<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<?xml-stylesheet type="text/xsl" media="screen" href="/~d/styles/rss2enclosuresfull.xsl"?><?xml-stylesheet type="text/css" media="screen" href="http://feeds.feedburner.com/~d/styles/itemcontent.css"?><rss xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" xmlns:itunes="http://www.itunes.com/dtds/podcast-1.0.dtd" xmlns:feedburner="http://rssnamespace.org/feedburner/ext/1.0" version="2.0"><channel><title>सह्याद्री बाणा</title><link>http://www.sahyadribana.com/</link><atom10:link xmlns:atom10="http://www.w3.org/2005/Atom" rel="self" type="application/rss+xml" href="http://feeds.feedburner.com/sahyadribana/ijUH" /><description></description><language>en</language><managingEditor>noreply@blogger.com (Prakash Pol)</managingEditor><lastBuildDate>Sun, 12 May 2013 22:23:12 PDT</lastBuildDate><generator>Blogger http://www.blogger.com</generator><openSearch:totalResults xmlns:openSearch="http://a9.com/-/spec/opensearch/1.1/">163</openSearch:totalResults><openSearch:startIndex xmlns:openSearch="http://a9.com/-/spec/opensearch/1.1/">1</openSearch:startIndex><openSearch:itemsPerPage xmlns:openSearch="http://a9.com/-/spec/opensearch/1.1/">90</openSearch:itemsPerPage><feedburner:info uri="sahyadribana/ijuh" /><atom10:link xmlns:atom10="http://www.w3.org/2005/Atom" rel="hub" href="http://pubsubhubbub.appspot.com/" /><media:category scheme="http://www.itunes.com/dtds/podcast-1.0.dtd">Society &amp; Culture/History</media:category><itunes:owner><itunes:email>prakashpol6@gmail.com</itunes:email><itunes:name>Prakash Pol</itunes:name></itunes:owner><itunes:author>Prakash Pol</itunes:author><itunes:explicit>no</itunes:explicit><itunes:subtitle>Sahyadri Bana </itunes:subtitle><itunes:category text="Society &amp; Culture"><itunes:category text="History" /></itunes:category><feedburner:emailServiceId>sahyadribana/ijUH</feedburner:emailServiceId><feedburner:feedburnerHostname>http://feedburner.google.com</feedburner:feedburnerHostname><item><title>आधुनिक भारताचे शिल्पकार:डा.बाबासाहेब आंबेडकर</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/daeGNmPqBEs/blog-post_15.html</link><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Mon, 15 Apr 2013 00:35:35 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-6823011415734476762</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"&gt;&lt;tbody&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://4.bp.blogspot.com/-Y0I4tVpPPKU/TPVTLddhdPI/AAAAAAAAAYw/IIaBXkDUPbI/s1600/baba.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img border="0" height="200" src="http://4.bp.blogspot.com/-Y0I4tVpPPKU/TPVTLddhdPI/AAAAAAAAAYw/IIaBXkDUPbI/s200/baba.JPG" width="151"&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;&lt;i&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;डॉ.  बाबासाहेब आंबेडकर&lt;/span&gt;&lt;/i&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;
&lt;div style="text-align: right;"&gt;
&lt;b&gt;प्रा. हरी नरके  &lt;/b&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
आधुनिक भारताच्या सर्वांगिण उभारणीमध्ये ज्या नेत्यांचे महत्वपुर्ण 
योगदान आहे त्यात डा‘.बाबासाहेब आंबेडकर अग्रस्थानी आहेत.स्त्री-पुरुष 
समता, जातीनिर्मुलन, संसाधनांचे फेरवाटप,सर्वांना शिक्षण,धर्मचिकित्सा ही 
मुलभुत विषयपत्रिका घेवून त्यांनी लढे उभारले. संवैधानिक हक्क, समाज 
प्रबोधन, संघटन, संघर्ष याद्वारे बाबासाहेबांनी 
राजसत्ता,अर्थसत्ता,धर्मसत्ता, प्रशासन, न्यायव्यवस्था, ज्ञानसत्ता, 
सांस्कृतिक सत्ता, माध्यमसत्ता या सगळ्यात स्त्रिया आणि अनुसुचित 
जाती,जमाती, भटके विमुक्त, इतर मागास वर्गिय, अल्पसंख्याक यांना 
प्रतिनिधित्त्व मिळाले पाहिजे यासाठी ते झुंजले. स्वत: आयुष्यभर 
लेखन,वाचन,चिंतन आणि ज्ञाननिर्मितीच्या कामात बाबासाहेब समर्पित राहिले. 
त्यांनी सर्व वंचित,दुबळे, पिडीत यांना अस्तित्त्व,उर्जा, अस्मिता आणि 
प्रकाश दिला.
&lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2013/04/blog-post_15.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/daeGNmPqBEs" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2013-04-15T00:35:35.530-07:00</app:edited><media:thumbnail url="http://4.bp.blogspot.com/-Y0I4tVpPPKU/TPVTLddhdPI/AAAAAAAAAYw/IIaBXkDUPbI/s72-c/baba.JPG" height="72" width="72" /><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">0</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2013/04/blog-post_15.html</feedburner:origLink></item><item><title>ओबीसी आरक्षण संकटात! मागासजातीय संघटना रस्त्यावर उतरणार- ओबीसी नेते श्रावण देवरे यांचे पत्रक</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/yicx0h1NfhA/blog-post_6.html</link><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Sat, 06 Apr 2013 22:33:23 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-8679859919680309953</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"&gt;&lt;tbody&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;a href="http://2.bp.blogspot.com/-i34vydlIDR8/UWEC0kswG0I/AAAAAAAABL8/2K0Nag6NUG8/s1600/535206_394542320567327_13130178_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img border="0" src="http://2.bp.blogspot.com/-i34vydlIDR8/UWEC0kswG0I/AAAAAAAABL8/2K0Nag6NUG8/s1600/535206_394542320567327_13130178_n.jpg"&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;b&gt; प्रा. श्रावण देवरे&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;


&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-bidi-language: HI; mso-hansi-font-family: Calibri;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: Calibri;"&gt;मराठा समाजाला घटनाबाहृय
पद्धतीने ओबीसींच्या यादीत घुसविण्याचा प्रयत्न महराष्ट्र शासन करीत आहे. &lt;/span&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal; font-size: 13.0pt; line-height: 115%; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: Calibri;"&gt;असंख्य ओबीसी
कार्यकर्त्यांनी प्रदिर्घ काळ संघर्ष करुन मिळविलेले ओबीसी आरक्षण धोक्यात आले
असून ते वाचविण्यासाठी महाराष्ट्रातील सर्व ओबीसी संघटना रस्त्यावरच्या संघर्षाची
तयारी करीत आहेत. या आंदोलनाची सुरुवात दि. 9 एप्रील मंगळवार रोजी मुंबई येथील
आझाद मैदानावर एक दिवसाच्या धरणे आंदोलनाने होत आहे, अशी माहिती एका पत्रकाद्वारे
ओबीसी संघटनेचे उपाध्यक्ष श्रावण देवरे यांनी दिली आहे.&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2013/04/blog-post_6.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/yicx0h1NfhA" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2013-04-06T22:33:23.890-07:00</app:edited><media:thumbnail url="http://2.bp.blogspot.com/-i34vydlIDR8/UWEC0kswG0I/AAAAAAAABL8/2K0Nag6NUG8/s72-c/535206_394542320567327_13130178_n.jpg" height="72" width="72" /><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">0</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2013/04/blog-post_6.html</feedburner:origLink></item><item><title>जलसंपत्ती...दुष्काळ आणि बाबासाहेब! </title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/-Shxxt6s1UU/blog-post.html</link><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Sat, 30 Mar 2013 00:27:12 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-6442997274318265424</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;h3 class="post-title entry-title" itemprop="name" style="text-align: justify;"&gt;
&lt;/h3&gt;
&lt;div class="post-header" style="text-align: justify;"&gt;

&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;br&gt;&lt;/div&gt;
&lt;br&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"&gt;&lt;tbody&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;img border="0" height="200" src="http://1.bp.blogspot.com/-v61O_M2qzNE/UVL-WFBL46I/AAAAAAAAAiA/QDHdA7v89W8/s200/babasaheb.jpg" width="163"&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;डॉ .  बाबासाहेब  आंबेडकर &lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;
&lt;b&gt;लेखक - संजय सोनवणी.   &lt;/b&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
महान नेत्यांचे अद्वितीय लक्षण म्हणजे त्यांची दूरदृष्टी. वर्तमान व 
भवितव्यातील समस्या कायमस्वरुपी यशस्वीपणे सोडवण्यासाठी लागणारी असामान्य 
प्रतिभा आणि उपायांची नेटाने केलेली राबवणुक. डा. बाबासाहेब आंबेडकर यांचे 
मानवजातीला अनेक क्षेत्रांत अनमोल योगदान आहे. बाबासाहेबांची प्रज्ञा 
बहुमुखी होती. १९३४ साली रिझर्व ब्यंकेची जी स्थापना झाली ती 
अर्थशास्त्रज्ञ या नात्याने हिल्टन यंग कमिशनसमोर बाबासाहेबांनी जे 
प्रस्ताव ठेवले होते त्या आधारावरच झाली हे सहसा आपल्याला माहित&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2013/03/blog-post.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/-Shxxt6s1UU" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2013-03-30T00:27:12.220-07:00</app:edited><media:thumbnail url="http://1.bp.blogspot.com/-v61O_M2qzNE/UVL-WFBL46I/AAAAAAAAAiA/QDHdA7v89W8/s72-c/babasaheb.jpg" height="72" width="72" /><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">0</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2013/03/blog-post.html</feedburner:origLink></item><item><title>साहित्य संमेलनात धर्म नको त्याप्रमाणे जातही नको </title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/27wSvdTUwjg/blog-post_15.html</link><category>महात्मा फुले</category><category>नागनाथ कोतापल्ले.</category><category>परशुराम</category><category>जातीयवाद</category><category>अ. भा. मराठी साहित्य संमेलन</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Tue, 15 Jan 2013 10:58:18 PST</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-1938573338984223038</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;


&lt;/div&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="http://1.bp.blogspot.com/-Kqb4QpfCBh8/UPWmK9sIksI/AAAAAAAABKM/QEgNhsDh1u4/s1600/Dr.Nagnath+Kotapale+Photo.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="128" src="http://1.bp.blogspot.com/-Kqb4QpfCBh8/UPWmK9sIksI/AAAAAAAABKM/QEgNhsDh1u4/s200/Dr.Nagnath+Kotapale+Photo.jpg" width="200"&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal; line-height: 115%;"&gt;यंदाचे
साहित्य संमेलन साहित्यामुळे कमी आणि साहित्यबाह्य वादामुळे जास्त गाजले. ह. मो.
मराठे यांचा जातीय प्रचार, परशुराम, हमीद दलवाई, संमेलनातील राजकारण्यांचा सहभाग
या विषयावरून चांगलेच वाद झाडले. संमेलनाध्यक्ष नागनाथ कोतापल्ले यांनी
समारोपाच्या भाषणात ‘साहित्य संमेलनात धर्म नको’ अशी भूमिका मांडली. त्यांच्या या
भूमिकेचे सर्वत्र कौतुक होत असले तरी कोतापल्ले यांची ही भूमिका घडलेल्या
प्रकाराशी सुसंगत नव्हती. साहित्य संमेलनात परशुरामाचा जो उदो-उदो करण्यात आला
त्यासंदर्भात कोतापल्ले यांनी सदर विधान केले. परंतु परशुराम हा हिंदू धर्माचे
प्रतिक नाही. हिंदू धर्माचा उदो-उदो करण्यासाठी परशुरामाला संमेलनात घुसडले
नव्हते. तर परशुरामाच्या पौराणिक कथांच्या अनुषंगाने आपल्या जातीय जाणीवा
जपण्यासाठी आणि जातीय अहंकाराचे निखारे फुलवण्यासाठी परशुरामाचा उदो-उदो केला
गेला.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2013/01/blog-post_15.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/27wSvdTUwjg" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2013-01-15T10:58:18.629-08:00</app:edited><media:thumbnail url="http://1.bp.blogspot.com/-Kqb4QpfCBh8/UPWmK9sIksI/AAAAAAAABKM/QEgNhsDh1u4/s72-c/Dr.Nagnath+Kotapale+Photo.jpg" height="72" width="72" /><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">1</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2013/01/blog-post_15.html</feedburner:origLink></item><item><title>साहित्य संमेलनावर वादाचा ‘परशु’ </title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/2NSD0YKnrOM/blog-post_9.html</link><category>ह. मो. मराठे</category><category>परशुराम</category><category>कर्ण.</category><category>अ. भा. मराठी साहित्य संमेलन</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Wed, 09 Jan 2013 01:25:34 PST</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-5303050974656951062</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;


&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="http://3.bp.blogspot.com/-reH4_6uUt4Q/UO02nF_W9vI/AAAAAAAABJw/jpcBIHiqAK0/s1600/Parshuram.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="320" src="http://3.bp.blogspot.com/-reH4_6uUt4Q/UO02nF_W9vI/AAAAAAAABJw/jpcBIHiqAK0/s320/Parshuram.jpg" width="192"&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"&gt;साहित्य
संमेलन आणि वाद हे समीकरण काही नवे नाही. प्रत्येक साहित्य संमेलनात साहित्यबाह्य
विषयावरून वाद होतात आणि ते संमेलन इतर गोष्टींसाठीच लक्षात राहते. जो मूळ हेतू
लक्षात घेऊन या साहित्य संमेलनाचे आयोजन केले जाते तो हेतू सफल करण्याचे प्रयत्न
कितपत होतात असा प्रश्न पडल्यावाचून राहत नाही. कारण साहित्य महामंडळाचे कारभारी
आणि स्थानिक संयोजन समिती कशा प्रकारे वाद निर्माण करत असतात हे दरवर्षी आपण पाहत
आहोतच. यावेळचे साहित्य संमेलन तर अनेक कारणांनी गाजत आहे. या संमेलनातील वादाची
सुरवात झाली ती अध्यक्षीय निवडणुकीतील ह. मो. मराठे जातीयवादी प्रचाराने. ब्राम्हण
मतांचे धृविकरण आपल्या&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2013/01/blog-post_9.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/2NSD0YKnrOM" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2013-01-09T01:25:34.135-08:00</app:edited><media:thumbnail url="http://3.bp.blogspot.com/-reH4_6uUt4Q/UO02nF_W9vI/AAAAAAAABJw/jpcBIHiqAK0/s72-c/Parshuram.jpg" height="72" width="72" /><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">1</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2013/01/blog-post_9.html</feedburner:origLink></item><item><title>साहित्य संमेलनातील वाद - बाळासाहेब ठाकरे आणि हमीद दलवाई </title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/8AoMGipNabA/blog-post.html</link><category>शरद पवार</category><category>बाळासाहेब ठाकरे</category><category>हमीद दलवाई</category><category>अ. भा. मराठी साहित्य संमेलन</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Wed, 09 Jan 2013 01:16:39 PST</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-2271128557141337153</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;




&lt;br&gt;
&lt;table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"&gt;&lt;tbody&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;a href="http://4.bp.blogspot.com/-B8O4fatajyg/UO0z-5xKrfI/AAAAAAAABJU/DzF76J6hICg/s1600/balasaheb.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img border="0" height="133" src="http://4.bp.blogspot.com/-B8O4fatajyg/UO0z-5xKrfI/AAAAAAAABJU/DzF76J6hICg/s200/balasaheb.jpg" width="200"&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal; font-size: small;"&gt;बाळासाहेब ठाकरे&lt;/span&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;"&gt;
&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal; font-size: small;"&gt;यंदाचे
साहित्य संमेलन परशुरामाच्या एकाच वादापुरते मर्यादित नाही. संमेलनाच्या
व्यासपीठाला बाळासाहेब ठाकरे यांचे नाव देण्याला पुष्पा भावेंनी विरोध केल्यामुळे
वातावरण आणखीनच तापले. १९९९ च्या साहित्य संमेलनाच्या वेळी बाळासाहेब ठाकरे यांनी
साहित्यिकांची संभावना बैल अशी केली होती. त्यावेळी सर्व स्तरातून या गोष्टीचा
निषेध झाला होता. परंतु काही दिवसापूर्वी बाळासाहेबांचे निधन झाल्याने त्यांचा
सन्मान करण्यासाठी त्यांचे &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2013/01/blog-post.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/8AoMGipNabA" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2013-01-09T01:16:39.018-08:00</app:edited><media:thumbnail url="http://4.bp.blogspot.com/-B8O4fatajyg/UO0z-5xKrfI/AAAAAAAABJU/DzF76J6hICg/s72-c/balasaheb.jpg" height="72" width="72" /><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">0</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2013/01/blog-post.html</feedburner:origLink></item><item><title>75 years of ‘Annihilation of Caste- प्रा. हरी नरके यांचे भाषण </title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/LtO1tAMh2MU/blog-post_27.html</link><category>प्रा. हरी नरके</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Thu, 27 Dec 2012 01:03:30 PST</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-647676599591684811</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="http://2.bp.blogspot.com/-VXYiZGV9Eyc/UNwMYfSaXnI/AAAAAAAABJA/Ati5DbrNmaE/s1600/IMG-20121225-00012.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="150" src="http://2.bp.blogspot.com/-VXYiZGV9Eyc/UNwMYfSaXnI/AAAAAAAABJA/Ati5DbrNmaE/s200/IMG-20121225-00012.jpg" width="200"&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0in; text-align: justify;"&gt;
&lt;h3 class="post-title entry-title" itemprop="name" style="background-color: white; margin: 0px; position: relative;"&gt;
&lt;i&gt;&lt;span style="color: #333333; font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif; font-size: small;"&gt;&lt;span style="font-weight: normal;"&gt;सौजन्य: अलोक जत्राटकर,सहा.कुलसचिव,शिवाजी विद्यापिठ,कोल्हापुर&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/i&gt;&lt;/h3&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal,serif;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;"&gt;शिवाजी विद्यापीठाच्या राज्यशास्त्र विभागातर्फे नाताळच्या दिवशी एका महत्त्वपूर्ण अशा राष्ट्रीय चर्चासत्राचे आयोजन केले. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 12pt;"&gt;’75 years of ‘Annihilation of Caste’- Tracing the Journey of Caste System in India ’ &lt;/span&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;"&gt;असा या दोन दिवसीय चर्चासत्राचा विषय होता. डॉ. बाबासाहेब आंबेडकरांचे &lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 12pt;"&gt;‘Annihilation of Caste’ &lt;/span&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; font-size: 12pt;"&gt;हे
 पुस्तक १९३६ साली प्रकाशित झालं. भारतीय जातिनिर्मूलनाच्या चळवळीसाठी 
कालातीत रसद पुरवणाऱ्या या पुस्तकाची पंचाहत्तरी आणि आजच्या काळातील त्याचं
 महत्त्व,&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br&gt;
&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2012/12/blog-post_27.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/LtO1tAMh2MU" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2012-12-27T01:03:30.352-08:00</app:edited><media:thumbnail url="http://2.bp.blogspot.com/-VXYiZGV9Eyc/UNwMYfSaXnI/AAAAAAAABJA/Ati5DbrNmaE/s72-c/IMG-20121225-00012.jpg" height="72" width="72" /><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">0</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2012/12/blog-post_27.html</feedburner:origLink></item><item><title>स्त्रियांवरील वाढते अत्याचार : सामाजिक अवनतीचे लक्षण</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/4KI96ffaBJw/blog-post.html</link><category>crimes against women</category><category>dehli sex abuse</category><category>death for gangrape</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Wed, 26 Dec 2012 01:38:09 PST</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-8939338596762248160</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;br&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="http://4.bp.blogspot.com/-GU61MpZlzTg/UNrEfPa5KNI/AAAAAAAABIs/WQ6DV8CsiZY/s1600/2.jpeg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="162" src="http://4.bp.blogspot.com/-GU61MpZlzTg/UNrEfPa5KNI/AAAAAAAABIs/WQ6DV8CsiZY/s200/2.jpeg" width="200"&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal; line-height: 115%;"&gt;&lt;br&gt;&lt;/span&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal; line-height: 115%;"&gt;दिल्ली
येथे एका अभागी भगिनीवर झालेल्या सामुहिक अत्याचाराने सारा देश खडबडून जागा झाला
आणि स्त्रियांच्या सुरक्षेचा प्रश्न पुन्हा एकदा ऐरणीवर आला. दिल्लीतील त्या
मुलीवर जो प्रसंग ओढवला तो माणुसकीला काळिमा फासणारा आहे. माणसाची नैतिकता किती
खालावलेली आहे हेच या घटनेवरून दिसून येते. ती मुलगी रात्री १० च्या सुमारास
आपल्या मित्राबरोबर एका खाजगी बसमधून प्रवास करत असताना तिच्यावर पाच जणांच्या
टोळक्याने सामुहिक बलात्कार केला. त्यानंतर तिला प्रचंड शारीरिक यातना देवून
तिच्या मित्रासह बसमधून फेकून दिले. ती तरुणी आजही हॉस्पिटलमध्ये मृत्यूशी झुंज
देत आहे. तिच्यावरील अत्याचाराचे पडसाद संपूर्ण देशभर उमटले. मिडीयाने या घटनेला&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2012/12/blog-post.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/4KI96ffaBJw" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2012-12-26T01:38:09.061-08:00</app:edited><media:thumbnail url="http://4.bp.blogspot.com/-GU61MpZlzTg/UNrEfPa5KNI/AAAAAAAABIs/WQ6DV8CsiZY/s72-c/2.jpeg" height="72" width="72" /><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">4</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2012/12/blog-post.html</feedburner:origLink></item><item><title>अवैदिक गणपती : शंकर पार्वती यांचा पुत्र आणि गणांचा प्रमुख </title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/NBrP_V9QbQ0/blog-post_25.html</link><category>lord ganesh</category><category>indus civilization</category><category>hindu</category><category>shankar</category><category>hindu mythology</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Thu, 25 Oct 2012 01:20:10 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-800276032804817692</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;span style="font-family: Arial;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-size: 10pt; line-height: 115%;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;; mso-bidi-language: MR; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-language: EN-US; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;;"&gt;डॉ. आ. ह. साळुंखे &lt;/span&gt; &lt;/span&gt; 
यांनी त्यांच्या &lt;b&gt;&amp;quot;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: Arial;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-family: Arial;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ascii-font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;;"&gt;&lt;i&gt;बळीवंश&lt;/i&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&amp;quot; &lt;/b&gt;या ग्रंथात प्राचीन वैदिक ग्रंथातील काही पुरावे 
दिले आहेत. असुर व्यक्ती गणपती होत्या आणि असुर आणि शिवाचे नाते  याचे काही
 पुरावे . &lt;/span&gt;&lt;br&gt;
&lt;h3 class="post-title entry-title"&gt;
&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2011/09/blog-post.html"&gt;गणपतीचे मूळ, गणपती उत्सव आणि बहुजन समाज&lt;/a&gt;&lt;/h3&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="http://1.bp.blogspot.com/-DE8jNTorWZc/UIj1JxvSdCI/AAAAAAAABH8/vsAX22_vYbA/s1600/shiv.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="200" src="http://1.bp.blogspot.com/-DE8jNTorWZc/UIj1JxvSdCI/AAAAAAAABH8/vsAX22_vYbA/s200/shiv.JPG" width="130"&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="color: #cc0000;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"&gt;अवैदिक गणपती : शंकर पार्वती यांचा पुत्र आणि गणांचा प्रमुख &lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"&gt;गणपती
हा शंकर आणि पार्वती यांचा पुत्र आणि गणांचा प्रमुख म्हणून विख्यात आहे. शंकराचे
भक्त, सेवक आणि सैनिक असलेल्या गणांचा प्रमुख म्हणून त्याला गणपती, गणेश अशी नवे
प्राप्त झाली आहेत. गणपती हे केवळ एखाद्या व्यक्तीचे वा देवतेचे नाव आहे, या
दृष्टीने गणपतीकडे पाहण्याऐवजी &lt;b&gt;एक &lt;span style="color: #cc0000;"&gt;अत्यंत महत्वाचे पद&lt;/span&gt;&lt;/b&gt; या दृष्टीने
त्याच्याकडे पाहणे, हा खरा ऐतिहासिक दृष्टीकोन होय. &lt;b&gt;शंकर&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2012/10/blog-post_25.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/NBrP_V9QbQ0" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2012-10-25T01:20:10.630-07:00</app:edited><media:thumbnail url="http://1.bp.blogspot.com/-DE8jNTorWZc/UIj1JxvSdCI/AAAAAAAABH8/vsAX22_vYbA/s72-c/shiv.JPG" height="72" width="72" /><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">6</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2012/10/blog-post_25.html</feedburner:origLink></item><item><title>महाराजा तुकोजीराव होळकर (III) - भाग ३</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/dFgfjK5xNNQ/iii_7613.html</link><category>तुकोजीराव होळकर (III)</category><category>मिस मिलर</category><category>सत्यशोधक धायगुडे गुरुजी</category><category>डॉ.बाबासाहेब आंबेडकर.</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Sat, 04 Aug 2012 09:48:19 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-8128090786623387285</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span class="MsoIntenseEmphasis"&gt;&lt;span lang="MR" style="color: red; font-family: Mangal; line-height: 115%;"&gt;तुकोजीरावांचा आंतरधर्मीय विवाह &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="MsoIntenseEmphasis"&gt;&lt;span style="color: red; font-family: Mangal; font-style: normal; font-weight: normal; line-height: 115%;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"&gt;
&lt;br&gt;&lt;/div&gt;
&lt;table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"&gt;&lt;tbody&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;a href="http://3.bp.blogspot.com/-8INKGL5j9yA/UBwGAXxIhmI/AAAAAAAABGo/psOqoWLiYoU/s1600/Mahraja+Tukojirao+Holkar+%28+III+%29.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img border="0" height="320" src="http://3.bp.blogspot.com/-8INKGL5j9yA/UBwGAXxIhmI/AAAAAAAABGo/psOqoWLiYoU/s320/Mahraja+Tukojirao+Holkar+%28+III+%29.jpg" width="214"&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;तुकोजीराव होळकर (III)&lt;/span&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span class="MsoIntenseEmphasis"&gt;&lt;span lang="MR" style="color: black; font-family: Mangal; line-height: 115%;"&gt;बावला खून खटल्यानंतर 
१९२६ मध्ये तुकोजीराव यांनी गादी सोडली आणि युरोप-अमेरिकेकडे रवाना झाले. तिथेच
त्यांची ओळख मिस मिलर यांच्याशी झाली. ओळखीचे रुपांतर प्रेमात झाले आणि
तुकोजीरावानी मिलर यांच्याशी लग्न करायचे ठरविले. १९२८ मध्ये तुकोजीराव मिलर यांना
घेवून भारतात आहे. त्यांनी तिच्याशी रीतसर लग्न केले&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="MsoIntenseEmphasis"&gt;&lt;span lang="MR" style="color: blue; font-family: Mangal; line-height: 115%;"&gt;. मिलर यांनी हिंदू धर्म स्वीकारला. लग्नानंतर त्यांचे नाव
शर्मिष्ठादेवी असे झाले. तुकोजीराव आणि शर्मिष्ठादेवी आयुष्यभर एकत्र राहिले.
