Primusz Péter

AutoCAD 2013 SHOT

noreply@blogger.com (Primusz Péter) — Sat, 30 Nov 2013 19:28:00 +0000

Kedves látogatók, örömteli hírrel szolgálhatok! Hosszú kemény munkával elkészült az első önálló teljes videó oktatósorozatom az AutoCAD 2013 rendszerről. Az általam készített 60 részes sorozat bevezeti a kedves hallgatót az AutoCAD csodálatos világába, egészen az első indítástól a bonyolult rajzok készítéséig. A sorozatot azoknak tudom jó szívvel ajánlani, akik teljesen kezdők és tanulmányaik sikeres teljesítéséhez szeretnének elmélyedni a világ egyik vezető CAD rendszerében. Természetesen nincsen mindenről szó, a fő cél az AutoCAD logikájának, működésének átadása. A videókat a YouTube-ra töltöttem fel, hogy mindenki szabadon elérje. Hogy lásd, egészen pontosan mit tartalmaz ez az oktató videó sorozat, leírom ide a teljes tartalomjegyzéket:

Remélni tudom csak, hogy sok mindenkinek lesz segítségére ez az oktató anyag. Ha van bármilyen észrevételed azt semmiképen se hagyd magadban!

Open Toolkit Library 1.1 beta1

noreply@blogger.com (Primusz Péter) — Sat, 30 Nov 2013 18:25:00 +0000

Open Toolkit Library

Egy ideje már nem jelentkeztem itt a blogon, ennek nagyon sok oka van, amire most nem térek ki, de azt elmondhatom, nagyon sok új dologgal ismerkedtem meg az IT világában. Sajnos az OpenGL-re sincsen mostanában időm, de reményeim szerint a 2014-es év már más lesz. Kicsit hiányzik a számítógépes grafika és az OpenGL is persze. Ami nagyon jó hír így 2013 végén, hogy az egyetlen épkézláb OpenGL C# wrapper, az OpenTK, felébredt csipkerózsika álmából és frissült! Bizony! Már már azt hittem, ennek is vége…de nem! 2013 november 21-én jelent meg hivatalosan az Open Toolkit Library 1.1 beta1. Nézzük mi mindent hozott ez a frissítés:

OpenGL 4.4 és OpenGL ES 3.0 támogatás.
Jobb dokumentumtámogatás.
Támogatás a retina kijelzőkhöz.
Továbbfejlesztett matematika könyvtár.
Több mint száz hibajavítás Mac OS X, Windows 8 és Ubuntu Linux rendszerkehez.
Új SDL2 támogatás.

További részletek és fejlesztési ütemterv itt olvasható, a könyvtár pedig itt tölthető le. Azt gondolom ez nagyon jó hír, főleg annak tükrében, hogy a Xamarin is az OpenTK-t használja Android és iOS platformokon az OpenGL kötésére. Remélem nemsokára egy OpenTK-s tutoriált összehozunk itt a blogon.

Könyvajánló: Android-alapú szoftverfejlesztés

noreply@blogger.com (Primusz Péter) — Thu, 14 Nov 2013 19:42:00 +0000

Android-alapú szoftverfejlesztés

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszékén működő Alkalmazott Mobil Kutatócsoport (Amorg) kiemelt figyelmet fordít a hazai mobiltechnológia-oktatás folyamatos fejlesztésére. Munkájuknak köszönhetően lehetővé vált, hogy szélesebb rétegek ismerkedjenek meg a legnépszerűbb mobilplatformokkal, és naprakész tudásuk legyen a legújabb technológiákat illetően. Évente csak az egyetemről több mint 500 hallgató vesz részt a kurzusaikon. Az Amorg tagjai a tanszék népszerű Alkalmazott Informatika sorozatának keretében ezúttal egy hiánypótló művel lepik meg az okostelefonok fejlesztése iránt érdeklődőket. Bátran állíthatjuk, hogy Android platform világszinten az egyik legnépszerűbb és legelterjedtebb mobilplatformmá nőtte ki magát, éppen ezért a könyv elolvasásával megszerezhető ismeretek hosszú távú tudást jelentenek a felhasználók számára. A könyv elején a mobilpiac aktuális állapota és az Android platform története jelenik meg, ezt az Android különféle technológiáinak ismertetése követi. Megismerhető az Android platform szerkezete, az alkalmazáskomponensek szerepe, illetve részletesen megismerhető a felhasználói felület készítése, valamint olyan technikai részletek, mint a komponensközi kommunikáció, a perzisztenciatámogatás, a helymeghatározás és a térképkezelés, az alacsony és a magas szintű hálózati kommunikáció, valamint a kapcsolódó technikák, a multimédia-kezelés, a személyes adatok kezelése, az Android szolgáltatásmodellje, a szenzorok támogatása, sőt a natív programozás is. A könyv végén megtalálhatók a legújabb Android platform által bevezetett technológiai újdonságok, továbbá a mindenütt foglalkozik a táblagépekre irányuló fejlesztésekkel is.

2012. Szak Kiadó Kft. ISBN: 9789639863279

Az egyes fejezetek kiemelt figyelmet fordítanak a megértést segítő példákra és gyakran az olyan megoldásokra is, amelyek önálló alkalmazásként is megállnák a helyüket. A könyv szerzői az Android platformmal már a legelső SDK megjelenése óta foglalkoznak, szaktudásukat állandóan szinten tartják, és folyamatos résztvevői a hazai és nemzetközi ipari kutatásoknak és fejlesztéseknek, így széles körű tapasztalattal rendelkeznek. A könyv gondosan válogatott témakörei, szakszerű szerkesztése és a válogatott példák lehetővé teszik, hogy a mindennapi munka során is alkalmazhassuk, és a részletes magyarázatok segítségével a technológia működését is könnyen megérthessük. A szerzők törekedtek arra, hogy a könyvben szereplő kódrészek használatát lehetőség szerint önálló alkalmazásokon keresztül is bemutassák, ezek a példák az előszóban található hivatkozáson keresztül érhetők el.

További könyvajánló olvasható itt: CodeGuide

Leonar3Do tapasztalatok első kézből

noreply@blogger.com (Primusz Péter) — Sat, 04 Aug 2012 16:21:00 +0000

Már több alkalommal is tollat, vagyis inkább billentyűzetet ragadtam a magyar fejlesztésű Leonar3Do-val kapcsolatosan. Emlékeztetőül itt lehet olvasni az előzményeket:

A mostani bejegyzés apropója az, hogy végre sikerült beszerezni egy Leoar3Do-t és végre valódi tapasztalatok alapján mondhatok véleményt erről az igazán ígéretes magyar fejlesztésről. Az igazság persze az, hogy lassan már egy éve készül ez a bejegyzés és már többször is aktualizálni kellet, de ez most nem lényeges, vágjunk is bele.

Mi az a Leó egyáltalán?

A Leonar3Do interaktív asztali VR (virtuális valóság) eszköz legfontosabb hardverelemei: egy hat szabadságfokú, térbeli beviteli eszköz (madár), egy 3D szemüveg és a monitor tetejére elhelyezhető szenzorok. A hat szabadságfok a gyakorlatban azt jelenti, hogy a madárral nem csupán megfogni tudom a virtuális tárgyakat és arrább helyezni, hanem el is tudom forgatni őket, sőt a két műveletet együtt, egyszerre is elvégezhetem.

A Leonar3Do rendszer bemutatása.

A speciális 3D szemüveg fejpozíció-követéssel lehetővé teszi, hogy a monitor síkjában megjelenő sztereo képet térbeli valóságként érzékeljük. A szenzorok folyamatosan nyomon követik mind a madár, mind a szemüveg pozícióját, a központi egységen keresztül információkkal látják el a számítógépre feltelepített Leonar3Do rendszerszoftvert. Az alkalmazások a feldolgozott adatoknak megfelelően állítják elő és kezelik a létrehozott virtuális valóságot, s jelenítik meg a térben.

A csomagolás

Az első dolog, amiről illik írni az a csomagolás. Nos, ezzel kapcsolatban azt kell mondanom, hogy majdnem tökéletes. Az anyagokkal és a kivitelezéssel nincsen semmi probléma. Mégis van egy kis bájos „amatörizmus” ami az egész dizájnt és a csomagolást áthatja. A doboz kinyitása után van mit nézegetni. A háromszintes doboz sok apró kütyüt, kábelt és számos apróságot rejt, ami tökéletesen megteremeti a „kaptam valamit a pénzemért” érzést. És ez jó!

A Leonar3Do csomag tartalma.

A kitűző és a mérőszalag pedig nagyon szép gesztus a fejlesztőktől. Sajnos nekem a „szőrös” műanyag annyira nem jön be, valamint a kicsomagolás után a visszacsomagolás már nem is olyan egyértelmű. Én a mai napig pl. nem bírom rendesen visszarakni a madarat a helyére. Érdemes lenne talán a jövőben a dizájnt átgondolni és inkább az nVidia féle egyszerűséget és eleganciát megragadni. Ez azért fontos, mert a Leo doboza mindig kéz közelben lesz, mivel a sok apróságot néha el kell tudni pakolni. Összességében egy erős 8 ponttal tudom értékelni a külcsínt.

A telepítés első órája

Amint kicsomagoltuk az eszközöket célszerű a kézikönyv alapján ellenőrizni, hogy minden apróság a helyén van-e. Ha igen, akkor jöhet az üzembe helyezés elég macerás folyamata. Itt a gyenge idegzetű emberek hamar feladják, hiszen egy asztali PC kábeldzsungeljában kell utat vágnunk és újabb indákkal növelni a kábelerdőt. Nem lesz egyszerű feladat. A hardveres setup után jöhet a szoftveres, ami már könnyebb feladat, igaz a rendszer kalibrálása még mindig tartogat feladatokat a számunkra. Az egész folyamatról egy kitűnő videó, itt tekinthető meg:

A telepítés menete, érdemes megnézni.

Visszatérve még pár gondolat erejéig az alkatrészekhez. A műanyag kütyük jó minőségűek, jó a tapintásuk, szépek az illesztések, jól illeszkednek az egyes részek egymáshoz. Igényes munkáról árulkodnak. Talán a szemüveg lett kicsit „gyengécske” érzésre, az ember mindig attól fél, hogy valami történni fog vele! Persze, nem fog semmi, mert jó anyagból van az is. Ami nekem negatívum volt az első pillanattól kezdve, hogy a mozgásérzékelő szenzorokat és a szenzorelosztott kétoldalú ragasztócsíkkal kell rögzíteni a monitoron. Értem én, hogy rengeteg fajta monitor van, amihez tudni kell rögzíteni ezeket a cuccokat, de akkor is kicsit lehangoló, hogy ragasztani kell. Hogy van-e jobb ötletem? Nincs. És ha jobban belegondolok, ezzel simán együtt lehet élni, de azért dolgozni kéne ezen még fiuk! Egy apró tanács, ha van rá módunk, modern szögletes dizájnú monitor használjunk, mivel a legömbölyített modellek esetén nehézkes stabilan rögzíteni a szenzorokat. A PC-t egyébként úgy célszerű elhelyezni, hogy az ablaknak háttal vagy attól távol, a szoba másik sarkában legyen. Ez azért fontos, mert a Leo szenzorjai nem működnek megfelelően, ha szemből vagy oldalról erős napfény éri őket, valamint az olyan lámpákra is érzékeny, amik meleg szint tartalmaznak. Ilyenkor érdemes elforgatni a monitort vagy a szenzorokat egy kicsit lejjebb forgatni (vagy leárnyékolni) és újrakalibrálni a rendszert. Ha nincs lehetőség a gépet arrébb rakni, akkor be kell sötétíteni a szobát, igaz ez mindig ajánlott, mivel a képminőség - ha lehet ilyet mondani - ilyenkor a legjobb itt is. Sajnos egyenlőre nagyon sok komponensből áll a rendszer és így kicsit nehézkes a beüzemelés. Sokat dobna a kényelmen, ha a szemüveget és a madarat wireless rendszerre lehetne cserélni. Összességében az anyagválasztásra és a kivitelezésre egy erős 7 pontot tudok adni, de még sok fejlesztési lehetőség maradt.

