Fodorné Nagy Sarolta, a SRTA oktatója a szakmai találkozó alapigéjéül választott 2Móz 21:24,25 alapján etikai alapelvekről beszélt áhítatában. Mint mondta, a posztmodern gondolkodás szerint az igazság és a jóság megítélése annyi féle, ahányan vagyunk. „Korunkban egyáltalán nem egyértelmű, hogy mi a bűn. Az ige azonban vonatkoztatási pontot ad, amihez igazíthatjuk etikai rendünket, erkölcsi törvényünket.” Az egyetemi docens hozzáfűzte: a fent említett ige elénk tárja, hogyan toroljuk meg az ellenünk hozott sérelmeket, ám korlátot szab a mértéktelen bosszúvágynak. „Ne a múltat toroljuk, melengessük, hanem Krisztus sebeiben oldjuk fel sérelmeinket a szeretet, és a megbocsátás jegyében”. Fodorné Nagy Sarolta a mi etikai parancsunkként ezt az idézetet választotta: „amit akartok, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is akképpen cselekedjetek”.

Az új köznevelési törvény hit-és erkölcstanoktatásra vonatkozó részeiről Márkus Gábor, az RPI igazgatója tartott beszámolót. Előadásából kiderült, hogy a kérdéssel összesen öt pontban foglalkozik a törvény, melyben egyebek mellett rögzítik: „Az állami és települési önkormányzati nevelési-oktatási intézményekben lehetővé kell tenni, hogy a gyermek egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstanoktatásban vehessen részt.” A törvény értelmében 2013. szeptember 1. napjától minden állami általános iskolában, felmenő rendszerben, 1-5. évfolyamokon az etika, vagy a helyette választható, az egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan óra kötelezően a foglalkozások részeként szerepel.

Márkus Gábor hangsúlyozta: az új köznevelési törvény tükrében református egyházunk nagy lehetőségek kapujában áll és csakis rajtunk múlik, hogyan tudunk élni ezzel. Az RPI igazgatója azonban hangot adott hiányérzetének, miszerint az életstratégiai döntéseket meghozó 14-18. éves korosztályt továbbra sem éri el a hitoktatás (kivéve a keresztyén oktatási intézményekben tanulókat). Beszélt továbbá a változások következtében kialakuló, lehetséges keresztyén szülői reakciókról, az etikatanárok képzéséről, de szó esett az MRE hitoktatási törvényéről, valamint a hit- és erkölcstanoktatáshoz szükséges nevelési-oktatási programról is. Márkus Gábor azt is elmondta, hogy az új törvénytől elsősorban a pedagógus-életpályamodell realizálását, illetve a református oktatás felhalmozott értékeinek továbbvitelét várja.

„Igény a tartalmi és módszertani megújításra” című előadásában Dr. Szászi Andrea, az RPI munkatársa kiemelte: a hitoktatást a gyerekek számára vonzó alternatívává kell tenni. „Tartalmi és módszertani újításra van szükség, így meg kell találnunk azokat a formákat, amelyekkel közelebb kerülhetünk hozzájuk” – fogalmazott. Azt mondta, a hittanoktatás egyfajta misszió az állami iskolákban, hiszen ha a gyerekek közelebb kerülnek Istenhez, akkor később saját családjukban is hasonló alapot teremthetnek. Szászi Andrea a jó hitoktatás szempontjairól, eszközeiről, sőt a hitoktatáshoz szükséges segédanyagok és ötlettárak bővítéséről is beszélt.

A regionális katechéta és lelkésztovábbképző tanulmányi nap keretében műhelymunkát is szerveztek, mely során a vendégek lehetőséget kaptak arra, hogy elmondják javaslataikat, és hangot adjanak azoknak a gondolatoknak, elvárásoknak, amelyek javíthatják a törvény kivitelezését. A jelenlévő hitoktatók a közelgő virágvasárnap, és a húsvét katechetikai feldolgozásához is segítséget kaptak.

Forrás: www.tirek.hu

Az Egyházak Világtanácsának programja, az EAPPI (Ökumenikus Kísérőprogram Palesztinában és Izraelben) arról tájékoztatta a Palesztin-Izrael Ökumenikus fórum (PIEF) tagjait és partnereit, hogy a dél Hebron-hegyek lábánál fekvő Susiya falu helyzete válságossá fordult.
Az Egyházak Világtanácsának Nemzetközi Ügyekért felelős Bizottsága levélben fordult az ENSZ-hez, amelyben a nemzetközi jog betartására hívják fel a figyelmet.

Petíció és ellenpetíció

2010. augusztus 3-án Susiya lakóinak egy csoportja, valamint az Emberi Jogok rabbija petíciót nyújtott be az Izraeli Legfelsőbb Bírósághoz, ellenezve az izraeli katonák és telepesek önkényeskedését, melyeket Ciszjordániában követnek el. Azt állították, hogy a katonák és a telepesek következetesen megtagadják Susiya lakosainak a saját földjükhöz való hozzáférést és a katonák nem képesek arra, hogy megfelelően védjék a falu lakosait a betelepülők erőszakoskodásától. Az említett petíció jelen pillanatban is az Izraeli Legfelsőbb Bíróság előtt van.