परंतु त्यांच्या लग्नाबद्दलही जाणीवपूर्वक अफवा पसरवण्याचे काम चालू आहे.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="MsoIntenseEmphasis"&gt;&lt;span lang="MR" style="color: black; font-family: Mangal; line-height: 115%;"&gt; इंटरनेट वर अनेक ब्लॉगधारकांनी बावला खून&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2012/08/iii_7613.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/dFgfjK5xNNQ" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2012-08-04T09:48:19.737-07:00</app:edited><media:thumbnail url="http://3.bp.blogspot.com/-8INKGL5j9yA/UBwGAXxIhmI/AAAAAAAABGo/psOqoWLiYoU/s72-c/Mahraja+Tukojirao+Holkar+%28+III+%29.jpg" height="72" width="72" /><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">2</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2012/08/iii_7613.html</feedburner:origLink></item><item><title>महाराजा तुकोजीराव होळकर (III) - भाग २</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/pP-UOopFDQ8/iii_4.html</link><category>तुकोजीराव होळकर (III)</category><category>tuojirao holkar III</category><category>बावला खून खटला</category><category>indor</category><category>bawla murder case</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Sat, 04 Aug 2012 09:45:13 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-3810775201924276177</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span class="MsoIntenseEmphasis"&gt;&lt;span lang="MR" style="color: red; font-family: Mangal; line-height: 115%;"&gt;                                 &lt;b&gt;बावला खून खटला &lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"&gt;
&lt;table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"&gt;&lt;tbody&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://3.bp.blogspot.com/-V8KfNYrNe70/UB1Mm0FhBII/AAAAAAAABHY/shrjRKe8SyU/s1600/Mahraja+Tukojirao+Holkar+%28+III+%29.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img border="0" height="320" src="http://3.bp.blogspot.com/-V8KfNYrNe70/UB1Mm0FhBII/AAAAAAAABHY/shrjRKe8SyU/s320/Mahraja+Tukojirao+Holkar+%28+III+%29.jpg" width="214"&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;महाराजा तुकोजीराव होळकर (III)&lt;/span&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span class="MsoIntenseEmphasis"&gt;&lt;span lang="MR" style="color: black; font-family: Mangal; line-height: 115%;"&gt;   बावला खून खटला हे तुकोजीरावाच्या आयुष्यातील
अतिशय दुर्दैवी प्रकरण होय. या प्रकरणात त्यांची खूप बदनामी झाली, त्यांना
विनाकारण मनस्ताप सोसावा लागला. शेवटपर्यंत या खून खटल्यात तुकोजीरावांचा सहभाग
असल्याचा एकही पुरावा सापडला नाही, तरी कपाळकरंट्या लोकांनी तुकोजीरावच मुख्य
आरोपी आहेत असे मानून या प्रकरणाची मांडणी केली .&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="MsoIntenseEmphasis"&gt;&lt;span style="color: black; font-family: Mangal; font-style: normal; font-weight: normal; line-height: 115%;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span class="MsoIntenseEmphasis"&gt;&lt;span lang="MR" style="color: black; font-family: Mangal; line-height: 115%;"&gt;बावला खून
खटल्याची थोडक्यात कहाणी अशी की, &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br&gt;
&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2012/08/iii_4.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/pP-UOopFDQ8" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2012-08-04T09:45:13.953-07:00</app:edited><media:thumbnail url="http://3.bp.blogspot.com/-V8KfNYrNe70/UB1Mm0FhBII/AAAAAAAABHY/shrjRKe8SyU/s72-c/Mahraja+Tukojirao+Holkar+%28+III+%29.jpg" height="72" width="72" /><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">0</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2012/08/iii_4.html</feedburner:origLink></item><item><title>महाराजा तुकोजीराव होळकर (III) - भाग १</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/UgtIywZ4FeY/iii.html</link><category>इंदूर</category><category>तुकोजीराव होळकर (III)</category><category>इंदोर संस्थान.</category><category>अहिल्याबाई होळकर</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Sat, 04 Aug 2012 09:07:15 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-1612232446781128012</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"&gt;&lt;tbody&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;a href="http://1.bp.blogspot.com/-OD9bDFk6aow/UBv-kp7IGJI/AAAAAAAABFg/seOSWp2csCw/s1600/Maharaja+Tukojirao+Holkar+III-1.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img border="0" height="200" src="http://1.bp.blogspot.com/-OD9bDFk6aow/UBv-kp7IGJI/AAAAAAAABFg/seOSWp2csCw/s200/Maharaja+Tukojirao+Holkar+III-1.jpg" width="160"&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;तुकोजीराव होळकर (III) &lt;/span&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span class="MsoIntenseEmphasis"&gt;&lt;span lang="MR" style="color: black; font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span class="MsoIntenseEmphasis"&gt;&lt;span lang="MR" style="color: black; font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;आपल्या समाजात अनेक महामानवांनी
सामाजिक सुधारणा घडवून आणल्या आहेत. त्यामध्ये विचारवंत, लेखक ज्याप्रमाणे आहेत
त्याचप्रमाणे प्रत्यक्ष सत्ता हातात असणारे राजे, महाराजे, संस्थानिक सुद्धा आहेत.
यामध्येच इंदूरचे महाराजा तुकोजीराव होळकर तृतीय यांचे नाव अग्रक्रमाने घ्यावे
लागेल. परंतु तुकोजीरावांचे सामाजिक काम समाजासमोर फारसे मांडले गेले नाही. आणि जर
कुणी &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="MsoIntenseEmphasis"&gt;&lt;span lang="MR" style="color: blue; font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;तुकोजीरावांच्या सामाजिक कार्याचा आढावा घेतलाच तर समाजात
त्यांच्याबद्दल आदरभाव निर्माण होवू नये म्हणून प्रस्थापित लेखणीबहाद्दार आणि
सनातनी लोकांनी तुकोजीरावांची एवढी बदनामी केली की त्यापुढे त्यांचे सामाजिक कार्य
झाकोळून जाईल. &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="MsoIntenseEmphasis"&gt;&lt;span lang="MR" style="color: black; font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;त्यामुळे तुकोजीरावांचे सामाजिक
कार्य समाजासमोर मांडण्याचा आणि त्यांच्यावरील आरोपांचे खरे स्वरूप दाखवण्याचा हा
लेखनप्रपंच.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2012/08/iii.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/UgtIywZ4FeY" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2012-08-04T09:07:15.623-07:00</app:edited><media:thumbnail url="http://1.bp.blogspot.com/-OD9bDFk6aow/UBv-kp7IGJI/AAAAAAAABFg/seOSWp2csCw/s72-c/Maharaja+Tukojirao+Holkar+III-1.jpg" height="72" width="72" /><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">3</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2012/08/iii.html</feedburner:origLink></item><item><title>संभाजी ब्रिगेडने विचार करावा</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/vVdAyr-wmBw/blog-post_3.html</link><category>वाघ्या कुत्रा</category><category>vaghya kutra.</category><category>संभाजी ब्रिगेड</category><category>बदनामी</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Fri, 03 Aug 2012 00:50:59 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-2824329354082442183</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;div&gt;

&lt;/div&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="http://2.bp.blogspot.com/-y2ryxL8--qU/UBuCCaIC_YI/AAAAAAAABFI/O1VDM1_NKQM/s1600/sambhaji+brigade.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="76" src="http://2.bp.blogspot.com/-y2ryxL8--qU/UBuCCaIC_YI/AAAAAAAABFI/O1VDM1_NKQM/s320/sambhaji+brigade.JPG" width="320"&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;h3 class="post-title entry-title" style="text-align: justify;"&gt;
&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2012/08/blog-post.html"&gt;वाघ्याला हटवण्याची संभाजी ब्रिगेडची कृती फुले-शाहू-आंबेडकरवादास घातक&lt;/a&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin;"&gt; या लेखाचा उद्देश संभाजी ब्रिगेडची बदनामी करणे नाही हे लेख संपूर्ण
वाचल्यानंतर लक्षात येईल. मी स्वतः संभाजी ब्रिगेडबरोबर काम केले आहे. त्यामुळे
त्यांची कार्यपद्धती मला माहित आहे. त्यांच्या कार्याने विचाराने प्रभावित होवून
मी त्यांच्याबरोबर काम केले आहे. प्रश्न केवळ ब्रिगेडचा नाही. कोणतीही बहुजनवादी&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"&gt;, &lt;/span&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin;"&gt;पुरोगामी संघटना या माझ्यासाठी आदरणीय
आहेत. वेळोवेळी अशा सर्व संघटनांमध्ये मी काम करीत आलो आहे. परंतु ब्रिगेड आणि
त्यांच्या कार्यकर्त्यांचा एक प्रॉब्लेम आहे. तो म्हणजे ते&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt;&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2012/08/blog-post_3.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/vVdAyr-wmBw" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2012-08-03T00:50:59.540-07:00</app:edited><media:thumbnail url="http://2.bp.blogspot.com/-y2ryxL8--qU/UBuCCaIC_YI/AAAAAAAABFI/O1VDM1_NKQM/s72-c/sambhaji+brigade.JPG" height="72" width="72" /><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">0</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2012/08/blog-post_3.html</feedburner:origLink></item><item><title>वाघ्याला हटवण्याची संभाजी ब्रिगेडची कृती फुले-शाहू-आंबेडकरवादास घातक</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/J6bsa5fh970/blog-post.html</link><category>वाघ्या कुत्रा</category><category>धनगर समाज</category><category>रायगड.waghya</category><category>संभाजी ब्रिगेड</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Wed, 15 Aug 2012 02:13:26 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-4013118432173901973</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"&gt;
&lt;br&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="http://4.bp.blogspot.com/-rUwEyvj_0ws/UBoyodES4FI/AAAAAAAABEw/7I-j63URERI/s1600/waghya.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="200" src="http://4.bp.blogspot.com/-rUwEyvj_0ws/UBoyodES4FI/AAAAAAAABEw/7I-j63URERI/s200/waghya.JPG" width="163"&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal; font-size: 12pt; line-height: 115%;"&gt;अखेर रायगडवरील
बहुचर्चित वाघ्या कुत्र्याचा पुतळा संभाजी ब्रिगेडच्या कार्यकर्त्यांनी हटवला.
गेले अनेक दिवस वाघ्या कुत्र्याच्या प्रश्नावरून उलट-सुलट चर्चा चालू होती. दादोजी
कोंडदेव यांचा पुतळा काढल्यानंतर संभाजी ब्रिगेडने आक्रमक भूमिका घेत रायगडवरील
वाघ्या कुत्र्याचा पुतळा काढण्यासाठी जोरदार आंदोलन उभे केले होते. &lt;span style="color: red;"&gt;वाघ्याचा पुतळा शिवरायांच्या एका महाराणीच्या समाधीवर
ब्राम्हणांनी जाणीवपूर्वक उभा केला आहे. त्यामुळे छत्रपती शिवराय आणि त्यांच्या
महाराणी यांची बदनामी करणाऱ्या या कुत्र्याचा पुतळा रायगडवरून काढून टाकावा अशी
संभाजी ब्रिगेडची भूमिका होती.&lt;/span&gt; &lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2011/01/blog-post_21.html" target="_blank"&gt;(संभाजी ब्रिगेडच्या सविस्तर भूमिकेसाठीक्लिक करा.)&lt;/a&gt; परंतु &lt;span style="color: blue;"&gt;रायगडवरील शिवस्मारकाला इंदूरचे महाराजा
तुकोजीराव होळकर तृतीय यांनी आर्थिक मदत केली असल्याने धनगर समाजाचा वाघ्याचा
पुतळा काढण्याला विरोध होता. महाराजा तुकोजीराव होळकर तृतीय यांच्या देणगीतून
वाघ्याचा पुतळा रायगडावर उभा करण्यात आला.&lt;/span&gt; (त्यासाठी होळकरांच्या
कुत्र्याची दंतकथाही निर्माण करण्यात आली.) &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2012/08/blog-post.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/J6bsa5fh970" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2012-08-15T02:13:26.566-07:00</app:edited><media:thumbnail url="http://4.bp.blogspot.com/-rUwEyvj_0ws/UBoyodES4FI/AAAAAAAABEw/7I-j63URERI/s72-c/waghya.JPG" height="72" width="72" /><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">11</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2012/08/blog-post.html</feedburner:origLink></item><item><title>राजर्षी शाहू महाराज :लोक कल्याणकारी राजा</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/Yzt7k4kGROY/blog-post.html</link><category>bahujan</category><category>shahu maharaj</category><category>reservation</category><category>satyashodhak samaj</category><category>mahatma fule</category><category>kolhapur sansthan</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Sun, 24 Jun 2012 03:25:14 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-1307014967203496108</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;br&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="text-align: center;"&gt;
&lt;br&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="http://4.bp.blogspot.com/-wg_bnIGP1Cs/T-bp3vSiZnI/AAAAAAAABDw/ZjP168Xvjew/s1600/shahu+maharaj.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="320" src="http://4.bp.blogspot.com/-wg_bnIGP1Cs/T-bp3vSiZnI/AAAAAAAABDw/ZjP168Xvjew/s320/shahu+maharaj.jpg" width="229"&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="text-align: center; text-indent: 0.5in;"&gt;
&lt;span lang="MR" style="font-family: Kokila; line-height: 115%;"&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;&lt;i&gt; &amp;quot;सर्वसामान्य बहुजन समाजाला गुलामगिरीच्या दलदलीतून
बाहेर काढून स्वाभिमानाचे नवे जीवन देणाऱ्या काही मोजक्या समाजसुधारकांमध्ये
राजर्षी शाहूंचा समावेश होतो. राजर्षी शाहू आणि इतर समाज सुधारक यांच्यात महत्वाचा
फरक म्हणजे राजर्षी शाहुंकडे राजसत्ता होती. त्याआधारे ते बहुजन समाजाच्या हिताचे
निर्णय राबवू शकत होते.त्यासाठी त्यांना दुसऱ्यांची मनधरणी करावी लागली
नाही.राजर्षी शाहू हे प्रजावत्सल, दलितबंधू, समतेचे पुरस्कर्ते आणि निधड्या छातीचे
कर्ते समाजसुधारक होते.&amp;quot;&lt;/i&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: &amp;#39;Kruti Dev 703&amp;#39;; line-height: 115%;"&gt;&lt;o:p&gt;&lt;/o:p&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: .5in;"&gt;
&lt;span lang="MR" style="font-family: Kokila; line-height: 115%;"&gt;शाहू राजांचा जन्म २६ जून १८७४ रोजी कोल्हापूर
जिल्ह्यातील कागल या गावी झाला. त्यांच्या वडिलांचे नाव जयसिंगराव व आईचे नाव
राधाबाई होते. शाहूंचे बालपणीचे नाव यशवंतराव होते. १७ मार्च १८८४ रोजी शाहूंचे
दत्तकविधान व राज्यारोहण झाले. यशवंतरावाचे दत्तकविधानानंतर ‘शाहू महाराज’ असे
नामकरण झाले. शाहूंनी आपल्या आयुष्यात जातीभेद निर्मुलन, अस्पृश्यता निवारण,
स्त्रियांचा उद्धार, बहुजनांचा शैक्षणिक विकास, औद्योगिक प्रगती, शेतीचा विकास,
धरणे, रस्ते ई. क्षेत्रात मोलाची कामगिरी बजावली. आपली राजसत्ता खऱ्या अर्थाने
उपेक्षित, वंचित समाजासाठी वापरली. त्यामुळे शाहू हे लोकांचे राजे झाले.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2012/06/blog-post.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/Yzt7k4kGROY" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2012-06-24T03:25:14.298-07:00</app:edited><media:thumbnail url="http://4.bp.blogspot.com/-wg_bnIGP1Cs/T-bp3vSiZnI/AAAAAAAABDw/ZjP168Xvjew/s72-c/shahu+maharaj.jpg" height="72" width="72" /><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">3</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2012/06/blog-post.html</feedburner:origLink></item><item><title>''ओबीसी चळवळीच्या संघर्ष वाटा''- भाग 4</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/6kix6XIC1Uo/4.html</link><category>janta dal</category><category>obc movement</category><category>shrawan deore</category><category>RSS</category><category>cast system</category><category>congress</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Sun, 24 Jun 2012 03:11:12 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-1824043837991895359</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;br&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: .25in;"&gt;
&lt;span lang="HI" style="font-family: Mangal;"&gt;1990 ला &lt;/span&gt;RSS-BJP
&lt;span lang="HI" style="font-family: Mangal;"&gt;ने पुन्हा अशाच षडयंत्राची रचना केली. परंतू ब्राम्हणी व अब्राम्हणी या दोन्ही
शत्रूंनी एकमेकांचा मागचा अनुभव पाहता, &lt;/span&gt;RSS-BJP &lt;span lang="HI" style="font-family: Mangal;"&gt;चे नेते जसे हुशार
झाले होते तसे ओबीसी नेतेही सतर्क व सावध झाले होते. &lt;/span&gt;1989&lt;span lang="HI" style="font-family: Mangal;"&gt;चा जनता दल व 1977
चा जनता पक्ष यांच्यात बराच मुलभूत फरक होता. परिस्थितीही आमूलाग्र बदललेली होती.
यावेळी &lt;/span&gt;RSS-BJP&lt;span lang="HI" style="font-family: Mangal;"&gt; ने संभाव्य मंडलविरोधी लढ्याची तयारी खूप
आधीपासूनच सुरु केलेली होती. त्यांनी आपल्या पक्षात ओबीसी जातीतून भरपूर &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2012/06/4.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/6kix6XIC1Uo" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2012-06-24T03:11:12.931-07:00</app:edited><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">0</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2012/06/4.html</feedburner:origLink></item><item><title>''ओबीसी चळवळीच्या संघर्ष वाटा''- भाग 3</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/_Ao8sAepnFU/3.html</link><category>Sharad yadav</category><category>mulayam</category><category>obc movement</category><category>shrawan deore</category><category>RSS</category><category>laluprasad</category><category>Lohiya</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Sat, 16 Jun 2012 02:45:08 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-1283829935974097598</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;a href="http://4.bp.blogspot.com/-5QZQRLNKdT8/T9xTLkJCCYI/AAAAAAAABDQ/Juf0T6UMiEw/s1600/periyar.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="200" src="http://4.bp.blogspot.com/-5QZQRLNKdT8/T9xTLkJCCYI/AAAAAAAABDQ/Juf0T6UMiEw/s200/periyar.jpg" width="168"&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 0.25in;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: Mangal;"&gt;आतापर्यंत आपण प्रस्थापित
कॉंग्रेसधर्मी पक्षांमधील ओबीसी नेत्यांबाबत चर्चा करीत होतो. आता आपण मूळ ओबीसी
चळवळीतून निर्माण झालेल्या ओबीसी नेत्यांबाबत विचार करु या! तात्यासाहेब महात्मा
जोतीराव फुले यांच्या जातीअंतक सत्यशोधक चळवळ ब्राम्हण-मराठा युतीने दडपून टाकताच
तीने एकीकडे तामीळनाडूत तर दुसरीकडे बिहारात मूळ धरले. तामीळनाडूत पेरियार ई.
