nyenyec

Péntek esti Dungeons & Dragons

2009-10-28T21:40:00.003+01:00

Az utóbbi hetekben péntek esténként Dungeons & Dragons 4th Editiont kezdtünk el játszani pár kollégával.

Kiemelnék néhány pozitív dolgot ezzel kapcsolatban:

Az egyik francia lány warlockot játszik és meg kell átkoznia az ellenfeleit, hogy mindenféle bónuszokat kapjon ellenük. Rábeszéltük, hogy ténylegesen mondjon rájuk átkot franciául (plusz gonosz kacaj), ami a nekem pl., aki annyit tudok franciául, hogy omelette du fromage, atom jól hangzik.
Én nem kedvelem a világos sört, de szerencsére mindig sokféle, kiváló, egzotikus sör vannak a hűtőben a Drinks of the World nevű helyről. Még az is lehet, hogy új kedvenceket fogok begyűjteni a Franziskaner mellé.
A 4th Edition D&D atom bejön nekem, olyan körökre osztott taktikázós játék, mint a Laser Squad, X-Com vagy Final Fantasy Tactics csak sokkal mélyebb szabályokkal. A különböző szerepek munkamegosztása miatt érdekes igazán. Ebben a World of Warcraftra vagy a Team Fortressre hasonlít: mindenkinek el kell látnia a maga speciális szerepét, különben nem működik olajozottan a csapat. Mikor régen játszottam szerepjátékokat, ennél sokkal primitívebb volt a taktika.
Mikor nem játszunk, Google Wave-et használunk koordinációra és megbeszélésekre. Szerintem pont ilyesmire lett kitalálva.
Az ír házigazdáink brutális jó kajákat szoktak felszolgálni: csokitorta, toad in the hole stb.

Legutóbb a csapat goliath fighter tagja flörtölni kezdett a winterhaveni kocsmároslánnyal, akinek a dungeon master tök viccesen tudja utánozni a hangját. Hogy bátorságot gyűjtsön a szituációhoz, a DM egyre több bort töltött magába a kis dm screenje mögött, amíg aztán effektíve egyedül meg nem ivott 2 üveggel. A későbbi csata közepén végül így szólt:

"Meghalt. [A BBEG]. Mind meghaltak."

Ezzel kidőlt és a kanapén elaludt -- szóval nyertünk.

Emberkerülés

2009-10-26T13:40:00.002+01:00

Nem tudom miért, de rájöttem, hogy sokkal emberkerülőbb vagyok/lettem a környezetem átlagánál.

Az egyik legszembetűnőbb jele a dolognak, hogy általában mikor egyetlen ember van a viszonylag nagy vállalati menzán, aki nem egy társasággal ül együtt, akkor szinte mindig én vagyok az. (Előző munkahelyemen, ahol nem volt az épületben menza, szintén többnyire egyedül mentem el a közeli étterembe.) Mostanában kb. 70%-ban egyedül eszem.

A közös "kávészüneteket" is elkerülöm, mióta már nem igazán használjuk őket munkával kapcsolatos megbeszélésekre.

A másik, hogy hacsak az Asszony nem rángat el, akkor nem szeretek vállalati és egyéb társas partikra elmenni. A heti céges bulikra (ahol egyébként ingyen van a pia) régóta óta nem járok. Tipikus Szilveszterkor lefekszem este tízkor.

A sportban is valahogy a teljesen magányos vonal felé sodródtam el (régebben még volt kosárlabda, tenisz meg racquetball -- ha nem is sok).

Pedig nem tartom magamat nagyon gátlásos embernek és abban a szerencsében volt részem, hogy minden munkahelyemen jófej, sőt, érdekes emberekkel voltam körülvéve mostanáig. Úgy általában meg szoktam találni mindenkivel a szót és mikor nagy nehezen ráveszem magam a társas érintkezésre, akkor azért megy, bárkivel el tudok beszélgetni, viccelődni, nincsen kínos csönd meg hasonló. De egyáltalán nem hiányzik.

Nem is voltam igazán tudatában ennek a dolognak a legutóbbi időkig, de most már érdekel, hogy miért lett ez így.

Ellenpéldák: 1) Létezik létezik egy maroknyi ember, akikkel igyekszem minél gyakrabban találkozni. Földrajzi okokból erre párévente kerül csak sor.
2) Pár hónapja D&D-t kezdtem játszani pár hasonló érdeklődésű emberrel. Átlag kéthetente játszunk egy estét.
3) Néhányhavonta egy sörözés a munkatársakkal.