Az utóbbi hetekben a Regavim nevű jobboldali szervezet ellenpetíciót nyújtott be a Bírósághoz, melyben kérelmezik, hogy a palesztin falu, vagyis Susiya minden „illegális előőrsét” azonnal pusztítsa el az Izraeli Polgári Kormány. A Regavim egy izraeli NGO (nem kormányzati, vagyis civil szervezet), mely úgy jellemzi magát: „mint egy társadalmi mozgalom, melynek fő célja megakadályozni, hogy bizonyos szervek illegálisan átvegyék a nemzeti földet.” Ugyanakkor a saját, nyilvánosságra hozott feljegyzéseikben is szerepel, hogy az elfoglalt palesztin területeket, a Golan-fennsík és Jordánia területeit Izrael részeként ismerik el. Legfőbb céljaik az izraeli kormánynál lobbizni annak érdekében, hogy a palesztin épületeket lerombolják, függetlenül attól, hogy Ciszjordániában vannak-e, vagy Izraelben; továbbá javasolni a kormánynak, hogy vegyen fontolóra új lehetőségeket az ilyen rombolások kapcsán, valamint  megállítani az illetéktelen izraeli lakosok ciszjordániai épületeinek lerombolását és kilakoltatásukat. A Revagim petíciójának hátterében számos olyan rombolási parancs áll, amelyeket Susiya falujára igazságtalanul bocsátottak ki az évek során, de sosem hajtottak végre. Nem szükséges megemlíteni, hogy ez a petíció megtagadja azt a védelmet, melyet a nemzetközi jog Susiya lakói a számára garantál.

Susiya iskolája

A Regavim petíció eredményeként valós és azonnali veszélye áll fenn annak, hogy 30 otthont és 42 egyéb épületet, például a falu iskoláját, egészségügyi és kulturális központját szinte azonnal lerombolják. Ha a Regavim petíció sikeresnek bizonyul, akkor a falu 320 lakosa, melyek közül 150 gyerek, kiszorul eredeti otthonából, ami irányadó esetként szolgálhat a Hebron-hegy déli részén és a C- területen lévő többi falunak, melyek Ciszjordánia területének 62%-át teszik ki.

Nemzetközi Egyezmények

Az 1907-es Hágai Egyezmény 23. Cikke világosan kimondja, hogy „kifejezetten tilos (a területet elfoglaló számára) elpusztítani vagy magához ragadni az ellenség tulajdonát, amíg az ilyen pusztítás vagy tulajdonhoz való jutás elkerülhetetlen a háború szükségleteinek követelése miatt.”

Az 1949-es Genfi Egyezmény 53. Cikke szerint „Bármely magánszemélyekhez tartozó, egyéni vagy kollektív módon birtokolt ingatlantulajdon vagy ingó vagyon elpusztítása a megszálló hatalomnak, az államnak, más polgári hatóságnak, társadalmi vagy szövetkezeti szervezetnek tilos, kivéve, ha ez a pusztítás feltétlenül szükséges a katonai műveletek miatt.”

EVT állásfoglalása

Az Egyházak Világtanácsának Nemzetközi Ügyekért felelős Bizottsága az ENSZ Emberi Jogokért felelős Bizottságának címzett levelében kifejezte aggodalmát az izraeli telepesek egyre növekvő számú és egyre komolyabb támadásai miatt,a melyeket az elfoglalt palesztin területeken követnek el. A Ciszjordániában állomásozó megfigyelő szervek jelentése alapján e támadások egyre gyakoribbá és súlyosabbá válnak. A statisztikák is ezt mutatják: a palesztin áldozatok és anyagi károk 32%-kal nőttek 2011-ben a 2010-es adatokhoz, és 144%-kal a 2009-es adatokhoz viszonyítva.

Susiya falu

Az EVT levelében hangsúlyozza, hogy ezek a támadások a büntetlenség légkörében valósulhatnak meg. A palesztinok hiába jelentik fel az izraeli telepeseket, az általuk elkövetett támadásokkal kapcsolatos nyomozások 90%-ka anélkül zárul le, hogy egyáltalán vádemelés történt volna az erőszakoskodókkal szemben. A nemzetközi jog alapján Izraelnek kötelessége lenne megvédeni az elfoglalt területeken élő polgárokat, és nem lenne szabad saját lakosságát az érintett területekre szállítania.

Az Egyházak Világtanácsának Nemzetközi Ügyekért felelős bizottsága ezért nyilatkozatban arra kérte az ENSZ Emberi Jogokért felelős Tanácsának elnökét, hogy kötelezze Izrael kormányát a nemzetközi jog betartására.

Források: www.oikumene.org, www.eappi.org; www.ohchr.org

Fordította: Jókuthy Alexandra

Politikai viták kereszttüzében folynak a skót függetlenségről szóló népszavazás előkészületei. Az Egyesült Királyságról való esetleges leválás a skóciai egyházakat is érintené.

A skót függetlenséggel, illetve Skóciának az Egyesült Királyságon belül elfoglalt helyével kapcsolatos, évtizedek óta húzódó vita a közeljövőben várhatóan lezárul, de legalábbis új fordulatot vesz. A készülő népszavazás-tervezet, amely elsősorban Skócia függetlenségére irányul majd, nehézkesen, de reménység szerint hamarosan eléri végső formáját. A népszavazás következményei, a lehetséges változások akár közvetlenül is befolyásolhatják a skót felekezetek és gyülekezetek jövőjét.

Függetlenség-pártiak kormányoznak

2007-ben a függetlenséget támogató Skót Nemzeti Párt (SNP) nyerte meg a skót választásokat, és Alex Salmond irányítása alatt kisebbségi kormányt alakított. A 2007-2011-es ciklus alatt felvázolták a skót függetlenséggel kapcsolatos tervezetüket. Azonban az uniót támogató pártok ellenállása miatt jobbnak látták a tervezetet visszavonni, mivel annak elfogadására nem láttak valódi esélyt.

