"&gt;&amp;nbsp;&lt;span style="color: #4c1130;"&gt;General&amp;nbsp; Knowledge Questions 2021 | Gk Questions 2021 | MPSC, UPSC, SSC CGL, SBI, IBPS | Set 5 | Level Easy | Digital Infopedia&lt;/span&gt;&lt;/h2&gt;&lt;h2&gt;&lt;span&gt;&lt;a name='more'&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h2&gt;&lt;div&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;&lt;span&gt;&lt;span style="font-size: 13.5pt;"&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 13.5pt;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 13.5pt;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;We bring to you&amp;nbsp; useful general knowledge for Competitive exams, like MPSC, UPSC, SSC CGL, RRB, SBI exams, IBPS exams and RBI. Although the following questions are in Hindi language, because Hindi language is used more in competitive exams. But you can translate this questions in your language you want. Translate option is given on our website.&lt;span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;h3 style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;General Knowledge Questions 2021 (GK 2021)&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;General knowledge is very important to you in exam, you are taught general knowledge from first standard to graduation level courses and the same knowledge&amp;nbsp;you can use in future. As new sets of multiple choice questions are uploaded on the website, the&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;difficulty&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;level&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;will also&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;increases&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;of multiple choice questions.&amp;nbsp;&lt;span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;h3 style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;span&gt;&lt;span color="rgba(0, 0, 0, 0.87)" face="Roboto, Arial, sans-serif" style="background-color: white; letter-spacing: 0.25px; text-align: left;"&gt;GK topics that make hard questions for competitive exams&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;div&gt;&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhn3UXvpbzC4AOJyYFOf9yyn5IdahQVKu-fHlxBDEisv-ltSwAtF33m6aqfh2qxnRuuGowvmncVNsjWpM-q2BJXBKH5iIPty5GteCDApxDf3TTOBfhSVbTfejGwlw13kx_9sfijp0wJ0NA/s640/General+Knowledge+Quiz.jpg.webp" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img alt="General Knowledge Questions." border="0" data-original-height="360" data-original-width="640" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhn3UXvpbzC4AOJyYFOf9yyn5IdahQVKu-fHlxBDEisv-ltSwAtF33m6aqfh2qxnRuuGowvmncVNsjWpM-q2BJXBKH5iIPty5GteCDApxDf3TTOBfhSVbTfejGwlw13kx_9sfijp0wJ0NA/w320-h180/General+Knowledge+Quiz.jpg.webp" title="General Knowledge Multiple Choice Questions" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;&lt;span face="Calibri, sans-serif" style="font-size: 13.5pt; line-height: 107%;"&gt;General
Knowledge Questions&lt;/span&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;ul type="disc"&gt;
 &lt;li class="MsoNormal" style="line-height: normal; mso-list: l0 level1 lfo1; mso-margin-bottom-alt: auto; mso-margin-top-alt: auto; tab-stops: list .5in;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; font-size: 18pt; mso-fareast-font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;;"&gt;General Knowledge questions Set 5&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/li&gt;&lt;ul type="disc"&gt;&lt;li class="MsoNormal" style="line-height: normal; mso-list: l0 level1 lfo1; mso-margin-bottom-alt: auto; mso-margin-top-alt: auto; tab-stops: list .5in;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; font-size: 13.5pt; mso-fareast-font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;;"&gt;Level:&amp;nbsp;&lt;span style="color: red;"&gt;Easy&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;span style="font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; font-size: 12pt; mso-fareast-font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;;"&gt;&lt;o:p&gt;&lt;/o:p&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li class="MsoNormal" style="line-height: normal; mso-list: l0 level1 lfo1; mso-margin-bottom-alt: auto; mso-margin-top-alt: auto; tab-stops: list .5in;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: #2b00fe; font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; font-size: 13.5pt; mso-fareast-font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;;"&gt;Multiple Choice Questions 2021 (Gk Quiz 2021)&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/ul&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;span&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;/div&gt;


&lt;html&gt;
&lt;head&gt;
  &lt;title&gt;C Programming Language Output this code Quizzes 1&lt;/title&gt;
  &lt;link href="https://sharecodepoint.in/sharecodepoint-website-data/quizze-files/sharecodepoint.css" rel="stylesheet" type="text/css"&gt;&lt;/link&gt;
  &lt;script src="https://sharecodepoint.in/sharecodepoint-website-data/quizze-files/jquery-1.9.1.min.js"&gt;&lt;/script&gt;
  &lt;script type="text/javascript"&gt;
        $(document).ready(function() {
    $('label').click(function() {
        $('label').removeClass('worngans');
        $(this).addClass('worngans');
    });
  });
  &lt;/script&gt;
&lt;/head&gt;
&lt;body&gt;
  &lt;div class="scp-quizzes-main"&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;1. भारत का राष्ट्रगान 'जन गन मन' किसने लिखा था ?&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="रवींद्रनाथ टागोर" name="question1" type="radio" /&gt; &lt;label for="रवींद्रनाथ टागोर"&gt;1. रवींद्रनाथ टागोर &lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question1" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;2. स्वामी विवेकानंद &lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question1" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;3. साने गुरुजी &lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question1" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;4. इसमें से कोई भी नहीं&lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;2. ग्राम पंचायत का मुखिया कौन होता है ?&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question2" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;1. पुलिस पाटिल&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question2" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;2. ग्रामसेवक&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="सरपंच" name="question2" type="radio" /&gt; &lt;label for="सरपंच"&gt;3. सरपंच&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question2" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;4. तलाथी&lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;3. एक साल में कितने दिन होते हैं ?&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question3" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;1. 363&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question3" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;2. 364&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="365" name="question3" type="radio" /&gt; &lt;label for="365"&gt;3. 365&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question3" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;4. 366&lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;4. ग्राम सभा एक वर्ष में कितनी बार मिलती है ?&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question4" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;1. एक&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="दो" name="question4" type="radio" /&gt; &lt;label for="दो"&gt;2. दो&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question4" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;3. तीन&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question4" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;4. चार&lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;5. राष्ट्रगान में कितनी नदियों का उल्लेख है ?&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question5" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;1. 6&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question5" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;2. 4&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="2" name="question5" type="radio" /&gt; &lt;label for="2"&gt;3. 2&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question5" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;4. 1&lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;6. गांव के स्थानीय मामलों की देखभाल कौन करता है ?&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question6" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;1. जिला परिषद&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question6" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;2. नगरपरिषद&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question6" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;3. पंचायत समिति&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="ग्राम पंचायत" name="question6" type="radio" /&gt; &lt;label for="ग्राम पंचायत"&gt;4. ग्राम पंचायत&lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;7. निम्न में से कौन सा एक वाक्य भारत की राजमुद्रा पर है ?&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question7" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;1. भारत माता की जय&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="सत्यमेव जयते " name="question7" type="radio" /&gt; &lt;label for="सत्यमेव जयते "&gt;2. सत्यमेव जयते &lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question7" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;3. जय हिंद&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question7" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;4. इसमें से कोई भी नहीं  &lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;8. राष्ट्रीय ध्वज का पहला रंग क्या है? ?&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question8" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;1. नीला&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question8" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;2. हरा&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question8" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;3. सफेद&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="केशरी" name="question8" type="radio" /&gt; &lt;label for="केशरी"&gt;4. केशरी&lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;9. नगर परिषद के अध्यक्ष को क्या कहा जाता है ?&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="नगराध्यक्ष" name="question9" type="radio" /&gt; &lt;label for="नगराध्यक्ष"&gt;1. नगराध्यक्ष&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question9" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;2. उपनगराध्यक्ष&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question9" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;3. महापौर&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question9" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;4. सभापती&lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;10. निगम के अध्यक्ष को क्या कहा जाता है ?&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question10" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;1. सभापति&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question10" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;2. नगराध्यक्ष&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question10" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;3. जिलाध्यक्ष&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="महापौर" name="question10" type="radio" /&gt; &lt;label for="महापौर"&gt;4. महापौर&lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
  &lt;/div&gt;
&lt;/body&gt;
&lt;/html&gt;

&lt;ul style="text-align: left;"&gt;&lt;li&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/b&gt;&amp;nbsp;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/07/gk%20mcq%20set%204%20digital%20infopedia.html"&gt;General Knowledge Questions Set 4&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/b&gt;&amp;nbsp;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/06/gk%20questions%202021%20set.html"&gt;General Knowledge Questions Set 3&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/b&gt;&amp;nbsp;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/06/gkquestiionsset2.html"&gt;General Knowledge Questions Set&amp;nbsp; 2&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;b&gt;Read More:&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/gk%20mcq%20questions.html"&gt;General Knowledge Questions Set&amp;nbsp; 1&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;b&gt;Read More:&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/search/label/History?&amp;amp;max-results=5"&gt;History Related Post&amp;nbsp;&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;b&gt;Read More:&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/search/label/Research?&amp;amp;max-results=5"&gt;Topic Research Related Post&amp;nbsp;&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;html&gt;&lt;/html&gt;</description><link>https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/09/gk mcq set 5.html</link><author>noreply@blogger.com (Digital Infopedia)</author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" height="72" url="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhn3UXvpbzC4AOJyYFOf9yyn5IdahQVKu-fHlxBDEisv-ltSwAtF33m6aqfh2qxnRuuGowvmncVNsjWpM-q2BJXBKH5iIPty5GteCDApxDf3TTOBfhSVbTfejGwlw13kx_9sfijp0wJ0NA/s72-w320-h180-c/General+Knowledge+Quiz.jpg.webp" width="72"/><thr:total>0</thr:total></item><item><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-6826629603800356241.post-8724486636460865272</guid><pubDate>Sun, 19 Sep 2021 08:25:00 +0000</pubDate><atom:updated>2021-09-19T14:02:40.567+05:30</atom:updated><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">digital infopedia</category><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">History</category><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">shivaji mahraj histoy</category><title>How Shivaji Maharaj defeated Mughals | Victories of Shivaji Maharaj against Mughals | Digital Info</title><description>&lt;h2 style="text-align: left;"&gt;&lt;span style="color: #cc0000;"&gt;&amp;nbsp;How Shivaji Maharaj defeated Mughals | Victories of Shivaji Maharaj against Mughals | Digital Infopedia&amp;nbsp;&lt;span&gt;&lt;a name='more'&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h2&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;नमस्कार मित्रांनो, आज Digital Infopedia तुम्हाला महाराष्ट्राचे आराध्य दैवत प्रौढ प्रताप पुरंदर महापराक्रमी रणधुरंदर क्षत्रिय कुलावतंस् सिंहासनाधीश्वर महाराजाधिराज श्रीमंत छत्रपती शिवाजी महाराज यांनी मुघलांना कसे हरविले आणि कसे मुघलांना स्वराज्यपासून दूर ठेवले ? या सर्व प्रश्नांची उत्तरे आमच्या या लेखात तुम्हाला संक्षिप्त मध्ये मिळतील. त्यासाठी पूर्ण लेख वाचत राहा. शिवाजी महाराजांनी मुघलांना कसे हरविले आणि छत्रपती शिवाजी महाराजांचे मुघलांविरुद्धचे विजय ?&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br style="background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: small;" /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEifMm0qIvQ04hv81UVPrzJ0J8SqOyzjOiNX2_sN82JoJX73MJwbUSAzk5M_RTrzLq8SAkETnHZ1tkw3IX1EvE2CaM8uFEuzW3OOYPnExfl5TUbE4GxLujakr1RdT2sS6HSADaLEZo-EWJg/s639/How+Shivaji+Maharaj+Defeated+Mughals.webp" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img alt="Shivaji Maharaj and Mughals" border="0" data-original-height="360" data-original-width="639" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEifMm0qIvQ04hv81UVPrzJ0J8SqOyzjOiNX2_sN82JoJX73MJwbUSAzk5M_RTrzLq8SAkETnHZ1tkw3IX1EvE2CaM8uFEuzW3OOYPnExfl5TUbE4GxLujakr1RdT2sS6HSADaLEZo-EWJg/w320-h180/How+Shivaji+Maharaj+Defeated+Mughals.webp" title="How Shivaji Maharaj Defeated Mughals" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;How Shivaji Maharaj defeated Mughals&amp;nbsp;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;br /&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-size: large; text-align: start;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;गोष्ट आहे 1646 ची, 16 वर्षीय वीर छत्रपती शिवाजी महाराजांनी मुघल राजा इनायत खान कडून तोरणा किल्ला घेतला आणि त्यावर भगवा झेंडा फडकविला आणि यासह इतिहासाची पाने भगव्या रंगाने रंगू लागली, या पानांवर&amp;nbsp; उल्लेख होता छत्रपती शिवाजी महाराजांच्या फक्त एकाच स्वप्नाचा, जे म्हणजे&amp;nbsp; हिंदवी स्वराज्य, ज्याची सुरुवात फक्त 4 किल्ले आणि 2000 सैनिकांपासून झाली होती, परंतु काही वर्षांत ही संख्या 300 किल्ले आणि 1 लाख सैनिकांपर्यंत वाढली.&amp;nbsp; पण महाराजांच्या या अविश्वसनीय यशामागे काय कारण होते? हे तुम्हाला माहिती आहे का ?&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="font-size: large; text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="background-color: white; text-align: start;"&gt;&lt;div style="color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large; text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &lt;/span&gt;या सर्वांच्या मागे एक श्रेय छत्रपती शिवाजी महाराजांच्या अद्वितीय रणनीतींना जाते? त्यापैकी एक म्हणजे महाराज आपल्या सैन्यात नेहमी शेतकऱ्यांची भरती करायचे खऱ्या सैनिकांची नाही, महाराजांनी आपल्या सैन्यात शेतकऱ्यांची भरती का केली, याचे उत्तर या लेखात खाली मिळेल.&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;h3 style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large; text-align: justify;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: #b45f06;"&gt;History of Maratha's Before Shivaji's Birth&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: #b45f06;"&gt;शिवाजी महाराजांच्या जन्मापूर्वी चा मराठ्यांचा इतिहास&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/h3&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="background-color: white; text-align: start;"&gt;&lt;div style="color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large; text-align: justify;"&gt;&lt;span style="text-align: start;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;प्रत्येक महापुरुषाचा इतिहास त्याच्या जन्मापासून सुरू होतो. पण छत्रपती शिवाजी महाराजांची गोष्ट वेगळी आहे.&amp;nbsp; त्यांच्या इतिहासाबद्दल बोलायचे झाल्यास, महाराजांच्या जन्माच्या तीन वर्षांपूर्वी, म्हणजेच 1627 पासून, जेव्हा अर्ध्या भारतावर मुघलांचा हिरवा झेंडा फडकत होता आणि आपले सर्व बंदरे पोर्तुगीजांच्या ताब्यात होती तेव्हापासून आपल्याला कथा सुरू करावी लागेल. मुघलांना यामुळे तो पर्यंत त्रास झाला नाही, जोपर्यंत मुघलांकडे राज्य अधिक आणि सैन्य कमी होऊ लागले.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-size: large; text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222; font-size: large; text-align: start;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;अशा परिस्थितीत, पोर्तुगीजांमुळे, मुघल उत्तर आफ्रिकेच्या मध्य आशियातील इतर मुस्लिमांच्या सैन्याला बोलवू शकत नव्हते, मग मुघलांनी पहिल्यांदा त्यांच्या सैन्यात हिंदूंचा समावेश सुरू केला.&amp;nbsp; त्यापैकी एक होते शिवाजी महाराजांचे वडील शहाजीराजे भोसले, ज्यांना 1637 मध्ये पुणे जहाँगीर आदिलशहाच्या ताब्यातून मुक्त करायची होती आणि तेथे आपल्या कुटुंबासह तेथे राहायचे होते.&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;h3 style="font-size: large; text-align: justify;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: #990000;"&gt;Maratha's History after Birth of Shivaji Maharaj&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: #990000;"&gt;शिवाजी महाराजांच्या जन्मानंतर मराठ्यांचा इतिहास&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/h3&gt;&lt;span style="text-align: start;"&gt;&lt;div style="color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large; text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;काही वर्षातच त्यांनी त्यांची पूणे&amp;nbsp;जहाँगीर त्यांच्या सेवेने आणि निष्ठेने परत मिळवली. पण नंतर आदिलशहाने शहाजीराजेंना काम सांभाळण्यासाठी बंगलोरला पाठवले.&amp;nbsp; त्या वेळी निघताना त्यांनी पुणे जहांगीर आणि जिजाऊंची जबाबदारी त्यांचे प्रशासक दादाजी कोंडदेव यांच्याकडे सोपवली, यानंतर 19 फेब्रुवारी 1630 रोजी मराठ्यांच्या इतिहासाची खरी सुरुवात होते,मराठ्यांच्या इतिहासातील एका अनमोल रत्नाला माँसाहेब जिजाऊ यांनी शिवनेरी किल्ल्यावर जन्म दिला आणि नाव ठेविले शिवाजी.&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large; text-align: justify;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/b&gt;&amp;nbsp;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/unknowndarksecretsofindianindependence.html"&gt;स्वातंत्र्य भारताचा खरा इतिहास&amp;nbsp;&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/b&gt;&amp;nbsp;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/emergencyinindia1975.html"&gt;१९७५ मध्ये इंदिरा गांधी ला कोर्टाने दोषी का ठरविले ?&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;Read More:&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/06/science-of-girls-vs-boys..html"&gt;मुले आणि मुली यांच्या तुलनेवर वैज्ञानिक निष्कर्ष ..&amp;nbsp;&lt;/a&gt;&amp;nbsp;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/b&gt;&amp;nbsp;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/06/diseasesoriginatedfromchina.html"&gt;जगतातील अर्ध्याहून जास्त महामारी या चीन मधून का जन्मतात ?&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large; text-align: justify;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="background-color: white; text-align: start;"&gt;&lt;div style="color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-size: large; text-align: start;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;जिजाबाई केवळ शिवजी महाराजांच्या आईच नव्हत्या तर त्यांच्या पहिल्या गुरू होत्या. जिजाऊ त्यांना लहानपणापासून रामायण, महाभारत आणि वीर योद्ध्यांच्या कथा सांगायच्या आणि त्यांना तत्व शिकवायच्या. एकीकडे शिवराय जिजाबाईंकडून प्रशासन सांभाळण्यासाठी आणि एक चांगला राजा होण्यासाठी शिकले, तर दुसरीकडे दादाजी कोंडदेव बाळ शिवबा ला तलवारबाजी आणि धनुष्य बाण आणि कुस्ती आणि डावपेच शिकवत होते.&amp;nbsp; सर्व गोष्टींचे शिक्षण घेऊन, शिवरायांनी आपले सर्व बालपण शिवनेरी किल्ला, सह्याद्री पर्वत आणि जंगलांमध्ये भटकत घालवले आणि यामुळे त्याचे भौगोलिक ज्ञान आणि पर्वतांशी ओळख इतकी वाढली होती की पुढे जाऊन त्यांना 'पहाड का चुहा' म्हणून ओळखले जात होते. परंतु काही लोकांचा विश्वास होता की हे नाव त्यांच्या भौगोलिक ज्ञानामुळे नाही तर त्याच्या गनिमी कावामुळे मिळाले.&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;div style="text-align: start;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222; font-size: medium;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222; font-size: large; text-align: start;"&gt;&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh_M60Pp3OUUtFbP9Tvod8SO0ZEO6iL4HfiX261MQuBiXxkM0KUrZ_Z1L_VhycMYYXYT44IWYK6CyAFu4-9i7yVNNIcrmPUl_rwBP6QXpO9RiF0Tsm8CoyZJQgzBS79CsfvkKD_nRsMqtQ/s488/Dadaji+Konddev+teaching+Shivaji+Maharaj.webp" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img alt="Shivaji Maharaj and Mughals" border="0" data-original-height="360" data-original-width="488" height="236" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh_M60Pp3OUUtFbP9Tvod8SO0ZEO6iL4HfiX261MQuBiXxkM0KUrZ_Z1L_VhycMYYXYT44IWYK6CyAFu4-9i7yVNNIcrmPUl_rwBP6QXpO9RiF0Tsm8CoyZJQgzBS79CsfvkKD_nRsMqtQ/w320-h236/Dadaji+Konddev+teaching+Shivaji+Maharaj.webp" title="How Shivaji Maharaj defeated Mughals" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;Dadaji Konddev Teach Shivaji Maharaj&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &lt;/span&gt;आता जर तुम्हाला गनिमी कावा काय आहे? हे माहीत नसेल, तर समजून घ्या की हा एक बलून शूटिंग गेमसारखा आहे. याचा अर्थ तुम्ही प्रोफेशनल नेमबाज नसलात तरीही तुम्ही एक किंवा दोन फुगे अंदाजे फोडाल. महाराजांनी आपल्या शेतकऱ्यांच्या सैन्याशी म्हणजेच मावळ्यांसोबत असेच केले.&amp;nbsp; जे झाडीत किंवा डोंगरांवर लपून बसले होते आणि जसे शत्रू दिसायचे महाराजांचे मावळे दगड आणि बाण हवेत फेकत असत आणि यामुळे शत्रूचे अर्धे सैनिक जखमी व्हायचे. अश्याने त्यांना पराभूत करणे पुरेसे सोपे झालेले असायचे आणि महाराज या सैन्यात शेतकऱ्यांची भरती करायचे कारण हे आहे की सिपायांपेक्षा शेतकऱ्यांना भौगोलिक ज्ञान जास्त असते.&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;h3 style="text-align: justify;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: #0c343d;"&gt;Why did Shivaji Maharaj Recruit Farmers in his Army ?&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: #0c343d;"&gt;शिवाजी महाराजांनी त्यांच्या सैन्यात शेतकऱ्यांना का भरती केलं ?&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/h3&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;शेतीतील लागवडीमुळे शेतकरी झाडाझुडपांमध्ये आणि डोंगरांमध्ये घसरत न जाता चालत जाऊ शकत होते आणि छत्रपती शिवाजी महाराजांनी असा विचार केला होता की या रयतेने आपल्या स्वराज्यासाठी म्हणजेच रयतेच्या स्वराज्यासाठी लढावे जेणेकरून लोक नंतर या स्वराज्याची जाणीव ठेवतील आणि शेतकऱ्यांची ही फौज म्हणजेच मावळे आणि महाराजांची ही शातिर रणनीती त्यांच्या प्रसिद्ध रणनीतींपैकी एक मानली जाते.&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;h3 style="text-align: justify;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;The battels fought by Shivaji Maharaj for Swarajya&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;शिवाजी महाराजांनी स्वराज्यासाठी केलेल्या लढाया.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/h3&gt;&lt;span style="text-align: start;"&gt;&lt;div style="color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &lt;/span&gt;पण आता छत्रपती शिवाजी महाराजांबद्दल बोलूया आणि त्यांनी स्वराज्यासाठी लढलेल्या लढाया. शिवाजी महाराजांनी हा लढा फक्त वयाच्या 15 व्या वर्षी सुरू केला.&amp;nbsp; वास्तविक, आजच्या तारखेमध्ये आपण स्वतःचे निर्णय स्वतः घेऊ शकतो की आपल्याला काय करायचे आहे किंवा कोणता धर्म स्वीकारायचा आहे, परंतु त्या वेळी लोकांना जास्त स्वातंत्र्य नव्हते आणि हे स्वातंत्र्य रयतेला देण्यासाठी महाराजांना स्वराज्य हवे होते.&amp;nbsp; जे मिळवण्यासाठी महाराजांनी किल्ले जिंकणे सुरू केले.&amp;nbsp; कारण एखाद्या राज्यातील किल्ला जिंकणे म्हणजे ते राज्य जिंकणे असा त्यावेळी नियम होता.&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; text-align: justify;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;div style="color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; text-align: justify;"&gt;&lt;span style="text-align: start;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;शिवाजी महाराजांचा पहिला किल्ला तोरणा किल्ला होता.&amp;nbsp; हा किल्ला महाराजांनी 1645 मध्ये इनायत खान कडून घेतला. परंतु महाराजांनी युद्ध किंवा लढाई करण्यापेक्षा इनायत खानला आपल्या शब्दांनी राजी करून हा किल्ला मिळवला होता.&amp;nbsp; आणि त्याच प्रकारे शिवाजी महाराजांनी चाकण किल्ला फिरंगोजी नरसाळा कडून, कोंडाणा किल्ला विजापुरी गव्हर्नर कडून आणि नंतर ठाणे, कल्याण आणि भिवंडी किल्ले सुद्धा काही वर्षातच मिळवले.&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif"&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/b&gt;&amp;nbsp;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/real%20photo%20of%20shivaji%20maharaj%20%20.html"&gt;छत्रपती शिवाजी महाराजांचा खरा फोटो...&amp;nbsp;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif"&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/b&gt;&amp;nbsp;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/09/india%20vs%20pakistan%20nuclear%20war.html"&gt;भारत आणि पाकिस्तान मध्ये परमाणू युद्ध झाले तर?&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif"&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/b&gt;&amp;nbsp;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/09/sardar%20patel%20vs%20nehru.html"&gt;महात्मा गांधींनी सरदार पटेलांना का नाही बनू दिले भारतचे पहिले प्रधानमंत्री ?&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif"&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/b&gt;&amp;nbsp;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/06/shivaji%20maharaj%20life%20events.html"&gt;शिवाजी महाराजांचे जिवंतपणीच स्मारक...&amp;nbsp;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;आता इतक्या कमी वेळात महाराजांनी इतके किल्ले जिंकले, साहजिकच त्यांच्या यशाच्या चर्चा सर्वत्र पसरू लागल्या. या चर्चा मुघलांमध्येही पसरल्या आणि हे सर्व पाहून आदिलशहाने शिवाजी महाराजांचे वडील शहाजी राजे भोसले यांना अटक केली आणि त्यांना कैदी बनवले.&amp;nbsp; ज्यामुळे महाराज 7 वर्षे थेट आदिलशहावर हल्ला करू शकले नाहीत.&amp;nbsp; पण त्याच्या अंगात मराठ्यांचे रक्त धावत होते आणि म्हणूनच महाराज अशा प्रकारे गप्प बसणार नव्हते. जरी महाराज काही वर्षांपासून समोरून आदिलशहावर हल्ला करू शकले नाही. पण तोपर्यंत महाराजांनी त्यांच्या सभोवतालची सर्व राज्ये स्वराज्याचा भाग बनवली आणि बघता बघता महाराजांकडे 40 किल्ले आणि 6000 सैनिक गोळा झाले.&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="text-align: start;"&gt;&lt;div style="color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;आता आदिलशहाला हे कळताच त्याने ताबडतोब अफजल खानला त्याच्या 10000 सैनिकांसह महाराजांना अटक करण्यासाठी पाठवले.&amp;nbsp; जेव्हा अफजल खान महाराजांना अटक करण्यासाठी निघाला, तेव्हा त्याने महाराजांचे मुख्य मंदिर, तुळजा भवानी आणि पंढरपूरचे प्रसिद्ध विठोबा मंदिर पूर्णपणे नष्ट केले.&amp;nbsp; तेव्हा शिवाजी महाराज प्रतापगढ किल्ल्यात होते आणि अफजल खान आणि त्याच्या सैन्याने केलेली नासधूस पाहून महाराजांचे मंत्री महाराजांना शरण जाण्यास सांगत होते. पण महाराजांनी शरणागती पत्करली नाही आणि इतक्या नाशानंतरही अफजल खान ना एकही किल्ला जिंकू शकला आणि ना महाराजांना पकडण्यात यशस्वी झाला.&amp;nbsp; आणि म्हणूनच अशा परिस्थितीत अफझलखानने महाराजांना करारासाठी पत्र पाठवले, पण त्याबरोबर अफझलखानाने एक अटही घातली.&amp;nbsp; महाराजांना तेथे एकटे आणि कोणत्याही शस्त्राशिवाय यावे लागेल.&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; text-align: justify;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;h4 style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; text-align: justify;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="text-align: start;"&gt;&lt;span style="color: #741b47;"&gt;How did shivaji Prepare for his meeting with Afzal Khan&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="text-align: start;"&gt;&lt;span style="color: #741b47;"&gt;शिवाजी महाराज ने अफझल खान सोबतच्या भेटीची तयारी कशी केली ?&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/h4&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;आता महाराज मुघलांना इतके ओळखतच होते की त्यांनी या षडयंत्रामागील कारण पाहिले.&amp;nbsp; महाराजांना माहीत होते की जर महाराज असेच काही तयारी न करता गेले तर अफजल खान त्यांना अटक करेल किंवा त्यांच्यावर हल्ला करेल आणि म्हणूनच महाराजांनी भेटण्यास नकार दिला नाही परंतु महाराजांनी स्वतः च्या संरक्षणासाठी कपड्यांखाली लोखंडी चिलखत घातली आणि आपल्या एका हातात वाघनखे लपवली आणि मग जेव्हा महाराज आणि अफझल खान भेटले तेव्हा महाराजांचा संशय पूर्णपणे बरोबर असल्याचे सिद्ध झाले.&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjjxuAW-kGFZAM-nDmusQeYkXnyk5iPp-ANWIV77qMjFNGJu1TWe48zbuYTkqVmOv0oG22RVDo_jIYfB7RXUP1D1eTxRDzfdMt5AXdoBsw_TwcKGLVnnXlNjCJxgBZeTxoqEB_oS45ehyphenhyphenE/s400/Shivaji+Mahraj+kill+Afzalkhan.jpg.webp" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img alt="Shivaji Maharaj and Mughals" border="0" data-original-height="225" data-original-width="400" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjjxuAW-kGFZAM-nDmusQeYkXnyk5iPp-ANWIV77qMjFNGJu1TWe48zbuYTkqVmOv0oG22RVDo_jIYfB7RXUP1D1eTxRDzfdMt5AXdoBsw_TwcKGLVnnXlNjCJxgBZeTxoqEB_oS45ehyphenhyphenE/w320-h180/Shivaji+Mahraj+kill+Afzalkhan.jpg.webp" title="How Shivaji Maharaj defeated Mughals" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;Shivaji Maharaj Kill Afzal Khan&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;मिठी मारण्याच्या बहाण्याने अफजल खानने महाराजांना स्वतः च्या बाजूंमध्ये दाबत महाराजांच्या पाठीवर खंजीर ने वार केला, पण तो वार महाराजांनी घातलेल्या लोखंडी चिलखत मुळे अयशस्वी ठरला आणि मग महाराजांनी हातात लपवलेले वाघनखे बाहेर काढले आणि अफजल खानच्या पोटात घुसवले आणि त्याचे सापळे बाहेर काढून अफझलखान चा वध केला आणि यासह महाराजांनी 10 नोव्हेंबर 1659 रोजी प्रतापगढ येथे विजय मिळवला.&amp;nbsp; अफजलखानाच्या मृत्यूची बातमी ऐकल्यावर आदिलशहा संतापला आणि त्याने आपला सेनापती सिद्धि जोहरला लाखो सैनिकांसह पन्हाळा किल्ल्यावर पाठवले.&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;h3 style="text-align: justify;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: #ffa400;"&gt;Siddhi Johar came to Panhala fort to catch Shivaji Maharaj&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: #ffa400;"&gt;शिवाजी महाराजांना पकडण्यासाठी सिद्धी जोहर पन्हाळ्यावर आला.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/h3&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;जिथे महाराज आणि त्यांचे फक्त 5000 सैनिक होते.&amp;nbsp; याचा फायदा घेत सिद्धी जोहरने पन्हाळा किल्ल्याला चारही बाजूंनी घेरले आणि अशा परिस्थितीत महाराजांना हे चांगले ठाऊक होते की येथे शारीरिक शक्ती नव्हे तर बुद्धीचा वापर करावा लागेल. महाराजांनी सिद्धी जोहरला राजवाड्यात भेटायला बोलावले. पण तिथे येताच महाराजांनी आदिलशहाला निरोप पाठवला की तुझा सेनापती तुझ्यासोबत गद्दारी करत आहे आणि मग महाराजांनी जसे विचार केले तसे झाले, आदिलशहा आणि सिद्धी जोहर आपापसात लढत राहिले आणि संधीचा फायदा घेऊन महाराज आणि त्यांचे मावळे विशालगढसाठी रवाना झाले.&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;h3 style="text-align: justify;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: #800180;"&gt;Shivaji Maharaj and Bajiprabhu Deshpande in Ghodkhind&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: #800180;"&gt;घोडखिंडीत शिवाजी महाराज आणि बाजीप्रभू देशपांडे&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/h3&gt;&lt;span style="text-align: start;"&gt;&lt;div style="color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;महाराजांनी त्यांच्या सारख्या दिसणाऱ्या शिवा काशीदला दुसऱ्या बाजूने पळून जाण्यास सांगितले जेणेकरून आदिलशाह आणि त्याचे सैन्य ब्राह्मित होतील, पण&amp;nbsp; शिवा काशीद अर्ध्या रस्त्यामध्येच पकडला गेला. त्यानंतर आदिलशाह खूप संतापला आणि अधिक वेगाने महाराजांच्या दिशेने जाऊ लागला. हे पाहून महाराजांचे सेनापती बाजीप्रभू देशपांडे यांनी महाराजांना 4700 सैनिकांसह पुढे जाण्यास सांगितले आणि ते उर्वरित सैनिकांसह येथेच थांबतील. पण महाराजांनी हे स्पष्टपणे नाकारले. पण प्रत्येकाने महाराजांवर खूप दबाव आणला.&amp;nbsp; यामुळे महाराज आणि बाकी सैन्य विशालगढला रवाना झाले. या खिंड मध्ये बाजीप्रभू आणि त्यांचे 300 सैनिक जिजानशी लढत राहिले पण 100000 च्या समोर 300 चे सैन्य खूप कमी होते.&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; text-align: justify;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjyvkftlCjxkyd2qOA6-H0zB28REufy_scJ1PTHxN6V2PeXjgYbeP3lw7zP4GiBvBHcp_PCZjZhGjaGrHBwa2P0wFl1C6RWK7RcMZKXtCvhj27n87gWVw0nCBZUA_5vj0AW1CRyqkO4EZo/s360/Bajiprabhu+and+Shivaji+Maharaj+in+Pavankhind.webp" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img alt="Shivaji Maharaj and Mughals" border="0" data-original-height="360" data-original-width="259" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjyvkftlCjxkyd2qOA6-H0zB28REufy_scJ1PTHxN6V2PeXjgYbeP3lw7zP4GiBvBHcp_PCZjZhGjaGrHBwa2P0wFl1C6RWK7RcMZKXtCvhj27n87gWVw0nCBZUA_5vj0AW1CRyqkO4EZo/w230-h320/Bajiprabhu+and+Shivaji+Maharaj+in+Pavankhind.webp" title="How Shivaji Maharaj defeated Mughals" width="230" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;Bajiprabhu and Shivaji Maharaj in Ghodkhind&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;br /&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;div style="color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; text-align: justify;"&gt;&lt;span style="text-align: start;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;तरीही बाजीप्रभू आणि त्यांचे मावळे लढत राहिले. बाजीप्रभू खूप जखमी झाले होते आणि विशालगढच्या तोफेचा आवाज ऐकू येईपर्यंत बाजीप्रभू लढत राहिले.&amp;nbsp; सकाळी बाजीप्रभूंनी तोफेचा आवाज ऐकताच त्यांनी आपला जीव सोडला.&amp;nbsp; खरं तर, तोफेचा आवाज हे एक प्रकारचे संकेत होते की महाराज विशालगढला सुखरूप पोहोचले.&amp;nbsp; या बलिदानामुळे, बाजीप्रभू देशपांडे हे स्वराज्यासाठी लढण्यासाठी सर्वात शूर योद्धांपैकी एक मानले जातात.&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;h3 style="text-align: justify;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif"&gt;&lt;span style="color: #0c343d;"&gt;Aurangzeb took the case of Shivaji Maharaj into his own hands&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif"&gt;&lt;span style="color: #0c343d;"&gt;औरंगजेब ने शिवाजी महाराजांचे प्रकरण स्वतःच्या हाती घेतले.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/h3&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;आदिलशहा दोनदा अपयशी झाल्याचे पाहून औरंगजेबाने प्रकरण स्वतःच्या हातात घेण्याचे ठरवले.&amp;nbsp; औरंगजेबाने आपले मामा शाहिस्ता खान यांना 1500000 ची फौज देऊन दख्खनला पाठवले आणि नंतर शाहिस्ता खानने पुणे काबीज केले आणि लाल महल ला डेरा लावला. आता जरी सेना लहान असली तरी जिद्द आणि युक्ती ही मराठ्यांकडे खूप होती.&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &lt;/span&gt;शिवाजी महाराजांनी त्यांच्या 400 सैनिकांना लग्नाच्या मिरवणुकीचा वेश घेण्यास सांगितले आणि महाराज घोड्यावरून लाल महालाजवळ पोहोचले आणि महाराज आणि त्यांचे सैनिक लाल महालाजवळ पोहोचताच त्यांनी मुघलांना कापायला सुरुवात केली आणि शाहिस्ता खानला समजले की तो आता पराभूत होणार म्हणून तो पळून जाऊ लागला, इतक्यात महाराजांनी धावत्या शाहिस्ता खानवर हल्ला केला आणि एका झटक्यात शाहिस्ता खानच्या हाताची 4 बोटे कापली गेली आणि शाहिस्ता खान लाल महाल च्या सज्यावरून उडी मारून पळून गेला आणि मग भ्याड सारख्या धावल्यामुळे त्याने आपली इज्जत वाचावी म्हणून मुघलांसमोर त्याने आपला चेहराही कधी&amp;nbsp; दाखवला नाही.&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;h3 style="text-align: justify;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: #cc0000;"&gt;Shivaji Maharaj lost the battle with Mirzaraje Jaising.&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: #cc0000;"&gt;मिर्झाराजे जयसिंग यांच्याबरोबर शिवाजी महाराज लढाई हरले.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/h3&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;मुघलांच्या या जखमेवर मीठ शिंपडताना महाराजांनी 1659 मध्ये सुरतही लुटली.&amp;nbsp; सुरत त्यावेळी मुघलांच्या तिजोरीची किल्ली होती.&amp;nbsp; या प्रकरणावरून औरंगजेब पुन्हा चिडला आणि औरंगजेबाने मिर्झाराजे जयसिंग ला महाराजांशी लढण्यासाठी पाठवले. यावेळी मिर्झाराजे जयसिंग आपल्या लाखांच्या सैन्यासह स्वराज्यावर हल्ला करण्यासाठी निघाले.&amp;nbsp; पण यावेळी महाराजांचीप्रकृती अस्वस्थ असल्यामुळे महाराज ही लढाई हरले.&amp;nbsp; यामुळे महाराजांना त्यांच्या 35 पैकी 23 किल्ले आणि 4 लाखांचे चलन मिर्झाराजे जयसिंगला द्यावे लागले आणि बाळ राजे संभाजींसोबत औरंगजेबासमोर जावे लागले.&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="text-align: start;"&gt;&lt;div style="color: #222222; text-align: justify;"&gt;पुढील कथा लवकरच येईल. तोपर्यंत तुम्ही आमचे उर्वरित पोस्ट वाचू शकता.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #222222; text-align: justify;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #222222; text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;माहिती आवडल्यास जास्तीत जास्त शेअर&amp;nbsp;करा. तुम्हाला जर दररोज नवीन नवीन फॅक्टस माहिती करायचे असतील तर आजच आमचे इंस्टाग्राम पेज &lt;a href="https://www.instagram.com/adbhut_tathya_marathi/?hl=en"&gt;अदभूत तथ्य मराठी &lt;/a&gt;ला फॉलो करा.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: red; font-weight: bold;"&gt;Read More:&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/do-ghosts-exist.html"&gt;भूत प्रेत खरंच अस्तित्वात आहेत का ?&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: red; font-weight: bold;"&gt;Read More:&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/how-to-deal-with-false-fir-laws-to-deal.html"&gt;तुमच्यावर खोटी FIR&amp;nbsp; झाल्यास करावे ?&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: red; font-weight: bold;"&gt;Read More: &lt;/span&gt;&lt;span&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/what%20is%20love%20how%20hormones%20work.html"&gt;प्रेम म्हणजे नक्की काय ? प्रेमाच्या मागील विज्ञान ?&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: red; font-weight: bold;"&gt;Read More:&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/search/label/mcq?&amp;amp;max-results=5"&gt;स्पर्धा परीक्षा उपयुक्त बहुपर्यायी प्रश्न...&amp;nbsp;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;


