Folytatódik a Dexter-mint-családfő vonal, ami az előző évadban is egy csomó mulatságos és legalább annyi izgalmas szituációt eredményezett. Az első két rész alapján úgy látom, hogy ebben az évadban sem lesz nagy vérengzés Dexter részéről, viszont az odaszúrós beszólásai már most jobbak, mint valaha (a kommentálás is hozza az eddigi színvonalat, sehol nincs túlerőltetve).

Úgy értesültem, hogy a későbbiekben még jobb lesz, ami nagyszerű előjel, ugyanis már az évad legeleje is tökéletes lett.

A Hwal nagyszerű ábrázolása egy plátói szerelemnek, mely egy kicsit elhomályosítja a józan ítélőképességet. 60 éves halász főhősünk ugyanis gyakorlatilag fogva tartja hajóján az általa megtalált és felnevelt lányt – várva annak 17. születésnapját, hogy végre feleségééül vehesse. Persze, mikor a lány a hajóra érkező halász-segédeken keresztül, rájön, hogy “mostohaapján túl” is van élet, zavaros lesz az állóvíz.

Kim Ki-duk nagyszerűen mutatja be a két főhős érzelmeit, motivációit és gondolatait – teszi ezt úgy, hogy párbeszéd alig van, az idős halász gyakorlatilag meg sem szólal a film egésze alatt. A film mesteri példája annak, hogy hogyan lehet érzelmeket, hangulatot átadni szavak nélkül. A befejezés azonban kicsit fura, egy gyakorlatilag már lezárt konfliktusra épít egy fura fordulatot Kim Ki-duk. Bizonyos értelemben tetszett, azonban talán még jobb lett volna, ha az eredeti mederben marad a történet.

9/10

Elsődlegesen a grandiózus látvány és a trailer által promózott kifordított sci-fi világ érdekelt. Nos a látvány helyén is van (csoda, hogy milyen kis pénzekből miket kihoznak az orosz animátorok, lsd. Nocsnoj Dozor), a keményvonalas sci-finek azonban nem sok nyoma van. Legalábbis a film alapján sok minden kidolgozatlannak, légből kapottnak tűnt – de ne felejtsük el, hogy a film alapja egy Sztrugackij-testvérek-féle könyv, márpedig ők nem nagyon szoktak hibázni. Az eredeti művet nem ismerem, könnyen el tudom képzelni, hogy azt csak részben lehetséges filmre vinni, számomra el is maradt az orosz sci-fi szájíz.

A film nem tudta velem elhitetni, hogy egy ilyen világ tényleg működőképes lehetne, és néha úgy cselekszik, mint Philip K. Dick gyengébb pillanataiban: bedob valami mi világunktól teljesen elrugaszkodó, kifacsart tárgyat vagy jelenetet, anélkül, hogy megmagyarázná, hogyan vagy miért is működik az az adott környezetben.

Ennek ellenére nem rossz film, a kameramunka és az animáció nagyszerű. A sztori és annak háttere gyenge, és a film is kicsit túl hosszú. Ennek ellenére a közeljövőben szeretném megtekinteni a folytatást, hátha az letisztítja a képet, no meg a történet végére is kíváncsi vagyok. Talán nem elhanyagolható az sem, hogy a főszereplő gyévuska* bájos teremtés, de női szakértő szemek szerint a főszereplő csávó az egyik legszexibb, aki vásznon szerepelt.

6/10

* gyévuska az orosz fiatal hölgyekre vonatkozó kifejezés – mielőtt bárki megkérdezi, hogy mi ez ez idegen szó, amire izgulok. Az érett asszonyok zsensinák, a már hajlott korúak pedig a bábuskák. A gyévocskákra azonban ne tessék bukni, no bueno**, azt tiltja a törvény, ők a kislányok.

** ez már spanyol kifejezés

Egy kis nyelvlecke mára is jutott :)

Powered by Twitter Tools

5 óra múlva a Bükk és a Mátra felé vesszük az irányt, és ha nem esznek meg a szúnyogok, ha nem szakad le a lábam hegymászás közben,  nem száradok ki / főlök meg a melegben, és a Kékes is kb. ott van, mint legutóbb, akkor szombat éjjel már megint itt leszek.

A lábaim már érzik a vesztüket…

Azt viszont gyorsan tegyük hozzá, hogy ha Greengrassnek ilyen jól megy a Bourne-trilógia stílusának, hangulatának és tempójának más környezetbe illetve műfajba oltása, akkor legyen szíves az elmúlt, valamint az elkövetkező 100 év összes fegyveres konfliktusával hasonszőrűen eljárni. Ez ugyanis működik. Csakúgy, mint a fent nevezett kémtrilógiában, a pörgés itt is hamar beindul, a kamera együtt él az akcióval (epilepsziára hajlamosak pont emiatt vigyázzanak vele), bár a cselekmény azért közel sem annyira energetikus, mint mondjuk az előző két Bourne-filmben. S ennek megfelelően ne grandiózus harcjeleneteket várjunk, ez egy thriller, a központban a főhősünk, Miller áll, s nem a háború.

