Ryan Garcia a mérkőzés előtti hetekben intenzív kampányba kezdett a közösségi médiában. Naponta posztolt provokatív tartalmakat, amelyekben nemcsak Haney (a világbajnoki címvédő) képességeit kérdőjelezte meg, hanem szokatlanul merész kijelentéseket tett saját felkészültségéről is. Ezek a posztok gyakran hihetetlenül nagyképűek voltak, ami miatt sok újságíró és szakértő úgy gondolta, hogy Garcia elvesztette a józan eszét.

Garcia egyik legemlékezetesebb posztja egy videó volt, ahol egy játékmackóval szimulált edzést, miközben azt mondta: „Haney is csak egy ilyen mackó lesz nekem a ringben.” Egy másik posztban egy óriási tortát mutatott be, amelyen a „Haney bukása” felirat szerepelt, és arról beszélt, hogy a győzelmét már előre megünnepli.

Abszurd ígéretek

A trash talk csúcspontja talán az volt, amikor Garcia azt ígérte, hogy ha elveszíti a mérkőzést, abbahagyja a bokszot, és átvált a sakkra. „Ha Haney legyőz, itt a vége a boksz karrieremnek, sakkozó leszek” – írta egyik bejegyzésében. Az ilyen kijelentések sokakban kétségeket ébresztettek Garcia mentális állapotát illetően, és számos cikk jelent meg arról, hogy a fiatal bokszoló talán túl nagy nyomást helyez magára.

Földönkívüli kapcsolatok

A kampány részeként Garcia még ennél is tovább ment, amikor egy különösen furcsa posztot tett közzé, amelyben azt állította, hogy földönkívüli lényekkel áll kapcsolatban, akik tanácsokat adtak neki a felkészüléshez. Egy videóban, amely gyorsan vírussá vált, Garcia kijelentette: „Az UFO-k segítettek nekem a tréningben, és olyan technikákat mutattak, amiket Haney soha nem látott.” Ez az állítás sokakat megdöbbentett, és még több kétséget ébresztett a fiatal bokszoló épelméjűségét illetően. Az újságírók és a rajongók egyaránt azon tűnődtek, vajon Garcia komolyan gondolja-e, amit mond, vagy csak a show részeként szórakoztatja a közönséget. Ezt a posztot aztán Garcia gyorsan törölte.

Fogadási esélyek

Garcia posztjai gyorsan elterjedtek, és jelentős hatással voltak a fogadási esélyekre. Sokan úgy gondolták, hogy Haneynek könnyű dolga lesz egy látszólag megzavarodott ellenféllel szemben. A fogadóirodák elkezdték Haney-t favorizálni, és Garcia esélyei egyre inkább csökkentek. A közösségi média és a fogadási piacok közötti kölcsönhatás egyértelműen megmutatkozott: Garcia őrültnek tűnő viselkedése megingatta a közvéleményt.

A mérkőzés és a meglepetés

Amikor elérkezett a nagy nap, Garcia a ringben teljesen más arcát mutatta. Magabiztosan, jól felkészülten és taktikai érettséggel lépett a kötelek közé. A mérkőzés végén egyértelmű pontozással győzte le Haney-t, és sokkolta a bokszvilágot. Garcia utólag bevallotta, hogy a közösségi médiás kampánya tudatos stratégia volt, amellyel el akarta terelni a figyelmet valódi felkészültségéről, és befolyásolni akarta a fogadási esélyeket.

A legnagyobb meglepetés mégis az volt, amikor kiderült, hogy Garcia jelentős összeget tett fel saját magára a mérkőzés előtt. A fogadási esélyek manipulálásával, és a saját győzelmébe vetett hitével Garcia végül 12 millió dollárt nyert, amellyel megkoronázta a stratégiáját, és a sportoló végül összesen 50 millió dollárral távozott a ringből.

Dopping és eltiltás

A mérkőzés utáni ünneplés nem tartott sokáig, mivel Ryan Garciát doppingvétségen kapták, ami megrázta a bokszvilágot. A doppingteszt pozitív eredménye miatt a bokszolót végül eltiltották a sporttól. Garcia, aki stratégiájával és győzelmével mindenkit lenyűgözött, hirtelen a sport egy sötét oldalának középpontjába került. Az eltiltás nemcsak a karrierjére mért súlyos csapást, hanem rajongói és támogatói körében is komoly csalódást keltett. A doppingvétség felfedése Garcia történetét tragikus fordulattá tette, amely emlékeztet arra, hogy a sportsikerhez nemcsak tehetség és stratégia, hanem tisztesség is szükséges.

Forrás: Uncia

A Ryan Garcia trash talk social media kampánya 12 millió dollárt ért bejegyzés először a PR Ügynökség? >> PS:PRovocative! jelent meg.

A helyzetet kiélezte, hogy a fotót azután adta közre a királyi család, hogy hetek óta különféle pletykák keringenek Katalin hercegnő egészségi állapotáról. Ráadásul a hetek óta keringő pletykák időszakát egy másik, az eltűnés időszaka előzte meg.

Katalin hercegné 2023 decemberében szerepelt utoljára a nyilvánosság előtt, majd ezt követően hetekre eltűnt. Ahogyan ez lenni szokott ilyenkor, az internet fantáziája beindult, és találgatni kezdték ennek okát. A fenéknagyobbító műtéttől a holdra történő utazásig minden szerepelt a konteógyártók kínálatában, majd a palota január közepén adott ki egy közleményt, miszerint Katalin kórházban van, miután egy tervezett hasi műtéten esett át.