Egy HP Vista Laptop nyomorúságos életútja

2009-10-05T09:29:00.000+02:00

Alig több mint 1 éve kapott az Asszony születésnapjára egy HP laptopot. Sokáig keresgéltem, hogy mi lenne a legjobb. Szemeztem a Macbook-kal, de ugyanannyi pénzért a HP notebookban több memóra és tárhely volt, benne volt a nagyon fontos beépített kamera és ráadásul nem fröccsöntött Intel, hanem NVidia kártya volt benne, ami nyitva hagyta a lehetőséget, hogy a trónörökös pl. Spore-t és egyéb játékokat játszon rajta. Az HDMI kimenet és a hozzá gyakorlatilag ajándékba adott gyönyörű monitor már csak hab volt a tortán.

(A gép elsősorban webezésre, Skype és egyéb chat-terminálként, gyerekeknek mesenézésre, iPod szinkronizálásra, valamint fotók tárolására szolgált.)

Nem nyúltam hozzá egyáltalán, öreg vagyok már a buheráláshoz, főleg a Windows buheráláshoz.

Visszatekintve egy katasztrófa az egész.

Ott kezdődött, hogy Windows Vista volt rajta. Lassúcska volt, de szinte használható. Aztán szép lassan, fokozatosan kezdtek el jelentkezni a gondok. (Sajnos nem elég gyorsan, hogy visszaküldjem a gépet mielőtt emigrálunk.)

A Windows Messenger soha el nem indult valamiért.
A Picasa tán elindult, de aztán egyszercsak soha többet.
A gép állandóan tekerte a merevlemezt, soha nem állt meg. Eltöltöttem kb. 15 percet azzal, hogy megpróbáljam kikapcsolni az összes indexelést, meg vírusírtót, meg mindent, de semmi nem használt.
Részben fenti okból az aksi durván gyorsan lemerült (de lesz még rosszabb is, lásd alább.)
Rá lehetett dugni az HDMI kimenettel a nagyképernyős tévére, de akkor elkezdett szaladni a kép, mint valami kibaszott Junoszty.
Volt rajta egy csomó előre telepített szarság, amitől nem lehetett egyszerűen megszabadulni. Ezek közül messze legidegesítőbb valami HP garancia feliratkozás volt, ami naponta felugrott megkérdezni, hogy elő akarok-e fizetni és függetlenül attól , hogy mit válaszoltam (nem érdekel vagy már előfizettem) visszajött állandóan.
Nem volt hozzá DVDn oprendszer, ehelyett a telepítőlemez egy külön partíción volt. Egyszer úgy döntött a gép, hogy ez az effektíve csak olvasható partíció már majdnem tele van, ezért figyelmeztetni kell a felhasználót, hogy csináljon valamit. Ettől a figyelmeztetéstől sem lehetett megszabadulni, állandóan előjött (legalább naponta).
Elvileg tudnia kellett volna kezelni az európai feszültséget, de mikor ideköltöztünk, az aksi gyakorlatilag meghalt és kb. 5 percet bírt ki a gép, ha nem volt bedugva.
Az iTunes is elindíthatatlanná vált egy idő után. Előcsalogatásának egyetlen módja az volt, ha az iPodot egy specifikus USB portba dugta az ember (a három közül).
A gép hűtése nem volt megfelelően megoldva. Kezdetben csak a játékoktól kapcsolt ki túlmelegedés miatt, később már egy DVD lejátszását sem tudta befejezni.
Pár hete véletlenszerű vízszintes fehér csíkok kezdtek megjelenni a képernyő tetején, olvashatatlanná téve a képernyő 10-15%-át, beleértve a menüsort.
Tegnap végleg meghalt a gép: élt másfél évet.

Az egyetlen oka jelenleg, hogy még egyáltalán eszembejut Windowsos gépet venni, hogy a Dungeons and Dragons Character Builder szoftvere csak azon megy.

Most egy Mac Minin vagy egy netbookon gondolkozom. De utóbbi csak webkamerával jöhet szóba. (Kivéve ha kellően felidegesítem magamat, akkor MacBook egymillió év garanciával.)

Svájcban publikusak a rendszámok

2009-09-21T21:56:00.000+02:00

Ma hazafelé láttam a parkolónkban, hogy valaki bekapcsolva hagyta a lámpáját. Most kapóra jött, hogy Svájcban bármelyik rendszámról kikereshető interneten a gazdájának a neve és a címe. Így tudtam neki szólni, aminek nagyon örült.

"Be volt zárva"

2009-09-15T08:10:00.000+02:00

Asszony a gyereknek: Tudod tegnap nem tudtuk megvenni az autót, mert ünnep volt és be volt zárva a bolt.

3 éves: Be volt zárva a bácsi, nem tudott kijönni!

Tegezés

2009-08-09T16:53:00.000+02:00

Amíg nem költöztünk Svájcba, a fiamnak meglehetősen idegen volt a tegezés / magázás megkülönböztetése (nyelvtanilag). A családban, magyar barátoknál ugye nem kellett használni angolul meg nem létezik.