&lt;script type="application/ld+json"&gt;
{
  "@context": "https://schema.org",
  "@type": "Article",
  "mainEntityOfPage": {
    "@type": "WebPage",
    "@id": "https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/09/how%20shivaji%20maharaj%20defeated%20mughals.html"
  },
  "headline": "How Shivaji Maharaj defeated Mughals | Victories of Shivaji Maharaj against Mughals | Digital Info",
  "description": "How Shivaji Maharaj defeated Mughals | Victories of Shivaji Maharaj against Mughals | Digital Infopedia  नमस्कार मित्रांनो, आज Digital Infopedia तुम्हाला महाराष्ट्राचे आराध्य दैवत प्रौढ प्रताप पुरंदर महापराक्रमी रणधुरंदर क्षत्रिय कुलावतंस् सिंहासनाधीश्वर महाराजाधिराज श्रीमंत छत्रपती शिवाजी महाराज यांनी मुघलांना कसे हरविले आणि कसे मुघलांना स्वराज्यपासून दूर ठेवले ? या सर्व प्रश्नांची उत्तरे आमच्या या लेखात तुम्हाला संक्षिप्त मध्ये मिळतील. त्यासाठी पूर्ण लेख वाचत राहा. शिवाजी महाराजांनी मुघलांना कसे हरविले आणि छत्रपती शिवाजी महाराजांचे मुघलांविरुद्धचे विजय ?",
  "image": [
    "https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEifMm0qIvQ04hv81UVPrzJ0J8SqOyzjOiNX2_sN82JoJX73MJwbUSAzk5M_RTrzLq8SAkETnHZ1tkw3IX1EvE2CaM8uFEuzW3OOYPnExfl5TUbE4GxLujakr1RdT2sS6HSADaLEZo-EWJg/w320-h180/How+Shivaji+Maharaj+Defeated+Mughals.webp",
    "https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh_M60Pp3OUUtFbP9Tvod8SO0ZEO6iL4HfiX261MQuBiXxkM0KUrZ_Z1L_VhycMYYXYT44IWYK6CyAFu4-9i7yVNNIcrmPUl_rwBP6QXpO9RiF0Tsm8CoyZJQgzBS79CsfvkKD_nRsMqtQ/w320-h236/Dadaji+Konddev+teaching+Shivaji+Maharaj.webp",
    "https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjjxuAW-kGFZAM-nDmusQeYkXnyk5iPp-ANWIV77qMjFNGJu1TWe48zbuYTkqVmOv0oG22RVDo_jIYfB7RXUP1D1eTxRDzfdMt5AXdoBsw_TwcKGLVnnXlNjCJxgBZeTxoqEB_oS45ehyphenhyphenE/w320-h180/Shivaji+Mahraj+kill+Afzalkhan.jpg.webp",
    "https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjyvkftlCjxkyd2qOA6-H0zB28REufy_scJ1PTHxN6V2PeXjgYbeP3lw7zP4GiBvBHcp_PCZjZhGjaGrHBwa2P0wFl1C6RWK7RcMZKXtCvhj27n87gWVw0nCBZUA_5vj0AW1CRyqkO4EZo/w230-h320/Bajiprabhu+and+Shivaji+Maharaj+in+Pavankhind.webp"
  ],  
  "author": {
    "@type": "Person",
    "name": "Paresh Kolte",
    "url": "https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/"
  },  
  "publisher": {
    "@type": "Organization",
    "name": "Digital Infopedia",
    "logo": {
      "@type": "ImageObject",
      "url": "https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEizlLTHvIx9y6ugmtHVDHE63bhRv7OThJPNmaCAeCrpEJh0jVe2Bt9IqDn5rCCnnnhr5Jg5KVW0iAEwqs8muwVYVrLwpME2PBr99xNLUtW74PILK5uuPcG7Jy21qZ2SsWnjVlhdtS-YXrY/s480/Digital+infopedia.png.webp"
    }
  },
  "datePublished": "2021-09-19",
  "dateModified": "2021-09-19"
}
&lt;/script&gt;</description><link>https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/09/how shivaji maharaj defeated mughals.html</link><author>noreply@blogger.com (Digital Infopedia)</author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" height="72" url="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEifMm0qIvQ04hv81UVPrzJ0J8SqOyzjOiNX2_sN82JoJX73MJwbUSAzk5M_RTrzLq8SAkETnHZ1tkw3IX1EvE2CaM8uFEuzW3OOYPnExfl5TUbE4GxLujakr1RdT2sS6HSADaLEZo-EWJg/s72-w320-h180-c/How+Shivaji+Maharaj+Defeated+Mughals.webp" width="72"/><thr:total>0</thr:total></item><item><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-6826629603800356241.post-4866131844841082755</guid><pubDate>Thu, 16 Sep 2021 13:08:00 +0000</pubDate><atom:updated>2021-09-16T20:57:34.304+05:30</atom:updated><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">digital infopedia</category><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">Research</category><title>What will happen if India &amp; Pakistan go for Nuclear War | India vs Pakistan | Digital Infopedia</title><description>&lt;h2 style="text-align: left;"&gt;&lt;/h2&gt;&lt;h2 style="text-align: left;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit; font-size: medium;"&gt;&amp;nbsp;&lt;b&gt;&lt;span style="color: #990000;"&gt;What will happen if India &amp;amp; Pakistan go for Nuclear War | India vs Pakistan Nuclear War | India vs Pakistan |Digital Infopedia&amp;nbsp;&lt;span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h2&gt;&lt;span style="font-family: inherit; font-size: medium;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: #990000;"&gt;&lt;span&gt;&lt;a name='more'&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit; font-size: medium;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #222222;"&gt;नमस्कार मित्रांनो, तुम्हाला Digital Infopedia आज अश्या एका विषयावर माहिती सांगणार आहे की, तो विषय 100 मधून 60 भारतीयांची इच्छा आहे. तो विषय आहे कि, काय होईल जर भारत आणि पाकिस्तान मध्ये एक परमाणु युद्ध झालें तर ? या प्रश्नाचे उत्तर जर तुम्हाला पाहिजे असेल तर Digital Infopedia चा हा लेख पूर्ण बघा. चला सुरू करूया..&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit; font-size: medium;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="background-color: white; font-size: medium;"&gt;&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="color: #222222; font-family: inherit; margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiVy1wD6qaSyPROb5eFaQa-UmJMg80tcrP63HNxULQ5SYDrjiGX8RaJTS9uHvfiDcdxkiHbjmHiew5KGf_oh41UuOArfp9jKuam78fzdUVrgp-g0-iufib_LHCFLKmDl4YurF3GhdtxzVY/s640/India+vs+Pakistan+Nuclear+War.webp" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;span&gt;&lt;img alt="India vs Pakistan Nuclear War" border="0" data-original-height="360" data-original-width="640" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiVy1wD6qaSyPROb5eFaQa-UmJMg80tcrP63HNxULQ5SYDrjiGX8RaJTS9uHvfiDcdxkiHbjmHiew5KGf_oh41UuOArfp9jKuam78fzdUVrgp-g0-iufib_LHCFLKmDl4YurF3GhdtxzVY/w320-h180/India+vs+Pakistan+Nuclear+War.webp" title="Nuclear war between India Pakistan" width="320" /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;&lt;span&gt;Nuclear War Between India Pakistan&lt;/span&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;blockquote style="font-family: inherit;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;b&gt;चेतावणी: &lt;/b&gt;ही सर्व माहिती सायंटिफिक रिसर्च आणि कॅल्क्युलेशन्स च्या आधारावर तयार केली गेली आहे. या माहितीचा उद्देश कोणतीही व्यक्ती, धर्म आणि देशाला ठेच पोहचविण्याचा नाही,त्यामुळे आपण सर्वानी ही माहिती स्वतः चे ज्ञान वाढवणीसाठी वापरावी. या माहिती ला कोणीही कोणत्याही वादाला जोडायचा प्रयत्न करू नये, वाद तयार झाल्यास Digital Infopedia जवाबदार राहणार नाही. धन्यवाद !&lt;/span&gt;&lt;/blockquote&gt;&lt;div style="color: #222222; font-family: inherit; text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&lt;span style="text-align: start;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="text-align: start;"&gt;ऑगस्ट 2020 मध्ये, काश्मीरवरील वाढत्या तणावामुळे, पाकिस्तानचे रेल्वे मंत्री शेख रशीद अहमद यांनी भारताला परमाणु युद्धाचे आव्हान दिले.&amp;nbsp; आता आपल्या सर्वांना माहित आहे की भारत नो फर्स्ट स्ट्राइक धोरणाचे पालन करतो, म्हणजेच जोपर्यंत कोणी भारतावर प्रथम हल्ला करत नाही तोपर्यंत भारत कोणावरही प्रथम हल्ला करत नाही.&amp;nbsp; पण मित्रांनो, जर एखाद्या दिवशी भारत आणि पाकिस्तान यांच्यात प्रत्यक्षात परमाणु युद्ध सुरू झाले तर ?&amp;nbsp; तुम्हाला हे माहित आहे का?&amp;nbsp; की संपूर्ण जग बर्फाने झाकले जाईल आणि पुन्हा एकदा हिमयुग सुरू होईल आणि याबद्दल मी तुमची थट्टा करत नाही आहे, तुम्ही हा संपूर्ण लेख वाचत राहा, तुम्हाला कळेल, भारत आणि पाकिस्तानचे परमाणु युद्ध कसे संपूर्ण जगाच्या विनाशाला कारणीभूत ठरेल.&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #222222; font-family: inherit; text-align: justify;"&gt;&lt;span style="text-align: start;"&gt;&lt;span&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;div style="color: #222222; font-family: inherit; text-align: justify;"&gt;&lt;span style="text-align: start;"&gt;&lt;span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;आता मला माहीत आहे, तुम्हाला वाटेल की जर अणुबॉम्ब फुटला तर आग निघेल, मग हिमयुगाशी त्याचा काय संबंध, या प्रश्नाचे उत्तर तुम्हाला या लेखात मिळेल.&amp;nbsp; पण थोडा विचार करा, जर या युद्धादरम्यान एकच 300 किलोटन परमाणु बॉम्ब फुटला तर त्याचे किती परिणाम होऊ शकतात?&amp;nbsp; फक्त एका बॉम्बचा विध्वंस पूर्ण 126 चौ.कि.मी.&amp;nbsp; पर्यंत पोहोचेल, म्हणजे संपूर्ण जिल्हा एका प्रकारे नष्ट होईल.&amp;nbsp; जिथे जिथे हा बॉम्ब फुटेल तिथे 75% लोकांच्या चिंध्या उडून जातील आणि त्यानंतर सर्वत्र फक्त अंधार दिसेल, हा अंधार द्वेष आणि विनाशाने केलेला हा विनाश असेल.&amp;nbsp; द्वेषाची किंमत केवळ दोन्ही देशांनाच नव्हे तर जगातील संपूर्ण 90% लोकसंख्येला मोजावी लागेल, जे उपासमारीमुळे तडपू तडपू मरतील.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #222222; font-family: inherit; text-align: justify;"&gt;&lt;span style="text-align: start;"&gt;&lt;span&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: inherit; text-align: justify;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li style="text-align: start;"&gt;&lt;span&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;Read More : &lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/09/sardar%20patel%20vs%20nehru.html"&gt;महात्मा गांधींनी सरदार पटेल यांना देशाचे पहिले प्रधान मंत्री का नाही बनविले ?&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li style="text-align: start;"&gt;&lt;span&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;Read More : &lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/06/science-of-girls-vs-boys..html"&gt;मुली अभ्यासात हुशार का असतात ?&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: inherit; text-align: justify;"&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="font-family: inherit; text-align: start;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt;आता पहिला प्रश्न येतो की, पाकिस्तानचे रेल्वे मंत्री शेख रशीद अहमद यांनी भारताला जी धमकी दिली, &lt;/span&gt;&lt;span style="color: #20124d;"&gt;&lt;u&gt;&lt;b&gt;जे अकलेचे खंड असे समजत असतील की या युद्धादरम्यान नौदलाची जहाजे आणि हवाई दलाची जहाजे उडतील, बंदुका आणि टॅंक धावतील. त्यांना सांगू इच्छितो की यावेळी थेट परमाणु युद्ध होईल.&lt;/b&gt;&lt;/u&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt; पण मित्रांनो, युद्धात भारताला पराभूत करण्यासाठी पाकिस्तानकडे पुरेसे परमाणु हत्यारे आहेत का? पण तुम्हाला हे जाणून आश्चर्य वाटेल की पाकिस्तानकडे एकूण 165 परमाणु हत्यारे आहेत. त्या तुलनेत भारताकडे फक्त 150 परमाणु हत्यारं आहेत.&amp;nbsp; पण दोन्ही देश नवीन परमाणु हत्यारे बनवण्यात गुंतले आहेत आणि सूत्रांनुसार 2025 पर्यंत दोन्ही देशांकडे 400 ते 500 परमाणु हत्यारं असतील.&amp;nbsp; आता 400 ते 500 सोडा, पण यातील एकही परमाणु बॉम्ब फुटला तर, मग एका झटक्यात मृतदेह जमा होतील आणि केवळ मृतदेहच नव्हे तर बॉम्बमधून निघणारा अग्नीचा गोळा इतका वेगाने पसरेल की तो 2 किमी पर्यंत पसरेल आणि त्याच्या मार्गात येणारे प्रत्येक मनुष्य , प्राणी, वाहन आणि इमारतींना एका झटक्यात चिरडून टाकेल. पण परमाणु बॉम्बमुळे झालेल्या विनाशाचा हा फक्त एक ट्रेलर आहे.&amp;nbsp; पण जर दोन्ही देशांनी मिळून त्यांचे 200 बॉम्ब स्फोट केले तर आता ते दृश्य किती भयंकर असेल याची कल्पना करण्याचा प्रयत्न करा.&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="font-family: inherit; text-align: justify;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;What will be the impact of India-Pakistan nuclear war on the whole world?&lt;/b&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;भारत पाकिस्तान परमाणु युद्धाचा संपूर्ण जगावर काय परिणाम होईल ?&lt;/b&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="text-align: start;"&gt;&lt;div style="color: #222222; font-family: inherit; text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;या दोन देशांमधील युद्धामुळे केवळ आपणच नाही तर अनेक देश विनाशाच्या भीतीमध्ये आहेत.&amp;nbsp; म्हणूनच कोलोरॅडो बोल्डर विद्यापीठाने देखील यावर एक संशोधन केले आहे आणि या संशोधनानुसार, असे समजा की जर भारताने 100 परमाणु बॉम्ब स्फोट केले आणि पाकिस्तानने 150 परमाणु बॉम्ब स्फोट केले तर असा धोकादायक स्फोट होईल की 20 दशलक्ष लोक मृत्यूमुखी पावतील आणि बॉम्बमधून जी आग पसरेल ती आणखी 5 ते 13 कोटी लोकांना क्षणार्धात राख करेल आणि जर दोन्ही देशांनी यापेक्षा जास्त बॉम्ब फोडले तर ते निश्चित आहे मग मृतांची संख्या यापेक्षा दुप्पट होईल आणि असे मी नाही कोलोरॅडो बोल्डर विद्यापीठातील एका संशोधनाने म्हटले आहे.&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt;&lt;b&gt;What will happen to the people who survived the India-Pakistan nuclear war?&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;भारत पाकिस्तान परमाणु युद्धानंतर जीवित राहिलेल्या लोकांचे काय होईल?&lt;/b&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #222222; font-family: inherit; text-align: justify;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="font-family: inherit; margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgTLrqLT139_Cv2utehE50xsxsZcQyZXD2q2dvBwN8NzhfEr-p5usi5FejeVL0KMOaL4_3xDIhZDlDuZMq41ZFheSUcHeBi_iGRfctwXrVTzi1uAZWtG2fXPatUZd8E5AYhoxYGWa8wBqc/s640/Smoke_of_Nuclear_War_.webp" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;span&gt;&lt;img alt="India vs Pakistan Nuclear War" border="0" data-original-height="360" data-original-width="640" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgTLrqLT139_Cv2utehE50xsxsZcQyZXD2q2dvBwN8NzhfEr-p5usi5FejeVL0KMOaL4_3xDIhZDlDuZMq41ZFheSUcHeBi_iGRfctwXrVTzi1uAZWtG2fXPatUZd8E5AYhoxYGWa8wBqc/w320-h180/Smoke_of_Nuclear_War_.webp" title="Smoke of Nuclear Weapons" width="320" /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;&lt;span&gt;Smoke of Nuclear War&lt;/span&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;div style="color: #222222; font-family: inherit; text-align: justify;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;div style="color: #222222; font-family: inherit; text-align: justify;"&gt;&lt;span style="text-align: start;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;आपण असे गृहीत धरू की आपण जगाच्या त्या अर्ध्या लोकसंख्येचा भाग आहात जे या धोकादायक बॉम्बस्फोटामुळे मरण पावले नाहीत, तरीही आपण पर्यावरणातील होणाऱ्या&amp;nbsp; बदलापासून वाचू शकणार नाही कारण भारत पाकिस्तान परमाणु युद्धामुळे असे काही&amp;nbsp; बदल जगाच्या वातावरणात होतील, जे हिमयुगासारखी (Ice age) परिस्थिती निर्माण करतील. याचे कारण असे की जेव्हा भारत आणि पाकिस्तानमध्ये परमाणु बॉम्ब स्फोट होऊ लागतील, तेव्हा त्यातून संपूर्ण 1500 ते 3500 कोटी किलो धूर निघेल. जो&amp;nbsp; फक्त 2 आठवड्यांत संपूर्ण पृथ्वीच्या वातावरणात कर्करोगासारखे पसरण्यास सुरुवात होईल आणि हा धूर हळूहळू संपूर्ण जगावर कब्जा करेल, परंतु हा धूर सामान्य आगीतून निघणाऱ्या धुरासारखा नसेल. हा धूर Black Carbon आणि Radioactive Particles पासून बनलेला असेल आणि हे दोन्ही हवेत उपस्थित सूर्यप्रकाशात मिसळून अधिक गरम होतील आणि गरम झाल्यामुळे हा धूर पृथ्वीच्या स्ट्रॅटोस्फीअर थरात अधिक वेगाने पसरायला लागेल आणि मग हा धूर पृथ्वीच्या स्ट्रॅटोस्फियर मध्ये फिरत राहील आणि हा धूर&amp;nbsp; जमिनीवर पडणार नाही, त्यामुळे खाली पूर्ण हिमवर्षाव हवामान असेल कारण, धुराचा हा थर सूर्यप्रकाश पृथ्वीवर येण्यापासून रोखेल आणि त्यामुळे पृथ्वीच्या वातावरणात उष्णता प्रवेश करू शकणार नाही.&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;div&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;b&gt;&lt;br /&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;ul style="font-family: inherit;"&gt;&lt;li style="text-align: start;"&gt;&lt;span&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;Read More : &lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/chhatrapati%20shivaji%20mahraj%20history.html"&gt;छत्रपती शिवाजी महाराज कोण होते?&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li style="text-align: start;"&gt;&lt;span&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;Read More :&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/06/shivaji%20maharaj%20life%20events.html"&gt;छत्रपती शिवाजी महाराजांचे जिवंतपणीच स्मारक..&amp;nbsp;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="color: #222222; font-family: inherit; text-align: start;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;बॉम्ब स्फोटातून निघणारे सर्व गरम धूर वरील स्ट्रॅटोस्फीअरमध्ये स्थिरावतील आणि धूरच्या त्या जाड थरामुळे सूर्याची किरणे जमिनीवर पोहोचू शकणार नाहीत.&amp;nbsp; ज्यामुळे जगभरातील सरासरी तापमान 2 ते 5 अंश सेल्सिअसने कमी होईल आणि पृथ्वीचा वायव्य भाग बर्फात गोठेल.&amp;nbsp; पण हा धूर पृथ्वीच्या वरून कधीच जाणार नाही का?&amp;nbsp; याचे उत्तर असे आहे की हा धूर पूर्णपणे साफ होण्यास सुमारे 10 वर्षे लागतील आणि तोपर्यंत हिमयुगासारख्या परिस्थितीत टिकून राहणे शक्य होणार नाही.&amp;nbsp; आपल्या&amp;nbsp; पूर्वजांचे उदाहरण घ्या जे गेल्या दोन हिमयुगांमध्ये जिवंत राहिले, परंतु त्या वेळी हिमयुग एकाच वेळी आले नाही, ते हळूहळू वातावरणात बदल होत गेले आणि त्या मुळे आपले पूर्वज देखील त्यानुसार विकसित होण्यास सक्षम झाले.&amp;nbsp; परंतु जर हिमयुग अचानक आले, तर ही साधी बाब आहे की पृथ्वीवरील बहुतेक प्राणी चांगल्या प्रकारे विकसित होऊ शकणार नाहीत आणि पृथ्वीच्या अन्नसाखळी आणि परिसंस्थेवर मोठ्या प्रमाणात आपत्ती येतील.&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="font-family: inherit; text-align: justify;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;What effect will nuclear war have on life on Earth?&lt;/b&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;परमाणु युद्धाचे पृथ्वीवरील जीवनावर काय परिणाम होतील ?&lt;/b&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="color: #222222; font-family: inherit; text-align: start;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;आता आपण मानव तर काही पण जुगलबंदी करून 10 वर्षे काढून घेऊ पण तरीही आपण कधीही सामान्य जगू शकणार नाही कारण, जर आता परमानु बॉम्ब फुटला तर दक्षिण आशियाच्या वरील अर्ध्याहून जास्त ओझोनचा थर फुटेल आणि एक मोठा छिद्र तयार होईल आणि या कारणास्तव,जेव्हा स्ट्रॅटोस्फियरमधून धूर साफ होईल तेव्हा सूर्याची Ultraviolet Rays या ओझोन थराच्या छिद्रातून फिल्टर न होता जमिनीवर पडतील. त्यामुळे आपली त्वचा जळेल आणि वितळेल आणि त्याच वेळी आपल्याला&amp;nbsp; त्वचेच्या कर्करोगासारखा आजार होण्याची शक्यताही वाढेल.&lt;span&gt;&lt;br /&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;b&gt;&lt;br /&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;ul style="font-family: inherit;"&gt;&lt;li style="text-align: start;"&gt;&lt;span&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;Read More : &lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/do-ghosts-exist.html"&gt;भूत प्रेत खरंच अस्तित्वात आहे का ?&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li style="text-align: start;"&gt;&lt;span&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;Read More :&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/search/label/mcq?&amp;amp;max-results=5"&gt;स्पर्धा परीक्षा उपयुक्त बहुपर्यायी प्रश्न ?&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="text-align: start;"&gt;&lt;div style="color: #222222; font-family: inherit; text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt;&lt;b&gt;How will life on earth resume after nuclear war?&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt;&lt;b&gt;परमाणु युद्धानंतर पृथ्वीवरील जीवन कसे पुन्हा सुरू होईल ?&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #222222; font-family: inherit; text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;आता धूर साफ झाल्यानंतर पाऊस पडायला सुरुवात होईल, परंतु जगभरात पर्जन्यवृष्टीची टक्केवारी 15% ते 30% पर्यंत कमी होईल.&amp;nbsp; म्हणजेच, पाऊस पडण्याची शक्यता 30% पेक्षा कमी असेल आणि भारतामध्ये आणि पाकिस्तान मध्ये, समजा पाऊस पडण्याची शक्यता 0% असेल आणि पाऊस कुठे पण आणि किती पण पडला तो हवेत असलेल्या Radioactive Particles मध्ये मिसळेल आणि या पावसाचे रूपांतर ऍसिड रेन मध्ये होईल. या Acid Rain मध्ये असलेले Radioactive पार्टीकल्स हे इतके लहान आहेत की ते आपल्या फुफ्फुसात सहज प्रवेश करू शकतात आणि आपल्याला दमा, क्रॉनिक ब्राँकायटिस सारख्या आजारांना बळी बनवू शकतात. ही तर मानवांची गोष्ट झाली पण, जर हा ऍसिड पाऊस पृथ्वीवर पडला तर संपूर्ण जमीन संपूर्ण 70 वर्षे नापीक होईल कारण, ऍसिड पाऊस खनिजे आणि पोषक तत्त्वे नष्ट करतो जे झाडांना जमिनीत वाढण्यासाठी आवश्यक असतात.&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #222222; font-family: inherit; text-align: justify;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: inherit; text-align: justify;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li style="text-align: start;"&gt;&lt;span&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;Read More : &lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/unknowndarksecretsofindianindependence.html"&gt;स्वातंत्र्य भारताचे काही काळे रहस्य ?&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li style="text-align: start;"&gt;&lt;span&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;Read More : &lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/emergencyinindia1975.html"&gt;इंदिरा गांधी ने १९७५ मध्ये का आपत्काल लागू केला ?&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #222222; font-family: inherit; text-align: justify;"&gt;&lt;span style="text-align: start;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="color: #222222; font-family: inherit; text-align: start;"&gt;&lt;span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;आता ज्या पृथ्वीवर सूर्याची किरणे जमिनीवर पोचणार नाहीत, किंवा पाऊस कुठेही पडत नसेल, तेव्हा काहीही उगण्याचा प्रश्नच उद्भवणार नाही आणि यामुळे संपूर्ण परिसंस्था आणि अन्नसाखळी नष्ट होईल आणि हळूहळू अन्नाची कमतरता सुरू होईल. आणि सुमारे 200 कोटी लोक उपासमारीमुळे त्रस्त होऊन&amp;nbsp; मरतील.&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br style="text-align: start;" /&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt;&lt;b&gt;How can India stop the arrival of nuclear weapons from Pakistan?&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt;&lt;b&gt;भारत पाकिस्तान कडून येणारे परमाणु हत्यार कसे रोकू शकेल ?&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;span style="color: #222222; font-family: inherit; text-align: start;"&gt;&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgbDA6x8V5kdZIXDqOxYyYXOeubPfq1GSU597-PuoeFxuecavSqlYrnA7CYJK-dU3WeRBnGvRvGAn2fqWtG9dSLa3Pl0QM0vofo0MYX-5bnUHIDp9UIoV2FyLxcqrkarH9pNhDWVInM7Vs/s639/Nuclear+weapons+in+India.webp" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img alt="India vs Pakistan Nuclear War" border="0" data-original-height="360" data-original-width="639" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgbDA6x8V5kdZIXDqOxYyYXOeubPfq1GSU597-PuoeFxuecavSqlYrnA7CYJK-dU3WeRBnGvRvGAn2fqWtG9dSLa3Pl0QM0vofo0MYX-5bnUHIDp9UIoV2FyLxcqrkarH9pNhDWVInM7Vs/w320-h180/Nuclear+weapons+in+India.webp" title="Nuclear weapons in India" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;Nuclear Weapons in India&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #222222; font-family: inherit; text-align: justify;"&gt;&lt;span style="text-align: start;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;अंदाजानुसार, जर भारत पाकिस्तान युद्धात सर्व परमाणु बॉम्ब युद्धात वापरले गेले, तर समजून घ्या की जगातील 90% लोक भूकमरी ने&amp;nbsp; मरतील.&amp;nbsp; म्हणजेच, दोघांपैकी कोणताही देश युद्ध जिंकला तर तो जिंकून सुद्धा हरलेला असेल. पण भारत आणि पाकिस्तान यांच्यातील कोणता देश युद्ध जिंकू शकेल ?&amp;nbsp; याचे उत्तर असे आहे की जिंकणारा देश&amp;nbsp; त्यांचा विजय अल्प कालावधीत साजरा करेल परंतु दीर्घकालीन नाही. परमाणु युद्धात फक्त त्या देशाला जगण्याची अधिक शक्यता असते, ज्याचयकडे परमाणु बॉम्ब रोखण्यासाठी शस्त्रे असतात आणि भारताकडे असे एक सुरक्षा कवच आहे पण पाकिस्तानकडे असे कोणतेही सुरक्षा कवच नाही. मी इथं अँटी बॅलिस्टिक मिसाइल डिफेन्स सिस्टीम (Anti Ballistic Missile Defense System) बद्दल बोलत आहे ज्याला मिसाइल डिफेन्स सिस्टम (Missile Defense Sysyem) देखील म्हणतात. U.S.A., इस्रायल, रशिया नंतर भारत हा जगातील चौथा देश आहे ज्याच्याकडे Missile Defence System आहे. जे पाकिस्तानमधून येणारे अर्ध्याहून जास्त परमाणु बॉम्ब हवेत उडवून देईल आणि ही अभिमानाची गोष्ट आहे की मित्रांनो भारताकडे अशा 2 सिस्टीम आहेत, एक Prithvi Air Defense System (PAD) आणि दुसरी Advance Air Defense System (AAD) ज्यांची रेंज 2000 ते 5000 किमी पर्यंत आहे. या व्यतिरिक्त, भारताने रशिया कडून S4 Defense System&amp;nbsp; देखील मागवली आहे आणि भारताकडे&amp;nbsp; ब्रह्मोस आहे जे एक Super Sonic Missile आहे जे जमीन, हवा किंवा पाण्यावर कुठेही लाँच केले जाऊ शकते आणि जर आपण Bramhos च्या सामर्थ्याबद्दल बोललो तर असे कोणतेही पाकिस्तानी शहर नाही. जे शहर त्याच्या निशाण्यावर येऊ शकणार नाही.&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;b&gt;&lt;br /&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;ul style="font-family: inherit;"&gt;&lt;li style="text-align: start;"&gt;&lt;span&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;Read More : &lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/06/diseasesoriginatedfromchina.html"&gt;जगतातील अर्ध्यहून जास्त आजार हे चीन मधूनच का निघतात ?&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li style="text-align: start;"&gt;&lt;span&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;Read More :&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/06/russiansleepexperiment.html"&gt;रशियन झोपेचा प्रयोग काय होता ?&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;span style="color: #222222; font-family: inherit; text-align: start;"&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;b&gt;Which country will disappear from the world map in the Indo-Pakistani nuclear war?&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;b&gt;भारत पाकिस्तान परमाणु युद्धात कोणता देश जगाच्या नकाशावरुन गायब होईल ?&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="color: #222222; font-family: inherit; text-align: start;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&amp;nbsp;मित्रांनो, हे सर्वात संभाव्य आहे की जर भारत कधी पाकिस्तानशी युद्ध करायला गेला तर पाकिस्तान जगाच्या नकाशावरून नाहीसा होईल, पण त्याचबरोबर युद्धानंतर भारताची स्थिती देखील खूप वाईट होणार आहे.&amp;nbsp; पण मित्रांनो जसे मी सांगितले की, या जगातील बहुतेक देशांना माहित आहे की परमाणु बॉम्ब वापरणे मूर्खपणा आहे.&amp;nbsp; जो पण देश जिंकेल तो जिंकेल पण संपूर्ण जग हरेल आणि या कारणास्तव यू.एन. ने परमाणु बॉम्बच्या वापरावरही बंदी घातली आहे.&amp;nbsp; तुम्हाला माहिती आहेच, भारत नो फर्स्ट यूज धोरणाचे पालन करतो, ज्यामुळे भारत परमाणु बॉम्बने कधीही पहिला हल्ला करणार नाही.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: inherit; text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp; मित्रानो युद्ध ही&amp;nbsp; अशी एक गोष्ट आहे ज्याने फक्त आणि फक्त विनाश हा होत असतो, पण काही देश आज पण असे धोकादायक अस्त्रे टायर करत असतात जसे कि नॉर्थ कोरिया, आपण बघितले कि परमाणू बॉम्ब किती नुकसान करू शकतो तरी पण पॉवर च्या नशेत असलेले काही देश असले धोकादायक अस्त्रांचे रोज काही न काही टेस्टिंग करत असतात, माझ्यामते तरी सर्व देशांनी एकत्र येऊन परमाणू&amp;nbsp; बॉम्ब बनविणे आणि टेस्टिंग करणे बेकायदेशीर घोषित केले पाहिजे&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: inherit; text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: inherit; text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;मित्रानो तुम्हला परमाणू बॉम्ब बद्दल काय वाटतं&amp;nbsp; आम्हाला कमेंट मध्ये कळवा आणि तुम्हला जर रोज रोज नवीन फॅक्टस माहिती करायचे असतील तर आजच आमचं इंस्टाग्राम पेज &lt;b&gt;"&lt;a href="https://www.instagram.com/adbhut_tathya_marathi/?hl=en"&gt;अदभूत तथ्य मराठी&lt;/a&gt;"&lt;/b&gt; ला फॉलो करा. धन्यवाद !&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;