Kezdeti szoftveres problémák

Amikor először a kezem közé kaparintottam ezt a magyar virtuális csodát, akkor még a telepítő CD verziószáma v1.04 volt. Nagy lendülettel toltam fel azt Windows 7-es (64bit) rendszeremre, majd az első gépindítás után akkora rendszerösszeomlásom volt, hogy én még olyat nem láttam. Áhhhh… A gond nem volt kicsit. Na, mindegy, újraindítás és másodjára már sikeresen elindult a rendszer. A szenzorok kalibrációja is tökéletesen megtörtént, de egyetlen egy alkalmazásban sem állt össze a 3Ds kép annak ellenére, hogy a tesztképernyőn a sztereóhatás működött. Sem a madár, sem a szemüveg nem ment, ha a sztereó módba átváltottam. Visszalépve a hagyományos nézetbe, pedig minden nagyszerűen működött (csak ugye minek?). Ez egy komoly kezdeti bug volt, amit már a telepítő CD v1.05 változata is sikeresen orvosolt. A rendszerösszeomlást pedig 64 bites Windowson a Leo USB vezérlője okozta, ezért az USB kábelt ki kellet húzni gépindításkor. Igaz, nálam használat közben is többször összezuhant a rendszer (fatal error). Ezt a hibát driverfrissítéssel meg lehetett oldani, így akinek még mindig problémája van 64 bites rendszeren (és maradt még bátorsága is) az azonnal frissítsen. Persze senki ne gondolja, hogy ezek a hibák minden konfiguráció esetén előjönnek. Volt nálam olyan gép, ahol mindenből semmit sem tapasztaltam. Itt ki kell emelnem, hogy Leonar3Do csapata mindig igyekezett megoldani ezeket a problémákat és Fazekas Ádám úr is sokat segített a kezdeti nehézségek legyőzésében. Összességében meg vagyok elégedve a támogatással, nyugi nem vagyunk egyedül, ha bármi gondunk van, merjünk írni ezeknek a fiuknak, mert vissza fognak válaszolni és segítenek!

Amikor leesik az ember álla…

Miután átverekedtük magunkat a hardveres és szoftveres setupon és kalibráltuk a rendszert, jöhet a várva várt VR élmény. És ez micsoda élmény! Az ember csak mosolyogni tud magában, amikor először kapcsolatba lép egy virtuális gömbbel a LeoWorld alkalmazásban. Ez az élmény az, ami minden nehézséget megér! Amikor a monitorunk előtt 40-50 cm-re lebegnek a virtuális tárgyak, ogrék, tündék, és poligon cicababák az igen meggyőző tud ám lenni! Ne próbáld elképzelni, mert nem fog menni. Ez a Leo hatás, ami nem jön át, míg ki nem próbálod.

Egy lehetséges felhasználás.

Szoftveresen a következő alkalmazásokat kapjuk mega DVD-n:

LeoWorld: modellező és animációkészítő szoftver. Térben rajzolhatunk, gyurmázhatunk, műalkotásokat hozhatunk létre, valós idejű poligonoptimalizáció teszi lehetővé, hogy könnyedén és intuitívan alakítsunk ki bármilyen formát. Ezeken felül még ott van az ügyességi és más játékok barkácsolásának házilag adott lehetősége is. Jelenleg a program a 2.0-ás verziónál tart. Az új verzió tartalmaz már object snap funkciót, de még mindig messze van attól, hogy igazi CAD alkalmazásként tekintsünk rá. Fontos lenne még a pontos méret bevitel is. Pedig nem győzöm hangsúlyozni, hogy csak a Google, akarom mondani Trimble SketchUp-ot kellene másolni! Az alkalmazás támogatja a szabványos három-dimenziós fájlformátumokat (.obj,. stl, .3ds), így kompatibilis bármely 3D-s CAD szoftverrel. Fontos azonban tudnunk, hogy a Leo gyurmázó motorja csak tömör testekkel boldogul, így ha a beolvasott modell felület, akkor tulajdonképpen semmi értelmeset sem tudunk vele kezdeni. Erre azért jó odafigyelni. Egyébként ez a legkomolyabb program, ami létezik a rendszerhez és igen jó alkalmazásnak találom. De még messze nem egy killer app.
LeoBrush: a monitor itt egy festővászon (2D) szerepét tölti be, amelyhez a madarat festékszóró-pisztolyként (3D) használhatjuk. A Windows Paint VR változata. Hát nem tudom mire jó, de örülünk neki.
LeoGomoku: térbeli amőba, ötödölő. A számítástechnika hőskorában volt menő ez a játék, bár Palik és Héder újból kedvet hozhatna hozzá.
LeoBang: virtuális fallabda, az egyetlen szórakoztató játék a rendszeren.
LeoCapture: az egyik leglátványosabb plusz a LeoCapture névre hallgató program, amely egy egyszerű USB-kamera segítségével megörökíthetővé teszi 3DVR-es kalandozásunkat. Csak sajnos olyan bűn ronda a program felülete, hogy én még olyat nem láttam! Mi ez kérem? Vicc?! Sajnos nem. De tegyük magunkat ezen túl, mert tényleg hasznos alkalmazás.

A LeoCapture működésének bemutatása.

A sort itt be is lehet fejezni, mert egyelőre a Leo platform alkalmazásboltja ennyiből áll. Hát nem sok, ezt én is tudom. Elvileg a fejlesztők a nyílt SDK kidobásával várják a virtuális honfoglalókat, fejlesztő csapatokat. Csak nekem úgy tűnik, hogy nemigen jönnek ezek, pedig már Bill Gates is megmondta „Content Is King”. Az szép és jó, hogy az alap appokat a Leo csapata gyártja le, de a platform sohasem lesz sikeres független fejlesztők nélkül. Ugyanis a bizalmat csak az ilyen független fejlesztők tudják megalapozni. Pedig a Leo platformra nem olyan nagy kunszt fejleszteni, az SDK és az OpenGL API ismeret után már csak egy jó ötlet kell. Nem is értem, hogy miért nem fejlesztenek rá az egyetemisták szórakoztató játékokat, alkalmazásokat. Csak nekem van 2-3 jó játékötletem, már csak idő kellene hozzá. De ez már más téma. Összességében a szoftveres támogatás kielégítőnek mondható, így a 10-ből 5 pontot azért adok rá, de ezen még sokat kell dolgozni.

Mennyire pontos a rendszer?

A térbeli kijelölés pontossága személyes tapasztalatom szerint a legjobb esetben 5 mm, de inkább 10 mm a reális. Hogy mennyi? Igen, kb. 1 cm pontosan lehet vele a térben dolgozni. Először is a madár csőre is kb. 5 mm széles, ezért ennél pontosabban nem lehet vele kijelölni. A virtuális valóságban a madár csőrénél lebeg a térbeli kurzorunk, vagyis inkább bogyónk. Ha a szenzorok kalibrálása tökéletes, akkor pontosan a madár csőrénél van, de mint tudjuk, tökéletes kalibráció nincs. Ezért egy picit mindig el fog térni tőle, így 5-8 mm az a pontosság, amivel számolhatunk. Másodsorban a kezünk a levegőben van, így a kézremegés és az alátámasztás hiánya miatt is sokkal pontatlanabbul tudunk csak dolgozni. De nem kell megijedni, ugyanis a virtuális világban csak rajtunk áll, hogy a fizikai világban 1 cm egy mikrométer vagy 1 km-nek feleljen meg. Minden a szoftveren múlik. Véleményem szerint elvileg alkalmas mérnöki munkára a Leonar3Do, csak megfelelő program kell hozzá és megint az alkalmazások kérdésénél vagyunk.

Mennyibe is fáj nekünk ez?

Kérem szépen a komplett Leonar3Do rendszer ára csupán bruttó 250 000 Ft. Hát ennyiért már egy középkategóriás noteszgépet is behúzhatunk, így nem mondható olcsónak, de még éppen határeset. Csakhogy, ez a múlt. Ma már jelenleg két csomagban vásárolható meg:

304 800 Ft (27% áfával) - oktatási licensz.
508 000 Ft (27% áfával) - magán felhasználói licensz.

Hát kérem, itt bukik meg a 3D for All szlogen, de csúnyán. Ez azért sok. Mivel Leonar3Do rajongó vagyok nagyot csalódtam, amikor ezeket az árakat megláttam. Gondolom a befektető is beleszól az árképzésbe, de ez akkor is durva. Lehetséges, hogy az orvosoknak mindent ellehet adni, de így az oktatásból tuti kiesett a cucc. Sok egyetem sem lesz képes megvenni, nemhogy gimnázium vagy általános iskola. És itt van a magyarázat arra is, hogy miért nincsenek rá kreatív egyetemisták által készített alkalmazások. Ördögi kör ez...

Akkor most vegyem, vagy ne vegyem? Otthoni felhasználásra semmiképp sem ajánlom jó szívvel ilyen áron, de egyetemeknek, tervező irodáknak és független fejlesztőknek érdemes elgondolkodni rajta. A Leonar3Do egy fantasztikus fejlesztés, de ne felejtsük el, hogy megvásárlása nem garancia semmire sem, rajtunk múlik meddig jutunk el saját ötletünket megvalósításában. Izgalmas feladat, szóval hajrá!

Grazie Capitano!

noreply@blogger.com (Primusz Péter) — Sun, 01 Jul 2012 12:21:00 +0000

Alessandro Del Piero nyílt levelet intézett szeretett csapata hűséges szurkolóihoz, annak apropóján, hogy szerződése ma járt le a Juventusszal. Úgy tűnik bekövetkezett az, amire sokan nem vártunk, el sem tudtuk volna képzelni: egy korszak véget ért.

A kapitány.

"Itt a vége, a szerződésem a Juventusszal ma lejár.

Ugyan nem újdonság, de tudva, hogy most már "hivatalos", még mindig hatással van rám. Nem tölt el szomorúsággal, nincs bennem megbánás vagy nosztalgia.

