Ajánlatunkból

Bravúros bombák bevetésen

Hogyan lehet átszakítani egy víztározó zárógátját bombázógépek segítségével?? A 2. világháborúban egy zseniális feltaláló és a Brit Királyi Légierő pilótái Németországban már csattanós választ adtak a kérdésre. A filmben nekik állít emléket egy különc mérnökcsapat, mely a fejébe veszi, hogy megépíti saját gátromboló bombáját – valamint egy gátat, melyen letesztelhetik a rombolóeszköz hatékonyságát…

Bolygónk vándorai

Legyen tanúja a földkerekség leglátványosabb tömeges állatmigrációinak lélegzetelállító élességű, HD minőségű felvételek segítségével!

A szárazföldön, levegőben, fák tetején, víz alatt, sziklás magaspartokon és fagyos jégtáblákon felvett epizódok sose látott intim pillanatokat és vadonatúj tudományos eredményeket tárnak elénk - az elménk és a szemünk mellett az érzelmeinkre is ellenállhatatlan hatást gyakorolva. A Bolygónk vándorai történetei egyszerre gyönyörűek és drámaiak, egyszerre szólnak a túlélésükért vándorló fajok életerejéről és végletes sérülékenységéről - egyszóval éppoly sokszínűek és szívbemarkolóak, mint az általuk megénekelt természet és élővilág...

David Hamlin, a sorozat producere így vallott a sorozat készítőinek mozgatórugóiról:

"Három évvel ezelőtt a Bolygónk vándorai csapata ambíciózus célt tűzött ki maga elé: szerettük volna alapvetően megváltoztatni a nézők a migráló állatokhoz fűződő viszonyát. Arról álmodtunk, hogy az emberek, ha az égen, a földön vagy a vízben megpillantanak egy vándorló csapatot, a sorozatunk megtekintése után már ne azt mondják, hogy 'Ejha, de szépek!'...; hanem inkább azt, hogy 'Hajrá fiúk, drukkolok nektek!'"

A teljes interjút - más érdekességekkel együtt - a 'Továbbiak' menűpont alatt olvashatja!

Állatbőrbe bújva

A Nat Geo Wild egyszerre meghökkentő és vicces sorozatában három különc természetrajongó úgy dönt, hogy személyesen tapasztalja meg, hogy miként telnek a kolibrik, a hódok és a darazsak mindennapjai. Azaz hogy: milyen az élet ÁLLATBŐRBE BÚJVA. A három epizódban tartsanak Lloyddal, Matty-vel és James-szel egy túlméretes kolibrifészek, egy gigantikus hódvár és egy elefántkóros darázsfészek mélyére!

Tavaly augusztusban felnőttek és gyerekek százai özönlötték el a chicagói Lincoln Állatkert központi terét, hogy szemtanúi legyenek egy merőben szokatlan látványnak: amint három különc férfi nagy ügybuzgalommal egy gigantikus, emberre szabott kolibrifészket fon a Nat Geo Wild Állatbőrbe bújva című sorozata számára. Az „építkezés” alapanyaga bungee jumping-kötél volt, lévén ez hasonlít a leginkább a kolibrik által alkalmazott speciális tapadós, rugalmas anyaghoz; a motiváció pedig a kíváncsiság és a játszva tanítás: a fészekbe napokra beköltözve megtapasztalni és másoknak is megmutatni, hogy miként élnek, tápálkoznak és alszanak a föld legkisebb madarai közt számon tartott kolibrik.

A fészekrakóknak – név szerint Lloyd Bucknak, Matt Thompsonnak és James Coopernek – azonban komoly áldozatokat kellett hozniuk a nemes cél érdekében: a fészek ugyanis szűknek, a virágnektár pedig émelyítően édesnek bizonyult, ráadásul egy heves vihar is meglepte őket, azzal fenyegetve, hogy lefújja az egész hóbelevancot az állvány tetejéről...

Titkok és ereklyék

Egy tudós titokzatos betűket vél látni a torinói lepel fejrészén. Egy régész szerint Szodoma és Gomora pusztulását egy gigantikus erejű, leginkább egy atomrobbanáshoz hasonlítható katasztrófa okozta... A valóság olykor a fikción is túltesz?? A TITKOK ÉS EREKLYÉK második évada a történelem legmakacsabb rejtélyei nyomába ered da Vinci mágikus Mona Lisájától a mgfejthetetlen(?) Voynich-kéziratig.

Ma, a televíziózás, az internet és az okostelefonok korában látszólag nincsen olyan adat, információ, amelyhez ne tudnánk hozzájutni egy-két gomnyomással. De mi van azokkal a rejtélyekkel, amelyekhez már évszázadok, sőt évezredek óta nem találja a kulcsot az emberiség? Ezekkel mit kezd a modern technika?