&lt;script type="application/ld+json"&gt;
{
  "@context": "https://schema.org",
  "@type": "Article",
  "mainEntityOfPage": {
    "@type": "WebPage",
    "@id": "https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/09/india%20vs%20pakistan%20nuclear%20war.html"
  },
  "headline": "What will happen if India &amp; Pakistan go for Nuclear War | India vs Pakistan | Digital Infopedia",
  "description": "What will happen if India &amp; Pakistan go for Nuclear War | India vs Pakistan Nuclear War | India vs Pakistan |Digital Infopedia   नमस्कार मित्रांनो, तुम्हाला Digital Infopedia आज अश्या एका विषयावर माहिती सांगणार आहे की, तो विषय 100 मधून 60 भारतीयांची इच्छा आहे. तो विषय आहे कि, काय होईल जर भारत आणि पाकिस्तान मध्ये एक परमाणु युद्ध झालें तर ? या प्रश्नाचे उत्तर जर तुम्हाला पाहिजे असेल तर Digital Infopedia चा हा लेख पूर्ण बघा. चला सुरू करूया..",
  "image": [
    "https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiVy1wD6qaSyPROb5eFaQa-UmJMg80tcrP63HNxULQ5SYDrjiGX8RaJTS9uHvfiDcdxkiHbjmHiew5KGf_oh41UuOArfp9jKuam78fzdUVrgp-g0-iufib_LHCFLKmDl4YurF3GhdtxzVY/w320-h180/India+vs+Pakistan+Nuclear+War.webp",
    "https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgTLrqLT139_Cv2utehE50xsxsZcQyZXD2q2dvBwN8NzhfEr-p5usi5FejeVL0KMOaL4_3xDIhZDlDuZMq41ZFheSUcHeBi_iGRfctwXrVTzi1uAZWtG2fXPatUZd8E5AYhoxYGWa8wBqc/w320-h180/Smoke_of_Nuclear_War_.webp",
    "https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgbDA6x8V5kdZIXDqOxYyYXOeubPfq1GSU597-PuoeFxuecavSqlYrnA7CYJK-dU3WeRBnGvRvGAn2fqWtG9dSLa3Pl0QM0vofo0MYX-5bnUHIDp9UIoV2FyLxcqrkarH9pNhDWVInM7Vs/w320-h180/Nuclear+weapons+in+India.webp"
  ],  
  "author": {
    "@type": "Person",
    "name": "Paresh Kolte",
    "url": "https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/"
  },  
  "publisher": {
    "@type": "Organization",
    "name": "Digital Infopedia",
    "logo": {
      "@type": "ImageObject",
      "url": "https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEizlLTHvIx9y6ugmtHVDHE63bhRv7OThJPNmaCAeCrpEJh0jVe2Bt9IqDn5rCCnnnhr5Jg5KVW0iAEwqs8muwVYVrLwpME2PBr99xNLUtW74PILK5uuPcG7Jy21qZ2SsWnjVlhdtS-YXrY/s480/Digital+infopedia.png.webp"
    }
  },
  "datePublished": "2021-09-16",
  "dateModified": "2021-09-16"
}
&lt;/script&gt;</description><link>https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/09/india vs pakistan nuclear war.html</link><author>noreply@blogger.com (Digital Infopedia)</author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" height="72" url="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiVy1wD6qaSyPROb5eFaQa-UmJMg80tcrP63HNxULQ5SYDrjiGX8RaJTS9uHvfiDcdxkiHbjmHiew5KGf_oh41UuOArfp9jKuam78fzdUVrgp-g0-iufib_LHCFLKmDl4YurF3GhdtxzVY/s72-w320-h180-c/India+vs+Pakistan+Nuclear+War.webp" width="72"/><thr:total>2</thr:total></item><item><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-6826629603800356241.post-8846002075741756200</guid><pubDate>Tue, 14 Sep 2021 12:52:00 +0000</pubDate><atom:updated>2021-09-14T18:35:43.907+05:30</atom:updated><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">digital infopedia</category><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">History</category><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">History of India</category><title>Why Sardar Patel did not become PM | How Nehru became PM in 1947 | Nehru vs Patel |Digital Infopedia</title><description>&lt;h2 style="text-align: left;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&amp;nbsp;&lt;span class="CssComponent__CssInlineComponent-sc-1oskqb9-1 UserSelectableText___StyledCssInlineComponent-lsmoq4-0 kghFzc"&gt;&lt;span class="CssComponent__CssInlineComponent-sc-1oskqb9-1 TitleText___StyledCssInlineComponent-sc-1hpb63h-0 jPnwvF"&gt;&lt;span class="q-box qu-userSelect--text" style="box-sizing: border-box;"&gt;&lt;span style="background: rgba(0, 0, 0, 0) none repeat scroll 0% 0%;"&gt;&lt;span style="color: #741b47;"&gt;Why was Jawaharlal Nehru selected as the first Prime Minister of India instead of Sardar Vallabhbhai Patel ? | Digital Infopedia&lt;br /&gt;&lt;span&gt;&lt;a name='more'&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h2&gt;&lt;h2 style="text-align: left;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;span class="CssComponent__CssInlineComponent-sc-1oskqb9-1 UserSelectableText___StyledCssInlineComponent-lsmoq4-0 kghFzc"&gt;&lt;span class="CssComponent__CssInlineComponent-sc-1oskqb9-1 TitleText___StyledCssInlineComponent-sc-1hpb63h-0 jPnwvF"&gt;&lt;span class="q-box qu-userSelect--text" style="box-sizing: border-box;"&gt;&lt;span style="background: rgba(0, 0, 0, 0) none repeat scroll 0% 0%;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h2&gt;&lt;h2 style="text-align: left;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;span class="CssComponent__CssInlineComponent-sc-1oskqb9-1 UserSelectableText___StyledCssInlineComponent-lsmoq4-0 kghFzc"&gt;&lt;span class="CssComponent__CssInlineComponent-sc-1oskqb9-1 TitleText___StyledCssInlineComponent-sc-1hpb63h-0 jPnwvF"&gt;&lt;span class="q-box qu-userSelect--text" style="box-sizing: border-box;"&gt;&lt;span style="background: rgba(0, 0, 0, 0) none repeat scroll 0% 0%;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h2&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;span class="CssComponent__CssInlineComponent-sc-1oskqb9-1 UserSelectableText___StyledCssInlineComponent-lsmoq4-0 kghFzc"&gt;&lt;span class="CssComponent__CssInlineComponent-sc-1oskqb9-1 TitleText___StyledCssInlineComponent-sc-1hpb63h-0 jPnwvF"&gt;&lt;span class="q-box qu-userSelect--text" style="box-sizing: border-box;"&gt;&lt;span style="background: rgba(0, 0, 0, 0) none repeat scroll 0% 0%;"&gt;&lt;span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;नमस्कार, Digital Infopedia आज तुम्हाला 
भारताच्या इतिहासातील काही काळ्या अध्यायाबद्दल सांगणार आहे.भारत 
स्वातंत्र्य होण्यासाठी खूप महापुरुषांनी बलिदान दिले आहे. भारत 
स्वातंत्र्य झाल्यानंतर सुद्धा काही महापुरुषांचा इतिहास हा पुसला गेला आहे
 आणि काही महापुरुषांचे पद त्याच्याकडून हिसकावून घेण्यात आले आहे. आज 
तुम्हाला अश्याच एका अध्यायाबद्दल Digital Infopedia माहिती देणार आहे. चला
 सुरू करूया.. &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;div&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgxwm77IKDgqaCSx6VhoazaYnsMo2liGk1TDUw-Ed2bCyzGuGEIzC-XUu9c4ub9rSLr4KzFFFxX7D30gYDamSeEwamqrwx7YzgtjXVFxW6XZoUumrAEmk1-GuubNG8F9khpR9kLtA-4e8Y/s640/Sardar+Patel+Vs+Nehru.webp" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img alt="Sardar Patel vs Nehru" border="0" data-original-height="360" data-original-width="640" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgxwm77IKDgqaCSx6VhoazaYnsMo2liGk1TDUw-Ed2bCyzGuGEIzC-XUu9c4ub9rSLr4KzFFFxX7D30gYDamSeEwamqrwx7YzgtjXVFxW6XZoUumrAEmk1-GuubNG8F9khpR9kLtA-4e8Y/w320-h180/Sardar+Patel+Vs+Nehru.webp" title="Why Sardar Patel did not become PM" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;Why Sardar Patel did not become PM &lt;br /&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&amp;nbsp;Why didn't Mahatma Gandhi allow Sardar Vallabhbhai Patel to become the Prime Minister of India?&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;महात्मा गांधींनी सरदार वल्लभभाई पटेल यांना भारताचे 
पंतप्रधान का बनू नाही दिले. &lt;/span&gt; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;span&gt;&lt;b&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;span&gt; &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;div&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt; &lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;लोह
 पुरुष सरदार वल्लभभाई पटेल यांची काँग्रेस पार्टी मध्ये मजबूत पकड होती. 
काँग्रेस पार्टी मध्ये पकड च्या बाबतीत सरदार पटेल यांना कोणीही हरवू शकत 
नव्हते. सरदार पटेल हे बॉम्बे प्रेसिडेन्सी मधून येत होते. सरदार पटेल 
यांना काँग्रेस पार्टी चे फ्रंट रेझर म्हणत होते. दुसऱ्या बाजूने पंडित 
नेहरू हे सर्वांत लोकप्रिय होते. आजच्या काळात देशात एक वर्ग असा पण आहे 
ज्यांचे म्हणणे आहे की सरदार पटेल जर देशाचे पहिले पंतप्रधान असते तर आज 
भारताची परिस्थिती वेगळीच असती.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&amp;nbsp;&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;b&gt;Read More : &lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/emergencyinindia1975.html"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;Why Indira Gandhi Declared Emergency in 1975&lt;/span&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;b&gt;&amp;nbsp;Read More:&amp;nbsp; &lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/unknowndarksecretsofindianindependence.html"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;Unknown dark secrets of Indian Independence !&lt;/span&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt; &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;ही
 वेगळी गोष्ट आहे की जर सरदार वल्लभभाई पटेल भारताचे प्रधानमंत्री झाले 
असते तर सरदार पटेल हे फक्त स्वातंत्र्याचे फक्त 3 वर्ष त्यांच्या पदावर 
कार्यरत असते, कारण 1950 मध्ये सरदार वल्लभभाई पटेल यांचे निधन झाले. पण 
तुम्ही कधी विचार केलाय का ? सरदार पटेल यांच्याकडे PM बनण्यासारखी 
परिस्थिती होती का ? सरदार वल्लभभाई पटेल हे प्रधानमंत्री बनू शकत होते का ?
 या प्रश्नाचे सरळ उत्तर असे आहे की जेव्हा पर्यंत नेहरू काँग्रेस मध्ये 
होते तो पर्यंत सरदार पटेल हे प्रधानमंत्री&amp;nbsp; होऊ शकत नव्हते ? या प्रश्नाचे
 उत्तर तुम्हाला लवकरच कळेल, त्या आधी बघूया &lt;br /&gt;&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&amp;nbsp;How did India get its first Prime Minister?&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;भारताला कसा मिळाला पहिला 
प्रधानमंत्री ?&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;दुसऱ्या 
विश्वयुद्धानंतर ब्रिटिश साम्राज्य हे खूप कमकुवत झाले होते. 1946 मध्ये 
ब्रिटिश सरकारने कॅबिनेट मिशन प्लॅन तयार केला. या प्लॅन अंतर्गत काही 
ब्रिटिश अधिकाऱ्यांना एक जबाबदारी मिळाली होती की त्यांनी भारताच्या 
स्वातंत्र्यासाठी भारतीय नेत्यांची मदत करावी. यातून अंतिम निर्णय असा 
घेण्यात आला की भारतात अंतरिम सरकार बनणार. अंतरिम सरकार म्हणून Viceroy 
Executive Council बनवायची होती. या council चा अध्यक्ष हा एक इंग्रज 
Viceroy होणार होता आणि काँग्रेस पार्टीचे अध्यक्ष हे या Council चे Vise 
President होणार होते. पण तुम्हाला माहिती आहे का ? स्वातंत्र्यानंतर या 
Council च्या Vise President चे स्वतंत्र भारताचे प्रधानमंत्री बनणे हे 
जवळजवळ निश्चित होते. त्याकाळात काँग्रेस पार्टीचे अध्यक्ष मौलाना अब्दुल 
कलाम आझाद होते. काही मोठे नेते जेल मध्ये असल्याकारणाने मौलाना अब्दुल 
कलाम आझाद हे या पदावर 1940 पासून होते.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;div&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&amp;nbsp;&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;b&gt;Read More : &lt;/b&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/06/russiansleepexperiment.html"&gt;What is the secrets behind Russian Sleep Experiments&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/emergencyinindia1975.html"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;b&gt;&amp;nbsp;Read More:&amp;nbsp; &lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/06/diseasesoriginatedfromchina.html"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;Why most of the diseases originate from China&lt;/span&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt; &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;मौलाना
 आझाद त्यावेळी ते पद सोडण्यासाठी तयार नव्हते, पण महात्मा गांधी यांच्या 
दबावामुळे मौलाना आझाद काँग्रेसचे अध्यक्ष पद सोडण्यासाठी तयार झाले आणि मग
 यानंतर काँग्रेसच्या नवीन अध्यक्षासाठी शोध सुरू झाला जो भारताचा पहिला 
प्रधानमंत्री बनणार होता ? हे निश्चित करण्यासाठी एप्रिल 1946 मध्ये 
काँग्रेस कार्यसमिती ची बैठक बोलवण्यात आली. या बैठकीत महात्मा गांधी, 
पंडित नेहरू, सरदार पटेल, आचार्य कृपलानी, राजेंद्रप्रसाद, खान अब्दुल गफार
 खान सहिद, आणि काही मोठे काँग्रेसी नेता या बैठकीत उपस्थित होते. महात्मा 
गांधी यांना पंडित नेहरू यांना काँग्रेसचे अध्यक्ष बनवायचे होते. नेहरू हे 
एक लोकप्रिय नेता होते, पण काँग्रेस च्या प्रांतीय समितीमध्ये नेहरूंचे 
समर्थन करणारे लोक हे कमी होते. 15 मधून 12 प्रांतीय समितीने सरदार पटेल 
यांचे समर्थन केले. जेव्हा बैठकीत पार्टीचे महासचिव आचार्य कृपलानी&amp;nbsp; यांनी 
म्हटले, ही परंपरा आहे, बापू, काँग्रेस अध्यक्षपदाची निवड प्रांतीय 
काँग्रेस समित्यांद्वारे केली जाते.&amp;nbsp; जवाहरलाल नेहरू यांचे नाव कोणत्याही 
काँग्रेस समितीने अध्यक्षपदासाठी प्रस्तावित केलेले नाही.&amp;nbsp; याचा स्पष्ट 
अर्थ असा होता की सरदार पटेल यांच्याकडे काँग्रेस अध्यक्षपदासाठी बहुमत 
होते, तर जवाहरलाल नेहरू यांचे नाव प्रस्तावित नव्हते.&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&amp;nbsp;Nehru's name came under pressure from Mahatma Gandhi?&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;नेहरूंचे नाव महात्मा गांधींच्या दबावाखाली आले ?&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjOwhYCfNV03KOpIa76Une5KUVVw1zFpRC-qhaMF_1IugRmcRPMz2U68zdvnGk4g2IeI2KRWeODJEz3KUCi7Ndz1-TCpbgA6J3w5jyiiQF8uECpnSYnn1XqF8GM8FtLtV9ZnolFqMz65eU/s640/Nehru%252C+Patel+and+Gandhi.webp" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img alt="Sardar Patel Vs Nehru" border="0" data-original-height="360" data-original-width="640" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjOwhYCfNV03KOpIa76Une5KUVVw1zFpRC-qhaMF_1IugRmcRPMz2U68zdvnGk4g2IeI2KRWeODJEz3KUCi7Ndz1-TCpbgA6J3w5jyiiQF8uECpnSYnn1XqF8GM8FtLtV9ZnolFqMz65eU/w320-h180/Nehru%252C+Patel+and+Gandhi.webp" title="Why Sardar Patel did not become PM" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;Nehru, Sardar Patel and Mahatma Gandhi&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;महात्मा
 गांधींना जवाहरलाल नेहरूंना भारताचे पंतप्रधान म्हणून पाहायचे होते.&amp;nbsp; या 
महत्वाच्या बैठकीच्या काही दिवस आधी गांधींनी मौलाना यांना लिहिले होते, जर
 मला विचारले गेले तर मी जवाहरलाल नेहरूंना प्राधान्य देईन, माझ्याकडे याची
 अनेक कारणे आहेत.&amp;nbsp; महात्मा गांधींचा असा स्वभाव असूनही, जवाहरलाल नेहरू 
यांचे नाव एप्रिल 1946 मध्ये काँग्रेस कार्यसमितीच्या बैठकीत चर्चेसाठी 
प्रस्तावित नव्हते.&amp;nbsp; शेवटी आचार्य कृपलानी यांना सांगावे लागले, बापूंच्या 
भावनांचा आदर करून मी जवाहरलाल नेहरूंच्या नावाने कांग्रेस अध्यक्ष 
होण्याचा प्रस्ताव मांडतो.&amp;nbsp; असे म्हणत आचार्य कृपलानी यांनी स्वतः नेहरूंचे
 नाव एका कागदावर मांडले. सरदार पटेल गांधींचा खूप आदर करायचे आणि ते 
त्यांचे बोलणेही टाळू नाही शकत होते.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;b&gt;Read More : &lt;/b&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/06/science-of-girls-vs-boys..html"&gt;Boys vs Girls scientific comparison&lt;/a&gt; &lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/emergencyinindia1975.html"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;b&gt;Read More:&amp;nbsp; &lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/do-ghosts-exist.html"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;Does Ghost and spirits are present in real world&lt;/span&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt; &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;div&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;Why did Gandhi promote Nehru?&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;गांधींनी&amp;nbsp; नेहरूंनाच का पुढे केले ?&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;नेहरू
 त्या वेळी पक्षाच्या इतर सदस्यांपेक्षा आधुनिक विचारसरणीचे होते.&amp;nbsp; 
गांधींना वाटले की ते देशाला उदारमतवादी विचारांकडे नेतील.&amp;nbsp; महात्मा 
गांधींनी सरदार पटेल यांची निवड का केली नाही?&amp;nbsp; या प्रश्नाचे उत्तर स्वतः 
गांधींनी एका वर्षानंतर त्याकाळातील ज्येष्ठ पत्रकार दुर्गादास यांना 
दिले.&amp;nbsp; महात्मा गांधींनी त्यांना सांगितले की जवाहरलाल नेहरू काँग्रेसचे 
अध्यक्ष म्हणून ब्रिटिश राजवटीपेक्षा चांगल्या पद्धतीने तडजोड आणि चर्चा 
करू शकले असते.&amp;nbsp; याशिवाय, महात्मा गांधींना वाटले की जवाहरलाल नेहरू सरदार 
पटेल यांच्यापेक्षा अधिक चांगल्या प्रकारे आंतरराष्ट्रीय व्यवहारात भारताचे
 प्रतिनिधित्व करू शकतील.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;Patel also considered Nehru a leader &lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;पटेल यांनी सुद्धा नेहरू ला नेता मानले होते&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &lt;/span&gt;या
 ऐतिहासिक घडामोडींचा विचार केल्यावर हे स्पष्टपणे समजू शकते की नेहरूंच्या
 काळात सरदार पटेल भारताचे पंतप्रधान होऊ शकले नसते.&amp;nbsp; पटेल यांची काँग्रेस 
संघटनेवर चांगली पकड होती, पण जननेते नेहरू होते.&amp;nbsp; सरदार पटेल यांनीही हा 
मुद्दा मान्य केला.&amp;nbsp; 2 ऑक्टोबर 1950 रोजी इंदूरमध्ये महिला केंद्राच्या 
उद्घाटनासाठी गेलेले&amp;nbsp; पटेल आपल्या भाषणात म्हणाले की, महात्मा गांधी 
आमच्यामध्ये नाहीत.&amp;nbsp; म्हणूनच नेहरू हे आमचे नेते आहेत.&amp;nbsp; बापूंनी त्यांची 
उत्तराधिकारी म्हणून नियुक्ती केली होती आणि त्याची घोषणाही केली होती.&amp;nbsp; 
आता त्यांच्या सूचनांचे पालन करणे हे बापूच्या सैनिकांचे कर्तव्य आहे आणि मी
 त्यांचा विश्वासघातकी सैनिक नाही.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;b&gt;Read More : &lt;/b&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/chhatrapati%20shivaji%20mahraj%20history.html"&gt;Who is Chhatrapati Shivaji Maharaj ?&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;b&gt;Read More:&amp;nbsp; &lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/06/shivaji%20maharaj%20life%20events.html"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;History of Chhatrapati Shivaji Maharaj&lt;/span&gt;&lt;/a&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &lt;/span&gt;लेखक रामचंद्र गुहा त्यांचे पुस्तक इंडिया आफ्टर गांधी मध्ये लिहतात कि, गांधी त्यांच्या जिवंतपणी हिंदू आणि मुस्लिम यांच्या मध्ये सामंज्यस तयार नाही करू शकले, पण त्यांच्या मृत्यू ने जवाहरलाल नेहरू आणि सरदार वल्लभभाई पटेल यांच्यातील मतभेद दूर  करण्यात मोठे योगदान&amp;nbsp; दिले . हि एका नव्या देशातील मोठ्या अस्थिर नेत्यांमधील तडजोड होती, ही&amp;nbsp; तडजोड त्यावेळी खूप महत्वाची होती .&amp;nbsp;&lt;span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &lt;/span&gt;तुम्हाला ही&amp;nbsp; माहिती कशी वाटली कमेंट करून कळवा . तुम्हाला जर रोज नवीन फॅक्टस माहिती करायचे असतील तर आमचे इंस्टाग्राम पेज " अद्भुत तथ्य मराठी " ला फॉलो करा. धन्यवाद !!!&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt; &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;

&lt;script type="application/ld+json"&gt;
{
  "@context": "https://schema.org",
  "@type": "NewsArticle",
  "mainEntityOfPage": {
    "@type": "WebPage",
    "@id": "https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/09/sardar%20patel%20vs%20nehru.html"
  },
  "headline": "Why Sardar Patel did not become PM | How Nehru became PM in 1947 | Nehru vs Patel |Digital Infopedia",
  "description": "Why was Jawaharlal Nehru selected as the first Prime Minister of India instead of Sardar Vallabhbhai Patel ? | Digital Infopedia  नमस्कार, Digital Infopedia आज तुम्हाला भारताच्या इतिहासातील काही काळ्या अध्यायाबद्दल सांगणार आहे.भारत स्वातंत्र्य होण्यासाठी खूप महापुरुषांनी बलिदान दिले आहे. भारत स्वातंत्र्य झाल्यानंतर सुद्धा काही महापुरुषांचा इतिहास हा पुसला गेला आहे आणि काही महापुरुषांचे पद त्याच्याकडून हिसकावून घेण्यात आले आहे. आज तुम्हाला अश्याच एका अध्यायाबद्दल Digital Infopedia माहिती देणार आहे. चला सुरू करूया..
Sardar Patel vs Nehru",
  "image": [
    "https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgxwm77IKDgqaCSx6VhoazaYnsMo2liGk1TDUw-Ed2bCyzGuGEIzC-XUu9c4ub9rSLr4KzFFFxX7D30gYDamSeEwamqrwx7YzgtjXVFxW6XZoUumrAEmk1-GuubNG8F9khpR9kLtA-4e8Y/w320-h180/Sardar+Patel+Vs+Nehru.webp",
    "https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjOwhYCfNV03KOpIa76Une5KUVVw1zFpRC-qhaMF_1IugRmcRPMz2U68zdvnGk4g2IeI2KRWeODJEz3KUCi7Ndz1-TCpbgA6J3w5jyiiQF8uECpnSYnn1XqF8GM8FtLtV9ZnolFqMz65eU/w320-h180/Nehru%252C+Patel+and+Gandhi.webp"
  ],  
  "author": {
    "@type": "Person",
    "name": "Paresh Kolte",
    "url": "https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/"
  },  
  "publisher": {
    "@type": "Organization",
    "name": "Digital Infopedia",
    "logo": {
      "@type": "ImageObject",
      "url": "https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEizlLTHvIx9y6ugmtHVDHE63bhRv7OThJPNmaCAeCrpEJh0jVe2Bt9IqDn5rCCnnnhr5Jg5KVW0iAEwqs8muwVYVrLwpME2PBr99xNLUtW74PILK5uuPcG7Jy21qZ2SsWnjVlhdtS-YXrY/s480/Digital+infopedia.png.webp"
    }
  },
  "datePublished": "2021-09-14",
  "dateModified": "2021-09-14"
}
&lt;/script&gt;</description><link>https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/09/sardar patel vs nehru.html</link><author>noreply@blogger.com (Digital Infopedia)</author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" height="72" url="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgxwm77IKDgqaCSx6VhoazaYnsMo2liGk1TDUw-Ed2bCyzGuGEIzC-XUu9c4ub9rSLr4KzFFFxX7D30gYDamSeEwamqrwx7YzgtjXVFxW6XZoUumrAEmk1-GuubNG8F9khpR9kLtA-4e8Y/s72-w320-h180-c/Sardar+Patel+Vs+Nehru.webp" width="72"/><thr:total>0</thr:total></item><item><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-6826629603800356241.post-257042478785639352</guid><pubDate>Fri, 23 Jul 2021 13:08:00 +0000</pubDate><atom:updated>2021-10-03T19:04:17.533+05:30</atom:updated><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">digital infopedia</category><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">mcq</category><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">quiz</category><title>General Knowledge Questions 2021 | Gk questions | MPSC, UPSC, SSC CGL, SBI. IBPS | Set 4 |</title><description>&lt;h2 style="text-align: left;"&gt;&lt;span style="color: #073763;"&gt;&amp;nbsp;General&amp;nbsp; Knowledge Questions 2021 | Gk Questions 2021 | MPSC, UPSC, SSC CGL, SBI, IBPS | Set 4 | Level Easy | Digital Infopedia&lt;/span&gt;&lt;/h2&gt;&lt;h2&gt;&lt;span&gt;&lt;a name='more'&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h2&gt;&lt;div&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;&lt;span&gt;&lt;span style="font-size: 13.5pt;"&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 13.5pt;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 13.5pt;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;We bring to you&amp;nbsp; useful general knowledge for Competitive exams, like MPSC, UPSC, SSC CGL, RRB, SBI exams, IBPS exams and RBI. Although the following questions are in Hindi language, because Hindi language is used more in competitive exams. But you can translate this questions in your language you want. Translate option is given on our website.&lt;span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;h3 style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;General Knowledge Questions 2021 (GK 2021)&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;General knowledge is very important to you in exam, you are taught general knowledge from first standard to graduation level courses and the same knowledge&amp;nbsp;you can use in future. As new sets of multiple choice questions are uploaded on the website, the&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;difficulty&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;level&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;will also&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;increases&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;of multiple choice questions.&amp;nbsp;&lt;span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;h3 style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;span&gt;&lt;span color="rgba(0, 0, 0, 0.87)" face="Roboto, Arial, sans-serif" style="background-color: white; letter-spacing: 0.25px; text-align: left;"&gt;GK topics that make hard questions for competitive exams&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;div&gt;&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhn3UXvpbzC4AOJyYFOf9yyn5IdahQVKu-fHlxBDEisv-ltSwAtF33m6aqfh2qxnRuuGowvmncVNsjWpM-q2BJXBKH5iIPty5GteCDApxDf3TTOBfhSVbTfejGwlw13kx_9sfijp0wJ0NA/s640/General+Knowledge+Quiz.jpg.webp" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img alt="General Knowledge Questions." border="0" data-original-height="360" data-original-width="640" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhn3UXvpbzC4AOJyYFOf9yyn5IdahQVKu-fHlxBDEisv-ltSwAtF33m6aqfh2qxnRuuGowvmncVNsjWpM-q2BJXBKH5iIPty5GteCDApxDf3TTOBfhSVbTfejGwlw13kx_9sfijp0wJ0NA/w320-h180/General+Knowledge+Quiz.jpg.webp" title="General Knowledge Multiple Choice Questions" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;&lt;span face="Calibri, sans-serif" style="font-size: 13.5pt; line-height: 107%;"&gt;General
Knowledge Questions&lt;/span&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;ul type="disc"&gt;
 &lt;li class="MsoNormal" style="line-height: normal; mso-list: l0 level1 lfo1; mso-margin-bottom-alt: auto; mso-margin-top-alt: auto; tab-stops: list .5in;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; font-size: 18pt; mso-fareast-font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;;"&gt;General Knowledge questions Set 4&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/li&gt;&lt;ul type="disc"&gt;&lt;li class="MsoNormal" style="line-height: normal; mso-list: l0 level1 lfo1; mso-margin-bottom-alt: auto; mso-margin-top-alt: auto; tab-stops: list .5in;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; font-size: 13.5pt; mso-fareast-font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;;"&gt;Level:&amp;nbsp;&lt;span style="color: red;"&gt;Easy&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;span style="font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; font-size: 12pt; mso-fareast-font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;;"&gt;&lt;o:p&gt;&lt;/o:p&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li class="MsoNormal" style="line-height: normal; mso-list: l0 level1 lfo1; mso-margin-bottom-alt: auto; mso-margin-top-alt: auto; tab-stops: list .5in;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: #2b00fe; font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; font-size: 13.5pt; mso-fareast-font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;;"&gt;Multiple Choice Questions 2021 (Gk Quiz 2021&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/ul&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;/div&gt;


&lt;!DOCTYPE html&gt;
&lt;html&gt;
&lt;head&gt;
  &lt;title&gt;C Programming Language Output this code Quizzes 1&lt;/title&gt;
  &lt;link rel="stylesheet" type="text/css" href="https://sharecodepoint.in/sharecodepoint-website-data/quizze-files/sharecodepoint.css"&gt;
  &lt;script src="https://sharecodepoint.in/sharecodepoint-website-data/quizze-files/jquery-1.9.1.min.js"&gt;&lt;/script&gt;
  &lt;script type="text/javascript"&gt;
        $(document).ready(function() {
    $('label').click(function() {
        $('label').removeClass('worngans');
        $(this).addClass('worngans');
    });
  });
  &lt;/script&gt;
&lt;/head&gt;
&lt;body&gt;
  &lt;div class="scp-quizzes-main"&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;1. ग्राम पंचायत चुनाव लढने के लिए उम्मीदवार की उम्र क्या है ?&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="21 साल " name="question1" type="radio" /&gt; &lt;label for="21 साल "&gt;1. 21 साल &lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question1" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;2. 24 साल &lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question1" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;3. 25 साल &lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question1" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;4. 18 साल&lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;2. मानव जीवन की प्रथम सामाजिक संस्था कौन सी है ?&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question2" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;1. स्कूल&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question2" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;2. गाँव&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="परिवार" name="question2" type="radio" /&gt; &lt;label for="परिवार"&gt;3. परिवार&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question2" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;4. शहर&lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;3. जेम्स वॅट ने किस शक्ति का आविष्कार किया था ?&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question3" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;1. बिजली&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question3" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;2. पानी का&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="भाप का" name="question3" type="radio" /&gt; &lt;label for="भाप का"&gt;3. भाप का&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question3" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;4. यांत्रिक&lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;4. भारत के पूर्व मे कौन सा समुद्र है ?&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question4" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;1. अरबी समुद्र&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="बंगाल की खाड़ी" name="question4" type="radio" /&gt; &lt;label for="बंगाल की खाड़ी"&gt;2. बंगाल की खाड़ी&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question4" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;3. हिंदी महासागर&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question4" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;4. पैपैसिफिक महासागर&lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;5. भूमि के बड़े क्षेत्र को क्या कहते है ?&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question5" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;1. धरती&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question5" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;2. जलावरन&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="खंड" name="question5" type="radio" /&gt; &lt;label for="खंड"&gt;3. खंड&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question5" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;4. शिलावरण&lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;6. पृथ्वी को किस का आवरण है ?&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question6" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;1. पत्थरो का&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question6" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;2. जंगल का&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question6" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;3. पानी का&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="हवा का" name="question6" type="radio" /&gt; &lt;label for="हवा का"&gt;4. हवा का&lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;7. इनमे से कौन सा विटामिन आंवला, नींबू और संतरे मे पाया जाता है ?&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question7" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;1. अ&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="क " name="question7" type="radio" /&gt; &lt;label for="क "&gt;2. क &lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question7" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;3. ब&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question7" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;4. ड  &lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;8. सबसे छोटी मूल संख्या  क्या है ?&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question8" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;1. 4&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question8" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;2. 5&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question8" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;3. 1&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="2" name="question8" type="radio" /&gt; &lt;label for="2"&gt;4. 2&lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;9. महाराष्ट्र के लोगो का मुख्य व्यवसाय क्या है ?&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="खेती" name="question9" type="radio" /&gt; &lt;label for="खेती"&gt;1. खेती&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question9" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;2. संचार&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question9" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;3. मछ्ली पकड़ना&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question9" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;4. पशुपालन&lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;10. भारत द्वारा प्रक्षेपित पहला उपग्रह कौन सा था ?&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question10" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;1. अग्नि&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question10" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;2. भास्कर&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question10" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;3. भारती&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="आर्यभट्ट" name="question10" type="radio" /&gt; &lt;label for="आर्यभट्ट"&gt;4. आर्यभट्ट&lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
  &lt;/div&gt;
&lt;/body&gt;
&lt;/html&gt;

&lt;ul style="text-align: left;"&gt;&lt;li&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/b&gt;&amp;nbsp;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/06/gk%20questions%202021%20set.html"&gt;General Knowledge Questions Set 3&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/b&gt;&amp;nbsp;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/06/gkquestiionsset2.html"&gt;General Knowledge Questions Set&amp;nbsp; 2&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;b&gt;Read More:&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/gk%20mcq%20questions.html"&gt;General Knowledge Questions Set&amp;nbsp; 1&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;b&gt;Read More:&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/search/label/History?&amp;amp;max-results=5"&gt;History Related Post&amp;nbsp;&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;b&gt;Read More:&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/search/label/Research?&amp;amp;max-results=5"&gt;Topic Research Related Post&amp;nbsp;&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;html&gt;&lt;/html&gt;</description><link>https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/07/gk mcq set 4 digital infopedia.html</link><author>noreply@blogger.com (Digital Infopedia)</author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" height="72" url="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhn3UXvpbzC4AOJyYFOf9yyn5IdahQVKu-fHlxBDEisv-ltSwAtF33m6aqfh2qxnRuuGowvmncVNsjWpM-q2BJXBKH5iIPty5GteCDApxDf3TTOBfhSVbTfejGwlw13kx_9sfijp0wJ0NA/s72-w320-h180-c/General+Knowledge+Quiz.jpg.webp" width="72"/><thr:total>0</thr:total></item><item><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-6826629603800356241.post-6759119680152631979</guid><pubDate>Fri, 11 Jun 2021 13:51:00 +0000</pubDate><atom:updated>2021-07-23T17:13:04.759+05:30</atom:updated><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">digital infopedia</category><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">Research</category><title>Boys vs Girls | Science and Neurology of Girls vs Boys | Girls vs Boys Comparison | Digital Infopedia </title><description>&lt;h3 style="text-align: left;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="color: #ff0059;"&gt;&amp;nbsp;Difference between boys and girls | Who is better in various activities | Science behind Girls vs Boys | Digital Infopedia&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span&gt;&lt;a name='more'&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;नमस्कार, Digital Infopedia आज तुम्हाला मुले आणि मुली यांच्यातील छोट्या छोट्या गोष्टींची तुलना करून वैज्ञानिक कारण सांगणार आहे की का मुली या मल्टी टास्किंग करण्यात एक्स्पर्ट असतात ? आणि का मुले ही फोकस करण्यात एक्स्पर्ट असतात ?&amp;nbsp; मुले आणि मुली यांच्या मेंदू मध्ये काय फरक आहे ? आणि का मुली या अभ्यासात&amp;nbsp;हुशार असतात आणि मुले ही शोध आणि व्यावसायिक क्षेत्रात हुशार असतात ? चला बघूया.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;b&gt;&lt;blockquote&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;चेतावणी : ही माहिती सर्व वैद्यकीय आणि वैज्ञानिक दृष्टिकोन आणि अभ्यासातून तयार केली गेलेली आहे. या माहितीचा उद्देश हा मुले आणि मुलींमध्ये भेदभाव करणे असा नाही आहे. कृपया कोणीही या माहितीला कोणत्याही प्रकारच्या वादासोबत जोडू नये.&lt;/span&gt;&lt;/blockquote&gt;&lt;/b&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh4JO3Lp1XUK5I_li1YwJli6yVr-_6VYsplhK-0bUK9QnfP-2wbFMGFPzolKDVuPfBiS8kgDXX439utvLvDT5-f_QmzLeCOoiWKpOyBUFZk0Lmdmp5dbv6pxxp0q4YFgQitZQE53mbqr7E/s400/Boys+vs+Girls+Comparison.jpg.webp" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img alt="Girls vs Boys" border="0" data-original-height="224" data-original-width="400" height="224" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh4JO3Lp1XUK5I_li1YwJli6yVr-_6VYsplhK-0bUK9QnfP-2wbFMGFPzolKDVuPfBiS8kgDXX439utvLvDT5-f_QmzLeCOoiWKpOyBUFZk0Lmdmp5dbv6pxxp0q4YFgQitZQE53mbqr7E/w400-h224/Boys+vs+Girls+Comparison.jpg.webp" title="science behind girls vs boys" width="400" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;&lt;span style="line-height: 107%;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;Girls
vs Boys Scientific Comparison&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;br /&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #222222;"&gt;मुले आणि मुली यांच्यातील तुलना करण्यासाठी आम्ही काही पॉईंट तयार केले आहे.&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;h4&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;Boys or girls who are more talkative (&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;कोण अधिक बोलणारे आहेत मुले किंवा मुली)&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/h4&gt;&lt;/div&gt;&lt;b&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;हा पॉईंट यासाठी यात समाविष्ट करण्यात आला आहे कारण, जेव्हा पण couple मध्ये भांडणं होतात तेव्हा सर्वात आधी ते जास्तीच्या बोलण्याने होतात. तुम्हाला माहिती आहे की आपल्या शरीराला आपला मेंदू हा control करतो. त्यामुळे आपल्या या प्रश्नाचे उत्तर पण आपला हाच मेंदू देणार आहे. वैज्ञानिकांनुसार आपले बोलणे हे आपल्या मेंदूचा समोरील भाग कंट्रोल करतो.&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;मेंदूचा हा समोरील भाग मुलांमध्ये मुलींच्या तुलनेत उशिरा मॅच्युअर होतो आणि मुलांच्या मेंदू मध्ये मुलींच्या तुलनेत 50% कमी रक्तप्रवाह असतो. हेच मोठं कारण आहे की ज्यामुळे मुली या जास्त बोलतात आणि मुले ही कमी बोलतात, कारण मुली या काही सेकंदात बोलण्यासाठी वाक्य तयार करतात तर मुले ही खूप वेळ लावतात.म्हणून तुम्हाला तुमच्या आसपास मुली या जास्त बोलताना दिसतात.&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiQqTmPMi9SZrINAS9BFI-BJrV-Ma9ZD0jtU3cq32rZld2QdtmJE8W-YbWIu_Jrikum-9mSnm8Z5XGRDp4sCT1TLsqEHPJOGLsXSfD2IQjUXaw2IwEeLPHkKYKlEHTfXvm1p4dirPhMwn8/s320/Talktative+girl.jpg.webp" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img alt="Girls vs Boys" border="0" data-original-height="208" data-original-width="320" height="260" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiQqTmPMi9SZrINAS9BFI-BJrV-Ma9ZD0jtU3cq32rZld2QdtmJE8W-YbWIu_Jrikum-9mSnm8Z5XGRDp4sCT1TLsqEHPJOGLsXSfD2IQjUXaw2IwEeLPHkKYKlEHTfXvm1p4dirPhMwn8/w400-h260/Talktative+girl.jpg.webp" title="Talkative girl" width="400" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;Talkative girl&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="background-color: white; text-align: left;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"&gt;अस म्हणतात मुली या लवकर भावना व्यक करतात पण मुले ही खूप वेळ लावतात. याचे पण उत्तर वैज्ञानिकांनी दिलेले आहे. वैज्ञानिकांनी हे सिद्ध केले आहे की मुलांच्या मेंदू मधील Amygdala आणि Hippocampus मध्ये खुपचं कमी कनेक्शन असतात म्हणून मुले ही त्यांचा भावना बरोबर व्यक्त नाही करू शकत.&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="background-color: white;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;ul style="color: black; font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;;"&gt;&lt;li&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/b&gt;&amp;nbsp;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/chhatrapati%20shivaji%20mahraj%20history.html"&gt;Who is Chhatrapati Shivaji Maharaj ? History Of Swarajya ?&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/b&gt;&amp;nbsp;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/real%20photo%20of%20shivaji%20maharaj%20%20.html"&gt;Chhatrapati Shivaji Maharaj Original Photo?&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;h4&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;b&gt;Memory (स्मरणशक्ती)&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/h4&gt;&lt;/div&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;खूप वेळा जेव्हा मुलगा आणि मुलगी मध्ये भांडण होते तेव्हा त्या भांडणात मुलगी ही एक किंवा अधिक वर्षांच्या आधी केलेली घटना सुद्धा&amp;nbsp;घेऊन येते पण मुलाला ती घटना आठवत सुद्धा नाही. दुसरं उदाहरण म्हणजे मुलींना शाळेमध्ये शिकविलेला अभ्यास हा परीक्षा झाल्यानंतर सुद्धा आठवतो पण मुलांना परीक्षा झाल्यानंतर तो अभ्यास&amp;nbsp; आठवत नाही. या प्रश्नाचे उत्तर सुध्दा आपल्याला आपल्या वैज्ञानिकांनी दिलेलं आहे.&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="background-color: white;"&gt;&lt;div style="color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; text-align: justify;"&gt;&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0JZjZrj79JmG3Vy_KXZ_3-6PFAx0lhgI8qO2toQ9dB8h-5rxmOWKAXLjG_Opao81SFGhxQkirLWs79OQGgbzbAXaWQJi2xWaGXpkbVFGP2eq5YRRk193LUvqHNRHBeCB1EahNXdD4J5A/s320/Couple+arguing.jpg.webp" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img alt="Girls vs Boys" border="0" data-original-height="213" data-original-width="320" height="266" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0JZjZrj79JmG3Vy_KXZ_3-6PFAx0lhgI8qO2toQ9dB8h-5rxmOWKAXLjG_Opao81SFGhxQkirLWs79OQGgbzbAXaWQJi2xWaGXpkbVFGP2eq5YRRk193LUvqHNRHBeCB1EahNXdD4J5A/w400-h266/Couple+arguing.jpg.webp" title="Couple Arguing" width="400" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222; font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;; text-align: left;"&gt;&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;Couple Arguing&amp;nbsp;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;; text-align: left;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;वैज्ञानिकांनी केलेल्या एका प्रयोगामध्ये सिद्ध झालं की मुलांच्या मेंदू मध्ये मुलींच्या तुलनेत कमी Neurons असतात. त्यामुळे मुलांच्या मेंदू ची प्रोसेसिंग स्पीड ही कमी आहे. तंत्रज्ञानाच्या भाषेत सांगायचं म्हटलं तर मुलांमध्ये i3 प्रोसेसर आहे तर मुलींमध्ये i5 प्रोसेसर आहे. यामुळेचं भूतकाळात घडलेल्या घटना आठवणे मुलांसाठी अवघड असते पण मुलींना सर्व काही लवकर आठवतं.&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;div&gt;&lt;ul style="color: black; font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;;"&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;b&gt;Read More:&lt;/b&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/unknowndarksecretsofindianindependence.html"&gt;Unknown Dark Secrets of Indian Independence ?&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/b&gt;&amp;nbsp;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/06/diseasesoriginatedfromchina.html"&gt;चीन मधूनच नवीन नवीन आजार का निघतात ?&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;h4 style="text-align: justify;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;Multitasking (एकावेळी वेगवेगळी कामे करणे)&lt;/b&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/h4&gt;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp; &lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;यामध्ये आपण बघू की मुले आणि मुलींमध्ये कोण एकावेळी वेगवेगळी कामे करू शकतात.तुम्हाला माहिती आहे की घरी मुली या एकाच वेळी वेगवेगळी कामे करतात. स्वयंपाक करताना बाकी कामे करण्यामध्ये मुली या एक्सपर्ट असतात. पण मुले जर एका वेळी दोन काम करायला गेली तर एक काम हे खराब होत. अस का होत ?&amp;nbsp; याचे उत्तर पण आपल्याला वैज्ञानिकांनी दिले आहे.&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;वैज्ञानिकांनी 5 मुले आणि 5 मुलींना बोलविले आणि त्यांच्या प्रत्येकाच्या हातात एक एक मोबाईल दिला. त्या मुलांना आणि मुलींना वैज्ञानिकांनी सांगितलं की या मोबाईल मध्ये एक गेम आहे तो तुम्ही सर्व जणांनी खेळायचा आहे आणि त्यासोबत तुम्हाला एक वस्तू शोधायची आहे पण ती वस्तू तुम्हाला सहजासहजी नाही मिळणार. तुम्हाला प्रत्येक 1 मिनिटाला एक मेसेज येईल तो मेसेज तुम्हाला बघायचा आहे. त्या मेसेज मध्ये एक प्रश्न असेल तो प्रश्न तुम्हाला सोडवायचा आहे.त्यातून तुम्हाला एक छोटीशी हिंट मिळेल त्या हिंट नुसार तुम्हाला ती वस्तू शोधायची आहे.&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;वैज्ञानिकांनी गेम सुरू केला या गेम मध्ये&amp;nbsp;मुले आणि मुलींना मोबाईल मध्ये गेम खेळत खेळत हा दुसरा गेम सुद्धा खेळायचा होता. गेम समाप्त झाला आणि गेम चा निकाल आला. हा गेम मुलींनी जिंकला आणि मुले हरले. हा गेम सुरू असतांना वैज्ञानिकांनी नोटीस केले की मुलांच्या मेंदू मध्ये मुलींच्या तुलनेत ग्रे मॅटर हा कमी असतो. मुलींमध्ये Nerve cell चे प्रमाण हे जास्त असते, त्यामुळे मुली या एकाच वेळी अनेक काम करू शकतात. मुली या एका कामातून लगेच दुसऱ्या कामात लक्ष देतात. वैज्ञानिकांनी आणखी एका गोष्टीचे&amp;nbsp;निरीक्षण केले की मुलींचा उजवा आणि डावा मेंदू हा खूप जास्त प्रमाणात एकमेकांच्या जवळ जुळलेला असतो.&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;li style="color: black; font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif"&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/b&gt;&amp;nbsp;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/emergencyinindia1975.html"&gt;Reason for&amp;nbsp; emergency in India 1975 ?&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li style="color: black; font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif"&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/b&gt;&amp;nbsp;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/do-ghosts-exist.html"&gt;भूत प्रेत खरच&amp;nbsp; असतात का ?&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;पण अस का आहे की मुलींच्या मेंदू मध्ये ग्रे मॅटर हे कमी असतं ? याचे उत्तर पण वैज्ञानिकांनी आपल्या इतिहासात जाऊन दिले. जर आपण मानवी इतिहास बघितला तर अश्मयुगामध्ये पुरुष हे शिकार करण्यासाठी जायचे आणि शिकार करतांना त्यांना फक्त एक प्राणी मारावा लागत असे आणि तो मारलेला प्राणी घरी घेऊन जावा लागत असे. पण जर आपण अश्मयुगीन स्त्रियांना बघितलं तर त्यांना घरातील सर्व कामे, मुलांना सांभाळणे, जेवणासाठी लागणारे जीवनसत्त्वे असलेल्या वस्तू शोधून स्वयंपाक करणे इत्यादी सर्व कामांमुळे अश्मयुगापासून मुलींच्या मेंदू ची वाढ ही सर्व कामे एका सोबत करण्यासाठी सज्ज झाला.&lt;/div&gt;&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjuTeGJlfyIe5yZL2yhTYi8HJEi-jUDpHWVxsS_X8YhgtFAZuXmbb3gFENqaREpBsq-uxYT2AwSQlThtuWe77jlJR6CCvP6CNDKvWGxMc93aQb4uMt95L2vGL9LaIOu8C34jeDnki8-ZVQ/s400/Stone+age+women+handling+family.jpg.webp" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img alt="Girls vs Boys" border="0" data-original-height="265" data-original-width="400" height="265" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjuTeGJlfyIe5yZL2yhTYi8HJEi-jUDpHWVxsS_X8YhgtFAZuXmbb3gFENqaREpBsq-uxYT2AwSQlThtuWe77jlJR6CCvP6CNDKvWGxMc93aQb4uMt95L2vGL9LaIOu8C34jeDnki8-ZVQ/w400-h265/Stone+age+women+handling+family.jpg.webp" title="Stone age women taking care of family" width="400" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;Stone age women taking care of family&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;या प्रयोगात वैज्ञानिकांनी मुलांच्या मेंदू मध्ये पण एक निरीक्षण केले, मुले ही मुलींपेक्षा जास्त फोकस असतात. मुले जे पण काम करतात त्यामध्ये इतके गुंतून जातात की त्यांना आजू बाजूला काय होत आहे हे पण केव्हा केव्हा भान नसतं. पण तुम्हाला प्रश्न पडला असेल की अस काय आहे मुलांच्या मेंदू मध्ये की मुले इतकी फोकस असतात. वैज्ञानिकांनुसार मुलांचा उजवा आणि डावा मेंदू यांच्या मध्ये मुलींच्या मेंदू च्या तुलनेत जास्त अंतर असते. म्हणून मुले जेव्हा पण काही काम करतात तेव्हा त्या कामाचा डेटा हा मुलांच्या मेंदू च्या फक्त एका भागात फिरतो पण मुलींमध्ये तो डेटा मेंदू च्या दोघी भागात फिरतो त्यामुळे त्या एका वेळी जास्त काम करू शकतात आणि त्यांची स्मरणशक्ती ही खूप जास्त असते.&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;अश्मयुगामध्ये पुरुष हे शिकार करण्यासाठी जायचे त्यामुळे त्यांना फक्त त्यांच्या शिकार वर फोकस करावा लागायचा म्हणजेच एका वेळी फक्त एक काम आणि शिकार साठी शारीरिक शक्ती लागायची म्हणून पुरुष हे शारीरिक दृष्ट्या मुलींपेक्षा अधिक शक्तिशाली असतात. पुरुष शिकार करायचे म्हणून आता च्या काळात मुले ही मुलींपेक्षा जास्त फोकस असतात. मुले ही मुलींच्या तुलनेत&amp;nbsp; एका वेळेला एक काम हे खूप चांगल्याप्रकारे करू शकतात.&lt;/div&gt;&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhpB8th0MyZOO3kfMzakmwixRFQA4hCHJfLMLu3cAT_ho7SKsOsZsPmegF7U71_Ie56vipOg7ZAIGWa8wewGOJRLskIyHqLZXNApBg0tUb9atu9Tl6rgbf8qTAHNKryTGCJJRccmKMAKvg/s400/Stone+age+man+hunting.jpg.webp" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img alt="Girls vs Boys" border="0" data-original-height="198" data-original-width="400" height="198" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhpB8th0MyZOO3kfMzakmwixRFQA4hCHJfLMLu3cAT_ho7SKsOsZsPmegF7U71_Ie56vipOg7ZAIGWa8wewGOJRLskIyHqLZXNApBg0tUb9atu9Tl6rgbf8qTAHNKryTGCJJRccmKMAKvg/w400-h198/Stone+age+man+hunting.jpg.webp" title="Stone age Mens hunting" width="400" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;Stone age Mens hunting&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;या सर्व गोष्टीमुळे मुलांची प्रॅक्टिकल, लॉजिकल आणि रॅशनल विचारशक्ती ही मुलींच्या तुलनेत खूप जास्त असते म्हणून मुले ही नवीन नवीन शोध करण्यात मुलींच्या तुलनेत&amp;nbsp;&amp;nbsp; खूप पुढे असतात. यामुळे जर कोणत्या मुलीला वाईट वाटतं असले तर त्यांनी google करून बघा top 50 scientist. या वैज्ञानिकांपैकी कदाचितच काही मुली मिळतील पण बाकी सर्वात जास्त ही मुलेच आहेत.&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;div&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/b&gt;&amp;nbsp;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/what%20is%20love%20how%20hormones%20work.html"&gt;प्रेम म्हणजे नक्की काय ?&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/b&gt;&amp;nbsp;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/how-to-deal-with-false-fir-laws-to-deal.html"&gt;तुमच्या वर जर&amp;nbsp; कोणी खोटी FIR&amp;nbsp; केली तर तुम्ही काय कराल ?&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;h4 style="text-align: justify;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;Who is more aggressive boys or girls (कोण अधिक आक्रमक आहेत मुले किंवा मुली)&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/h4&gt;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;वैज्ञानिकांनुसार मुले ही मुलींच्या तुलनेत जास्त आक्रमक आणि रागीट असतात. कारण मुलांच्या मेंदू मधील Amygdala&amp;nbsp; चा राग ,भीती आणि बोलणे कंट्रोल करण्याचा भाग हा मुलींच्या तुलनेत खूप मोठा असतो, आणि मुलांमध्ये रागात असतांना किंवा संकटात असताना मेंदू स्टेम हा ऍक्टिवेट होतो, आणि मुलींमध्ये मेंदू स्टेम हा फक्त तेव्हाच ऍक्टिव्ह होतो जेव्हा त्यांच्या जीवाला&amp;nbsp;धोका असतो.&amp;nbsp; पण मुलांमध्ये मेंदू स्टेम हा मुले रागात असताना, भीती वाटत असताना आणि जीवाला&amp;nbsp;धोका असेल तेव्हा ऍक्टिव्ह होतो. म्हणून मुले ही मुलींपेक्षा जास्त आक्रमक असतात.&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;आता निसर्गाच्या नियमानुसार प्रत्येक प्राण्यांमध्ये पुरुष प्रजाती ही स्त्री प्रजातीला&amp;nbsp;अट्रॅक्ट करण्यासाठी दुसऱ्या पुरुष प्रजाती ला हरविण्याचा प्रयत्न करते पण आता आपण सुद्धा माकडांपासून विकसित झालेले आहोत.त्यामुळे ही मानसिकता आपल्यामध्ये सुद्धा आहे.उदाहरण साठी छपरी प्रेमींना सोशल मीडिया वर&amp;nbsp;बघून घ्या.&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="background-color: white;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;h4&gt;&lt;ul style="color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;तात्पर्य&lt;/b&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/h4&gt;&lt;ul style="color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"&gt;&lt;li&gt;भाषा आणि बोलणे यामध्ये मुली या मुलांपेक्षा पुढे आहे.&amp;nbsp;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;शारीरिक तंदुरुस्ती आणि सामर्थ्य यामध्ये मुले मुलींच्या पुढे आहे.&amp;nbsp;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;मुली या भावना सांभाळण्यात कमकुवत असतात तर मुले ही भावना व्यक्त करण्यात कमकुवत असतात.&amp;nbsp;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;मुली या नम्र असतात आणि मुले ही आक्रमक असतात.&amp;nbsp;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;मुली एकाच वेळी जास्त काम करम्यासाठी एक्सपर्ट असतात आणि मुले ही फोकस आणि प्रॅक्टिकल आणि लॉजिकल विचारशक्ती मध्ये चांगले असतात.&amp;nbsp;&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;तुम्हाला माहिती कशी वाटली आम्हाला कमेंट सेकशन द्वारे कळवा. माहिती आवडली असल्यास जास्तीत जास्त शेअर करा. तुम्हला रोज नवीन नवीन इंटरेस्टिंग फॅक्टस माहिती करून घ्यायचे असतील&amp;nbsp; तर आजच आमचे इंस्टाग्राम पेज&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt;"&lt;/span&gt;&lt;a href="https://www.instagram.com/adbhut_tathya_marathi/?hl=en"&gt;अद्भुत तथ्य मराठी&lt;/a&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt;"&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&amp;nbsp;ला आजच फॉलो करा. धन्यवाद !&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif"&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;Read More :&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/search/label/mcq?&amp;amp;max-results=5"&gt;General&amp;nbsp;Knowledge Multiple choice questions set for competitive exam.&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;