Ráadásul magyarul ugye tetszikezés is van, ami még egy harmadik verzió, amit meg kell tanulni. Most, hogy német az iskola, erre rákényszerült.

Mikor azon gondolkoztam, hogy mennyire fontos egyáltalán ez a dolog, rájöttem, hogy igaziból én az egyetem után alig magáztam bárkit is. Az összes munkahelyemen eddig a tegezés, illetve angol megfelelője, a keresztnéven szólítás volt a norma. A magyar cégeknél is, egészen a vezérigazgatóig, amerikában a leszerelt ezredesig, most is a legfelsőbb vezetőig. 30 éves korkülönbségnél is.

Magázni csak akkor szoktam, mikor valami szolgáltatást veszek igénybe.

Az Asszony említette, hogy mikor Mao-n volt, többször gondot okozott neki, hogy pl. melyik boltban, milyen korhatárig lehet sziával köszönni. Én sem tudom.

Önmotiváció RPG módszerrel: Booyah

2009-07-29T13:27:00.000+02:00

Korábban csináltam magamnak egy Google Spreadsheetet ami kreditet adott nekem fogyásra illetve különböző sporttevékenységekre: RPG (ihletésű) fogyókúra

Egykori Blizzard alkalmazottak nemrég céget alapítottak Booyah néven, ami hasonló módon próbálja kombinálni a level-up / achievement addikciót a fizikai világban végzett tevékenységgel:

Ínyenc kaja: jórészt bullshit

2009-06-26T11:15:00.000+02:00

Nagyon szkeptikus vagyok, mikor valaki valamilyen kajára, italra esküszik. Ahogy az ismerőseim között láttam, egy igazi vakteszt során az emberek még a kedvenc márkájukat sem ismerik fel. (Lásd: sör vakteszt korábbról.)

Hiszem és vallom, hogy mikor drága ételeket és italokat vesznek az átlagemberek, akkor az nem igazán az ízek közötti különbségről, hanem az életérzésről és az exkluzivitásról szól. (Pl. megjutalmazni magunkat vagy másokat valami "különlegessel", vagy olyat enni-inni (olyan helyen) amit a prolik nem engedhetnek meg maguknak.)

Ez nem tudatos sznobizmus, egyszerűen becsapjuk magunkat is.

Erről szól Penn & Teller Bullshit! című sorozatának ínyenc étteremben játszódó része is:

Az ínyenc ásványvizes rész is jó.

Google Wave

2009-05-29T09:36:00.000+02:00

Tegnap mutatta be a Google a Wave nevű termékét.

Én mikor láttam a demót, teljesen lenyűgözött. Varázslat. Kb. az az érzés, mikor sok éve először a Google Maps-et kipróbáltam.

Hogyan működik az ima?

2009-05-18T10:11:00.000+02:00

Azt hiszem az igazi feketeöves imádkozás mestere mindenképpen Stephen Colbert:

The Colbert Report

Mon - Thurs 11:30pm / 10:30c

Clasp Your Hands Say Yahweh

colbertnation.com

Colbert Report Full Episodes

Political Humor

Gay Marriage

Tudjuk, hogy lehet jól és rosszul is csinálni, de hogyan is működik tulajdonképpen a dolog? Tgr megosztásai között találtam meg a választ: How does prayer work?

Megtudhatjuk, hogy pl. mikor valaki intenzíven imádkozik egy munkahelyért, de a sorsában meg van írva egy 5 éves munkanélküli szakasz, akkor az imára válaszul egy alacsonyabb szintű istenség áttolhatja ezt az előírt szakaszt egy későbbi időpontra. Ima ide vagy oda, ugyebár a sorsunkat nem kerülhetjük el. Az életünkben történő események 65 százaléka előre meg van írva.

Nemcsak az számít, hogy milyen telítettségű a spirituális szintünk (lásd ábra), hanem hogy a felsőbb lényt milyen frekvencián és testtartással érjük el. A Spiritual Science Research Foundation kutatásai szerint a következő testtartással lehet a legkevesebb veszteséggel eljuttatni a frekvenciákat az istenséghez.

Nagyon ajánlom mindenkinek a cikket, akik fokozni szeretnék imáik hatékonyságát.

Üdvözülhetnek-e a D&D játékosok?

2009-05-13T14:15:00.001+02:00

Még nem múlt el a Dungeons & Dragons mániám. Szabadidőm egy jó részében DM-nek képzem magamat.

Ugyanakkor nem kevés veszélyt rejt magában ez a fajta elfoglaltság, amint az az alábbi keresztény képregényből (Dark Dungeons) kiderül:

Később szerencsére sikerül a kislányt visszahozni az Igaz Útra...

Then according to Acts 19:19 you should gather up all your occult parapernalia like your rock music, occult books, charms, Dungeons and Dragons material. Don't throw them away. Burn them! We'll do that here tonight.