Sajnos azonban ebben az esetben is maszatos volt a kommunikáció, mert annyit elárultak, hogy nem rákról van szó, de úgy fogalmaztak, hogy a „hercegné felépülése jól halad”, és Katalin szeretné a „lehető legteljesebb normalitást” fenntartani gyerekei számára, és szeretné, ha személyes orvosi adatai magánjellegűek maradnának. Mindezt pedig ahhoz képest kell értelmezni, hogy Katalin korábbi szülése után néhány órával talpig sminkben pózolt a kórház lépcsőjén.

Ezek után került ki az Instagramra március 10-én, vasárnap a megnyugtatónak szánt fotó, amely még mindig elérhető az oldalon, és amit 24 óra alatt szétszedett az internet.

A fotó a laikus szemlélő számára kedves családi képnek tűnik, de hozzáértő szemek kiszúrják a képszerkesztési hibákat – és a közösségi média korában ezek a hibák egyszerűen nem úszhatóak meg. Érdekesség, hogy neves fotóügynökségek, az Associated Press (AP), a Reuters és az AFP először közreadták a képet, majd rövidesen visszavonták azt.

Az RTL írása szerint az AP amerikai hírügynökség az ügynökségi tartalmak legsúlyosabb korrekcióját adta ki: az AP „Kill notifocation” figyelmeztetése szerint „Közelebbről megvizsgálva látszik, hogy a közlő manipulálta a képet. Csere nem lesz.” A szigorú megfogalmazásból is kitűnik, hogy a brit királyi család súlyos bizalmi válságba keveredett.

A bizalmat eljátszani pedig nem érdemes. Míg eddig a képügynökségek siettek a publikációval, és a forrásnak bizalmat szavazva tették közzé a képeket, az eset után nekik is óvatosabbnak kell lenniük minden egyes fotóval, legyen az családi vagy éppen háborús kép. Megtanulják, hogy nincs hiteles forrás?

Az eszkalálódó botrányt a királyi család végül úgy menti, hogy Katalin hercegné egy közösségi média üzenetben megírja:

„Mint sok amatőr fotós, én is kísérletezem időnként a szerkesztéssel. Szeretnék elnézést kérni a tegnap megosztott fotónk által okozott zavarért. Remélem, hogy az Anyák Napja mindenki számára, aki ünnepelte, boldogan telt.” (Az Egyesült Királyságban az anyák napját március 10-én ünnepelték, ebből az alkalomból tette közzé Katalin hercegné a családi fotót.)

Személyes véleményem, hogy bár szép mentési kísérletet látunk, a magyarázat valószínűleg nem fedi a valóságot. A fotón ugyanis olyan sok a beavatkozás, hogy teljesen valószínűtlennek tartom, hogy egy amatőr képszerkesztő bevállalja ezt a feladatot.

Egy amatőr képszerkesztő hozzányúlhat egy fotó színéhez, vagy eltávolíthat egy foltot a képről, de ha egy komplex képen szeretne végtagokat áthelyezni vagy hajat módosítani, akkor az sok-sok órás (és a legtöbb esetben megvalósíthatatlan) kihívást jelent számára.

Katalin hercegné tehát órákon keresztül ült volna a képszerkesztő programja előtt, hogy azután instázzon egy családi fotót magáról?

Sokkal valószínűbbnek tartom, hogy egy olyan szerkesztett képet látunk, amely darabokból lett összeállítva (kompozit), és amelyet egy grafikus készített a rendelkezésére álló rövid idő alatt. Mert nem mindegy, hogy a „megrendelő” mennyi időt hagy az „ügynökség” számára, és milyen időnyomás alatt kell dolgozni.

Ebben az esetben pedig vigyáznia kell majd Katalinnak, ha később kedvenc képszerkesztő alkalmazásáról kérdezik. Emellett azt is érdemes eltenni magunknak tanulságként, hogy nem érdemes eljátszani az újságírók (képügynökségek) bizalmát, és a maszatos, homályos kommunikáció vagy annak teljes hiánya csak a konteók gyártását indítja be.

Képmanipulációk egyébként a képszerkesztő programok megjelenése előtt is léteztek, Sztálin mellől a politikai ellenfeleket, Mussolini lova elől pedig a lovat tartó lovászt tüntették el az ügyes fotósok.

A Szabad-e hercegnőknek Photoshoppal játszani? bejegyzés először a PR Ügynökség? >> PS:PRovocative! jelent meg.

1955-ben látta meg a napvilágot az első kiadás, és a történet jól illusztrálja a public relations mesterfogások aranykorát. A Guinness vezetése felismerte, hogy a márka emblematikus mivolta mellett egy különleges ötletre van szükségük, amely egyesítve a kreativitást és a szórakoztató elemeket, még szorosabbra fűzi a sör és a közönség kapcsolatát.

A Guinness Rekordok Könyve eredetileg egyfajta „békítő” szerepet játszott. A bárokban gyakran vitatkoztak az emberek különféle rekordokról, mint például ki a leggyorsabb futó vagy melyik a legnagyobb madár. A rekordok könyve ezen viták lezárását célozta meg, de ennél sokkal többre volt hivatott.

A Guinness Rekordok Könyve hamarosan önálló márkává vált. Az évről évre megjelenő friss rekordok, az emberi teljesítmény különlegességei és az elképesztő tények mind hozzájárultak a márka varázsához. A kreatív PR-kampányok, amelyek a könyvet kísérték, nem csupán a márka népszerűségét növelték, hanem szorosabbá tették az emberek kapcsolatát a Guinness-szel.