Többé már nem. Azért nem, mert volt időm visszaemlékezni mi is történt velem az utolsó Bianconeris szezonomban, visszamenni és újra átélni a legnagyszerűbb álmot, amit kívánhattam.

Minden emléket, örömöt, diadalt és - hogy őszinte legyek - néhány keserűséget is a közelmúltból... Ma ezek az emlékképek villannak fel a szemem előtt és egy bizonyos ponton összemosódnak az utolsó torinói meccsem ölelésévé.

Ez az a kép, ami magában foglal mindent, egy olyan pillanat ez, amit mindig magamnál akarok tartani és ami május 13. óta a szívemben él. Semmi sem törölheti ki onnan.

Nemrég, még a nyaralás előtt kiürítettem a szerkényemet Vinovoban és kifelé menet megálltam ott, ahol hosszú hónapokon keresztül vártatok rám egy fénykép, egy autogram vagy csak egy "szia" reményében... hóban, jégen, esőben, égető napsütésben. De most én vagyok az, aki tisztelgek és köszönetet mondok nektek, ahogyan Ti is tettétek azt velem.

A játékosok mennek, de a Juventus örök. A csapattársaim maradnak, akiknek a legjobbakat kívánom és akiket mindig biztatni fogok.

Mindenekelőtt ami marad, azok Ti vagytok, a rajongók, akik a Juventust jelentik. Az a mez, amit imádtam és mindig is imádni fogok, amit vágytam és tiszteltem, szünet nélkül. Örülök, hogy utánam mások is viselhetik ezt a mezt és annak is, hogy minden 10-es szám felett mindig is az én nevem volt látható, amióta csak neveket kezdtek nyomtatni a Bianconeri mezekre.

Örülök majd, bárkié is legyen jövő évben a mezem és örülök, hogy bárhol - Olaszországban és szerte a világon - valaki arról álmodik, hogy viselje. Büszke lennék, ha valaki követné az utamat, ahogy én is arról álmodtam, hogy ezt teszem más bajnokok, példaképekkel, legendákkal.

Holnaptól nem vagyok többé Juventus-játékos, de örökké egy leszek közületek. Most egy új kaland kezdődik és ugyanolyan feltüzelt vagyok, minde 19 nyárral ezelőtt voltam.

Arrivederci. Köszönök mindent!

Alessandro."

ASP.NET MVC tananyag

noreply@blogger.com (Primusz Péter) — Sat, 02 Jun 2012 19:50:00 +0000

Nem is olyan rég elhatároztam, hogy kicsit kikupálom magam ASP.NET MVC-ből, meg munkához is kellene, így elkezdtem kutakodni a neten egy jó kis leírás után. Pár perc guglizás után futottam bele Reiter István szakmai blogjába, ahol magyar nyelvre lefordítva letölthető Jon Galloway ASP.NET MVC MusicStore Tutorial című írása. Háááát… sok mindenre számítottam, de erre nem. Egy nagyszerű anyag, nagyszerű fordítása. Ezer köszönet érte, ritka ez a hozzáállás kis hazánkban. A tananyag innen tölthető le és mindenkinek csak ajánlani tudom:

ASP.NET MVC – Egyszerű webshop lépésről lépésre (fordítás, 123 oldal)

Tartalmazza a teljes forráskódot, az eredeti angol változatot és nagyjából mindent, amire szükség lehet.

Az MvcMusicStore codeplex oldala:
http://mvcmusicstore.codeplex.com
Online változat az ASP.NET oldalon (angol):
http://www.asp.net/mvc/tutorials/mvc-music-store

Köszönjük István!

Májusban megérkezett a SharpDX v2.1

noreply@blogger.com (Primusz Péter) — Sat, 02 Jun 2012 18:54:00 +0000

Mostanában nem sok időm volt foglalkozni a számítógépes grafikával, de remélhetőleg később újra tudok rá szakítani egy kis időt. Addig is egy fontos hír a menedzselt DirectX világból. Nem is olyan régen írtam már pár gondolatot a SharpDX-ről, mint egy új és ígéretes menedzselt DirectX könyvtárról. A projekt azóta is folyamatosan fejlődik és mára már saját weboldalt is kapott:

SharpDX - Managed DirectX

A SharpDX egy nyílt forráskódú függvénykönyvtár ami .NET rendszer alatt teszi elérhetővé a teljes DirectX API programozását hasonlóan a SlimDX-hez. A projekt érdekességes, hogy a Windows 8-ban debütáló Direct3D11.1 is elérhető a segítségével. A SharpDX-et illik komolyan venni mivel olyan projektek használják mint a MonoGame az ANX.Framework és a Delta Engine. Ez utóbbira alapul a SoulCraft játék amely Android-on Tegra 3-as táblagép tulajoknak okoz örömteli perceket.

Sajnos egyenlőre nem volt időm még komolyabb demót összehoznom, de amint sikerül megosztom a blogon. Addig is a SharpDX legutolsó 2.1-es verziója innen tölthető le. További részletek pedig itt olvashatóak.

Asus Transformer Prime, az enyém vagy!

noreply@blogger.com (Primusz Péter) — Sun, 13 May 2012 18:35:00 +0000

Amióta az Apple megmutatta a világnak, hogy hogyan kell táblagépet készíteni az iPad személyében, azóta érzek komoly birtoklási vágyat egy ilyen kütyü iránt. Ez az érzés immár két éve van velem és egyre inkább csak erősödik. Vagyis, csak erősödött, mivel már két hete boldog tulajdonosa vagyok egy Asus Transformer Prime készüléknek. Hogy milyen érzés? Egész kellemes.

Hosszú türelmi időnek vetettem végett, mivel úgy éreztem lassan minden komolyabb piaci szereplő megtanul táblagépet készíteni, és így már érdemes nekem is beszerezni egyet. Alapvetően az Android OS rendkívül szimpatikus a számomra és a Windows-os ökoszisztémámba is leginkább ez a rendszer illeszthető be (bocs Apple), így egyértelműen csak a droidos tabletek kínálatából szemezgettem. Első körben még csak 50-60 ezer forintos árcédulákat nézegettem, de igen hamar rájöttem, hogy nagy csalódás lenne ez a kategória a számomra, így hát gondoltam egy nagyot és berendeltem a Prime-t. A kütyüről sokat nem írnék, hiszen minden komolyabb portál foglalkozott vele:

Röviden: "A fémes készülékházzal az ultra vékony és könnyű Transformer Prime új mércét állít a tabletek dizájnában. 8,3 mm vékony és 586 gramm, ezzel a Transformer Prime újra definiálja a mobil élet szabályait, így rendkívül könnyen használható és szállítható útközben".

Asus Transformer Prime

Számomra a dokkolós kialakítás volt az ami első látásra szerelem a Prime esetében, és azt gondolom enélkül felesleges is megvásárolni ezt a modellt. Persze azért akadnak gondok is, nincs 3G és gyenge a WiFi és GPS vétel. Erről is egészen sok írás született, egy példa: Asus Transformer Prime - gyengébb GPS jelszint.

A gondok ellenére akkor miért választottam a Prime-ot? Elsősorban azért mert mindezek ellenére még mindig az egyik legprofibb és legjobb minőséget nyújtó androidos tablet, másrészt az Asus Transformer Pad Infinity még nem kapható nálunk és már nem bírtam tovább várni :) Kicsit komolyabbra fordítva a szót, számomra a 3G nem volt fontos és azt hiszem nem véletlen, hogy az Asus is kihagyta ennél a modellnél. Egyszerűen nem az a típusú eszköz, amit az ember állandóan magánál tart. A GPS probléma valós, bár számomra megint csak nem volt túl fontos ez az opció, igaz mára már külön külső GPS antennát ad a probléma orvosolására az Asus:

Érdemes beregisztrálni az Asus-nál és igényelni a GPS Extension Kit-et, mivel nekem 7-8 napon belül megküldték Csehországból. Természetesen ingyen. Szóval most egy nagy piros pont az Asus-nak. A WiFi vétel valóban gyengébb, de nekem még problémám nem adódott belőle. Bár alacsony jelszintnél, nem lát, nem hal, nem beszél (ilyen nekem még nem volt). Igaz, ilyenkor az ember tud dobni a telefonjáról egy WiFi hotspot-ot és megint minden kerek. A dokkoló is elég jó, bár a tapipad nem notebook szint, de nem is vártam tőle. Szóval összességében teljesen elégedett vagyok az eszközzel. Csak hát az ára...az ára is teljesen rendben van, én a mobilx webáruházból rendeltem meg 170 ezerért. Meglepetésemre ICS-vel érkezett annak ellenére, hogy az adatlapján még Honeycomb szerepelt. Talán kicsit sokba kerül, de tulajdonképpen egy ultrakönnyű apró gépet kapunk a pénzünkért, ami reményeim szerint teljes mértékben képes lesz kiváltani a noteszgépemet, de majd erről később írok. Azoknak akiknek fontos a 3G a következő modelleket mindenképpen tapizzák meg:

Zárásként csak azt mondhatom, hogy a rossz hírek ellenére én csak ajánlani tudom a Prime-ot, egy igazán érdekes és sokoldalú táblagép. DE, ha nem vagy bütykölős típusú, nem tudod mi az az Android, és nem akarsz fájlokat másolni, vagy nem is tudod mi az a fájl, akkor mindenképpen iPad 2 vegyél mert 100-120 ezres árával a legjobb ár/érték arányú masina és még ráadásul nagyon menő is!

Szinte titokban jelent meg a Silverlight 5.1

noreply@blogger.com (Primusz Péter) — Fri, 11 May 2012 18:46:00 +0000

[prog.hu] A Microsoft a hét közepén szinte titokban, külön sajtóközlemény nélkül, mindössze a program kiadási jegyzeteiben jelölve léptette tovább a Silverlight verziószámát egy újonnan kiadott frissítés keretében. A néhány évvel ezelőtt még a jövő technológiájaként hirdetett, mára azonban a HTML5-tel szemben egyértelműen háborút vesztett platform új, 5.1-es verziója mindössze egy hibajavító kiadás, ami gyakorlatilag semmilyen funkcionális fejlesztést nem tartalmaz.

A fél évvel az utolsó verzió megjelenését követően kiadásra került frissítésben egy kritikus besorolású biztonsági rés mellett majd' egy tucatnyi apróbb hiba javítása is megtalálható. Így például korrigálásra került több a DRM- és licenckezeléssel kapcsolatos hiba, valamint néhány végzetes összeomlást okozó bug, és egy a betűtípusok kezeléséből eredő probléma is. A most megjelent ugyanakkor vélhetően nem az utolsó frissítés lesz a Silverlight-hoz, hiszen utóbbi támogatását a jelenlegi ütemterv szerint Redmond még közel egy évtizedig: 2021 végéig fogja biztosítani.