A Nat Geo Titkok és ereklyék című sorozatának 13 részes második évada a történelem néhány legmakacsabb talánya nyomába ered – valamint olyan vadonatúj régészeti felfedezéseket tár elénk, amelyek ahelyett, hogy megválaszolnának egy kérdést, száz másikat vetnek fel… Az izgalmas, dinamikus, pergő ritmusú epizódokban tartsanak neves tudományos nyomozóinkkal, amint tárgyi bizonyítékok, szakértőkkel készített interjúk és a legmodernebb technológia segítségével megpróbálnak világosságot gyújtani ott, ahol eddig homályban tapogatóztunk…

Mona Lisa talányosnak mondott mosolya évről évre turisták millióit vonzza a Párizsi Louvre Múzeumba. De mi van akkor, ha valóban lappang valami titok e híres mosoly mögött? A Mona Lisa-kód című epizód Leonardo da Vinci korába kalauzolja a nézőket, hogy utánajárjon, lehet-e valami annak a tudósnak az elméletében, aki szerint – szabad szemmel láthatatlan, csupán nagy felbontású fényképfelvételeken előtűnő – jelek és betűk vannak elrejtve a festményen. Az olaszországi Montesiepiben, egy, a San Galgano-apátsággal szomszédos kápolnában egy kard áll ki egy kőtömbből. Igaza lenne azoknak a kutatóknak, akik azt állítják, hogy a különös ereklye a titokzatos Artúr-király legendájához kapcsolódik? A Kard a kőben erre keres választ a múltban izgalmas időutazást téve és a jelen legújabb régészeti eredményeit számba véve.

A torinói lepelre, melybe a hagyomány szerint Krisztus testét burkolták a keresztről való levétele után, évszázadok óta áhítattal néznek a keresztény hívek. Az ereklye azonban most ismét a tudományos figyelem középpontjába került, mivel egy, a közelmúltban elvégzett vizsgálat titokzatos betűket fedezett fel rajta… Lehet, hogy a legmodernebb képalkotó berendezések pontot tehetnek a lepel eredetiségéről szóló viták végére? Dan Brown A Da Vinci-kód című könyve azt sugallja, hogy Mária Magdolna nemcsak hogy Jézus felesége volt, de gyermekeket is szült neki. Mi a valóság ezzel az ellentétes megítélésű bibliai szereplővel kapcsolatban? Egy nemzetközi tudóscsoport ezt kutatja a Mária Magdolna rejtélye című epizódban. Nem messze a Holt-tengertől, egy egykor buján zöldellő völgyben egy régészcsoport különös agyagedény-maradványokra bukkant, melyek – a fizikai vizsgálatok eredményei alapján – egy adott pillanatban akkora energiasokknak voltak kitéve, mint amit például egy atombomba robbanása okoz. Lehet, hogy az isteni harag által elpusztított bűnös városok, Szodoma és Gomora helyét találták meg a kutatók?

A Titkok és ereklyék egy négyezer éves templomba is ellátogat, melynek falai – a tudósok legnagyobb megdöbbenésére – tele vannak ősi, a csillagok állásához igazodó vésetekkel. Ez a lelet azt jelenti, hogy az ember sokkal hamarabb belekóstolt a csillagászat tudományába, mint ahogy azt eddig gondoltuk? Lehet, hogy a templom misztikus jelei a Nazca-vonalak rejtélyének megoldásához is közelebb visznek minket?? És ha már szóba jött Peru, mi a helyzet a híres andesi múmiákkal? A sorozat egyik leglátványosabb epizódjában látogassanak el a Chachapoya törzs egy ősi, nemrégiben felfedezett hegytetői fellegvárába, melynek falai közt több száz – fájdalomtól eltorzult arcú – múmiára bukkantak a régészek!

Vad Mississippi

Amikor azt a hírt halljuk a rádióban, hogy „a Mississippi kiáradt a medréből”, vízben álló házak, csónakokon menekülő emberek és elöntött szántóföldek jelennek meg a lelki szemeink előtt – és az a drámai és megrázó kép, amelyen egy tojásokkal teli darufészket nyel el az örvénylő áradat, eszébe se jut senkinek... A National Geographic gyönyörű háromrészes sorozata most ezen az emberközpontú „elfogultságon” szeretne változtatni a hatalmas folyam élővilágának látványos és lebilincselő bemutatásával.

A gyönyörűen fényképezett természetfilm a forrásvidéken, Észak-Minnesotában indul hosszú útjára, s lassan, komótosan hömpölyögve ér el a New Orleans-i torkolatvidékre. Eleinte még a tél tartja jeges fogságában a tájat, délebbre azonban a fagy egy másik halálos próbatételnek adja át a helyét: a tavaszi áradásnak, mely elől sasok, kacsák, vidrák, farkasok, teknősök és aligátorok igyekeznek biztonságos helyre menekülni – egyesek közülük eredménytelenül.

Az első részben többek közt szemtanúi lehetünk, amint fehérfejű rétisasok harcolnak egymással egy elejtett állat felett, majd egy szarvastetemen tort ülő farkasfalka veszi át a képernyőn főszerepet. A leglenyűgözőbb, legbravúrosabb felvétel viszont kétség kívül az, amelyen egy bagoly lecsap a magasból, és kiránt egy pockot a hó alól.

A második epizód csúcsjelenete a darutojások elsüllyedése, ami – amint a filmből megtudjuk – azért súlyos tragédia, mert a szülőknek egy teljes évet várniuk kell a pótlásukra. Fontos szerepet kapnak a tojások a harmadik részben is, ahol egy teknős az áradás miatt kénytelen elhagyni homokos part menti élőhelyét, s jobb híján egy földútba ássa be tojásait – a film operatőrei látványosan bizonyítják, hogy nem kell Amazóniába vagy Afrikába menniük, ha le akarnak nyűgözni minket...

Gyáróriások

A televízió Formula 1-közvetítésén keresztül a Williams autóknak szurkolva, s közben egy Svájci Tiszti Zsebkés üvegnyitójával egy palack jéghideg Guiness-t felbontva gondolt már arra, hogy hol és hogyan készülnek mindennapjaink ikonikus tárgyai?

A Gyáróriások legújabb epizódjai segítségével tartson velünk néhány olyan üzembe, ahová közönséges emberi halandó másként aligha juthat be!