A Guinness Rekordok Könyve nem csupán a rekordok bemutatására korlátozódott. A márka arra is összpontosított, hogy az embereket kreativitására és teljesítményére ösztönözze, miközben egyedülálló, szórakoztató és tanulságos tartalmat nyújtott.

A koncepció rámutatott arra, hogy a public relations nem csupán az üzleti siker előmozdítására szolgál, hanem lehetőséget kínál arra is, hogy egy márka ikonikussá váljon, és értékeket közvetítsen a közönség felé. A Guinness Rekordok Könyve ma már nem csak egy könyv, hanem egy szórakoztató és inspiráló brand, amit milliók tisztelnek világszerte.

Ez a történet rávilágít arra, hogy a kreativitás, az egyedi megközelítés és az ügyes PR miként járul hozzá egy vállalat hosszú távú sikeréhez. A Guinness Rekordok Könyve nem csupán egy rekordtár, hanem egy kreatív PR-remekmű, amely az évtizedek során generációkat szórakoztatott és inspirált.

A Guinness Rekordok Könyve: a kreativitás és siker kézikönyve a PR világában bejegyzés először a PR Ügynökség? >> PS:PRovocative! jelent meg.

Annak ellenére, hogy az X tulajdonosa, Elon Musk csökkentette a cég munkaerő-állományát , a közösségi platform továbbra is működő vállalkozás. De ahogy egy korábbi Twitter-alkalmazott mondta: „ha egy repülőgép motorjai elromlanak, a gép még tud siklani egy darabig”.

A Similarweb internetes elemző oldal szerint az X az előző év azonos időszakához képest 18,7%-os forgalomcsökkenést ért el 2023 márciusában.

Közben Musk azt nyilatkozta a BBC-nek, hogy a Twitter (vagyis X) rekord felhasználói elkötelezettséget tapasztal, és a nagy hirdetők visszatérnek. De ahogy David F. Carr, a Similarweb vezető insights menedzsere mondta: „Nem látjuk.”

A Similarweb szerint az X forgalma és egyedi látogatóinak száma is csökken. Az Egyesült Államokon belül a havi aktív felhasználók száma 14%-kal csökkent Androidon és 15%-kal iOS rendszeren.

A számok nem javulnak a Pew Research Center felhasználói felmérése szerint sem.

A kutatócég azt találta, hogy a legtöbb felhasználó az elmúlt év során valamikor szünetet tartott a közösségi hálózaton. A jövőre nézve pedig a felhasználók negyede azt mondta: „Nem nagyon vagy egyáltalán nem valószínű, hogy egy év múlva a Twitteren lesznek.”

Mindeközben az X bevétele nem csúszik lefelé, hanem összeomlik. Míg az X új vezérigazgatója, Linda Yaccarino visszahozott néhány nagy márkájú hirdetőt, például a Disney-t, a Microsoftot és az NBA-t, a cég hirdetési bevételei folyamatosan zuhannak. A New York Times által közölt belső feljegyzések szerint a 2023. április 1. és május első hete közötti öt hétben az X hirdetési bevételei 59%-kal csökkentek az előző évhez képest.

A zuhanás okai

A Dewey Square Group, egy 30 éves public affairs vállalkozás szerint az X esését az új irányelvek, a felhasználói díjak, a tömeges elbocsátások, a tartós technikai hibák és Musk saját, vitatott online viselkedése is elősegítette.

Egyes felhasználókat azzal űzött el a platform, hogy elvetette a felhasználói fiókok „kék” ellenőrzését – korábban az ellenőrzött fiók valódi ellenőrzést jelentett, az új Twitter Blue viszont megnyitotta az ajtót a csaló fiókok létrehozása előtt. Új funkcióit, például a hosszú formátumú videók támogatását, szerzői joggal védett filmek és teljes hosszúságú neonáci videók megosztására használták. Nem valószínű, hogy az ilyen tartalom arra ösztönzi a hirdetőket, hogy kinyissák pénztárcájukat.

A Dewey Square azt is megfigyelte, hogy az X lehetővé tette a kitiltott felhasználók visszatérését, ami jelentősen elősegítette a gyűlöletbeszéd és a hamis információk terjedését.

A korábbi Twittert elhagyó felhasználók olyan feltörekvő belépőkhöz fordultak, mint a BlueSky a privát bétaverziójával, és a Substack Notes, amely azután indult, hogy Musk rövid időre megtiltotta a platform említését. Sok felhasználó fontolgatja a Mastodonra való átállást is, amely folyamatosan növekszik.

Egy másik trend, amely nem segíti az X-et, a fejlesztői migráció. A szoftverfejlesztők jelentős számban hagyják el a céget, és úgy tűnik, hogy a Mastodon és a BlueSky az elsődleges haszonélvezők.

Az X dolgozóinak kevesebb, mint harmadára való csökkentése (7500-ról 2000-re) azt jelenti a cég számára, hogy saját szoftverének fenntartásával küzd. Ennek során számos apró probléma merül fel, ami minden esetben elégedetlen ügyfeleket hagyhat maga után.

Kihívás (ketrec)harcra

A kaotikus vezetési stílusú Elon Musk idén június 21-én ketrecharcra hívta ki a Meta alapítóját, Mark Zuckerberget, aki screenshotolta a tweetet, és válaszolt rá: „küldd a helyszínt”. Innentől hosszas cicaharc kezdődött a világ két vezető üzletembere között, amely még ma is tart. (Mi arra fogadunk , hogy nem lesz verekedés.)

