A hírek alapján reméltem a Google Drive megoldja ezt a problémát. A másik tudása, mindenféle fájlok szinkronizálása egy mappa és a felhő között, meg ezek megosztása, nem érdekel. Ezer ilyen alkalmazás van, nem nagyon van szükségem ilyenre, csak mentésnek, arra meg a MozyHome Backup már bizonyított, nem akarom lecserélni. Na, de vissza a Gdocs offline szinkronhoz. Hát nem egészen olyan lett mint vártam. Először is, a Gdrive beüzemelése nem szinkronizál semmit. Fontos! Nehogy azt hidd, hogy ettől már van egy mentésed! Csupán csinál a saját gépen egy mappát, amiben linkek vannak a felhőben lévő doksikra. Erre nekem semmi szükségem, a Google-nek meg gondolom azért kell, mert így a doksik elérése olyan windowsos, offiszos lesz. Magyarán mókusvakítás az egész.

Azért nem teljesen reménytelen a helyzet. A Google Drive beállításainál (jobbra fent, a fogaskerék), van egy Google Dokumentumok offline használata (béta) menüpont, no ezt kell bekapcsolni. Ezután már tényleg lementi a doksikat a gépünkre, de nem ám azonnal mindet, csak majd eztán, és csak azokat amiket módosítottunk, meg persze az újakat. A fájlokat nem a Gdrive mappájába teszi, hanem, ahogy régen is, valami jól eldugott helyre(*), és ott is több mappába. Mentésre ez nem ideális, de azért a mentések között legalább van egy helyi másolatunk is, amit ráadásul meg is lehet nézni, ha a nettel valami gond lenne.

Összességeben ez a szinkron, még nem az a szinkron, amire vágytam. Valami van, de nem az az igazi! Még nem tud annyit, mint a két évvel ezelőtti Google Gear-es változat.

(*) nálam:
c:\Users\hogy\AppData\Local\Comodo\Dragon\User Data\Default\Local Storage\

1. megszokott, mindenki által jól ismert elrendezés
2. megfelelő méret, ami igazodik az ujjaink méretéhez
3. a billentyűleütés jó érzékelhetősége

Egyebekben egy programozható, változó elrendezésű felület nyilván előnyösebb, elég ha csak a nyelvek közti egyszerű váltásra gondolunk.

De vegyük sorra a fenti érveket:

1. megszokott, mindenki ismeri: Ez igazából nem előny, hanem kényszer. Hiába lenne egy olyan billentyűzetem, ami nekem jobb, mégis kell ismernem a megszokott QWERTY klaviatúrát, mert a fizikai billentyűzet nem cserélhető, a sajátomat cipelni mindenhova rettentő kényelmetlen lenne. Már most is vannak jobb és hatékonyabb elrendezések (Dvorak például), de kevesen használják, éppen mert nem használható bárhol. Az érintőképernyővel ez nyilván nem probléma. Talán még az is megoldható, hogy a felhőből lehívjam a saját billentyűzet elrendezésemet, vagy a telefonomban vigyem magammal, de enélkül is simán megoldható a többfajta elrendezés és kiosztás támogatása. Egy okostelefonban ma is 3-4 beviteli mód között választhatok.

2. megfelelő méret: Hát igen, az a fene sok betű sok billentyűt, az meg sok helyet igényel. Na de nem kell minden betűnek külön billentyű! Persze a buta írógépeken kellett, de a számítógépeken és egyéb okos eszközökön minek? A programozói editorok már régen képesek arra, hogy az első pár karakter és a szövegbeli helyzet alapján beírják a megfelelő szót, és a T9-es bevitel is remekül működik, ha megszokja az ember. A programnyelvek esetében persze nagyon egyszerű a helyzet ott csak pár tucat szó lehet, az is teljesen kötött szintaxissal. De a T9 és egyéb hasonló bevitelek esetén már a hétköznapi szövegek esetén is használható ez a bevitel. Sokan nem szeretik még, de annak az az oka, hogy a program még nagyon buta, sok szót nem ismer, és magyarul ráadásul a toldalékokkal is bajban van. Na de fejlődik rohamosan, és már nem csak a számbillentyűkhöz lehet a betűket rendelni, hanem kialakítható sok más, a gyors bevitelt jobban szolgáló elrendezés. És ne felejtsük el, ezek között szabadon választhatunk, mindenki a neki tetszőt és az adott feladathoz legjobbat használhatja. Egy kis tanuló képességet a programokba pakolva egy adott szakma vagy cég sajátos, gyakran használt szókészletének bevitele is nagyon meggyorsítható.

3. a billentyűleütés visszajelzése: A gyors gépeléshez az is kell, biztosak lehessünk benne, hogy a leütést fogadta a gép. Nem jó, ha ehhez nézni kell a monitort. Az a jó, ha maga a billentyűzet jelez vissza, hanggal (az Ocean Mind programban rendes írógéphang van a gépeléskor, nagyon jó!), vagy egyéb módon. Az érintőképernyőnek erre több lehetősége is van, például kicsit bizseregtetheti az ujjunkat vagy megrezdülhet a hangadás mellett. A szókitalálós, T9-es bevitelnél a gyorsaságot amúgy sem a nagyon gyors billentyűzés, hanem a gyors és okos szókitalálás biztosítja, ezért ott, bár jó ha van, de csökken a leütés visszajelzésének a fontossága.