व्ही. रामास्वामी&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2012/06/3.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/_Ao8sAepnFU" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2012-06-16T02:45:08.599-07:00</app:edited><media:thumbnail url="http://4.bp.blogspot.com/-5QZQRLNKdT8/T9xTLkJCCYI/AAAAAAAABDQ/Juf0T6UMiEw/s72-c/periyar.jpg" height="72" width="72" /><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">1</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2012/06/3.html</feedburner:origLink></item><item><title>''ओबीसी चळवळीच्या संघर्ष वाटा''- भाग 2</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/QHOGTr5NYgY/2.html</link><category>gopinath munde</category><category>v p sing</category><category>obc movement</category><category>shrawan deore</category><category>RSS</category><category>Babari Mashid</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Sat, 16 Jun 2012 02:44:43 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-6641345942693827521</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span style="font-family: Gangal5;"&gt;&lt;span style="-moz-font-feature-settings: normal; -moz-font-language-override: normal; font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;; font-size-adjust: none; font-stretch: normal; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: normal;"&gt;                &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;b&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal;"&gt;जर जातीव्यवस्था
वर्गव्यवस्थेप्रमाणे खूली राहीली असती तर &lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;b&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: Mangal;"&gt;आज &lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;b&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal;"&gt;ओबीसी नेतेपदी मुंडे-भूजबळांच्याऐवजी
जोशी-कुलकर्णी दिसले असते.&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal;"&gt; बाबरी मशिद पाड&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: Mangal;"&gt;ण्यासाठी जुंपलेल्या या&lt;/span&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal;"&gt; हिंदू नेत्यांवर ओबीसी
नेतृत्वाची झूल का टाकण्यात आली? ते &lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: Mangal;"&gt; पुढीलप्रमाने समजून
&lt;/span&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal;"&gt;घेता येईल &lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: Mangal;"&gt;----&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9pt;"&gt;
&lt;br&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"&gt;
&lt;a href="http://1.bp.blogspot.com/-qVfYPeNqFLc/T9nPSBgT95I/AAAAAAAABCs/LzwbZINrFVU/s1600/babri_masjid_demolition_20050228.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="200" src="http://1.bp.blogspot.com/-qVfYPeNqFLc/T9nPSBgT95I/AAAAAAAABCs/LzwbZINrFVU/s200/babri_masjid_demolition_20050228.jpg" width="198"&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9pt;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: Mangal;"&gt;व्हि. पी. सींग सरकार व
बाबरी मशिद पाडतांना मंडल आयोगाचा क्रांतीकारक सामाजिक व राजकीय गाभा बर्‍याच
प्रमाणात गाडला गेल्यानंतर ओबीसी जातीतील या हिंदू नेत्यांचे एक काम संपलेले होते.
आर्थिक व राजकीय उठाव कायमचे उखडून टाकता येतात, सामाजिक असंतोष मात्र&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2012/06/2.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/QHOGTr5NYgY" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2012-06-16T02:44:43.729-07:00</app:edited><media:thumbnail url="http://1.bp.blogspot.com/-qVfYPeNqFLc/T9nPSBgT95I/AAAAAAAABCs/LzwbZINrFVU/s72-c/babri_masjid_demolition_20050228.jpg" height="72" width="72" /><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">6</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2012/06/2.html</feedburner:origLink></item><item><title>''ओबीसी चळवळीच्या संघर्ष वाटा''- भाग 1</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/ctkZijdtVCo/normal-0-false-false-false-en-us-x-none.html</link><category>obc movement</category><category>fidel castro</category><category>shrawan deore</category><category>RSS</category><category>congress</category><category>chhagan bhujbal</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Thu, 14 Jun 2012 04:50:04 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-5282276929593509886</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;br&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="margin-left: 9pt; text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;b style="color: blue;"&gt;&lt;span style="font-family: GANGAL1;"&gt;  लेखक- प्रा. श्रावण देवरे   &lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: Mangal;"&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt; &lt;/span&gt;               &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: Gangal5;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="margin-left: 9pt; text-align: justify;"&gt;
&lt;br&gt;&lt;/div&gt;
&lt;table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"&gt;&lt;tbody&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://2.bp.blogspot.com/-2109_ztk-lE/T9burlLNcvI/AAAAAAAABCY/ILVvoP20PSA/s1600/shrawan+deore.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img border="0" height="112" src="http://2.bp.blogspot.com/-2109_ztk-lE/T9burlLNcvI/AAAAAAAABCY/ILVvoP20PSA/s200/shrawan+deore.jpg" width="200"&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr style="color: blue;"&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: Mangal;"&gt;प्रा. श्रावण  देवरे&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="margin-left: 9pt; text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;&lt;span style="font-family: &amp;quot;Arial&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;;"&gt;&amp;#39;&amp;#39;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;&lt;span lang="AR-SA" style="font-family: Mangal;"&gt;ओबीसी चळवळीच्या संघर्ष वाटा&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;span style="color: red; font-family: &amp;quot;Arial&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;;"&gt;&amp;#39;&amp;#39;  &lt;/span&gt;&lt;span lang="AR-SA" style="color: red; font-family: Mangal;"&gt;हे पुस्तक &lt;/span&gt;&lt;span style="color: red; font-family: &amp;quot;Arial&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;;"&gt;6 &lt;/span&gt;&lt;span lang="AR-SA" style="color: #274e13; font-family: Mangal;"&gt;महिन्यापुर्वीच लिहुन तयार आहे.
आर्थिक स्थिती बरी असलेल्या ओबीसी नेत्यांना व कार्यकर्त्यांना पुस्तक छपाईसाठी
आर्थिक मदतीची विनंती केली. परंतू फारसा चांगला अनुभव नाही. ईलेक्शनची हौस भागविन्यासाठी आमचे  ओबीसी
 &lt;/span&gt;&lt;span style="color: #274e13; font-family: &amp;quot;Arial&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;;"&gt;3/4 &lt;/span&gt;&lt;span lang="AR-SA" style="color: black; font-family: Mangal;"&gt;&lt;span style="color: #274e13;"&gt;लाख रुपये सहज उडवुन टाकतात. परंतू चळवळीला मार्गदर्शक ठरणारे
पुस्तक छपाईसाठी त्यांच्याकडे पैसे नाहीत.&lt;/span&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="color: black; font-family: &amp;quot;Arial&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="margin-left: 9pt; text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;i style="color: blue;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span lang="AR-SA" style="font-family: Mangal;"&gt;या पुस्तकातील एक लेख आपल्या सह्याद्री बाणा&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: Mangal;"&gt;च्या वाचकांसाठी----------&lt;/span&gt;&lt;span lang="AR-SA" style="font-family: Mangal;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/i&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2012/06/normal-0-false-false-false-en-us-x-none.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/ctkZijdtVCo" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2012-06-14T04:50:04.137-07:00</app:edited><media:thumbnail url="http://2.bp.blogspot.com/-2109_ztk-lE/T9burlLNcvI/AAAAAAAABCY/ILVvoP20PSA/s72-c/shrawan+deore.jpg" height="72" width="72" /><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">2</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2012/06/normal-0-false-false-false-en-us-x-none.html</feedburner:origLink></item><item><title>पल्लवी रेणके : चळवळीतल्या सर्वांची लाडकी लेक</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/_HBXKOYqGkI/blog-post.html</link><category>बाळकृष्ण रेणके</category><category>रेणके आयोग</category><category>लोकधारा</category><category>पल्लवी रेणके</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Fri, 06 Apr 2012 07:55:40 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-6811796967616492525</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 0px; margin-right: 0px; text-align: left;"&gt;&lt;tbody&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://2.bp.blogspot.com/-57nC8l46kZw/T37_eGSH3OI/AAAAAAAAA8U/bF4f5es_Now/s1600/pallavi+renke+2.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img alt="भटक्या-विमुक्तांचे नेते" border="0" src="http://2.bp.blogspot.com/-57nC8l46kZw/T37_eGSH3OI/AAAAAAAAA8U/bF4f5es_Now/s1600/pallavi+renke+2.jpg" title="पल्लवी रेणके"&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;b&gt;पल्लवी
 रेणके&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span style="color: #990000;"&gt;फुले-आंबेडकरी तत्त्वज्ञानाशी आणि ध्येयवादाशी पक्की नाळ जुळलेली पल्लवी 
गेलं दशकभर भटक्याविमुक्तांच्या चळवळीसाठी पूर्णवेळ आणि विना मानधन झटत 
आहे. तिच्या डोळ्यापुढे व्यवस्था परिवर्तनाचं आणि जात, वर्ग, लिंगभेद 
निर्मुलनाचं स्वच्छ संकल्पचित्र आहे... सामाजिक कार्यकर्ती असलेल्या &lt;/span&gt;&lt;b style="color: #990000;"&gt;पल्लवी
 रेणके&lt;/b&gt;&lt;span style="color: #990000;"&gt;बद्दल सांगत आहेत तिचे वडील, भटक्या-विमुक्तांचे नेते &lt;/span&gt;&lt;b style="color: #990000;"&gt;बाळकृष्ण 
रेणके&lt;/b&gt;&lt;span style="color: #990000;"&gt;. &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2012/04/blog-post.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/_HBXKOYqGkI" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2012-04-06T07:55:40.264-07:00</app:edited><media:thumbnail url="http://2.bp.blogspot.com/-57nC8l46kZw/T37_eGSH3OI/AAAAAAAAA8U/bF4f5es_Now/s72-c/pallavi+renke+2.jpg" height="72" width="72" /><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">23</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2012/04/blog-post.html</feedburner:origLink></item><item><title>विचारवंत कलावंत : निळूभाऊ फुले</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/EuZsxktbup0/blog-post_31.html</link><category>निळूभाऊ फुले</category><category>राष्ट्रसेवा दल</category><category>अंनिस</category><category>विजय चोरमारे</category><category>मराठी चित्रपट</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Sat, 31 Mar 2012 20:41:31 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-2307720313636037602</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;


&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="line-height: normal; text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;b style="color: #990000;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;महाराष्ट्रात अनेक
मोठे कलावंत होऊन गेले&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;b style="color: #990000;"&gt;&lt;span style="font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;, &lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;b style="color: #990000;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;पण दुर्गमातल्या&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;b style="color: #990000;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;b style="color: #990000;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;दुर्गम खेडय़ापर्यंत आणि तिथल्या शेवटच्या
माणसापर्यंत पोहोचलेली जी काही&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;b style="color: #990000;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;b style="color: #990000;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;मोजकी नावे असतील&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;b style="color: #990000;"&gt;&lt;span style="font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;, &lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;b style="color: #990000;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;त्यात निळू फुले यांचे नाव अग्रक्रमाने येते.&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;b style="color: #990000;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;b style="color: #990000;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;चित्रपटसृष्टीपुरती तुलना करायची तर फक्त
दादा कोंडके आणि अशोक सराफ यांची&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;b style="color: #990000;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;b style="color: #990000;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;लोकप्रियता निळूभाऊंच्या जवळपास पोहोचते. त्यातही पुन्हा हे
दोघे फक्त&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;b style="color: #990000;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;b&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;&lt;span style="color: #990000;"&gt;लोकप्रियतेच्या बाबतीत निळूभाऊंच्या
जवळपास जातात.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2012/03/blog-post_31.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/EuZsxktbup0" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2012-03-31T20:41:31.167-07:00</app:edited><media:thumbnail url="http://4.bp.blogspot.com/-M5VkE04MDHA/T3fKmm21b_I/AAAAAAAAA6s/daq2X4hSxAI/s72-c/phule1.jpg" height="72" width="72" /><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">11</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2012/03/blog-post_31.html</feedburner:origLink></item><item><title>मुत्सद्दी महानायक मल्हारराव होळकर !</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/Pum1VXL9kCo/blog-post_18.html</link><category>holkar dynasty</category><category>malharrao holkar</category><category>maratha empire</category><category>मल्हारराव होळकर</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Sun, 18 Mar 2012 10:19:17 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-8920510452757849705</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"&gt;&lt;tbody&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://3.bp.blogspot.com/-hSMoqLOUY5A/T2YYkQgdVFI/AAAAAAAAA4c/0iw3lvf5U8Y/s1600/Maharaja+Malharrao+Holkar,+Pratham.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img border="0" height="129" src="http://3.bp.blogspot.com/-hSMoqLOUY5A/T2YYkQgdVFI/AAAAAAAAA4c/0iw3lvf5U8Y/s200/Maharaja+Malharrao+Holkar,+Pratham.JPG" width="200" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;b style="color: #cc0000;"&gt;दैनिक लोकमत &lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/Pum1VXL9kCo" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2012-03-18T10:19:17.962-07:00</app:edited><media:thumbnail url="http://3.bp.blogspot.com/-hSMoqLOUY5A/T2YYkQgdVFI/AAAAAAAAA4c/0iw3lvf5U8Y/s72-c/Maharaja+Malharrao+Holkar,+Pratham.JPG" height="72" width="72" /><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">1</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2012/03/blog-post_18.html</feedburner:origLink></item><item><title>'आंबेडकर' समजून घ्या!</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/YRxAz5VYAYg/blog-post_17.html</link><category>डॉ. बाबासाहेब आंबेडकर</category><category>महामानव</category><category>डॉ. भालचंद्र मुणगेकर</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Sat, 17 Mar 2012 09:10:39 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-7389343496041874969</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="post-header" style="text-align: justify;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span class=" fbUnderline" style="color: blue;"&gt;&lt;b&gt;&lt;u&gt;डॉ. भालचंद्र मुणगेकर&lt;/u&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;br&gt;
&lt;/span&gt;&lt;br&gt;
&lt;table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"&gt;&lt;tbody&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://3.bp.blogspot.com/-iRM4_JX6l_M/T2S12G8CgcI/AAAAAAAAA4Q/dVhI_wyByxk/s1600/ambedkar12.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img border="0" height="200" src="http://3.bp.blogspot.com/-iRM4_JX6l_M/T2S12G8CgcI/AAAAAAAAA4Q/dVhI_wyByxk/s200/ambedkar12.jpg" width="162"&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;डॉ. बाबासाहेब आंबेडकर &lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;
आधुनिक भारताच्या जडणघडणीमध्ये डॉ. बाबासाहेब आंबेडकर यांचे योगदान 
ऐतिहासिक स्वरूपाचे आहे. मात्र असे असूनही आपल्या एकूणच सार्वजनिक जीवनात 
त्यांचे हे ऐतिहासिक योगदान ध्यानात घेतले जात नाही, ही या देशाची एक फार 
मोठी शोकांतिका आहे. डॉ. आंबेडकरांच्या उत्तुंग व्यक्तिमत्त्वाचे विविध 
पैलू पाहिले की कुणीही आश्चर्याने थक्क व्हावे.&lt;/span&gt;&lt;br&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;
&lt;/span&gt;&lt;br&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;
अमेरिकेतील विश्वविख्यात कोलंबिया विद्यापीठ आणि इंग्लंडमधील लंडन 
विद्यापीठ (सध्याचे लंडन स्कूल ऑफ इकॉनॉमिक्स) या दोन विद्यापीठांच्या 
अनुक्रमे पीएच. डी. आणि डी. एस्सी. या पदव्या घेतलेला एक श्रेष्ठ 
अर्थशास्त्रज्ञ; &amp;#39;मूकनायक&amp;#39; आणि &amp;#39;बहिष्कृत भारत&amp;#39;चे झुंजार संपादक;&lt;/span&gt;&lt;br&gt;
&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2012/03/blog-post_17.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/YRxAz5VYAYg" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2012-03-17T09:10:39.156-07:00</app:edited><media:thumbnail url="http://3.bp.blogspot.com/-iRM4_JX6l_M/T2S12G8CgcI/AAAAAAAAA4Q/dVhI_wyByxk/s72-c/ambedkar12.jpg" height="72" width="72" /><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">13</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2012/03/blog-post_17.html</feedburner:origLink></item><item><title>जातीअंतासाठी आंतरजातीय विवाह आवश्यक</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/M2Kr3EQP87k/blog-post_07.html</link><category>आंतरजातीय विवाह</category><category>आशा शिंदे</category><category>Honour Killing</category><category>जातीयवाद</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Fri, 09 Mar 2012 06:30:49 PST</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-3980662048879298793</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="color: #990000; text-align: justify;"&gt;
&lt;i&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;पु&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;रोगामी महाराष्ट्रात
प्रत्येक सामाजिक चळवळीमध्ये अग्रेसर असणारा सातारा जिल्हा. या सातारा जिल्ह्यातील
औंध या गावी माणुसकीला काळीमा फासणारी &lt;a href="http://www.google.co.in/url?sa=t&amp;amp;rct=j&amp;amp;q=&amp;amp;esrc=s&amp;amp;source=web&amp;amp;cd=7&amp;amp;cts=1331233719551&amp;amp;ved=0CGUQFjAG&amp;amp;url=http%3A%2F%2Fwww.nnilive.com%2F2010-10-12-09-53-22%2F7988-2012-02-22-10-06-23.html&amp;amp;ei=pRNaT71cysqsB-iPgaUM&amp;amp;usg=AFQjCNGNNQ9VklwlmUi4Q5Hn5Hqc19yT5A&amp;amp;sig2=XsIoR5cPuXoazO9CkTLszQ" target="_blank"&gt;‘ऑनर किलिंग’&lt;/a&gt; ची घटना घडली. या गावातील आशा
शिंदे ही उच्चशिक्षित तरुणी. साताऱ्याच्या सोशल सायन्स कॉलेजमधून तिने एम. एस.
डब्ल्यू. केले होते. पुण्यातील एका नामांकित कंपनीत ती कार्यरत होती. विचाराने
आधुनिक. जात-पात या गोष्टी गौण आहेत असे तीचे मत. ती एका परजातीतील मुलाच्या
प्रेमात पडली&lt;/span&gt;. &lt;/span&gt;&lt;/i&gt;&lt;br&gt;
&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2012/03/blog-post_07.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/M2Kr3EQP87k" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2012-03-09T06:30:49.323-08:00</app:edited><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">3</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2012/03/blog-post_07.html</feedburner:origLink></item><item><title>आद्य महिला स्वातंत्र्य सेनानी भीमाबाई होळकर !</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/ea0yELvRaKQ/blog-post.html</link><category>yashwantrao holkar</category><category>holkar dynasty</category><category>bhimabai holkar</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Wed, 07 Mar 2012 06:04:54 PST</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-2217418859570247085</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;b&gt;जा&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;गतीक पातळीच्या इतिहाससंशोधकांनी आद्य महिला स्वातंत्र्य सेनानीचा सन्मान
 दिलेल्या भीमाबाई होळकरांना आमच्या इतिहासाने मात्र काळाच्या कालकुपीत दफन
 करुन ठेवले आहे, हे एक दुर्दैवच आहे. आज जागतीक महिला दिनाच्या निमित्ताने
 अठराव्या शतकात शिक्षित असलेली, परंपरेच्या जोखडाखाली न वाढवली गेलेली, 
पिता यशवंतराव होळकरांच्या पावलावर पाउल ठेवत ब्रिटिशांशी सर्वकश युद्ध 
पुकारणारी ही महान वीरांगना. &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2012/03/blog-post.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/ea0yELvRaKQ" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2012-03-07T06:04:54.817-08:00</app:edited><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">2</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2012/03/blog-post.html</feedburner:origLink></item><item><title>बहुजन समाज आत्मपरीक्षण करणार का?</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/3rEmXy4FLyw/blog-post_25.html</link><category>बहुजन समाज</category><category>महावीर सांगलीकर</category><category>संकलन</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Fri, 02 Mar 2012 07:43:41 PST</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-6670532125698071292</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span style="font-style: italic; font-weight: bold;"&gt;&lt;span style="color: #cc0000;"&gt;हा लेख बहुजनांच्या विरोधात किंवा ब्राम्हणांच्या बाजूने नाही. बहुजनांनी आत्मपरीक्षण करावे या एकाच हेतूने तो लिहिला आहे.&lt;/span&gt; - &lt;a href="http://mahavichar.blogspot.in/" target="_blank"&gt;महावीर सांगलीकर.&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;br&gt;&lt;br&gt;&lt;span style="color: #cc0000;"&gt;स्वत:ला
 बहुजन समजणा-या प्रत्येकाने आता आत्मपरीक्षण करण्याची वेळ आली आहे&lt;/span&gt;. पहिली 
गोष्ट म्हणजे भारतात बहुजन नावाचा कोणताही समाज अस्तित्वात नाही. जशी 
हिन्दू या शब्दाची व्याख्या नाही, तशीच बहुजन या शब्दाचीही व्याख्या नाही. 