Július elején viszont elindult a Meta saját mikroblog platformja, a Threads – amelynek nem titkolt célja, hogy megszerezze a Twitterben csalódott felhasználókat. A Meta-nak feltehetően PR szempontból is szüksége volt egy durrantásra, miután a sokáig épített Metaverzum becsődölni látszik.

A Threads azonban a fergeteges rajt – egy hét alatt sikerült átlépni a százmilliós felhasználószámot – a kezdeti csúcsot követően veszített a lendületéből, és Európában adatvédelmi okokból még mindig nem elérhető.

Ezért jelenleg tűnik, hogy a Threads népszerűsége, amilyen gyorsan jött, úgy el is tűnik. Bár hivatalos adatokat a Meta nem adott ki, két független elemzőcég is arra jutott a maga becslésével, hogy az első heti felbuzdulás óta a Threads a felhasználói négyötödét elvesztette.

A A Twitter (X) szerint rekordmagasan van felhasználóinak elkötelezettsége, de az adatok mást mutatnak bejegyzés először a PR Ügynökség? >> PS:PRovocative! jelent meg.

A PR-szakmában számtalanszor merül fel a kérdés, hogy mégis mi alapján lehet mérni az elért eredményeket. Hogyan lehet számszerűsíteni egy márka imázsának alakulását, honnan tudhatjuk biztosra, hogy célba ért az üzenetünk?

Előző bejegyésünk a témában.

Cikkünk alapja a Releasd tanulmánya, amelyet 6 évnyi megfigyelés előzött meg. Az üzleti jelentések elkészítését egyszerűsítő platform szakemberei több ezer havi riportot elemeztek a bennük felhasznált KPI-ok szerint, a tanulmány tehát a szakmában valóban és aktuálisan használt teljesítménymutatókat csoportosította az alábbiak szerint.

Aktivitásalapú KPI-k

Az aktivitásalapú KPI-k a kommunikációt megelőző tervezési időszakot foglalják magukba. Ez minden olyan tevékenységet felölel, ami az adott márka, termék, esemény életében a megjelenés előtt történik.

Néhány példa az aktivitásalapú kulcsmutatókra azok alapján, amiket a jelentést készítő szakemberek kiválasztottak:

• megerősített webináriumok
• kiküldött sajtóközlemények
• kiküldött terméktesztek
• megírt blogposztok

2015-ben mindössze 5-ből 1 ügynökség használt ilyen KPI-t a jelentésében, az évek során az arány azonban jelentősen emelkedett. 2021-ben már 5-ből 4-en alkalmaznak aktivitásalapú kulcsmutatókat. A webináriumok, virtuális események és podcastok sokkal hétköznapibbá váltak az utóbbi időben, amiért nyilvánvalóan a pandémia is felelős.

Kimenetalapú KPI-k

A kimenetalapú KPI-k közé tartoznak azok a tartalmak, amiket már közzétettek a célközönség számára. Ez nem garantálja, hogy az üzenetünk biztosan befogadásra is került, így önmagában nem jelent elegendő adatot komoly következtetések levonásához.

A leggyakrabban használt kimeneti kulcsmutatók:

• sajtómegjelenések száma
• elért olvasók száma
• közösségimédia-posztok
• weboldalon eltöltött átlagos időtartam

Utóbbi azért különösen hasznos, mert a weboldal nagyságától vagy keresőben betöltött pozíciójától függetlenül kiváló indikátora az oldal minőségének.

A kimeneti KPI-k jövőjéről árulkodik az a népszerűségéről szóló statisztika is, mely szerint 2015 és 2021 között minimálisan változott csak a felhasználásuk ‒ minden évben magas arányban választottak ilyen kulcsmutatókat a szakmabeliek.

Befogadásalapú KPI

A befogadásalapú KPI lényege, hogy a közönség mihez kezd az elé tárt üzenettel, mit vált ki belőle. A kategória kulcsmutatóinak bizonyítékot kell szolgáltatniuk arról, hogy sikeresen bevonták a célközönséget, ez pedig az első kapcsolódást jelenti a tevékenységek és az általuk kiváltott reakciók között.

Példák a bevonódásra:

• hozzászólások száma
• videómegtekintések alakulása
• megosztások száma
• letöltések száma

A fenti kulcsmutatók már 2015-ben is magas arányban képviseltették magukat a jelentésekben, ez az arány 2021-re viszont tovább nőtt. Valójában a mutatók természetében történt igazi változás, hiszen 6-7 évvel ezelőtt a piac lehetőségei korlátozottabbak voltak a mostaninál. Manapság elérhetőek olyan eszközök, melyek pontosabban képesek megbecsülni például azt, hogy hányan látták a cikkünket.

Következmény- és hatásalapú KPI-k

A következmény- és hatásalapú KPI-k ‒ habár nem nehéz kitalálni ‒ a kommunikációnk közönségre gyakorolt hatását jelzik, illetve általánosan véve mindennemű fejleményt, melyet a tevékenységünk kivált. Ezek a mutatók már közvetlenül kapcsolódnak az üzleti célokhoz.

A kategória legnépszerűbb mutatói a teljesség igénye nélkül:

• webináriumregisztrációk száma
• megjelent pozitív terméktesztek száma
• új partnerek száma
• üzlet látogatottságának alakulása

Hogyan mérjük az ügynökség munkáját?