2011-ben azonban Alex Salmond és az SNP visszatért a színre, mégpedig többségi győzelemmel. Az SNP azonnal kinyilvánította szándékát egy népszavazásról a skót függetlenséggel kapcsolatban. Ezt még a parlamenti ciklus vége, 2016 tavasza előtt kell megvalósítaniuk.

Ki írja ki a referendumot?

A népszavazás kezdeményezésekor és kérdésként merül fel, hogy kinek van hatalma a népszavazás kiírására, megszervezésére. Az Egyesült Királyság kormánya szerint a londoni parlamenté a teljes hatalom, így a népszavazás is teljes mértékben az ő hatáskörükbe tartozik. A skót kormány meggyőződése azonban az, hogy minden őket érintő döntés a skótok jogában áll, ahogyan az 1989-es skót jognyilatkozatban is olvasható. (A nyilatkozatot a skót alkotmányos konvent szövegezte, a skót egyházak aktív részvételével.)

A két kormányszerv több kérdésben is osztja egymás meggyőződését, azonban, ha a népszavazás részleteiről nem születik megegyezés, a következmények egyelőre beláthatatlanok. A brit kormány jelzése szerint, ha kizárólagosan a skót kormány ragadja magához a kezdeményezést, a népszavazás kimenetele, hitelessége törvényesen megkérdőjelezhető lesz.

Hány kérdés legyen?

A skót kormány egyetlen kérdést kíván szerepeltetni az íven: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Skócia független ország legyen?" Válaszként az igen és a nem válasz, egymás alatt volna feltüntetve. A szavazást 2012 őszén, tizenhat és tizenhét éves szavazók bevonásával kívánják megszervezni. A brit kormány ellenzi a szavazók csoportjának fiatalokra való kiterjesztését, habár a múltban volt már példa hasonlóra. Felmerült az ötlet, hogy egy második kérdés is felkerüljön az ívre, amely arra vonatkozna, hogy továbbra is a brit parlament hatáskörébe tartozzanak-e a skót parlament adóügyei, külügye, védelme és makrogazdasági politikája. A Skót Munkáspárt, a skót konzervatívok és a skót liberális demokraták azonban határozottan szót emeltek az ellen, hogy egynél több kérdés kerüljön a népszavazási ívre.

Skócia helyzetét egy törvényjavaslat formájában kívánja tisztázni a brit kormány, ám a javaslatot – amely Skócia saját pénz- és adóügyeinek szabadabb kezelésére vonatkozna – jelenlegi formájában a skót parlament nem támogatja. A törvényjavaslattal kapcsolatos döntés azért is sürgős, mert ez a törvény jelentős szerepet játszana a népszavazás lebonyolításában és kimenetelében is.

Érintettek az egyházak is

Pillanatnyilag egyik felekezet sem nyilvánította ki véleményét Skócia esetleges függetlenedésével vagy az íven szereplő kérdéssel kapcsolatban. A függetlenség kérdéseket vetne fel azoknak az egyházaknak az életében, amelyek működése egész Nagy-Britanniára, vagy Írországra is kiterjed. A népszavazás következményei, a lehetséges változások akár közvetlenül is befolyásolhatják a skót felekezetek és gyülekezetek jövőjét.

Fordította: Burns Katalin

Forrás: www.churchofscotland.org.uk

Húszéves a kórházlelkészi szolgálat a debreceni Kenézy Kórházban. A kórházmisszió három napos rendezvénysorozatot tart, melyben orvosi és teológiai előadásokra hívják az egyházi, illetve az egészségügyben dolgozó szakembereket.

Magyarországon harmincegy református kórházlelkész teljesít szolgálatot, az anyaországon túli magyar területeket is beszámítva, összesen mintegy ötven lelkipásztor segít a betegeknek és az egészségügyieknek a kórházakban. A kórházlelkészi szolgálat első húsz éve történelminek mondható, hiszen ehhez hasonló tevékenységet nem folytattak korábban szervezett keretek között. A lelkipásztoroknak és az egészségügyben dolgozóknak is meg kellett tanulniuk, hogyan tudnak hatékonyan együttműködni. Azok a fiatal orvosok és lelkészek, akik most kapcsolódnak be a rendszerbe, már egy kitaposott ösvényen haladhatnak – mondta a Református Missziói Központ Kórházmissziójának vezetője. Gál Judit hozzátette: az egészségügyben változnak a feltételek, a törvényi háttér, azonban a kórházlelkészség húsz éve stabil pontja az ágazatnak.

A programokat március 28–30. (szerda, csütörtök, péntek) tartják Debrecenben. A részletekről a csatolt plakáton olvashat.

RMK sajtó

Kezdésként a könyvet indító 74. szonettet olvasta fel Udvaros Dorottya színművésznő, Udvaros Béla lánya. „Megdöbbentem, amikor megismertem ezt a szonettet, mintha nekem írta volna Shakespeare" – mondta róla később Udvaros Béla, rendező. „A mű kincse, amit tartalma ad" – idézte belőle.

Udvaros Béla hatvan évnyi rendezői munkásság, harminc Evangélium Színházi rendezés után, 2010 nyarán döntött úgy, hogy újraolvassa Shakespeare harminchét drámáját. Ennek az élménynek hatására mindenkit arra bíztat, hogy több év után ismét vegye elő ugyanazon műveket még egyszer, hiszen nem csak az egykori érzések elevenedhetnek fel ezáltal, hanem még többet kaphatunk. „Amikor elhatároztam, hogy újraolvasom a drámákat, nem gondoltam könyvkiadásra. Az élet hozta így" – árulta el a szerző. „Az motivált, hogy megismerjem mindazt, ami első olvasatra kimaradt az életemből. Újdonságot találtam bölcselkedésében. Rácsodálkoztam, hogy tudott minden művében, még a gyengébbekben is annyi mindent elhullatni a világról. Shakespeare nem mást adott a világnak, mint kozmikus, egyetemes gondolatokat" – fogalmazott a rendező.