Teljes felvilágosító képregény megrendelhető a Chick Publications oldaláról, sajnos a minimum példányszám 10000 (gondolom repülőről való szórásra van belőve) de én eddig csak 2 játékost ismerek a városban. Talán a játékbolt előtt lehetne osztogatni a járókelőknek.

REPENT!

ui. először gyanús volt, hogy Poe törvényét látom működésben de komolynak tűnik.

Én és a D&D (17 év)

2009-04-29T20:40:00.002+02:00

Sok sok évvel a World of Warcraft és az internet előtt, még a 8bites időkben az általános iskolám előtt újra és újra elolvastam a Commodore Világ 8. számában található Curse of the Azure Bonds leírást. Akkor még nem is volt 64-esem, vagy lemezmeghajtóm már nem emlékszem, mindenesetre nem tudtam vele játszani, de így is megéreztem a menüleírásokból, hogy itt valami mély dologról van szó. (Az újság szélét és gerincét mindig celluxszal ragasztottam végig óriási precizitással, hogy tovább tartson.)

Aztán már a PCs korszak elején gimi elsőben angolóra után valami ilyesmit mondott nekem a kolléga, hogy "játszunk D&D-t" mondom "nemszámítógépen? deháthogy, meg kell venni a szabálykönyveket meg minden". A vakáció kezdetén aztán megvalósult ambíciózus tervünk, hármunk összegyűjtött zsebpénzével a zsebemben felmentem Budapestre az azóta is működő Silverland nevű boltocskába. Megvettem a kockákat, a 3 Advanced Dungeons and Dragons 2nd Edition alapszabálykönyvet, meg talán a Complete Book of Dwarves nevű kiegészítőt, mert a törpék voltak nálam a favoritok. Már nem emlékszem a számokra, de 91 környékén az akkor forintban valami brutális összegbe kerültek. A boltosnéni meg is kérdezte, hogy "jól sikerült a bizonyítvány"?

Tinédzserkorom meghatározó élményei közé tartozott a D&D. Első kocsmázás, első szerelem, első C program, szüzesség elvesztése, grunge rock flanelingben és D&D. Izgalmas idők voltak. A gyermekeim majdani anyjának már 16 éve arról magyaráztam, hogy mi is az, hogy szintet lépni. Már akkor látszott, hogy übernörd vagyok, nem árultam neki zsákbamacskát. Szegény elég jól tűrte és tűri azóta is.

Igaziból nem tudtunk nagyon sokat játszani, de azért volt pár társaság, akikkel kvázi rendszeresen összegyűltünk. Hol a megyei könyvtárban, ahol túl hangosak voltunk, hol a gimi büféjében, kocsmában, vagy valakinél otthon. (Bevillan, hogy a Dungeon Master szimatszatyorban hozta a szabálykönyvet a kricsmibe.)

17 év után visszatértem a Silverlandbe. Sokkal kisebb mint emlékeztem. Mellbeverően nosztalgikus érzés volt. Említettem a boltosnak mikor voltam utoljára, azt mondta, hogy gyakrabban kéne járni.

Most a 9 éves fiammal játszunk 4th Editiont. Ellentétben velem, neki nem kell szótárazni, hogy megértse az angol nyelvű könyveket. Ő már egy szebb, boldogabb világban fog felnőni.

D&D stratégia és az édesség

2009-04-27T09:52:00.000+02:00

Pár hete elkezdtem Dungeons and Dragons-t játszani a fiammal (én gimiben játszottam utoljára). Nekem teljesen elborította az agyamat, hetek óta az összes szabadidőmet a D&D könyvek olvasásának szentelem.

A negyedik kiadásban nagy szerepe van a taktikának úgyhogy kis terepasztalon/térképen játszuk le a csatákat. Van pár műanyag figuránk, de nem minden szörnyre van elég/megfelelő, úgyhogy ezeket a blogokban olvasott tippek alapján M&M's cukorkákkal jelképezzük, amiket, amikor a hősök legyőzik őket, a fiam megehet.

Azt vettem észre, hogy ebben a felállásban a pusztán taktikai megfontolásokat háttérbe szorítja, hogy melyik szörny ehető, mert azokat körülményektől függetlenül szisztematikusan levadásszák a hősök. :)

Másik okosság: a koboldokat a háttérből irányító titokzatos valaki üzenetét a megszerezte a főhős. Egyszerű Cézár kódolással volt titkosítva, de a fiam feltörte, mint a mogyorót.

Academic Earth - kiváló (egyetemi) előadások online

2009-03-26T10:38:00.001+01:00

Academic Earth - kiváló egyetemi előadások online, ingyen. Akinek bejön a TED Talks, a Talks@Google vagy a Mindentudás Egyeteme, annak ez is tetszeni fog. (Régebben néztem MIT-s tananyagokat is, mert át akartam ismételni pár egyetem óta nem használt dolgot illetve kiváncsi voltam miben más egy ottani előadás, mint amilyet én kaptam annak idején.)