Tapasztalatunk, hogy az ügyfélnek és az ügynökségnek érdemes együtt, közösen meghatározni azokat a teljesítménymutatókat, amelyek mentén mérik az ügynökség munkájának eredményességét. Az ügynökség például nem tud felelősséget vállalni olyan mutatók alakulásáért, amelyek a termék vagy brand minőségéhez kapcsolódnak ‒ például azért, hogy elnyeri-e egy új termék egy magazin ajánlását.

Ha a PR-ügynökség csak végrehajtóként működik közre, és nincs bevonva a stratégiai tervezésbe, úgy az aktivitásalapú KPI-ok használatát javasoljuk, mert ezek közvetlenül azt fejezik ki, hogy az ügynökség milyen mennyiségű munkát fektet a sikerbe. A magasabb szintű teljesítménymutatók használatához viszont a kommunikáció tervezésébe is érdemes bevonni az ügynökséget.

A következmény- és hatásalapú teljesítménymutatók használatához pedig már több üzleti terület együttműködésére van szükség az ügyféloldalon, azaz a marketingnek információra és visszajelzésre van szüksége például a boltvezetőktől vagy az egyes üzleti területek vezetőitől. Ha nincs erre az együttműködésre lehetőség, akkor az ügynökség felé nem tudunk ilyen teljesítménymutatókat meghatározni.

A A PR legfontosabb teljesítménymutatói (KPI) bejegyzés először a PR Ügynökség? >> PS:PRovocative! jelent meg.

A KPI ‒ Key Performance Indicator ‒ fogalmát legjobban fő teljesítménymutatónak lehet fordítani, amit azért választunk ki, hogy a célhoz vezető úton valamilyen módon mérni tudjuk a tevékenységünk hatékonyságát. A mérés lehetővé teszi, hogy kiszűrhessük a gyenge pontokat, és a taktikát menet közben a folyamatosan változó körülményekhez igazítsuk.

Számos mérőszámot vehetünk figyelembe, de nem lesz mindegyikből KPI, hiszen nem mindegyik fog számunkra lényeges információt tartalmazni, vagy nem mindegyik mérhető. A KPI így azokat a mutatókat foglalja magába, amik szoros összefüggésben állnak az eredményeinkkel, amelyeket megbízhatóan tudunk mérni, és amelyek alakulása a teljesítményünktől függ.

Milyen a jó KPI?

• Egyszerű ‒ egyértelmű, nincs túlbonyolítva és könnyen mérhető.
• Releváns ‒ a KPI illeszkedik a vállalat stratégiájába, profiljába.
• Döntésekre késztet ‒ nem vet fel további kérdéseket, helyette döntésekre késztet.
• Befolyásolható ‒ hatással tudsz lenni az általad mért adatokra.
• Időszerű ‒ a KPI nem túl hosszú határidőn belül rendelkezésre áll.

A vállalkozás szempontjából kulcsfontosságú, hogy képesek legyünk kiválasztani a hasznos mutatókat, ehhez viszont először megfelelő célokat kell kitűzni.

Milyen a jó üzleti cél?

A szakma a jó célok meghatározására egy ún. SMART kritériumcsoportot dolgozott ki, amely az alábbi szempontokat foglalja magába:

• Specifikusság ‒ Elég konkrét a célunk?
• Mérhetőség ‒ Tudjuk mérni a tevékenységet, amivel el szeretnénk érni a célt?
• Elérhetőség ‒ Reális a cél?
• Relevancia ‒ Kapcsolódik a cél a cég általános profiljához?
• Tervezhetőség ‒ Milyen határidőre tervezzük elérni a célt?

Minden üzleti célhoz egy vagy több KPI kapcsolódik. A kiválasztott teljesítménymutatók szerepe, hogy visszajelzést adjanak arról, hogy az üzleti cél határidőre történő elérése lehetséges-e vagy sikerült-e.

A KPI két típusa

A fő teljesítménymutatókat két csoportra lehet osztani az alapján, hogy előre jelző funkcióval bírnak, vagy utólagosan mérhető adatokról beszélünk. Előre jelző KPI-mutató lehet például az értékesítések, új projektek vagy weboldal-megtekintések száma. Ezekben az esetekben a KPI teljesítése azt mutatja, hogy az üzleti cél is várhatóan teljesülni fog. Az utólagos adatok közé tartozik például az éves nettó bevétel vagy az éves eladások alakulása, ezekben az esetekben a KPI teljesítése visszaigazolja, hogy jó stratégiát követtünk.

KPI a PR-ban

A teljesítménymutatók minden iparágban kincset érnek, feltéve, ha figyelembe vesszük, és megtanuljuk jól felhasználni az adott szektorra vonatkozó adatokat.

A PR-ban számtalanszor felmerül a kérdés, hogy a szakemberek vajon mi alapján értékelik a munkájukat, hiszen sok esetben nehezen megfogható a tevékenységük. Egy cég hírneve mindennél többet számít, a PR pedig arra törekszik, hogy ezt megalapozza és megvédje. Ennek az eredményességét azonban korántsem egyszerű mérni, hiszen a hirdetések többségével ellentétben a PR általában nem áll közvetlen kapcsolatban az eladásokkal.