A breviárium zsolozsmás könyv, filozófiai gyűjtemény, a legszebb gondolatok tárháza, és Udvaros Béla könyve is ilyen, foglalta össze röviden a kötet lényegét Párkány László, annak szerkesztője, az est moderátora. Udvaros Dorottya pedig ekként ajánlotta azt: „Lapozgatjuk, felütjük itt-ott és mindig olyan Shakespeare-idézetet találunk benne, amiről megkérdezzük, ezt meg honnan tudhatta?"

Ezt követően, hol vidám, hol elmélázó, hol töprengésre késztető részleteket hallhattunk a nemrég megjelent Breviáriumból a színésznő tolmácsolásban, majd befejezésként a közönség kérdéseire válaszolva Udvaros Béla arra is rávilágított, miért tartja a Hamletet a legtökéletesebbnek az angol drámíró művei közül, miért ez áll hozzá legközelebb. „Egy pszichológus szerint harminchat-féle emberi kapcsolat (szülő-gyerek, testvéri, baráti, szerelmi stb.) létezik, és ezek mindegyike megjelenik a Hamletben. Ebben a pár sorában minden benne van: „egy verébfi sem eshetik le a gondviselés akartja nélkül. Ha most történik: nem ezután, ha nem ezután, úgy most történik, s ha most meg nem történik, eljő máskor: készen kell rá lenni: addig van."

Kováts Annamária, fotó: Kalocsai Richárd

Elsősorban gyülekezeti lelkipásztornak vallja magát Szőnyi Tamás, a Borsod-Gömöri Református Egyházmegye új esperese. Hivatása során többször is lehetőséget kapott arra, hogy az ország, sőt a világ más pontjain szolgáljon, de mint mondja: a gyökerek, és Tiszáninnen sajátos lelkisége Borsodhoz láncolta. A bőcsi lelkész kihívást és lehetőséget egyaránt lát az új tisztségben.

Miért volt szükség időközi választásra Borsod-Gömörben?

A korábbi esperesi tiszt megszűnt. A hely megüresedett, és mint az egyházmegye főjegyzője, esperes-helyettese körülbelül egy éve be kellett, hogy álljak a mindennapi feladatok ellátásába. Először azt gondoltam, hogy ez egy ideiglenes dolog lesz, amit később átadhatok másnak. Aztán úgy döntöttünk, megvárjuk a presbiterválasztást, hogy az újonnan megalakult presbitériumok kapjanak törvényes felhatalmazást arra, hogy esperest válasszanak. Így ez egy törvényileg is elfogadott szolgálat, amit most folytatok.

A teljes interjút elolvashatják a tirek.hu-n

Három nemzetközi missziós szervezet rendez információs napot az érdeklődők számára a Budapest-Külső Kelenföldi Református Egyházközség templomában.

Az OM, a Wycliffe és az Interserve Magyarország azokat várja egynapos programjára, akiket érdekel a misszió, akik szeretnének találkozni olyanokkal, akik már tapasztalták ennek a munkának az áldásait és nehézségeit, vagy akik szívesen hallanának arról, hogy hol és hogyan tudnak bekapcsolódni ebbe a szolgálatba. Ugyanakkor azok figyelmébe is ajánlják ezt a napot, akik elsősorban arról szeretnének hallani, hogy ma mit tesz és tehet Isten magyar missziómunkások által a világban.

Időpont: 2012. április 14.
Helyszín: Külső-Kelenföldi református templom (Budapest, XI. ker., Ildikó tér 1.)
A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, melynek határideje 2012. április 6.
Letölthető jelentkezési lap

További információ:
MINAP-honlap
facebook-oldal

A Református Egyházak Világközösségének főtitkára együttérzéséről és segítségéről biztosította Kassai Gyulát, az Európai Egyházak Konferenciájának vezetője is közbenjárását ígérte az európai intézményeknél.

A Református Egyházak Világközösségének főtitkára levélben fordult Fazekas László püspökhöz, amelyben a világszervezet szolidaritását fejezte ki a módosított állampolgársági törvény jogi következményei miatt. Dr. Setri Nyomi a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház (SZRKE) püspökéhez írt levelében azt írta, különös figyelemmel és aggodalommal követik Kassai Gyula esetét, és megköszönte az MRE Zsinati Tanácsának szerepvállalását a kialakult „igazságtalan helyzetben”.

A főtitkár egyben felajánlotta segítségét és közbenjárását, hogy a szlovákiai hatóságok visszavonják döntésüket, amellyel a lévai református lelkipásztort önakaratán kívül megfosztották állampolgárságától. A levél kitér a szlovákiai alkotmánybíróság vizsgálatára, pozitív eredményt vár. Nyomi bátorította a SZRKE vezetését, hogy egyértelműen hangoztassa véleményét és kritikáját a hatóságok előtt, amelyhez a szervezet segítségét is felajánlja.