ब्राम्हण सोडून बाकी सगळे बहुजन ही बहुजन या शब्दाची व्याख्या होवू शकत 
नाही&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2012/02/blog-post_25.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/3rEmXy4FLyw" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2012-03-02T07:43:41.186-08:00</app:edited><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">66</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2012/02/blog-post_25.html</feedburner:origLink></item><item><title>स्वतंत्र पुरोगामी भूमिका घेणे म्हणजे ब्राह्मणद्वेष का ?</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/kX876nFcjGw/blog-post_21.html</link><category>ब्राम्हण</category><category>छ. शिवाजी महाराज</category><category>चिकित्सा</category><category>ब्राह्मणद्वेष</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Tue, 21 Feb 2012 10:41:03 PST</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-2405941825482239753</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span style="color: #990000;"&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/" target="_blank"&gt;सह्याद्री बाणा&lt;/a&gt;वर लिखाण करताना एक आरोप नेहमीच होत आला आहे तो म्हणजे ब्राह्मणद्वेष. तुम्ही ब्राम्हणांचा द्वेष करता असे मला अनेक ब्राम्हण  म्हणतात. पण मी कसा ब्राह्मणद्वेष करतो ते मात्र सांगत नाही. मला आश्चर्य वाटते की मी इतकी संयमी मांडणी करूनही हे लोक नेहमी तेच-तेच आरोप करून लोकांची दिशाभूल करण्याचा प्रयत्न करतात. माझ्यावर ब्राम्हणद्वेषाचा आरोप करणाऱ्या लोकांना मी एका प्रतिक्रीयेद्वारे उत्तर दिले आहे. ती प्रतिक्रिया पुढीलप्रमाणे- &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2012/02/blog-post_21.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/kX876nFcjGw" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2012-02-21T10:41:03.637-08:00</app:edited><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">54</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2012/02/blog-post_21.html</feedburner:origLink></item><item><title>बुद्ध धम्म , वादविवाद: काल आज आणि उद्या</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/DP3Nwy8r8mI/blog-post_11.html</link><category>बौद्ध धम्म</category><category>चळवळ</category><category>गौतम बुद्ध</category><category>सम्राट अशोक</category><category>धर्म</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Sat, 11 Feb 2012 09:27:47 PST</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-6624821972819776022</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="http://1.bp.blogspot.com/-D9Ri8h-sOSM/TzakEEQ1FQI/AAAAAAAAA14/-aEbos8Zuak/s1600/got.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" src="http://1.bp.blogspot.com/-D9Ri8h-sOSM/TzakEEQ1FQI/AAAAAAAAA14/-aEbos8Zuak/s1600/got.JPG"&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;h6 class="uiStreamMessage" data-ft="{&amp;amp;quot;type&amp;amp;quot;:1}" style="font-weight: normal; text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span class="messageBody" data-ft="{&amp;amp;quot;type&amp;amp;quot;:3}"&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;प्राचीन
 काळी बौद्ध भिक्खुंमध्ये धम्मा विषयी वादविवाद निर्माण होत असत , काही 
तत्व, आचार विचार विषयी मतभिन्नता निर्माण होत असे तेव्हा ते वाद 
मिटविण्यासाठी धम्म संगीतीचे आयोजन करण्यात येत असे. या संगीति अनेक महिने,
 वर्ष चालत असत.  बुद्धांच्या महापरिनिर्वाणा नंतर चार महिन्या 
नंतर प्रथम धम्म संगीतीचे आयोजन शिशुनाग वंशातील राजा &amp;#39;अजातशत्रू&amp;#39; यांनी 
राजगृह येथे केले होते. स्थविर उपाली आणि बुद्धांचा आवडता शिष्य आनंद यांची
 या संगीतीसाठी प्रमुख पदी निवड करण्यात आली होती. ही संगीति  सात महिने 
चालली. मानवाच्या कल्याणासाठी भदंत आनंद यांच्या मार्गदर्शना खाली बुद्ध 
तत्व प्रणाली तयार करण्यात आली. &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h6&gt;&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2012/02/blog-post_11.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/DP3Nwy8r8mI" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2012-02-11T09:27:47.115-08:00</app:edited><media:thumbnail url="http://1.bp.blogspot.com/-D9Ri8h-sOSM/TzakEEQ1FQI/AAAAAAAAA14/-aEbos8Zuak/s72-c/got.JPG" height="72" width="72" /><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">1</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2012/02/blog-post_11.html</feedburner:origLink></item><item><title>'सह्याद्री बाणा'ची एका वर्षातील वाटचाल</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/p9tmQZnjXKg/blog-post_04.html</link><category>सह्याद्री बाणा</category><category>बहुजन ब्लॉग</category><category>प्रसारमाध्यमे</category><category>मराठी ब्लॉग</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Sat, 04 Feb 2012 09:59:21 PST</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-8874949878047386747</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;a href="http://2.bp.blogspot.com/-aPEU41ZAIqc/Ty1tedncevI/AAAAAAAAA1Q/RRj3uN9woMg/s1600/Aviary+sahyadribana-com+Picture+1.png" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="201" src="http://2.bp.blogspot.com/-aPEU41ZAIqc/Ty1tedncevI/AAAAAAAAA1Q/RRj3uN9woMg/s320/Aviary+sahyadribana-com+Picture+1.png" width="320"&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;गुलामगिरी, अज्ञान,
दारिद्र्यात खितपत पडलेल्या बहुजन समाजाच्या व्यथा मांडण्यासाठी एक वर्षापूर्वी (नोव्हेंबर
२०१०) सह्याद्री बाणा हा ब्लॉग तयार केला. आजपर्यंत ज्या-ज्या महामानवांनी
प्रस्थापित ब्राम्हणी व्यवस्थेविरुद्ध संघर्ष केला त्या शिवराय-फुले-शाहू-आंबेडकरांच्या
कार्यापासून प्रेरणा घेवून सह्याद्री बाणा ने एक वर्ष वाटचाल केली. बहुतांश बहुजन
समाज हा अशिक्षित आणि&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2012/02/blog-post_04.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/p9tmQZnjXKg" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2012-02-04T09:59:21.655-08:00</app:edited><media:thumbnail url="http://2.bp.blogspot.com/-aPEU41ZAIqc/Ty1tedncevI/AAAAAAAAA1Q/RRj3uN9woMg/s72-c/Aviary+sahyadribana-com+Picture+1.png" height="72" width="72" /><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">13</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2012/02/blog-post_04.html</feedburner:origLink></item><item><title>वैदिक लढाया आणि सुसंस्कृतपणा (?)</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/UXfFi8eD0pY/blog-post.html</link><category>वैदिक धर्म</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Sat, 04 Feb 2012 21:35:05 PST</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-8083301678916824402</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="line-height: normal; mso-margin-bottom-alt: auto; mso-margin-top-alt: auto; text-align: justify;"&gt;
&lt;span lang="HI" style="font-family: Kokila; font-size: 16pt;"&gt;निरपराध शम्बुकाला रामाने ठार मारले. शंबूक हा तथाकथित शूद्र वर्णातील असून
त्याने विद्या ग्रहण केली&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: Kokila; font-size: 16pt;"&gt;, &lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: Kokila; font-size: 16pt;"&gt;हा त्याचा अपराध होता काय&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: Kokila; font-size: 16pt;"&gt;? &lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: Kokila; font-size: 16pt;"&gt;यात रामाचे&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: Kokila; font-size: 16pt;"&gt; &lt;span lang="HI"&gt;समर्थन कसे होईल. हे सुसंस्कृत युद्धाचे उदाहरण आहे का &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: Kokila; font-size: 16pt;"&gt;? &lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: Kokila; font-size: 16pt;"&gt;वामनाने तीन पावलाची जमीन मागून कपटाने निष्कपट बळीराजाला ठार केले हा
सुसंस्कृतपणा आहे का &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: Kokila; font-size: 16pt;"&gt;? &lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: Kokila; font-size: 16pt;"&gt;परशुरामाने अत्यंत क्रौर्याने आपल्या आई
आणि भावाना ठार मारले हा सुसंस्कृतपणा आहे का &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: Kokila; font-size: 16pt;"&gt;? &lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: Kokila; font-size: 16pt;"&gt;सुग्रीव आणि
वाली यांच्या संघर्षात निरपराध वालीला रामाने क्षात्रधर्म बाजूला सारून मारले हे
रामाचा सुसंस्कृतपणा दर्शवते की कपट &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: Kokila; font-size: 16pt;"&gt;? &lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: Kokila; font-size: 16pt;"&gt;वालीचा कोणता
अपराध होता &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: Kokila; font-size: 16pt;"&gt;? &lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: Kokila; font-size: 16pt;"&gt;अशी शेकडो उदाहरणे देता येतील. इंद्राने&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
ऋषीच्या बायकोला
फसवून तिच्यावर केलेला अत्याचार काय दर्शवतो.&lt;br&gt;
&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2012/02/blog-post.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/UXfFi8eD0pY" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2012-02-04T21:35:05.479-08:00</app:edited><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">3</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2012/02/blog-post.html</feedburner:origLink></item><item><title>पानिपत आणि मल्हारराव होळकर: पानिपत संग्रामाचे नवे अन्वयार्थ</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/nx3EJrXOamY/blog-post_16.html</link><category>holkar dynasty</category><category>यशवंतराव होळकर</category><category>malharrao holkar</category><category>maratha empire</category><category>मल्हारराव होळकर</category><category>बदनामी</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Thu, 19 Jan 2012 05:04:19 PST</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-9023580164604550273</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;br&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;strong&gt;संजय सोनवणी&lt;/strong&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;i style="color: blue; font-weight: bold;"&gt;१४ जानेवारीला पानिपतचे विनाशक युद्ध होऊन 
२५१ वर्ष होत आहेत. मराठी सत्तेचा कणा मोडणारे हे युद्ध. ‘घरटी बांगडी 
फुटली’ एवढा संहार या युद्धात झाला. या युद्धाबदल आणि त्यातील 
युद्धनेत्यांच्या भूमिकांबद्दल वारंवार चर्चा होत आली आहे आणि होत राहील.&lt;/i&gt;&lt;/div&gt;
&lt;br&gt;
१४ जानेवारीला पानिपतचे विनाशक युद्ध होऊन २५१ वर्षे होत आहेत. मराठी 
सत्तेचा कणा मोडणारे हे युद्ध. ‘घरटी बांगडी फुटली’ एवढा संहार या युद्धात 
झाला. या युद्धाबद्दल आणि त्यातील युद्धनेत्यांच्या भूमिकांबद्दल वारंवार 
चर्चा होत आली आहे आणि होत राहील. विजयाचे श्रेय घ्यायला सारेच येतात, पण 
पराजय हा नेहमीच पित्रुत्वहीन असतो असे म्हणतात ते खरेच आहे. उलट एकमेकांवर
 दोषारोप करण्याची अहमहमिका लागते. त्यातून सत्य हाती लागतेच, असे नाही. 
कोणाचा तरी बळी चढवून सारे खापर त्याच्या माथी मारून मोकळे होणे&lt;br&gt;
ही 
सामान्यांची रीत झाली, पण इतिहास संशोधनात त्याला थारा नसतो.&lt;br&gt;
&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2012/01/blog-post_16.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/nx3EJrXOamY" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2012-01-19T05:04:19.341-08:00</app:edited><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">13</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2012/01/blog-post_16.html</feedburner:origLink></item><item><title>परिश्रमाने गाठले यूपीएससीचे शिखर- श्री. राजकुमार व्हटकर (आय पी एस)</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/Mb59eZedCos/blog-post_11.html</link><category>राजकुमार व्हटकर</category><category>mpsc.gov.in</category><category>upsc</category><category>mpsc new syllabus</category><category>Rajkumar Vhatkar</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Thu, 19 Jan 2012 05:08:16 PST</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-6199117600376323961</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;span style="color: blue; font-size: small;"&gt;&lt;b&gt;&lt;i&gt;श्री. राजकुमार व्हटकर (आय पी एस) हे 
सध्या औरंगाबाद ग्रामीणचे पोलीस अधीक्षक आहेत. तश्री. राजकुमार व्हटकर (आय पी एस) &amp;#39;सकाळ&amp;#39; 
वृत्तपत्रामध्ये छापून आलेली मुलाखत येथे जशीच्या तशी देत आहे. तुम्हाला ती
 नक्कीच प्रेरणादायी ठरेल.&lt;/i&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;br&gt;
&lt;div style="font-family: &amp;#39;Helvetica Neue&amp;#39;, Arial, Helvetica, sans-serif; text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;br&gt;&lt;/span&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: #990000; font-size: small;"&gt;परिश्रमाने गाठले यूपीएससीचे शिखर&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;i&gt; (शब्दांकन: श्री. मनोहर भोळे)&lt;/i&gt;&lt;/span&gt;&lt;br&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;i&gt;&lt;br&gt;&lt;/i&gt;&lt;/span&gt;&lt;br&gt;
&lt;div style="color: #444444;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="color: #444444;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;दहावीत केवळ ५३ टक्के, बारवीत ७० टक्के, बी. कॉम. मध्ये ६६ टक्के, तर 
एमबीएमध्ये ६६ टक्के गुण. शालेय व &lt;/span&gt;महाविद्यालयीन जीवनातील ही सर्वसाधारण 
प्रगती. बारावीपर्यंतचे शिक्षणही ग्रामीण भागात झाले. पहिली ते चौथी 
फलटणच्या नगरपरिषद शाळा क्रमांक दोनमध्ये. पाचवी ते दहावी येथील मुधोजी 
हायस्कूलमध्ये. या व्यक्तिमत्त्वाचा राजकुमार व्हटकर हा एक सामान्य 
विद्यार्थी ते भारतीय पोलिस सेवेतील अधिकारी हा प्रवास तसा रोमांचक आहे&lt;br&gt;
&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2012/01/blog-post_11.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/Mb59eZedCos" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2012-01-19T05:08:16.521-08:00</app:edited><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">5</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2012/01/blog-post_11.html</feedburner:origLink></item><item><title>वैदिक राज्याभिषेक करून घेणारे  स्वतंत्र सार्वभौम राज्याचे निर्माते</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/uzy36w_WZr8/blog-post_07.html</link><category>इतिहास</category><category>yashwantrao holkar</category><category>holkar dynasty</category><category>यशवंतराव होळकर</category><category>ahilyabai holkar</category><category>संकलन</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Thu, 19 Jan 2012 05:22:26 PST</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-6899759301861037330</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;div style="text-align: center;"&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: center;"&gt;
&lt;span style="color: blue; font-size: small;"&gt;&lt;span class="messageBody" data-ft="{&amp;amp;quot;type&amp;amp;quot;:3}"&gt;&lt;i&gt;छत्रपती
 शिवाजी महाराजांनंतर वैदिक राज्याभिषेक करुन घेणारे  स्वतंत्र 
सार्वभौम राज्याचे निर्माते यशवंतराव होळकर यांचा २१२वा राज्याभिषेकदिन ६ 
जानेवारी २0१२ रोजी आहे. खरे तर महाराष्ट्रासाठी ही अत्यंत अभिमानस्पद 
घटना, परंतु इतिहासाने या महत्वपूर्ण इतिहासाची फारशी दखल घेतलेली नाही.&lt;/i&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span class="messageBody" data-ft="{&amp;amp;quot;type&amp;amp;quot;:3}"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;h6 class="uiStreamMessage" data-ft="{&amp;amp;quot;type&amp;amp;quot;:1}" style="font-weight: normal; text-align: justify;"&gt;


&lt;a href="http://4.bp.blogspot.com/-KeSHdEkjtfc/Twg6lTDJdVI/AAAAAAAAA0c/TS3eDLBMsrM/s1600/369701_100003131486027_405198840_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="200" src="http://4.bp.blogspot.com/-KeSHdEkjtfc/Twg6lTDJdVI/AAAAAAAAA0c/TS3eDLBMsrM/s200/369701_100003131486027_405198840_n.jpg" width="143"&gt;&lt;/a&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span class="messageBody" data-ft="{&amp;amp;quot;type&amp;amp;quot;:3}"&gt; या राज्याभिषेक&lt;span class="text_exposed_show"&gt;ाची
 एक पार्श्‍वभूमी आहे. तुकोजीराजे होळकर यांच्या मृत्युनंतर इंदूरची गादी 
काशीराव या त्यांच्या ज्येष्ठ पुत्राला देण्याचा घाट दुसरे बाजीराव व 
दौलतराव शिंदे यांनी घातला होता. पण काशीराव हे एक तर अत्यंत अकार्यक्षम तर
 होतेच पण अधुही होते. पण त्यामुळे होळकरांची संस्थाने आपल्याला गिळंकृत 
करता येतील असा दौलतरावांचा होरा होता. यासाठी शिंद्यांनी खरा लायक वारसदार
 म्हणता येईल अशा दुस-या मल्हाररावांचा पुण्यात खून केला आणि विठोजी व 
यशवंतराव या कनिष्ठ बंधुंना जीव वाचवण्यासाठी पलायन करावे लागले. &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h6&gt;&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2012/01/blog-post_07.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/uzy36w_WZr8" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2012-01-19T05:22:26.541-08:00</app:edited><media:thumbnail url="http://4.bp.blogspot.com/-KeSHdEkjtfc/Twg6lTDJdVI/AAAAAAAAA0c/TS3eDLBMsrM/s72-c/369701_100003131486027_405198840_n.jpg" height="72" width="72" /><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">2</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2012/01/blog-post_07.html</feedburner:origLink></item><item><title>मी अहिल्या होणार गं......</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/4OWVcUQM0L4/blog-post_12.html</link><category>चित्रपट</category><category>अहिल्यामाई होळकर</category><category>मी अहिल्या होणार ग ...</category><category>ahilyabai holkar</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Mon, 12 Dec 2011 08:57:07 PST</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-6920243194442030893</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="http://2.bp.blogspot.com/-D08zFsv5y9o/TuYwKfZOdeI/AAAAAAAAA0Q/_PcQjJzMo6s/s1600/%25E0%25A4%25AE%25E0%25A5%2580+%25E0%25A4%2585%25E0%25A4%25B9%25E0%25A4%25BF%25E0%25A4%25B2%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25AF%25E0%25A4%25BE+%25E0%25A4%25B9%25E0%25A5%258B%25E0%25A4%25A3%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B0+%25E0%25A4%2597%25E0%25A4%2582......jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="200" src="http://2.bp.blogspot.com/-D08zFsv5y9o/TuYwKfZOdeI/AAAAAAAAA0Q/_PcQjJzMo6s/s200/%25E0%25A4%25AE%25E0%25A5%2580+%25E0%25A4%2585%25E0%25A4%25B9%25E0%25A4%25BF%25E0%25A4%25B2%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25AF%25E0%25A4%25BE+%25E0%25A4%25B9%25E0%25A5%258B%25E0%25A4%25A3%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B0+%25E0%25A4%2597%25E0%25A4%2582......jpg" width="146"&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;
&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #990000;"&gt;&lt;em&gt;&lt;strong&gt;&lt;span class="caption"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;मी  अहिल्या  होणार  ग ....हा  चित्रपट   Date :- 16/12/2011 , पासून  शरद  सिनेमागृ&lt;/span&gt;&lt;span class="text_exposed_show"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;ह चेम्बूर , मुंबई. Time . 12 ते 3,&amp;amp; 3 ते 6 चालू  होत  आहे  तरी  आपण  हा  चित्रपट  जरुर  पहावा  ...................&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;जय  अहिल्या  जय  मल्हार&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;/em&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="caption"&gt;&lt;span class="text_exposed_show"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;br&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;br&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;अहिल्यामाई होळकरांचा आजच्या काळात आदर्श घेऊन राजकारण करणाऱ्या वैशाली 
बंडगर नामक तडफदार बहुजन समाजातील तरुणीचा रोमांचित करणारा प्रवास 
रेखाटणारा दिग्दर्शक महेश बनसोडे यांचा &amp;quot;मी अहिल्या होणार ग&amp;quot; हा बिग बजेट 
मराठी चित्रपट येत्या १८ नोहेंबर २०११ रोजी संपूर्ण राज्यभरात&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2011/12/blog-post_12.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/4OWVcUQM0L4" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2011-12-12T08:57:07.259-08:00</app:edited><media:thumbnail url="http://2.bp.blogspot.com/-D08zFsv5y9o/TuYwKfZOdeI/AAAAAAAAA0Q/_PcQjJzMo6s/s72-c/%25E0%25A4%25AE%25E0%25A5%2580+%25E0%25A4%2585%25E0%25A4%25B9%25E0%25A4%25BF%25E0%25A4%25B2%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25AF%25E0%25A4%25BE+%25E0%25A4%25B9%25E0%25A5%258B%25E0%25A4%25A3%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B0+%25E0%25A4%2597%25E0%25A4%2582......jpg" height="72" width="72" /><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">0</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2011/12/blog-post_12.html</feedburner:origLink></item><item><title>जयंती यशवंतराव होळकरांची</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/uzltYWU5qKU/blog-post_09.html</link><category>yashwantrao holkar</category><category>holkar dynasty</category><category>यशवंतराव होळकर</category><category>महादेव जानकर</category><category>indor</category><category>ahilyabai holkar</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Fri, 09 Dec 2011 09:53:47 PST</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-5923352081170795211</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"&gt;&lt;tbody&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://2.bp.blogspot.com/-QmcGvbjOuC8/TuJHGb7rFuI/AAAAAAAAAzY/ndNg7yFkyGQ/s1600/yashvantrav+Holkar+castle+106.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img border="0" height="240" src="http://2.bp.blogspot.com/-QmcGvbjOuC8/TuJHGb7rFuI/AAAAAAAAAzY/ndNg7yFkyGQ/s320/yashvantrav+Holkar+castle+106.jpg" width="320"&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;&lt;span style="color: #cc0000;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;किल्याचा मुख्य प्रवेश द्वार&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;
&lt;div style="text-align: center;"&gt;
&lt;strong&gt;&lt;span style="color: #741b47;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt; साभार : &lt;/span&gt;&lt;a href="http://mdramteke.blogspot.com/" target="_blank"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;एम. डी. रामटेके&lt;/span&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;br&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;३ डिसेंबर हा दिवस भारतीय क्रांतीचे आध्य प्रणेते महाराजा यशवंतराव होळकर यांचा जन्मदिवस. ३ डिसेंबर १७७६ मध्ये महाराष्ट्राच्या पुण्य भूमीत गाव- वाफगाव, ता. खेड जि. पुणे येथे होळकरांच्या घरी एक तेजस्वी पुत्र जन्मास आला. ज्यानी पुढे अनेक युद्ध लढले, इंग्रजाना सळो कि पळी करुन सोडले. दक्षिणेपासून थेट पंजाब पर्यंत ज्याचा राज्यविस्तार होता. त्याच&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2011/12/blog-post_09.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/uzltYWU5qKU" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2011-12-09T09:53:47.665-08:00</app:edited><media:thumbnail url="http://2.bp.blogspot.com/-QmcGvbjOuC8/TuJHGb7rFuI/AAAAAAAAAzY/ndNg7yFkyGQ/s72-c/yashvantrav+Holkar+castle+106.jpg" height="72" width="72" /><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">0</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2011/12/blog-post_09.html</feedburner:origLink></item><item><title>कोण करत आहे शिवाजी महाराजांचे अपहरण?</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/qWEKPQUrc5U/blog-post_30.html</link><category>इतिहास</category><category>francoisgautier</category><category>चळवळ</category><category>hindu</category><category>sanjay sonawni</category><category>superstition</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Wed, 30 Nov 2011 06:25:52 PST</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-6302942102521364984</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;गेल्या रविवारी २० नोव्हेंबर २०११ रोजी माझा लोकमतमद्धे &amp;quot;शिवाजी महाराजांना देव बनवणारा हा गोतिये कोण?&amp;quot; हा लेख प्रसिद्ध झाला होता. त्याला पार्श्वभुमी होती ती एका प्रसिद्ध दैनिकातील ४ नोव्हेंबर रोजीची मुखप्रुष्ठावर प्रसिद्ध झालेली बातमी. शिर्षक होते &amp;quot;फ्रेंच अभासक उभारतोय शिवस्रुष्टी&amp;quot; आणि याच बातमीत दुस-या परिच्छेदात म्हटले होते कि &amp;quot;लोहगांव येथे पाच एकरात शिवाजी महाराजांचे मंदिर आणि त्यांच्या पराक्रमाचे माहिती देणारे संग्रहालय उभारण्यास गोतिये यांनी सुरुवात केली असुन त्याचा पहिला टप्पा या महिन्यात पुर्ण होत आहे....&amp;quot; याच बातमीत पुढे म्हटले आहे कि या संग्रहालयात वेदांचे महत्व सांगणारी विविध शिल्पे, चित्रे व दुर्मीळ साहित्य या माध्यमातुन संपुर्ण भारतीय संस्क्रुती दाखवली जाणार आहे.&amp;quot; &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2011/11/blog-post_30.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/qWEKPQUrc5U" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2011-11-30T06:25:52.857-08:00</app:edited><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">12</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2011/11/blog-post_30.html</feedburner:origLink></item><item><title>शिवाजी महाराजांना देव बनवणारा हा गोतिये कोण?</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/O2A8YVE05Go/blog-post_22.html</link><category>इतिहास</category><category>francoisgautier</category><category>चळवळ</category><category>छ. शिवाजी महाराज</category><category>sanjay sonawni</category><category>प्रतिक्रिया</category><category>सामाजिक</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Tue, 22 Nov 2011 02:27:44 PST</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-1150225942026406764</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
ऐतिहासिक महामानवांना दैवी अवतार वा देवाचाच दर्जा देण्याचा भारतीय वैदिक उध्योग पुरातन आहे. राम-क्रुष्ण या मानवी व्यक्तिमत्वांना अवताराचा दर्जा देवुन बराच काळ उलटला आहे. बुद्ध तर विष्णुचा दहावा अवतार म्हणुन पुराणकारांनी प्रसिद्धच करुन ठेवला. महावीराला मात्र थोडे दुरच सारले...कारण त्याने निर्माण केलेल्या धर्माचा यांना फटका विशेष बसला नसावा. गत सहस्त्रकात शिवाजी महाराज झाले. त्यांना आधी शिवाचा अवतार व नंतर आधुनिक शंकराचार्यांनी विष्णुचा अवतार ठरवण्याचे धोरण राबवले. राजाराम महाराजांनीच पहिले शिवाजी महाराजांचे मंदिर&lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2011/11/blog-post_22.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/O2A8YVE05Go" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2011-11-22T02:27:44.221-08:00</app:edited><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">6</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2011/11/blog-post_22.html</feedburner:origLink></item><item><title>रेणुका, कार्तवीर्य आणि कर्ण यांच्यावर परशुरामाकडून अन्यायच....</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/TB9e14JGCX8/blog-post_18.html</link><category>hindu</category><category>parshuram</category><category>धर्म</category><category>hindu mythology</category><category>renuka</category><category>vishnu avatar</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Thu, 01 Dec 2011 09:31:31 PST</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-333189968354873316</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;, &amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="http://4.bp.blogspot.com/-K15rmuD3W_w/TsaucDWPAmI/AAAAAAAAAyg/h1GPdS3PVII/s1600/Capture.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="200" src="http://4.bp.blogspot.com/-K15rmuD3W_w/TsaucDWPAmI/AAAAAAAAAyg/h1GPdS3PVII/s200/Capture.JPG" width="93"&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;, &amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;&lt;a href="http://www.loksatta.com/lokprabha/20111014/jidnyasa.htm" target="_blank"&gt;हा परशुराम होता तरी कोण ?&lt;/a&gt; हा यशवंत रायकर
यांचा दि. १४ ऑक्टोबरच्या अंकातील लेख आणि त्यावरील &lt;a href="http://www.loksatta.com/lokprabha/20111125/vachak-pratisad.htm" target="_blank"&gt;दि. २५ नोव्हेंबरच्या अंकातीलश्यामसुंदर गंधे यांची प्रतिक्रिया&lt;/a&gt; वाचली. धार्मिक ग्रंथातून परशुरामासंबंधी ज्या-ज्या
कथा आलेल्या आहेत त्यापैकी बहुतांशी काल्पनिक आहेत हे स्पष्ट आहे. परशुराम हा
विष्णूच्या अवतारांपैकी एक. हा एकमेव विष्णूअवतार चिरंजीव मानण्यात आलेला आहे.