Legnépszerűbb KPI-k a PR-ban

Következő bejegyzésünkben részletesen kifejtésre kerülnek majd a PR-hoz kapcsolódó fő teljesítménymutatók fajtái, így most a teljesség igénye nélkül felsorolunk néhányat azon kulcsmutatók közül, melyeket a szakemberek az évek alatt legtöbbször felhasználtak a jelentéseikhez:

• blogbejegyzések száma
• feliratkozások száma (például hírlevélre)
• hozzászólások száma (például közösségi médiában)
• kiküldött sajtóközlemények száma
• közösségimédia-posztok száma
• letöltések száma (például tanulmányé)
• megerősített webináriumjelentkezések
• megosztások száma (például közösségi médiában)
• megtekintések száma (például videó)
• összelérés (a hír olvasottsága és potenciális elérése)
• sajtómegjelenések száma
• új partnerek száma
• weboldalon eltöltött átlagos időtartam

És persze ne feledkezzünk meg az AVE értékről (advertising value equivalent, vagy reklámegyenérték), amely korábban széles körben használt KPI volt, de a hozzá kapcsolódó módszertani problémák miatt a szakma egyre kevésbé favorizálja.

Következő bejegyzésünkben a különböző KPI legnépszerűbb típusait mutatjuk be.

A KPI: mi az, és miért foglalkozzunk vele a PR-ban? bejegyzés először a PR Ügynökség? >> PS:PRovocative! jelent meg.

A téma  aktualitását az adja, hogy az Instagram vezetője, Adam Mosseri egy Twitter-bejegyzés keretein belül osztotta meg nemrég, hogy tesztelnek egy előfizetéses rendszert a platformon. A programban először 10 amerikai tartalomgyártó vesz részt, akik maguk dönthetnek a havi előfizetés összegéről, amelyek 1 és 100 dollár között mozoghatnak. Ezek a prémium tartalmak lehetnek 24 órás történetek vagy élő közvetítések is. Adam Mosseri elmondása szerint ez az egyik legjobb módja a tartalomgyártók bevételeinek kiszámítására. De nem ez az első eset, hogy egy közösségimédia-felületen az alkotók havi előfizetéshez köthetik a feltöltött tartalmak megtekintésének lehetőségét. Jelenleg az egyik legközkedveltebb ilyen rendszerrel működő tartalommegosztó oldal az OnlyFans.

Mi az az OnlyFans?

Az OnlyFans egy olyan platform, ahova az Instagrammal ellentétben bárki feltölthet bármilyen tartalmat, szinte kötöttségek nélkül. Az OnlyFans sikerének titka pedig elsősorban abban rejlik, hogy ezek a tartalmak magukba foglalják az erotikus tartalmakat is, amelyekért még mindig szívesen fizetnek a rajongók. Az OnlyFans mindezért 20% részesedést kap az alkotóktól. 

Egy exkluzív platform

Az OnlyFanst 2016-ban alapította Timothy Stokely, akinek elmondása szerint nem felnőtt-tartalmak megosztásának céljával indult az oldal. A vállalat jelenlegi székhelye Londonban található. Az alapötlet egy olyan felület volt, ahol nem az influenszerkedéssel, hanem a reklám nélküli tartalmak megosztásával lehet pénzt keresni, ezáltal a megosztó szabadjára engedheti kreativitását, anélkül, hogy bármit reklámoznia kéne magán kívül. Stokely szerint „ha a TikTok egy all-you-can-eat büfé”, akkor az OnlyFanst úgy kell elképzelnünk, mint egy exkluzív éttermet, ahová csak klubtagok léphetnek be”.

Azonban sokan gyorsan felfedezték, hogy a leggyorsabban a felnőtt-tartalmakkal lehet követőket és ezzel együtt előfizetőket szerezni.

Így a már nagy rajongói bázissal rendelkező tartalomgyártók elkezdtek exkluzív, szexuális tartalmú képeket és videókat feltölteni magukról az oldalra. A lelkes rajongóknak köszönhetően pedig gyorsan jött a siker: 2019 óta az OnlyFans a tízszeresére nőtt, és jelenleg nagyjából 130 millió regisztrált felhasználóval és kétmillió alkotóval rendelkezik. Erre nagyban ráerősítettek a felhasználói oldalról a pandémia által okozott hosszú magányos napok, a tartalomgyártók felől pedig a jövedelmek csökkenése.

A sötét oldal

Az OnlyFans sikerének egyik kulcsa a szabályozatlanságában rejlik, ugyanakkor mégis ez az egyik kiemelhető probléma is egyben, mivel az oldal regisztrációs rendszere elég könnyen kijátszható.

A BBC kutatásában kiderült, hogy egy 17 éves például hamis jogosítvány felhasználásával hozott létre fiókot, egy 14 éves lánynak pedig sikerült nagyanyja útlevelét és banki adatait felhasználnia nyíltan szexuális tartalmak eladására.

Egyre gyakrabban fordul elő, hogy kiskorúak is regisztrálnak és osztanak meg magukról felnőtt-tartalmakat, a szülők tudta nélkül. A követők mellé itt sokszor pénz is jár, a pandémia alatt többen milliomosok lettek az oldalnak köszönhetően, így sokak habozás nélkül vágnak bele a felnőtt-tartalmak gyártásába. Egy 16 éves diák nyíltan dicsekedett a karrier-tanácsadójának, hogy mennyi pénzt keres ezzel.

Simon Bailey rendőrfőkapitány, az Egyesült Királyság Nemzeti Gyermekvédelmi Osztály vezetője szerint „egyre egyértelműbb”, hogy az OnlyFans-felhasználók körülbelül negyede kiskorú. A rendőrfőkapitány elsősorban azért aggódik, hogy a gyerekek milyen kockázatoknak teszik ki magukat, ha megjelennek az oldalon, ugyanis sokan vadásznak a kizsákmányolható fiatalokra. A platform rengeteg pedofilt és zsarolót vonz be, akik különböző módszerekkel fenyegetik a tartalommegosztókat, hogy ha nem küldenek nekik privát fotókat vagy esetleg pénzt, akkor nyilvánosságra hozzák az intim képeiket.