Mélyebb, hosszabb és eddigi mintavételezésem alapján színvonalasabb mint a fentiek (kivéve MIT), de agy is kell hozzá, a TED Talks-szal ellentétben nem lehet 10-20 perc alatt péppé fárasztott fejjel megnézni egyet kikapcsolódásképpen.

Viszont akit fűt a tudásszomj, az tobzódhat. Néha egy egész szemeszter fent van. Nemcsak a legkiválóbb egyetemek oktatóitól, de sikeres üzletemberektől, szerzőktől is lehet videókat nézni.

Én az Origins of the Financial Mess című princetonos videót emésztem most, de csak darabokban jut rá időm.

Apdét: és máris itt az újabb okosság-videó gyűjtemény: YouTube EDU

A magyar politika egy mondatban

2009-03-24T17:47:00.001+01:00

A politika sajátos hazai viszonyait jelzi, hogy a hitelesség és a támogatottság között látványos ellentmondás van.

Ez a mondat kiválóan összefoglalja, hogy miért tart itt Magyarország. :) A választók nem szeretik az igazat hallani.

Vagy ahogy Rollins mondja:

you meet me
and you whole world changes
because everything I say is everything you`ve ever wanted to hear
so you drop all your defenses and you drop all your fears
and you trust me completely
I`m perfect
in every way
cause I make you feel so strong and so powerful inside
you feel so lucky
but your ego obscures reality
and you never bother to wonder why
things are going so well

Meta-állóképesség

2009-03-20T21:46:00.002+01:00

Nem az az igazi kihívás, hogy mikor felvesszük a tornacipőt, meddig bírunk elfutni, hanem hogy hányszor acélozzuk meg az akaratunkat és vesszük olyan napon is a cipőt, mikor nem érzünk magunkban erőt/kedvet hozzá.

Nem vádlira meg bicepszre kell gyúrni, hanem akaraterőre és önmotivációra.

Páuörszangz

2009-03-18T20:30:00.006+01:00

Sportoláskor nálam óriási jelentősége van annak, hogy milyen zene szól. A megfelelő időpontban beütemezett powersong átsegít a nehéz szakaszokon. Nálam aktuálisan ilyen célra használt zenék:

Fluke: Atom Bomb

Lunatic Calm: Leave You Far Behind

Foo Fighters: All My Life

Foo Fighters-All my life
by alflam

Foo Fighters: Pretender

Foo Fighters - The Pretender (Video Premiere)
par Alisvideo

Foo Fighters: DOA

Foo Fighters: Stacked Actors

"Line up the bastards, all I want is the truth"

Pantera: Vulgar Display of Power - tulajdonképpen az egész album jó, példának mondjuk itt a Rise:

Sok-sok éve a matekszigorlatra is ez segített felkészülni... :) (Nameg a Prodigy és a legjobb motivátor-dal a Shine).

Jó power song javaslatokat szívesen veszek kommentben.

The Logic of Life: Why your boss is overpaid

2009-03-17T08:39:00.001+01:00

By Tim Harford via dolphin

Forbes article

kutiman is da man

2009-03-11T20:18:00.000+01:00

thru-you.com kutiman izraeli csákó projektje. Zenészek YouTube-ra feltöltött videóiból kever számokat és döbbenetes a végeredmény.

Meg kell hajolni, egy zsenivel állunk szemben.

Érdemes megnézni a többi videóját is. Agyam elszáll.

Via 43folders.com

A létező demokrácia mint döntéshozatali módszer

2009-03-11T09:56:00.002+01:00

Folytatnám is akkor a konyhafilozófiai sorozatomat.

A pénzen kívül van egy másik dolog amivel kapcsolatban szerintem őszintébbnek kellene lennünk önmagunkkal és ez a létező demokrácia, mint döntéshozatali folyamat.

A Wikipédiás közösségben töltött időben ábrándultam ki végképp a szavazás intézményéből. Képzeljük el, hogy valamilyen szervezet (cég, nonprofit, ország, emberiség) tagjai vagyunk és több fontos kérdésben kell súlyos döntéseket hoznunk. Dobhatunk kockával, kijelölhetünk egy teljhatalmú vezért, aki a legfontosabb kérdésben egyszemélyben dönt, csinálhatunk egy vezetői tanácsot, megkérdezhetjük a szervezet összes tagját vagy kombinálhatjuk ezeket.

Melyik módszer eredményezi a legjobb minőségű döntéseket?