Viszont ami talán a leginkább tetszett: a film nem pöcsöl. Iraki háborús film létére ne várjunk tőle amerikai patriotizmust, itt kérem szépen  sok a korrupt, gerinctelen nagykutya – mindez teljesen életszerűen tálalva. Egyesek szerint őszinte, mások szerint amerikaellenes. Mindenki döntse el magának.

8/10, bár a lagymatag vége miatt inkább 7-es film, de hát egyszer élünk

Powered by Twitter Tools

Igazából még csak a színekkel szórakoztam kicsit, hogy ne csont fehér legyen, ha már váltás volt. Az oldalsávok még mozgolódnak a közeljövőben, a kicsit távolabbiban meg talán valamivel több grafikával megáldott komplett design lesz. Ez lehet augusztus, de december is, majd meglássuk. Előtte az apróságokat kéne ráncba szedni, mint post-footer, footer, ilyesmik. Jelenlegi formájában talán kevéssé ízlésficamos a cucc, és nem is teljesen egyszínű.

A felső menüsor kicsit elbaszott – egy Weaver nevű cuccot használok, ami a 2010 variálható változata, és negatívra váltó menüháttér- és szövegszín kombót nem igazán lehet csinálni vele, mint a mellékelt ábra mutatja. Majd a CSSben ránézek, hogy meg van-e egyáltalán különböztetve a főmenü rubrika és a “legördült” almenü háttér- és betűszíne.

Operában amúgy nem lekerekítve jelennek meg a sarkok, Chrome alatt okés.

A zenei világ nagyszerű, és van pár felejthetetlen jelenet (és nem feltétlenül azért mert kiemelkedően jók lennének), de minden más középszer. Némelyik snitt Salvador Dalít megszégyenítően szürreális (szerintem kicsit átestek velük a ló túlsó oldalára), némelyek meg egyszerűen csak kuszák, nehezen érthetők. Pedig a történet nem mély, a kuszaság nem annak komplexitásából, hanem elmesélésének kavargó stílusából ered. Az animáció egész jó, és a japánoktól megszokott módon a szinkron is.

Ettől függetlenül nem bántam meg a megtekintését, vannak jó pillanatai. Nem rossz darab, de konkrétan nem is jó. De talán kicsit kisebbségben vagyok a véleményemmel, a többség inkább erős pozitív állásponton van :)

6/10

Az ugye nem titok, hogy mindig is német drukker voltam, de mellettük jó ideje a kedvencek között van Mexikó, Japán, Uruguay és valamilyen szinten USA, Argentína és Hollandia is. És ezen csapatok összességében elég sok jó meccset szállítottak, ilyen szempontból elégedett vagyok. A bíráskodás és a csoportmeccsek borzasztó szarok voltak, a szűrő nélküli vuvuzelával konkrétan elviselhetetlen borzalommá vált az első két csoportkör.

A végével azonban szintén abszolút nem vagyok elégedett, a döntő első félideje ritka szar volt, a hollandok meg olyan gusztustalanul játszottak, hogy egyértelműen megérdemelték, hogy kikapjanak. A görög EB óta úgy látszik, hogy a tördelt, unalmas, defenzív foci a menő (igazából már 20 éve ez a tendencia). Ezúttal is láttuk, hogy bunkerfocira berendezkedő, idegesítő, szar csapatok is össze tudnak hozni döntetleneket, néha nyert meccseket is. A spanyolok ennek egy eladhatóbb változatát játsszák – számomra ez a 4-3-3-ban középen golyózgatós, balra-jobbra passzolgatós, aztán Villa majd talán eltalálja a kaput stratégia ugyanilyen idegölő és látványtalan (sőt, inkább 4-3-2-1 Pedro és Iniesta inkább középen totojázik).

A németek sorjában harmadszor kaptak ki a végjátékban a későbbi bajnoktól, s idén új bajnokot avattunk, ami végül is nem rossz dolog (s a spanyolok megelőztek minket az örökös góllövő listán a döntőbéli, 88. góljukkal). Az egyenes kieséses szakasz tényleg jó volt (jobb, mint 4 éve), aminek méltó megkoronázása volt a bronzmeccs, de eléggé elcsúfította a döntő. Sebaj, ez a német csapat még sokra viheti.

A három nagy focihatalom jelenleg így áll az éremtáblázaton (tudom, 4 nagyhatalmat szokás említeni, Argentína is ott lohol mögöttük, de az idei eredményükkel az Uruguayiak már jobbak náluk összesítésben, szóval az már akkor kapásból 5 lenne):

A németeknek van a legtöbb 2-4 helyezésük, majdnem sikerült aranyból is felzárkózniuk. Majd legközelebb. (a képet a wikiről vágtam össze, innen)

Kapcsolódó kötelező anyagok:
mtv videóblog (nagyszerű kulturális, technikai háttérinfók és feelingvideók)
BBC promó
BBC búcsúzó klip
(követelek egy itthon is jó minőségben nézhető BBC-t, és nem csak a focis klipjeik miatt!)