Sting

Windows Phone XNA tutorial

noreply@blogger.com (Primusz Péter) — Sun, 08 Apr 2012 09:12:00 +0000

Nemrégiben Windows Phone XNA tanulmányi hét volt a devportal.hu oldalon. Az elkészült tananyag játékos formában vezeti be az érdeklődőket a XNA alapú Windows Phone fejlesztés csodálatos világába. A 10x30 perces videókat Fár Attila Gergőnek köszönhetjük, és ismét elmondható, hogy kiváló anyagot rakott össze. Mindenkinek csak ajánlani tudom, a képzés videói itt érhetőek el:

Csak emlékeztetőül, letölthető a Windows Phone fejlesztés lépésről lépésre című könyv is, a tartalomjegyzék fő pontjai a következőek:

Bevezetés a „Windows Phone” platform-ba (videó)
Felhasználói élmény tervezése Windows Phone-on
Alkalmazásfejlesztés Windows Phone-on (videó)
Haladó alkalmazásfejlesztés Windows Phone (videó)
Az alkalmazás életciklusa (videó)
Alapvető telefonos funkciók használata (videó)
További telefonos funkciók használata (videó)
Adatkezelés (videó)
Kommunikáció szerverrel (videó)
Lapkák és értesítések (videó)
Játékok a Mango világában (videó)
Marketplace (videó)
Teljesítmény (videó)

A könyv elektronikus verziója innen tölthető le: https://devportal.hu/fajlok/wp7konyv

A végére pedig egy igazi kuriózum Turóczy Attila tollából, 50 Windows Phone feature egy doksiban. A nagy Windows phone 7 kódgyűjtemény! Egy nagyszerű anyag, pár gondolat a bevezetőből:

"...a könyv megírásának az alapötlete az volt, hogy érthető, a Windows Phone 7 fejlesztésében tapasztalatlan szakemberek számára is átlátható útmutatókat készítsünk, melyek segítenek eligazodni ezen új terület fejlesztésében. Pont ezért a Windows Phone 7 fejlesztésének lényegesebb területeit kiemelve, a legtöbb funkcióhoz találunk benne rövid, maximum 1-2 oldalas leírásokat, melyek lépésről lépésre vezetnek végig egy-egy alkalmazás megírásában, és a kódok is szerepelnek minden lépésnél."

Kiváló munka, sok ilyet szeretnénk még. A könyv innen tölthető le.

Azt hiszem, most nem mondhatjuk, hogy nincs miből készülni. És az is jól látszik, hogy ha gyorsan kell a fejlesztőket "kikupálni" akkor egyértelműen szűkséges a magyar nyelvű oktatóanyag, hiába na, a programozók lusták, nyelvtudás ide vagy oda.

Egy kiváló magyar Silverlight blog

noreply@blogger.com (Primusz Péter) — Sat, 07 Apr 2012 18:30:00 +0000

Azoknak akik még kimerik ejteni a szájukon a Silverlight szót, és netalántán még mindig érdeklődnek a technológia iránt, azok számára ajánlom Csala Péter blogját, ahol rengeteg hasznos anyag található meg a Silverlightal kapcsolatosan. Az egyik kedvenc anyagom a blogról:

És a könyv, amit az első 24 órában több mint 4000-en töltöttek le:

A nagy magyar Silverlight könyv!

Sajnos a blog jelenleg leállt, a Silverlight 5-rő semmi sincs fent, kár érte. Persze ma már tudjuk, hogy a Silverlight jövője nem fényes, de attól még mindig egy igen produktív eszköz a Mac OS X támogatás miatt! Ez nem elhanyagolható előnye még mindig a technológiának. Szóval aki WPF-ben jártas, ne hagyja ki csak azért mert nem ez a jövő...

Android alapok (1)

noreply@blogger.com (Primusz Péter) — Sun, 26 Feb 2012 22:10:00 +0000

Senki nem születik úgy, hogy mindent tud, így ez az írás azokon az alapvető fogalmakon kíván végigmenni amelyek megismerése nélkül nehezen képzelhető el az Android fejlesztés. Én magam sem vagyok Android Guru, sőt! Mégis úgy gondolom, hogy hasznos lehet másokkal is megosztanom mindazt a tudást amit innen-onnan már összeszedtem. Ha Te Android Guru vagy akkor inkább ezt a részt hagyd ki, vagy írj jobbat... :)

Az Android platform szerkezete

Távolról tekintve a platform felépítése egyszerű és világos. A vörös színnel jelölt rész a Linux kernel, amely tartalmazza: a hardver által kezelendő eszközök meghajtó programjait. Ezeket azon cégek készítik el, amelyek az Android platformot saját készülékükön használni kívánják, hiszen a gyártónál jobban más nem ismerheti a mobil eszközbe integrált perifériákat. A kernel adja a memória kezelését, a folyamatok ütemezését és az alacsony fogyasztást elősegítő teljesítmény-kezelést is. Főként C és Assembly nyelven íródott.

Az Android platform szerkezete.

A Linux kernelen futnak a zöld részben található programkönyvtárak/szolgáltatások, mint például: libc, SSL, SQLite, stb … ezek C/C++ nyelven vannak megvalósítva. Ezekre épül a Dalvik virtuális gép, amely nem kompatibilis a Sun virtuális gépével, teljesen más az utasítás készlete, és más bináris programot futtat. A Java programok egy ún. Dalvik Executable formátumba fordítódnak, amelynek kiterjesztése .dex. Ennek a mérete kisebb mint a forrásul szolgáló .class állományok mérete, mert a több Java fájlban megtalálható konstansokat csak egyszer fordítja bele a Dalvik fordító.

A kék színnel jelölt részekben már csak Java forrást találunk (Application Framework). Java forrást a virtuális gép futtat, ez adja az Android lényegét. Ez maga az Android OS. Ez biztosítja a különféle funkciók megvalósítását: ablakkezelő, erőforrás kezelő, stb. A virtuális gép akár teljesen elrejti a Linux által használt fájlrendszert, és csak az Android Runtime által biztosított fájlrendszert láthatjuk. Majd legfelül helyezkednek el a felhasználó számára látható programok: home screen, böngésző, telefon alkalmazás, névjegyalbum, minden ami a telefonra feltelepítve érkezik vagy mi töltünk le a Market-ből.

Felügyelt kód

Az Android platformon alkalmazások fejlesztéséhez általánosan a Java nyelvet használhatjuk (SDK - Standard Development Kit), azonban alacsonyabb szintű funkciók eléréséhez lehetőségünk van natív kódot is készíteni (NDK - Native Development Kit). A natív kód hívásához használhatjuk a JNI-t (Java Native Interface), azonban a rendszer támogatja az osztott könyvtárak (shared libraries) használatát is. A fejlesztés megkönnyítésére lehetőségünk van arra, hogy egy projekten belül elhelyezzük a Java és C++ kódrészeket. A továbbiakban a natív irányt nem emeljük ki, hiszen érvényesek rá a Standard C++ szabályok.

Az Android alkalmazások az ún. „Dalvik” virtuális gépen futnak, mely tulajdonképpen egy átdolgozott, optimalizált Java virtuális gép. A virtuális gép előnye, hogy biztonságossá teszi az alkalmazások futtatását mivel egy alkalmazás összeomlása nem tudja tönkretenni az egész rendszert. Az Android a Java 5 szintaxissal kompatibilis, így használhatunk magasabb szintű nyelvi elemeket is, ellentétben például a Java ME-vel, ahol csak a 3-as nyelvi eszköztár támogatott. A Java nyelv és a Java alkalmazások felügyeltek, így a memóriakezelésért a futtatókörnyezet és a virtuális gép felelős. A memória felszabadításért a GC (Garbage Collector) felelős, azonban ez nem jelenti azt, hogy felelőtlenül bánhatunk az objektumok létrehozásával. Törekedni kell azok folyamatos felszabadítására, hiszen a GC csak a már nem hivatkozott és nem használt objektumok memóriaterületét tudja felszabadítani.

Android alkalmazás felépítése

Egy Android alkalmazás egy vagy több alkalmazás komponensből épül fel:

Activity (a program egy "ablaka")
Service (háttérben futó szolgáltatás)
Content Provider (adatok kezelése)
Broadcast Receiver (rendszerszintű eseményekre reagál)

Minden komponensnek különböző szerepe van az alkalmazáson belül. Bármelyik komponens önállóan aktiválódhat. Akár egy másik alkalmazás is aktiválhatja az egyes komponenseket.

Android alkalmazás komponensek.

Activity: egy-egy Activity leszármazott egy-egy képernyő a mobil eszköz kijelzőjén. Egyszerre mindig csak egy Activity látható, de egy alkalmazáshoz több képernyőkép tartozhat, amelyeket futás közben - események hatására - szabadon cserélhetünk. Minden programnak kell legyen egy belépési pontja, amely az az Activity leszármazott, amelyet először mutat meg a felhasználónak. Minden Activity az android.app.Activity osztályból származik le.

Service: sok alkalmazás igényli, hogy bezárt ablakkal is képes legyen futni a háttérben, ezt szolgáltatásként megteheti, egyszerűen kell egy Service osztályból leszármazott példány, így marad a programunknak olyan része, amely a felfüggesztett Activity esetén is fut (gondoljunk például egy média lejátszóra). Minden szolgáltatást addig futtat a platform, amíg azok be nem fejeződnek, s a futó alkalmazások képesek hozzákapcsolódni a szolgáltatásokhoz, így képesek vagyunk vezérelni a háttérben futó szolgáltatást. Az android.app.Service osztályból kell öröklődnie.

Content Provider: általában minden alkalmazás tárol adatokat két futás között, hiszen ha felfüggesztés helyett bezárnánk az alkalmazást, akkor elvesznének az addig összegyűjtött adatok. A Content provider (tartalom szolgáltató) komponens feladata egy megosztott adatforrás kezelése. A platformon lehetőségünk van állományokba vagy SQLite adatbázisba menteni adatokat, és ezt segíti a Content Provider, illetve lehetővé teszi, hogy két alkalmazás adatokat cseréljen egymással. A Content provider-en keresztül más alkalmazások hozzáférhetnek az adatokhoz, vagy akár módosíthatják is azokat pl.: CallLog alkalmazás, ami egy Content provider-t biztosít, és így elérhető a tartalom. Az android.content.ContentProvider osztályból származik le és kötelezően felül kell definiálni a szükséges API hívásokat.

Broadcast Receiver: a Broadcast receiver komponens a rendszer szintű eseményekre (broadcast) reagál. Például: kikapcsolt a képernyő, alacsony az akkumulátor töltöttsége, elkészült egy fotó, bejövő hívás, stb. Az alkalmazás is indíthat saját „broadcast”-ot, például ha jelezni akarja, hogy valamilyen művelettel végzett (pl. letöltődött a torrent). Nem rendelkeznek saját felülettel, inkább valamilyen figyelmeztetést írnak ki például a status bar-ra, vagy elindítanak egy másik komponenst (jeleznek például egy service-nek). Az android.content.BroadcastReceiver osztályból származik le; az esemény egy Intent (lásd. később) formájában érhető el.

Komponensek indíthatósága

Az Android rendszer sajátossága, hogy egy alkalmazás el tudja indítani egy másik alkalmazás komponensét is, mellyel magas fokú rugalmasságot tud biztosítani a fejlesztők számára. Vegyünk egy példát. Egy fénykép készítéséhez nem kell új Activity-t készíteni, hanem elegendő a kamera alkalmazás kép készítő Activity-jét meghívni. Hívás után a képet megkapja a hívó alkalmazás és a felhasználónak úgy tűnik, mintha a kamera funkció az alkalmazás része lenne. Hoppá!