Megkérdezzük a létező demokrácia gépet, hogy ki legyen az amerikai elnök 2001-től. Kidobja, hogy George Walker Bush. Elégedettek vagyunk-e a géppel? Jó minőségű döntést hozott? (És 4 évvel később?) És ha gázáremelésről, büntetésvégrehajtásról, védővámokról, EU bővítésről kérdeznénk?

Én azt állítom, hogy a Létező Demokrácia Gép fos döntéseket hoz, de mindenképpen rosszabbakat, mint egy jól képzett és fizetett vezérigazgató. Ha nem így lenne, akkor a Pepsi kóla már rég üzembehelyezett volna egy ilyen Döntéshozó Gépet és elsöpörte volna a konkurenciát. A hadseregek sem használnak ilyen gépeket, pedig háborúban aztán nagyon fontos a döntések (és döntéshozók) minősége.

Csak 1 kiragadott példa arra, hogyan működik ez a Gép. Az USA-ban a kongresszus munkájával elégedettek aránya évek óta majdnem mindig 50% alatt van (most 31%). Ennek ellenére a képviselőket több mint 90%-ban újraválasztják. (Ezt elvileg lehetne éles területi ellentétekkel magyarázni, de nem erről van szó.)

Mégis miért használjuk ennek ellenére a Létező Demokrácia Gépet?

Azért mert "a népet" sokkal nehezebb az embereknek úgy gyűlölni, mint egy konkrét személyt, aki megtestesíti minden keservüket. A rossz döntést hozó "népből", "a választókból" sokkal nehezebb bűnbakot csinálni így a lakosság könnyebben fogja elviselni a meghozott döntés következményeit.

Tehát potenciálisan rossz minőségű döntést fognak hozni, ám az eredménnyel a résztvevők sokkal elégedettebbek lesznek. Kevesebb lázongás, hőbörgés, bűnbakképzés, irányított gyűlölet -> rosszabbul vezetett, de stabilabb társadalom.

A Létező Demokrácia Gép ismérvei a kicsi RAM (rövid memória), érzelmi és személyközpontú politizálás és ami a legfontosabb, a tájékozatlan szavazók.

Házi feladat: képzeljük el, hogy az összes jövőbeli poltikai választáson és népszavazáson csak akkor fogadjuk el a szavazatokat, ha ahhoz nyelvtanilag értelmes 2 mondatos indoklást sikerült fűzni. Ezeket egy feltöltjük egy központi szerverre és mindenki számára elérhetővé tesszük, akárcsak a választási számadatokat (név nélkül).

"Azért tartom az ország vezetésére legalkalmasabbnak X elnököt / Y pártot, mert..."
"Azért tartom Z képviselőt a legalkalmasabbnak arra, hogy érdekeimet a városházán / országgyűlésben / Európai Parlamentben képviselje, mert..."
"Azért tartom jó ötletnek a tandíj / kettős állampolgárság / vizitdíj / 13. illetve 14. havi nyugdíj eltörlését / bevezetését mert..."

Milyen kategóriába esne az indoklások többsége (feltéve, hogy őszinték és nem mindenki egy betanított sablonszöveget ír)? Válaszát indokolja. :)

Miért nem értem, hogy mit is jelent a pénz

2009-03-10T11:11:00.002+01:00

Mikor friss érkeztem az Egyesült Államokba elkezdett foglalkoztatni a gondolat, hogy miért 3x annyi az egy főre jutó amerikai GDP, mint a magyar.

Miért van az amerikai nővérnek, általános iskolai tanárnak, kamionsofőrnek a magyarénál sokkal nagyobb és szebb háza, autója stb, mikor nem tűnik sem okosabbnak, sem szorgosabbnak a keleti kollégáinál (na jó, motiváltabb, de nem 3x).

A reáltudományok művelői szemforgatva szoktak beszélni arról, hogy az átlagembereknek fogalma sincs arról, hogyan működnek olyan hétköznapi eszközök, mint az autó, a tévé meg a számítógép. Én évek alatt sem bírtam megérteni, hogy hogyan működik és tulajdonképpen miről szól a pénz.

A kedvenc példám az volt, hogy van egy falu a sztyeppén, ahol a lakosság mobiltelefonos csengőhangokat állít elő és egymásnak adja el, darabját 1 millió dollárért. Akkor ebben a faluban ugyebár minden tranzakció növeli a GDP-t. Amiből azt a következtetést vontam le, hogy a GDP legalábbis részben egy bullshit.

És, hogy nem teljesen jártam tévúton, Izland példája bizonyítja:

You have a dog, and I have a cat. We agree that they are each worth a billion dollars. You sell me the dog for a billion, and I sell you the cat for a billion. Now we are no longer pet owners, but Icelandic banks, with a billion dollars in new assets.

(Kib***ott jó cikk az ottani abszurd világról. Nem bírtam abbahagyni az olvasást: Vanity Fair: Wall Street on the Tundra).