Mindent összevetve, szerintem az érintőképernyő meg fogja változtatni a gépelést, azaz a szövegek számítógépbe (vagy felhőbe, vagy csuda tudja milyen eszközökbe) való juttatását. A jó öreg írógépeket kiszorító klaviatúra is nyugdíjba megy nemsokára.

Sajnos rákeresve úgy látom sok blogban meg is jelentek. Tehát, spamszűrőket élesíteni, és néha, törlés előtt, a spamekbe beleolvasni, hátha lehet egy jót röhögni.

Mert nem kétséges, hogy a Tesserae a logikai játékok királya. A királynője meg az Ishido. És mindkettő DOS-os. Egy egyszerű kis Ishidot ugyan írtam Windowsra, de az eredeti sokkal szebb és hangulatosabb. A Tesserae-t meg nem is írtam meg Windowsra, és bár van néhány ilyen változata, sőt még online is, de egyik sem annyira szép és jó, mint az eredeti Gametek játék. A kilenc különböző alakú pályával és a három nehézségi fokozattal tökéletesen belőhető, hogy épp csak egy kis kattogtatásra vágyom, vagy igazán meg akarom gyötörni az agyamat. Egyszerű, világos szabályok, nem időre megy, egy parti hamar megvan, a jobb eredményért nem kell egyre hosszabb ideig játszani, és még a kezelése is tökéletes.

1. A DOSBox mappájában indítsuk a DOSBox 0.74 Options.bat parancsfájlt, ami a DOSBox lehetséges beállításait hívja fel a jegyzettömbben (magyarul notepad)
2. Keressük meg a windowresolution és a scaler változókat és az értéküket írjuk át:
• windowresolution=1024×768
• scaler=hq3x

Ezek után a C: meghajtó gyökerébe betéve a programokat indító batch fájlokat, gyorsan indítható és kényelmes DOS-os környezet hozható létre.

[...] a nácik [...] megígérték, hogy kiirtják az emberiség egy részét, és kiirtották az emberiség egy részét, ezzel szemben a kommunisták megígérték, hogy mindenki egyenlő lesz, és kiirtották az emberiség egy részét.

A mondat Esterházy Péter: A szavak csodálatos életéből című esszéjéből van. Ott csak mellékszereplő, csak magyarázat arra, bizonyos példák mért onnan vannak, ahonnan. De megérdemli a kiemelést, mert nagyon fontos dolgot mond el a XX. századról és a megnevezett két ideológiáról.

Kezdjük a RTM-mel. Ez semmit sem változott az utóbbi időben, a webes felület zavaros, nehézkes a bevitel. A forrógombok ezen segíthetnek, de egy feladatkezelőt én nem szívesen kezdek úgy használni, hogy nem áll kézre, nem kínálják magukat a szükséges funkciók. A határidő, a prioritás és a jegyzet megadására gondolok főleg. De a legnagyobb baj a feladatok átnéző képe, aminek egy táblázatnak kéne lenni az általam megadott oszlopokkal, és a fejlécre kattintással történő rendezéssel. Ehelyett csak a feladatok címei vannak egymás alatt, és amelyikre állok csak annak az adatait látom oldalt. Használhatatlan. Offline szinkronizálás van, de a Google Gearral, ami nem valami jó megoldás.

Az Evernote sokkal meggyőzőbb. Van asztali kliens és a jó szinkronizálás is. A szöveges jegyzetek jól szerkeszthetők, bár a felület csak a weben magyar és magyar helyesírás ellenőrzés sincs. A keresés jó, és el is menthető, a jegyzetek címkézhetők, amire nagy szükség is van, mert más lehetőség a rendezésre nincs. Több jegyzetfüzet kezelése gyors ugyan, de csak akkor jó, ha nem kell gyakran lépkedni köztük. Az egyes jegyzetek nem rendezhetők hierarchiába, csak egymás alá vannak dobálva. Cserében van kép- és hangjegyzet is, akinek ezek kellenek, azoknak tényleg hasznos segítség az Evernote, viszont ezekkel hamar ki lehet futni az ingyenes korlátból. Az ingyenes verzióban sajnos még egy reklám is van a sarokban, ami nem lenne baj, de elég gyakran cserélődik, ami nagyon zavaró. Kíváncsi voltam van-e lehetőség benne a feladatkezelés és a jegyzetelés összevonására, de sajna nincs. Szöveges jegyzetelésre pedig a reklám, a jegyzetek gyengécske rendezhetősége, a külső oldalak becsatolásának hiánya és a titkosítatlan adatállomány miatt nem érdemes használni.

Nagyon fontos, mert:

• aki írta vitán felül ért ahhoz, amiről írt
• jól összeszedett példákkal bizonyítja a kormány centralizációs törekvéseit
• bebizonyítja, hogy a centralizált rendszerek hosszútávon szükségképpen rosszabbul működnek a decentralizáltaknál
• higgadt hangneme a vele egyet nem értőknek is lehetőséget ad a téma alapos átgondolására
• segít megérteni a piaci reakciók természetét, csökkentve az összeesküvés-elméletek terét