&lt;script type="application/ld+json"&gt;
{
  "@context": "https://schema.org",
  "@type": "Article",
  "mainEntityOfPage": {
    "@type": "WebPage",
    "@id": "https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/06/science-of-girls-vs-boys..html"
  },
  "headline": "Boys vs Girls | Science and Neurology of Girls vs Boys | Girls vs Boys Comparison | Digital Infopedia",
  "description": "Digital Infopedia आज तुम्हाला मुले आणि मुली यांच्यातील छोट्या छोट्या गोष्टींची तुलना करून वैज्ञानिक कारण सांगणार आहे की का मुली या मल्टी टास्किंग करण्यात एक्स्पर्ट असतात ? आणि का मुले ही फोकस करण्यात एक्स्पर्ट असतात ?  मुले आणि मुली यांच्या मेंदू मध्ये काय फरक आहे ? आणि का मुली या अभ्यासात हुशार असतात आणि मुले ही शोध आणि व्यावसायिक क्षेत्रात हुशार असतात ? चला बघूया.",
  "image": [
    "https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiFYl1JAe7RiMKRj3BpbPZNZB8EsR1HlCwKKKhMOYccfQrpG3kgonjCu6IlbXqf5jRsSNlQL6aZ7pjkRvje7-RoEqPfrT4YavRTQSVGZ0C_vOE5zy3ESGgNOtJ5FVLZ8LJkPvZC7TpYBVE/w400-h225/Boys+vs+Girls+Comparison.jpg",
    "https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjOYytKbw4wtN4Rd_l3zOO1gewYTvkIxnOUwQIOlUYhaHClna0W7SMzA72lZXeDj7wZEn6lujuhJIxAK15yPQUJTiCtUVjKpvn26iXM1vw8GFIuUXTffjiWkXHjyuoT5Kw2C4BN4vmDu14/w320-h208/Talktative+girl.jpg",
    "https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh93wLf4zHq9hPexxQwSI2znOzGJJTZizgduXKqLnQ59KbIxTWl__OILurUB1-ShBu-lc0CFbl8KryCFa1bnl275JbG9-bxYw3rkoEuLFwaI-bVylnpRcdouCaHu3sqW9VfloRytbJBvSk/w320-h213/Couple+arguing.jpg",
    "https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgG80wH_7s7DmRxfjot2U5JUY2UqXGPKKxwQY67dDAwmuCpjtnHlcFMlrCgN2vMeNgU7QHHGnd2-aNGLjYMrSxnHJVOIo_2kBCpjO6aBVn67tMFzLkzy-gDbo4PKAR4zjGFR8WOV99Ndbo/w400-h265/Stone+age+women+handling+family.jpg",
    "https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgA0hCreULdyWXz9HkUFd5GX0Toj9R43Z7rT30JPgv3zA-md7IZnrect8XNxK15xoqn-vBI4YBwPIIyypLnqFkxRurHXmy-tZl-GNC18l6ktKKDtLSDoaZBGRjarHHFV2gR1XDvKtiG1vI/w400-h198/Stone+age+man+hunting.jpg"
  ],  
  "author": {
    "@type": "Person",
    "name": "Paresh Kolte"
  },  
  "publisher": {
    "@type": "Organization",
    "name": "Digital Infopedia",
    "logo": {
      "@type": "ImageObject",
      "url": "https://3.bp.blogspot.com/-BaC0zecs3L0/YJt0lmV75zI/AAAAAAAAAKE/0nl8Bgoxv3oYBNLyOhjFtraBrzi8zEwXgCK4BGAYYCw/s1600/Logopit_1620800625715.png"
    }
  },
  "datePublished": "2021-06-11",
  "dateModified": "2021-06-11"
}
&lt;/script&gt;</description><link>https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/06/science-of-girls-vs-boys..html</link><author>noreply@blogger.com (Digital Infopedia)</author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" height="72" url="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh4JO3Lp1XUK5I_li1YwJli6yVr-_6VYsplhK-0bUK9QnfP-2wbFMGFPzolKDVuPfBiS8kgDXX439utvLvDT5-f_QmzLeCOoiWKpOyBUFZk0Lmdmp5dbv6pxxp0q4YFgQitZQE53mbqr7E/s72-w400-h224-c/Boys+vs+Girls+Comparison.jpg.webp" width="72"/><thr:total>4</thr:total></item><item><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-6826629603800356241.post-7532195568095202711</guid><pubDate>Thu, 10 Jun 2021 11:44:00 +0000</pubDate><atom:updated>2021-10-03T19:06:02.070+05:30</atom:updated><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">digital infopedia</category><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">mcq</category><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">quiz</category><title>General Knowledge Questions 2021 | Gk questions | MPSC, UPSC, SSC CGL, SBI. IBPS | Set 3 |</title><description>&lt;h2 style="text-align: left;"&gt;&lt;span style="color: #990000;"&gt;&amp;nbsp;General&amp;nbsp; Knowledge Questions 2021 | Gk Questions 2021 | MPSC, UPSC, SSC CGL, SBI, IBPS | Set 3 | Level Easy | Digital Infopedia&lt;/span&gt;&lt;/h2&gt;&lt;h2&gt;&lt;span&gt;&lt;a name='more'&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h2&gt;&lt;div&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;&lt;span&gt;&lt;span style="font-size: 13.5pt;"&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 13.5pt;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 13.5pt;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;We bring to you&amp;nbsp; useful general knowledge for Competitive exams, like MPSC, UPSC, SSC CGL, RRB, SBI exams, IBPS exams and RBI. Although the following questions are in Hindi language, because Hindi language is used more in competitive exams. But you can translate this questions in your language you want. Translate option is given on our website.&lt;span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;h3 style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;General Knowledge Questions 2021 (GK 2021)&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;General knowledge is very important to you in exam, you are taught general knowledge from first standard to graduation level courses and the same knowledge&amp;nbsp;you can use in future. As new sets of multiple choice questions are uploaded on the website, the&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;difficulty&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;level&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;will also&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;increases&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;of multiple choice questions.&amp;nbsp;&lt;span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;h3 style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;span&gt;&lt;span color="rgba(0, 0, 0, 0.87)" face="Roboto, Arial, sans-serif" style="background-color: white; letter-spacing: 0.25px; text-align: left;"&gt;GK topics that make hard questions for competitive exams&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;div&gt;&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhn3UXvpbzC4AOJyYFOf9yyn5IdahQVKu-fHlxBDEisv-ltSwAtF33m6aqfh2qxnRuuGowvmncVNsjWpM-q2BJXBKH5iIPty5GteCDApxDf3TTOBfhSVbTfejGwlw13kx_9sfijp0wJ0NA/s640/General+Knowledge+Quiz.jpg.webp" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img alt="General Knowledge Questions 2021" border="0" data-original-height="360" data-original-width="640" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhn3UXvpbzC4AOJyYFOf9yyn5IdahQVKu-fHlxBDEisv-ltSwAtF33m6aqfh2qxnRuuGowvmncVNsjWpM-q2BJXBKH5iIPty5GteCDApxDf3TTOBfhSVbTfejGwlw13kx_9sfijp0wJ0NA/w320-h180/General+Knowledge+Quiz.jpg.webp" title="General Knowledge Multiple Choice Questions" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;&lt;span face="Calibri, sans-serif" style="font-size: 13.5pt; line-height: 107%;"&gt;General
Knowledge Questions&lt;/span&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;ul type="disc"&gt;
 &lt;li class="MsoNormal" style="line-height: normal; mso-list: l0 level1 lfo1; mso-margin-bottom-alt: auto; mso-margin-top-alt: auto; tab-stops: list .5in;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; font-size: 18pt; mso-fareast-font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;;"&gt;General Knowledge Questions Set 3&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/li&gt;&lt;ul type="disc"&gt;&lt;li class="MsoNormal" style="line-height: normal; mso-list: l0 level1 lfo1; mso-margin-bottom-alt: auto; mso-margin-top-alt: auto; tab-stops: list .5in;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; font-size: 13.5pt; mso-fareast-font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;;"&gt;Level:&amp;nbsp;&lt;span style="color: red;"&gt;Easy&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;span style="font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; font-size: 12pt; mso-fareast-font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;;"&gt;&lt;o:p&gt;&lt;/o:p&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li class="MsoNormal" style="line-height: normal; mso-list: l0 level1 lfo1; mso-margin-bottom-alt: auto; mso-margin-top-alt: auto; tab-stops: list .5in;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: #2b00fe; font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; font-size: 13.5pt; mso-fareast-font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;;"&gt;Multiple Choice Questions 2021 (Gk Quiz 2021&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/ul&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;/div&gt;


&lt;!DOCTYPE html&gt;
&lt;html&gt;
&lt;head&gt;
  &lt;title&gt;C Programming Language Output this code Quizzes 1&lt;/title&gt;
  &lt;link rel="stylesheet" type="text/css" href="https://sharecodepoint.in/sharecodepoint-website-data/quizze-files/sharecodepoint.css"&gt;
  &lt;script src="https://sharecodepoint.in/sharecodepoint-website-data/quizze-files/jquery-1.9.1.min.js"&gt;&lt;/script&gt;
  &lt;script type="text/javascript"&gt;
        $(document).ready(function() {
    $('label').click(function() {
        $('label').removeClass('worngans');
        $(this).addClass('worngans');
    });
  });
  &lt;/script&gt;
&lt;/head&gt;
&lt;body&gt;
  &lt;div class="scp-quizzes-main"&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;1. कौन सा रंग अधिक गर्मी आकर्षित करता है ?&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="काला" name="question1" type="radio" /&gt; &lt;label for="काला"&gt;1. काला&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question1" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;2. हरा&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question1" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;3. सफेद&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question1" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;4. नीला&lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;2. सारे जहा से अच्छा गीत की रचना किसने की ?&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question2" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;1. साने गुरुजी&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question2" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;2. मुहम्मद इकबाल&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="रविंद्रनाथ टागोर" name="question2" type="radio" /&gt; &lt;label for="रविंद्रनाथ टागोर"&gt;3. रविंद्रनाथ टागोर&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question2" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;4. इस मे से कोई नही&lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;3. भारत का सबसे ऊंचा पेड़ कौन सा  है ?&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question3" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;1. निलगिरी&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question3" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;2. बरगद&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="देवदार" name="question3" type="radio" /&gt; &lt;label for="देवदार"&gt;3. देवदार&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question3" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;4. आम&lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;4. महाराष्ट्र मे भीमाशंकर अभयारण्य किस जिले मे है ?&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question4" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;1. सातारा&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="पुणे" name="question4" type="radio" /&gt; &lt;label for="पुणे"&gt;2. पुणे&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question4" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;3. कोल्हापुर&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question4" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;4. औरंगाबाद&lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;5. गावों की तरफ चलिये ऐसा किसने कहा था ?&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question5" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;1. महात्मा फुले&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question5" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;2. सुभाष चन्द्र बोस&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="महात्मा गांधी" name="question5" type="radio" /&gt; &lt;label for="महात्मा गांधी"&gt;3. महात्मा गांधी&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question5" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;4. डॉ बाबासाहेब&lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;6. गंगापुर बांध किस नदी पर है ?&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question6" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;1. गंगा&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question6" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;2. नर्मदा&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question6" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;3. यमुना&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="गोदावरी" name="question6" type="radio" /&gt; &lt;label for="गोदावरी"&gt;4. गोदावरी&lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;7. पौधे रात मे कौन सी गॅस हवा मे छोड़ते है ?&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question7" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;1. ऑक्सिजन&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="कार्बन डाइऑक्साइड " name="question7" type="radio" /&gt; &lt;label for="कार्बन डाइऑक्साइड "&gt;2. कार्बन डाइऑक्साइड &lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question7" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;3. नाइट्रोजन&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question7" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;4. कार्बन मोनोऑक्साइड  &lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;8. जिला प्रशासन का प्रमुख कौन होता है ?&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question8" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;1. तहसीलदार&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question8" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;2. मुख्य कार्यकारी अधिकारी&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question8" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;3. पालक मंत्री&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="जिलाधिकारी" name="question8" type="radio" /&gt; &lt;label for="जिलाधिकारी"&gt;4. जिलाधिकारी&lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;9. दिल्ली शहर किस नदी के किनारे बसा है ?&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="यमुना" name="question9" type="radio" /&gt; &lt;label for="यमुना"&gt;1. यमुना&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question9" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;2. गंगा&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question9" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;3. गोदावरी&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question9" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;4. नर्मदा&lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;10. इनमे से कौन सा पर्वत भारत के उत्तर मे स्थित है ?&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question10" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;1. सहयाद्रि पर्वत&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question10" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;2. अरावली पर्वत&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question10" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;3. नंदा देवी पर्वत&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="हिमालय पर्वत" name="question10" type="radio" /&gt; &lt;label for="हिमालय पर्वत"&gt;4. हिमालय पर्वत&lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
  &lt;/div&gt;
&lt;/body&gt;
&lt;/html&gt;


&lt;ul style="text-align: left;"&gt;&lt;li&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/b&gt;&amp;nbsp;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/06/gkquestiionsset2.html"&gt;General Knowledge Questions Set&amp;nbsp; 2&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;b&gt;Read More:&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/gk%20mcq%20questions.html"&gt;General Knowledge Questions Set&amp;nbsp; 1&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;b&gt;Read More:&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/search/label/History?&amp;amp;max-results=5"&gt;History Related Post&amp;nbsp;&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;b&gt;Read More:&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/search/label/Research?&amp;amp;max-results=5"&gt;Topic Research Related Post&amp;nbsp;&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;html&gt;&lt;/html&gt;</description><link>https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/06/gk questions 2021 set.html</link><author>noreply@blogger.com (Digital Infopedia)</author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" height="72" url="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhn3UXvpbzC4AOJyYFOf9yyn5IdahQVKu-fHlxBDEisv-ltSwAtF33m6aqfh2qxnRuuGowvmncVNsjWpM-q2BJXBKH5iIPty5GteCDApxDf3TTOBfhSVbTfejGwlw13kx_9sfijp0wJ0NA/s72-w320-h180-c/General+Knowledge+Quiz.jpg.webp" width="72"/><thr:total>0</thr:total></item><item><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-6826629603800356241.post-7642774062466526756</guid><pubDate>Wed, 09 Jun 2021 13:21:00 +0000</pubDate><atom:updated>2021-07-23T16:44:08.908+05:30</atom:updated><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">digital infopedia</category><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">History</category><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">shivaji mahraj histoy</category><title>Chhatrapati Shivaji Maharaj Information | Shivaji Maharaj History | Life Events of Shivaji | Digital Infopedia</title><description>&lt;h2 style="text-align: left;"&gt;&lt;span style="color: #990000;"&gt;&amp;nbsp;छत्रपती शिवाजी महाराजांच्या जीवनातील काही प्रसंग । महाराजांचा परस्री&amp;nbsp;बद्दल आदर । Digital Infopedia&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&lt;a name='more'&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h2&gt;&lt;div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;नमस्कार, आज Digital Infopedia तुम्हला महाराष्ट्राचे आराध्य दैवत छत्रपती शिवाजी महाराज यांच्या जीवनातील काही असे प्रसंग तुम्हाला सांगणार आहे.त्या प्रसंगातून तुम्हाला कळेल की कसा परस्री&amp;nbsp;चा आदर करावा, आणि कसे दुसऱ्या लोकांबद्दल सुद्धा आपल्याला आदर असावा. आज आपण बघतो की जर एखाद्या व्यक्तीने काम अपूर्ण ठेवले तर काही लोक ते काम पूर्ण करायला संकोच दाखवतात. आपण महाराजांना फक्त 19 फेब्रुवारी ला आठवतात असे Google च्या search records नुसार कळते.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgSfMh24kzFNaW5-9p6KvqSZgq9mJppTwO7ji857HW38xHHujKCHrLbhLu4IBzFn7wvP9G1wR3qP_bgeV-cjI8k4ceM5ChQdaFNpuidcAoF3syrBDw8izICpqgg04ceqPAPRtMzxWOAt3w/s640/shivaji+maharaj+history.jpg.webp" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img alt="Life events of Chhatrapati Shivaji Maharaj" border="0" data-original-height="360" data-original-width="640" height="225" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgSfMh24kzFNaW5-9p6KvqSZgq9mJppTwO7ji857HW38xHHujKCHrLbhLu4IBzFn7wvP9G1wR3qP_bgeV-cjI8k4ceM5ChQdaFNpuidcAoF3syrBDw8izICpqgg04ceqPAPRtMzxWOAt3w/w400-h225/shivaji+maharaj+history.jpg.webp" title="History of Chhatrapati Shivaji Maharaj" width="400" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;History of Chhatrapati Shivaji Maharaj&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;Google च्या Search Trend नुसार छत्रपती शिवाजी महाराज हे नाव फक्त 19 फेब्रुवारी आणि फेब्रुवारी महिन्यात सर्वात जास्त search केले जाते आणि बाकी 11 महिने छत्रपती शिवाजी महाराज या नावाचा search graph हा पूर्ण पणे खाली आलेला असतो.यावरून आपल्याला अस कळत की आपण महाराजांच्या विचारांचा आदर घेत नाही फक्त आपण त्यांचे नाव हे आपण किती मोठे शिवभक्त आहोत हे दाखविण्यासाठी वापर करतो.&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;आपल्याला आपल्या आसपास असे खूप लोक मिळतील जे स्वतः ला शिवभक्त म्हणून घेतात पण तीच लोक शाळा आणि कॉलेज समोर एका कट्टयावर बसून किंवा जिथं मुली किंवा स्त्रिया असतील तिथं हे लोक तुम्हाला Eve teasing (छेडछाड) करतांना दिसतील. यांच्या साठी आणखी एक ठिकाण हे सध्या च्या काळात उपलब्ध झाले ते म्हणजे social media. तुम्ही कोणत्या पण एका मुलीच्या प्रोफाइल मध्ये जा आणि त्यातील काही फोटो किंवा व्हिडीओ चे कंमेंट सेकंशन उघडून बघा. यावरून आपल्याला कळत की आज जर आपण सर्वांनी महाराजांच्या विचारांचे आदानप्रदान केले असते तर कदाचित हे चित्र वेगळं असत.&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/b&gt;&amp;nbsp;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/chhatrapati%20shivaji%20mahraj%20history.html"&gt;Who is Chhatrapati Shivaji Maharaj ? History Of Swarajya ?&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/b&gt;&amp;nbsp;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/real%20photo%20of%20shivaji%20maharaj%20%20.html"&gt;Chhatrapati Shivaji Maharaj Original Photo?&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;आज Digital Infopedia तुम्हाला महाराजांच्या जीवनातील असेच काही प्रसंग सांगणार आहे ज्यातून तुम्हाला काही ना काही तरी नक्की शिकायला मिळेल. चला तर बघूया.&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;प्रसंग 1 आंध्र चे कामगार यांनी तयार केलेले शिल्प&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;जेव्हा छत्रपती शिवाजी महाराज दक्षिण दिग्विजयाला निघाले आणि रस्त्यामध्ये आलेले आंध्रप्रदेश मधील श्री शैल्य मल्लिकार्जुन मंदिरामध्ये महाराज दर्शनाला गेले. महाराज मंदिरात गेले असताना त्यांनी मंदिराच्या आसपास चा सर्व प्रदेश बघितला आणि महाराजांच्या लक्षात आले की प्रत्येक मंदिराच्या गोपुराला आत आणि बाहेर जाण्यासाठी रस्ता असतो परंतु या मंदिराला जो घाट आहे तो घाट बांधला पाहिजे, म्हणून महाराजांनी तो घाट बांधायचा आदेश दिला.&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;जेव्हा घाट बांधून पूर्ण झाला तेव्हा महाराज दर्शनासाठी मंदिरामध्ये फिरायला लागले आणि तेव्हा महाराजांना लक्ष्यात आले की, प्रत्येक मंदिराला चार गोपूर असतात पण या मंदिराला तीनच गोपूर दिसतंय, या मंदिराचे चौथे गोपूर हे बांधायचे बाकी आहे. तेव्हा महाराजांनी आंध्र च्या सर्व कामगारांना बोलवून घेतले आणि सांगितलं या मंदिराचे चौथं गोपूर बांधून पूर्ण करा, तुमचे जे पैसे होतील ते आम्ही देऊया आणि महाराज हे मोहिमेवर जाण्यासाठी निघाले. तेव्हा आंध्र च्या कामगारांना वाटलं काय राजा आहे.&amp;nbsp; दुसऱ्या राज्याचा राजा आपल्या राज्यात येऊन मंदिराचे काम करायचं सांगतोय.&lt;/div&gt;&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgvaXaSflyXodUFsYelcwyuV7THN90NluvZYrX50FI_GHpqOkE_xS7q16W3QIMMEuUnXH55LybnnldR7idVkWx3pjvkR2mMtJyUjfZ8WJCEFoO3WRwbbGOxANnXS1y7tRu77J2l8jbG-Ms/s193/Aandhra+kamgar+made+stone+sculpture+of+shivaji+in+mallikaarjun+temple.jpg.webp" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img alt="History of Chhatrapati Shivaji Maharaj" border="0" data-original-height="193" data-original-width="98" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgvaXaSflyXodUFsYelcwyuV7THN90NluvZYrX50FI_GHpqOkE_xS7q16W3QIMMEuUnXH55LybnnldR7idVkWx3pjvkR2mMtJyUjfZ8WJCEFoO3WRwbbGOxANnXS1y7tRu77J2l8jbG-Ms/w203-h400/Aandhra+kamgar+made+stone+sculpture+of+shivaji+in+mallikaarjun+temple.jpg.webp" title="Mallikarjun temple gopur shivaji stone sculpture" width="203" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;&lt;span lang="HI" style="line-height: 107%;"&gt;&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;शैश्रील्य
मल्लिकार्जुन मंदिराच्या गोपुर मधील शिवाजी महाराज शिल्प&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;आंध्र च्या कामगारांच्या मनात महाराजांनी एक वेगळीच प्रतिमा तयार केली. आंध्र च्या कामगारांनी ठरविलं हा राजा सदैव आपल्या डोळ्यांसमोर राहिला पाहिजे म्हणून त्यांनी मंदिराच्या चौथ्या गोपुरात महाराजांचे स्मारक बनविले. हे स्मारक महाराजांच्या हयातीतले पाहिले जिवंत स्मारक श्री शैल्य मल्लिकार्जुन च्या मंदिरात बनविले होते.&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;b&gt;Read More:&lt;/b&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/unknowndarksecretsofindianindependence.html"&gt;Unknown Dark Secrets of Indian Independence ?&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/b&gt;&amp;nbsp;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/06/diseasesoriginatedfromchina.html"&gt;चीन मधूनच नवीन नवीन आजार का निघतात ?&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #222222; text-align: justify;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;प्रसंग 2 छत्रपती शिवाजी महाराज आणि मल्लामा देसाई यांच्यातील लढाई.&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;जेव्हा छत्रपती शिवाजी महाराज दक्षिण दिग्विजय मोहिमेवरून महाराष्ट्राकडे यायला निघाले. रस्त्यामध्ये कर्नाटक प्रांतात एक छोटी गढी होती महाराजांनी ती गढी जिंकायचे ठरविले आणि तिथं एक काही मावळ्यांची तुकडी पाठविली. या तुकडीचे नेतृत्व दादाजी जाधव यांच्याकडे होते. या गढी चा ठाणेदार होता प्रभू देसाई. मराठ्यांनी या गढी ला वेढा दिला. गढी च्या आतून प्रभू देसाई चा प्रतिकार सुरू&amp;nbsp; झाला. अस म्हणतात ही लढाई 2 महिने चालली.&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;आता या लढाई मध्ये या गढी चा ठाणेदार प्रभू देसाई हा ठार झाला, आता मावळ्यांना वाटले की आता गढी आपल्या ताब्यात येईल. पण आता गढी लढविण्याची सर्व सूत्रे ही प्रभू देसाई ची पत्नी सावित्रीबाई देसाई उर्फ मल्लमा देसाई यांच्याकडे आली. मल्लमा देसाई ने ठरविले माझ्या पतीची हत्या केली म्हणून मी मराठ्यांकडून सूड घेईल. मल्लमा देसाई इतकी रागात होती की जो मराठा समोर येईल त्याला एक तलवारीच्या वारात कापत होती.&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;दादाजी जाधव आणि मल्लमा देसाई च्या चकमकीत मल्लमा पराभूत झाली. दादाजी आता मल्लमा ला महाराजांच्या समोर नेण्यासाठी निघाले तशी मल्लमा थांबा म्हणाली आणि आत गेली आणि तिचे तान्हे बाळ घेतले आणि दादाजी सोबत महाराजांच्या दरबारात आली. मल्लमा आता छत्रपती शिवाजी महाराजांच्या समोर होती. मल्लमा ला वाटले जसा प्रत्येक राजा त्याच्या शत्रु ला शिक्षा देतो तसा हा राजा पण मला आणि माझ्या बाळाला शिक्षा देईल.&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;मल्लमा छत्रपती शिवाजी महाराजांच्या समोर आली आणि हात जोडून&amp;nbsp; विनंती करू लागली, "राजं मी तुमची दोषी आहे राजं", "जी शिक्षा द्यायची ती मला द्या राजं" पण माझ्या तान्ह्या बाळाला सोडून द्या राजं. छत्रपती शिवाजी महाराज हे सर्व ऐकून&amp;nbsp;स्मित हास्य करू लागले आणि महाराजांनी चिटणीसांना इशारा केला, चिटणीस आत गेले आणि एक दुधाची वाटी घेऊन आले. महाराजांनी मल्लमा देसाई च्या बाळाला स्वतः च्या जवळ घेतलं आणि स्वतः च्या मांडीवर बसवून&amp;nbsp;खेळवू लागले. महाराजांनी दुधाची वाटी घेतली आणि चमच्याने त्या तान्ह्या बाळाला दूध पाजू लागले.&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;छत्रपती शिवाजी महाराज बाळाला दूध पाजतांना म्हणाले हा जो आमच्या मांडी वर बसलाय ना तो आमचा भाचा आहे आणि तुमची आमच्या बघिनी आहात आणि कोणता भाऊ आपल्या बघिणीचं राज्य बळकावून घेतो. महाराज दादाजींना म्हणाले दादाजी “ बघिणीचं राज्य घ्यायचं नसत बघिणीला राज्य द्यायचं असत ” महाराजांनी मल्लमा देसाई ला त्यांनी जिंकलेली गढी परत दिली आणि त्या बाळाचा संपूर्ण खर्च हा स्वराज्यतून सुरू केला आणि मल्लमा देसाई ला परत त्यांच्या राज्यात पाठविण्याच्या अगोदर त्यांचा साडी आणि चुडा देऊन सन्मान केला.&lt;/div&gt;&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhEljeREH8xyGRr6IovrXBzp8vHz3E1BlHbfcSUeZUhIAEdgR12lUOMxI0YQiYzemjK4jNIypJxElx4XdqaiQj-C876Q1hZxXbbNXZJoJcZldKp_KKI5jTFuKDgZ5uXjP9KIPsN2V9aXTw/s400/Belwadi+Mallamma+made+stone+sculpture+of+shivaji.jpg.webp" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img alt="History of Chhatrapati Shivaji Maharaj" border="0" data-original-height="400" data-original-width="216" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhEljeREH8xyGRr6IovrXBzp8vHz3E1BlHbfcSUeZUhIAEdgR12lUOMxI0YQiYzemjK4jNIypJxElx4XdqaiQj-C876Q1hZxXbbNXZJoJcZldKp_KKI5jTFuKDgZ5uXjP9KIPsN2V9aXTw/w173-h320/Belwadi+Mallamma+made+stone+sculpture+of+shivaji.jpg.webp" title="Belwadi Mallamma made stone sculpture of shivaji" width="173" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;मल्लमा देसाई ने तयार केलेलं&amp;nbsp; शिवाजी महाराजांचे शिल्प&amp;nbsp;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;br style="color: #222222;" /&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;span style="text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="text-align: justify;"&gt;एका पर स्त्री बद्दल इतका आदर बघून मल्लमा देसाई&amp;nbsp;भारावून गेल्या आणि त्यांनी कर्नाटक मधील बेलवाडी राज्यात हनुमानाच्या मंदिरामध्ये छत्रपती शिवाजी महाराजांचे स्मारक (दगडी शिल्प) तयार केले. हे स्मारक महाराजांच्या हयातीतले दुसरे जिवंतपणीचे स्मारक होते.&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif"&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;&lt;br /&gt;Read More:&lt;/b&gt;&amp;nbsp;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/emergencyinindia1975.html"&gt;Reason for&amp;nbsp; emergency in India 1975 ?&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif"&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/b&gt;&amp;nbsp;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/do-ghosts-exist.html"&gt;भूत प्रेत खरच&amp;nbsp; असतात का ?&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;प्रसंग 3 रांझ्याच्या पाटील ला&amp;nbsp;शिक्षा&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp; &lt;/span&gt;रांझ्याच्या पाटील ने&amp;nbsp;एका विधवा मुलीचा बलात्कार केला. त्यामुलीने स्वतः च्या अब्रू ची लक्तरे झालेली बघितली आणि विहिरीत उडी मारून आत्महत्या केली. ही बातमी छत्रपती शिवाजी महाराजांना कळाली आणि महाराजांनी आदेश दिला त्या पाटील ला&amp;nbsp;पकडून आमच्यासमोर हाझिर करा. मावळ्यांनी रांझ्याच्या पाटील ला&amp;nbsp; महाराजांच्या समोर उभे केले. महाराजांनी शिक्षा सुनावली याचे दोन्ही हात पाय कापा,याचा चौरंग करा आणि चौकात बसवा. छत्रपती शिवाजी महाराजांनी आऊसाहेबांकडे बघितलं आणि म्हणाले आऊसाहेब दिलेली शिक्षा योग्य की अयोग्य.&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;तश्या आऊसाहेब म्हणाल्या शिवबा याचं पापच इतकं मोठं, तुम्ही याला मृत्यु दंड द्यायला हवा होता, तुम्ही याला&amp;nbsp;चौरंग करून चौकात का बसविले ? तसे महाराज म्हणाले मी जर याला मृत्यू दंड दिला असता तर याचा विषय इथंच संपला असता, मी याला चौरंग करून चौकात याच्यासाठी बनविले की येणाऱ्या जाणाऱ्या ला कळू द्या की या स्वराज्यात स्री च्या पदराला सुद्धा हात लावला तर त्याचा रांझ्याचा पाटील केला जाईल.&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;प्रसंग 4 छत्रपती शिवाजी महाराजांचे अप्रतिम सुंदरी गौहर बानू प्रति आदर&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;सन 1659 साली छत्रपती शिवाजी महाराजांनी कल्याण दुर्गांवर विजय मिळविला. त्या काळाच्या परंपरेनुसार विजयी राजाचा हक्क हा जिंकलेल्या राज्यांच्या बायकांवर ही असायचा. छत्रपती शिवाजी महाराजांच्या चारित्र्यावर हिंदू ना खूप विश्वास होता. महाराज कल्याण दुर्ग जिंकले. पण छत्रपती शिवाजी महाराजांच्या सुभेदार सोनदेवने पराभूत झालेल्या कल्याण दुर्गच्या मुस्लिम सुभेदाराची सून गौहर बानू यांना छत्रपती शिवाजी महाराजांच्या दरबारात महाराजांसमोर उभे केले.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhuEwPX9cC6XU6GT3IpIUiDo0uQeN3P3VCDyCqMYTb1sDqFkSa0vn6vxt3ltoc_FVZ-fyEPQqb0PIeDbHhqzLc5rkwyssz8CdP80_pmXwGCnKCs9NYy1dVBNY5xJcTK-3DI7ZwYzIUn-9w/s640/Shivaji+Maharaj+and+Gauhar+Banu.jpg.webp" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img alt="History of Chhatrapati Shivaji Maharaj" border="0" data-original-height="360" data-original-width="640" height="225" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhuEwPX9cC6XU6GT3IpIUiDo0uQeN3P3VCDyCqMYTb1sDqFkSa0vn6vxt3ltoc_FVZ-fyEPQqb0PIeDbHhqzLc5rkwyssz8CdP80_pmXwGCnKCs9NYy1dVBNY5xJcTK-3DI7ZwYzIUn-9w/w400-h225/Shivaji+Maharaj+and+Gauhar+Banu.jpg.webp" title="Shivaji Maharaj and Gauhar Banu" width="400" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;छत्रपती शिवाजी महाराजांच्या दरबारात गौहर बानू&amp;nbsp;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;त्या पर स्त्री ला बघताच छत्रपती शिवाजी महाराजांनी सुभेदार सोनदेव यांच्या कृत्याची सुभेदाराच्या वतीने गौहर बानूंची माफी मागितली पण गौहर बानूंच्या सौंदर्याला बघून छत्रपती शिवाजी महाराज एवढेच म्हणाले की "आमच्या मातोश्री आपल्या एवढ्याच सुंदर असत्या तर आम्ही पण सुंदर झालो असतो". असे म्हणून गौहर बानू यांना मुक्त करून त्यांना साडी आणि चुडा देऊन&amp;nbsp;आदरानं त्यांची पाठवणी केली गेली.&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white;"&gt;&lt;div style="color: #222222; text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;छत्रपती शिवाजी महाराजांच्या या वागणुकीमुळे त्यांनी हे जगास दाखवून दिले की ते इतर बायकांना पण आपल्या मातेप्रमाणे मानत असून त्यांच्या मनात बायकांसाठीचे आदर दाखवून दिले. या घटनेनंतर हिंदूच नव्हे तर मुस्लिमांनाही छत्रपती शिवाजी महाराजांच्या चारित्र्यांवर विश्वास बसला.&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/b&gt;&amp;nbsp;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/what%20is%20love%20how%20hormones%20work.html"&gt;प्रेम म्हणजे नक्की काय ?&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/b&gt;&amp;nbsp;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/how-to-deal-with-false-fir-laws-to-deal.html"&gt;तुमच्या वर जर&amp;nbsp; कोणी खोटी FIR&amp;nbsp; केली तर तुम्ही काय कराल ?&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #222222; text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp; मित्रानो महाराजांच्या विचारांचे आदानप्रदान करा त्यांच्या फोटो&amp;nbsp; आणि व्हिडिओस चे नाही, फक्त&amp;nbsp; महाराजांचे स्टेटस&amp;nbsp; लावून तुम्ही शिवभक्त नाही बनणार, एका पर स्त्री ने महाराजांचे सैन्य आणि घोडे, शस्त्र यांचे प्रचंड नुकसान केले. तरी पण महाराजांनी त्या स्त्री ला माफ करून तिला आदर सन्मान दिला. पण आज च्या नवीन युगात जर का कोणत्या&amp;nbsp; मुलीने एखाद्या मुलाला त्याच्या चुकीच्या वर्तनाला बरोबर उत्तर जर दिले तर तो मुलगा त्या&amp;nbsp;मुलीच्या उत्तराला त्याच्या&amp;nbsp;अपमान समजतो आणि त्या मुलीला शिव्या देतो आणि काही वेळेस तर बदला&amp;nbsp;घेण्याच्या भावनेत मोठे मोठे गुन्हे हे घडतात. आम्ही असं म्हणत नाही कि सर्व जण असे असतात पण जर का तुम्ही स्वतः ला&amp;nbsp; शिवभक्त म्हणून घेत आहेत तर तुमच्या मध्ये महाराजांचे हे गुण&amp;nbsp; असणे आवश्यकत आहे.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #222222; text-align: justify;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #222222; text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp; जर फक्त १९&amp;nbsp; फेब्रुवारी आली कि तुमच्यामधील शिवभक्त बाहेर येत असेल&amp;nbsp; तर असल्या भक्ती ला तुम्ही शिवभक्ती असं&amp;nbsp; नाही म्हणू शकत. महाराजांचे जितके विचार तुम्हाला स्वतः च्या आचरणात आणता येत असतील तितके आणा , आज याच महाराष्ट्रात प्रत्येक तासाला १ ते १० महिला या कोणत्या न कोणत्या अत्याचाराला सामोरे जात आहेत. हे सर्व बघून इतकंच वाटत&amp;nbsp; जर महाराज आज हे बघत असते तर ते एकच म्हणाले असते " अरे कुठं नेऊन ठेवलय स्वराज्य" ज्या स्वराज्याचा पाया हा स्री रक्षणावर आधारित होता त्याच स्वराज्यात आज स्री ही&amp;nbsp; सुरक्षित नाही.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #222222; text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #222222; text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp; मित्रानो माहिती कशी वाटली ते आम्हाला कमेंट सेकशन मध्ये कळवा, तुम्हाला जर&amp;nbsp; आश्चर्यचकित करणारे फॅक्टस माहिती करायचे असतील तर आजच आमचे इंस्टाग्राम पेज "&lt;a href="https://www.instagram.com/adbhut_tathya_marathi/?hl=en"&gt;अद्भुत तथ्य मराठी&lt;/a&gt;" ला फॉलो करा.&amp;nbsp;&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #222222; text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&lt;span&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;