Pozitívumok

Azonban azt is fontos megjegyezni hogy az OnlyFansnek van pozitív oldala is.

A lengén öltözött hölgyeken kívül sok hasznos és értékes tartalommal is találkozhatunk. Erre az egyik jó példa a művészet. 2021-ben a Bécsi Turisztikai Ügynökség az OnlyFansra kölözött annak érdekében, hogy ne tiltsák le az erotikus tartalmú alkotásokat készítő művészek posztjait. Júliusban a bécsi Albertina Múzeum új TikTok-fiókját felfüggesztették, majd letiltották, mert bemutatták Nobuyoshi Araki japán fotós néhány olyan munkáját, amelyek meztelen női melleket ábrázoltak.  2019-ben pedig  Peter Paul Rubens festménye sértette meg az Instagram közösségi normáit, amelyek tiltják a meztelenség bármilyen ábrázolását – még azokat is, amelyek művészi vagy kreatív jellegűek. 2018-ban a Bécsi Természettudományi Múzeumban őrzött, 25 000 éves willendorfi Vénuszról készült fényképet a Facebook pornográfnak minősítette, és eltávolította a platformról. Ezek és még sok más alkotás most már szabadon megtekinthetőek, a cenzúra szigorától védve a szervezet OnlyFans profilján.

De a művészeten felül is rengeteg hasznos tartalommal lehet találkozni az oldalon, többek közt sporttal kapcsolatos tanácsadással, étkezési tanácsadással, ételreceptekkel, jógaoktatással, podcastekkel és még sok mással. 

Vissza az instagramhoz

A OnlyFans az elmúlt pár hónapban igyekezett lerázni magáról a pornóoldal jelzőt azzal, hogy fontolóra vette a felnőtt-tartalmak betiltásának lehetőségét, azonban a felhasználók annyira felháborodtak, hogy egyelőre elvetették az ötletet – ráadásul a bevétel nagy része is az ilyen tartalmakból származik.

Ugyanakkor az OnlyFans megmutatta, hogy képes egyfajta exkluzív, nem mindennapi élményt nyújtani, és a kockázat bevállalásának révén sikerült kiépítenie magának egy jól bevált és jövedelmező stratégiát. Rámutatott többek között arra is, hogy manapság az emberek már nem fizetnek elő akármire.

A felhasználók ingerküszöbe már magasan van, ezért kérdéses, hogy az Instagram saját szabályainak keretei között – miszerint a felhasználóknak tilos bármiféle pornográf képet, videót megosztani – a tartalomgyártók képesek lesznek-e olyan anyagokat gyártani, amelyek elérik ezt a szintet.

Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy az Instagram számára ez csak egy mellékfunkció és kiegészítő jövedelemforrás lesz, tehát a platform más tekintetben az eddig megszokott módon működik tovább.

A OnlyFans vs Instagram subscriptions bejegyzés először a PR Ügynökség? >> PS:PRovocative! jelent meg.

Nehéz szavakkal leírni azt a belső sikítást, amit napok óta érzek. A háború ellen minden idegsejtem egyesével tiltakozik, és kívánom, hogy véget érjen ez az őrület. De nem saját érzéseimről, hanem arról szeretnék most írni, hogy a kialakult helyzetben mit tehetnek a kommunikációval foglalkozó ügynökségek, és van-e értelme nemzetiségük alapján szankcionálni az orosz gazdasági szereplőket, sportolókat és állampolgárokat.

Több mérvadó cikk jelent már meg a témában, ajánlom Lakatos Zsófia Hogyan kommunikálj háborúban? című írását a Márkamonitor oldalán, illetve a Kreatívon hasonló címmel megjelent interjút, amelyben kommunikációs szakemberek (ügyfél- és ügynökségi oldalról), illetve vállalatok szólalnak meg.

Felsorolni is nehéz, egy hét alatt hány jól ismert márka vonult ki Oroszországból. Így tett például többek között a Nike és az Apple, a H&M és a Spotify,  a GM, a Jaguar, a Volvo és a BMW is. Ezalatt a Nemzetközi (FIFA) és az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) felfüggesztette az orosz válogatott és az orosz klubcsapatok részvételét a nemzetközi sorozatokban, és a paralimpiáról is kizárták az orosz és fehérorosz sportolókat.

A kommunikációs szakma szereplői is kiálltak Ukrajna mellett, több nemzetközi ügynökség példáját követve a magyar Dog & Pony például egy Facebook-posztban jelentette be, hogy felmondja egyetlen orosz megrendelőjével kötött szerződését.

A magyar ügynökség döntése egyébként vegyes fogadtatásra talált a kommentek alapján, és két részre szakadnak a vélemények: egyesek üdvözlik a cég bátorságát és értékeinek felvállalását, míg mások elítélik az orosz gazdasági szereplők és állampolgárok kollektív, nemzetiségi alapon történő büntetését.

És akkor jöttek a macskatenyésztők. A Nemzetközi Macskaszövetség tegnap megtiltotta, hogy a versenyeiken orosz macskatenyésztők induljanak, és arról is döntöttek, hogy nem lehet más országban törzskönyvezni olyan macskát, amelyet Oroszországban tenyésztettek.