मुळात परशुरामाचा संबंध अनेक पिढ्यातील लोकांबरोबर आल्याचे दाखवले आहे. &lt;span style="color: blue;"&gt;पुराणात
वर्णन केल्याप्रमाणे जर परशुरामाचे वय काढायचे म्हटले तर ते हजारो वर्षे होईल. आणि
हजारो वर्षे कोणतीही व्यक्ती जिवंत राहू शकत नाही हे सूर्यप्रकाशाइतके स्पष्ट आहे.
परशुरामाभोवती काल्पनिक आणि चमत्कारी घटनांची इतकी गुंफण करून ठेवली आहे कि
त्यामुळे परशुरामाचे खरे चरित्र समजणे फार अवघड आहे.&lt;/span&gt; त्यात रायकर यांनी लिहिल्याप्रमाणे
नरसंहाराचा उच्चांक गाठलेला असतानाही परशुरामाला आगळे दैवत्व प्राप्&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2011/11/blog-post_18.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/TB9e14JGCX8" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2011-12-01T09:31:31.079-08:00</app:edited><media:thumbnail url="http://4.bp.blogspot.com/-K15rmuD3W_w/TsaucDWPAmI/AAAAAAAAAyg/h1GPdS3PVII/s72-c/Capture.JPG" height="72" width="72" /><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">15</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2011/11/blog-post_18.html</feedburner:origLink></item><item><title>भारतातील पहिल्या महिला संपादिका : तानुबाई बिर्जे</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/mcoqOyBQ8kA/blog-post_12.html</link><category>dinbandhu</category><category>rahi bhide</category><category>mahila sampadak</category><category>prabodhan</category><category>krushnaji bhalekar</category><category>महात्मा फुले तानुबाई बिर्जे</category><category>TANUBAI BIRJE</category><category>satyashodhak chalval</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Sat, 12 Nov 2011 08:28:55 PST</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-5767720320344017059</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;a href="http://1.bp.blogspot.com/-3gHe0z7OcnE/Tr6bYwY2aUI/AAAAAAAAAyQ/3_4l02Wgdro/s1600/TANU_BAI_955801565.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="200" src="http://1.bp.blogspot.com/-3gHe0z7OcnE/Tr6bYwY2aUI/AAAAAAAAAyQ/3_4l02Wgdro/s200/TANU_BAI_955801565.jpg" width="146"&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="color: #cc0000; margin: 0in 0in 0pt;"&gt;
&lt;i&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;b&gt;कृष्णाजी भालेकर यांनी १८७७मध्ये सुरू केलेल्या ‘दिनबंधु’ या 
वृत्तपत्राचं संपादकपद 1906  ते 1912 या काळात तानुबाई बिर्जे यांनी 
साभाळलं. महाराष्ट्रातीलच नव्हे तर भारतातील त्या पहिल्या संपादिका ठरल्या.
 महात्मा फुले यांच्या विचारांचा प्रभाव असलेल्या तानुबाईंनी संपादक म्हणून
 आपल्या अग्रलेखातून समाजातील विषमतेवर प्रहार करून त्याची चिरफाड केली. 
बहुजन शिक्षणाचा विचार मांडला. नाविन्यपूर्ण विषय हाताळले. विसाव्या 
शतकाच्या सुरुवातीला महाराष्ट्राच्या प्रबोधनात महत्त्वाची भूमिका 
बजावणा-या तानुबाईंची ही ओळख..&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/i&gt;&lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2011/11/blog-post_12.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/mcoqOyBQ8kA" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2011-11-12T08:28:55.557-08:00</app:edited><media:thumbnail url="http://1.bp.blogspot.com/-3gHe0z7OcnE/Tr6bYwY2aUI/AAAAAAAAAyQ/3_4l02Wgdro/s72-c/TANU_BAI_955801565.jpg" height="72" width="72" /><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">2</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2011/11/blog-post_12.html</feedburner:origLink></item><item><title>वेदा आधी तू होतास...</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/f1ykzx-SCk8/blog-post_07.html</link><category>dalit</category><category>hindu</category><category>ved</category><category>संस्कृती</category><category>संकलन</category><category>कविता</category><category>baburao bagul</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Mon, 07 Nov 2011 09:46:15 PST</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-680458547819812742</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;div style="text-align: center;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="color: blue; text-align: center;"&gt;
&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Arial Unicode MS&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;वेदाआधी तू होतास&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: &amp;quot;Arial Unicode MS&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;;"&gt;, &lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Arial Unicode MS&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;वेदाच्या परमेश्वराआधी तू होतास&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: &amp;quot;Arial Unicode MS&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;;"&gt;,&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="color: blue;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="color: blue; text-align: center;"&gt;
&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Arial Unicode MS&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;पंच महाभूतांचे पाहून&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: &amp;quot;Arial Unicode MS&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;;"&gt;, &lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Arial Unicode MS&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;विराट&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: &amp;quot;Arial Unicode MS&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;;"&gt;, &lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Arial Unicode MS&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;विक्राळ रूप&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="color: blue; text-align: center;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="color: blue; text-align: center;"&gt;
&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Arial Unicode MS&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;तू व्यथित&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: &amp;quot;Arial Unicode MS&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;;"&gt;, &lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Arial Unicode MS&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;व्याकूळ होत होतास&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: &amp;quot;Arial Unicode MS&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;;"&gt;,&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="color: blue; text-align: center;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="color: blue; text-align: center;"&gt;
&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Arial Unicode MS&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;आणि हात उभारून तू याचना करीत होतास&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: &amp;quot;Arial Unicode MS&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;;"&gt;,&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="color: blue; text-align: center;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="color: blue; text-align: center;"&gt;
&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Arial Unicode MS&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;त्या याचना म्हणजे&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: &amp;quot;Arial Unicode MS&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Arial Unicode MS&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: &amp;quot;Arial Unicode MS&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;;"&gt;‘  &lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Arial Unicode MS&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;ऋचा&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: &amp;quot;Arial Unicode MS&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Arial Unicode MS&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: &amp;quot;Arial Unicode MS&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;;"&gt;’&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="color: blue; text-align: center;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="color: blue; text-align: center;"&gt;
&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Arial Unicode MS&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;सर्व ईश्वरांचे जन्मोत्सव&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: &amp;quot;Arial Unicode MS&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;;"&gt;, &lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Arial Unicode MS&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;तूच साजरे
केलेस&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: &amp;quot;Arial Unicode MS&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;;"&gt;,&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="color: blue; text-align: center;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="color: blue; text-align: center;"&gt;
&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Arial Unicode MS&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;सर्व प्रेषितांचे बारसेही&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: &amp;quot;Arial Unicode MS&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;;"&gt;, &lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Arial Unicode MS&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;तूच आनंदाने
साजरे केलेस&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2011/11/blog-post_07.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/f1ykzx-SCk8" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2011-11-07T09:46:15.205-08:00</app:edited><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">4</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2011/11/blog-post_07.html</feedburner:origLink></item><item><title>प्रस्थापित व्यवस्था, क्रांती आणि क्रांतीचे प्रणेते : एक प्रतिक्रिया</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/jnFr_hIRoxo/blog-post.html</link><category>महात्मा फुले</category><category>प्रतिक्रिया</category><category>king bali</category><category>बळीराजा</category><category>jihad</category><category>बदनामी</category><category>सामाजिक</category><category>संस्कृती</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Thu, 01 Dec 2011 09:35:36 PST</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-2158916017168736881</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;सह्याद्री बाणा वर प्रसिद्ध केलेल्या &lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2011/10/blog-post_27.html"&gt;समतावादी संस्कृतीचा महानायक : बळीराजा&lt;/a&gt; या लेखावर &lt;a href="http://www.blogger.com/profile/16629048416488033295" rel="nofollow"&gt;Jidnyasu&lt;/a&gt; यांनी खालील प्रतिक्रिया दिली होती. आजपर्यंत अनेकांनी शिव्या देत, असभ्य भाषेत प्रतिक्रिया दिल्या. काहींनी चांगल्या आणि सकारात्मक प्रतिक्रिया दिल्या. अशापैकी एक अतिशय सभ्य आणि छान प्रतिक्रिया आणि त्यावर माझे स्पष्टीकरण....&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2011/11/blog-post.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/jnFr_hIRoxo" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2011-12-01T09:35:36.451-08:00</app:edited><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">7</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2011/11/blog-post.html</feedburner:origLink></item><item><title>यशवंतराव होळकर आणि इतिहासाचा विपर्यास</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/lhfC3-iHzOg/blog-post_31.html</link><category>yashwantrao holkar</category><category>holkar dynasty</category><category>यशवंतराव होळकर</category><category>malharrao holkar</category><category>अहिल्यामाई होळकर</category><category>maratha empire</category><category>indor</category><category>ahilyabai holkar</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Thu, 01 Dec 2011 09:45:03 PST</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-5001825872348257078</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"&gt;&lt;tbody&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://4.bp.blogspot.com/-gRiW48Ar8ew/Tq5RREMAotI/AAAAAAAAAyI/raxTNXshTas/s1600/Maharaja+Yashwantrao+Holkar.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img border="0" height="200" src="http://4.bp.blogspot.com/-gRiW48Ar8ew/Tq5RREMAotI/AAAAAAAAAyI/raxTNXshTas/s200/Maharaja+Yashwantrao+Holkar.jpg" width="147"&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;&lt;div class="MsoNormal"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;, &amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;महाराजा यशवंतराव होळकर &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;, &amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;या भारतभूमीत आपल्या प्राणांची बाजी लावून
देशासाठी लढणारे अनेक वीर जन्माला आले. आपल्या तळपत्या कर्तुत्वाने त्यांनी
दाहीदिशा उजळून टाकल्या. परंतु त्यांच्या पश्चात त्यांचा इतिहास लिहिणाऱ्या
बहुतांश इतिहासकारांनी प्रामाणिक इतिहास लिहिला नाही. खोट्या कथा&lt;/span&gt;, &lt;span lang="MR" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;, &amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;काल्पनिक
प्रसंग&lt;/span&gt;, &lt;span lang="MR" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;, &amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;पात्रे यांची घुसावाघुसव करत अनेक महामानावांचा इतिहास बिघडवून
टाकला. या महापुरुषांना आणि महान स्त्रियांना जातीच्या चष्म्यातून पाहत त्यांचा
विकृत इतिहास लिहिला. मल्हारराव होळकर या सामान्य धनगराच्या मुलाने स्वकर्तुत्वावर
मोठे राज्य निर्माण केले. अहिल्यामाई होळकर यांनी आपल्या लोककल्याणकारी कामाने
संपूर्ण भारतभर आदर्श राज्य कसे असावे याचा वस्तुपाठ घालून दिला आहे. अहिल्यामाई होळकर
यांचे पती खंडेराव हे युद्धात मरण पावले. युद्ध करता करता मरण येवूनही खंडेराव
यांना बदनाम केले. खंडेराव व अहिल्यामाई यांचे पुत्र मालेराव हे व्यसनी&lt;/span&gt;, &lt;span lang="MR" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;, &amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;माथेफिरू
रेखाटले. तुकोजी होळकर&lt;/span&gt;,&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2011/10/blog-post_31.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/lhfC3-iHzOg" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2011-12-01T09:45:03.479-08:00</app:edited><media:thumbnail url="http://4.bp.blogspot.com/-gRiW48Ar8ew/Tq5RREMAotI/AAAAAAAAAyI/raxTNXshTas/s72-c/Maharaja+Yashwantrao+Holkar.jpg" height="72" width="72" /><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">2</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2011/10/blog-post_31.html</feedburner:origLink></item><item><title>डॉ. यशवंतराव मोहिते- महाराष्ट्राचे कार्ल मार्क्स</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/UO7-SnwLRAc/blog-post_29.html</link><category>yashwantrao mohite</category><category>यशवंतराव मोहिते</category><category>karad</category><category>krishna</category><category>कृष्णा कारखाना</category><category>राजकीय</category><category>रेठरे बुद्रुक</category><category>Dr.indrajit mohite</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Thu, 01 Dec 2011 10:06:06 PST</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-5968733730988404323</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"&gt;&lt;tbody&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://1.bp.blogspot.com/-fwfg7s4ppFU/Tqw1GSKDxII/AAAAAAAAAyA/WoWEY3PoQII/s1600/Capture.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img border="0" height="200" src="http://1.bp.blogspot.com/-fwfg7s4ppFU/Tqw1GSKDxII/AAAAAAAAAyA/WoWEY3PoQII/s200/Capture.JPG" width="129"&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;&lt;b style="color: #990000;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;यशवंतराव मोहिते&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"&gt;
&lt;i&gt;&lt;span style="color: #990000; font-size: small;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;, &amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;यशवंतराव मोहिते तथा भाऊ यांचे राजकीय
कार्य, सहकार क्षेत्रातील कार्य, वैचारिक निष्ठा आणि विचारसंपदा जेवढ्या प्रमाणात
महाराष्ट्राला परिचित असणे गरजेचे होते व आहे; तेवढ्या प्रमाणात परिचित नाही. उलट
त्यांच्यासंबंधी काही गैरसमज पसरलेले आहेत, पसरविले आहेत. यशवंतराव मोहिते यांचे स्वच्छ,
सार्वजनिक जीवन, निर्मळ, पुरोगामी आणि लोक कल्याणकारी नेतृत्व, सामान्य माणसाला
आर्थिक, सामाजिक न्याय मिळावा म्हणून त्यांनी केलेली विचारांची व कृतीची धडपड,
फूले-शाहू-आंबेडकर या विचारप्रवाहावर त्याची असलेली अविचल निष्ठा, भारतात लोकशाही
समाजवाद यावा याकरिता त्यांनी केलेले प्रयत्न या सर्वांचा महाराष्ट्रातील जनतेला
परिचय झाला पाहिजे.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/i&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2011/10/blog-post_29.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/UO7-SnwLRAc" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2011-12-01T10:06:06.845-08:00</app:edited><media:thumbnail url="http://1.bp.blogspot.com/-fwfg7s4ppFU/Tqw1GSKDxII/AAAAAAAAAyA/WoWEY3PoQII/s72-c/Capture.JPG" height="72" width="72" /><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">3</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2011/10/blog-post_29.html</feedburner:origLink></item><item><title>समतावादी संस्कृतीचा महानायक : बळीराजा</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/UqplLe1nitI/blog-post_27.html</link><category>जागृती</category><category>चळवळ</category><category>indus civilization</category><category>hindu</category><category>महामानव</category><category>shrawan deore</category><category>king bali</category><category>बळीराजा</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Thu, 27 Oct 2011 00:59:35 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-5185457599084603206</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="color: blue; text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;आज बलिप्रतिपदा ! शेतकरी, कष्टकऱ्यांचा राजा बळीराजा ! त्याच्या
पुनरागमनाचा हा दिवस ! या दिवशी बहुजन स्त्रिया भावाला ओवाळताना म्हणतात, “इडा
पीडा जावो आणि बळीचे राज्य येवो !” आजचा दिवस बळीराष्ट्र दिवस म्हणून साजरा केला
तर जातीयवादी इडा-पीडा घालवण्यासाठी बहुजनांना लढण्याची प्रेरणा मिळेल. या
निमित्ताने बळीराजाचे महत्व प्रतिपादन करणारा &lt;a href="http://deoreshrawan.blogspot.com/"&gt;&lt;span style="color: #cc0000;"&gt;प्रा. श्रावण देवरे&lt;/span&gt;&lt;/a&gt; यांचा लेख &lt;a href="http://www.sahyadribana.com/"&gt;&lt;span style="color: #cc0000;"&gt;“सह्याद्रीबाणा”&lt;/span&gt;&lt;/a&gt;च्या वाचकांसाठी देत आहोत.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoListParagraph" style="color: #cc0000; margin-left: 4.75in; text-align: justify; text-indent: -0.25in;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;-&lt;span style="-moz-font-feature-settings: normal; -moz-font-language-override: normal; font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;; font-size-adjust: none; font-stretch: normal; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: normal;"&gt;   
&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;प्रकाश पोळ.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"&gt;
&lt;br&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"&gt;&lt;tbody&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://2.bp.blogspot.com/-5hTHVvF5FY8/TqkMYggKSQI/AAAAAAAAAxg/k8lk-fXW-30/s1600/Baliraja-Poster%255B1%255D.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img border="0" height="200" src="http://2.bp.blogspot.com/-5hTHVvF5FY8/TqkMYggKSQI/AAAAAAAAAxg/k8lk-fXW-30/s200/Baliraja-Poster%255B1%255D.jpg" width="144"&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;बळीराजा&lt;/span&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;बळीराजा हा शेतकऱ्यांचा राजा होता. आजही शेतकऱ्याला बळीराजा असे
म्हंटले जाते. ग्रामीण भागात दर दिवाळी-दसऱ्याला आमच्या माता-बहिणी “इडा पीडा जावो
आणि बळीचे राज्य येवो !” असे म्हणून घरातील पुरुषांना ओवाळतात. चार हजार
वर्षापूर्वी बळीराजाचं राज्य संपूर्ण आशिया खंडात होते. परकीय आक्रमक असलेल्या
आर्य वामन याने बळीराजाशी युद्ध पुकारले. या युद्धात आमचे जे शूर सरदार हुतात्मे
झालेत ते आमचे पूर्वज होते. हे युद्ध भाद्रपद महिन्यात झाले म्हणून भाद्रपद
महिन्याच्या पित्तरपाटामध्ये श्राद्ध घालून श्रद्धांजली वाहिली जाते. शेणाचा
भालदेव बसवतात. १५ दिवस सुतक पळून बळीराजाच्या शूर सैनिकांना श्रद्धांजली वाहतात.