Szintén az Egyesült Államokat figyelve jöttem rá egy másik dologra. Az USA-ban a lakosság egy icipici töredéke dolgozik az iparban és a mezőgazdaságban. A túlnyomó többség szolgáltatást végez: zenél, pincérkedik, perel, hitelt bírál el, marketingtanácsadást folytat. És az a helyzet, hogy erre a 70-80 vagy mittoménmennyi százalékra tulajdonképpen az emberiség túléléséhez nincsen szükség. Kell ház, kell kaja, kell szállítás (hogy a házba eljusson a kaja), de nem kell sem új Britney Spears album, Axe reklámkampány, kickbox aerobic, egzotikus nyaralás, válóper, Quake IV, vagy a tavalyitól kicsit eltérő Hummer. Tulajdonképpen a foglalkoztatottak 80%-át haza lehetne holnaptól küldeni (engem is beleértve). Mert igaziból, bolygóközi szinten, amit csinálunk, az csak faszverés.

Azért kell ennyi embernek mégis munkát adnunk, mert különben fellázadnak, elkezdenek kukákat rugdosni. Ha megnézhetik a tévésorozatukat, csináltathatnak drága frizurát, elmehetnek (minél drágább) koncertre és kapnak új generációs iPhone-t, akkor ~~boldogok lesznek~~ lenyugszanak. (Főleg akkor, ha nagyobb a házunk és a tévénk, drágább a frizuránk, újabb a telefonunk és menőbb a kedvenc együttesünk mint a szembeszomszédé, akit lenézünk és az önigazolásunkhoz szükséges hogy gazdagabbnak/erősebbnek/okosabbnak/műveltebbnek/erkölcsösebbnek/szebbnek/trendibbnek (jelöljön meg legalább egyet) érezzük magunkat tőle.)

És ez az egész azért annyira kontraintuitív, mert mi emberek, racionálisabbnak hisszük magunkat, mint amilyenek vagyunk.

Végezzünk el egy gondolatkísérletet. Feltalálnak tudósok egy kvantumszámítógépet, amely másodpercek alatt tetszőleges szempontok alapján optimálisan szét tudja osztani az egész bolygó erőforrásait, a nyersanyagtól a szabadidőig. Nem kell többet tőzsde, bank, pénzügyminisztérium, Wall Street sőt mostani értelemben vett pénz sem kell. A gép követi minden ember tevékenységét, figyeli a kívánságaikat és a központi algoritmus alapján megmondja, hogy akkor most elmehetünk-e Tahitire a tengerparta, vagy még dolgoznunk kell egy kicsit.

Mit mondanánk ennek a gépnek, hogyan működjön, mik lennének az alapszabályok?

The answer may surprise you.

ui: Majdnem elfelejtettem. 1932-ben alakult egy technokrata mozgalom, akik valami hasonló dolgokra jutottak. Egy egész napot töltöttem egyszer azzal, hogy hogyan akarták feloldani konkrétan a dilemmát, de nem lett világos, hogy pontosan miben különbözik amit ők akartak a klasszikus értelemben vett tervgazdaságtól. Elvileg még nem haltak ki, a honlapjuk: http://www.technocracy.org/

Szubjektív vegyes - 2009.03.

2009-03-03T02:06:00.000+01:00

Akkor valami énblog rész is legyen, necsak folyton a pénzügyi doomerkedés.