Magyar és szlovák előzmények

Az ügy előzménye, hogy Bölcskei Gusztáv, az MRE lelkészi elnöke levélben fordult egyházi világszervezetek és testvéregyházak vezetőihez, tájékoztatva őket a módosított állampolgársági törvény miatt kialakult szlovákiai gyakorlatról, amely alapvető jogokat sért, és vélhetően magával a szlovák alkotmánnyal is ellentétes. Bölcskei Gusztáv külön kitért Kassai Gyula esetére, sürgetve az egyházszervezetek képviselőit arra, hogy helyzet tisztázásáért mindent tegyenek meg. Személyes találkozójuk alkalmával Setri Nyomit arra kérte, hogy a református egyházak közössége nevében egyértelműen fejezze ki szolidaritását és kritikus álláspontját.

Bölcskei Gusztáv püspök levelében megemlítette, hogy a Magyarországon 2010. május 26-án meghozott – az állampolgárág megszerzésének feltételeit egyszerűsítő – törvényre válaszul született szlovák jogszabály diszkriminatív. A 2010. június 1-jén életbelépő törvény szerint minden szlovák állampolgár, aki más állampolgárság megszerzésére nyújtja be igényét, elveszíti ottani állampolgárságát. Ez azonban nem csak a szlovák-magyar kettős állampolgárokat, hanem ahogy a püspök is fogalmazott, „a Szlovákia területén élő cseh, német, osztrák és természetesen magyar állampolgársággal rendelkezőket” is érinti.

Segítség európai szinten?

Az Európai Egyházak Konferenciájának vezetője szintén reagált az ügyre, Fazekas Lászlónak küldött levelében. „Megráztak a hírek, igen nagy szomorúsággal fogadtam azokat. Lényegtelen, hogy milyen a két szomszédos ország kapcsolata, ilyen módon nem fosztható meg senki sem az állampolgárságától” – fogalmazott Rüdiger Noll.

Levelében kifejezte azt a reményét, hogy a szlovák alkotmánybíróság megerősíti azt az alkotmányos rendelkezést, miszerint senki sem fosztható meg szlovák állampolgárságától akaratán kívül. Továbbá biztosította a szlovákiai püspököt arról, hogy személy szerint mindent meg fog tenni ennek az alapvető emberi jognak a kivívásáért. Az Európai Egyházak Konferenciája és azon belül az Egyház és Társadalom Bizottság szoros kapcsolatban állnak a fontosabb európai intézményekkel, ezért lehetőségeikkel élve szeretnék minél több helyre eljuttatni Kassai Gyula ügyét.

Rüdiger Noll reméli, hogy a testvéregyházak ökumenikus közösségének megvalósulásaként ezt az ügyet a Szlovákiai Egyházak Ökumenikus Tanácsának ülésén is meg fogják majd vitatni.

Külügyi Iroda, Madarász Csilla

A Magyarországi Református Egyház, szembesülve az Arany Alkony idősotthonok működésének ellehetetlenülésével, 200 idős ember elhelyezését vállalja intézményeiben.

A fővárosi kormányhivatal február 24-én kelt határozatával március 31-i határidővel visszavonta az Arany Alkony idősotthonok működési engedélyét. Ezzel a döntéssel nyolc intézmény összesen 1300 lakójának sorsa vált bizonytalanná.

Ebben a helyzetben a Fővárosi Önkormányzat március 21-én felvette a kapcsolatot a budapesti idősgondozási intézmények fenntartóival, így a Magyarországi Református Egyházzal (MRE) is, segítségünket kérve. Az MRE értetlenül és szomorúan áll a fejlemények előtt, de lehetőségeihez képest segíteni szeretne a rászorultakon, ezért szeretetszolgálati intézményei kevesebb, mint 48 óra alatt kétszáz idős ember azonnali elhelyezését vállalták.

A Magyarországi Református Egyház összesen 390 szociális szolgálatot tart fenn, ezek közül 59 működik idősotthonként. A bajba jutottakat az egyház az idősotthonokban helyezi el, ahol jelenleg 3000 idős emberről gondoskodnak.

Tisztában vagyunk azzal, hogy ez a segítség nem jelent teljes körű megoldást, de reméljük, hogy a kialakult helyzet összefogásra buzdítja az idősellátásban érintett hivatalokat és intézményeket.

MRE Kommunikációs Szolgálat

Rowan Williams lemondott a Canterbury érseki címről. Az Egyházak Világtanácsa és a Keresztény Segély nevű szervezet elismerését és háláját fejezte ki az érsek áldozatos szolgálatáért és az ökumenikus mozgalomban vállalt tevékenységéért.

Idén decemberben távozik tisztségéből Dr. Rowan Williams, Canterbury érseke, aki 2013 januárjától a Cambridge-i Egyetem Magdalene College igazgatójaként folytatja pályafutását. A leköszönő érsek 2003-ban kezdte meg szolgálatát az anglikán egyház spirituális vezetőjeként. Mint neves teológus és akadémikus, Williams érsek számos ökumenikus bizottság tagja volt. Az EVT több, a globális egyházi közösség számára fontos ökumenikus kezdeményezésében is részt vett.

Canterbury száznegyedik - egyben első walesi - érseke londoni kommentárok szerint elsősorban az anglikán világuniót a homoszexuális papok, illetve a női püspökök beiktatása ügyében jó ideje szaggató belső vita miatt döntött a távozás mellett. A brit uralkodó az anglikán egyház főkormányzója, és így az ő felelősségi körébe tartozik Williams utódjának kiválasztása a brit miniszterelnök javaslata alapján. A kormányfőnek egy külön egyházi jelölőbizottság tesz javaslatot arra, hogy kinek a nevét terjessze jóváhagyásra az uralkodó elé.