&lt;script type="application/ld+json"&gt;
{
  "@context": "https://schema.org",
  "@type": "Article",
  "mainEntityOfPage": {
    "@type": "WebPage",
    "@id": "https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/06/shivaji%20maharaj%20life%20events.html"
  },
  "headline": "Chhatrapati Shivaji Maharaj Information | Shivaji Maharaj History | Life Events of Shivaji | Digital Infopedia",
  "description": "आज Digital Infopedia तुम्हला महाराष्ट्राचे आराध्य दैवत छत्रपती शिवाजी महाराज यांच्या जीवनातील काही असे प्रसंग तुम्हाला सांगणार आहे.त्या प्रसंगातून तुम्हाला कळेल की कसा परस्री चा आदर करावा, आणि कसे दुसऱ्या लोकांबद्दल सुद्धा आपल्याला आदर असावा. आज आपण बघतो की जर एखाद्या व्यक्तीने काम अपूर्ण ठेवले तर काही लोक ते काम पूर्ण करायला संकोच दाखवतात. आपण महाराजांना फक्त 19 फेब्रुवारी ला आठवतात असे Google च्या search records नुसार कळते.",
  "image": [
    "https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh0mBmn2l6kxz6IHQWULRGFKEW6h19TnE2E8DoG5imX2cgMf6KkrYGca1LExpnrDvJVof5R-xzDahuFj0L_VfAzQLBKz0W1_soFYTIRjiDarsExz14S4Tju93Eqeuc6RTfx_-3Kg_oljgA/w506-h285/shivaji+maharaj+history.jpg",
    "https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgHnhpSz-s5-w9l-0exMacZ4bh2iAI3S2ymkgh3Rdtq_RsWIbGoioDZ_qErBSgPnTCnrjA2F0-t3rrmBSHQ4Wc8HMQeC4atHRxTUSm6JRzdYITVDzqVUrMBFCU9cKomSIi2mdlEfHUeNqk/w203-h400/Aandhra+kamgar+made+stone+sculpture+of+shivaji+in+mallikaarjun+temple.jpg",
    "https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhP9zCOI_LiUygEHsdHfgM91Y1S0CJFEhOzN1RpHaItLveeZM-44u5wpFAzcgYS0zxLnTooFtVC04OcqeyrLgMylIrwVVSEbCGfMjmTTsLpvEQK2S357izdSC3qtHG9Wqvl5s7sY1sxa5s/w216-h400/Belwadi+Mallamma+made+stone+sculpture+of+shivaji.jpg",
    "https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh29IOTcpuLtWKMBJeRa-pu1EJQreisGDQXWIDf12HbBjmUBHXr0to8gQ5lDbMLeWgL32A2fdO4jxMMQAfHPOJe5R3FTPopHt7tgq9l4wT4Z5sNqrbgKhFhDbTvr7eQ-hCds1bLP54rrek/w400-h225/Shivaji+Maharaj+and+Gauhar+Banu.jpg"
  ],  
  "author": {
    "@type": "Person",
    "name": "Paresh Kolte"
  },  
  "publisher": {
    "@type": "Organization",
    "name": "Digital Infopedia",
    "logo": {
      "@type": "ImageObject",
      "url": "https://3.bp.blogspot.com/-BaC0zecs3L0/YJt0lmV75zI/AAAAAAAAAKE/0nl8Bgoxv3oYBNLyOhjFtraBrzi8zEwXgCK4BGAYYCw/s1600/Logopit_1620800625715.png"
    }
  },
  "datePublished": "2021-06-09",
  "dateModified": "2021-06-09"
}
&lt;/script&gt;</description><link>https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/06/shivaji maharaj life events.html</link><author>noreply@blogger.com (Digital Infopedia)</author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" height="72" url="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgSfMh24kzFNaW5-9p6KvqSZgq9mJppTwO7ji857HW38xHHujKCHrLbhLu4IBzFn7wvP9G1wR3qP_bgeV-cjI8k4ceM5ChQdaFNpuidcAoF3syrBDw8izICpqgg04ceqPAPRtMzxWOAt3w/s72-w400-h225-c/shivaji+maharaj+history.jpg.webp" width="72"/><thr:total>0</thr:total></item><item><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-6826629603800356241.post-8871779810915868371</guid><pubDate>Mon, 07 Jun 2021 13:45:00 +0000</pubDate><atom:updated>2021-10-03T19:08:01.763+05:30</atom:updated><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">digital infopedia</category><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">mcq</category><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">quiz</category><title>General Knowledge Questions 2021 | Gk questions | MPSC, UPSC, SSC CGL, SBI. IBPS | Set 2 |</title><description>&lt;h2&gt;&lt;span style="color: #741b47;"&gt;General&amp;nbsp; Knowledge Questions 2021 | Gk Questions 2021 | MPSC, UPSC, SSC CGL, SBI, IBPS | Set 2 | Level Easy | Digital Infopedia&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&lt;a name='more'&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h2&gt;&lt;div&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;&lt;span&gt;&lt;span style="font-size: 13.5pt;"&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 13.5pt;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 13.5pt;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;We bring to you&amp;nbsp; useful general knowledge for Competitive exams, like MPSC, UPSC, SSC CGL, RRB, SBI exams, IBPS exams and RBI. Although the following questions are in Hindi language, because Hindi language is used more in competitive exams. But you can translate this questions in your language you want. Translate option is given on our website.&lt;span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;h3 style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;General Knowledge Questions 2021 (GK 2021)&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;General knowledge is very important to you in exam, you are taught general knowledge from first standard to graduation level courses and the same knowledge&amp;nbsp;you can use in future. As new sets of multiple choice questions are uploaded on the website, the&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;difficulty&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;level&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;will also&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;increases&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;of multiple choice questions.&amp;nbsp;&lt;span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;h3 style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;span&gt;&lt;span color="rgba(0, 0, 0, 0.87)" face="Roboto, Arial, sans-serif" style="background-color: white; letter-spacing: 0.25px; text-align: left;"&gt;GK topics that make hard questions for competitive exams&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt;&lt;/div&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;/p&gt;&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiT-BB2urj2wMVONrLVd1WjQn4ZKLmZaS37ry7iFpxwdWZQ0kUUI6gXOekCpW0lA7DbqpiE_SAL8pQZpit7A9cjQpdG89O3Ss_te1BuhYo9WeCdsQoIjngck60SDzbzMqS8MD2yZCduPpc/s640/General+Knowledge+Quiz.jpg.webp" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img alt="General Knowledge Questions" border="0" data-original-height="360" data-original-width="640" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiT-BB2urj2wMVONrLVd1WjQn4ZKLmZaS37ry7iFpxwdWZQ0kUUI6gXOekCpW0lA7DbqpiE_SAL8pQZpit7A9cjQpdG89O3Ss_te1BuhYo9WeCdsQoIjngck60SDzbzMqS8MD2yZCduPpc/w320-h180/General+Knowledge+Quiz.jpg.webp" title="General Knowledge Multiple Choice Questions" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;&lt;span face="Calibri, sans-serif" style="font-size: 13.5pt; line-height: 107%;"&gt;General
Knowledge Questions&lt;/span&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;ul type="disc"&gt;
 &lt;li class="MsoNormal" style="line-height: normal; mso-list: l0 level1 lfo1; mso-margin-bottom-alt: auto; mso-margin-top-alt: auto; tab-stops: list .5in;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; font-size: 18pt; mso-fareast-font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;;"&gt;General Knowledge Questions Set 2&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/li&gt;&lt;ul type="disc"&gt;&lt;li class="MsoNormal" style="line-height: normal; mso-list: l0 level1 lfo1; mso-margin-bottom-alt: auto; mso-margin-top-alt: auto; tab-stops: list .5in;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; font-size: 13.5pt; mso-fareast-font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;;"&gt;Level:&amp;nbsp;&lt;span style="color: red;"&gt;Easy&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;span style="font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; font-size: 12pt; mso-fareast-font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;;"&gt;&lt;o:p&gt;&lt;/o:p&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li class="MsoNormal" style="line-height: normal; mso-list: l0 level1 lfo1; mso-margin-bottom-alt: auto; mso-margin-top-alt: auto; tab-stops: list .5in;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: #2b00fe; font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; font-size: 13.5pt; mso-fareast-font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;;"&gt;Multiple Choice Questions 2021 (Gk Quiz 2021)&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;
&lt;/ul&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-size: 13.5pt;"&gt;&lt;o:p&gt;&lt;/o:p&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;b style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="color: #741b47; font-size: 18pt;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;p&gt;&lt;/p&gt;


&lt;html&gt;
   &lt;head&gt;
      &lt;title&gt;C Programming Language Output this code Quizzes 1&lt;/title&gt;
    
                &lt;link href="https://sharecodepoint.in/sharecodepoint-website-data/quizze-files/sharecodepoint.css" rel="stylesheet" type="text/css"&gt;&lt;/link&gt;
                
 
    &lt;script src="https://sharecodepoint.in/sharecodepoint-website-data/quizze-files/jquery-1.9.1.min.js"&gt;&lt;/script&gt;
    
     &lt;script type="text/javascript"&gt;
	$(document).ready(function() {
    $('label').click(function() {
        $('label').removeClass('worngans');
        $(this).addClass('worngans');
    });
});
	&lt;/script&gt;
   
    
   &lt;/head&gt;
&lt;body&gt;
  &lt;div class="scp-quizzes-main"&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;1. गांव का पहला नागरिक कौन है ?&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="सरपंच" name="question1" type="radio" /&gt; &lt;label for="सरपंच"&gt;1. सरपंच&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question1" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;2. ग्रामसेवक&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question1" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;3. तलाठी&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question1" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;4. इस मे से कोई नही&lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;2. पृथ्वी का उपग्रह क्या है ?&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question2" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;1. सूर्य&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question2" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;2. बुध&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="चंद्र" name="question2" type="radio" /&gt; &lt;label for="चंद्र"&gt;3. चंद्र&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question2" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;4. गुरु&lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;3. किस भारतीय शहर को गुलाबी शहर के नाम से जाना जाता है ?&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question3" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;1. कानपुर&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question3" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;2. लखनऊ&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="जयपुर" name="question3" type="radio" /&gt; &lt;label for="जयपुर"&gt;3. जयपुर&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question3" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;4. आग्रा&lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;4. खरा तो एकची धर्म यह प्रार्थना किसने लिखी है ?&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question4" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;1. रविंद्रनाथ टागोर&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="साने गुरुजी" name="question4" type="radio" /&gt; &lt;label for="साने गुरुजी"&gt;2. साने गुरुजी&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question4" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;3. कुसुमाग्रज&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question4" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;4. इस मे से कोई नही&lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;5. महाराष्ट्र मे  कितने जिले है ?&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question5" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;1. 35&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question5" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;2. 31&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="36" name="question5" type="radio" /&gt; &lt;label for="36"&gt;3. 36&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question5" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;4. 26&lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;6. महाराष्ट्र की राजभाषा क्या है ?&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question6" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;1. हिंदी&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question6" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;2. गुजराती&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question6" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;3. इंग्रजी&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="मराठी" name="question6" type="radio" /&gt; &lt;label for="मराठी"&gt;4. मराठी&lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;7. गांव मे कानून व्यवस्था कौन बनाए रखता है ?&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question7" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;1. तलाठी&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="पुलिस पाटील" name="question7" type="radio" /&gt; &lt;label for="पुलिस पाटील"&gt;2. पुलिस पाटील&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question7" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;3. सरपंच&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question7" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;4. ग्रामसेवक&lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;8. महाराष्ट्र राज्य की स्थापना कब हुई थी ?&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question8" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;1. 01 मे 1959&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question8" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;2. 01 मे 1961&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question8" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;3. 01 मे 1962&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="01 मे 1960" name="question8" type="radio" /&gt; &lt;label for="01 मे 1960"&gt;4. 01 मे 1960&lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;9. महाराष्ट्र मे किस शहर को शिक्षा का घर कहा जाता है ?&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="पुणे" name="question9" type="radio" /&gt; &lt;label for="पुणे"&gt;1. पुणे&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question9" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;2. मुंबई&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question9" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;3. कोल्हापुर&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question9" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;4. नागपुर&lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;10. भारत की राष्ट्रीय भाषा क्या है ?&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question10" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;1. संस्कृत&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question10" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;2. मराठी&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question10" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;3. उर्दू&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="हिंदी" name="question10" type="radio" /&gt; &lt;label for="हिंदी"&gt;4. हिंदी&lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
  &lt;/div&gt;
&lt;/body&gt;
&lt;/html&gt;

&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;ul style="text-align: left;"&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;b&gt;Read More:&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/gk%20mcq%20questions.html"&gt;General Knowledge Questions Set&amp;nbsp; 1&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;b&gt;Read More:&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/search/label/History?&amp;amp;max-results=5"&gt;History Related Post&amp;nbsp;&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;b&gt;Read More:&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/search/label/Research?&amp;amp;max-results=5"&gt;Topic Research Related Post&amp;nbsp;&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;html&gt;&lt;/html&gt;</description><link>https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/06/gkquestiionsset2.html</link><author>noreply@blogger.com (Digital Infopedia)</author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" height="72" url="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiT-BB2urj2wMVONrLVd1WjQn4ZKLmZaS37ry7iFpxwdWZQ0kUUI6gXOekCpW0lA7DbqpiE_SAL8pQZpit7A9cjQpdG89O3Ss_te1BuhYo9WeCdsQoIjngck60SDzbzMqS8MD2yZCduPpc/s72-w320-h180-c/General+Knowledge+Quiz.jpg.webp" width="72"/><thr:total>0</thr:total></item><item><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-6826629603800356241.post-5762081618454824069</guid><pubDate>Sat, 05 Jun 2021 12:53:00 +0000</pubDate><atom:updated>2021-07-23T16:14:17.030+05:30</atom:updated><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">digital infopedia</category><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">Research</category><title>Why so many epidemics originate in China ? | China's Wet Markets Reality | Digital Infopedia</title><description>&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: georgia; font-size: large;"&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;b style="font-family: georgia; font-size: large;"&gt;&lt;span style="color: #0b5394;"&gt;Why so many epidemics originate in China | China's Wild&amp;nbsp; Life Wet Markets Reality |China's Wet Markets are responsible for&amp;nbsp; most of diseases | Digital Infopedia&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="font-family: georgia; font-size: medium;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: #0b5394;"&gt;&lt;span&gt;&lt;a name='more'&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;जगातील अर्ध्याहून जास्त आजारांचे जन्म चीन मधूनच का होतात ? या बद्दल Digital Infopedia आज तुम्हाला सांगणार आहे. चीन ने आज पर्यंत जगाला Asian Flu, Bird Flu, Justinian Plague, Black Dead, Spanish&amp;nbsp; Flu, SARS, HIV AIDS आणि COVID-19 या सारख्या महामारी भेट म्हणून दिल्या आहे.आज आम्ही तुम्हाला याच प्रश्नाचे उत्तर देणार आहोत की का चीन मधूनच जीवघेण्या आजारांचे जन्म होतात ? चला बघूया.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiktGm48__-O9OGvPujia3BYm_H0zQGpI1E5LloqV2cj4G5k-7g4UmxkmyL1JRCf6r-xjzv0ng32fJ5Ax_7eGVGV0HfjlB7ckxHrYEF71qQ7g0JrXzEYrzbMdMv1OuES2eRvEDtfO0Iftw/s640/Epidemics+originated+from+China.jpg.webp" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img alt="Epidemic originated in China" border="0" data-original-height="360" data-original-width="640" height="225" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiktGm48__-O9OGvPujia3BYm_H0zQGpI1E5LloqV2cj4G5k-7g4UmxkmyL1JRCf6r-xjzv0ng32fJ5Ax_7eGVGV0HfjlB7ckxHrYEF71qQ7g0JrXzEYrzbMdMv1OuES2eRvEDtfO0Iftw/w400-h225/Epidemics+originated+from+China.jpg.webp" title="Diseases originate from China" width="400" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;Why so many epidemics originate in China&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;/p&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&amp;nbsp;तुम्हाला NEWS मुळे इतके तर माहिती झाले असेल सध्या COVID-19 पूर्ण जगात खूप जोरात पसरतोय आणि COVID-19 हा व्हायरस वटवाघूळ (Bat) पासून तयार झाला आहे. तुम्हाला माहित नसेल की जास्तकरून जीवघेणे व्हायरस हे प्राण्यांपासून च जन्म घेतात जसे की COVID-19, प्लेग, स्वाईन फ्लू, बर्ड फ्लू इत्यादी. हे सर्व जीवघेणे व्हायरस कोणत्या न कोणत्या प्राण्यामध्ये असतात आणि जेव्हा हे प्राणी माणसांद्वारे खाल्ले जातात किंवा कोणत्याही प्रकारच्या परिस्थिती मध्ये माणूस या प्राण्यांच्या जवळ येतो तेव्हा या व्हायरस ची लागण ही माणसाला होते.&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white;"&gt;&lt;div style="color: #222222; text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;तुम्हाला माहिती आहे का बर्ड फ्लू व्हायरस ने पक्ष्यांपासून जन्म घेतला आहे, स्वाइन फ्लू ने डुक्करांपासून जन्म घेतला, HIV AIDS व्हायरस ने चिंपांझी पासून जन्म घेतला आणि COVID-19 व्हायरस हा एका Bat (वटवाघूळ) पासून निघून त्याने एका पॅन्गोलिन ला infect केले आणि त्या नंतर त्या पॅन्गोलिन पासून हा व्हायरस माणसांमध्ये पसरला. तुम्हाला एकूण धक्का बसेल चीन मध्ये पॅन्गोलिन एक लोकप्रिय खाद्यपदार्थ आहे तेथील लोक पॅन्गोलिन ला आवडीने खातात.&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: red; font-weight: bold;"&gt;Read More: &lt;/span&gt;&lt;span&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/unknowndarksecretsofindianindependence.html"&gt;Unknown Dark secrets of indian independence ?&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: red; font-weight: bold;"&gt;Read More: &lt;/span&gt;&lt;span&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/emergencyinindia1975.html"&gt;Reason for emergency in India 1975 ?&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;आता असं म्हटलं जातं की COVID-19 व्हायरस सर्वात आधी वटवाघूळ पासून पॅन्गोलिन मध्ये पसरला आणि पॅन्गोलिन पासून माणसांमध्ये पसरला पण यांचा एकमेकांना संसर्ग होण्यासाठी या तिघांना म्हणजे&amp;nbsp;वटवाघूळ, पॅन्गोलिन आणि मानव हे एकाच ठिकाणी काही वेळ एकत्र येणे गरजेचे आहे. तुम्हाला एकूण धक्का बसेल वटवाघूळ, पॅन्गोलिन आणि मानव हे चीन मधील वुहान शहरातील Sea Food Market मध्ये एकत्र असतात. चीन मधील वुहान शहरातील Sea Food Market मध्ये जगातील 70% प्राणी हे विकले जातात.&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;Why so&amp;nbsp; many Epidemics originate in China ?&lt;/b&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;University of Houston च्या एका प्राध्यापकानुसार या Sea Food Market मध्ये जास्तकरून प्राणी हे पिंजऱ्यात एकावर एक ठेवले जातात, यामुळे एका प्राण्याचे बॉडी फ्लूएड जसे की लघवी, रक्त इत्यादी हे दुसऱ्या प्राण्यावर पडते त्यामुळे जर एखाद्या प्राण्याला कोणता संसर्ग असेल तर त्या आजाराचा संसर्ग हा दुसऱ्या प्राण्याला सहजपणे होतो आणि जर त्या प्राण्याला कोणतीही व्यक्ती खाणार किंवा स्पर्श करेल तर त्या संसर्गाची लागवन ही त्या व्यक्ती ला सुद्धा होणार. आता तुमच्यामधील काहींना प्रश्न पडला असेल की बाकीच्या देशांमध्ये सुद्धा असे market असतात तर त्यांच्यापासून असे आजार का नाही होत ? फक्त चीन मधून च का होतात ?&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiGNh_w0plpvU3WMYdi8fvhO7OIz7TMKxgfi2G-oKib6qtNk-3bzVsxTDZLH6mMxQQxU_lPCzTrAY2CNJYHd12kgiMupcIFqG-Z3mrbNvKJL7dKl-iCFThbVWA4tDTl6c3ZvNKMlSIp48k/s640/Wild+farming+Wet+markets+China.jpg.webp" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img alt="Wild Life Wet Markets in China" border="0" data-original-height="360" data-original-width="640" height="225" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiGNh_w0plpvU3WMYdi8fvhO7OIz7TMKxgfi2G-oKib6qtNk-3bzVsxTDZLH6mMxQQxU_lPCzTrAY2CNJYHd12kgiMupcIFqG-Z3mrbNvKJL7dKl-iCFThbVWA4tDTl6c3ZvNKMlSIp48k/w400-h225/Wild+farming+Wet+markets+China.jpg.webp" title="Wet Markets in China" width="400" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;&lt;span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; font-family: Calibri, sans-serif; font-size: 13.5pt; line-height: 107%;"&gt;Wet Markets in China&lt;/span&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &lt;/span&gt;मित्रानो याचे कारण असे आहे की बाकीच्या देशांमध्ये&amp;nbsp;असलेले&amp;nbsp;Wet Market आणि चीन मधील Wet Market यांच्या मध्ये खूप फरक आहे.जसे की बाकीच्या देशांमधील Wet Market मध्ये फक्त घरगुती (पाळीव) प्राणी विकले जातात पण चीन मधील Wet Market मध्ये पाळीव प्राण्यासोबत जंगली प्राणी आणि किडे सुद्धा विकले जातात. आता या जंगली प्राण्यांमध्ये असे खूप व्हायरस असू शकतात ज्यांची तपासणी अजून पण केली गेली नसेल. या जंगली प्राण्यांमध्ये असे पण प्राणी तुम्हाला बघायला मिळतील ज्यांना बाकी देशांमध्ये विकणे किंवा शिकार करणे बेकायदेशीर आहे पण चीन मध्ये असे नाही.&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;चीन मधील Wet Market मध्ये विकले जाणारे अर्ध्याहून जास्त प्राणी हे कायदेशीर स्वीकारलेले आहे. तुम्हाला कधी हा प्रश्न पडलाय का, की का चीन मध्ये खाण्यासाठी प्राणी आणि किडे वापरले जातात ? त्यांना खायला भाजीपाला मिळत नाही का ? या प्रश्नाचे उत्तर हे चीन च्या इतिहासात आहे. चला चीन चा थोडाफार इतिहास बघूया.&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;b&gt;History of China&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;1959 पासून 1961 पर्यंत चीन मध्ये The Great Chinese Famine सुरू होता. या कालावधी मध्ये चीन च्या अर्थ व्यवस्थेला खूप मोठा झटका बसला होता, चीन या झटक्यामुळे खूप वर्ष मागे जाणार होता ? या दुष्काळात चीन मधील 360 लाखांपेक्षा जास्त लोक हे मृत्युमुखी पडले आणि चीन हा पूर्ण पणे नष्ट होण्याच्या मार्गावर होता. त्यावेळेस चीन चा अन्न पुरवठा बघणारा कम्युनिस्ट पक्ष देशातील लाखो लोकांना भूकमारी पासून वाचवण्यासाठी असमर्थ होता यामुळे 1978 पर्यंत चीन ची आर्थिक स्थिती इतकी खालावली होती की चीन च्या सरकारने पराभव स्वीकारून Priavate Farming ला अनुमती दिली.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhOaGAF8kvfW_bjT9oOdjNzs2JNwUL0mEihILrI-n17Tk8JoTHuByDnzdHpPvh3Ojrd2u_FOAvizhZ6KsMXjnYny8DdWUMnpVODPNYO4mVogMLbwmIl9Q3xn5CAjY6ExJbiC8Ciy1hZs38/s640/Wet+Markets+China.jpg.webp" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img alt="Private Farming in china" border="0" data-original-height="360" data-original-width="640" height="225" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhOaGAF8kvfW_bjT9oOdjNzs2JNwUL0mEihILrI-n17Tk8JoTHuByDnzdHpPvh3Ojrd2u_FOAvizhZ6KsMXjnYny8DdWUMnpVODPNYO4mVogMLbwmIl9Q3xn5CAjY6ExJbiC8Ciy1hZs38/w400-h225/Wet+Markets+China.jpg.webp" title="Wet Markets in China" width="400" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;Private Farming in china&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;ul style="text-align: left;"&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;What is Private Farming in China&lt;/b&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &lt;/span&gt;Private Farming म्हणजे ज्यात शेतकरी प्राण्यांना एका ठराविक लेव्हल पर्यंत त्यांना एकत्र करून त्यांचे मांस, दूध, अंडी आणि त्यांच्यापासून बनणारी प्रत्येक वस्तू विकू शकतात आणि पैसे कमवू शकतात. चीन सरकारच्या या निर्णयामुळे तेथील सर्व व्यापारी, शेतकरी आणि मोठे मोठे उद्योजक हे high demand food जसे की कोंबड्या, डुक्कर हे वाढवू लागले त्यांना तयार करू लागले पण यामुळे लहान शेकऱ्यांना फायदा होत नव्हता म्हणून चीन सरकारने Wild Farming ला परवानगी दिली.&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;b&gt;What is Wild Farming ( Wild Life Farming )&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white;"&gt;&lt;div style="color: #222222; text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &lt;/span&gt;Wild Farming म्हणजे जंगली प्राण्यांना पकडून त्यांना जीवित किंवा त्या प्राण्यांना कापून त्यांना विकणे. या Wild Farming ची सुरवात ही खूप सामान्य झाली जसे की, घरातील साप किंवा मुंगूस, नाले आणि गटारीमधील कासव, आणि घराच्या जवळील वटवाघूळ यांना पकडून शेतकऱ्यांना चांगले पैसे मिळायचे आणि या प्राण्यांना पकडणे काही जास्त कठीण काम नव्हते.चीन सरकारने Wild Farming ला कधीच बंदी नाही घातली कारण त्यांच्या नागरिकांची दरिद्री ही कमी होत होती त्यांचे नागरिक त्यांच्या परिवाराचे पोट हे Wild Farming पासून च भरत होते आणि चीन च्या अर्थव्यवस्थेला Wild Farming ने परत चांगल्या परिस्थिती मध्ये आणले होते.&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;b&gt;Read More:&lt;/b&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/06/russiansleepexperiment.html"&gt;Russian Sleep Experiment real history&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;b&gt;Read More:&lt;/b&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/what%20is%20love%20how%20hormones%20work.html"&gt;What is love? Science behind love ?&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;चीन सरकार ला झालेल्या फायद्यामुळे चीन सरकार इतकी स्वार्थी झाली की त्यांनी पर्यावरण आणि Wild Life यांच्याकडे दुर्लक्ष केलं आणि 1988 मध्ये एक कायदा काढला त्यात त्यांनी अस म्हटलंय की चीन मधील प्रत्येक प्राणी हा चीन च्या मालकीचा आहे आणि चीन मध्ये Wild Farming आणि Trade ला सरकार सुरक्षा देईल आणि पाठिंबा दिला जाणार आणि त्यासोबत Wild life farming करणाऱ्या शेतकऱ्यांना सरकार स्वतः सुरक्षा प्रदान करेल.&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;या सर्व गोष्टींमुळे चिनी शेतकऱ्यांना पूर्ण स्वातंत्र्य मिळाले होते आता ते वेगवेगळ्या प्रकारचे प्राणी पकडून विकू लागले. यासर्वांना बघून बाकी शेतकरी सुद्धा या Wild Life Farming मध्ये आले. चिनी शेतकरी आता फक्त साप, वटवाघूळ, कोंबड्या, जंगली डुक्कर आणि कासव च विकत नव्हते आता ते मोर,&amp;nbsp; अस्वल, उंदीर, मगर यासारखे अनेक प्राणी ते विकू लागले.&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;b&gt;SARS Virus&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;आता जितके जास्त वेगवेगळ्या प्रजातीचे प्राणी तितके जास्त वेगवेगळ्या प्रकारचे आजार. जेव्हा 2002 मध्ये Severe Acute Respiratory Syndrome (SARS) हा आजार चीन मध्ये पसरू लागला तेव्हा या आजाराने 17 पेक्षा जास्त देशांना infect केले तेव्हा 800 च्या वर लोकांचे मृत्यु झाले. जेव्हा 2003 मध्ये वैज्ञानिकांनी SARS वर संशोधन केले तर तेव्हा त्यांना कळले की हा व्हायरस सर्वात आधी चीन मधील फोशन शहरातील Wet Market मधील Civet Cat नावाच्या प्राण्यांपासून जन्मला आहे. या बातमीनंतर चीन ने सर्व Wet Market बंद करून टाकले आणि Wild Life Farming बॅन करून दिली पण फक्त काही वेळेसाठी.&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;या घटनेनंतर चीन ने 54 प्राण्यांवरील बॅन हा काढून टाकला आणि तुम्हाला विश्वास नाही होणार या 54 प्राण्यांमध्ये Civet Cat सुद्धा होती. यानंतर 2004 पर्यंत प्राण्यांच्या या बाजाराची किंमत 100 बिलिअन चायनीज युआन झाली होती. या बाजाराच्या इतक्या मोठ्या किंमतीमुळे चीन सरकार हा बाजार सुरू ठेवते आणि 2016 मध्ये चीन सरकारने Wild Life Farming मध्ये वाघ आणि सिंह यांच्या सारख्या अनेक प्राण्यांचा समावेश केला.&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi29iirHul7dgzXTVsNL7or3VOw-gQAYTxgdxFBhK5L0WsU55uQUZiLEBU7SxMmO-2iY008oG_K60GixUdJs0PiVrX9JjzVBokZb50T_traY7vnAdGmNSAqvcDSKiv4vkJjGKFPo07zexA/s640/Wild+wet+markets+China.jpg.webp" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img alt="Private and wild life farming in china" border="0" data-original-height="360" data-original-width="640" height="225" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi29iirHul7dgzXTVsNL7or3VOw-gQAYTxgdxFBhK5L0WsU55uQUZiLEBU7SxMmO-2iY008oG_K60GixUdJs0PiVrX9JjzVBokZb50T_traY7vnAdGmNSAqvcDSKiv4vkJjGKFPo07zexA/w400-h225/Wild+wet+markets+China.jpg.webp" title="Wet markets in China" width="400" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;Wet markets in China&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;Peter Li (Professor in University of Houston) नुसार चीन मधील अर्ध्याहून जास्त लोक तर हे सर्व खात सुद्धा नाही कारण हे सर्व खूप महाग असतं. चीन मधील अमीर लोक च फक्त हे एक अधिमूल्य देऊन खातात. यामुळे Wet Markets हे महाग तर खूप जास्त आहे पण खूप छोटे आहेत. यावरून आपल्या अस समजतं की चीन सरकार ने अमीर लोकांच्या पैश्याना निवडलं त्यांच्या गरीब लोकांच्या आरोग्याकडे दुर्लक्ष करून आणि 2019 मध्ये चीन मधील एका Wet Market मधून Coronavirus ची उत्पत्ती झाली आणि चीन ने परत एक वेळा या wet markets आणि Wild Life Farming वर अनिश्चित काळासाठी बॅन लागू केला.&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;b&gt;Read More:&lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/chhatrapati%20shivaji%20mahraj%20history.html"&gt;&amp;nbsp;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/chhatrapati%20shivaji%20mahraj%20history.html"&gt;Who is Chhatrapati Shivaji Maharaj ? History of Swarajya ?&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif"&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/real%20photo%20of%20shivaji%20maharaj%20%20.html"&gt;&amp;nbsp;Chhatrapati Shivaji Maharaj Original Photo ?&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;जगातील सर्व संघटन हे चीन ला विनंती करत आहे की यासर्व गोष्टींवर कायमस्वरूपी निर्बंध लागू करा. आताच्या ताज्या रिपोर्ट नुसार चीन ने या सर्व गोष्टींवर कायमस्वरूपी निर्बंध तर लागू केले आहे. पण मित्रांनो चीन वर आपण किती विश्वास ठेवू शकतो. चीन भविष्यात पुन्हा या सर्व गोष्टी सुरू करू शकतो.जो पर्यंत चीन ला या Markets पासून पैसे मिळत राहतील तो पर्यंत हे सर्व Markets असेच सुरू राहतील आणि अश्या नवीन नवीन महामारी भविष्यात येतच राहतील.&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;मित्रांनो माहिती कशी वाटली आम्हाला कमेंट मध्ये कळवा आणि तुम्हाला जगबद्दल आश्चर्यकरणारे तथ्य माहिती करायचे असतील तर आताच आमच्या इन्स्टाग्राम पेज ला फॉलो करा. धन्यवाद!&amp;nbsp;&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;p&gt;&lt;/p&gt;