Amerikából érkezve Svájc teljesen olyan mint Magyarország. Ezt én is éreztem, de a fiam mondta ki. Ugyanolyan klíma, dohányosok, drágaság, tömegközlekedés, nyárfák, évszakok, hulló levelek illata, déli harangszó, építészeti megoldások. Van járda, sétálóutca, Tschibo és Mister Minit. Jó is van ebben és rossz is, nekem nehéz levetkőznöm azt az érzést, hogy vissza kellett lépnem pár mezőt a társasjátékban és Kalifornia lett volna inkább az előre. De aztán látom a híreket az ottani költségvetési összeomlásról és a csődbement iskoláikról és már hirtelen nem vagyok biztos. Egy tuti: az időjárás itt (és Mao-n is) nagyon gáz ha megszokta az ember a fényt.
Eldöntöttem, hogy formába hozom magam. Év eleje óta nyomatom a térdkímélő elliptikus gépet 3x egy héten hetenként 1 perccel növelve az adagot. Néha még így is fáj. Tegnap meg elkezdtem újra a 100 pushups-ot, meg a 200 sit ups-ot. Most atom izomláz van a sörhasamban. Remélem tovább bírom, mint tavaly.
Flower a PS3-ra a legnagyobb királyság, töltsétek le a nőknek. Nem is igazi játék, nem lehet meghalni, lőni, nem jár le az idő. Olyan érzés, mint mezítláb sétálni a fűben.
Killzone 2: Ha befejezem a Valkyria Chronicles-t, akkor vagy ez, vagy a GTA IV lesz a következő a listán. De csak akkor, ha meg bírom szokni az irányítást, mert most valamiért teljesen gáznak érzem a demóban. 2-4 órát játszom hetente átlag.
Nincs időm tévét nézni. Egyre kevésbé van idegzetem gazdasági híreket olvasni, a többi meg most hidegen hagy.
Még mindig nem kezdtem el németet tanulni.
Gyereknek 2 hét síszünet volt, pár napra voltunk fenn a hegyekben egy Grindelwald nevű helyen, ami tele volt főleg brit turistákkal. Az Alpok lenyűgöző, ezt el kell ismerni tényleg. A fiam szólt, hogy Grindelwald nevű figura szerepel a Harry Potterben is.
Kezdem megszokni a brutális árakat.
Permanens küzdelmet folytatok az alváshiánnyal, a koffeinnel és a testsúlyommal. Egy 3 kg-os sávban tudom lebegtetni, de lejjeb kéne még nyomni kb. 4 kg-mal, ami nehezen megy.
A trónörökössel a Settlers of Catan kártyajátékot nyomatjuk (mert a társasjáték változattal ellentétben ezt lehet 2-en). Most vettem hozzá 3 kiegészítő paklit. Hosszú egy meccs, hétvégenként 1-et játszunk. A kártyák németül vannak, mostmár mindketten tudjuk hogyan kell mondani olyanokat, mint fűrésztelep, járvány meg vályogtégla.

Frontline: Inside the Meltdown, Crisis of Credit Visualized

2009-03-02T13:06:00.001+01:00

Frontline: Inside the Meltdown - teljes dokumentumfilm megnézhető online. Szokásos kiváló Frontline minőség.

Mit tanulunk belőle:

nincsenek egyszerű válaszok
igen, tényleg egy globális méretű piramisjáték a pénzügyi rendszer
nem is szükséges hozzá túl sok pancserkedés, hogy összeomoljon az egész

Hogyaszongya:

On Thursday, Sept. 18, 2008, the astonished leadership of the U.S. Congress was told in a private session by the chairman of the Federal Reserve that the American economy was in grave danger of a complete meltdown within a matter of days. "There was literally a pause in that room where the oxygen left,"

Másik jó kis megnéznivaló: The Crisis of Credit Visualized

The Crisis of Credit Visualized from Jonathan Jarvis on Vimeo.

The Emacs of the future

2009-02-13T23:27:00.000+01:00

Jó régen leválasztottam a durván kocka dolgokat egy külön blogba, ami aztán visszavágyott a fjordokhoz. Majdnem 1 éve nem volt ott bejegyzés.

De annyira szédítő tempóban fejlődik a tudomány, hogy tényleg nem lehet nem észrevenni.

Csak ma:

Hinni sem merem, de egyelőre nem nyilvános oldalprojektembe mintha bekapcsolódott volna pár kolléga, ha nem lesznek/leszünk túl elfoglaltak akár még egyszer fel is szállhat a földről a gép.
Kipróbáltam Androidról a friss Google Spreadsheet szerkesztést
Leteszteltem a friss voice searchöt
Olvasom, hogy beindul a fizetős App Market

És akkor itt van ez:

The Emacs of the future

Szemünk előtt válik valóra a jövő, félve mondom ki, de megdőlni látszik a Hofstadter-törvény.

Amerikai munkaerőpiac: zuhanórepülés

2009-02-09T14:22:00.029+01:00

A munkaerőpiac alakulása az 1990-es, a 2001-es (dotcomlufis) és a mostani recessziók hónapjai során. Kiindulási pont mindhárom esetben a foglalkoztatás lokális csúcsa.

Jól látszik, hogy ez a recesszió kicsit más, mint a többi. (via BoingBoing)

Ez az egyik oka, hogy a pénzügyi az utolsó pillanatig hülyeségeket beszéltek és 95%-ban azt tanácsolták ügyfeleiknek, hogy tartsák meg, illetve vegyenek még többet a szabadesésben zuhanó részvényekből. Az utóbbi recessziók tapasztalat ugyanis az volt, hogy a visszaesés viszonylag rövid és átmeneti, aztán pedig az összes értékpapír szépen visszakapaszkodik.

Ilyen mértékű válság egyszerűen nem volt benne a pakliban, sem az élettapasztalatukban, sem a számítógépes modellekben.

Két favorit link a témában:

Global recession - where did all the money go? - The global financial pyramid scheme explained

Axioms, downturns, and a global (computer?) crash

In computer science terms, you could say that both Taleb and Mandelbrot, in a recent and very scary interview with Charlie Rose, have essentially argued that the current global system is in an "undefined state."