Keresztyén szervezetek méltatták

Az EVT főtitkára, Dr Olav Fykse Tveit, így méltatta a leköszönő érsek szolgálatát: „Hálásak vagyunk a vezetésért, amit eddig az egyháznak adott, és még adni fog a jövőben, továbbá hálásak vagyunk az ökumenikus mozgalomban vállalt szerepéért. Az egyház egysége iránti erős elkötelezettsége, az igazságosság és a béke elérésére irányuló munkája, szolgálatának erős és állhatatos része marad továbbra is." Hozzátette: "Rowan Williams hozzájárulása az egyház munkájához és az erkölcsi, etikai és társadalmi ügyekhez igazán kiterjedt és széles körű."

A Christian Aid (Keresztény Segély) szintén elismeréssel adózott Dr. Rowan Williamsnek: „Rowan érsek fontos szerepet játszott a nemzetközi fejlesztési vitákban, biztosítva azt, hogy a szegénységben élők hangja felkeltse mind a belföldi, mind a külföldi döntéshozók figyelmét. Különösen hálásak vagyunk azért, hogy nyilvánosan kiemelte a fontos problémákat – a klímaváltozástól kezdve a gazdasági igazságtalanságokig –, amiket mindenképpen meg kell oldanunk, hogy az a kapcsolatunk egymással és a jövő generációjával Isten akaratát tükrözze."

Forrás: www.protestantnews.eu/great-britain/, MTI
Fordította: Jókuthy Alexandra

Az MRE Zsinatának Jogi és Egyházalkotmányi Bizottsága nyilvános jogalkotási vitanapot tart.

A vitanapot a Zsinat rendes és tanácskozási jogú képviselői számára szervezik. A Magyarországi Református Egyház a 2011. évben Balatonszárszón tartott rendkívüli zsinati ülésén fogalmazódott meg az az igény, hogy szüksége lenne a törvénykezési munka felgyorsítására, ezzel nyújtva segítséget a Zsinat és az illetékes szakbizottságok jogalkotó munkájához. A vitanapon megfogalmazott elvek útmutatást adhatnak a helyes jogértelmezés és joggyakorlat kialakításához.

Pontos időpont: március 28. 10.30 és 16 óra között
Helyszín: Budapest, Dürer Rendezvényközpont

Program:
10.30  Megnyitó
10.45-11.30 Az egyházi jogi személy képviselete és belső jogi személyek nyilvántartásai rendszerének kialakítása
11.30-13.00 A lelkészek titoktartási kötelezettsége
13.00-13.45 Ebéd
13.45-16.00 A  lelkészek jogállásáról szóló törvény

Bornemisza Péter: Magyar Elektra című előadását játsszák az Evangélium Színházban.

A premiert 2012. április 1-jén 18.00 órától nézhetik meg a Duna Palotában (Budapest, Zrínyi u. 5.). A darabot színpadra viszik még április 2-án 19.00 órakor, valamint április 3-án 15.00 és 19.00 órakor.

Magyar Elektra - Tragédia magyar nyelven

A görög drámák mindent elmondtak az emberről, s azóta minden kor újramondja magának a görög tragédiákat. Így tett velük az ifjú Bornemisza is, aki 1558-ban Bécsben tanulván írja meg a Magyar Elektra címmel illetett művét, melynek eredeti címe – „Tragoedia magyar nyelven az Sophocles Electrájából” – pontosan jelzi, hogy az ifjú poéta eredeti művet alkotott.

„Bornemisza nyelve ma is elevenen hat fülre és agyra, régiségében nincsen semmi avas íz, csak olyan az, mint az a zamat, melyet a finom régi bornak a kor ad.” – veszi észre Schöpflin Aladár a múlt század elején.
Maga Bornemisza pedig így ajánlja negyedfélszáz évvel korábban az olvasók (az akkori kortárs nézők?) figyelmébe munkáját:
„Ez játékot kigyelmetek oly mulatságnak vélje, kibe emberi életnek módja jó erkölcsre igazittatik.”

Az előadás rendezője: Katona Imre

Ivan Patterson március végén európai útra indul, látogatást tesz a Magyarországi Református Egyháznál is, egyházi és oktatási intézmények vezetőivel, valamint egykori belfasti ösztöndíjasokkal találkozik. Hazatérve május 28-án átadja moderátori tisztségét Roy Patton-nak.

Az Ír Presbiteriánus Egyház, amely a Református Egyházak Világszövetségének egyik alapítója, 560 egyházközséggel, és több mint 300 000 taggal rendelkezik. Az egyház Kínában, a Közel-Keleten, Jamaicán, Afrikában, Indonéziában, Nepálban és Brazíliában is végez társadalmi, szociális és evangelizációs szolgálatokat. Az egyház hitében központi helyet foglal el Isten Igéje. Szigorúan szabályozott liturgiájuk nincs: az imák, himnuszok, zsoltárok, felolvasások és prédikációk az alkalmakhoz igazítva kapnak helyet az istentiszteleten. Központja Belfastban van.

A Magyarországra látogató moderátor

Dr. Ivan Pattersont 2011 februárjában választották meg az ír presbiteriánusok moderátorává, miután húsz évig szolgált a Newcastle-i gyülekezetben. Lelkészi tevékenysége során különös figyelmet fordított a fiatalokra és a tengerentúli missziókra. 1989 és 1993 között a Presbiteriánus Egyház fiatalokkal foglalkozó bizottságában tevékenykedett és elnöki pozíciót vállalt a Youth Link elnevezésű szervezetben, amelyet a Presbiteriánus Ír Egyház, a Metodista Ír Egyház és a Római Katolikus Egyház hozott létre, hogy támogatást és képzést biztosítson fiatalok számára. Patterson tiszteletes járt Kenyában, Nepálban és Indiában, hogy az ott működő egyházakat vizsgálta. Különös érdeklődést tanúsít Románia iránt, ahol a testvérgyülekezeti kapcsolatépítést támogatja.