Amikor a rendszer egy új komponenst indít, először megnézi, hogy fut-e a komponenset tartalmazó alkalmazás Process-e, ha nem, akkor elindítja. Ezt követően példányosítja a szükséges osztályokat. Például az előző kamera esetén, az egész kamera alkalmazást fel kell éleszteni, ha még nem futott. Androidban tehát egy alkalmazásnak több belépési pontja lehet (nincs egy egyszerű main() függvény).

Egy komponens indításához a rendszer felé egy üzenetet/szándékot (Intent) kell intéznünk, melynek hatására végrehajtódik a kérés. A kérésre válasz is érkezhet, mely eljut az indító félhez. Na de mi is ez az Intent? Egy Intent feladata a külső események kezelése. Minden alkalmazás fel tud iratkozni egy-egy - akár a platform által nyújtott, akár magunk által definiált - külső eseményre, mint a bejövő hívás vagy egy időpont bekövetkezte. Le kell származtatnunk egy saját példányt a BroadcastReceiver osztályból, és meg kell mondanunk, hogy milyen eseményre figyeljen. Ezt megtehetjük az AndroidManifest.xml állományban, vagy akár a program futása közben is. Ha az alkalmazásunk nem fut, a figyelt események bekövetkeztekor a platform gondoskodik az elindításról.

Egy androidos projekt felépítése

Egy Android projekt nagyjából úgy épül fel, mint egy átlagos Java projekt, a Java osztályok a megszokott java kiterjesztésű fájlokban vannak, a megszokott csomagstruktúrában, s a megszokott módon kell fordítani ezeket a forrásfájlokat.

Az Android projekt létrehozása után a forráskód az src könyvtárban, míg a felhasználói felület leírására szolgáló XML állományok a res könyvtárban találhatók. Az erőforrás állományokat egy R állomány köti össze a forráskóddal, így könnyedén elérhetjük Java oldalról az XML-ben definiált felületi elemeket. Az Android projekt fordításának eredménye egy APK állomány, melyet közvetlenül telepíthetünk mobil eszközre.

Szerencsére az Android fejlesztés esetén a forráskód és a felhasználói felület különválik, a felhasználói felület definiálására XML állományokat használhatunk (AXML - Android XML ;-] ), így lehetőségünk van a felület deklaratív módon való megadására. Ez jó hír, főleg annak aki már kiképezte magát WPF-ből. Ez azonban nem teszi kizárttá, hogy forráskód szintjén is létrehozzuk, elérjük és manipuláljuk a felhasználói felületet. Ökölszabályként elfogadott, hogy a felhasználói felület minél inkább különöljön el a forráskódtól (ÁMEN!). A projektleíró állomány szintén XML formátumban érhető el (Android Manifest).

Manifest állomány

A manifest állomány az alkalmazás (lelke) leírója, definiálja az alkalmazás komponenseit. Az állománynak deklarálnia kell a következőket:

Alkalmazás komponensek listája.
Szükséges minimális Android verzió.
Szükséges hardware konfiguráció.

Komponens indítás előtt a rendszer a manifest állományt ellenőrzi, hogy definiálva van-e benne a kért komponens. Ezen felül további feladatokat is ellát pl. mik az alkalmazás futtatásának minimális követelményei. A manifest állományban meg kell adni továbbá a támogatni kívánt Android verziót, mely felfele kompatibilis az újabb verziókkal, régebbi verzióra azonban már nem telepíthető. Meg kell adni az engedélyeket, amelyekre az alkalmazásnak szüksége van (pl. Internet elérés, névjegyzék elérés, stb.) Az alkalmazás telepítésekor ellenőrzi a rendszer ezen követelmények meglétét. A legfontosabb manifest attribútumok és tag-ek:

android:icon az alkalmazás ikonja
android:name az activity teljes neve package-al együtt
android:label a készülék felületén, a felhasználók által látható név

A manifest-ben nem szereplő Activity-k, Service-k és Content provider-ek nem láthatók a rendszer számára. Ezzel szemben Broadcast receiver-ek dinamikusan is ki/be regisztrálhatóak kódból (registerReceiver()).

A bűvös R.java állomány

Amikor először kezdünk fejleszteni Android platformra a legfurcsább állomány a forrásban az R.java lesz. Én legalábbis csak pislogtam amikor először megpillantottam. A nevét a RESOURCE szóból kapta. Ez a ronda állomány a felelős azért, hogy az erőforrásokat kódból is elérjük. Az erőforrások elérhetőségét a rendszer automatikusan frissíti és karbantartja, így csak azt jegyezzük meg, hogy ezt az állományt kézzel nem piszkáljuk. Ezt a Java fájlt használhatjuk arra, hogy az ikonokat, képeket, elrendezéseket vagy szövegeket nem a programba írunk közvetlenül, hanem felhasználjuk az R osztályt, amely mutat az adott erőforrásra. Gondoljunk csak az Xml-ben leírt UI-ra, itt tudunk pl. az ott leírt gombra hivatkozni az id segítségével. A gyakorlatban minden világos lesz.

A fordítás menete

A fejlesztő elkészíti a Java forráskódot, valamint az XML alapú felhasználói felületleírást a szükséges erőforrás állományokkal.
A fejlesztőkörnyezet az erőforrás állományokból folyamatosan naprakészen tartja az „R.java” erőforrás fájlt a fejlesztéshez és a fordításhoz.
A fejlesztő a Manifest állományban beállítja az alkalmazás hozzáférési jogosultságait (pl. Internet elérés, szenzorok használata, stb.).
A fordító a forráskódból, az erőforrásokból és a külső könyvtárakból előállítja a Dalvik virtuális gép gépi kódját.
A gépi kódból és az erőforrásokból előáll a nem aláírt APK állomány.
Végül a rendszer végrehajtja az aláírást és előáll a készülékekre telepíthető aláírt APK.

A fordítás menete.

A teljes folyamat a fejlesztői gépen megy végbe, a készülékekre már csak bináris állomány jut el. Szemben a Silverlight világgal ahol a fordításnak csak egy része megy végbe a fejlesztők gépén, a második lépcsőfok a felhasználó gépén történik. Ez a folyamat garantálja számunkra, hogy a végén a gépi kód teljes mértékben az adott processzora legyen optimalizálva. Az .apk-n belüli tartalom tekinthető egy alkalmazásnak, amely Android készülékekre telepíthető.

És itt a vége...

Itt és most véget vetünk ennek a bejegyzésnek. Még sok minden van amiről érdemes lenne írni de majd később. Remélem ez a rövid és sok szempontból nem alapos bevezető hozzájárul ahhoz, hogy a kezdő fejlesztők is magabiztosan tegyék meg az első lépéseket az Android varászlatos világában. A bejegyzés megírásához felhasználtam mindent amit értem, így egy jó kis turmix lett belőle. Alapvetően Dr. Ekler Péter előadásfóliáiból, valamint az AndroidWiki és Java Fórum cikkeiből ollóztam. Remélem nem lesz harag belőle. Ha szakmailag valami hibás akkor a kedves olvasókat kérem, hogy ne tartsák magukba kritikájukat. Kommentálni nem szégyen.

Android Application Development - 200 Videos

noreply@blogger.com (Primusz Péter) — Wed, 15 Feb 2012 11:09:00 +0000

Bakter hívta fel a figyelmemet erre a szuper videógyűjteményre, a videók angol nyelvűek, de nagyon jók és hasznosak. Eredeti forrás: link.

Köszönöm Bakter :)

Android startlap kezdő fejlesztőknek

noreply@blogger.com (Primusz Péter) — Sun, 12 Feb 2012 20:12:00 +0000

Már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy jó lenne megismerkedni az Android platformmal, mivel az egyetlen olyan mobil OS ami képes lehet a néhai Windows Mobile helyettesítésére. Lehetséges fájlokat másolni rá, van rendesen programozható Bluetooth stb. Ja, és igen, olcsó :) Ezek a dolgok sajnos a többi platformon nem olyan triviálisak. Szóval itt van ez a kedves zöld robot, jó lenne kezdeni vele valamit. Amikor egy új technológiával elkezdek foglalkozni mindig az édes anyanyelven keresek róla infókat először mivel számomra ez a leggyorsabb út a megértéshez. Csak az alapok után olvasok friss ropogós szakkönyvet. Ezt a bejegyzést is azért írtam, hogy az általam összegyűjtött legfontosabb weblapokat foglalja össze kezdő androidos fejlesztőknek. Akkor jöjjenek is a javaslatok a hazai kínálatból.
Az androiddal kapcsolatos alapoldalak:

Az egyik leghatékonyabb tanulási módszer az online oktatás amelyben úttörő szerepet vállal hazánkban az ItFactory lelkes csapata. Szerencsére volt Androidos képzésük is melynek nyílt napját a YouTube-ra feltöltötték:

IT Factory nyílt nap: Android.

A videót mindenképp érdemes megtekinteni, hiszen ahhoz, hogy képbe kerüljünk, éppen elegendő a másfél óra. A rendszer telepítését itt olvashatjuk: Telepítendő környezet Android programozási tanfolyamhoz. Sajnos a tananyagot utólag nem lehet megvásárolni, pedig kiváló alapot adna a gyors kezdéshez. Persze, ha esetleg valakinek megvan az anyag az e-mailen bátran keressen csak meg :)
A legkorrektebb magyar nyelvű Android tutoriál a Java Fórumon olvasható:

Sajnálatos, hogy a cikksorozat abbamaradt. További írások olvashatóak a Hungarian Android Developers oldalán:

Meg kell még említenünk Arqual blogjában indult android alkalmazásfejlesztés sorozatot is:

Nagyon jó diasor található még Sicz-Mesziár János személyes weboldalán is. A tananyagot az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karán oktatják. Kicsit lehetnének részletesebbek a bemutatók, de így is hasznos olvasmány:

OE-NIK Android alkalmazásfejlesztési anyagok továbbiakban itt: http://nik.uni-obuda.hu/malk/

Egyenlőre ennyit sikerült feltúrnom, de, ha valaki tud még magyar nyelvű anyagról azt kérem ossza meg velem és frissítem ezt a bejegyzést. Persze egy profi jegyzet sem jönne rosszul.