भालदेव म्हणजे बळीराजा. खंडोबा, म्हसोबा, मल्हार, मार्तंड हे बळीराजाच्या
मंत्रिमंडळातील हुशार व कार्यक्षम मंत्री होत.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br&gt;
&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2011/10/blog-post_27.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/UqplLe1nitI" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2011-10-27T00:59:35.385-07:00</app:edited><media:thumbnail url="http://2.bp.blogspot.com/-5hTHVvF5FY8/TqkMYggKSQI/AAAAAAAAAxg/k8lk-fXW-30/s72-c/Baliraja-Poster%255B1%255D.jpg" height="72" width="72" /><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">5</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2011/10/blog-post_27.html</feedburner:origLink></item><item><title>अण्णांचे आंदोलन म्हणजे ब्राह्मणवाद</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/mWayvJdSkQg/blog-post_17.html</link><category>अण्णा हजारे</category><category>civil society</category><category>Hazare fast</category><category>Jan Lokpal</category><category>Anna Hazare</category><category>भ्रष्टाचार</category><category>RSS</category><category>anti-corruption movement</category><category>रोखठोक</category><category>India Against Corruption</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Mon, 17 Oct 2011 10:17:35 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-4718819257648858542</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"&gt;&lt;tbody&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://1.bp.blogspot.com/-bVR4JYP9g6Y/Tpxec3OPehI/AAAAAAAAAxI/JM93oAtkkq0/s1600/images.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img border="0" src="http://1.bp.blogspot.com/-bVR4JYP9g6Y/Tpxec3OPehI/AAAAAAAAAxI/JM93oAtkkq0/s1600/images.jpg"&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr style="color: blue;"&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;अग्निवेश का बाहेर पडले ?&lt;/span&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;भ्रष्टाचार निपटून काढण्यासाठी अण्णा हजारे आणि त्यांच्या सहकाऱ्यांनी रणशिंग फुंकले आहेत. देशातील भ्रष्टाचार संपवण्यासाठी देशात प्रभावी जनलोकपाल कायदा मंजूर करणे, परदेशातील काळा पैसा भारतात आणणे, निवडणुकांच्या पद्धतींमध्ये बदल घडवणे आणि हे सर्व अंमलात आणण्यासाठी उपोषण, मौनव्रत, सरकारवर टीका, राजकीय-सामाजिक दबाव अशा मार्गांचा अवलंब करणे असे सर्व वातावरण आहे. अण्णा किंवा त्यांच्या सहकाऱ्यांनी घेतलेली भूमिका अतिशय योग्य आहे.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2011/10/blog-post_17.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/mWayvJdSkQg" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2011-10-17T10:17:35.512-07:00</app:edited><media:thumbnail url="http://1.bp.blogspot.com/-bVR4JYP9g6Y/Tpxec3OPehI/AAAAAAAAAxI/JM93oAtkkq0/s72-c/images.jpg" height="72" width="72" /><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">30</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2011/10/blog-post_17.html</feedburner:origLink></item><item><title>अखेरचा सार्वभौम राजा : महाराजा यशवंतराव होळकर</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/U8poU0pp5f4/blog-post.html</link><category>yashwantrao holkar</category><category>holkar dynasty</category><category>यशवंतराव होळकर</category><category>malharrao holkar</category><category>अहिल्यामाई होळकर</category><category>maratha empire</category><category>indor</category><category>ahilyabai holkar</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Fri, 14 Oct 2011 08:46:19 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-4379166454576496315</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="http://2.bp.blogspot.com/-PhNhWLuEJok/TphWuQwHT6I/AAAAAAAAAw4/EVc9hxZEoUQ/s1600/YASHWANT+RAO+HOLKAR-+A+GREAT+FREEDOM+FIGHTER.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="200" src="http://2.bp.blogspot.com/-PhNhWLuEJok/TphWuQwHT6I/AAAAAAAAAw4/EVc9hxZEoUQ/s200/YASHWANT+RAO+HOLKAR-+A+GREAT+FREEDOM+FIGHTER.jpg" width="135"&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="color: #990000; text-align: justify;"&gt;
संकटांची वादळे, युद्धांचा सतत झंझावात, सतत विजयांची आस, स्वातंत्र्याची
आस, विश्वासघात सहज पचवत पुढे जाण्याची तयारी, अफाट नेतृत्वक्षमता,
पराकोटीचे युद्धकौशल्य, नितांत दुर्दम्य आशावाद, प्रयत्नांची निराश न होता
केलेली पराकाष्ठा, क्षमाशीलता, शत्रूशी दुर्दात क्रुरता असे सर्व गुण
एकत्र असणारा महायोद्धा व राज्यकर्ता यशवंतराव होळकर यांची दोनशेवी
पुण्यतिथी येत्या २८ ऑक्टोबरला आहे. त्या निमित्ताने यशवंतराव होळकरांच्या
कर्तृत्वाचा &lt;a href="http://sanjaysonawani.blogspot.com/"&gt;प्रा. संजय सोनवणी&lt;/a&gt; यांनी घेतलेला हा वेध...&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;br&gt;&lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2011/10/blog-post.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/U8poU0pp5f4" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2011-10-14T08:46:19.350-07:00</app:edited><media:thumbnail url="http://2.bp.blogspot.com/-PhNhWLuEJok/TphWuQwHT6I/AAAAAAAAAw4/EVc9hxZEoUQ/s72-c/YASHWANT+RAO+HOLKAR-+A+GREAT+FREEDOM+FIGHTER.jpg" height="72" width="72" /><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">0</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2011/10/blog-post.html</feedburner:origLink></item><item><title>महाराज यशवंतराव होळकर - यशवंत नायक मासिक</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/HadaiqgFcTY/blog-post_21.html</link><category>yashwantrao holkar</category><category>holkar dynasty</category><category>यशवंतराव होळकर</category><category>hindu</category><category>malharrao holkar</category><category>अहिल्यामाई होळकर</category><category>maratha empire</category><category>indor</category><category>ahilyabai holkar</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Sun, 02 Oct 2011 04:19:40 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-2169849476282541918</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="http://1.bp.blogspot.com/-VdrIOAzskLc/Tnq1d31O7vI/AAAAAAAAAwQ/_hf-BckhxnM/s1600/Yashwant+Nayak+pg.2.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="320" src="http://1.bp.blogspot.com/-VdrIOAzskLc/Tnq1d31O7vI/AAAAAAAAAwQ/_hf-BckhxnM/s320/Yashwant+Nayak+pg.2.jpg" width="207" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&amp;nbsp;&lt;a href="http://2.bp.blogspot.com/-5PGFegSM08Y/Tnq1mulUPcI/AAAAAAAAAwU/Ta9_doJ-AG0/s1600/Yashwant+Nayak+pg.3.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="320" src="http://2.bp.blogspot.com/-5PGFegSM08Y/Tnq1mulUPcI/AAAAAAAAAwU/Ta9_doJ-AG0/s320/Yashwant+Nayak+pg.3.jpg" width="207" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: center;"&gt;
&lt;a href="http://rashtriyasamaj.blogspot.com/"&gt;&lt;b&gt;राष्ट्रीय समाज&lt;/b&gt;&lt;/a&gt; या ब्लॉगवरून साभार &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/HadaiqgFcTY" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2011-10-02T04:19:40.037-07:00</app:edited><media:thumbnail url="http://1.bp.blogspot.com/-VdrIOAzskLc/Tnq1d31O7vI/AAAAAAAAAwQ/_hf-BckhxnM/s72-c/Yashwant+Nayak+pg.2.jpg" height="72" width="72" /><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">22</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2011/09/blog-post_21.html</feedburner:origLink></item><item><title>गणपतीचे मूळ, गणपती उत्सव आणि बहुजन समाज</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/hLueznCDRvo/blog-post.html</link><category>parvati</category><category>lord ganesh</category><category>indus civilization</category><category>hindu</category><category>dravid.</category><category>mahadev</category><category>महामानव</category><category>shankar</category><category>धर्म</category><category>lord shiv</category><category>शिवधर्म</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Sun, 04 Sep 2011 08:35:26 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-3141135961624216160</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;br&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 115%;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="color: blue;"&gt;बहुजन समाज हा उत्सवप्रिय समाज आहे. गुढीपाढवा, दहीहंडी, गणपती उत्सव,
नवरात्री उत्सव, दसरा, दिवाळी असे बहुसंख्य सण-उत्सव बहुजन समाज तन-मन-धनाने साजरा
करीत असतो. या उत्सवांदरम्यान बहुजन समाजाला इतर सर्व गोष्टींचा जवळ-जवळ विसर पडलेला
असतो. सध्या गणपती उत्सवाचे वारे सगळीकडे वाहत आहे. अशा परिस्थितीत गणपतीचे मूळ, गणपती
उत्सव आणि त्यात बहुजन समाजाचा सहभाग यावर थोडक्यात केलेले भाष्य.....&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 115%;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="color: blue;"&gt;&lt;br&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"&gt;
&lt;table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"&gt;&lt;tbody&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://2.bp.blogspot.com/-jkb0GYgvQBo/TmOZFDidzYI/AAAAAAAAAwE/hagdGTd88V8/s1600/ganesh.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img border="0" src="http://2.bp.blogspot.com/-jkb0GYgvQBo/TmOZFDidzYI/AAAAAAAAAwE/hagdGTd88V8/s1600/ganesh.JPG"&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="font-size: small;"&gt;गणपती&lt;/span&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;
&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 115%;"&gt;गणपती उत्सव हा बाळ गंगाधर टिळकांनी सुरु केलेला उत्सव. त्याआधी
गणपतीची पूजा-अर्चा विशेषकरून पेशव्यांच्या दरबारी होत असे. परंतु स्वातंत्र्याचा
लढा ऐन जोमात असताना टिळकांनी गणपती उत्सव सुरु केला. समाजात राष्ट्रीय ऐक्याची
भावना निर्माण व्हावी, समाज उत्सवाच्या निमित्ताने एकत्र यावा, त्यांचे प्रबोधन
व्हावे या हेतूने गणेश उत्सव सुरु केला असे सांगण्यात येते. गणेशोत्सव सुरु
करण्यामागे वरील करणे जरी सांगितली जात असली तरी प्रत्यक्षात मात्र याउलट
परिस्थिती आहे. सध्या तर गणेशोत्सवाला अत्यंत हिडीस स्वरूप प्राप्त झाले आहे.
गणेशोत्सव जवळ आला कि पोलिसांनाही सुरक्षा वाढवावी लागते. या काळात काही ठिकाणी
धार्मिक दंगली घडून येण्याची शक्यताही असते. युवा पिढी बेभान होवून (दारू&lt;/span&gt;&lt;br&gt;
&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2011/09/blog-post.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/hLueznCDRvo" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2011-09-04T08:35:26.671-07:00</app:edited><media:thumbnail url="http://2.bp.blogspot.com/-jkb0GYgvQBo/TmOZFDidzYI/AAAAAAAAAwE/hagdGTd88V8/s72-c/ganesh.JPG" height="72" width="72" /><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">146</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2011/09/blog-post.html</feedburner:origLink></item><item><title>Ambedkar's way &amp; Anna Hazare's methods- Dr. Sukhadeo Thorat</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/K5gCG1Yk7rI/ambedkars-way-anna-hazares-methods-dr.html</link><category>अण्णा हजारे</category><category>civil society</category><category>Hazare fast</category><category>Jan Lokpal</category><category>Anna Hazare</category><category>भ्रष्टाचार</category><category>Ramlila Maidan</category><category>anti-corruption movement</category><category>India Against Corruption</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Thu, 25 Aug 2011 07:31:14 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-7548195799802869105</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"&gt;&lt;tbody&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://4.bp.blogspot.com/-JpC_mXwSy8I/TlZY_slgoHI/AAAAAAAAAv0/TI3kJk_xLZg/s1600/sukhdev+thorat.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img border="0" src="http://4.bp.blogspot.com/-JpC_mXwSy8I/TlZY_slgoHI/AAAAAAAAAv0/TI3kJk_xLZg/s1600/sukhdev+thorat.JPG" style="color: blue;"&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt; &lt;b&gt;Dr. Sukhadeo Thorat &lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;
&lt;div class="body" style="color: blue; text-align: justify;"&gt;
&lt;i&gt;&lt;b&gt;Following Dr. Ambedkar&amp;#39;s example, Team Anna should use 
constitutional methods and enhance people&amp;#39;s faith in them. Otherwise it 
will convey the message that only coercive and unconstitutional methods 
work.  &lt;/b&gt;&lt;/i&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="body" style="text-align: justify;"&gt;
&lt;i&gt;&lt;b&gt; &lt;/b&gt;&lt;/i&gt;&lt;span style="color: #cc0000; font-size: small;"&gt;&lt;i&gt;&lt;b&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2011/08/blog-post_25.html"&gt; या लेखाचा मराठी गोषवारा वाचण्यासाठी इथे क्लिक करा.&lt;/a&gt;&lt;/b&gt;&lt;/i&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="body" style="text-align: justify;"&gt;
&lt;br&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="body" style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;A group of people, with placards showing Dr. B.R. Ambedkar, staged a 
demonstration in Delhi a few days ago against Anna Hazare&amp;#39;s proposals on
 the Lokpal and the methods used by his team. More often than not, 
Dalits look with suspicion on any attempt to tamper with the 
Constitution. Team Anna has, however, suggested that its Lokpal bill 
would benefit Dalits more than anyone else. This led me to look at Dr. 
Ambedkar&amp;#39;s position as compared to the mode of agitation being deployed 
by Anna Hazare and his team. &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2011/08/ambedkars-way-anna-hazares-methods-dr.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/K5gCG1Yk7rI" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2011-08-25T07:31:14.267-07:00</app:edited><media:thumbnail url="http://4.bp.blogspot.com/-JpC_mXwSy8I/TlZY_slgoHI/AAAAAAAAAv0/TI3kJk_xLZg/s72-c/sukhdev+thorat.JPG" height="72" width="72" /><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">0</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2011/08/ambedkars-way-anna-hazares-methods-dr.html</feedburner:origLink></item><item><title>धोका लोकशाहीतील अंतर्विरोधाचा - डॉ. सुखदेव थोरात.</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/lfzzar0zZcI/blog-post_25.html</link><category>अण्णा हजारे</category><category>civil society</category><category>Hazare fast</category><category>Jan Lokpal</category><category>Anna Hazare</category><category>भ्रष्टाचार</category><category>Ramlila Maidan</category><category>anti-corruption movement</category><category>India Against Corruption</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Thu, 25 Aug 2011 07:39:27 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-2094700236738225912</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"&gt;&lt;tbody&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://2.bp.blogspot.com/-tm7MqQbFj8g/TlZU0pgwyXI/AAAAAAAAAvw/HoV6Ipgnc1g/s1600/Picture+1.png" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img border="0" height="320" src="http://2.bp.blogspot.com/-tm7MqQbFj8g/TlZU0pgwyXI/AAAAAAAAAvw/HoV6Ipgnc1g/s320/Picture+1.png" width="316" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;i&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: #cc0000;"&gt;&amp;nbsp;'द हिंदू' &lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/i&gt;या वर्तमान पत्रामध्ये आलेल्या &lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;i style="color: blue;"&gt;डॉ. सुखदेव थोरात&lt;/i&gt;&amp;nbsp; यांच्या&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt; लेखाचा थोडक्यात गोषवारा...&lt;i&gt;&lt;b style="color: #cc0000;"&gt;'दैनिक सकाळ'&lt;/b&gt; &lt;/i&gt;च्या सौजन्याने...&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2011/08/ambedkars-way-anna-hazares-methods-dr.html"&gt;&lt;b&gt;Click here to read full article in English &lt;/b&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;b&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/lfzzar0zZcI" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2011-08-25T07:39:27.135-07:00</app:edited><media:thumbnail url="http://2.bp.blogspot.com/-tm7MqQbFj8g/TlZU0pgwyXI/AAAAAAAAAvw/HoV6Ipgnc1g/s72-c/Picture+1.png" height="72" width="72" /><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">0</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2011/08/blog-post_25.html</feedburner:origLink></item><item><title>Dalits stage protest against Jan Lokpal bill presented by Team Anna</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/XLza3qk6gXw/dalits-stage-protest-against-jan-lokpal.html</link><category>अण्णा हजारे</category><category>civil society</category><category>Hazare fast</category><category>Jan Lokpal</category><category>Anna Hazare</category><category>भ्रष्टाचार</category><category>Ramlila Maidan</category><category>anti-corruption movement</category><category>India Against Corruption</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Thu, 25 Aug 2011 10:03:27 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-6653350320793184087</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="http://2.bp.blogspot.com/-GXiVABz1AOY/TlUuRFdyWfI/AAAAAAAAAvs/2VIVLV72JQE/s1600/dfh.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" src="http://2.bp.blogspot.com/-GXiVABz1AOY/TlUuRFdyWfI/AAAAAAAAAvs/2VIVLV72JQE/s1600/dfh.JPG"&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;Hundreds of Dalits Wednesday gathered at India Gate and marched 
towards Jantar Mantar to protest the Jan Lokpal bill proposed by 
activist Anna Hazare and his team. &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;

&lt;/span&gt;&lt;br&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;Under the banner of “&lt;i&gt;Samvidhan Bachao&lt;/i&gt;” (Save constitution), the rally was organised by Indian Justice Party president Udit Raj. &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;“We
 won&amp;#39;t let the Jan Lokpal bill break the constitution formed by Dr 
Ambedkar. How can we trust a panel which is above the prime minister and
 the chief justice of India?” said Dheeraj, a businessman.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;Delhi 
Pradesh Valmiki Sanghathan chairman Lal Chand, who also participated in 
the rally, said, “I want to ask&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2011/08/dalits-stage-protest-against-jan-lokpal.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/XLza3qk6gXw" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2011-08-25T10:03:27.751-07:00</app:edited><media:thumbnail url="http://2.bp.blogspot.com/-GXiVABz1AOY/TlUuRFdyWfI/AAAAAAAAAvs/2VIVLV72JQE/s72-c/dfh.JPG" height="72" width="72" /><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">0</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2011/08/dalits-stage-protest-against-jan-lokpal.html</feedburner:origLink></item><item><title>संविधान बचाओ, देश बचाओ - डॉ. उदित राज</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/GoV064DB0aw/blog-post_7584.html</link><category>अण्णा हजारे</category><category>civil society</category><category>Hazare fast</category><category>Jan Lokpal</category><category>Anna Hazare</category><category>भ्रष्टाचार</category><category>Ramlila Maidan</category><category>anti-corruption movement</category><category>India Against Corruption</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Thu, 25 Aug 2011 10:05:35 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-2457673625494635951</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="http://4.bp.blogspot.com/-NedMMN-UdKg/TlUpfrtL-zI/AAAAAAAAAvo/jZymfUJX3h4/s1600/301335_222201121165632_100001272366196_656747_7418730_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="200" src="http://4.bp.blogspot.com/-NedMMN-UdKg/TlUpfrtL-zI/AAAAAAAAAvo/jZymfUJX3h4/s200/301335_222201121165632_100001272366196_656747_7418730_n.jpg" width="154" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/GoV064DB0aw" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2011-08-25T10:05:35.181-07:00</app:edited><media:thumbnail url="http://4.bp.blogspot.com/-NedMMN-UdKg/TlUpfrtL-zI/AAAAAAAAAvo/jZymfUJX3h4/s72-c/301335_222201121165632_100001272366196_656747_7418730_n.jpg" height="72" width="72" /><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">1</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2011/08/blog-post_7584.html</feedburner:origLink></item><item><title>फेसबुकवर "अण्णाविरोधी" गट</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/SBkO6iiVG1Y/blog-post_24.html</link><category>अण्णा हजारे</category><category>civil society</category><category>Hazare fast</category><category>Jan Lokpal</category><category>Anna Hazare</category><category>भ्रष्टाचार</category><category>Ramlila Maidan</category><category>facebook</category><category>anti-corruption movement</category><category>India Against Corruption</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Thu, 25 Aug 2011 10:06:12 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-8639559323113882037</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"&gt;&lt;tbody&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://3.bp.blogspot.com/-TbOOVYDVVmw/TlUf5xdB5RI/AAAAAAAAAvk/8F8LZvNk1MY/s1600/Capture.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img border="0" height="320" src="http://3.bp.blogspot.com/-TbOOVYDVVmw/TlUf5xdB5RI/AAAAAAAAAvk/8F8LZvNk1MY/s320/Capture.JPG" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/SBkO6iiVG1Y" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2011-08-25T10:06:12.819-07:00</app:edited><media:thumbnail url="http://3.bp.blogspot.com/-TbOOVYDVVmw/TlUf5xdB5RI/AAAAAAAAAvk/8F8LZvNk1MY/s72-c/Capture.JPG" height="72" width="72" /><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">2</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2011/08/blog-post_24.html</feedburner:origLink></item><item><title>प्रबोधनकारांविषयी हे माहीत आहे का ?</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/VkMC4nYiUDo/blog-post_21.html</link><category>मराठी</category><category>चळवळ</category><category>महामानव</category><category>prabodhan</category><category>balasaheb thakare</category><category>prabodhankar thakare</category><category>संकलन</category><category>प्रबोधनकार ठाकरे</category><category>shivsena</category><category>raj thakare</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Mon, 29 Aug 2011 02:01:34 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-3352608581074504573</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="http://3.bp.blogspot.com/-X4d9vo_OwwE/TlFDe7TRnJI/AAAAAAAAAvg/rbfpHPLwpgg/s1600/MAHARASHTRA+160.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="200" src="http://3.bp.blogspot.com/-X4d9vo_OwwE/TlFDe7TRnJI/AAAAAAAAAvg/rbfpHPLwpgg/s200/MAHARASHTRA+160.jpg" width="131"&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="color: #cc0000; text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;b&gt;प्रबोधनकारांविषयी सर्वसामान्यपणे माहीत नसलेल्या या काही गोष्टी. प्रबोधनकार विविधांगी आयुष्य जगल्यामुळे अशा विस्मयचकित करणा-या गोष्टी खूप आहेत. त्यातल्या या काही महत्त्वाच्या गोष्टी.&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;br&gt;- प्रबोधनकारांचा जन्म पनवेल शहरातला. आयुष्याची पहिली जवळपास वीस वर्षं ते तिथेच होते. पण आज तिथे त्यांचं एक साधं स्मारकही नाही.&lt;br&gt;&lt;br&gt;- ठाकरेंचं मूळ आडनाव घोडपकर. नाशिक जिल्ह्यातल्या घोडप या किल्ल्याचे ठाकरे हे किल्लेदार होते. त्यामुळे ते घोडपकर होते. त्यांच्या आजोबांपर्यंत हे आडनाव सुरू होते. वडिलांनी प्रबोधनकारांचं नाव शाळेपासून ठाकरेच लावलं.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2011/08/blog-post_21.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/VkMC4nYiUDo" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2011-08-29T02:01:34.911-07:00</app:edited><media:thumbnail url="http://3.bp.blogspot.com/-X4d9vo_OwwE/TlFDe7TRnJI/AAAAAAAAAvg/rbfpHPLwpgg/s72-c/MAHARASHTRA+160.jpg" height="72" width="72" /><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">0</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2011/08/blog-post_21.html</feedburner:origLink></item><item><title>अण्णा, उपोषण स्थगित करा!</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/3sH_yoAyBgw/blog-post_15.html</link><category>अण्णा हजारे</category><category>civil society</category><category>Hazare fast</category><category>Jan Lokpal</category><category>Anna Hazare</category><category>भ्रष्टाचार</category><category>Ramlila Maidan</category><category>anti-corruption movement</category><category>India Against Corruption</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Thu, 25 Aug 2011 10:05:31 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-975939324928718991</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span class="apple-style-span"&gt;&lt;b&gt;&lt;span lang="HI" style="background: none repeat scroll 0% 0% white; border: 1pt none windowtext; color: black; font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%; padding: 0cm;"&gt;प्रा. एच. एम. देसरडा &lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="apple-style-span"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="background: none repeat scroll 0% 0% white; border: 1pt none windowtext; color: black; font-family: &amp;quot;Georgia&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%; padding: 0cm;"&gt;,&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="apple-style-span"&gt;&lt;b&gt;&lt;span lang="HI" style="background: none repeat scroll 0% 0% white; border: 1pt none windowtext; color: black; font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%; padding: 0cm;"&gt;सोमवार&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="apple-style-span"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="background: none repeat scroll 0% 0% white; border: 1pt none windowtext; color: black; font-family: &amp;quot;Georgia&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%; padding: 0cm;"&gt;, &lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="apple-style-span"&gt;&lt;b&gt;&lt;span lang="HI" style="background: none repeat scroll 0% 0% white; border: 1pt none windowtext; color: black; font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%; padding: 0cm;"&gt;१५ ऑगस्ट&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="apple-style-span"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="background: none repeat scroll 0% 0% white; border: 1pt none windowtext; color: black; font-family: &amp;quot;Georgia&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%; padding: 0cm;"&gt;  &lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="apple-style-span"&gt;&lt;b&gt;&lt;span lang="HI" style="background: none repeat scroll 0% 0% white; border: 1pt none windowtext; color: black; font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%; padding: 0cm;"&gt;२०११&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="background: none repeat scroll 0% 0% white; color: black; font-family: &amp;quot;Georgia&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;&lt;br&gt;
&lt;/span&gt;&lt;span class="apple-style-span"&gt;&lt;span lang="HI" style="background: none repeat scroll 0% 0% white; color: black; font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;लेखक नामवंत अर्थतज्ज्ञ व महाराष्ट्र राज्य नियोजन मंडळाचे माजी सदस्य आहेत.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="apple-style-span"&gt;&lt;span style="background: none repeat scroll 0% 0% white; color: black; font-family: &amp;quot;Georgia&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span class="apple-style-span"&gt;&lt;span lang="HI" style="background: none repeat scroll 0% 0% white; color: black; font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;गेले चार-पाच महिने एक प्रश्न जो कायम वृत्तपत्र नि दूरचित्रवाहिन्यांवर झळकत-गाजत आहे&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="apple-style-span"&gt;&lt;span style="background: none repeat scroll 0% 0% white; color: black; font-family: &amp;quot;Georgia&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;, &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="apple-style-span"&gt;&lt;span lang="HI" style="background: none repeat scroll 0% 0% white; color: black; font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;तो म्हणजे : अण्णा हजारे&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="apple-style-span"&gt;&lt;span style="background: none repeat scroll 0% 0% white; color: black; font-family: &amp;quot;Georgia&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;, &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="apple-style-span"&gt;&lt;span lang="HI" style="background: none repeat scroll 0% 0% white; color: black; font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;लोकपाल.