Ivan Patterson 2012. március 27-én érkezik hazánkba, s a tervek szerint három napot marad Magyarországon. Útja során találkozik egyházi és oktatási intézmények vezetőivel, valamint egykori belfasti ösztöndíjasokkal. Az ír presbiteriánusok jelenlegi moderátora európai körútjáról hazatérve, 2012. május 28-án adja át tisztségét Roy Patton-nak, a Ballygilbert Presbiteriánus Gyülekezet lelkészének.

Bemutatkozik az utód

Roy Patton a következőképpen nyilatkozott megválasztásakor: „A kinevezésem kapcsán tisztában vagyok saját gyenge pontjaimmal, és a poszttal járó felelősség súlyát is érzem. Azonban tudom, hogy Isten erőt fog adni a feladathoz, amelyre elhívott.” Küldetésének teljesítése során segíteni kívánja a gyülekezetek életének fejlődését. Fontosnak tartja, hogy az egyház szólítsa meg a gyülekezeten kívüli közösségeket, abban a hitben, hogy az egyház olyan élő és másokra érzékeny Krisztus-követőkből áll, akik számára fontos a többi ember.

Roy Pattont 1981 januárjában szentelték fel. Kezdettől a misszió és az evangelizáció területe vonzotta, ezért vett részt a Nexus Ireland elnevezésű békéltető programban, amelyet a Presbiteriánus Egyház Ifjúsági Küldöttsége vezetett. Legutóbb ő lett az Ír Egyházi Missziós Bizottság összehívója; ez a feladatkör is abban áll, hogy felhívja a gyülekezetek figyelmét helyi lakóközösségeik megszólítására.

Forrás: http://www.protestantnews.eu/ireland/14638

Külügyi Iroda, Burns Katalin

Az olimpiai bajnokot az a kérdés vezérelte és vezérli ma is, amit Pál apostol is megfogalmazott a damaszkuszi úton: „Mit cselekedjem, Uram?” (ApCsel 22,10) A sportoló rádöbbent arra, már sikerei alatt is, hogy a boldogság elérése nem emberi akarásból származik. Az önmagában nem hoz eredményt, ha az ember csak akarni akar. Vele is előfordult, hogy beleesett ebbe a csapdába. Az 1979-es müncheni olimpián meg akarta szerezni az olimpiai bajnok címet egyéniben. Görcsösen ragaszkodott céljához, miközben magán érezte a győzelem külső elvárását is. A páston mégis azt tapasztalta meg először, hogy ez nem fog sikerülni. Kapta, és nem adta a találatokat. Úgy érezte, a lehetőség egyszerre szertefoszlik. Egy pillanat alatt összetört, de azután hirtelen mégis megnyugodott, mert el tudta engedni a görcsös ragaszkodást. Nyugalommal vívott tovább és ezután csak adta, és nem kapta a találatokat. Átélte annak a valóságát, amit egyik énekünk így ad vissza: „Az Megtörve és üresen Adom magam neki, Hogy újjá ő teremtsen, Az űrt ő töltse ki. Minden gondom, keservem Az Úrnak átadom, Ő hordja minden terhem, Eltörli bánatom, Eltörli bánatom.” A vágyat és célt a múltnak adta, és érezte, hogy az Isten az övé. A felülről érkező mennyei erő csodálatos módon mégis elsegítette a célhoz, és az Úr megadta számára az első egyéni olimpiai bajnoki címet, ami nem emberi akarásból született, hanem Isten ajándékaként lett az övé.

Az aktív sporttól való visszavonulása után azt kereste, ami teljességet adhat az életének. Szerette volna segíteni az öttusa felnövekvő nemzedékét, de nem kapott rá lehetőséget. Tíz esztendő csöndes várakozása után abban találta meg a hivatását, hogy Magyarország területén különböző közösségekhez ellátogatva beszéljen arról, mit jelent embernek, teremtménynek lenni, olyannak, aki Teremtő Isten akaratát akarja érvényesíteni az életében. Balczó András úgy látja, a mai világban az egyik legnagyobb probléma az, hogy az ember nem hajlandó magát teremtménynek tekinteni, nem folyamodik Istenhez. A hűségnek is egyre kevesebb jele tapasztalható, ami ellentmondásos módon éppen az értékét adja meg – mert minél kevesebb van belőle, annál nagyobb érték. Pedig nagyon lényeges eleme volna az emberi életnek a hűség egymás és Isten iránt. Számunkra a főhatalom és erő, Jézus Krisztus. Meggyőződéssel kell Jézus mellé állnunk, nem érdekből. Az érdek azt keresi, ami személy szerint emberi elgondolásból jó lehet. Az Istenben való meggyőződés pedig nem más, mint az Istenre való ráhagyatkozás, ahol elfogadjuk életünkben az Ő akaratát.

Románné Tóth Julianna, református lelkipásztor

A cseh kormány egy olyan törvényről határozott, mely 59 milliárd korona (mintegy 705 milliárd forint) kifizetését irányozza elő az egyházak számára.