Leonar3Do Mouse vs Bird

noreply@blogger.com (Primusz Péter) — Sat, 14 Jan 2012 09:56:00 +0000

Már egy ideje kevés hír érkezik a Leonar3do háza tájáról, ezért mindig nagy öröm látni, hogy újra és újra képes megújulni ez a fantasztikus magyar találmány. Szerencsére tavaly szeptemberben az OTP Csoport egyik kockázatitőke-kezelője 400 millió forintot fektetett a Leonar3Dóba, így a háttér biztosított hogy valóban meghódítsa a világot. Persze a fejlesztés soha nem állhat le, lássuk hát mi minden várható az új generációs Leonar3do-tól:

Passzív 3D monitor támogatás + passzív szemüveg
Plugin fejlesztés a piacon elérhető 3D modellező és CAD alkalmazásokhoz (pl. Autodesk termékek vagy Blender? Erre kíváncsi leszek.)
Nagy kijelzők támogatása (40-50”)
Macintosh és Linux támogatás (régóta szó van róla)
Új eszközök a fejlesztőknek (3D GUI, modeling, physics, network) - na, ez a lényeg!
Közösségi munka - a hálózaton keresztül - a Leo virtuális világában
3D prezentációs készítő - (azért tényleg ne ez legyen a legfontosabb)

És végül remélhetőleg Windows 64 bit-en is zökkenőmentesen fog működni a rendszer. További információk itt érhetőek el: link

Mouse vs Bird

Külön érdekesség, hogy a Leo üzleti modelljébe bevezették az "Edition" fogalmát, így a jövőben már beszélhetünk:

Professional,
Educational,
Home

kiadásról is. Hogy az egyes kiadások között mi lesz a lényeges különbség valójában arról még kevés konkrétumot lehet tudni, de az biztos, hogy az ár és az elérhető funkciók keveréke fogja képezni a fő különbséget. Annyi már biztos, hogy a Professional verzió 1300 dollárba kerül, az oktatási intézményeknek szánt verzió pedig ezer dollár. A Home kiadás jelenleg még készülőfélben van, várhatóan a legolcsóbb és a funkciókat nézve a legkisebb tudású ez lesz. Kíváncsian várom, hogy mennyire lehet lenyomni a hardver árát, hiszen a sikerhez ez is kell!

A technikai fejlesztések mellett azt is jó látni, hogy letisztult és átgondolt arculat párosul a márkanévhez amit elsősorban a hivatalos weboldalon keresztül csodálhatunk meg. Mondjuk meg őszintén ez már nagyon kellet! Már csak a megfelelő tartalom feltöltés szükséges, mivel igencsak kevés anyag érhető el. Jó ötlet volt továbbá a sztereoszkópiáról a madárra áthelyezni a marketinget mivel a piacon jelenleg ez a legeredetibb megoldás és jelenleg egyedülálló. A CES-en való jelenét is biztosan sokat fog segíteni, hogy a világon mindenki tudja mit is jelent a Leonar3Do. Az index.hu-n tegnap megjelent egy rövidke beszámoló a Leonar3Do CES-es szerepléséről amit érdemes elolvasni:

A Leonar3Do standja a CES-en

Meghódítja Vegast a magyar virtuális gyurma

Várjuk a folytatást...

Elérhető a Bing Maps WPF Kontrol v1.0

noreply@blogger.com (Primusz Péter) — Thu, 12 Jan 2012 19:55:00 +0000

A mai napon végre megjelent az általam már régóta várt Bing Maps kontroll WPF-re szánt verziója. A Bing Maps funkcióit a Silverlight fejlesztők már régóta élvezik, de a WPF projektekhez ezidáig csak fizetős megoldások voltak elérhetőek. Szerencsére ennek mától vége, mivel az MS odaláról letölthető a WPF-re szánt hivatalos vezérlő...

Bing Maps Windows Presentation Foundation (WPF) Control, Version 1.0

Azt gondolom mindenkinek érdemes kipróbálnia legalább egyszer mert egy nagyon jópofa és rendkívül hasznos vezérlőről van szó. A béta verzió már 2011 augusztusába elérhető volt, így a világhálón már található pár blogbejegyzés a kontroll használatáról:

A fentit kis tutoriálok után a Bing Maps használata gyerekjáték. Jó kódolást!

Ingyenes Windows Phone szakkönyv

noreply@blogger.com (Primusz Péter) — Mon, 09 Jan 2012 18:30:00 +0000

A devPortal.hu gondozásában megjelent és elektronikus formában ingyenesen letölthető a "Windows Phone fejlesztés lépésről lépésre" című szakkönyv. A magyarországi Windows Phone szakmai közösség aktív munkájával létrejött könyvet olyan szakemberek írták, akik korábban már megmutatták, hogy értenek a platform használatához és programozásához.

Ebben a 340 oldalban azokat az ismereteiket adják át, amelyek segítenek a Windows Phone fejlesztésbe frissen bekapcsolódó érdeklődőknek megismerni a platform legfontosabb alapelemeit, és egyúttal betekintést adnak annak működésébe és használatába is. Az írók a könyv anyagából Train4Business Mango címen egy előadássorozatot is tartottak, melynek felvétele a devPortál oldalon szintén megtalálható. A tartalomjegyzék fő pontjai a következőek:

Bevezetés a „Windows Phone” platform-ba (videó)
Felhasználói élmény tervezése Windows Phone-on
Alkalmazásfejlesztés Windows Phone-on (videó)
Haladó alkalmazásfejlesztés Windows Phone (videó)
Az alkalmazás életciklusa (videó)
Alapvető telefonos funkciók használata (videó)
További telefonos funkciók használata (videó)
Adatkezelés (videó)
Kommunikáció szerverrel (videó)
Lapkák és értesítések (videó)
Játékok a Mango világában (videó)
Marketplace (videó)
Teljesítmény (videó)

Akik jobban szeretnek papír alapon olvasni, azok a Jedlik Oktatási Stúdió honlapján keresztül 1995 Ft-os áron megrendelhetik a nyomtatott verziót.
A könyv elektornikus verziója innen tölthető le: https://devportal.hu/fajlok/wp7konyv

Tao Start 17 - Síkra vetett árnyékok stencil buffer alkalmazásával

noreply@blogger.com (Primusz Péter) — Fri, 23 Dec 2011 08:55:00 +0000

Lassan elérkezik az év vége és vele együtt az OpenGL cikksorozat is a végéhez ér. Egy hosszú utat tettünk meg az első háromszögtől egészen a síkra vetített árnyékok megjelenítéséig. A tutoriál háttéranyagát sokszor támogatta Szirmay-Kalos László (2003): Háromdimenziós grafika, animáció és játékfejlesztés című könyve. Ez egy kiváló könyv az érdeklődők számára. A hozzá tartozó egyetemi előadások itt tekinthetőek meg: link

A könyv CD mellékletén található meg Csonka Ferenc - Síkra vetett árnyékok stencil buffer alkalmazásával c. demója, ami nagyon látványos és jól összefoglalja mindazt, amiről eddig ez a tutoriál is szólt. Ezért úgy döntöttem, hogy Tao Framework-re portolom a demót, remélve azt, hogy sokak számára hasznos lesz:

DOWNLOAD

Síkra vetett árnyékok stencil buffer alkalmazásával

A jövőben, ha időm engedi, természetesen folytatódni fognak ezek az apró OpenGL leckék, hiszen olyan sok mindenről nem esett még szó, de már nem a Tao hanem az OpenTK felhasználásával. Addig is mindenkinek jó pihenést!

Silverlight 5 – Egy hosszú út vége?

noreply@blogger.com (Primusz Péter) — Sat, 10 Dec 2011 22:01:00 +0000

Végre megérkezett a Silverlight legújabb kiadása. A kérdés csak az, hogy tudunk e örülni neki? A korábbi pletykák szerint a Silverlight 5 kizárólag Windows és Internet Explorer környezetben lesz használható. A beépülő gyakorlatilag így megszűnne keresztplatformos megoldás lenni. Szerencsére ma már tudjuk, hogy ez nem igaz! Természetesen a Silverlight továbbra is működik minden jelentős browser-en, IE7-től felfelé, Firefox 3.6-től felfelé, Chrome 12-től felfelé – illetve Macintosh-on Firefox és Safari alatt. A P-Invoke és a DirectX-re támaszkodó 3D azonban csak Windows-on érhető el. A Silverlight 5 erősebb, mint valaha, a támogatással kapcsolatosan mindent elmond a lenti ábra valamint a Microsoft által ígért 10 év support ciklus! Valaki tud ezzel versenyezni ma?

Silverlight 5 rendszerkövetelmény

A Silverlight 5 leginkább két területre: az üzleti felhasználásra és a minőségi multimédiás tulajdonságokra fókuszál. Mik az újdonságok?

Teljes értékű, XNA-szerű 3D, grafikus gyorsítással
Hardveres H.264 videó dekódolás, így a gyengébb gépek is le tudják játszani majd a HD felbontású mozgóképeket
Trick Play: lelassítható, felgyorsítható és visszatekerhető videók, letiltható képernyővédővel
Távirányítási támogatás
Továbbfejlesztett szöveg megjelenítés
Postscript vektors nyomtatás támogatása
64 bites rendszerek támogatása
IE9 mellett a böngészőn kívül üzemmódnál hardveres gyorsítás támogatása
Megbízható/védett Silverlight 5 alkalmazások
Fejlett hálózat-kezelés
XAML hibakövetési támogatás Databinding és Model View ViewModel (MVVM) mellett
Kliens oldalon generált PivotViewer

Silverlight 5 3D demo

A Silverlight 5 több mint vonzó platformot jelent LOB alkalmazások készítésére. Mégsem lehet az örömünk teljesen felhőtlen, mivel az állítólagos „pletykák” szerint nem lesz már hatodik kiadás és így az ötös verzióval egy hosszú út végére érkeztünk meg. Lehetséges. De nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy a WinForms-ot gyakorlatilag 2005 óta nem fejlesztik, mégis szükség van az ilyen projektekre mind a mai napig. Hogy miért? Mert desktopon még mindig alternatíva. Persze a jövő a Web, és ott a HTML5 az úr. Erről csak annyit, hogy hivatalosan a HTML5 is csak 2022-ben (vagy később) lesz W3C Recommendation! És ha egyszer elkészül, tuti nem fogják 9 havonta fejleszteni, mint a Silverlight-ot. Végül pedig 10 év iszonyú nagy idő informatikai szemmel nézve, maga a .NET keretrendszer is csak most lesz 10 éves (v1.0 - 2002-02-13), az iOS 5 éves, az Android 3 éves. Miről beszélünk? Befejezésként és egyben emlékeztetőül is:
"A Silverlight célja soha nem az volt, hogy leváltsa a HTML-t. Azért jött létre, hogy a fejlesztők a segítségével olyan alkalmazásokat hozhassanak létre, ami a HTML mellett nehézkes lenne. A Microsoft a Silverlight platformot a web kiterjesztésének szánja, ami olyan ajtókat is képes kinyitni, amit a HTML nem" - írta korábban Brad Decker, vezető termékmenedzser a Silverlight blogjában. További társalgás a témában itt.

Backup Windows Mobile 6.1-en

noreply@blogger.com (Primusz Péter) — Sun, 04 Dec 2011 08:42:00 +0000

Elég régen rendelkezem már egy HTC Diamond maroktelefonnal. A telefon alaprendszere Windows Mobile 6.1. Ma már nem túl trendi ez a cucc, de még mindig nagyon jól megvagyunk egymással. Igaz egy ideje már nem akar semmivel sem szinkronizálni. Persze a névjegyek csak gyűlnek és gyűlnek, a telefonon jól jönne már egy backup.