&lt;script type="application/ld+json"&gt;
{
  "@context": "https://schema.org",
  "@type": "Article",
  "mainEntityOfPage": {
    "@type": "WebPage",
    "@id": "https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/06/diseasesoriginatedfromchina.html"
  },
  "headline": "Why so many epidemics originate in China ? | China's Wet Markets Reality | Digital Infopedia",
  "description": "जगातील अर्ध्याहून जास्त आजारांचे जन्म चीन मधूनच का होतात ? या बद्दल Digital Infopedia आज तुम्हाला सांगणार आहे. चीन ने आज पर्यंत जगाला Asian Flu, Bird Flu, Justinian Plague, Black Dead, Spanish  Flu, SARS, HIV AIDS आणि COVID-19 या सारख्या महामारी भेट म्हणून दिल्या आहे.आज आम्ही तुम्हाला याच प्रश्नाचे उत्तर देणार आहोत की का चीन मधूनच जीवघेण्या आजारांचे जन्म होतात ?",
  "image": [
    "https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgIO-SM4kyxjmMDwUUMH4hA3SwoylPflX2D9EHByW5ViXmJFiOWU3X_QbxerKN0riFObcrysaIx-kH8wqhcpNl1FX56yWGoemABUTHyaHT6B5GO0biaVJcnL8dGMNFX4wJPQRSMdPclVyA/w640-h300/Epidemics+originated+from+China.jpg",
    "https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEizL9xMtvDNnLW7zJbyQuPebseKsiTLD7u21q62HWBegdlZgYvz8Az55XjIoRnWAr3il9SGQ5zZWN13BAn9i8oZOpTkp_WNLQJrzSavMxcuqWrZWx1FIH7fIT5ugKX65tvPbIzTf493tgw/w400-h269/Wild+farming+Wet+markets+China.jpg",
    "https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhHevvizeDAtFJxWXr7PaK5SueFupwyo0ApH0o0KWk3U1kwvSmPwR4DyOLgzJHZqETqh7lSSuSP3jf6_wqiYqqaL8e_YTh_JtGG6eU4pBj09h8aNSL1-3TiXOZMDMggENlcsPwNhv_ZxPo/w320-h229/Wet+Markets+China.jpg",
    "https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiRbiUA-oup18N67QqGEq21tjHEddeCzcroAuCxeCyiI1B9C6jqdiTDJpQKCW1tA9hmuB4c3h0z6wRUI4YwsADXJUKCuyBUVpjwD2YzPvd1eRD1YDbmBaCWLbBYlOYCgZQXdHKcY9q8OJM/w640-h430/Wild+wet+markers+China.jpg"
  ],  
  "author": {
    "@type": "Person",
    "name": "Paresh Kolte"
  },  
  "publisher": {
    "@type": "Organization",
    "name": "Digital Infopedia",
    "logo": {
      "@type": "ImageObject",
      "url": "https://3.bp.blogspot.com/-BaC0zecs3L0/YJt0lmV75zI/AAAAAAAAAKE/0nl8Bgoxv3oYBNLyOhjFtraBrzi8zEwXgCK4BGAYYCw/s1600/Logopit_1620800625715.png"
    }
  },
  "datePublished": "2021-06-05",
  "dateModified": "2021-06-05"
}
&lt;/script&gt;</description><link>https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/06/diseasesoriginatedfromchina.html</link><author>noreply@blogger.com (Digital Infopedia)</author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" height="72" url="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiktGm48__-O9OGvPujia3BYm_H0zQGpI1E5LloqV2cj4G5k-7g4UmxkmyL1JRCf6r-xjzv0ng32fJ5Ax_7eGVGV0HfjlB7ckxHrYEF71qQ7g0JrXzEYrzbMdMv1OuES2eRvEDtfO0Iftw/s72-w400-h225-c/Epidemics+originated+from+China.jpg.webp" width="72"/><thr:total>0</thr:total></item><item><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-6826629603800356241.post-9125472959920886433</guid><pubDate>Wed, 02 Jun 2021 12:28:00 +0000</pubDate><atom:updated>2021-07-23T15:46:09.566+05:30</atom:updated><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">digital infopedia</category><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">History</category><title>Russian Sleep Experiment | Russian Sleep Experiment Real History | Soviet Sleep Experiment | Digital Infopedia</title><description>&lt;p&gt;&amp;nbsp;&lt;b&gt;&lt;span style="color: #990000; font-size: large;"&gt;The Russian Sleep Experiment | Russian Sleep Experiment Real History | Soviet Sleep Experiment | Digital Infopedia&lt;span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;a name='more'&gt;&lt;/a&gt;&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;नमस्कार, Digital Infopedia आज तुम्हाला विज्ञानाच्या अश्या प्रयोगाबद्दल सांगणार आहे त्या प्रयोगातून तुम्हाला मानवातील राक्षसीवृत्ती कशी वाढत जातेय ते तुम्हाला कळणार आहे. काही वर्षांपासून इंटरनेट वर&amp;nbsp; The Russian Sleep Experiment च्या नावाने विडिओ हे व्हायरल होत आहे त्यातील तुम्ही काही बघितले पण असतील, किंवा तुम्ही या प्रयोगाबद्दल वाचले असेल. आज आम्ही तुम्हाला या प्रयोगामागील खरा इतिहास सांगणार आहोत.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjzdbyu8BKWYRIm9lliVvseLhijTiVt9fzo-bnOquRcyZdtxiSBYFr0GSuWio_kKQ_nf401QW089tyaxdhWqFlSsDcOiZHFGZ-fmVYP1sGA8qdcg_Zz5fsixd4ET6_X1yesO2BD51tFYkg/s640/The+Russian+sleep+Experiment.jpg.webp" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img alt="Soviet Sleep experiment" border="0" data-original-height="360" data-original-width="640" height="225" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjzdbyu8BKWYRIm9lliVvseLhijTiVt9fzo-bnOquRcyZdtxiSBYFr0GSuWio_kKQ_nf401QW089tyaxdhWqFlSsDcOiZHFGZ-fmVYP1sGA8qdcg_Zz5fsixd4ET6_X1yesO2BD51tFYkg/w400-h225/The+Russian+sleep+Experiment.jpg.webp" title="The Russian Sleep Experiment" width="400" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;The Russian Sleep Experiment&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;/p&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;1940 मध्ये सोव्हिएत युनियन ने दुष्मन सेनेतील 5 वेगवेगळ्या वयाच्या कैद्यांना या प्रयोगासाठी निवडण्यात आले. या 5 कैद्यांना 30 दिवसांसाठी एका खोलीमध्ये बंद करण्यात आले या अटीवर जर तुम्ही सर्व कैदी 30 दिवसांसाठी या खोलीत 30 दिवस न झोपता आमच्या प्रयोगासाठी सहकार्य कराल तर तुम्हाला 31 व्या दिवशी तुमच्या देशात सोडून देण्यात येईल. या सर्व गोष्टी नंतर त्यांना अश्या खोलीत ठेवण्यात आले ज्यामध्ये&amp;nbsp; जेवणाची सोय, पिण्याचे पाणी, शौचालय, आणि काही वाचण्यासाठी पुस्तके होते पण त्या खोलीत बसण्यासाठी आणि झोपण्यासाठी कोणत्याही प्रकारची सुविधा उपलब्ध करून दिली नाही आणि त्या 5 कैद्यांवर नजर ठेवण्यासाठी आणि प्रयोगाचे निरीक्षण करण्यासाठी त्या ठिकाणी दोन One Way Mirror लावण्यात आले, कारण त्याकाळी कोणत्याही प्रकारचे CCTV कॅमेरा नव्हते.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;"&gt;त्या पाच कैद्यांना झोप येऊ नये म्हणून शास्त्रज्ञांनी त्या खोलीत एक विषारी वायू हा ऑक्सिजन सोबत सोडला. हा वायू हा chemical stimulate पासून बनलेला होता आणि हा वायू कोकेन ड्रग सारखेच काम करतो असे त्या शास्त्रज्ञांचे म्हणणे होते. पाहिले चार दिवस हे निघून गेले होते आणि ते सर्व कैदी हे न झोपता सुध्दा नॉर्मल होते त्यांच्या मध्ये काही जास्त फरक हा शास्त्रज्ञांना निरीक्षणामध्ये आढळून आले नाही. पण पाचव्या दिवसापासून त्या कैद्यांची अस्वस्थता वाढू लागली आणि नवव्या दिवशी त्या कैद्यांपैकी एका कैदीचे मानसिक संतुलन खराब झाले आणि तो 3 ते 4 तास जोर जोराने ओरडू लागला त्याच्या ओरडण्यामुळे त्याच्या गळ्यातील vocal cords हे फुटून गेले.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;/p&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: red; font-weight: bold;"&gt;Read More : &lt;/span&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/unknowndarksecretsofindianindependence.html"&gt;Unknown dark secrets of indian independence&lt;/a&gt;&lt;b&gt;.&lt;/b&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&amp;nbsp;&lt;/span&gt; &lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/search/label/mcq?&amp;amp;max-results=5"&gt;Competitive Exams related MCQ&amp;nbsp;&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;"&gt;शास्त्रज्ञांनी जो वायू सोडला होता त्या वायू चा प्रभाव हा बाकी कैद्यांवर सुद्धा होतांना दिसू लागला. त्यामुळे ते सर्व कैदी हे काही न काही पुटपुटत असत आणि असामान्य हालचाली करू लागले. शास्त्रज्ञ रोज त्या खोलीमध्ये तो विषारी वायू सोडायचे आणि त्या वायू चे प्रमाण हे दिवसेंदिवस शास्त्रज्ञ हे वाढवत होते. एक दिवस त्या कैद्यांपैकी एका कैदी ने त्यांना दिलेले पुस्तक फाडून त्या पुस्तकाची पाने ही काचांवर चिपकविले. यामुळे शास्त्रज्ञांना खोलीच्या आतील हालचाली या दिसत नव्हत्या. यानंतर खोलीमध्ये शांतता पसरली, पण शास्त्रज्ञांना खोलीमधील ऑक्सिजन लेव्हल मुळे खोलीतील हालचाली समजत होत्या.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;"&gt;जेव्हा खोलीमधून कोणत्याच प्रकारचा आवाज येत नव्हता तेव्हा शास्त्रज्ञांना असे वाटले की आता ते सर्व कैदी हे मरणाच्या वाटेवर आहे म्हणून त्यांनी त्या खोलीतील तो विषारी वायू हा काढून टाकला आणि ती खोली open केली आणि त्या कैद्यांना शास्त्रज्ञ येताय अशी सूचना केली तसाच खोलीमधून भयानक आवाज यायला सुरुवात झाली आणि त्या कैद्यांमधून एका कैदी ने म्हटले आम्हला स्वातंत्र्य नकोय, आम्हाला इथंच राहायचे आहे, त्या कैद्यांना त्या खोलीत मजा येऊ लागली. ते सर्व कैदी शास्त्रज्ञांना भीक मागू लागले की तो वायू परत खोली मध्ये सोडा, हे ऐकून सर्व शास्त्रज्ञ विचार करायला लागले, की आता काय करायचं?&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjvxiCsMWdWhK-jgfdeO0-Exgo56dDLvdy4fBefQkFgwxP-_-F2I2i-FvTrjYPTZxJO3YMNVptJswz4OYxBw7kxer3QUsDEWi7uLfM33WAQ3RZ75_dwWuh_XAOwS5LSlnyy6jgyyNt6l5M/s640/Russian+Sleep+Experiment.jpg.webp" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img alt="Soviet Sleep experiment" border="0" data-original-height="360" data-original-width="640" height="225" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjvxiCsMWdWhK-jgfdeO0-Exgo56dDLvdy4fBefQkFgwxP-_-F2I2i-FvTrjYPTZxJO3YMNVptJswz4OYxBw7kxer3QUsDEWi7uLfM33WAQ3RZ75_dwWuh_XAOwS5LSlnyy6jgyyNt6l5M/w508-h225/Russian+Sleep+Experiment.jpg.webp" title="The Russian Sleep Experiment" width="508" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;Russian Sleep Experiment&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;ज्या Morphine च्या एका इंजेक्शन ने व्यक्ती बेशुद्ध होतो असे 8 ते 9 इंजेक्शन दिल्यानंतर पण ते सर्व कैदी हे शुद्धी मध्ये होते आणि डॉक्टरांना विनंती करत होते की ते शुद्धीमध्ये असतांनाच त्यांचे operation करण्यात यावे. जसे जसे डॉक्टर्स operation करत होते तसे तसे ते कैदी जोर जोराने हसत होते. हे operation करतांना 5 पैकी 3 कैद्यांचा मृत्यू झाला. इतके झाल्यानंतर पण या research ला इथं थांबविण्यात आले नाही सोव्हिएत युनियन च्या कमांडर ने या प्रयोगाला आणखी काही वेळ सुरू ठेवण्याचे आदेश दिले कारण त्यांना बघायचे होते की वाचलेल्या दोन कैद्यांना जर परत त्या खोलीमध्ये ठेवले तर काय होईल.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;शास्त्रज्ञांना आता हा प्रयोग थांबवायचा होता पण कमांडर च्या आदेशामुळे त्यांना हा प्रगोग करावा लागत होता. आता त्या दोन कैद्यांसोबत 3 शास्त्रज्ञांना सुद्धा त्या खोलीत ठेवण्यात आले. जेव्हा त्या 2 कैद्यांना खोलीत नेण्यासाठी टेबल ला बांधले जात होते तेव्हा ते खूप हालचाल करू लागले, तिथून पळायचा प्रयत्न करू लागले पण जसे त्यांना सांगितले की पुन्हा तुम्हाला त्या खोलीत ठेवण्यात येईल. हे ऐकताच ते कैदी शांत झाले. हे बघून त्या 3 शास्त्रज्ञांपैकी एक शास्त्रज्ञ हा घाबरून गेला,त्याला या कैदींसोबत राहायचे नव्हते म्हणून त्याने सोव्हिएत युनियन च्या कमांडर ला गोळी&amp;nbsp; मारून हत्या केली.&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white;"&gt;&lt;div style="color: #222222; text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;या घटनेनंतर त्या शास्त्रज्ञाने त्या दोन पैकी एका कैदी ला विचारले की कोण आहेस तू ? त्या कैदीने खूप विचित्र उत्तर दिले की मी तुझ्याच अंदरची सावली आहे, त्या सावली ला तुम्ही कधीच बाहेर येऊ नाही देत. मी तुमच्यामधील वाईटपणा आहे. हे एकूण शास्त्रज्ञ घाबरला आणि त्याच घाई गडबडीत त्याने त्याच्यासोबतचे दोन शास्त्रज्ञ आणि त्या दोन कैदींची गोळी मारून हत्या केली आणि स्वतः आत्महत्या करून टाकली. या सोबत हा प्रयोग इथंच संपला आणि अस म्हणतात या घटनेनंतर असा प्रयोग पुन्हा कोणत्याच व्यक्ती वर नाही केला गेला.&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #222222; text-align: justify;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt; &lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/real%20photo%20of%20shivaji%20maharaj%20%20.html" style="color: #222222;"&gt;Chhatrapti Shivaji Maharaj Original Photo&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/emergencyinindia1975.html" style="color: #222222;"&gt; Reason for Emergency in India 1975&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #222222; text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="text-align: left;"&gt;पण 2009 मध्ये Creepypasta Wiki नावाच्या वेबसाईट वर एका अनोळखी अकाउंट द्वारे या प्रयोगाला जगासमोर आणण्यात आले आणि असा दावा केला गेला की हा असा प्रयोग होता जो मुद्दामून जगापासून लपविण्यात आला. मित्रानो ही झाली प्रयोगाबद्दल माहिती.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;br style="background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;" /&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;आता आपण बघूया या प्रयोगात किती सत्य आहे. जेव्हा या प्रयोगाबद्दल रशियन गव्हर्नमेंट ला विचारण्यात आले तेव्हा त्यांनी स्पष्टपणे नकार दिला. जर आपण वैज्ञानिक दृष्टिकोनाद्वारे बघितले तर या गोष्टींमध्ये अस सांगितले आहे की त्या कैद्यांच्या operation च्या वेळेस त्यांच्या हृदयात हवा गेल्यानंतर सुद्धा ते खूप वेळ जीवंत होते, पण असं होऊच शकत नाही, जर मानवाच्या हृदयात थोडी पण हवा गेली तर त्याच वेळी त्याचा मृत्यू हा हृदय विकाराच्या झटक्याने होईल. जर त्या 2 कैदींच्या हृदयात हवा होतील तर ते इतके दिवस कस काय जीवंत राहिले? आणि आजपर्यंत कोणत्याही प्रकारचा stimulate ड्रग हा अश्या प्रकारचा प्रभाब पडताना नाही मिळाला आहे की मानवाला&amp;nbsp; वेदना झाल्यावर त्याला मजा येईल. इथंच हा प्रयोग नापास होतो ? ही घटना कोणीतरी लिहिलेली आहे ही घटना सत्य नाही.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp; तुम्हाला माहिती आवडली&amp;nbsp; असल्यास माहिती शेअर कर, तुम्हला आश्चर्यचकित करणारे फॅक्टस माहिती करायचे असतील तर आमच्या इंस्टाग्राम पेज ला आताच फॉलो करा. धन्यवाद!&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="yj6qo" style="background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; font-size: small;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;


&lt;script type="application/ld+json"&gt;
{
  "@context": "https://schema.org",
  "@type": "Article",
  "mainEntityOfPage": {
    "@type": "WebPage",
    "@id": "https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/06/russiansleepexperiment.html"
  },
  "headline": "Russian Sleep Experiment | Russian Sleep Experiment Real History | Soviet Sleep Experiment | Digital Infopedia",
  "description": "Digital Infopedia आज तुम्हाला विज्ञानाच्या अश्या प्रयोगाबद्दल सांगणार आहे त्या प्रयोगातून तुम्हाला मानवातील राक्षसीवृत्ती कशी वाढत जातेय ते तुम्हाला कळणार आहे. काही वर्षांपासून इंटरनेट वर  The Russian Sleep Experiment च्या नावाने विडिओ हे व्हायरल होत आहे त्यातील तुम्ही काही बघितले पण असतील, किंवा तुम्ही या प्रयोगाबद्दल वाचले असेल. आज आम्ही तुम्हाला या प्रयोगामागील खरा इतिहास सांगणार आहोत.",
  "image": [
    "https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgABo-0Vk5s03tOk-DUwZuv2K-KWXmA3hBGArqON27YkS6yFKPJDeSdEkqFQ-7Namaosspu8xiP-uD554tawi3uhmY8D7ryB2vcKTg3omXI6Bis-tqzHF54ViJc5Cjyk83JnI5xhIy8qOA/w640-h360/The+Russian+sleep+Experiment.jpg",
    "https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhJ7sLxvfyiRNUipXFahL3HcnW-_jhfQGhIUQ90oDhrYsHiFNXTpjv3HWGqMO5ksoh9R8GPGrEU3dYYizCU2lLBXShxnwje918_UQsoT-OSBHqIAqmecKqqG42K0fUHNtN0nXoSDuRqot4/w640-h216/Russian+Sleep+Experiment.jpg"
  ],  
  "author": {
    "@type": "Person",
    "name": "Paresh Kolte"
  },  
  "publisher": {
    "@type": "Organization",
    "name": "Digital Infopedia",
    "logo": {
      "@type": "ImageObject",
      "url": "https://3.bp.blogspot.com/-BaC0zecs3L0/YJt0lmV75zI/AAAAAAAAAKE/0nl8Bgoxv3oYBNLyOhjFtraBrzi8zEwXgCK4BGAYYCw/s1600/Logopit_1620800625715.png"
    }
  },
  "datePublished": "2021-06-02",
  "dateModified": "2021-06-03"
}
&lt;/script&gt;</description><link>https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/06/russiansleepexperiment.html</link><author>noreply@blogger.com (Digital Infopedia)</author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" height="72" url="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjzdbyu8BKWYRIm9lliVvseLhijTiVt9fzo-bnOquRcyZdtxiSBYFr0GSuWio_kKQ_nf401QW089tyaxdhWqFlSsDcOiZHFGZ-fmVYP1sGA8qdcg_Zz5fsixd4ET6_X1yesO2BD51tFYkg/s72-w400-h225-c/The+Russian+sleep+Experiment.jpg.webp" width="72"/><thr:total>0</thr:total></item><item><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-6826629603800356241.post-1897249217813643931</guid><pubDate>Sun, 30 May 2021 11:46:00 +0000</pubDate><atom:updated>2021-10-03T19:09:55.467+05:30</atom:updated><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">digital infopedia</category><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">mcq</category><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">quiz</category><title>General Knowledge Questions 2021 | Gk questions | MPSC, UPSC, SSC CGL, SBI. IBPS | Set 1 |</title><description>&lt;h2&gt;&lt;span style="color: #741b47;"&gt;General&amp;nbsp; Knowledge Questions 2021 | Gk Questions 2021 | MPSC, UPSC, SSC CGL, SBI, IBPS | Set 1 | Level Easy | Digital Infopedia&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&lt;a name='more'&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h2&gt;&lt;div&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;&lt;span&gt;&lt;span style="font-size: 13.5pt;"&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 13.5pt;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 13.5pt;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;We bring to you&amp;nbsp; useful general knowledge for Competitive exams, like MPSC, UPSC, SSC CGL, RRB, SBI exams, IBPS exams and RBI. Although the following questions are in Hindi language, because Hindi language is used more in competitive exams. But you can translate this questions in your language you want. Translate option is given on our website.&lt;span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;h3 style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;General Knowledge Questions 2021 (GK 2021)&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;General knowledge is very important to you in exam, you are taught general knowledge from first standard to graduation level courses and the same knowledge&amp;nbsp;you can use in future. As new sets of multiple choice questions are uploaded on the website, the&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;difficulty&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;level&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;will also&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;increases&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;of multiple choice questions.&amp;nbsp;&lt;span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;h3 style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;span&gt;&lt;span color="rgba(0, 0, 0, 0.87)" face="Roboto, Arial, sans-serif" style="background-color: white; letter-spacing: 0.25px; text-align: left;"&gt;GK topics that make hard questions for competitive exams&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt;&lt;/div&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;/p&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;div&gt;&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiQBEvQE4ZDFycm2HnHwX_FNlrXBoRY3wpI7CU6Ipnssmq-Gn9h7mQiXa1QaIumzdyU_D81k33smlZ8C6g2QGD7NqAQHuRnRf-ZkhIuFkPY_dTdpf7ZBgHeuaTyrdts62tknLekTp2DzlQ/s640/General+Knowledge+Quiz.jpg.webp" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img alt="General Knowledge Questions." border="0" data-original-height="360" data-original-width="640" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiQBEvQE4ZDFycm2HnHwX_FNlrXBoRY3wpI7CU6Ipnssmq-Gn9h7mQiXa1QaIumzdyU_D81k33smlZ8C6g2QGD7NqAQHuRnRf-ZkhIuFkPY_dTdpf7ZBgHeuaTyrdts62tknLekTp2DzlQ/w320-h180/General+Knowledge+Quiz.jpg.webp" title="General Knowledge Multiple Choice Questions" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;&lt;span face="Calibri, sans-serif" style="font-size: 13.5pt; line-height: 107%;"&gt;General
Knowledge Questions&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;/p&gt;&lt;ul&gt;&lt;li class="MsoNormal" style="line-height: normal; mso-list: l0 level1 lfo1; mso-margin-bottom-alt: auto; mso-margin-top-alt: auto; tab-stops: list .5in;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; font-size: 18pt; mso-fareast-font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;;"&gt;General Knowledge Questions Set 1&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/li&gt;&lt;ul type="disc"&gt;&lt;li class="MsoNormal" style="line-height: normal; mso-list: l0 level1 lfo1; mso-margin-bottom-alt: auto; mso-margin-top-alt: auto; tab-stops: list .5in;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; font-size: 13.5pt; mso-fareast-font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;;"&gt;Level:&amp;nbsp;&lt;span style="color: red;"&gt;Easy&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;span style="font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; font-size: 12pt; mso-fareast-font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;;"&gt;&lt;o:p&gt;&lt;/o:p&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li class="MsoNormal" style="line-height: normal; mso-list: l0 level1 lfo1; mso-margin-bottom-alt: auto; mso-margin-top-alt: auto; tab-stops: list .5in;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: #2b00fe; font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; font-size: 13.5pt; mso-fareast-font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;;"&gt;Multiple Choice Questions 2021 (Gk Quiz 2021)&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/ul&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;p&gt;&lt;/p&gt; 


&lt;html&gt;
   &lt;head&gt;
      &lt;title&gt;C Programming Language Output this code Quizzes 1&lt;/title&gt;
    
                &lt;link href="https://sharecodepoint.in/sharecodepoint-website-data/quizze-files/sharecodepoint.css" rel="stylesheet" type="text/css"&gt;&lt;/link&gt;
                
 
    &lt;script src="https://sharecodepoint.in/sharecodepoint-website-data/quizze-files/jquery-1.9.1.min.js"&gt;&lt;/script&gt;
    
     &lt;script type="text/javascript"&gt;
	$(document).ready(function() {
    $('label').click(function() {
        $('label').removeClass('worngans');
        $(this).addClass('worngans');
    });
});
	&lt;/script&gt;
   
    
   &lt;/head&gt;
&lt;body&gt;
  &lt;div class="scp-quizzes-main"&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;1. विश्व का सबसे बड़ा लोकतंत्र देश कौन सा है ?&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="भारत" name="question1" type="radio" /&gt; &lt;label for="भारत"&gt;1. भारत&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question1" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;2. अमेरिका&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question1" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;3. इंग्लंड&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question1" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;4. रशिया&lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;2. भारत के दक्षिण में कौन सा महासागर है ?&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question2" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;1. पॅसिफिक महासागर&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question2" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;2. अटलांटिक महासागर&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="हिंदी महासागर" name="question2" type="radio" /&gt; &lt;label for="हिंदी महासागर"&gt;3. हिंदी महासागर&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question2" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;4. इस में से कोई नही&lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;3. भारत का राष्ट्रीय पशु कौन सा है ?&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question3" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;1. हाथी&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question3" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;2. शेर&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="बाघ" name="question3" type="radio" /&gt; &lt;label for="बाघ"&gt;3. बाघ&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question3" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;4. जिराफ़&lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;4. भारत का राष्ट्रीय पक्षी कौन सा है ?&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question4" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;1. बाज&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="मोर" name="question4" type="radio" /&gt; &lt;label for="मोर"&gt;2. मोर&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question4" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;3. कबुतर&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question4" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;4. हंस&lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;5. भारत का राष्ट्रीय फूल क्या है ?&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question5" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;1. गुलाब&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question5" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;2. जसवंती&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="कमल" name="question5" type="radio" /&gt; &lt;label for="कमल"&gt;3. कमल&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question5" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;4. मोगरा&lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;6. भारत का राष्ट्रीय वृक्ष कौन सा है ?&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question6" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;1. आम&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question6" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;2. पिपल&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question6" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;3. सागौन&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="बरगद" name="question6" type="radio" /&gt; &lt;label for="बरगद"&gt;4. बरगद&lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;7. भारत का राष्ट्रीय खेल क्या है ?&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question7" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;1. कबड्डी&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="हॉकी" name="question7" type="radio" /&gt; &lt;label for="हॉकी"&gt;2. हॉकी&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question7" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;3. क्रिकेट&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question7" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;4. बॅडमिंटन&lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;8. भारत की राष्ट्रीय नदी कौन सी है ?&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question8" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;1. गोदावरी&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question8" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;2. यमुना&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question8" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;3. नर्मदा&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="गंगा" name="question8" type="radio" /&gt; &lt;label for="गंगा"&gt;4. गंगा&lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;9. क्षेत्रफल की दृष्टी से भारत का सबसे बड़ा राज्य कौन सा है ?&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="राजस्थान" name="question9" type="radio" /&gt; &lt;label for="राजस्थान"&gt;1. राजस्थान&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question9" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;2. मध्य प्रदेश&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question9" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;3. उत्तर प्रदेश&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question9" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;4. महाराष्ट्र&lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
    &lt;div class="scp-quizzes-data"&gt;
      &lt;h3&gt;10. भारत में सार्वजनिक क्षेत्र का सबसे बड़ा बैंक कौन सा है ?&lt;/h3&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question10" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;1. बँक ऑफ महाराष्ट्र&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question10" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;2. सेंट्रल बँक ऑफ इंडिया&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input name="question10" type="radio" /&gt; &lt;label&gt;3. एचडीफसी बँक&lt;/label&gt;&lt;br /&gt;
      &lt;input id="स्टेट बँक ऑफ इंडिया" name="question10" type="radio" /&gt; &lt;label for="स्टेट बँक ऑफ इंडिया"&gt;4. स्टेट बँक ऑफ इंडिया&lt;/label&gt;
    &lt;/div&gt;
  &lt;/div&gt;
&lt;/body&gt;
&lt;/html&gt;</description><link>https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/gk mcq questions.html</link><author>noreply@blogger.com (Digital Infopedia)</author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" height="72" url="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiQBEvQE4ZDFycm2HnHwX_FNlrXBoRY3wpI7CU6Ipnssmq-Gn9h7mQiXa1QaIumzdyU_D81k33smlZ8C6g2QGD7NqAQHuRnRf-ZkhIuFkPY_dTdpf7ZBgHeuaTyrdts62tknLekTp2DzlQ/s72-w320-h180-c/General+Knowledge+Quiz.jpg.webp" width="72"/><thr:total>0</thr:total></item><item><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-6826629603800356241.post-7878217059175660857</guid><pubDate>Sat, 29 May 2021 13:07:00 +0000</pubDate><atom:updated>2021-07-09T16:07:38.091+05:30</atom:updated><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">digital infopedia</category><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">Research</category><title>Chhatrapati Shivaji Maharaj Original Photo | shivaji maharaj photo | Digital Infopedia</title><description>&lt;p&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span style="color: #660000; font-family: georgia;"&gt;&lt;b&gt;Chhatrapati Shivaji Maharaj Real Photo | Shivaji maharaj image| Original photo of shivaji maharaj in London Museum | Digital Infopedia&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;a name='more'&gt;&lt;/a&gt;&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: georgia;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;नमस्कार, Digital Infopedia आज तुम्हाला सोशल मीडिया वर छत्रपती शिवाजी महाराजांचा लंडन संग्रालयातील खरा फोटो म्हणून व्हारयल पोस्ट मागील रिऍलिटी चेक करून ती पोस्ट खरी आहे कि खोटी हे सांगणार आहे. छत्रपती शिवाजी महाराजांना महाराष्ट्राचे आराध्य दैवत म्हणून ओळखले जाते. त्यामुळे लोक महाराजांच्या&amp;nbsp; नावाने काही&amp;nbsp; पण गोष्टी या सोशल मीडिया वर पोस्ट करतात. लोक हे सुद्धा बघत नाही कि ती पोस्ट खरी आहे कि खोटी फक्त लाईक्स&amp;nbsp; आणि followers साठी लोक Fake&amp;nbsp; News&amp;nbsp; सुद्धा पसरवताय.&amp;nbsp; चला आपण आता बघूया कि महाराजांचा खरा फोटो म्हणून व्हायरल झालेली पोस्ट कितपत खरी आहे.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&lt;span style="font-family: georgia;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;span&gt;&lt;span style="font-family: georgia;"&gt;&lt;div&gt;&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhaSVEOtM9KhaYL1_Z2NegBiY-RHsZNYNOCe3xTUQnQmp9asFXiJ1GeSdFKW4Tez8Rg5QKWo7ptNZw4IX-G1qEl5yVRD_qSRGulIF2H9UgEIau5s8s3A2P1IP5akk7NFlZJ-f0ps_6SN8I/s640/Real_Photo_of_shivaji_maharaj.jpg.webp" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img alt="Original Photo of Shivaji Maharaj" border="0" data-original-height="360" data-original-width="640" height="225" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhaSVEOtM9KhaYL1_Z2NegBiY-RHsZNYNOCe3xTUQnQmp9asFXiJ1GeSdFKW4Tez8Rg5QKWo7ptNZw4IX-G1qEl5yVRD_qSRGulIF2H9UgEIau5s8s3A2P1IP5akk7NFlZJ-f0ps_6SN8I/w400-h225/Real_Photo_of_shivaji_maharaj.jpg.webp" title="Real photo of Shivaji Maharaj in London Museum" width="400" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;&lt;span style="font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: EN-US; mso-bidi-language: HI; mso-fareast-font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;; mso-fareast-language: EN-US;"&gt;Original
photo of Shivaji Maharaj in London Museum&lt;/span&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp; सोशल मीडिया वर व्हायरल पोस्ट मध्ये काय दावा केला आहे ते बघूया.&amp;nbsp;&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: georgia;"&gt;&lt;span&gt;&lt;/span&gt;&lt;b&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp;दावा: &lt;/b&gt;&amp;nbsp;छत्रपती शिवाजी महाराजांचा हा खरा फोटो आहे आणि हा फोटो लंडन संग्रालयात ठेवलेला आहे.&amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;br /&gt;पोस्ट मध्ये दाखवलेला फोटो हा तुम्ही खाली बघू शकतात.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;/p&gt;&lt;span style="font-family: georgia;"&gt;&lt;div&gt;&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjWfD0RgkKDuY8jdHWjjRmcmnYLN03b7mFbiDf-3Tst7ilAGbwd4uNS-wp9naokJ4ut6z0bE3Zb_LopnI9DfcxD4EXh-w4g5o3-Xy8zX4ai-axg1-A4QTs_OidTBN7RH6KTVKDFd5Nn4Dg/s320/real+photo+of+shivaji+mahraj.jpg.webp" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img alt="Real photo of shivaji maharaj" border="0" data-original-height="320" data-original-width="240" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjWfD0RgkKDuY8jdHWjjRmcmnYLN03b7mFbiDf-3Tst7ilAGbwd4uNS-wp9naokJ4ut6z0bE3Zb_LopnI9DfcxD4EXh-w4g5o3-Xy8zX4ai-axg1-A4QTs_OidTBN7RH6KTVKDFd5Nn4Dg/w240-h320/real+photo+of+shivaji+mahraj.jpg.webp" title="Post claiming this is the  real picture of shivaji maharaj" width="240" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;&lt;span style="font-family: Georgia, serif; line-height: 107%;"&gt;Real Picture of Shivaji Maharaj&lt;/span&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp; &lt;b&gt;वास्तविकता : &lt;/b&gt;लंडन संग्रालयात छत्रपती शिवाजी महाराजांचे चित्र आहे हे खरे आहे पण पोस्ट मध्ये दाखविल्याप्रमाणे चित्र हे लंडन संग्रालयात नाही. म्हणून पोस्ट मध्ये केलेला दावा आहे पूर्णपणे खोटा आहे . तुम्ही जर महाराजांचे चित्र म्हणून हि खोटी पोस्ट शेअर करत असाल तर सावधान तुम्ही एक fake&amp;nbsp; news&amp;nbsp; &amp;nbsp;पसरवत आहे.&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;/p&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-family: georgia; font-size: medium;"&gt;&lt;b&gt;Original photo of Shivaji Maharaj in London Museum&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: georgia;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp; जेव्हा आम्ही या चित्राचा शोध " ब्रिटिश म्युझियम " या वेबसाईटवर घेतला तेव्हा आम्हला या चित्रासह पेंटिंग आढळली नाही. लंडन संग्रालयात छत्रपती शिवाजी महाराजांची चित्रकला आहे ही गोष्ट खरी आहे, तथापि लंडन संग्रालयात असलेल्या चित्रातील चित्र व्हायरल पोस्ट मध्ये दर्शविले नाही. "ब्रिटिश म्युझिअम" या वेबसाईट च्या "भारतीय राजकुमारांचे पोर्ट्रेट" अल्बमच्या आत एक छत्रपती शिवाजी पेंटिंग आहे आणि ती&amp;nbsp;पेंटिंग तुम्ही खाली बघू शकतात.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgdldmLbSmPeI4M5TBBtKv-_Bh18j1VK9tqaMAAd0OW5sKfO0U4jxPYm5jtckhFBg6OcLBu2KM1su-yi7f74Xq5zOXIq6OPNUnAJ8MWGZhbId6RvnE90YOskwm84nyJLk9pPpntx6PRJRQ/s640/British+Museum+shivaji+maharaj+real+photo.png.webp" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img alt="Shivaji maharaj portrait in Landon Museum" border="0" data-original-height="360" data-original-width="640" height="360" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgdldmLbSmPeI4M5TBBtKv-_Bh18j1VK9tqaMAAd0OW5sKfO0U4jxPYm5jtckhFBg6OcLBu2KM1su-yi7f74Xq5zOXIq6OPNUnAJ8MWGZhbId6RvnE90YOskwm84nyJLk9pPpntx6PRJRQ/w640-h360/British+Museum+shivaji+maharaj+real+photo.png.webp" title="Shivaji maharaj original photo" width="640" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;&lt;span style="font-family: Calibri, sans-serif; font-size: 13.5pt; line-height: 107%;"&gt;Credit
: British Museum Landon&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;span style="font-family: georgia;"&gt;&lt;span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: georgia;"&gt;&lt;span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp; छत्रपती शिवाजी महाराजांच्या&amp;nbsp; खऱ्या फोटोचा शोध घेताना आम्हाला असाच एक फोटो "भारत ज्ञान" या ब्लॉग वेबसाईट&amp;nbsp; वर प्रकाशित झालेल्या लेखात सापडला. इतिहासकार व्ही. एस. बेंद्रे यांनी शोधलेल्या छत्रपती शिवाजी महाराजांचा एकमेव थेट स्केच हा&amp;nbsp; या व्हायरल फोटो मध्ये नमूद केला गेला आहे.&amp;nbsp; परंतु आम्हाला आढळले कि हि चित्रकला व्ही. एस. बेंद्रे यांनी शोधलेली नाही . वासुदेव सीताराम बेंद्रे हे महाराष्ट्रातील सुप्रसिद्ध इतिहासकार आहेत, जे छत्रपती&amp;nbsp; संभाजी महाराज, संत तुकाराम महाराज आणि छत्रपती शिवाजी महाराज याच्या संशोधन आणि शोधांसाठी प्रसिद्ध आहेत. छत्रपती शिवाजी महाराजांचा खरा फोटो हा ज्याला मिळाला तीच ती&amp;nbsp;व्यक्ती इ.स. 1664 मध्ये सुरतचे डच गव्हर्नर वॉंन&amp;nbsp; व्हॅलेंटाईन यांनी छत्रपती शिवाजी&amp;nbsp; महाराज आणि इतर राजपुतांच्या चित्रांना सुरवात केली&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;/p&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-family: georgia;"&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;Read More :&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/chhatrapati%20shivaji%20mahraj%20history.html"&gt; &lt;/a&gt;&lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/chhatrapati%20shivaji%20mahraj%20history.html"&gt;Who is Chhatrapati Shivaji Maharaj ? History of&amp;nbsp; Swarajya ?&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: georgia;"&gt;&lt;span&gt;&lt;span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp; युरोपमधील त्यांच्या संशोधनांदरम्यान, वासुदेव सीताराम बेंद्रे यांना&amp;nbsp; हि चित्रे सापडली आणि 1993 मध्ये प्रथमच प्रकाशित झाली. हे चित्र प्रकाशित&amp;nbsp; होईपर्यंत बहुतेक लोकांनी मुस्लिम सरदारांच्या चित्रांचे श्रेय छत्रपती शिवाजी महाराज&amp;nbsp; यांच्या चित्राला दिले, वासुदेव सीताराम बेंद्रे यांनी प्रकाशित केलेली चित्रे आजही अनेक ठिकाणी&amp;nbsp;छत्रपती शिवाजी महाराजांचे खरे चित्र म्हणून ओळखले जाते.&amp;nbsp; व्ही. एस. बेंद्रे यांनी प्रकाशित केलेली चित्रे तुम्ही खाली बघू शकतात.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: georgia;"&gt;&lt;span&gt;&lt;span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="font-family: georgia;"&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjgnVpMnwEjJdgBKi5MSG0g4TmgkeVPRaMzhHe48EM-A1ZFse_ALDt1xxmz6MEjMcCxDYJxI7TgXhuOYKg1gvlT5vnAtE_5h5kHYcfljlF9Wco7afaE1uXG04Swle21hg1tW6S2eZZRG8c/s320/Shivaji_Maharaj_by_Von_Valentyn.jpg.webp" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img alt="shivaji maharaj original photo" border="0" data-original-height="320" data-original-width="231" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjgnVpMnwEjJdgBKi5MSG0g4TmgkeVPRaMzhHe48EM-A1ZFse_ALDt1xxmz6MEjMcCxDYJxI7TgXhuOYKg1gvlT5vnAtE_5h5kHYcfljlF9Wco7afaE1uXG04Swle21hg1tW6S2eZZRG8c/w231-h320/Shivaji_Maharaj_by_Von_Valentyn.jpg.webp" title="Shivaji maharaj portrait in Landon Museum" width="231" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;व्ही. एस. बेंद्रे यांनी प्रकाशित केलेली चित्रे .&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: georgia;"&gt;&lt;span&gt;&lt;span&gt;चित्र क्रमांक 1.&amp;nbsp; Shivaji Maharaj sketch by Von Valentyn&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Image Credit:&lt;a href="https://en.wikipedia.org/wiki/File:Shivaji_Maharaj_by_Von_Valentyn.jpg"&gt; www.wikipedia.org&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgFL2lzxHTqi5zmGe1pMuwk5eo8Ces5Rc3w79M_QxUOca_t-SHY9i2aAeqEHQ-dyCRB1ozoM6TLSIbdOXM-VV2vaVuJVBMevbisRyUx74OOi4LAkJpo2UiLkkI8gDVCuGumwZJOXnxsoi0/s320/real+photo+of+shivaji+maharaj.jpg.webp" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"&gt;&lt;img alt="Shivaji Maharaj original photo" border="0" data-original-height="282" data-original-width="320" height="282" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgFL2lzxHTqi5zmGe1pMuwk5eo8Ces5Rc3w79M_QxUOca_t-SHY9i2aAeqEHQ-dyCRB1ozoM6TLSIbdOXM-VV2vaVuJVBMevbisRyUx74OOi4LAkJpo2UiLkkI8gDVCuGumwZJOXnxsoi0/w320-h282/real+photo+of+shivaji+maharaj.jpg.webp" title="Shivaji maharaj portrait in Landon Museum" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="font-family: georgia;"&gt;&lt;span style="font-family: georgia;"&gt;व्ही. एस. बेंद्रे यांनी प्रकाशित केलेली चित्रे .&amp;nbsp;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: georgia;"&gt;चित्र क्रमांक 2. Live sketch of Shivaji Maharaj&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: georgia;"&gt;Image Credit&amp;nbsp;&lt;a href="https://bharathgyanblog.wordpress.com/2020/04/03/paying-tributes-to-a-maratha-hero/"&gt;www.bharatgyanblog.wordpress.com&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: georgia;"&gt;&lt;span&gt;&lt;span&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: georgia;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp; या सर्व गोष्टीवरून हे सिद्ध होत की व्हायरल पोस्ट मध्ये केलेला दावा हा खोटा आहे.&amp;nbsp; लंडन संग्रालयातील चित्र आणि पोस्ट मधील&amp;nbsp; चित्र हे खूप वेगळे आहे.&amp;nbsp; मित्रानो असल्या खोट्या अफवांना बळी पडू नका. तुम्हाला माहिती आवडली असेल तर ही&amp;nbsp; माहिती जास्तीत जास्त लोकांना शेअर करा. तुम्ह्लाला आचर्यचकित करणारे फॅक्टस माहिती करायचे&amp;nbsp; असतील तर आताच आमच्या इंस्टाग्राम पेज ला फॉलो करा. धन्यवाद!&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;p&gt;&lt;/p&gt;