Több mint 20 évvel a kommunizmus bukása után a kabinet 2012. január 11-én fogadta el azt a törvénytervezetet, mely milliárdokkal támogatja a csehországi egyházakat, bár elsősorban a katolikus egyház profitál belőle. A törvény összesen 134 milliárd korona támogatást tartalmaz, melyből 59 milliárd koronát a 2012-as évtől számítva 30 évre elosztva fizet ki az állam, további  75 milliárd koronát (900 milliárd forintot) pedig ingatlanok és más konkrét vagyon formájában (például tavak, termőföldek, erdők) kapja meg az országban található 17 vallási közösség, kárpótlásként a kommunista hatalom által államosított vagyonért.

Ennek azonban következménye az is, hogy az állam folyamatosan csökkenti a papok és lelkészek fizetését, valamint az egyházi épületek működtetésére és karbantartására folyósított hozzájárulás mértékét is. A tervek szerint 2040-től a csehországi egyházak teljesen önállóan működnek majd, tehát az átmeneti időszak után a klérus bérénél nagyobb összegű támogatást nem fizetne ki közvetlenül az állam.

Hetven százalék ellenezte

2011-es felmérések szerint a csehek több mint 70%-a ellenezte a milliárdos kifizetéseket. A 10 millió lakossal rendelkező Csehországban az előző évi népszámlálás során mindössze 1,2 millió lakos vallotta azt, hogy valamelyik felekezethez tartozik.

Dominik Duka prágai érsek, a cseh katolikus egyház feje szerint "történelmi",  viszont csak "részben optimális" a kárpótlásáról szóló megállapodás. Monika Vyvodová, a cseh püspökkari konferencia szóvivője szerint "a legfontosabb az, hogy a felek közös nevezőre jutottak".

Az egyházaknak még nem sikerült véglegesen megegyezniük arról, hogy miként osszák el egymás közt a visszakapott vagyont, ám a katolikus egyház vezetése arról döntött, hogy a neki járó vagyon 17%-át kisebb egyházak javára átengedi, tekintettel arra, hogy az 1948-as állapotok szerint az elkobzott vagyon 98%-a a katolikus egyházé volt.

Forrás: European Protestant News Network

Külügyi Iroda

Kiss Domokos A kegyelem jeleivel című, kazuális igehirdetésekkel foglalkozó kötetét Karsay Eszter lelkipásztor mutatja be.

"A jelen kötet a lelkipásztori szolgálat egy speciális részét mutatja be: nem vasárnap délelőtti istentiszteletekről van szó, nem is bibliaórákról, hanem olyan alkalmakról, amikor egy-egy ember életén keresztül szólít meg bennünket Isten" - e szavakkal ajánlja Karasszon István professzor a könyvet.
A kötetet Karsay Eszter, a Klauzál-téri Református Egyházközség lelkipásztora mutatja be.

Közreműködik: Teleki Miklós orgonaművész, Kiss Domokosné Tóth Éva hegedűművész, Illyés Zsuzsanna fuvolaművész
Időpont: március 24. 17 óra
Helyszín: Magyar Sáfárság Temploma, Budapest, XV. kerület, Arany János utca és Rákos út sarok

A Közel-Kelet legnagyobb keresztény kisebbségének vezetője Egyiptomban tért örök nyugovóra, egy külföldi gyógykezelésről hazatérve. Politikai tanácsadója - Hani Aziz - nyilatkozata szerint III. Senudát egészségügyi problémái és öreg kora miatt hunyt el.

Senuda pápa 1923. augusztus 3-án Asyut városában született keresztény család gyermekeként. 1954-ben szerzetes lett, ekkor vette fel a Senuda nevet. 1971-ben választották meg az akkor elhunyt VI. Cyril pápa utódjának. 1991-98 között az Egyházak Világtanácsának elnöki pozícióját töltötte be, valamint a Közel-keleti Egyházak Tanácsának spirituális vezetőjeként szolgált.

Több mint négy évtizeden át vezette a világ egyik legrégebbi keresztény közösségét, az Egyiptomi Kopt Egyházat. A nyolcvan millió lakossal rendelkező ország körülbelül tíz százaléka, tehát mintegy nyolc millió ember keresztény. III. Senuda igyekezett megtalálni a közös hangot a muszlim lakossággal és határozottan támogatta Mubarak elnök munkáját.

Dr. Olav Fykse Tveit, az Egyházak Világtanácsának főtitkára, a kopt keresztény egyháznak írt levelében rendkívül elismerően nyilatkozott III. Senuda munkásságáról, kiemelve többek között a demokráciáért és szabadságért folytatott küzdelmét, a fiatalok támogatását és a keresztény és muszlim közösségek közötti békés együttélés előmozdítását. Véleménye szerint az általa képviselt értékek és a tanúságtétele alapján nem csak az egyiptomi keresztények, hanem a muzulmán lakosok szellemi atyjaként is tekinthetünk rá.

„Erősen hitt a keresztények és muszlimok közötti együttműködésben. A vallások közötti párbeszéd előmozdításáért történő kezdeményezései hozzájárultak az egyiptomi nép egységének kialakításához” – nyilatkozta Dr. Olav Fykse Tveit.

A fiatalabb kopt keresztények valószínűleg olyan személyt fognak keresni III. Senuda utódjának, aki segíthet a közösség újradefiniálásában a gyorsan változó Mubarak utáni Egyiptomban, ám bárki követi is őt ebben a tisztségben, mindenképp nehéz feladatokkal fog szembesülni, különösen az egyre jobban előtérbe kerülő radikális politikai erők miatt.

Forrás: www.oikumene.org, bbc.co.uk

III. Senuda részletes életrajza (angol nyelven)

Fordította: Madarász Csilla