 अण्णांसारख्या खेडेगावातील एका फकीर कार्यकर्त्यांची मागणी- आंदोलनाला 
मिळालेला हा अभूतपूर्व प्रतिसाद म्हणजे एक आगळीवेगळी किमया अगर जादू! याचे 
मर्म काय&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="apple-style-span"&gt;&lt;span style="background: none repeat scroll 0% 0% white; color: black; font-family: &amp;quot;Georgia&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;? &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="apple-style-span"&gt;&lt;span lang="HI" style="background: none repeat scroll 0% 0% white; color: black; font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;एक तर भ्रष्टाचार- महागाईने हैराण झालेल्या गोरगरीब जनतेलाच नव्हे&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="apple-style-span"&gt;&lt;span style="background: none repeat scroll 0% 0% white; color: black; font-family: &amp;quot;Georgia&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;, &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="apple-style-span"&gt;&lt;span lang="HI" style="background: none repeat scroll 0% 0% white; color: black; font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;तर कनिष्ठ मध्यम व सुखवस्तू वर्गालाही सहन करणे अशक्य झाले.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="apple-style-span"&gt;&lt;span style="background: none repeat scroll 0% 0% white; color: black; font-family: &amp;quot;Georgia&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span class="apple-style-span"&gt;&lt;span lang="HI" style="background: none repeat scroll 0% 0% white; color: black; font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;अण्णांच्या पाणलोट क्षेत्र विकास&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="apple-style-span"&gt;&lt;span style="background: none repeat scroll 0% 0% white; color: black; font-family: &amp;quot;Georgia&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;, &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="apple-style-span"&gt;&lt;span lang="HI" style="background: none repeat scroll 0% 0% white; color: black; font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;विकेंद्रीकरण
 व भ्रष्टाचारविरोधी लढय़ात महाराष्ट्र राज्य नियोजन मंडळाचा तसेच राज्य व 
केंद्र सरकारच्या जलसंधारण व ग्रामीण विकास समितीचा सदस्य असताना मी सक्रिय
 भाग घेतला. अण्णांच्या राज्यव्यापी दौऱ्यात याबाबत भूमिका मांडली. औपचारिक
 संघटनात्मक पद घेतले नाही तरी राज्य व नंतर देशातील लोक मला या चळवळीचा 
भाग समजतात. अर्थात लोकांच्या जीवनमरणाच्या प्रश्नाच्या सोडवणुकीत असण्याचा
 मला सार्थ अभिमान आहे. मार्च-&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br&gt;
&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2011/08/blog-post_15.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/3sH_yoAyBgw" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2011-08-25T10:05:31.412-07:00</app:edited><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">6</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2011/08/blog-post_15.html</feedburner:origLink></item><item><title>मेरीटच्या गप्पा कुणाला सांगता ?</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/ROqjbcPxJXE/blog-post_12.html</link><category>जागृती</category><category>चळवळ</category><category>Dr.Ambedkar</category><category>प्रतिक्रिया</category><category>death of merit</category><category>महामानव</category><category>merit</category><category>रोखठोक</category><category>प्रकाश झा</category><category>आरक्षण</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Mon, 29 Aug 2011 02:04:04 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-8438216953814273998</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;आरक्षण हा विषय जेव्हा जेव्हा चर्चेला आला तेव्हा तेव्हा आरक्षण विरोधकांनी मेरीट चा मुद्दा अत्यंत आक्रमकपणे मांडला. जणू काही आरक्षणाचा लाभ घेनार्यांकडे मेरीटची वानवा असते अशा पद्धतीने मांडणी केली गेली. आरक्षण समर्थकांना अत्यंत हीन पद्धतीने हिणवले गेले. आरक्षण व्यवस्थेमुळे भारताची नोकरशाही आणि प्रशासन दुर्बल होईल अशा प्रकारच्या टीका केल्या गेल्या. प्रकाश झा च्याच भाषेत बोलायचे झाले तर &lt;span style="color: blue;"&gt;&amp;quot;हम मेरीट में विश्वास करते है, आरक्षण में नही.&amp;quot; &lt;/span&gt;थोडक्यात काय तर मागास समाज आणि मेरीट यांचा जन्मोजन्मीचा काहीही संबंध नाही अशीच भारतातील अभिजन वर्गाची धारणा आहे.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2011/08/blog-post_12.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/ROqjbcPxJXE" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2011-08-29T02:04:04.185-07:00</app:edited><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">20</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2011/08/blog-post_12.html</feedburner:origLink></item><item><title>'आरक्षण' चित्रपट आणि मेडीयाचा पक्षपात</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/lQxeYR3WMVA/blog-post_09.html</link><category>निखिल वागळे</category><category>IBN Lokmat</category><category>Dr.Ambedkar</category><category>हरी नरके</category><category>merit</category><category>प्रकाश झा</category><category>reservation</category><category>सामाजिक</category><category>आरक्षण</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Mon, 29 Aug 2011 02:07:24 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-358445092342707520</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;दिनांक ८ ऑगस्ट २०११ रोजी सायंकाळी ६.३० वाजता स्टार न्यूज या वाहिनीवर आरक्षण या चित्रपटाच्या निमित्ताने &amp;#39;नोकरीमध्ये आरक्षण असावे का ?&amp;#39; या विषयावर चर्चा झाली. या चर्चेत प्रकाश झा, अमिताभ बच्चन आणि दीपिका पदुकोण सहभागी झाले होते. याच दिवशी आय. बी. एन. लोकमत वाहिनीवर &amp;#39;आरक्षण चित्रपटाला विरोध योग्य आहे का ?&amp;#39; या विषयावर चर्चा झाली. या चर्चेत प्रा. हरी नरके (विभागप्रमुख- महात्मा फुले अध्यासन, पुणे विद्यापीठ), हेमंत देसाई (पत्रकार आणि समीक्षक), संजय पवार (लेखक), रामदास आठवले (अध्यक्ष- आरपीआय) आणि प्रकाश झा (चित्रपट निर्माता) इ. लोक सहभागी झाले होते. या दोन्ही चर्चा पाहिल्यावर एक गोष्ट प्रकर्षाने जाणवली, ती म्हणजे या चर्चांचे स्वरूप आणि विषय आरक्षणाबद्दल मनात किंतु ठेवून ठरवले गेले होते असे वाटते. &amp;#39;आरक्षण&amp;#39; या बहुचर्चित चित्रपटाच्या वादावरून हे दोन्ही विषय चर्चेला आणले होते. परंतु या विषयांच्या ऐवजी &amp;#39;आरक्षणाला किंवा मागास घटकांच्या विकासाला विरोध करणे योग्य आहे का ?&amp;#39; किंवा &amp;#39;मागास समाजाची बदनामी चित्रपटाच्या माध्यमातून करणे योग्य आहे का ?&amp;#39; अशा प्रकारच्या चर्चा माध्यमांना का करता येत नाहीत हा प्रश्नच आहे.&lt;/span&gt;&lt;br&gt;
&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2011/08/blog-post_09.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/lQxeYR3WMVA" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2011-08-29T02:07:24.502-07:00</app:edited><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">2</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2011/08/blog-post_09.html</feedburner:origLink></item><item><title>क्रांतिसिंह नाना पाटील- दैनिक सोलापूर लोकशासन</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/2-2pr7hirCA/blog-post_03.html</link><category>महात्मा फुले</category><category>क्रांतिसिंह नाना पाटील</category><category>krantisinh</category><category>प्रतिसरकार</category><category>nana patil</category><category>पत्रीसरकर</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Mon, 29 Aug 2011 02:08:35 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-9189483062145280143</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"&gt;&lt;tbody&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://2.bp.blogspot.com/-6Tnuy7JUtXc/Tjka-ZSmFiI/AAAAAAAAAuo/MD9s569Yofo/s1600/krantisinh+nana+patil1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img border="0" height="317" src="http://2.bp.blogspot.com/-6Tnuy7JUtXc/Tjka-ZSmFiI/AAAAAAAAAuo/MD9s569Yofo/s400/krantisinh+nana+patil1.jpg" width="400" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr style="color: blue;"&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;दैनिक लोकशासन, सोलापूर च्या क्रांतिसिंह नाना पाटील जयंती विशेषांकात प्रसिद्ध झालेला नाना पाटलांच्या सामाजिक व राजकीय कार्याचा आढावा घेणारा लेख.&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/2-2pr7hirCA" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2011-08-29T02:08:35.221-07:00</app:edited><media:thumbnail url="http://2.bp.blogspot.com/-6Tnuy7JUtXc/Tjka-ZSmFiI/AAAAAAAAAuo/MD9s569Yofo/s72-c/krantisinh+nana+patil1.jpg" height="72" width="72" /><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">4</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2011/08/blog-post_03.html</feedburner:origLink></item><item><title>क्रांतिसिंह नाना पाटील</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/ZPaZHaVQPis/blog-post.html</link><category>क्रांतिसिंह नाना पाटील</category><category>प्रतिसरकार</category><category>महामानव</category><category>पत्रीसरकर</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Tue, 02 Aug 2011 02:44:04 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-885183402199490251</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;link href="file:///C:%5CUsers%5CDhanraj%5CAppData%5CLocal%5CTemp%5Cmsohtmlclip1%5C01%5Cclip_filelist.xml" rel="File-List"&gt;&lt;link href="file:///C:%5CUsers%5CDhanraj%5CAppData%5CLocal%5CTemp%5Cmsohtmlclip1%5C01%5Cclip_themedata.thmx" rel="themeData"&gt;&lt;link href="file:///C:%5CUsers%5CDhanraj%5CAppData%5CLocal%5CTemp%5Cmsohtmlclip1%5C01%5Cclip_colorschememapping.xml" rel="colorSchemeMapping"&gt;
   &lt;m:smallfrac m:val="off"&gt;
   &lt;m:dispdef&gt;
   &lt;m:lmargin m:val="0"&gt;
   &lt;m:rmargin m:val="0"&gt;
   &lt;m:defjc m:val="centerGroup"&gt;
   &lt;m:wrapindent m:val="1440"&gt;
   &lt;m:intlim m:val="subSup"&gt;
   &lt;m:narylim m:val="undOvr"&gt;
  &lt;/m:narylim&gt;&lt;/m:intlim&gt;
&lt;/m:wrapindent&gt;&lt;style&gt;
&lt;!--
 /* Font Definitions */
 @font-face
	{font-family:Mangal;
	panose-1:2 4 5 3 5 2 3 3 2 2;
	mso-font-charset:0;
	mso-generic-font-family:roman;
	mso-font-pitch:variable;
	mso-font-signature:32771 0 0 0 1 0;}
@font-face
	{font-family:"Cambria Math";
	panose-1:2 4 5 3 5 4 6 3 2 4;
	mso-font-charset:1;
	mso-generic-font-family:roman;
	mso-font-format:other;
	mso-font-pitch:variable;
	mso-font-signature:0 0 0 0 0 0;}
@font-face
	{font-family:Calibri;
	panose-1:2 15 5 2 2 2 4 3 2 4;
	mso-font-charset:0;
	mso-generic-font-family:swiss;
	mso-font-pitch:variable;
	mso-font-signature:-520092929 1073786111 9 0 415 0;}
 /* Style Definitions */
 p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal
	{mso-style-unhide:no;
	mso-style-qformat:yes;
	mso-style-parent:"";
	margin-top:0in;
	margin-right:0in;
	margin-bottom:10.0pt;
	margin-left:0in;
	line-height:115%;
	mso-pagination:widow-orphan;
	font-size:11.0pt;
	font-family:"Calibri","sans-serif";
	mso-ascii-font-family:Calibri;
	mso-ascii-theme-font:minor-latin;
	mso-fareast-font-family:Calibri;
	mso-fareast-theme-font:minor-latin;
	mso-hansi-font-family:Calibri;
	mso-hansi-theme-font:minor-latin;
	mso-bidi-font-family:Mangal;
	mso-bidi-theme-font:minor-bidi;
	mso-bidi-language:AR-SA;}
.MsoChpDefault
	{mso-style-type:export-only;
	mso-default-props:yes;
	mso-bidi-font-size:11.0pt;
	mso-ascii-font-family:Calibri;
	mso-ascii-theme-font:minor-latin;
	mso-fareast-font-family:Calibri;
	mso-fareast-theme-font:minor-latin;
	mso-hansi-font-family:Calibri;
	mso-hansi-theme-font:minor-latin;
	mso-bidi-font-family:Mangal;
	mso-bidi-theme-font:minor-bidi;
	mso-bidi-language:AR-SA;}
.MsoPapDefault
	{mso-style-type:export-only;
	margin-bottom:10.0pt;
	line-height:115%;}
@page Section1
	{size:8.5in 11.0in;
	margin:1.0in 1.0in 1.0in 1.0in;
	mso-header-margin:.5in;
	mso-footer-margin:.5in;
	mso-paper-source:0;}
div.Section1
	{page:Section1;}
--&gt;
&lt;/style&gt;

&lt;/m:defjc&gt;&lt;/m:rmargin&gt;&lt;/m:lmargin&gt;&lt;/m:dispdef&gt;&lt;/m:smallfrac&gt;&lt;br&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"&gt;&lt;tbody&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://3.bp.blogspot.com/-PJXvYhj6V5g/TjfC3sfScmI/AAAAAAAAAuk/PFUx63O9g_Q/s1600/krantisinh-nana-patil.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img border="0" height="200" src="http://3.bp.blogspot.com/-PJXvYhj6V5g/TjfC3sfScmI/AAAAAAAAAuk/PFUx63O9g_Q/s200/krantisinh-nana-patil.jpg" width="147"&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr style="color: blue;"&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;क्रांतिसिंह नाना पाटील&lt;/span&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;सामान्यतः सर्व समाज
अगर माणसे कालप्रवाहाप्रमाणे वाहत जाण्यात धन्यता मानतात आणि यातच आपला मोठेपणा
सिद्ध करण्याचा प्रयत्न करतात. परंतु जगाच्या इतिहासात अशा काही अद्वितीय व्यक्ती
जन्माला येतात कि त्या सबंध कालचक्रालाच आपल्या कल्पनेप्रमाणे गती देतात. यातच त्यांचे
मोठेपण सामावलेले असते. आणि हे विचार क्रांतिसिंह नाना पाटील यांना तंतोतंत लागू
पडतात.&lt;/span&gt;&lt;o:p&gt;&lt;/o:p&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;क्रांतीसिहांचा जन्म
सांगली जिल्ह्यातील बहे-बोरगाव या छोट्याशा गावी ३ ऑगस्ट १९०० रोजी झाला.
लहानपणापासूनच दणकट शरीरयष्टी लाभलेल्या नानांनी भारताला सामाजिक आणि राजकीय गुलामगिरीतून
मुक्त करण्यासाठी तीव्र संघर्ष केला. स्वातंत्र्यपूर्व काळात ‘आधी राजकीय
स्वातंत्र्य कि सामाजिक सुधारणा’ असा वाद अस्तित्वात होता. काहींनी आधी राजकीय
स्वातंत्र्य योग्य मानले तर काहीना आधी सामाजिक सुधारणा इष्ट वाटत होत्या. परंतु
नानांनी राजकीय स्वातंत्र्याबरोबरच सामाजिक सुधारणा घडवून आणण्याचे महत्कार्य पार
पाडले, हे नानांच्या कार्याचे वेगळेपण आहे. भारतीय स्वातंत्र्यलढ्यात
महाराष्ट्राने &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2011/08/blog-post.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/ZPaZHaVQPis" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2011-08-02T02:44:04.124-07:00</app:edited><media:thumbnail url="http://3.bp.blogspot.com/-PJXvYhj6V5g/TjfC3sfScmI/AAAAAAAAAuk/PFUx63O9g_Q/s72-c/krantisinh-nana-patil.jpg" height="72" width="72" /><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">7</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2011/08/blog-post.html</feedburner:origLink></item><item><title>“आरक्षण” प्रश्नी उच्चवर्णीय मानसिकता ?</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/wKRzHt2SKNU/blog-post_30.html</link><category>जागृती</category><category>चळवळ</category><category>प्रतिक्रिया</category><category>merit</category><category>महादेव जानकर</category><category>reservation</category><category>सामाजिक</category><category>आरक्षण</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Mon, 29 Aug 2011 02:04:38 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-4607168742650301936</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="http://l.yimg.com/t/entertainment/jagran/20110707/07/aarakshan-1_1310023512.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" src="http://l.yimg.com/t/entertainment/jagran/20110707/07/aarakshan-1_1310023512.jpg"&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;प्रकाश झा यांचा “आरक्षण” हा चित्रपट प्रदर्शित होण्याच्या मार्गावर असतानाचा वादाच्या भोवऱ्यात सापडला आहे. शोषित बहुजन समाजाला मुख्य प्रवाहात आणण्यासाठी घटनेने जे आरक्षण दिले आहे त्याच विषयावर हा चित्रपट असल्याने त्याबद्दल वाद निर्माण होणे साहजिक आहे. उलट निर्माण झालेला वाद हा प्रकाश झा यांच्याच पथ्यावर पडण्याची चिन्हे दिसत आहेत. कारण कोणतीही चर्चा झाली नसती तर कदाचित हा चित्रपट खूप लोकांनी पहिलाच असता असे नाही. परंतु एका ज्वलंत विषयावर निर्माण केलेल्या चित्रपटाबद्दल वाद निर्माण झाल्यानंतर तो चित्रपट पाहण्याची उत्सुकता निर्माण होते. त्यामुळे आता या चित्रपटाला अपेक्षेपेक्षा अधिक प्रतिसाद मिळेल यात शंका नाही. परंतु चर्चा झालीच नाही तर कदाचित एकांगी आणि द्वेषमुलक बाजू मांडली जावू शकते त्यामुळे या विषयी सखोल चर्चा आवश्यक आहे&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2011/07/blog-post_30.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/wKRzHt2SKNU" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2011-08-29T02:04:38.694-07:00</app:edited><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">35</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2011/07/blog-post_30.html</feedburner:origLink></item><item><title>मुंबईवरील भ्याड दहशतवादी हल्ल्याचा निषेध</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/XkOXt3ZLK-w/blog-post_14.html</link><category>जागृती</category><category>प्रतिक्रिया</category><category>दहशतवाद</category><category>terror attack</category><category>रोखठोक</category><category>धर्म</category><category>jihad</category><category>सामाजिक</category><category>mumbai</category><category>bomb blast</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Mon, 29 Aug 2011 02:05:32 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-4578435403983531649</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;link href="file:///C:%5CUsers%5CDhanraj%5CAppData%5CLocal%5CTemp%5Cmsohtmlclip1%5C01%5Cclip_filelist.xml" rel="File-List"&gt;&lt;link href="file:///C:%5CUsers%5CDhanraj%5CAppData%5CLocal%5CTemp%5Cmsohtmlclip1%5C01%5Cclip_themedata.thmx" rel="themeData"&gt;&lt;link href="file:///C:%5CUsers%5CDhanraj%5CAppData%5CLocal%5CTemp%5Cmsohtmlclip1%5C01%5Cclip_colorschememapping.xml" rel="colorSchemeMapping"&gt;
   &lt;m:smallfrac m:val="off"&gt;
   &lt;m:dispdef&gt;
   &lt;m:lmargin m:val="0"&gt;
   &lt;m:rmargin m:val="0"&gt;
   &lt;m:defjc m:val="centerGroup"&gt;
   &lt;m:wrapindent m:val="1440"&gt;
   &lt;m:intlim m:val="subSup"&gt;
   &lt;m:narylim m:val="undOvr"&gt;
  &lt;/m:narylim&gt;&lt;/m:intlim&gt;
&lt;/m:wrapindent&gt;&lt;style&gt;
&lt;!--
 /* Font Definitions */
 @font-face
	{font-family:Mangal;
	panose-1:2 4 5 3 5 2 3 3 2 2;
	mso-font-charset:0;
	mso-generic-font-family:roman;
	mso-font-pitch:variable;
	mso-font-signature:32771 0 0 0 1 0;}
@font-face
	{font-family:"Cambria Math";
	panose-1:2 4 5 3 5 4 6 3 2 4;
	mso-font-charset:1;
	mso-generic-font-family:roman;
	mso-font-format:other;
	mso-font-pitch:variable;
	mso-font-signature:0 0 0 0 0 0;}
@font-face
	{font-family:Calibri;
	panose-1:2 15 5 2 2 2 4 3 2 4;
	mso-font-charset:0;
	mso-generic-font-family:swiss;
	mso-font-pitch:variable;
	mso-font-signature:-520092929 1073786111 9 0 415 0;}
 /* Style Definitions */
 p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal
	{mso-style-unhide:no;
	mso-style-qformat:yes;
	mso-style-parent:"";
	margin-top:0in;
	margin-right:0in;
	margin-bottom:10.0pt;
	margin-left:0in;
	line-height:115%;
	mso-pagination:widow-orphan;
	font-size:11.0pt;
	mso-bidi-font-size:10.0pt;
	font-family:"Calibri","sans-serif";
	mso-ascii-font-family:Calibri;
	mso-ascii-theme-font:minor-latin;
	mso-fareast-font-family:"Times New Roman";
	mso-fareast-theme-font:minor-fareast;
	mso-hansi-font-family:Calibri;
	mso-hansi-theme-font:minor-latin;
	mso-bidi-font-family:Mangal;
	mso-bidi-theme-font:minor-bidi;}
.MsoChpDefault
	{mso-style-type:export-only;
	mso-default-props:yes;
	mso-ascii-font-family:Calibri;
	mso-ascii-theme-font:minor-latin;
	mso-fareast-font-family:"Times New Roman";
	mso-fareast-theme-font:minor-fareast;
	mso-hansi-font-family:Calibri;
	mso-hansi-theme-font:minor-latin;
	mso-bidi-font-family:Mangal;
	mso-bidi-theme-font:minor-bidi;}
.MsoPapDefault
	{mso-style-type:export-only;
	margin-bottom:10.0pt;
	line-height:115%;}
@page Section1
	{size:8.5in 11.0in;
	margin:22.5pt 1.0in 1.0in 1.0in;
	mso-header-margin:.5in;
	mso-footer-margin:.5in;
	mso-paper-source:0;}
div.Section1
	{page:Section1;}
--&gt;
&lt;/style&gt;



&lt;/m:defjc&gt;&lt;/m:rmargin&gt;&lt;/m:lmargin&gt;&lt;/m:dispdef&gt;&lt;/m:smallfrac&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="http://photos-h.ak.fbcdn.net/hphotos-ak-snc6/268455_233616166668961_100000617384396_719109_5227724_s.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" src="http://photos-h.ak.fbcdn.net/hphotos-ak-snc6/268455_233616166668961_100000617384396_719109_5227724_s.jpg"&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;मुंबई मध्ये दादर, झवेरी बझार आणि ओपेरा हाऊस या ठिकाणी झालेल्या
स्फोटाने अख्खी मुंबई हादरली. २६/११ च्या जखमा अजून ताज्या असतानाच दहशतवाद्यांनी
मुंबईला पुन्हा टार्गेट केले. मुंबई ही भारताची आर्थिक राजधानी आहे. अनेक उद्योगांचे
केंद्र आहे. मुंबईने करोडो लोकांच्या रोजगाराचा प्रश्न सोडवला आहे. अशा मुंबईलाच
आपल्या दहशती कारवायांनी छिन्न-विच्छिन्न करून टाकण्याचे मनसुबे दहशतवादी आखत आहेत
आणि आपल्या दुर्दैवाने त्यांचे मनसुबे यशस्वी होतानाही दिसत आहेत.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2011/07/blog-post_14.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/XkOXt3ZLK-w" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2011-08-29T02:05:32.257-07:00</app:edited><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">8</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2011/07/blog-post_14.html</feedburner:origLink></item><item><title>Satyashodhak Examination</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/QbQWugpcaxw/satyashodhak-examination.html</link><category>शिक्षण</category><category>जागृती</category><category>चळवळ</category><category>satyashodhan dnyanpith</category><category>shrawan deore</category><category>संकलन</category><category>satyashodhak exam</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Mon, 29 Aug 2011 02:09:53 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-1052196968576813814</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;div class="post-header"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;b&gt;Dear friends&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;b&gt;&lt;span style="color: blue; font-size: small;"&gt;Satyashodhak
Chhatrapati Dnyanpith&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt; has organized two examinations on the syllabus
books of Fule Shahu Ambedkar thought. Both exams will be conducted all
over Maharashtra at 300 exam centers on &lt;/span&gt;&lt;span style="color: red; font-size: small;"&gt;28 August 2011&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;. Detail
information can be available at ---&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;------&lt;b&gt; Sau. Shobhatai Shrawan Deore&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;Convenor, Satyashodhak Chhatrapati Dnyanpith,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;201, Sparsh Heights, Dream city Road&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;Opp. Fame Cinema, Pune Road, NASHIK - 422011&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;Mobile -&lt;b&gt; 9422788546.&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;Email- &lt;b&gt;satyashodhak.university@gmail.com&lt;/b&gt;
&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/QbQWugpcaxw" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2011-08-29T02:09:53.894-07:00</app:edited><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">2</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2011/07/satyashodhak-examination.html</feedburner:origLink></item><item><title>महाराष्ट्राचे आराध्य श्री विट्ठल म्हणजे कोण?</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/gjy1hzp0Nlw/blog-post.html</link><category>इतिहास</category><category>धर्म</category><category>सामाजिक</category><category>संस्कृती</category><category>संकलन</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Mon, 04 Jul 2011 22:24:51 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-8118048449939438029</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;h3 class="post-title entry-title" style="text-align: justify;"&gt;

&lt;span style="font-size: small;"&gt;
&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt;
&lt;div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="post-header" style="text-align: justify;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="http://t3.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcR-57SBc-QFBYEA0qIivJmpviJgZpfNmr6NErcOS99aG2uShCfP" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="200" src="http://t3.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcR-57SBc-QFBYEA0qIivJmpviJgZpfNmr6NErcOS99aG2uShCfP" width="136"&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;
&lt;span id="goog_1247959816"&gt;&lt;/span&gt;&lt;span id="goog_1247959817"&gt;&lt;/span&gt;महाराष्ट्राचे आराध्य श्री विट्ठल हे आजवर रहस्यच बनुन बसले होते. 