A szinkronizációs probléma megoldásra egy hard reset tuti megoldás, de akkor minden levelem, sms-em és névjegyem elveszik, ha csak nem mentem le. Tehát így vagy úgy, de meg kell oldanom az adatok mentését. De lehetséges volna ez szinkronizáció nélkül? A válasz igen! Szerencsére létezik egy fantasztikus program, ami gyorsan készít backup-ot a személyes adatainkról: PIM Backup application (v2.8.5)

PIM Backup application

A program működése pofonegyszerű, pár perc alatt teljesen kitanulható. Egy hasonló problémával foglalkozó blog is a segítségünkre lehet: Importing Contacts To Windows Mobile Without MS Outlook

A program egyetlen egy zip fájlba összegyűjti a személyes fájlokat, amit pedig már könnyedén tudunk lementeni az asztali pc-re vagy az sd-kártyára. Ezután jöhet a hard reset, és visszaállítás a backup-ból. Az elején egy kicsit izgultam, hogy milyen kép fogad a visszaállítás után, de azt kell mondanom minden tökéletesen működött. És miután a szinkronizáció is megjavult, jöhet a névjegyek letöltése az Outlookra. Persze nem tudtam szinkronizálni az outlook-ot, mert a következő hibaüzenet jelent meg:

"Az ActiveSync problémába ütközött a következőn: asztal. Support Code:86000108"

Ilyenkor már idegroham közelébe kerül az ember, de nyugalom van megoldás, fél óra guglizás után. A problémát az Outlook-ban lévő személyes mappafájlunk (pst) hibája okozza. A hiba felderítésére és kijavítására van egy program (scanpst.exe). A rejtett fájlok megjelenítését engedélyezned kell, hogy minden fájlt fel tudjon "túrni". Részletek...

Google Gmail < vCard > MS Outlook

Az ember szeretné a címjegyzékét biztonságban tudni és erre egy lehetséges megoldás a Google Gmail szolgáltatását használni (ha csak nem félünk a nagy testvértől). Nekem is elég sok névjegyem található meg Gmail-ben. Persze a névjegyek cseréjére ott a vCard formátum, de sajnos a Gmail 3.0-ás míg az MS Outlook 2.1-es verzióban exportálja/importálja a névjegyeket. Tehát a feltöltés a Gmail rendszerbe zökkenőmentes, de a Gmail vCard-ját beolvasni normálisan szinte lehetetlen az Outlook-ba. Főleg az eltérő karakterkódolás miatt. Erre a problémára a gSyncit programot vetettem be, és az eredmény szinte tökéletes. Rendkívül bosszantó, hogy az Outlook mennyire esetlenül kezeli a névjegyek importját/exportját (és ez alól a 2010-es sem kivétel). És ezért külső programokat kell használni a legtöbb esetben. Vicc! Fekete pont az MS-nek.

QR-Code program

Ha valaki szeretne a mobiljára egy igazán klassz QR-Code olvasó programot telepíteni akkor jó szívvel ajánlom a következő alkalmazást: QuickMark

Csak az érdekesség kedvéért is érdemes telepíteni a programot mert a QR-Code lényegét csak így érthetjük meg. Hihetetlenül robosztus megoldásról van szó amit csak müködés közben tudunk igazán átélni. Megmozgatja az ember fantáziáját.

OpenCg v1.0.1

noreply@blogger.com (Primusz Péter) — Mon, 21 Nov 2011 21:16:00 +0000

Több mint fél éve írtam meg az első bejegyzésemet az nVidia Cg API-val kapcsolatosan. Emlékeztetőül: Cg Shaderezés alapok

Akkor, hogy elérjük menedzselt környezetből a Cg API függvényeit, felhasználtuk az általam készített OpenCg névre keresztelt wrapper libraryt. Az OpenCg könyvtárat a néhai Tao.Cg alaposztályait felhasználva kezdtem el fejleszteni anno. A wrapper készítésekor fontos cél volt, hogy az IntPtr-ek száma a lehető legkevesebb legyen, valamint, hogy a menedzselt osztályok felépítése a lehető legjobban hasonlítson a natív API-hoz. Ezeket a célokat úgy gondolom sikerült is elérnem, és jelenleg az OpenCg a Cg API 3.0-ás verzióját teszi elérhetővé a .NET rendszerben.

Az áprilisi verzióhoz képest az új verzió nagy előrelépése, hogy minden függvény el lett látva dokumentációs kommenttel. Ez sokat segít a fejlesztés során, hiszen így nagyon gyorsan tudunk információhoz jutni egy-egy függvényhívás működésével kapcsolatosan.
Jelenleg csak az OpenGL grafikus API-n keresztül használható, de később tervezem még a DirectX (9,10,11) függvényhívásait is elérhetővé tenni.
Most még csak hét apró példaprogram mutatja be Cg API működését, ami remélhetőleg segíti a ráhangolódást a könyvtárra. A későbbiekben a natív Cg API összes példaprogramját implementálni szeretném, mivel így a wrapper helyes működése is ellenőrizhető.
Jelenleg az OpenCg béta állapotban van, mivel nem lett „agyon” tesztelve, de ez nem jelenti azt, hogy nem megbízható a működése. Mivel a forráskódot viszonylag vállalható formába sikerült rázni, az egész projektet megosztottam a Sourceforge oldalon. A projekt továbbfejlesztésébe bárki bekapcsolódhat! Minden építő jellegű kritikát szívesen veszek.
A projekt ezen a címen érthető el: http://sourceforge.net/projects/opencgnet/

Khronos: OpenCL 1.2 specifikációk

noreply@blogger.com (Primusz Péter) — Mon, 21 Nov 2011 20:39:00 +0000

[iPon] A Khronos Group szoftvermérnökei 18 hónappal az OpenCL 1.1-es változatának hivatalos bejelentése után végre elkészültek az OpenCL 1.2-es verziójával. A nyílt, mindenféle díjaktól mentes szabvány tökéletesen működik a különböző platformok között, így széleskörű támogatást nyújt ahhoz, hogy a mai modern processzorokat – CPU-kat, GPU-kat – hatékonyan vethessék be a fejlesztők párhuzamos számítási feladatokra.

A piacvezető vállalatokkal történő együttműködésnek köszönhetően az új verzió tökéletesen kompatibilis az OpenCL 1.1-es változatával, de hozzá képest még jobb párhuzamos számítási teljesítmény elérését teszi lehetővé, valamint sok-sok új funkciót is kínál, amelyek új kapukat nyitnak meg a fejlesztők előtt.

Az OpenCL 1.2-es kiadása az alábbi újításokkal, illetve frissítésekkel érkezik

Eszköz particionálás: ezzel a lehetőséggel az alkalmazások alegységekre bonthatják az adott egységet. Ezzel a módszerrel az egység egy részét magas prioritású, késleltetés-érzékeny feladatok számára lehet fenntartani, illetve hatékonyan ki lehet használni a megosztott hardver erőforrásokat is, mint például a gyorsítótárat.
Objektumok elkülönített fordítása és kapcsolása: A tradicionális fordítók képességeinek és rugalmasságának biztosításával lehetőség nyílik az egyes OpenCL programok esetében könyvtárak létrehozására, amelyekre egyéb alkalmazások hivatkozhatnak, kapcsolódhatnak.
Jobb képtámogatás: 1D-sképek, valamint 1D-s és 2D-s képtömbök támogatása.
Az egyedi eszközök – videó enkódolók/dekódolók, digitális jelprocesszorok – szorosabban együttműködhetnek majd az OpenCL futtatókörnyezettel, hála a beépített kernelek által biztosított lehetőségeknek.
DX9 Média Felület Megosztás: hatékony megosztás az OpenCL és a DirectX9, vagy a DXVA médiafelületek között.
DX11 Felüet Megosztás: zökkenőmentes megosztás OpenCL és DirectX 11 felületek között.

Az új szabványról a Seattle-ben jelenleg is zajló SC11-en beszélnek, így lehetséges, hogy még lesznek információk.

Tao Start 16 - Stencil-puffer és árnyékvetés síkra

noreply@blogger.com (Primusz Péter) — Sat, 05 Nov 2011 10:13:00 +0000

Nem is olyan rég elkészítettük első árnyékvető algoritmusunkat. Emlékezetül: Tao Start 15 - Síkra vetített árnyékok. A síkra vetített árnyék elég látványos, de akad vele egy fő probléma. Ha a földet szimbolizáló sík véges kiterjedésű, mint a mi esetünkben, előfordulhat, hogy a vetített árnyék egy része „kilóg a semmibe”.

Probléma: a síkra vetett árnyék egy része kilóg a semmibe (piros rész)

Mindezen problémák orvoslására a módszert a stencil buffer használatával bővítjük ki. A stencil buffer működéséről itt olvashatunk részletesen.

A stencil buffer használata

Első lépésként töröljük a stencil buffer tartalmát (0), majd a földet szimbolizáló sík megjelenítésekor a buffer megfelelő pixeleibe egy pozitív számot írunk (1). Az objektumok második felrajzolásakor csak azokat a pixeleket módosítjuk, amelyeknél a stencil bufferben nem nulla áll.

A stencil buffer tartalma, ahol nem nulla oda rajzolunk

Ezzel a lelógó árnyékok problémáját meg is oldottuk. A stencil buffert alkalmazó árnyékvető algoritmus:

//
// A sík felrajzolása a stencil pufferbe az árnyékvetéshez
//
 
// Kitöröljük a stencil puffer tartalmát
Gl.glClearStencil(0);
Gl.glClear(Gl.GL_STENCIL_BUFFER_BIT);
 
// A stencil-teszt bekapcsolása
Gl.glEnable(Gl.GL_STENCIL_TEST);
{
    // A stencil-teszt eredményétől függetlenül minden sokszöget továbbengedünk
    // referencia értékként pedig 1-et állítunk be
    Gl.glStencilFunc(Gl.GL_ALWAYS, 1, 0xFFFFFFFF);
 
    //A stencil puffer tartalmát csak azokban a pixelekben változtajuk,
    //azaz 1-et írunk a 0 helyébe, ahol a sík egy darabkája megjelenik 
    Gl.glStencilOp(Gl.GL_KEEP, Gl.GL_KEEP, Gl.GL_REPLACE);
 
    // Nem modósítható a szín puffer
    Gl.glColorMask(Gl.GL_FALSE, Gl.GL_FALSE, Gl.GL_FALSE, Gl.GL_FALSE);
    // Nem modósítható a mélység puffer
    Gl.glDepthMask(Gl.GL_FALSE);
 
    // Kirajzoljuk a földet szimbolizáló síkot
    DrawFloor();
 
    // Modósítható a szín puffer
    Gl.glColorMask(Gl.GL_TRUE, Gl.GL_TRUE, Gl.GL_TRUE, Gl.GL_TRUE);
    // Modósítható a mélység puffer
    Gl.glDepthMask(Gl.GL_TRUE);
}
Gl.glDisable(Gl.GL_STENCIL_TEST);
 
//
// A sík felrajzolása a színtérbe
//
 
DrawFloor();
 
//
// Árnyékvetés
//
 
Gl.glEnable(Gl.GL_STENCIL_TEST);
// Csak oda rajzolunk ahol a stencil bufferben 1 van
Gl.glStencilFunc(Gl.GL_EQUAL, 1, 0xFFFFFFFF);
Gl.glStencilOp(Gl.GL_KEEP, Gl.GL_KEEP, Gl.GL_ZERO);
 
Gl.glDisable(Gl.GL_LIGHTING);
Gl.glDisable(Gl.GL_DEPTH_TEST);
Gl.glEnable(Gl.GL_BLEND);
 
Gl.glPushMatrix();
{
    Gl.glMultMatrixf(shadowMatrix);
    Gl.glColor3f(0.2f, 0.2f, 0.2f);
 
    Gl.glPushMatrix();
    {
        Gl.glTranslatef(0.0f, 2.5f, 0.0f);
        Gl.glRotatef(-spinTeapot[1], 1.0f, 0.0f, 0.0f);
        Gl.glRotatef(-spinTeapot[0], 0.0f, 1.0f, 0.0f);
 
        Glut.glutSolidTeapot(1.0d);
    }
    Gl.glPopMatrix();
}
Gl.glPopMatrix();

További részletek megtalálhatóak a forráskódban. A teljes forrás pedig letölthető innen:

DOWNLOAD

a végeredmény pedig a lenti képen látható.