Segítene, ha nem segítenél – szokás mondani, mert az egyébként komoly szankciókat sokak szemében éppen most sikerült viccé degradálni. Ugyanakkor a macskatenyésztőknek is lehetnek értékeik, és miért kellene ellenezni, ha kiállnak ezek mellett?

A kollektív büntetés célja és értelme

Csak akkor lehet megérteni az ilyen szankciókat és akciókat, ha a mérleg másik nyelvére feltesszük az orosz propagandát és az állami irányítás alatt álló médiagépezetet. A HVG beszámolt például arról, hogy a háború megindításának napján a hivatalos állami tévé, a Rosszija1 azzal kezdte a híradóját, hogy „Ma Oroszország egy olyan különleges hadműveletet indított meg, melynek célja, hogy megvédje az embereket a jogsértő és népirtó kijevi rezsimtől”. Emellett a hivatalos orosz állami hírcsatorna, a Rosszija 24 két donyeckivel készített interjút mutatott be, amelyben elmondják, hogy csodálatos, ami történik, nagyon boldogok, és nyolc éve várnak erre.

A különböző szankciók kommunikációs célja ezért éppen az, hogy elérjék és megszólítsák az orosz lakosságot, és nyilvánvalóvá tegyék, hogy a világ többi része más állásponton van, mint amit ők a médiából megismerhetnek. Ha egy akcióval a futballrajongókat sikerül megszólítani, akkor őket, ha pedig a macskatenyésztőket, akkor őket. 

A sok kicsi ebben a tekintetben sokra megy, és – a Nyugat reményei szerint – azt eredményezheti, hogy a vezetettek megkérdőjelezik a propaganda állításait, majd akár vezetőjük ellen is fordulnak. A szankciók jelentik azt a kommunikációs lehetőséget, amelyen keresztül az orosz átlagemberekhez lehet szólni, akik előbb-utóbb észreveszik, ha nem mehetnek sehova, és a boltokból is eltűnnek a nyugati termékek.

De mit tegyen egy PR-ügynökség?

A helyzet ebben a tekintetben nem fekete vagy fehér. Miközben egyértelműen nem etikus elvállalni egy hamis híreket (fake news) terjesztő közösségimédia-kampányt, a szólás joga mindenkit megillet. A kommunikációs szakemberek szerepe ebben a tekintetben az ügyvédekéhez és az orvosokéhoz hasonló. Mindenkit megillet a védelem és az egészségügyi ellátás, beleértve a bűnözőket is. Milyen alapon vonnánk meg valakitől a tartalomra való tekintet nélkül a szólás jogát? Márpedig ezt vesszük el, ha nem adjuk ki egy orosz vállalat – például a Sberbank – sajtóközleményét. 

Éppen ezért a kommunikációval foglalkozó vállalatok vezetői számára óvatosságot javaslok, és az egységes elutasítás helyett inkább az eseti, egyéni mérlegelést. 

A Érdemes-e az orosz macskatenyésztőket büntetni Putyin háborúja miatt? bejegyzés először a PR Ügynökség? >> PS:PRovocative! jelent meg.

A Luxottica megbízásából elindítottuk a Vogue Squadot, egy nemzetközi nagykövet programot a Vogue Eyewear számára, amely magyar véleményvezéreink számára egy kampányindító rendezvénnyel kezdődött. 

Segédkeztünk több partner rendezvény megszervezésében, majd sajtórendezvényeken mutattuk be a vállalat 2021-es tavaszi-nyári, majd őszi-téli kollekcióit is.

Az évet végül egy blogger eseménnyel zártuk a Luxottica bemutatótermében, ahol együttműködő influencereink is megismerkedhettek az aktuális kollekciók modelljeivel. 

A rendezvények során fontos szerepet játszott a fenntarthatóság, a hulladék mennyiségének minimalizálása, ezért a PR-eseményeken a cateringet fenntartható alapanyagokból készült tálakon és evőeszközökkel biztosította számunkra partnerünk, az Oh My Green. 

A partner rendezvények esetében a koncepcióhoz illő kristályüveg poharakat, porcelán tányérokat és tálkákat használtunk, design kellékekkel. További édességként macaronokat választottunk, amelyeket egyedi szín- és ízkombinációban készített el a Macaron Heaven csapata. 

Virágajándékainkért a Bree Virág felelt, akiktől gyönyörű, könnyen hordozható és minőségi csokrokat kaptunk, amelyeknek tartósságát egy hidratáló csomagolás garantálta. 

A 2021-es rendezvényeink a Luxottica számára bejegyzés először a PR Ügynökség? >> PS:PRovocative! jelent meg.

A szemüvegmárkák – közöttük a Persol, Dolce & Gabbana, Versace, Oliver Peoples, Ray-Ban és Vogue Eyewear – őszre és télre a futurisztikus, az art deco, és a code-switch trendeket használták fel a tervezéshez, amelyek megtalálhatóak a modellek legapróbb elemeiben is. 

Egy ilyen termékfotózás során kihívás, hogy a kollekciók kiemelt modelljeiről az évszaknak megfelelően készüljenek a képek, különböző beállításokban, emellett pedig megjelenjen az adott modellt ihlető irányzat is a részletekben. 

Az eredmény a Luxottica tetszését is elnyerte, így reméljük, hogy jövőre folytatjuk az aktuális kollekciók fotózását. 

A Luxottica 2021-es őszi-téli kollekció fotózása bejegyzés először a PR Ügynökség? >> PS:PRovocative! jelent meg.