&lt;script type="application/ld+json"&gt;
{
  "@context": "https://schema.org",
  "@type": "NewsArticle",
  "mainEntityOfPage": {
    "@type": "WebPage",
    "@id": "https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/real%20photo%20of%20shivaji%20maharaj%20%20.html"
  },
  "headline": "Chhatrapati Shivaji Maharaj Original Photo | shivaji maharaj photo | Digital Infopedia",
  "description": "आज तुम्हाला सोशल मीडिया वर छत्रपती शिवाजी महाराजांचा लंडन संग्रालयातील खरा फोटो म्हणून व्हारयल पोस्ट मागील रिऍलिटी चेक करून ती पोस्ट खरी आहे कि खोटी हे सांगणार आहे. छत्रपती शिवाजी महाराजांना महाराष्ट्राचे आराध्य दैवत म्हणून ओळखले जाते. त्यामुळे लोक महाराजांच्या  नावाने काही  पण गोष्टी या सोशल मीडिया वर पोस्ट करतात. लोक हे सुद्धा बघत नाही कि ती पोस्ट खरी आहे कि खोटी फक्त लाईक्स  आणि followers साठी लोक Fake  News  सुद्धा पसरवताय.  चला आपण आता बघूया कि महाराजांचा खरा फोटो म्हणून व्हायरल झालेली पोस्ट कितपत खरी आहे.",
  "image": [
    "https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiSCSKcZ-fUsFQEYlxZth-59AFwK3E-5tNcJzgexYBI-BFSXhyphenhyphenTEhkHhnpGZ7oE0RRVviTdhT2rLplnK0bvHJx2jQOhz18qztzb96OxgwNolgj25xCVMfKjEIV1QSPkq-WTUYW2tmWZFwM/w640-h360/Real++Photo+of+shivaji+maharaj.jpg",
    "https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjNWH0NRAdRt5ZLmvu_3lf9-2JFTg863HkAGsBBRxPmyNI87ZEa7-ph7lvzcSNNnU2jU4DCOGHWP_t9irCwkj9fuZGwt8JqVQmdnUwaRNpUtmHdj0_jmsoBHmq2-BXja9IKthi4qViLx_k/w240-h320/real+photo+of+shivaji+mahraj.jpg",
    "https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgJZ-MOtTg61l9r3xgADOlFimKDh2U0HKivVbSDCUGoc8wDSoo1XeGYqFwr0hRsyQ4J_0BXicIFZ-s3b1m3E7oCspBn-PeSOVYOkDKOmxjpvCZRSaqUUoRidR0_5zKKemNbWUs2IdFbNmU/w640-h294/British+Museum+shivaji+maharaj+real+photo.png",
    "https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg2mq0SbWBeKa7ktrwxThCrQ9HOjofUx3NKzkfOsYvGstayDutsfdQrIVlezu7D6UdHDFWBsSIIgm05wHzP6qmYCTsPuPLZG4NQguDluVvpw7H8_f9g-ncg-Uhpi-Lb7Tl0YdcczUHf5oE/s320/Shivaji_Maharaj_by_Von_Valentyn.jpg",
    "https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjqs8E3pI4THXiAd4PCpx1h_QAAGqQMqvNZPQrlpPJDuHEftxQcOn5hZV1DKdA2vJR7UF-igU4fedM8m-VPFGnD9Jvt3rIfBqCjPUoJFSQJ3sl6CYwOOGLBqMsXXmrofXS3zstddBOSmA0/s320/real+photo+of+shivaji+mahraj.jpg"
  ],  
  "author": {
    "@type": "Person",
    "name": "Paresh Kolte"
  },  
  "publisher": {
    "@type": "Organization",
    "name": "Digital Infopedia",
    "logo": {
      "@type": "ImageObject",
      "url": "https://3.bp.blogspot.com/-BaC0zecs3L0/YJt0lmV75zI/AAAAAAAAAKE/0nl8Bgoxv3oYBNLyOhjFtraBrzi8zEwXgCK4BGAYYCw/s1600/Logopit_1620800625715.png"
    }
  },
  "datePublished": "2021-05-29",
  "dateModified": "2021-05-29"
}
&lt;/script&gt;</description><link>https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/real photo of shivaji maharaj  .html</link><author>noreply@blogger.com (Digital Infopedia)</author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" height="72" url="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhaSVEOtM9KhaYL1_Z2NegBiY-RHsZNYNOCe3xTUQnQmp9asFXiJ1GeSdFKW4Tez8Rg5QKWo7ptNZw4IX-G1qEl5yVRD_qSRGulIF2H9UgEIau5s8s3A2P1IP5akk7NFlZJ-f0ps_6SN8I/s72-w400-h225-c/Real_Photo_of_shivaji_maharaj.jpg.webp" width="72"/><thr:total>0</thr:total><georss:featurename>Unnamed Road, Fraser Range WA 6443, Australia</georss:featurename><georss:point>-31.7527429 123.2035903</georss:point><georss:box>-46.386765217548572 105.6254653 -17.118720582451431 140.7817153</georss:box></item><item><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-6826629603800356241.post-7302532128547117792</guid><pubDate>Thu, 27 May 2021 14:15:00 +0000</pubDate><atom:updated>2021-07-07T15:56:10.626+05:30</atom:updated><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">digital infopedia</category><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">History</category><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">History of India</category><title>Unknown Dark Secrets of Indian Independence | Subhash Chandra Bose history | Digital Infopedia</title><description>&lt;h2 style="text-align: left;"&gt;&lt;div style="text-align: left;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&amp;nbsp;&lt;span style="color: #ff5500;"&gt;Unknown Dark Secrets of Indian Independence | Subhash Chandra Bose history | Indian independence movement | Digital Infopedia&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span&gt;&lt;a name='more'&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h2&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &lt;/span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;नमस्कार, Digital Infopedia आज तुम्हाला भारताला स्वातंत्र्य कसे मिळाले यामागील खरा इतिहास सांगणार आहे जो आपल्याला शाळांमध्ये शिकविला गेला नाही. कडक उन्हामध्ये लाठीचार्ज आणि मनामध्ये एक आशेची किरण, केव्हा मिळेल स्वातंत्र्य, या जन्मात स्वातंत्र बघता येईल की नाही, हे सर्व चित्र भारत स्वातंत्र्य होण्याच्या आधीचे होते. पण जेव्हा पण आपण भारताच्या स्वातंत्र्य या विषयावर बोलतो तर जास्तीत जास्त मोहनदास करमचंद गांधी, नेहरू, सरदार पटेल , डॉ. आंबेडकर आणि सुभाषचंद्र बोस हीच नावे आपल्याला जास्त ऐकायला येतात पण यांना सोडून आणखी एक असे नाव आहे ती व्यक्ती जर नसती तर कदाचित भारत आणखी काही वर्षे ब्रिटिशांच्या गुलामी मध्येच राहिला असता. चला तर बघूया की कोण आहे ती व्यक्ती आणि कसा त्या व्यक्ती ने भारताला स्वातंत्र्य करण्यात मोठं योगदान दिले&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; font-size: small;"&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjkxzvR6bfh9OOmWX5Q7RWw_HT-mTygS0G-YPnlOOWke-tOUt6vOMOatMTx1dIsk7SVbmi42gfuIBD2796v7TxWF0Cms1Acrfgtt3BgwfgwJpFTDCN71eB3R9wa3ipBZ8ElMuVwTnrB5uM/s640/Unknown+Dark+Secrets+of+Indian+Independece.jpg.webp" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img alt="Subhash Chandra Bose History" border="0" data-original-height="360" data-original-width="640" height="225" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjkxzvR6bfh9OOmWX5Q7RWw_HT-mTygS0G-YPnlOOWke-tOUt6vOMOatMTx1dIsk7SVbmi42gfuIBD2796v7TxWF0Cms1Acrfgtt3BgwfgwJpFTDCN71eB3R9wa3ipBZ8ElMuVwTnrB5uM/w400-h225/Unknown+Dark+Secrets+of+Indian+Independece.jpg.webp" title="Unknown Dark Secrets of Indian independence" width="400" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;Indian independence movement 1857 to 1947&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp; &lt;span style="font-size: medium;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;आता बघू भारत स्वातंत्र्य करण्यासाठी योगदान दिलेल्या तीन व्यक्ती, या तीन व्यक्तींपैकी एक व्यक्ती आहे महात्मा गांधी, ज्यांनी अहिंसा आणि सत्य च्या मार्गाने स्वातंत्र्य चळवळी सुरू केल्या. दुसरी व्यक्ती आहे नेताजी सुभाषचंद्र बोस, ज्यांनी इंग्रजांना हिंसेच्या मार्गाने हरविले, पण तुम्हाला तिसऱ्या व्यक्ती चे नाव एकूण धक्का बसेल आणि त्या व्यक्ती चा उल्लेख स्वातंत्र्य भारताच्या इतिहास खूपच कमी मिळतो, ही व्यक्ती पूर्ण जगाच्या इतिहासात सर्वात क्रूर आणि अत्याचारी तानाशाह म्हणून ओळखली जाते त्या व्यक्तीचे नाव Adolf Hitler ( एडॉल्फ हिटलर). विश्व युद्ध 2 चा सर्वात मोठा शत्रू हा भारतासाठी फायदेशीर ठरला. चला आता पूर्ण इतिहास बघू.&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;"&gt;लहानपणापासून जेव्हा पण स्वातंत्र्याचा विषय येतो तेव्हा सर्वात आधी नाव हे महात्मा गांधी यांचेच येते. तुम्ही कधी विचार केलाय का ? की का इतिहास लिहिणारे आणि शिकवणारे जास्त करून महात्मा गांधी यांनाच जास्त सन्मान देतात बाकी स्वातंत्र्य सेनानींबद्दल&amp;nbsp; आपल्याला जास्त माहिती सुद्धा नाही. तुमच्या या प्रश्नाचे उत्तर आमचा पूर्ण लेख वाचल्यावर कळेल आम्ही तुम्हाला पूर्ण फॅक्टस आणि research नुसार भारताचा खरा इतिहास सांगणार आहोत.&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="background-color: white;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;b&gt;Unknown Dark secrets of Indian&amp;nbsp;independence.&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;भारत स्वातंत्र्य करण्यासाठी इतिहासात केलेली महत्वाची कामे ती बघूया.&lt;/div&gt;&lt;span&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="background-color: white;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;b&gt;Mahatma Gandhi history&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; text-align: justify;"&gt;&lt;b&gt;&lt;br /&gt;&lt;/b&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; text-align: justify;"&gt;&lt;b&gt;महात्मा गांधी&lt;/b&gt;.&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjiTRhig-Bf33j4w0NKXjeelEBMFcggiuq5GcBM-XZRvvaafBhG-9v7bwVLh1IEnV1oqBpnMt_EMm0rDsH0iEeqKnAKHCRKWvLhUnyqa701trpefky_PTdwQJ9wRBKYU5KMHujRk202ow4/s640/Mahatma+Gandhi.jpg.webp" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img alt="Mahatma Gandhi" border="0" data-original-height="360" data-original-width="640" height="274" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjiTRhig-Bf33j4w0NKXjeelEBMFcggiuq5GcBM-XZRvvaafBhG-9v7bwVLh1IEnV1oqBpnMt_EMm0rDsH0iEeqKnAKHCRKWvLhUnyqa701trpefky_PTdwQJ9wRBKYU5KMHujRk202ow4/w316-h274/Mahatma+Gandhi.jpg.webp" title="Mahatma Gandhi History" width="316" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;Mahatma Gandhi&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="text-align: left;"&gt;महात्मा गांधी यांनी इंग्रजांसोबत लढण्यासाठी सत्य आणि अहिंसा मार्ग निवडला. महात्मा गांधी यांनी सत्य आणि अहिंसेच्या मार्गाने चालून इंग्रजांच्या प्रणालीला (System) आणि अर्थव्यवस्थेला मोठी इजा पोहचविली. गरिबी आणि भूकमारी ही वाढत होती लहान मुले ही एक वेळच्या जेवणासाठी मजबूर होते. महात्मा गांधींच्या 1917 चंपारण्य आंदोलनानंतर इंग्रजांना शेतकऱ्यांच्या नापीक जमिनीची नुकसान भरपाई द्यावी लागली, यासोबतच इंग्रज हे आपल्याच वस्तू आपल्याच माणसांना विकण्याचा सुद्धा कर (Tax) घेत होते म्हणून गांधीजींनी मिठाचा सत्याग्रह करून इंग्रजांना धडा शिकवला.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222; font-size: small;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;"&gt;गांधींनी दुसरा हमला हा इंग्रजांच्या सरकारी कार्यालयात केला त्यांनी असहयोग आंदोलन ( Non- cooperation movement)&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;"&gt;सुरू केले यात भारतीय वकिलांनी कोर्ट,शिक्षकांनी शाळा आणि सरकारी&amp;nbsp; कर्मचाऱ्यांनी सरकारी कार्यालयाचा त्याग केला.या असहयोग आंदोलनाला 6 लक्ष च्या वर लोकांनी पाठींबा दिला पण यामुळे इंग्रजांची अर्थव्यवस्था ठप्प झाली त्यामुळे इंग्रजांनी रागात येऊन खूप हिंसा केली 6 हजार लोक मृत्युमुखी पडले, गांधीजींना जेल मध्ये टाकले आणि इथेच हे आंदोलन इंग्रजांनी दाबून टाकले पण यातून लोक खूप भडकले प्रत्येक व्यक्ती स्वतंत्र मागत होता .याचाच फायदा घेऊन गांधीजींनी 1942 मध्ये पुन्हा लोकांना भडकविले आणि म्हणाले जो पर्यंत स्वातंत्र्य नाही मिळणार तो पर्यंत कोणीच घरीं बसणार आणि आणि काम ही करणार नाही.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;"&gt;पण गांधीजींचे हे अहिंसावादी आंदोलन अचानक हिंसक बनू लागले, लोकांनी सरकारी कार्यालये पेटवली, रेल्वे च्या पट्टरी उखडून टाकल्या, आणि इंग्रजांवर गोळीबार सुरू झाला, इथंच इंग्रजांना माहिती पडलं की त्यांचा वाईट वेळ आला आहे. गांधीजींच्या आंदोलनांमुळे लोकांना नुकसान भरपाई मिळू लागली, दैनंदिन जीवनातील करांपासून (Tax) सुटका मिळाली, दैनंदिन जीवनातील वस्तू कमी भावात मिळू लागल्या. पण ब्रिटिश सरकार अजून पण गोंधळ घालत होती. आता इथूनच स्वातंत्र्याची खरी लढाई सुरू होणार होती. लोकांना आता एका चापटीचे उत्तर दुसरा गाल पुढे करता न देता इट का जवाब पत्थर से अश्या विचारधारेचा नेता पाहिजे होता. लोकांनी आता नेताजीं सुभाष चंद्र बोस&amp;nbsp; यांना&amp;nbsp;पाठींबा द्यायला सुरुवात केली.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;Read More:&amp;nbsp;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/emergencyinindia1975.html"&gt; &lt;/a&gt;&lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/emergencyinindia1975.html"&gt;Reason for emergency in India 1975&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;Read More: &lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/chhatrapati%20shivaji%20mahraj%20history.html"&gt;Who is Chhatrapati Shivaji Maharaj? History of Swarajya ?&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="background-color: white; text-align: left;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif"&gt;&lt;b&gt;Subhash Chandra Bose history&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; text-align: left;"&gt;&lt;b&gt;&lt;br /&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; text-align: start;"&gt;&lt;b&gt;नेताजी सुभाषचंद्र बोस&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; text-align: start;"&gt;&lt;b&gt;&lt;br /&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhjtE9gvQDvCbLUM59lX35P6OYVpL7IvMCzCDJpTT7taYzqDIieBoIzV2NSPupocJnKOOhrrdzG0iE4i0jqPnrKYsAZbJ6LGwFTDnFNAyE6jdJLvYQo8tW_3AHp9OEQ31Vkpznz6NyvDM0/s640/Netaji+Subhash+Chandra+Bose.jpg.webp" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img alt="Subhash Chandra Bose" border="0" data-original-height="360" data-original-width="640" height="288" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhjtE9gvQDvCbLUM59lX35P6OYVpL7IvMCzCDJpTT7taYzqDIieBoIzV2NSPupocJnKOOhrrdzG0iE4i0jqPnrKYsAZbJ6LGwFTDnFNAyE6jdJLvYQo8tW_3AHp9OEQ31Vkpznz6NyvDM0/w300-h288/Netaji+Subhash+Chandra+Bose.jpg.webp" title="Subhash Chandra Bose History" width="300" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;&lt;span style="background-color: white;"&gt;Subhash Chandra Bose&lt;/span&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;\&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; text-align: start;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; text-align: start;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &lt;/span&gt;“तुम मुझे खून दो, में तुम्हे आज़ादी दूंगा” ही घोषणाबाजी करणारे नेताजी सुभाषचंद्र बोस होते, जे विदेशात असून त्यांनी भारतात त्यांची स्वतः ची आर्मी तयार केली आणि नाव ठेवले आझाद हिंद सेना. नेताजींनी लोकांच्या मनामध्ये इंग्रजांविरुद्ध लढण्याची चिंगारी पेटविली, जेव्हा आझाद हिंद सेनेने इंग्रजांना हरवून अंदमान आणि निकोबार द्वीप जिंकून आझाद भारताची पहिली सुरवात केली तेव्हा लोकांना विश्वास बसला होता आता आपल्याला इंग्रजांना उत्तर हे जसे च्या तसे द्यावे लागेल तेव्हाच आपल्याला स्वातंत्र्य मिळेल. एका बाजूने नेताजींनी लोकांमधील आग वाढविली आणि दुसऱ्या बाजू ने नेताजी एडॉल्फ हिटलर (Adolf Hitler) ला मित्र बनविण्यासाठी प्रयत्न करत होते.&lt;/div&gt;&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEipOt8SrrTWTogREsKepGjKjRcWfQANjsERQjwL8OX1ilUxgbk2e1Fw5CCF1BTT53JzYOTWv3c5FNTLEUiuzqY9rXI38FUpzowUlRa4EcckFVPtyBEjCQlScQmoGMXLWVHpcGAgXJXk5m4/s640/Adolf+Hitler+Netaji+Suchash+Chandra+Bose+meeting.jpg.webp" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img alt="Adolf Hitler and Subhash Chandra Bose Meeting in May 1942" border="0" data-original-height="360" data-original-width="640" height="225" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEipOt8SrrTWTogREsKepGjKjRcWfQANjsERQjwL8OX1ilUxgbk2e1Fw5CCF1BTT53JzYOTWv3c5FNTLEUiuzqY9rXI38FUpzowUlRa4EcckFVPtyBEjCQlScQmoGMXLWVHpcGAgXJXk5m4/w400-h225/Adolf+Hitler+Netaji+Suchash+Chandra+Bose+meeting.jpg.webp" title="Subhash Chandra Bose History" width="400" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;Adolf Hitler and Subhash Chandra Bose Meeting in May 1942&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="text-align: start;"&gt;जर्मनी मध्ये पूर्ण एक वर्ष घालविल्यानंतर नेताजी सुभाषचंद्र बोस आणि&amp;nbsp; Adolf Hitler हे मित्र झाले होते. तुम्हाला प्रश्न पडला असेल नेताजींनी हिलटर सोबत मैत्री का केली ? तर याचे उत्तर असे आहे की नेताजींनी युक्ती चालविली, “दुश्मन का दुश्मन अपना दोस्त”. हिटलर आणि ब्रिटिश हे&amp;nbsp;शत्रू होते याचाच फायदा नेताजींनी घेतला. विश्व युद्ध 2 च्या वेळेस हिटलर हा असा पण ब्रिटिशांसोबत लढत होता,त्यामुळे त्याने नेताजींना पुर्णपणे नाही पण म्हटले नाही आणि पूर्णपणे हो पन म्हटले नाही पण हिटलरने नेताजींना म्हटले की जर ब्रिटेनवर दोघे बाजूने हमले केले तर ब्रिटेन दोघे बाजूंनी लक्ष नाही देऊ शकणार आणि लवकरच हार स्वीकारेल आणि हिटलरने नेताजींना वचन दिले.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="text-align: start;"&gt;हिटलर ने दिलेल्या वचनानुसार Operation Blitz च्या अंतर्गत हिटलरने ब्रिटेन च्या Air base आणि शहरांमध्ये बॉम्ब टाकणे सुरू केले. नेताजी आणि हिटलर चांगले मित्र झाले होते, आता नेताजी सुभाषचंद्र बोस यांनी त्यांच्या आकर्षक व्यक्तिमत्वामुळे जपान सोबत पण चांगली मैत्री केली. यामुळे जपान चे प्रधानमंत्री टोजो ने नेताजीसोबत बोलून युद्धात पकडल्या गेल्या सर्व ब्रिटिश आर्मीतील भारतीयांना सोडून दिले आणि south east मधील बाकी भारतीय लोक नेताजींच्या आझाद हिंद सेनेत सामील झाले. नेताजींच्या आझाद हिंद सेनेला हत्यारांपासून तर पैश्यांपर्यंत सर्व काही जपान देत होता.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="text-align: start;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="text-align: start;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="text-align: start;"&gt;जपान इतकी मदत करत होता म्हणून आझाद हिंद सेनेने जपनसोबत मिळून&amp;nbsp; बर्मा आणि मणिपूर येथे इंग्रजांविरुद्ध दोन युद्ध लढले पण नेताजींनी आझाद हिंद सेनेला वचन दिले होते की एका वर्षाच्या आत आझाद हिंद सेना ही भारताच्या मातृभूमीवर असेल, आणि त्यांनी त्याचं वचन पूर्ण केलं, जपान ने विश्व युद्ध 2 मध्ये ब्रिटेन&amp;nbsp; ला हरवून अंदमान आणि निकोबार हे महाद्विप नेताजींना देऊन दिले.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="text-align: start;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="text-align: start;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;/span&gt; &amp;nbsp;नेताजींनी अंदमान आणि निकोबार मध्ये स्वतः ची स्थायी सरकार स्थापन केली, आणि नेताजींच्या या सरकार ला 9 देशांनी मान्यता पण दिली, जपान, जर्मनी, इटली, फिलिपिन्स इत्यादी हे या 9 देशांमध्ये सामील होते. अंदमान आणि निकोबार महाद्विप हे स्वातंत्र्य भारताचा पहिला भाग होते, जिथे पहिल्यांदा तिरंगा फडकला, आणि या स्वातंत्र्य भारताचे पहिले प्रधानमंत्री हे नेताजी सुभाषचंद्र बोस होते, आणि त्यासोबत त्यांच्या सरकार सोबत त्यांची बँक पण होती जिचे नाव होते आझाद हिंद बँक आणि त्यासोबतच नेताजींच्या या सरकार चे स्वतः चे चलन आणि स्टॅम्प सुद्धा होते.&lt;/span&gt;&lt;br style="font-size: small; text-align: start;" /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="text-align: start;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgJY0qqRo95srCPVY4nkM-8xuSwC0V-f-Kfucgsub1e2r3o6jAEo2TxPL_evkZDA6adD_j90vllzvYN-D6Pieh75LMip_q-lWdQb1O_lTEvr1gxUsismFGt95jBSwbsFHvBqJ5XcCI-eTc/s640/Azad+Hind+Sena+BankStamp+Currency.jpg.webp" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img alt="Azad Hind Sena" border="0" data-original-height="360" data-original-width="640" height="225" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgJY0qqRo95srCPVY4nkM-8xuSwC0V-f-Kfucgsub1e2r3o6jAEo2TxPL_evkZDA6adD_j90vllzvYN-D6Pieh75LMip_q-lWdQb1O_lTEvr1gxUsismFGt95jBSwbsFHvBqJ5XcCI-eTc/w400-h225/Azad+Hind+Sena+BankStamp+Currency.jpg.webp" title="Azad Hind Sena bank, stamp &amp;amp; currency." width="400" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;Azad Hind Sena bank, stamp &amp;amp; currency.&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="text-align: start;"&gt;&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="text-align: start;"&gt;हे सर्व जेव्हा लोकांना भारतामध्ये कळले तेव्हा लोकांच्या मनात नेताजींबद्दल सन्मान वाढू लागला आणि आशेची किरण दिसू लागली, लोक आझाद हिंद सेनेत सामील होण्यासाठी तयार झाले होते आणि नेताजी पण इंग्रजांवर हमला करणार होते तितक्याच 1945 च्या एका सकाळी वृत्तपत्रात एक बातमी छापली जाते की एडॉल्फ हिटलरने आत्महत्या केली. या बातमीमुळे इतिहास पुन्हा बदलणार होता,आणि त्याच वर्षी अमेरिकाने जपानच्या हिरोशिमा आणि नागासाकी शहरांमध्ये न्यूक्लिअर बॉम्ब फेकले आणि त्यामुळे जपान ची अर्थव्यवस्था ठप्प झाली, नेताजींचे दोन सर्वात मोठे समर्थक हे नष्ट झाल्यामुळे नेताजींच्या त्रासामध्ये वाढ झाली, त्यामुळे आझाद हिंद सेनेने इंग्रजांसमोर समर्पण करून दिले आणि लाल किल्यांवर आझाद हिंद सेनेच्या सैन्यावर खटला चालू झाला आणि त्यांना मृत्यू दंड देण्यात आला.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="text-align: start;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="text-align: start;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="text-align: start;"&gt;हे सर्व बघून भारतीय लोकांमध्ये एक बदल्याची आग भडकली,ब्रिटिश सैन्यातील भारतीय लोकांनी बगावत करायला सुरुवात केली. लोकांचा आक्रोश बाहेर पडू लागला. या सर्व गोष्टी नेताजींच्या एका गोष्टीला खरं करतात की, “आज़ादी की इच्छा अगर हर भारतीय के दिल मे उठे तो, भारत को आज़ाद होने से कोई नही रोक सकता”. हे सर्व बघून इंग्रजांना समजलं होत की आता ते त्यांच्याच भारतीय सैन्यावर विश्वास ठेवू शकत नव्हते. विश्व युद्ध 2 च्या वेळेस ब्रिटेन पूर्णपणे कंगाल झाला होता इंग्रजांकडे त्यांचा आर्मी सपोर्ट हा शिल्लक राहिला नव्हता, आणि सर्व ठिकाणी असहयोग आंदोलन सुरू होते त्यामुळे इंग्रजांच भारतात जगणे कठीण होणार होते, त्यामुळे इंग्रजनी 14 ऑगस्ट 1947 च्या रात्री भारताला स्वातंत्र्य देण्याचा निर्णय घेतला. हा झाला&amp;nbsp;आपल्याला स्वातंत्र्य कसे मिळाले याचा पूर्ण इतिहास.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;br style="background-color: white; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: small; text-align: start;" /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;Read More:&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/do-ghosts-exist.html"&gt; &lt;/a&gt;&lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/do-ghosts-exist.html"&gt;Do ghosts exist ? Can Science Prove that ghosts do not exits?&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;Read More: &lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/how-to-deal-with-false-fir-laws-to-deal.html"&gt;How to deals with false FIR&lt;/a&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; text-align: left;"&gt;आता मित्रानो तुम्ही विचार करा की विश्व युद्ध 2 च्या वेळेस हिटलर ने ब्रिटेन ला कंगाल नाही केले असते ?&amp;nbsp;जपान आणि जर्मनी सारख्या देशांचा&amp;nbsp;नेताजींना पाठिंबा नाही मिळाला असता&amp;nbsp;तर काय खरंच आपल्याला इतक्या लवकर स्वातंत्र्य मिळाले असते का ?&amp;nbsp;जर्मनी आणि जपान चा पाठिंबा नेताजींना याच्यासाठी मिळाला कारण जपान,जर्मनी आणि नेताजी यांचा शत्रू एकच होता ब्रिटेन. आता जर हिटलर ने नेताजींना मदत केली नसती तर काय नेताजींच्या आझाद हिंद सेनेचे 5600 सैनिक इंग्रजांना हरवू शकते का? आणि दंगे आणि आंदोलनामुळे भारताला स्वातंत्र्य मिळाले असते का? यांचे उत्तर असे आहे की इंग्रजांनी त्यांना तसेच दाबून टाकले असते जसे ते 200 वर्ष करत आले. म्हणून आपण हे कधीच विसरून चालणार नाही की हिटलर आणि जपान चे भारत स्वातंत्र्य करण्यात मोठं योगदान आहे.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; text-align: left;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; text-align: left;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp;मित्रानो , आम्ही आशा करतो की&amp;nbsp; तुम्हाला माहिती&amp;nbsp; आवडली&amp;nbsp; तुम्हाला तुमचे ज्ञान वाढवण्यात उपयुक्त ठरेल. तुम्हाला जर जगाबद्दल अचंबित करणारे तथ्य माहितीती करायचे असतील तर आमचे&amp;nbsp;इंस्टाग्राम पेज अद्भुत तथ्य मराठी ला&amp;nbsp; आजच&amp;nbsp;फॉलो करा. धन्यवाद!&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;</description><link>https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/unknowndarksecretsofindianindependence.html</link><author>noreply@blogger.com (Digital Infopedia)</author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" height="72" url="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjkxzvR6bfh9OOmWX5Q7RWw_HT-mTygS0G-YPnlOOWke-tOUt6vOMOatMTx1dIsk7SVbmi42gfuIBD2796v7TxWF0Cms1Acrfgtt3BgwfgwJpFTDCN71eB3R9wa3ipBZ8ElMuVwTnrB5uM/s72-w400-h225-c/Unknown+Dark+Secrets+of+Indian+Independece.jpg.webp" width="72"/><thr:total>0</thr:total></item><item><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-6826629603800356241.post-8083518671177354836</guid><pubDate>Tue, 25 May 2021 10:11:00 +0000</pubDate><atom:updated>2021-07-07T15:22:29.319+05:30</atom:updated><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">digital infopedia</category><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">Do ghosts exist</category><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">Research</category><title>Do ghosts exist ? Can Science prove that ghosts do not exist ? Can Spirits really exist ? - Digital Infopedia</title><description>&lt;h1 style="text-align: left;"&gt;&lt;span style="font-family: georgia;"&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span style="color: #ff006f;"&gt;Science behind ghosts/ spirits ? Do ghosts really exist ?&amp;nbsp;Can Science prove that ghosts do not exist - Digital Infopedia&lt;span&gt;&lt;a name='more'&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h1&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: georgia;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;span&gt; &amp;nbsp; नमस्कार, मित्रानो&amp;nbsp; तुम्हीही लहानपण पासून एक गोष्ट&amp;nbsp;नक्की&amp;nbsp; ऐकत आले असाल,&amp;nbsp; जसे कि आपण या पृथ्वीवर एकटे नाही राहत आपल्या सोबत भूत&amp;nbsp; आणि प्रेत सुद्धा राहतात , पण हे&amp;nbsp; कितपत सत्य आहे याचा तुम्ही विचार केला आहे का ?&amp;nbsp; तुम्हाला&amp;nbsp; तुमच्या मित्रांनी किंवा घरच्यांनी बरेचदा&amp;nbsp; भुतांच्या गोष्टी&amp;nbsp; सांगितल्या असतील किंवा तुम्ही चित्रपटांमध्ये सुद्धा बघितले असेल, या सर्वामुळे खूप जण हे&amp;nbsp; रात्री घाबरतात. म्हणून मित्रानो तुमच्या मधील भुतांची भीती&amp;nbsp;घालवण्यासाठी Digital&amp;nbsp; Infopedia&amp;nbsp; ने&amp;nbsp; भुतांच्या विषयावर research&amp;nbsp; करून एक पूर्ण लेख तयार&amp;nbsp; केला आहे तर चला बघूया.&amp;nbsp;&amp;nbsp;Do ghosts exist ? or&amp;nbsp;Can Science prove that ghosts do not exist ?&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: georgia;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; font-family: georgia; font-size: small; text-align: start;"&gt;&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj9mQ8glWliT-9MyUXyrdFexc6dMyxGzK7MrZu32sohSeQc9b18yipRmGXNXnD_qOKUFnIIHvBDrHaZAYjvwgYEVILdAdXJbdUaLAJIg2-8INTEHMmf9pz5FWCcyfe-PfQpWZIrxveguXk/s640/Do+ghosts+really+exist.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img alt="Do ghosts exist ? Can Science prove that ghosts do not exist ?" border="0" data-original-height="360" data-original-width="640" height="225" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj9mQ8glWliT-9MyUXyrdFexc6dMyxGzK7MrZu32sohSeQc9b18yipRmGXNXnD_qOKUFnIIHvBDrHaZAYjvwgYEVILdAdXJbdUaLAJIg2-8INTEHMmf9pz5FWCcyfe-PfQpWZIrxveguXk/w400-h225/Do+ghosts+really+exist.jpg" title="Can Spirits/ghosts really exist ?" width="400" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;&lt;p class="MsoNormal"&gt;Can Spirits/ghosts really exist ?&lt;o:p&gt;&lt;/o:p&gt;&lt;/p&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: georgia;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;धार्मिक ग्रंथ आणि दंतकथा यांच्यामते भूत प्रेत हे एका मृत व्यक्ती ची आत्मा आहे,पण धार्मिक ग्रंथ आणि दंतकथा यामध्ये ही आत्मा खूप शक्तिशाली दर्शविली जाते,पण खरंच ही आत्मा इतकी शक्तिशाली असू शकते का? यामागील वैज्ञानिक दृष्टिकोन बघूया.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; font-family: georgia; text-align: start;"&gt;&lt;b&gt;&lt;br /&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="background-color: white; text-align: start;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222; font-family: georgia;"&gt;&lt;b&gt;&amp;nbsp;Can Science prove that ghosts do not exist ?&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: georgia;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;विज्ञान म्हणते या जगात जे काही आहे ती&amp;nbsp;सर्व एक ऊर्जा आहे आणि धार्मिक ग्रंथांमध्ये उल्लेख आहे की आत्मा ही एक नकारात्मक आणि सकारात्मक ऊर्जा आहे. पण विज्ञानातील Thermodynamic (थर्मोडायनॅमिक) च्या नियमानुसार ऊर्जा ही कधीही नष्ट केली जाऊ शकत नाही आणि ती बनवली सुद्धा जाऊ शकत नाही, ती फक्त एका माध्यमातून दुसऱ्या माध्यमात प्रवेश करते.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;Thermodynamic (&lt;/span&gt;&lt;span style="background-color: white; text-align: start;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;थर्मोडायनॅमिक) च्या नियमानुसार ऊर्जाला माध्यम बदलवायचे असल्यास ते फक्त तीन प्रकारे बदलते. Conduction&amp;nbsp;(कंडक्शन), Convection (कन्व्हेक्षण), Radiation (रेडिएशन). Conduction (कंडक्शन) मध्ये एक वस्तू गरजेची असते ज्यातून ऊर्जा प्रवास करू शकेल, Convection (कन्व्हेक्षण) मध्ये ऊर्जा हवेमार्फत ट्रान्स्फर होते याच उत्तम उदाहरण म्हणजे Microwaves (मायक्रोवेव्ह).आणि Radiation (रेडिएशन) मध्ये Radio waves&amp;nbsp;(रेडीओवेव्ह) मार्फत ऊर्जा प्रवास करते.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="background-color: white; font-family: georgia; text-align: start;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhSWBi4KXjxQCs3N3OmPPy71Gt6wYYoswc60UhOctXqsquEmt0sa8tsKvbAduz4TbFjcKVrLPC7HmYJD0n2BcVju_jtUwJNvLwRqCvCuPMfgb_cm_Bh19A5HKmyVXtLiXwpPE8kepKQQcs/s199/Do+ghosts+exist.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;span style="font-family: georgia;"&gt;&lt;img alt="Do ghosts exist ? Can Science prove that ghosts do not exist ?" border="0" data-original-height="170" data-original-width="199" height="342" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhSWBi4KXjxQCs3N3OmPPy71Gt6wYYoswc60UhOctXqsquEmt0sa8tsKvbAduz4TbFjcKVrLPC7HmYJD0n2BcVju_jtUwJNvLwRqCvCuPMfgb_cm_Bh19A5HKmyVXtLiXwpPE8kepKQQcs/w400-h342/Do+ghosts+exist.jpg" title="Can Spirits/ghosts really exist ?" width="400" /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;&lt;span style="background-color: white;"&gt;&lt;span style="font-family: georgia;"&gt;Do spirits really exist ?&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="background-color: white; font-family: georgia; text-align: start;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: georgia;"&gt;&lt;span style="background-color: white; text-align: start;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;पण जेव्हा व्यक्ती चा मृत्यू होतो तेव्हा त्या मृत शरीरातील सर्व ऊर्जा या तीन प्रकारांमार्फत&amp;nbsp; बाहेर निघून जाते आणि शिल्लक ऊर्जा ही शरीरातील सूक्ष्मजीव, वातावरणातील कीटक आणि शरीरातील रासायनिक प्रक्रियाद्वारे शरीरातून बाहेर&amp;nbsp; फेकली&amp;nbsp;जाते आणि वातावरणात मिसळून जाते. विज्ञानानुसार कोणतीही ऊर्जा ही या पृथ्वीवरील कोणतीही वस्तू तिच्या जागेवरून&amp;nbsp; शक्तीविना (Force/ Power) हलवू शकत नाही त्यामुळे आत्मा कोणाला मारू पण शकत नाही ही फक्त एक कल्पना आहे.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; font-family: georgia; text-align: start;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-family: georgia;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More :&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/chhatrapati%20shivaji%20mahraj%20history.html"&gt; Who is Chhatrapati Shivaji Maharaj ? History of Swarajya ?&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-family: georgia;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More :&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/emergencyinindia1975.html"&gt; Reason for Emergency in India 1975 ? Indira Gandhi is culprit ?&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; font-family: georgia; text-align: start;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: georgia;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp; &lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;जर आपण असे समजून चाललो की ती एक ऊर्जा आहे तर मग ती आपल्याला विज्ञानानुसार मोजता यायला पाहिजे,जसे आपण बाकीच्या ऊर्जा मोजतो किती प्रमाणात आहे जसे डार्क ऊर्जा( Dark&amp;nbsp; energy). पण आत्मा ची ऊर्जा कोणत्याच प्रकारे मोजता येत नाही कारण ती या जगात अस्तित्वातच नाही.भूत प्रेत हे या जगात असते तर इतक्या हजारो वर्षांमध्ये&amp;nbsp;भूत प्रेत आपल्याला केव्हा ना केव्हा तर दिसले असते.विज्ञानच या जगात सर्व शक्तिशाली आहे आणि या जगात होणारी प्रत्येक गोष्ट हि विज्ञानामुळेच होत आहे.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; font-family: georgia; text-align: start;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: georgia;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;तुम्ही खूप चित्रपटामध्ये Paranormal Investigators (पॅरानॉर्मल इन्वेस्टीगेटर) यांना काही Devices (डिवायसेस) वापरतांना बघितले आहे ते त्या डिवायसेस द्वारे त्या ठिकाणाची शीतलता मोजतात,पण जर का आत्मा ऊर्जा आहे तर त्यांनी उष्णता मोजायला हवी आणि जर ते शीतलता मोजतात याचा अर्थ ते आत्माला एक Matter (भौतिक वस्तू) समजतात.जर का आत्मा Matter आहे तर ती आपल्याला दिसायला हवी. या सर्व रीसर्च नुसार विज्ञानाने सिद्ध केले आहे की आत्मा ही या जगात अस्तित्वातच नाही.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; font-family: georgia; text-align: start;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="background-color: white; font-family: georgia; text-align: start;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222; font-size: small;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222; font-size: small;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222; font-size: small;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222; font-size: small;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222; font-size: small;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222; font-size: small;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222; font-size: x-small;"&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;विज्ञान हे व्यक्ती च्या मृत्यू ची सर्व प्रक्रिया ही आत्मा शिवाय सिद्ध करते त्यामुळे ती आत्मा आपल्या शरीरात सुद्धा नाही असं विज्ञान म्हणतं. आत्मा हे एक काल्पनिक पात्र हे धार्मिक ग्रंथ आणि दंतकथा यांनी तयार केले आहे.त्यामुळे त्याला घाबरण्यासारखे काही सुद्धा नाही.या जगात जे काही सुरू आहे ते सर्व Thermodynamics (थरमोडायनॅमिक) च्या नियमानुसार सुरू आहे पण आत्मा हे पात्र Thermodynamics&amp;nbsp;(थरमोडायनॅमिक) च्या कोणत्याच नियमाचे पालन करत नाही त्याच्यामुळे ते या जगात अस्तित्वातच नाही.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="background-color: white; text-align: start;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222; font-family: georgia;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="background-color: white; text-align: start;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222; font-family: georgia;"&gt;&lt;b&gt;21 Gram Theory Explain&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: georgia;"&gt;&lt;span style="background-color: white; text-align: start;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp; Dr.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;Duncan MacDougall यांनी 1907 मध्ये&amp;nbsp; 21 Gram theory दिली त्यांनी एक प्रयोग केला आणि ते म्हणाले जेव्हा पण व्यक्ती चा&amp;nbsp; मृत्यू&amp;nbsp; होतो तेव्हा त्याच्या शरीरातून 21.3 Gram वजन हे कमी होत. त्यांनी&amp;nbsp; हा प्रयोग 6 लोकांवर केला ज्यांची मृत्यू जी लवकरच होणार होती. त्यांच्या या प्रयोगातून त्यांनी असा निष्कर्ष काढला की व्यक्ती मधील आत्मा चे वजन&amp;nbsp; हे 21.3 Gram असते. पण वैज्ञानिकांनी या प्रयोगाला आत्मा सोबत जोडणे&amp;nbsp; चुकीचे ठरविले. वैज्ञानिकाच्या मते जेव्हा व्यक्तीची मृत्यू होते तेव्हा त्याच्या शरीरात&amp;nbsp; काही बदल घडतात. रोजप्रतीकारक शक्ती काम करणे बंद&amp;nbsp; झाल्यामुळे शरीरातील सूक्ष्मजीवांचे प्रमाण हे वाढते आणि ते शरीर आतून नष्ट करू लागतात त्यासोबतच मानवामध्ये Sweat Glands असते त्यामुळे घाम फुटतो आणि energy कमी होत जाते आणि त्यासोबतच मृत्यूच्या वेळी शरीराचे तापमान हे अचानक वाढते फुफ्फुसे रक्त थंड करण्याचे थांबवितात. म्हणून हा 21.3 Gram चा अचानक बदल घडून येतो.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222; font-family: georgia;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="font-family: georgia;"&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;Read More: &lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/how-to-deal-with-false-fir-laws-to-deal.html"&gt;How to deals with false allegations ?&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="font-family: georgia;"&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;Read More:&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/what%20is%20love%20how%20hormones%20work.html"&gt; &lt;/a&gt;&lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/what%20is%20love%20how%20hormones%20work.html"&gt;What is love ? What is the definition&amp;nbsp;&amp;nbsp;of love&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;span style="font-family: georgia;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222; font-family: georgia;"&gt;&lt;b&gt;Science prove that ghosts do not exist&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: georgia;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp; या&amp;nbsp; सर्व गोष्टीवरून सिद्ध होते या जगात भूत प्रेत हे नसतात. भूत प्रेत हे फक्त एक काल्पनिक पात्र आहे जे आपल्याला दंतकथा आणि धार्मिक ग्रंथांमध्ये बघायला मिळते आणि जे लोक असा दावा करतात&amp;nbsp; कि त्यांनी भूत बघितले आहे त्यातील काही लोक फक्त भिईटी निर्माण करण्यासाठी खोटे बोलतात. काही&amp;nbsp; लोकांना जे भूत दिसतात ते त्यांच्या अवचेतन मनाची कल्पना असते ती त्यांना त्यांच्या मध्ये असलेल्या भुतांच्या भीतीमुळे दिसते. काही लोक म्हणतात त्यांनी&amp;nbsp; वस्तू हलताना बघितली याच्यामागे पण एक वैज्ञानिक कारण आहे ते म्हणजे&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222; font-weight: bold;"&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face="arial, sans-serif" style="background-color: white; color: #202124;"&gt;Infrasound&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;span&gt;.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;Infrasound हि एक प्रकारची आवाजाची तरंगे असतात. हि तरंगे इतकी छोटी असतात कि ते आपल्याला सुद्धा येत नाही. हि तरंगे खराब वातावरण आणि कोणती पण Mechanical&amp;nbsp; वस्तू जसे कि&amp;nbsp;खराब पंखे आणि इंजिन यांच्यापासून तयार होतात.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222; font-family: georgia;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: georgia;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;Infrasound हि आपल्याला ऐकू येत नाही&amp;nbsp;कारण,&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&amp;nbsp;यांची Frequency हि 18.98 Hz असते आणि आपल्याला 20 Hz&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&amp;nbsp;च्या वरील Frequency&amp;nbsp; हीच ऐकू येते. Infrasound&amp;nbsp; हे छोटे असल्यामुळे ते आपल्या डोळ्यांच्या संरचनेसोबत संवाद साधतात आणि डोळ्यामध्ये कंपन तयार&amp;nbsp; करतात त्यामुळे आपल्याला वस्तू हलताना दिसतात पण वास्तविक्तेमध्ये वस्तू न हालता तुमच्या डोळ्यांच्या Retina हालत असतात. यावरून सिद्ध होते कि या जगात भूत प्रेत यासारख्या गोष्टी&amp;nbsp; नसतात&amp;nbsp; तो फक्त आपला भ्रम असतो.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222; font-family: georgia;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-family: georgia;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp; तुम्हाला माहिती आवडल्यास&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;जास्तीत जास्त या माहितीला&amp;nbsp; शेअर करा ज्याने भूत प्रेत यामधील लोकांच संभ्रम दूर होईल..आणि&amp;nbsp; या जगातील अद्भुत तथ्य माहिती करायचे असतील तर आमच्या इंस्टाग्राम पेज&amp;nbsp;अद्भुत तथ्य मराठी ला आजच फॉलो करा..धन्यवाद!&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;