A síkra vetett árnyék árnyéklevágással, most már teljes az illúzió

A stencil buffert alkalmazó árnyékvető módszer gyors, viszont egy kép előállításához az összes objektumot kétszer kell felrajzolni és csak sík felületeken tud működni, valamint feltételezi, hogy tudjuk melyik felületen szeretnénk az árnyékot kiszámolni. Ezért érdemes más módszereket is megismerni.

Felhasznált Irodalom

CodeSampler: Planar Shadow

Dr. Szirmay-Kalos László, Antal György, Csonka Ferenc: Háromdimenziós grafika, animáció és játékfejlesztés, ComputerBooks, 2003, ISBN: 963 618 303 1

OpenGL Stencil-puffer

noreply@blogger.com (Primusz Péter) — Sat, 05 Nov 2011 09:24:00 +0000

Az OpenGL elsajátítása közben számos buffer használatával meg kell ismerkednünk a megfelelő grafikai hatás eléréshez. Ezek közül a legismertebb - és a legtöbbet használt is - a z-buffer, aminek a működését és fontosságát nem kell magyarázni senkinek sem. Mégis akad egy olyan tárrész az OpenGL-ben, amit az elején a legtöbb lelkes tanuló nem tud hova tenni, pedig óriási szerepe van a különféle grafikai hatások elérésben. Ez a tár pedig nem más, mint a stencil-buffer. Mivel számomra is sokáig megfoghatatlan volt, álljon most itt egy kis elméleti ismertető róla. Később persze gyakorlati példákon keresztül is megnézzük a működését.

Bevezetés

A stencil buffer (magyarul sablon puffer) a modern számítógépes grafikai-hardveren alapuló extra puffer (vagyis tárolóegység). Arra használjuk, hogy a rajzolást a képernyő bizonyos részeire korlátozzuk. Ahhoz hasonló, mint amikor egy kartonlapba feliratot vágunk és a lapot egy felületre helyezve lefestjük, aminek során a felületre csak a felirat kerül. A fénymásolok elterjedése előtt ezt a technikát használták kis példányszámú sokszorosításra. Más hasonlattal élve a stencil puffer használatával tetszőleges alakú ablakon át nézhetjük a világot. Az egyik lehetséges alkalmazás a vetett árnyékok megjelenítéséhez használja ezt a lehetőséget, mint például a Doom 3, a Star Wars Galaxies vagy a Blade nevű videojátékok. [Wikipedia]

OpenGL Stencil Shadow and Reflection

A stencil tár ismertetése

A stencil-teszt a z-buffer használata előtt történik meg. A stencil buffer működését a z-bufferhez hasonlóan ki és be lehet kapcsolni. A stencilvizsgálatokat csak akkor hajtja végre a rendszer, ha van stencilpuffer, egyébként a fragmentumok ezen a ponton mindig túljutnak. A vizsgálat abból áll, hogy a rendszer összehasonlítja a fragmentumnak megfelelő pixelhez a stencilpufferben tárolt értéket egy referenciaértékkel, és az összehasonlítás eredményétől függően módosítja a pufferben tárolt értéket. A referenciaértéket és az összehasonlító függvényt a glStencilFunc, a módosítást pedig a glStencilOp paranccsal adhatjuk meg.

void glStencilFunc(GLenum func, GLint ref, GLuint mask)

A stencilvizsgálatnál használt összehasonlító függvényt (func), referenciaértéket (ref) és maszkot (mask) állítja be. A rendszer a referenciaértéket a func függvény szerint összehasonlítja a stencilpufferben tárolt értékkel, de annak csak azokat a bitjeit veszi figyelembe, amelyhez tartozó bitnek a mask-ban 1 az értéke. Ha a stencilpuffernek s darab bitsíkja van, akkor a rendszer az összehasonlítás előtt a stencilpufferbeli értéket és a mask s darab kisebb helyiértékű bitjét logikai és (AND) műveletbe hozza, és ennek eredményén végzi el az összehasonlítást. A func paraméter lehetséges értékeit az alábbi felsorolás tartalmazza, a listában val a fenti bitenkénti AND művelet eredményét jelöli. A stencilvizsgálathoz használható összehasonlító függvények:

GL_NEVER – soha nem engedi tovább a fragmentumot
GL_ALWAYS – mindig továbbengedi a fragmentumot
GL_LESS - továbbengedi ha ref < val
GL_LEQUAL – továbbengedi ha ref ≤ val
GL_EQUAL – továbbengedi ref = val
GL_GEQUAL – továbbengedi ha ref ≥ val
GL_GREATER – továbbengedi ha ref > val
GL_NOTEQUAL – továbbengedi ha ref ≠ val

Alapértelmezés szerint func = GL_ALWAYS, ref = 0 és mask minden bitje 1.

A z-buffer algoritmus használatakor kétféle döntés születhet: a sokszöget az adott pixelben a Z értéke alapján nem rajzoljuk ki, vagy pedig mélységértékét beírjuk a z-bufferbe, színértékét pedig a rasztertárba. Mivel a stencil-teszt megelőzi a z-buffer használatát, így a két buffer minden pixelre együttesen háromféle eredményt adhat:

a stencil-teszt sikertelen
a stencil-teszt sikerül, de a z-buffer nem engedi a rajzolást
a stencil és a z-buffer alapú teszt is sikerül

Az OpenGL-ben – a glStencilOp függvény segítségével – mindhárom eredményéhez megmondhatjuk, hogy a stencil bufferbeli értékkel mit tegyen.

void glStencilOp(GLenum fail, GLenum zfail, GLenum zpass)

A függvény segítségével azt adhatjuk meg, hogy a rendszer hogyan módosítsa a stencilpuffert amikor a fragmentum továbbmegy vagy fennakad a vizsgálaton. A fail, zfail és zpass paraméterek értékei az alábbi lista szerintiek lehetnek:

GL_KEEP – megtartja a kurrens értéket
GL_ZERO – 0-val felülírja a kurrens értéket
GL_REPLACE – a referenciaértékkel írja felül
GL_INCR – eggyel növeli a kurrens értéket
GL_DECR – eggyel csökkenti a kurrens értéket
GL_INVERT – bitenként invertáltja a kurrens értéket

Inkrementális és dekrementálás után a rendszer a kapott értéket a [0, 2^s - 1] intervallumra levágja, ahol s a stencilpuffer bit/pixel mérete. A fail paraméterrel megadott függvényt akkor használja a rendszer, ha a fragmentum nem jut túl a stencilvizsgálaton; a zfail-el megadottat akkor, ha a stencilvizsgálaton túljut, de a mélységvizsgálaton nem; a zpass-al megadottat pedig akkor, ha a stencilvizsgálaton túljut és nincs mélységvizsgálat, vagy van, de azon is túljutott. Alapértelmezés szerint fail = zfail = zpass = GL_KEEP.

A következő példában arról rendelkezünk, hogy ha a stencil-teszt sikertelen, akkor a buffer értékét lenullázzuk. Ha a stencil buffer alapú teszt sikerül, de a z-buffer alapú nem, akkor eggyel csökkentjük, egyébként pedig az értéket változatlanul hagyjuk:

void glStencilOp(GL_ZERO, GL_DECR, GL_KEEP)

A stencilvizsgálatot a glEnable(GL_STENCIL_TEST) paranccsal engedélyezhetjük, a glDisable(GL_STENCIL_TEST) paranccsal letilthatjuk, a glIsEnabled (GL_STENCIL_TEST) paranccsal pedig lekérdezhetjük, hogy engedélyezett-e. A stencilvizsgálatokkal kapcsolatos beállításokat a lenti felsorolás paramétereivel kiadott glGetlntegerv() paranccsal kérdezhetjük le:

GL_STENCIL_FUNC – stencil függvény
GL_STENCIL_REF – stencil referenciaérték
GL_STENCIL_VALUE_MASK – stencil mask
GL_STENCIL_FAIL – fail függvény
GL_STENCIL_PASS_DEPTH_FAIL – zfail függvény
GL_STENCIL_PASS_DEPTH_PASS – zpass függvény

A stencilvizsgálat leggyakoribb alkalmazása, hogy a képernyő tetszőleges alakú területét lemaszkoljuk, azaz nem engedjük, hogy oda rajzoljon a rendszer. Ehhez előbb töltsük fel a stencilpuffert 0-val és rajzoljuk meg a kívánt alakot a stencilpufferbe 1 értékkel. Közvetlenül nem lehet a stencilpufferbe rajzolni, de a következő eljárással közvetett módon ugyanazt az eredményt kapjuk:

a színpufferbe zpass GL_REPLACE beállítás mellett rajzoljunk;
a színmaszkot állítsuk 0-ra (vagy GL_ZERO), hogy a színpufferben ne történjen változás;
a mélységpuffert tegyük csak olvashatóvá, ha nem akarjuk, hogy tartalma változzon.

A stencilterület megadása után állítsuk a referenciaértékeket 1-re, és az összehasonlító függvényt olyanra, hogy a fragmentum akkor jusson túl, ha a stencilsík értéke megegyezik a referenciaértékkel. Fontos, hogy rajzolás alatt ne változtassuk a stencilsíkok tartalmát!

Befejezés

A bejegyzés elég szárazra sikerült, de remélem, jó támaszt nyújt majd a gyakorlati problémák megoldásához. A bejegyzésben sokat használtam fel Juhász Imre: OpenGL c. jegyzetéből ami rendkívül jó alapot nyújt az OpenGL megismeréséhez. Mindenkinek csak javasolni tudom. A következő részben már gyakorlatorientáltak leszünk. Ígérem.

Kockafej dallamok: Write in C!

noreply@blogger.com (Primusz Péter) — Wed, 02 Nov 2011 20:14:00 +0000

...vagy inkább C++-ban.