&lt;script type="application/ld+json"&gt;
{
  "@context": "https://schema.org",
  "@type": "Article",
  "mainEntityOfPage": {
    "@type": "WebPage",
    "@id": "https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/do-ghosts-exist.html"
  },
  "headline": "Do ghosts exist ? Can Science prove that ghosts do not exist ? Can Spirits/ghosts really exist ?",
  "description": "Science behind ghosts/ spirits ? Do ghosts really exist ? Can Science prove that ghosts do not exist - Digital Infopedia",
  "image": [
    "https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgnxZ5NY0A_TIMunx6UBejLbA8gk4RwZAcyHCiSptzzJhzg83W2v-1d1P0MSn1wP9YuXS5DaeCBnDkEbL-JeF7ZYcduMEkPNW2Yb133UF78EO3f1Ns9SOc0BgLypDoIHuI4VEaZZ5Q-J-Y/s960/Do+ghosts+really+exist.jpg",
    "https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgOnPROhHiIQQ96i-IrxdGWsD_wsiqsakFOygiwpNYn9q7wVRUFa4w1ruF840AvyWgd71UEyu6ur9strjMp5h6NegDo3D0Lza2raAAlmRyQdiBRd_hO7QMcvBt8U061QYxYksYv6Yw1Jgw/w531-h274/Do+ghosts+exist.jpg"
  ],  
  "author": {
    "@type": "Person",
    "name": "Paresh Kolte"
  },  
  "publisher": {
    "@type": "Organization",
    "name": "Digital Infopedia",
    "logo": {
      "@type": "ImageObject",
      "url": "https://3.bp.blogspot.com/-BaC0zecs3L0/YJt0lmV75zI/AAAAAAAAAKE/0nl8Bgoxv3oYBNLyOhjFtraBrzi8zEwXgCK4BGAYYCw/s1600/Logopit_1620800625715.pnghttps://3.bp.blogspot.com/-BaC0zecs3L0/YJt0lmV75zI/AAAAAAAAAKE/0nl8Bgoxv3oYBNLyOhjFtraBrzi8zEwXgCK4BGAYYCw/s1600/Logopit_1620800625715.png"
    }
  },
  "datePublished": "2021-05-25",
  "dateModified": "2021-05-25"
}
&lt;/script&gt;</description><link>https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/do-ghosts-exist.html</link><author>noreply@blogger.com (Digital Infopedia)</author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" height="72" url="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj9mQ8glWliT-9MyUXyrdFexc6dMyxGzK7MrZu32sohSeQc9b18yipRmGXNXnD_qOKUFnIIHvBDrHaZAYjvwgYEVILdAdXJbdUaLAJIg2-8INTEHMmf9pz5FWCcyfe-PfQpWZIrxveguXk/s72-w400-h225-c/Do+ghosts+really+exist.jpg" width="72"/><thr:total>0</thr:total></item><item><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-6826629603800356241.post-7864475399708335831</guid><pubDate>Sun, 23 May 2021 12:04:00 +0000</pubDate><atom:updated>2021-07-07T15:05:16.646+05:30</atom:updated><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">digital infopedia</category><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">History</category><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">shivaji mahraj histoy</category><title>Who is Chhatrapati Shivaji Maharaj, Shivaji Maharaj History, Shivaji Maharaj Information - Digital  Infopedia</title><description>&lt;p&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: #660000; font-family: georgia; font-size: medium;"&gt;&amp;nbsp;Who is Chhatrapati Shivaji Maharaj, Shivaji Maharaj History, Shivaji Maharaj Information in Marathi - Digital&amp;nbsp; Infopedia&lt;span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;a name='more'&gt;&lt;/a&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: #660000; font-family: georgia; font-size: medium;"&gt;&lt;span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;a name="more"&gt;&lt;/a&gt;&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;नमस्कार, आज Digital Infopedia तुम्हाला एका अश्या व्यक्ती बद्दल सांगणार आहे ज्यांचे या भारतासाठी खूप मोठे योगदान आहे जर का इतिहासात ती व्यक्ती नसती तर आज भारत काही वेगळाच असता. ज्या व्यक्तीबद्दल आम्ही तुम्हाला सांगत आहे त्यांचे नाव छत्रपती शिवाजी महाराज आहे. छत्रपती शिवाजी महाराज यांनी मराठा लोकांच्या हृदयात एक खोल जागा बनविली आहे..&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;आज जर तुम्ही कोणत्या पण एका मराठ्याला जर विचारले की कोण आहे छत्रपती तर ते लगेच तुम्हाला सांगणार की आमचा राजा कोण होता हे तुम्हाला बघायचं असेल तर एक वेळा जाऊन बघा महाराष्ट्रातील गड किल्यांवर. जर तुम्ही महाराष्ट्रात राहून तुम्हाला छत्रपती शिवाजी महाराज कोण होते हे माहिती नसेल तर तुमचा महाराष्ट्रात राहायचा काहीच फायदा नाही. चला बघूया छत्रपती शिवाजी महाराजांच्या जीवनातील काही अध्याय.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiVeBDidnRESa10Qc5uJTRKFX9onnQ0qwCZKAUVu-tis2B6kKdph3CV4JMuQEaZo6E_ebMa0lsb_wR7nYScRaBifIp_EbLzStCctnU64oIefPTjHCkZVwW-G45kQtwci8_KzcprRB-fwLY/s640/Chhtrapati+Shivaji+Maharaj.jpg.webp" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img alt="shivaji maharaj information" border="0" data-original-height="360" data-original-width="640" height="225" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiVeBDidnRESa10Qc5uJTRKFX9onnQ0qwCZKAUVu-tis2B6kKdph3CV4JMuQEaZo6E_ebMa0lsb_wR7nYScRaBifIp_EbLzStCctnU64oIefPTjHCkZVwW-G45kQtwci8_KzcprRB-fwLY/w400-h225/Chhtrapati+Shivaji+Maharaj.jpg.webp" title="shivaji maharaj history" width="400" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;&lt;p class="MsoNormal"&gt;&lt;span style="font-size: 13.5pt; line-height: 107%;"&gt;History
of Shivaji Maharaj&lt;/span&gt;&lt;o:p&gt;&lt;/o:p&gt;&lt;/p&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: left;"&gt;&lt;ul style="text-align: left;"&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;Birth of shivaji maharaj&lt;/b&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;19 फेब्रुवारी 1630 ला महाराष्ट्रातील शिवनेरी किल्ल्यावर एका बाळाचा जन्म झाला. या बाळाच्या आई चे नाव जिजाबाई भोसले आणि पिता चे नाव शहाजी भोसले होते. जन्मानंतर या बाळाचे नाव ठेवण्यात आले, हे बाळ शिवाई देवीच्या कृपेने झाले होते म्हणून या बाळाचे नाव शिवाजी ठेवण्यात आले, जिजाऊ त्यांना शिवबा आणि शिवराय नावाने पण हाक मारायच्या. त्याकाळात शहाजी भोसले हे मुघलांसाठी काम करायचे. त्यामुळे ते घराकडे खूप कमी लक्ष द्यायचे.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;शिवरायांसोबत सर्वात जास्त वेळ जिजाबाई ने घालविला. शिवराय लहान असतांनाच जिजाबाई ने त्यांना रामायण पासून तर महाभारत पर्यत आणि महाभारत पासून भगवत गीता आणि बाकी सर्व पौराणिक कथा सांगितल्या. या सर्व गोष्टींमुळे लहानपणापासूनच शिवरायांमध्ये एक स्वाभाविक नेतृत्व करण्याची गुणवत्ता दिसू लागली.&amp;nbsp; एक वेळा छोटे शिवराय हे पुण्याजवळील मावळ या छोट्या गावात&amp;nbsp; गेले तिथे त्यांनी बघितले तिथं सर्व मागासवर्गीय आणि गरीब लोक होते पण या लोकांमध्ये हिम्मत खूप होती.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;12 ते 15 वर्षाचे असताना शिवरायांनी मावळ येथील जंगलात आणि गावात 3 वर्ष घालविले आणि बघितलं की या लोकांमध्ये ताकत ही खूप आहे पण यांना कोणी मार्गदर्शन करणारे कोणी नाही. हे लक्षात येताच शिवरायांनी त्यांच्या मित्रांना आणि मावळ मधील लोकांना&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;एकत्र केले आणि त्या लोकांना सांगितले की मराठ्यांना मुघलांचे नोकर म्हणून ओळखले जाते आणि हा जो नोकर आहे आणि जी ही गुलामी आहे ही फक्त एक मानसिकता आहे आणि या गुलामीलाच आपल्याला संपवायचे आहे आणि मराठ्यांना मुघलांपासून स्वातंत्र करायचे आहे.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;निजामशाही आणि आदिलशाही यांच्या गुलामीतून मराठ्यांना बाहेर काढायचे आहे म्हणून यांनी गावातील लोकांना तयार केले आणि चाकु काढला आणि स्वतःच्या हाताचे रक्त काढले आणि शंकराच्या शिवलिंग ला त्या रक्ताने रक्ताभिषेक केला आणि घोषणा केली आता आपण सर्व मिळून स्वराज्याची स्थापना करू गुलामी एक मानसिकता आहे तुम्ही गुलाम तुमच्या विचारांमुळे आहे.आता शिवरायांनी म्हणून तर दिले की स्वराज्य स्थापन करू पण त्यासाठी त्यांच्याकडे पाहिजे तितके मनुष्यबळ, संसाधने, निधी, समर्थन, सामर्थ्य आणि युती नव्हती.&lt;/span&gt;&lt;br style="background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: small; text-align: start;" /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; text-align: start;"&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/b&gt;&amp;nbsp;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/do-ghosts-exist.html"&gt;भूत प्रेत खरच असतात का ?&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; text-align: start;"&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;Read More: &lt;/b&gt;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/do-ghosts-exist.html"&gt;Reason for emergency in India 1975? Indira Gandhi is culprit?&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;तुम्हाला माहिती पाहिजे की शिवाजी महाराज हे एकत्र अवतार होते महाराणा प्रताप यांच्या शौर्याचे आणि चाणक्य च्या कुटील नीतीचे आणि बौद्धिक शक्तीचे. शिवराय हे नेहमी छापा मार युद्ध करायचे त्यालाच आपण गनिमी कावा म्हणतो. शिवरायांच्या गनिमी काव्यामुळेच मुघल त्यांना पहाडी चुहां म्हणायचे. छोट्या सैन्यापासून शिवरायांनी स्वराज्य स्थापनेची मोहीम सुरू केली होती आणि स्वराज्य हे दक्षिण पासून तर उत्तर प्रयत्न गुजरात दिल्ली पर्यंत वाढविले.&lt;/span&gt;&lt;br style="background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: small; text-align: start;" /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;एक वेळा आदिलशहाने शहाजीराजेंना पकडून कारावासात टाकून दिले. तेव्हा शिवरायांनी खूप दिवस विचार केला काय करावं. तेव्हा त्यानी एक युक्ती केली शाहजहान आणि आदिलशहा ला एकमेकांमध्ये लढवायचे ठरवले. शिवराय लगेच दिल्लीला शाहजहान ला भेटायला गेले आणि त्यांना म्हणाले तुमचे खूप युद्ध होणार आहे दक्षिण मध्ये, तुम्ही जर माझी मदत केली आणि आदिलशाही संपविली तर मी तुमची मदत करेल, हे ऐकताच शाहजहान तयार झाला आणि शाहजहान ने शहाजीराजेंना सोडविले. यातून आपल्या कळत शिवरायांना युद्ध जिंकणं महत्त्वाचे होते युद्ध लढणे नव्हे.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="background-color: white; text-align: start;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;b&gt;Who is father of indian navy&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &lt;/span&gt;काही वेळा तर शिवराय युध्दात सहभागी न होताच ते युद्ध जिंकायचे. शिवरायांनी गुजरात पासून तर कर्नाटक च्या समुद्र किनाऱ्यावर त्यांची समुद्री सेना तयार केली. कारण त्यांना आभास झाला होता की त्यांच्या साम्राज्याला धोका हा फक्त समुद्रापासून आहे. म्हणून च आज शिवरायांना&amp;nbsp; Father of Indian Navy म्हणतात.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="background-color: white; text-align: start;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;&lt;b&gt;Shivaji Maharaj and Afzal Khan Story in Marathi&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;त्याकाळात दक्षिण भारतातील तानाशाह आदिलशाह शिवरायांपासून तंग झाला होता,म्हणून आदिलशाह ने त्याचा सेनापती अफझल खान याला शिवाजी ला मारायला पाठविले. अफझलखान ला माहिती होते शिवराय हे खूप चतुर आहे म्हणून त्यांनी शिवरायांना एक पत्र पाठविले. शिवाजी में तुमसे अकेले मिलना चाहता हूँ, संधी करना चाहता हु तुमसे, अकेले मिलोगे मुझसे. शिवरायांनी उत्तर दिले ठीक है अकेले मिल लेते है मुझे कोई समस्या नही है.अफ़ज़ल खान ने बोला नियम ये है कि तुम्हारे पास ना कोई सेना ना मेरे पास कोई सेना, में भी अकेला तुम भी अकेले, ना मेरे पास कोई अस्त्र शस्त्र ना तुम्हारे पास कोई अस्त्र शस्त्र.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"&gt;&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjjxuAW-kGFZAM-nDmusQeYkXnyk5iPp-ANWIV77qMjFNGJu1TWe48zbuYTkqVmOv0oG22RVDo_jIYfB7RXUP1D1eTxRDzfdMt5AXdoBsw_TwcKGLVnnXlNjCJxgBZeTxoqEB_oS45ehyphenhyphenE/s640/Shivaji+Mahraj+kill+Afzalkhan.jpg.webp" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img alt="Afzal Khan Vadh, shivaji killed afzal khan" border="0" data-original-height="360" data-original-width="640" height="225" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjjxuAW-kGFZAM-nDmusQeYkXnyk5iPp-ANWIV77qMjFNGJu1TWe48zbuYTkqVmOv0oG22RVDo_jIYfB7RXUP1D1eTxRDzfdMt5AXdoBsw_TwcKGLVnnXlNjCJxgBZeTxoqEB_oS45ehyphenhyphenE/w400-h225/Shivaji+Mahraj+kill+Afzalkhan.jpg.webp" title="Shivaji maharaj and Afzal Khan" width="400" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;&lt;span style="background: white; font-family: Calibri, sans-serif; font-size: 13.5pt; line-height: 107%;"&gt;shivaji maharaj and afzal khan story in marathi&lt;/span&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;अफझलखान ला माहीत होतं शिवाजी हा खूप इमानदार व्यक्ती आहे तर आपल्या सर्व अटी स्वीकारून निहस्ते भेटायला येतील. याविचारात अफझलखान खान प्रतापगडावर शिवरायांना भेटायला आला, अफझलखान हा शरीराने शिवरायांपेक्षा अधिक बलवान होता. अफज़ल खान म्हणाला आओ शिवाजी आओ हमसें लगे लग जाओ. जसे शिवराय अफझलखान सोबत मिठी मारत होते तसे अफझलखानाने खंजर काढले आणि शिवरायांच्या पाठीवर वार केले. शिवराय आधीपासूनच तयार होते त्यांनी आतमध्ये चिलखत घातले होते म्हणून अफझलखानाचा वार नाकाम झाला आणि शिवरायांनी वाघनखे काढली आणि अफझलखानाच्या पोटात घुसवून खानाची आतडी बाहेर काढली. शिवराय इथंच थांबले नाही खानाला मारल्यावर खानाच्या सैन्याचे मनोबल तोडून&amp;nbsp; प्रतापगड जिंकला.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;प्रतापगड जिंकल्यावर शिवराय थांबले नाही त्यांनी 18 दिवसांच्या अंदर पन्हाळा किल्ला सुद्धा जिंकला. काही दिवसांनी शिवरायांचे युद्ध मिर्झा राजे जयसिंग सोबत झाले , जयसिंग यांनी मुघलांसोबत युती केली होती. शिवराय मिर्झा राजे जयसिंग यांच्यासोबत युद्ध हारले. युद्ध हारल्यानंतर मिर्झाराजे जयसिंग ने शिवरायांकडून पुरंदर चा तह केला या तहातहत शिवरायांचे 23 किल्ले हे मिर्झाराजे जयसिंग ने घेऊन घेतले. 23 किल्ले हातातून गेल्यानंतर सुद्धा शिवराय थांबले नाही त्यांनी काही वर्षांत 360 किल्ले पुन्हा जिंकले.&lt;/span&gt;&lt;br style="background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: small; text-align: start;" /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; text-align: start;"&gt;&lt;span&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/b&gt;&amp;nbsp;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/how-to-deal-with-false-fir-laws-to-deal.html"&gt;How to deals with false FIR? Laws to deals with false allegations ?&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; text-align: start;"&gt;&lt;span&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;Read More:&lt;/b&gt;&amp;nbsp;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/what%20is%20love%20how%20hormones%20work.html"&gt;What is love ? Science Behind&amp;nbsp; Love ?&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;span&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;शिवरायांची लढाई ही कोणत्याही प्रकारे कोणत्या जाती धर्माबद्दल नव्हती. शिवरायांची लढाई ही मुघलांच्या विरुद्ध होती जे की गरीब लोकांवर अन्याय करायचे आणि असे मुघल जे विदेशातून आलेले आहेत. यांची लढाई जर इस्लामविरुद्ध नव्हती जर तसे असते तर त्यांच्या सैन्यात मुस्लिम नसते. शिवरायांच्या सैन्यामध्ये मुस्लिमांचा सुद्धा खूप मोठा वाटा आहे.शिवरायांचे काही काही सेनापती, अंगरक्षक, स्वयंपाकी हे मुस्लिम होते.&lt;/span&gt;&lt;br style="background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: small; text-align: start;" /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;एक गोष्ट आणखी अशी आहे जी शिवाजींना मुघलांपासून वेगळं करते ती म्हणजे स्त्रियांच्या बाबतीत सन्मान. शिवराय हे त्या प्रत्येक स्त्री चा आदर करायचे जी त्यांच्या स्वराज्यात राहायची. शिवरायांनी त्यांच्या सैन्याला पण सांगितले होते की आई,स्त्रिया आणि लहान मुले याना त्रास नाही द्यायचा.त्याकाळी मुघल सैन्य हे युद्ध जिंकल्यानंतर स्त्रियांना उचलून न्यायचे आणि बलात्कार करून मारून टाकायचे गावातील घरे जाळून टाकायचे आणि मंदिरे तोडायचे.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;शिवरायांनी त्यांच्या सैन्याला बजावले होते की दुसऱ्या धर्माचा अपमान नाही करण्याचा, परक्या स्त्री कडे वाईट नजरेने नाही बघायचे, आणि जर कोणता मावळा असे करताना पकडला गेला तर त्याला मृत्यू दंड मिळेल. शिवरायांच्या अश्या विचारांमुळे त्याकाळात लोक त्यांच्यासाठी जीव पण द्यायला तयार होते.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: start;"&gt;&lt;ul style="text-align: left;"&gt;&lt;li&gt;Q &amp;amp; A&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;b&gt;प्रश्न: शिवरायांच्या सैन्याला मावळे का म्हणतात ?&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;उत्तर : शिवरायांच्या सैन्याला मावळे म्हणतात कारण शिवरायांनी मावळ या छोट्याशा गावातून स्वराज्याचे स्वप्न पाहिले आणि या गावातील लोकांना एकत्र करून स्वराज्य स्थापन केले म्हणून या गावाच्या नावावरून शिवरायांनी सैन्याला मावळे म्हणून हाक मारली.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: start;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp;तुम्हाला&amp;nbsp; माहिती&amp;nbsp; कशी वाटली कमेंट मध्ये कळवा. माहिती आवडल्यास अधिक शेअर करा. आमच्या वेबसाइट वर भविष्यात येणाऱ्या माहिती वाचण्यासाठी नोटिफिकेशन ऑन&amp;nbsp; करा.&amp;nbsp;&lt;span&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt; 

&lt;script type="application/ld+json"&gt;
{
  "@context": "https://schema.org",
  "@type": "Article",
  "mainEntityOfPage": {
    "@type": "WebPage",
    "@id": "https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/chhatrapati%20shivaji%20mahraj%20history.html"
  },
  "headline": "Who is Chhatrapati Shivaji Maharaj, Shivaji Maharaj History, Shivaji Maharaj Information - Digital  Infopedia",
  "description": "आज Digital Infopedia तुम्हाला एका अश्या व्यक्ती बद्दल सांगणार आहे ज्यांचे या भारतासाठी खूप मोठे योगदान आहे जर का इतिहासात ती व्यक्ती नसती तर आज भारत काही वेगळाच असता. ज्या व्यक्तीबद्दल आम्ही तुम्हाला सांगत आहे त्यांचे नाव छत्रपती शिवाजी महाराज आहे. छत्रपती शिवाजी महाराज यांनी मराठा लोकांच्या हृदयात एक खोल जागा बनविली आहे..",
  "image": [
    "https://1.bp.blogspot.com/-rp_GBvyttnM/YKo7HxGrzII/AAAAAAAAANI/3ma8pwQbYZkDTksj4n9XN1knv3UvyeHhgCLcBGAsYHQ/w533-h241/Chhtrapati%2BShivaji%2BMaharaj.jpg",
    "https://1.bp.blogspot.com/-OCzFyvUoBtg/YKo_QGFY0eI/AAAAAAAAANQ/bmtUGT175DQgOl96BpB1Rjrs6wvVzEQqgCLcBGAsYHQ/w442-h294/Shivaji%2BMahraj%2Bkill%2BAfzalkhan.jpg"
  ],  
  "author": {
    "@type": "Person",
    "name": "Paresh Kolte"
  },  
  "publisher": {
    "@type": "Organization",
    "name": "Digital Infopedia",
    "logo": {
      "@type": "ImageObject",
      "url": "https://3.bp.blogspot.com/-BaC0zecs3L0/YJt0lmV75zI/AAAAAAAAAKE/0nl8Bgoxv3oYBNLyOhjFtraBrzi8zEwXgCK4BGAYYCw/s1600/Logopit_1620800625715.png"
    }
  },
  "datePublished": "2021-05-23",
  "dateModified": "2021-05-25"
}
&lt;/script&gt;</description><link>https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/chhatrapati shivaji mahraj history.html</link><author>noreply@blogger.com (Digital Infopedia)</author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" height="72" url="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiVeBDidnRESa10Qc5uJTRKFX9onnQ0qwCZKAUVu-tis2B6kKdph3CV4JMuQEaZo6E_ebMa0lsb_wR7nYScRaBifIp_EbLzStCctnU64oIefPTjHCkZVwW-G45kQtwci8_KzcprRB-fwLY/s72-w400-h225-c/Chhtrapati+Shivaji+Maharaj.jpg.webp" width="72"/><thr:total>0</thr:total></item><item><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-6826629603800356241.post-1836050402016174522</guid><pubDate>Thu, 20 May 2021 13:29:00 +0000</pubDate><atom:updated>2021-07-07T14:50:01.336+05:30</atom:updated><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">digital infopedia</category><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">Research</category><title>How to deal with  False FIR? Laws to deal with False FIR! IPC &amp; CrPC in marathi - Digital Infopedia.</title><description>&lt;h2 style="text-align: left;"&gt;&lt;div style="text-align: left;"&gt;&lt;h2 style="text-align: left;"&gt;&lt;span style="color: #0280ce; font-size: large;"&gt;&amp;nbsp;How to deal with&amp;nbsp; False FIR? Laws to deal with False FIR! Legal action against&amp;nbsp; false allegations.&amp;nbsp;&amp;nbsp;- Digital Infopedia&lt;/span&gt;&lt;/h2&gt;&lt;span style="color: #0280ce; font-size: large;"&gt;&lt;span&gt;&lt;a name='more'&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: medium; text-align: justify;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: medium; font-weight: normal;"&gt;नमस्कार, Digital Infopedia च्या या पोस्ट मध्ये तुम्हाला खोट्या एफ आय आर (False FIR)&amp;nbsp; पासून कसे वाचावे ते कळणार आहे,खोटी एफ आय आर&amp;nbsp; म्हणजे कोणी तुमचं नाव कोणी फक्त सूड घेण्यासाठी एफ आय आर&amp;nbsp; मध्ये देऊन देतो आणि&amp;nbsp;अश्या वेळतुमच्या नोकरी वर काय प्रभाव पडेल आणि जर तुम्ही शिक्षण घेत असाल तर त्यावर काय प्रभाव पडेल आणि या सर्वातून&amp;nbsp; तुम्ही कसे वाचाल .&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: left;"&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;span style="font-weight: 400;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-size: medium;"&gt;&lt;span&gt;&lt;span style="font-weight: normal;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; font-weight: 400; text-align: left;"&gt;एफ आय आर&amp;nbsp; ही दोन प्रकारच्या अपराधासाठी असते एक म्हणजे Non C&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-weight: 400; text-align: left;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;ognizable&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; font-weight: 400; text-align: left;"&gt;अपराध यामध्ये कोणाला कानाखाली मारणे,शिव्या देने असले छोटे छोटे अपराध असतात. दुसरा प्रकार म्हणजे&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; font-weight: 400;"&gt;C&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-weight: 400;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;ognizable&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; font-weight: 400;"&gt;&amp;nbsp;अपराध या मध्ये बलात्कार, खून,दरोडा, तस्करी या सारखे मोठे मोठे अपराध येतात.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h2&gt;&lt;div&gt;&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEizRuIhJjMKINqpk0J4mACiWXYR3OFVYmECPD2UMchKlMCsKwazaRaxR1YsQNvk63ZpP6VtNbV5O9RCIm3xzB8K8HCvQTTnVcpoHjDVEOdGrM2nv8QgpuvQtozUdxYSQFdU4ji94bpE2f8/s640/How+to+deal+with+a+False+FIR.jpg.webp" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img alt="Laws to deal with false FIR" border="0" data-original-height="360" data-original-width="640" height="225" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEizRuIhJjMKINqpk0J4mACiWXYR3OFVYmECPD2UMchKlMCsKwazaRaxR1YsQNvk63ZpP6VtNbV5O9RCIm3xzB8K8HCvQTTnVcpoHjDVEOdGrM2nv8QgpuvQtozUdxYSQFdU4ji94bpE2f8/w400-h225/How+to+deal+with+a+False+FIR.jpg.webp" title="What is the difference between IPC  and  CrPC" width="400" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;&lt;p class="MsoNormal"&gt;&lt;span style="font-size: 13.5pt; line-height: 107%;"&gt;How
to deal with False FIR ?&lt;/span&gt;&lt;o:p&gt;&lt;/o:p&gt;&lt;/p&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;/div&gt;&lt;ul style="text-align: left;"&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;someone filed a false complaint against me&lt;/b&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;"&gt;जर तुमचं नाव काँग्निजीबल अपराधासाठी एफ आय आर मध्ये आले असेल तर पोलीस तुम्हाला बिना ओरेंट(Arrest Warrent) चे घेऊन जातील या वेळी तुम्ही ओरेंट नाही मागू शकत.अश्या वेळी जेव्हा पोलीस तुम्हाला घेऊन जातील तेव्हा तुम्ही तुमच्या मित्राला किंवा परिवारातील एका&amp;nbsp;सदस्याला डी. एस.पी. ऑफिस किंवा एस.पी. ऑफिस मध्ये जाऊन त्यांना पुरावे द्या की जेव्हा तो अपराध झाला तेव्हा तुम्ही त्या ठिकाणी नव्हते आणि जिथे होते तेथील पुरावे ऑफिस ला द्या.जर तुम्ही निरदोष असाल तर तुमच्या जवळ पुरावा नक्की असेल.&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;"&gt;जर तुम्हाला डी.एस.पी./एस.पी.ऑफिस मधून अटकमुक्त नाही करण्यात आले तर तुम्ही अश्या वेळी तुमच्या वकिलाला जिल्हा न्यायालयात अँटीसेपेटरी बेल (A&lt;/span&gt;&lt;span style="text-align: left;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222;"&gt;nticipatory bail)&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;"&gt;साठी पाठवा.जर यानंतर सुद्धा तुम्हाला जेल मध्ये जावं लागलं तर तुम्ही रेग्युलर बेल (Regular bail) घेऊ शकतात.बेल मिळाली म्हणजे तुम्ही गुन्हामुक्त नाही होत.बेल मुळे फक्त तुम्हाला अटक नाही होणार.अश्यावेळी तुम्हाला न्यायालयात&amp;nbsp; सिद्ध करावं लागेल तुम्ही तो गुन्हा केला नाही आणि ती एफ आय आर खोटी आहे,यासाठी दोन प्रकार आहे.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: left;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;"&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;एक प्रकार म्हणजे ज्याने तुमच्यावर एफ आय आर&amp;nbsp; केली आहे त्याच्यासोबत बातचीत करून तुमचं नाव मागे घेणे.दुसरा प्रकार म्हणजे जर बातचीत करून त्या व्यक्तीने तुमचं नाव मागे नाही घेतलं तर अश्या वेळी तुम्ही हाय कोर्टात जाऊन तिथं सर्व लीगल कागदपत्रे द्या आणि पुरावे द्या की जेव्हा गुन्हा झाला तेव्हा तुम्ही तिथं नव्हते आणि तुम्हला खोट्या एफ आय आर मध्ये अडकवले आहे.हाय कोर्टाने पुरावे तपासल्या&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;नंतर तुम्हला कोर्ट न्याय देईल.तुम्ही निरदोष असाल तर एफ आय आर&amp;nbsp; मागे घेतली जाईल.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;tbody&gt;&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhimcNCiEaIvw3UNH1y2kQLOYSZowcxmRqEVPxoBanuox0gMoU8-_pOuepnIo9xoqWkbWXSDswb99SgFZrlS9q9wp5P-PI45NTOA65MHEZVoqADZ36Vr2wDKLguw4KiQYkKrF5LA7yzD64/s640/Difference+Between+IPC+and+CrPC.png.webp" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img alt="What is the Difference  Between IPC and CrPC" border="0" data-original-height="360" data-original-width="640" height="225" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhimcNCiEaIvw3UNH1y2kQLOYSZowcxmRqEVPxoBanuox0gMoU8-_pOuepnIo9xoqWkbWXSDswb99SgFZrlS9q9wp5P-PI45NTOA65MHEZVoqADZ36Vr2wDKLguw4KiQYkKrF5LA7yzD64/w400-h225/Difference+Between+IPC+and+CrPC.png.webp" title="Indian Penal Code and Criminal Procedure code" width="400" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;Difference Between IPC and CrPC.&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;Punishment for false complaint / legal action against false allegations&lt;/b&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;"&gt;जर तुमच्यावर कोणी खोटी एफ आय आर केली आणि बातचीत करून सुद्धा त्याने मागे नाही घेतली तर तुम्ही अश्या वेळी हाय कोर्टात जाऊन त्याच्यावर सी.आर.पी.सी. धारा 482 आणि सेकशन 500&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;"&gt;(CrPC Section 482 &amp;amp; Section 500)&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;"&gt;&amp;nbsp;च्या आधारावर त्या व्यक्ती वर मानहानी चा केस फाइल करा आणि सेकशन 211 नुसार त्या व्यक्ती वर तुम्ही तुम्हला फसविले,तुमचं नाव खराब केलं आणि वेळ घालवला मुळे&amp;nbsp; त्या व्यक्तीची केस त्याचवरच उलट होईल.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt;: &lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/emergencyinindia1975.html"&gt;Reason for emergency in india 1975&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;Read More&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #222222;"&gt;:&amp;nbsp;&lt;a href="https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/06/diseasesoriginatedfromchina.html"&gt;जगातील बहुतांश आजार हे चीन मधूनच का जन्मतात. &lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="color: #222222; font-size: small;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;"&gt;आता बघूया एफ आय आर&amp;nbsp; खोटी असो किंवा खरी पण तुमच्यावर झाली एफ आय आर, तर तुमच्या नोकरीवर आणि शिक्षणावर काय प्रभाव पडेल. तुमच्यावर एफ आय आर झाली आणि तुम्हला जेल झाली तर तुमची नोकरी नाही जाणार फक्त तुम्ही सस्पेंड होणार आणि जेव्हा कोर्टात तुम्ही निरदोष ठरले तेव्हा तुम्ही परत नोकरी जॉईन करू शकता.पण जर का तुम्ही गुन्हेगार ठरले तर मग ती नोकरी तुमच्या हातून जाणार.तुम्ही गुन्हेगार ठरल्यानंतर सुद्धा लवकर नोकरी नाही जात तुम्हाला जिल्हा न्यायालयाने गुन्हेगार ठरवले आहे तर तुम्ही लगेच तेव्हा उच्चं नायालयात (High Court) अपील करा तिथं पण गुन्हेगार ठरले मग सर्वोच्य न्यायालयात (Supreme Court) अपील करा आणि जर तिथं पण गुन्हेगार ठरले तर मग तुमची नोकरी जाणार.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;"&gt;आता बघू विद्यार्थ्यांवर एफ आय आर झाली तर नोकरी लागणार की नाही?.जर तुम्ही सरकारी नोकरी साठी परीक्षा देतात तेव्हा फॉर्म भरताना तुम्हाला विचारले जाते की तुमचा नावावर एफ आय आर आहे का ? जर असेल तर हो सांगून फॉर्म भरा तुम्हला नोकरी लागेल.फॉर्म भरल्यानंतर तुमच्यावर एफ आय आर झाली तर मग जेव्हा तुम्ही नोकरी जॉईन करणार तेव्हा तिथं तुम्हला स्टॅम्प पेपर वर लिहून द्यावं लागेल तुमच्या एफ आय आर&amp;nbsp; बद्दल आणि कोर्टातील निर्णयाबाबत. जर तुम्ही गुन्हेगार असले तर नोकरी नाही लागणार.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;span face="Arial, Helvetica, sans-serif" style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;"&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp; तुम्हाला माहिती समजली असेल&amp;nbsp; तर आम्हला कंमेंट सेकशन मध्ये कळवा आणि हि माहिती जास्तीत जास्त लोकांनां शेअर करा. धन्यवाद&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;

&lt;script type="application/ld+json"&gt;
{
  "@context": "https://schema.org",
  "@type": "BlogPosting",
  "mainEntityOfPage": {
    "@type": "WebPage",
    "@id": "https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/how-to-deal-with-false-fir-laws-to-deal.html"
  },
  "headline": "How to deal with  False FIR? Laws to deal with False FIR! IPC &amp; CrPC in marathi - Digital Infopedia.",
  "description": "Digital Infopedia च्या या पोस्ट मध्ये तुम्हाला खोट्या एफ आय आर (False FIR)  पासून कसे वाचावे ते कळणार आहे,खोटी एफ आय आर  म्हणजे कोणी तुमचं नाव कोणी फक्त सूड घेण्यासाठी एफ आय आर  मध्ये देऊन देतो आणि अश्या वेळतुमच्या नोकरी वर काय प्रभाव पडेल आणि जर तुम्ही शिक्षण घेत असाल तर त्यावर काय प्रभाव पडेल आणि या सर्वातून  तुम्ही कसे वाचाल",
  "image": [
    "https://1.bp.blogspot.com/-b6YrMNFXZJ0/YKZX7mWxtuI/AAAAAAAAALw/CgorsFkj1jUqDII_o9qY2nK-EthqzSR7gCLcBGAsYHQ/w563-h253/How%2Bto%2Bdeal%2Bwith%2Ba%2BFalse%2BFIR.jpg",
    "https://1.bp.blogspot.com/-XYO2sh2L3hA/YKZaCat8rnI/AAAAAAAAAL4/Wrsh2Gkok1oVRD2iS_LkqnAibZMAc3a8wCLcBGAsYHQ/w535-h301/Difference%2Bbetween%2BIPC%2B%2526%2BCrPC.png"
  ],  
  "author": {
    "@type": "Person",
    "name": "Paresh Kolte"
  },  
  "publisher": {
    "@type": "Organization",
    "name": "Digital  Infopedia",
    "logo": {
      "@type": "ImageObject",
      "url": "https://3.bp.blogspot.com/-BaC0zecs3L0/YJt0lmV75zI/AAAAAAAAAKE/0nl8Bgoxv3oYBNLyOhjFtraBrzi8zEwXgCK4BGAYYCw/s1600/Logopit_1620800625715.png"
    }
  },
  "datePublished": "2021-05-20",
  "dateModified": "2021-05-25"
}
&lt;/script&gt;&lt;br /&gt;</description><link>https://mydigitalinfopedia.blogspot.com/2021/05/how-to-deal-with-false-fir-laws-to-deal.html</link><author>noreply@blogger.com (Digital Infopedia)</author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" height="72" url="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEizRuIhJjMKINqpk0J4mACiWXYR3OFVYmECPD2UMchKlMCsKwazaRaxR1YsQNvk63ZpP6VtNbV5O9RCIm3xzB8K8HCvQTTnVcpoHjDVEOdGrM2nv8QgpuvQtozUdxYSQFdU4ji94bpE2f8/s72-w400-h225-c/How+to+deal+with+a+False+FIR.jpg.webp" width="72"/><thr:total>1</thr:total></item></channel></rss>