विष्णुच्या 24 अवतारांत आणि विष्णु सहस्त्रनामांतही न सापडणारा हा एवढे 
माहात्म्य पावलेला देव कोणता? कोठुन आला? पुराणांतरीही त्याचे कोठे चरित्र 
का येत नाही? असे असंख्य प्रश्न घेवून संशोधकांनी श्री विट्ठलाचा शोध 
घेण्याचा प्रयत्न केला आहे, आणि कदाचित तो त्यामुळेच अयशस्वी ठरला आहे. खरे
 तर पांडुरंग, पुंडरिक, पंढरपुर आणि पौंड्रिक क्षेत्र या नामांतच श्री 
विट्ठलाचे मुळ चरित्र दडलेले आहे यावर कोणी विचार केला नव्हता. परंतु श्री 
विय़्ट्ठल म्हणजे अन्य दुसरे कोणी नसुन पौंड्र या प्राचीन पशुपालक&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2011/07/blog-post.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/gjy1hzp0Nlw" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2011-07-04T22:24:51.046-07:00</app:edited><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">20</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2011/07/blog-post.html</feedburner:origLink></item><item><title>शिवशक्ती-भीमशक्ती भाग ३- कॉंग्रेस-राष्ट्रवादीचे बेगडी दलीतप्रेम</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/IovwtUn6Li0/blog-post_23.html</link><category>चळवळ</category><category>रोखठोक</category><category>राजकीय</category><category>शिवशक्ती-भीमशक्ती</category><category>सामाजिक</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Thu, 23 Jun 2011 00:08:10 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-9138441517353431201</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;link href="file:///C:%5CUsers%5CDhanraj%5CAppData%5CLocal%5CTemp%5Cmsohtmlclip1%5C01%5Cclip_filelist.xml" rel="File-List"&gt;&lt;link href="file:///C:%5CUsers%5CDhanraj%5CAppData%5CLocal%5CTemp%5Cmsohtmlclip1%5C01%5Cclip_themedata.thmx" rel="themeData"&gt;&lt;link href="file:///C:%5CUsers%5CDhanraj%5CAppData%5CLocal%5CTemp%5Cmsohtmlclip1%5C01%5Cclip_colorschememapping.xml" rel="colorSchemeMapping"&gt;
   &lt;m:smallfrac m:val="off"&gt;
   &lt;m:dispdef&gt;
   &lt;m:lmargin m:val="0"&gt;
   &lt;m:rmargin m:val="0"&gt;
   &lt;m:defjc m:val="centerGroup"&gt;
   &lt;m:wrapindent m:val="1440"&gt;
   &lt;m:intlim m:val="subSup"&gt;
   &lt;m:narylim m:val="undOvr"&gt;
  &lt;/m:narylim&gt;&lt;/m:intlim&gt;
&lt;/m:wrapindent&gt;&lt;style&gt;
&lt;!--
 /* Font Definitions */
 @font-face
	{font-family:Mangal;
	panose-1:2 4 5 3 5 2 3 3 2 2;
	mso-font-charset:0;
	mso-generic-font-family:roman;
	mso-font-pitch:variable;
	mso-font-signature:32771 0 0 0 1 0;}
@font-face
	{font-family:"Cambria Math";
	panose-1:2 4 5 3 5 4 6 3 2 4;
	mso-font-charset:1;
	mso-generic-font-family:roman;
	mso-font-format:other;
	mso-font-pitch:variable;
	mso-font-signature:0 0 0 0 0 0;}
@font-face
	{font-family:Calibri;
	panose-1:2 15 5 2 2 2 4 3 2 4;
	mso-font-charset:0;
	mso-generic-font-family:swiss;
	mso-font-pitch:variable;
	mso-font-signature:-520092929 1073786111 9 0 415 0;}
 /* Style Definitions */
 p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal
	{mso-style-unhide:no;
	mso-style-qformat:yes;
	mso-style-parent:"";
	margin-top:0in;
	margin-right:0in;
	margin-bottom:10.0pt;
	margin-left:0in;
	line-height:115%;
	mso-pagination:widow-orphan;
	font-size:11.0pt;
	mso-bidi-font-size:10.0pt;
	font-family:"Calibri","sans-serif";
	mso-ascii-font-family:Calibri;
	mso-ascii-theme-font:minor-latin;
	mso-fareast-font-family:"Times New Roman";
	mso-fareast-theme-font:minor-fareast;
	mso-hansi-font-family:Calibri;
	mso-hansi-theme-font:minor-latin;
	mso-bidi-font-family:Mangal;
	mso-bidi-theme-font:minor-bidi;}
.MsoChpDefault
	{mso-style-type:export-only;
	mso-default-props:yes;
	mso-ascii-font-family:Calibri;
	mso-ascii-theme-font:minor-latin;
	mso-fareast-font-family:"Times New Roman";
	mso-fareast-theme-font:minor-fareast;
	mso-hansi-font-family:Calibri;
	mso-hansi-theme-font:minor-latin;
	mso-bidi-font-family:Mangal;
	mso-bidi-theme-font:minor-bidi;}
.MsoPapDefault
	{mso-style-type:export-only;
	margin-bottom:10.0pt;
	line-height:115%;}
@page Section1
	{size:8.5in 11.0in;
	margin:1.0in 1.0in 1.0in 1.0in;
	mso-header-margin:.5in;
	mso-footer-margin:.5in;
	mso-paper-source:0;}
div.Section1
	{page:Section1;}
--&gt;
&lt;/style&gt;&lt;span style="color: blue; font-size: small;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;रामदास आठवले यांनी शिवसेनेचे धनुष्य खांद्यावर
घेतल्यापासून त्यांच्यावर टीकेचा भडीमार सुरु झाला. शिवसेना कशी जातीयवादी आहे आणि
त्यांना बाबासाहेबांच्या विचारांची कशी अलर्जी आहे याचा लेखाजोखा सारेजण मांडत
आहेत. ज्यांच्या स्वार्थी राजकारणाला कंटाळून आठवले सेनेसोबत गेले त्या
कॉंग्रेस-राष्ट्रवादीनेही आठवले आणि सेना या दोघांना टीकेचे लक्ष बनवले आहे.
आठवलेंचे सेनेसोबत जाणे हा बाबासाहेबांच्या विचारांचा अपमान आहे, आठवले
बाबासाहेबांचा विचार विसरले अशा प्रकारची मांडणी सत्ताधाऱ्यांनी सुरु केली. मुळात
सत्ताधाऱ्यांना आठवलेंच्या या भूमिकेवर बोलण्याचा अधिकार आहे का तेही तपासून
पाहायला हवे.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/m:defjc&gt;&lt;/m:rmargin&gt;&lt;/m:lmargin&gt;&lt;/m:dispdef&gt;&lt;/m:smallfrac&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="line-height: 115%;"&gt;&lt;o:p&gt;&lt;/o:p&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;br&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;आठवले सेनेसोबत जाणार हे स्पष्ट होताच
कॉंग्रेस-राष्ट्रवादीने आपले डावपेच खेळण्यास सुरुवात केली. राष्ट्रवादीने सामाजिक
हक्क परिषद भरवून आम्हीच दलित मागास जनतेचे कैवारी आहोत असा डांगोरा &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2011/06/blog-post_23.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/IovwtUn6Li0" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2011-06-23T00:08:10.185-07:00</app:edited><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">3</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2011/06/blog-post_23.html</feedburner:origLink></item><item><title>शिवशक्ती-भीमशक्ती भाग २- शिवसेना आंबेडकरी विचार पचवू शकेल ?</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/va3oqSJJtVk/blog-post_20.html</link><category>चळवळ</category><category>रोखठोक</category><category>राजकीय</category><category>शिवशक्ती-भीमशक्ती</category><category>सामाजिक</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Mon, 20 Jun 2011 08:23:08 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-113481594894943512</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;link href="file:///C:%5CUsers%5CDhanraj%5CAppData%5CLocal%5CTemp%5Cmsohtmlclip1%5C01%5Cclip_filelist.xml" rel="File-List"&gt;&lt;link href="file:///C:%5CUsers%5CDhanraj%5CAppData%5CLocal%5CTemp%5Cmsohtmlclip1%5C01%5Cclip_themedata.thmx" rel="themeData"&gt;&lt;link href="file:///C:%5CUsers%5CDhanraj%5CAppData%5CLocal%5CTemp%5Cmsohtmlclip1%5C01%5Cclip_colorschememapping.xml" rel="colorSchemeMapping"&gt;
   &lt;m:smallfrac m:val="off"&gt;
   &lt;m:dispdef&gt;
   &lt;m:lmargin m:val="0"&gt;
   &lt;m:rmargin m:val="0"&gt;
   &lt;m:defjc m:val="centerGroup"&gt;
   &lt;m:wrapindent m:val="1440"&gt;
   &lt;m:intlim m:val="subSup"&gt;
   &lt;m:narylim m:val="undOvr"&gt;
  &lt;/m:narylim&gt;&lt;/m:intlim&gt;
&lt;/m:wrapindent&gt;&lt;style&gt;
&lt;!--
 /* Font Definitions */
 @font-face
	{font-family:Mangal;
	panose-1:2 4 5 3 5 2 3 3 2 2;
	mso-font-charset:0;
	mso-generic-font-family:roman;
	mso-font-pitch:variable;
	mso-font-signature:32771 0 0 0 1 0;}
@font-face
	{font-family:"Cambria Math";
	panose-1:2 4 5 3 5 4 6 3 2 4;
	mso-font-charset:1;
	mso-generic-font-family:roman;
	mso-font-format:other;
	mso-font-pitch:variable;
	mso-font-signature:0 0 0 0 0 0;}
@font-face
	{font-family:Calibri;
	panose-1:2 15 5 2 2 2 4 3 2 4;
	mso-font-charset:0;
	mso-generic-font-family:swiss;
	mso-font-pitch:variable;
	mso-font-signature:-520092929 1073786111 9 0 415 0;}
 /* Style Definitions */
 p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal
	{mso-style-unhide:no;
	mso-style-qformat:yes;
	mso-style-parent:"";
	margin-top:0in;
	margin-right:0in;
	margin-bottom:10.0pt;
	margin-left:0in;
	line-height:115%;
	mso-pagination:widow-orphan;
	font-size:11.0pt;
	mso-bidi-font-size:10.0pt;
	font-family:"Calibri","sans-serif";
	mso-ascii-font-family:Calibri;
	mso-ascii-theme-font:minor-latin;
	mso-fareast-font-family:"Times New Roman";
	mso-fareast-theme-font:minor-fareast;
	mso-hansi-font-family:Calibri;
	mso-hansi-theme-font:minor-latin;
	mso-bidi-font-family:Mangal;
	mso-bidi-theme-font:minor-bidi;}
.MsoChpDefault
	{mso-style-type:export-only;
	mso-default-props:yes;
	mso-ascii-font-family:Calibri;
	mso-ascii-theme-font:minor-latin;
	mso-fareast-font-family:"Times New Roman";
	mso-fareast-theme-font:minor-fareast;
	mso-hansi-font-family:Calibri;
	mso-hansi-theme-font:minor-latin;
	mso-bidi-font-family:Mangal;
	mso-bidi-theme-font:minor-bidi;}
.MsoPapDefault
	{mso-style-type:export-only;
	margin-bottom:10.0pt;
	line-height:115%;}
@page Section1
	{size:8.5in 11.0in;
	margin:1.0in 1.0in 1.0in 1.0in;
	mso-header-margin:.5in;
	mso-footer-margin:.5in;
	mso-paper-source:0;}
div.Section1
	{page:Section1;}
--&gt;
&lt;/style&gt;

&lt;/m:defjc&gt;&lt;/m:rmargin&gt;&lt;/m:lmargin&gt;&lt;/m:dispdef&gt;&lt;/m:smallfrac&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;रामदास आठवलेंनी शिवसेनेबरोबर युती करण्याचा निर्णय घेवून सर्वच
परिवर्तनवादी घटकांना आश्चर्याचा धक्का दिला. त्याला शिवसेनेचा आजपर्यंतचा इतिहास
कारणीभूत ठरला आहे. डॉ. बाबासाहेब आंबेडकरांनी दलित, मागास समाजाच्या उन्नतीसाठी
चळवळ उभी केली. देशाच्या सामाजिक पटलावर आपले क्रांतिकारी विचार मांडले.
&lt;span style="color: #cc0000;"&gt;प्रवाहाविरुद्ध पोहणाऱ्याना नेहमीच सामाजिक टीकेचे लक्ष बनावे लागले आहे.
अन्यायकारक व्यवस्था उलथवून टाकून समतावादी समज निर्माण करण्यासाठी जे-जे महापुरुष
धडपडले त्यांची प्रथमदर्शनी समाजाने उपेक्षाच केली. परंतु जेव्हा त्या
महापुरुषांच्या कार्याचे खरे मोल समाजाने जाणले तेव्हा मात्र त्या महापुरुषांचा
गौरव व्हायला सुरुवात झाली.&lt;/span&gt; महात्मा फुले, शाहू महाराज, डॉ. आंबेडकर या सर्वाना
याच चक्रातून जावे लागले. डॉ. &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2011/06/blog-post_20.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/va3oqSJJtVk" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2011-06-20T08:23:08.271-07:00</app:edited><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">0</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2011/06/blog-post_20.html</feedburner:origLink></item><item><title>शिवशक्ती-भीमशक्ती - भाग १ : केवळ आठवले गट म्हणजे संपूर्ण भीमशक्ती ?</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/YJwDavpfI5c/blog-post_19.html</link><category>चळवळ</category><category>रोखठोक</category><category>राजकीय</category><category>शिवशक्ती-भीमशक्ती</category><category>सामाजिक</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Sun, 19 Jun 2011 10:16:08 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-917425818880394081</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;link href="file:///C:%5CUsers%5CDhanraj%5CAppData%5CLocal%5CTemp%5Cmsohtmlclip1%5C01%5Cclip_filelist.xml" rel="File-List"&gt;&lt;link href="file:///C:%5CUsers%5CDhanraj%5CAppData%5CLocal%5CTemp%5Cmsohtmlclip1%5C01%5Cclip_themedata.thmx" rel="themeData"&gt;&lt;link href="file:///C:%5CUsers%5CDhanraj%5CAppData%5CLocal%5CTemp%5Cmsohtmlclip1%5C01%5Cclip_colorschememapping.xml" rel="colorSchemeMapping"&gt;
   &lt;m:smallfrac m:val="off"&gt;
   &lt;m:dispdef&gt;
   &lt;m:lmargin m:val="0"&gt;
   &lt;m:rmargin m:val="0"&gt;
   &lt;m:defjc m:val="centerGroup"&gt;
   &lt;m:wrapindent m:val="1440"&gt;
   &lt;m:intlim m:val="subSup"&gt;
   &lt;m:narylim m:val="undOvr"&gt;
  &lt;/m:narylim&gt;&lt;/m:intlim&gt;
&lt;/m:wrapindent&gt;&lt;style&gt;
&lt;!--
 /* Font Definitions */
 @font-face
	{font-family:Mangal;
	panose-1:2 4 5 3 5 2 3 3 2 2;
	mso-font-charset:0;
	mso-generic-font-family:roman;
	mso-font-pitch:variable;
	mso-font-signature:32771 0 0 0 1 0;}
@font-face
	{font-family:"Cambria Math";
	panose-1:2 4 5 3 5 4 6 3 2 4;
	mso-font-charset:1;
	mso-generic-font-family:roman;
	mso-font-format:other;
	mso-font-pitch:variable;
	mso-font-signature:0 0 0 0 0 0;}
@font-face
	{font-family:Calibri;
	panose-1:2 15 5 2 2 2 4 3 2 4;
	mso-font-charset:0;
	mso-generic-font-family:swiss;
	mso-font-pitch:variable;
	mso-font-signature:-520092929 1073786111 9 0 415 0;}
 /* Style Definitions */
 p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal
	{mso-style-unhide:no;
	mso-style-qformat:yes;
	mso-style-parent:"";
	margin-top:0in;
	margin-right:0in;
	margin-bottom:10.0pt;
	margin-left:0in;
	line-height:115%;
	mso-pagination:widow-orphan;
	font-size:11.0pt;
	mso-bidi-font-size:10.0pt;
	font-family:"Calibri","sans-serif";
	mso-ascii-font-family:Calibri;
	mso-ascii-theme-font:minor-latin;
	mso-fareast-font-family:"Times New Roman";
	mso-fareast-theme-font:minor-fareast;
	mso-hansi-font-family:Calibri;
	mso-hansi-theme-font:minor-latin;
	mso-bidi-font-family:Mangal;
	mso-bidi-theme-font:minor-bidi;}
.MsoChpDefault
	{mso-style-type:export-only;
	mso-default-props:yes;
	mso-ascii-font-family:Calibri;
	mso-ascii-theme-font:minor-latin;
	mso-fareast-font-family:"Times New Roman";
	mso-fareast-theme-font:minor-fareast;
	mso-hansi-font-family:Calibri;
	mso-hansi-theme-font:minor-latin;
	mso-bidi-font-family:Mangal;
	mso-bidi-theme-font:minor-bidi;}
.MsoPapDefault
	{mso-style-type:export-only;
	margin-bottom:10.0pt;
	line-height:115%;}
@page Section1
	{size:8.5in 11.0in;
	margin:1.0in 1.0in 1.0in 1.0in;
	mso-header-margin:.5in;
	mso-footer-margin:.5in;
	mso-paper-source:0;}
div.Section1
	{page:Section1;}
--&gt;
&lt;/style&gt;

&lt;/m:defjc&gt;&lt;/m:rmargin&gt;&lt;/m:lmargin&gt;&lt;/m:dispdef&gt;&lt;/m:smallfrac&gt;&lt;br&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="http://t2.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcT_4hnWtcaTK4Fbj14YohToskIrNpHCOaLAwRzd85-CIC5siypflgD2Llg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" src="http://t2.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcT_4hnWtcaTK4Fbj14YohToskIrNpHCOaLAwRzd85-CIC5siypflgD2Llg"&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="color: blue; text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;सध्या महाराष्ट्राचे राजकीय वातावरण चांगलेच तापले आहे, ते
शिवशक्ती-भीमशक्तीच्या युतीच्या चर्चेमुळे. रामदास आठवले यांनी शिवसेनेबरोबर
जाण्याचा निर्णय घेतला आणि कॉंग्रेस-राष्ट्रवादीच्या गोटात चांगलीच खळबळ उडाली.
आजपर्यंत दलितांचे तारणहार म्हणवून घेत हे पक्ष महाराष्ट्रातील बहुतांश दलित मतदार
स्वतःकडे वळवून घेण्यात यशस्वी झाले होते. परंतु रामदास आठवलेंच्या शिवसेनेशी युती
करण्यामुळे आपला पारंपारिक आणि हक्काचा मतदार असलेला दलित वर्ग आपल्यापासून दूर
जाईल या भीतीने कॉंग्रेस-राष्ट्रवादी सैरभैर झाले आहेत. प्रसारमाध्यमातून या
युतीची चांगलीच चर्चा रंगली आहे. परंतु हि चर्चा करत असताना काही महत्वाच्या
मुद्द्यांना जाणीवपूर्वक बगल दिली जात आहेत. त्या पार्श्वभूमीवर काही मुद्द्यांची
चर्चा करुया.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="color: #cc0000; text-align: justify;"&gt;
&lt;b&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;भाग १ : केवळ आठवले गट म्हणजे संपूर्ण भीमशक्ती ?&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;महाराष्ट्राच्या राजकारणात सध्या शिवसेना-भाजप युतीला रामदास आठवले
यांनी साथ दिली आहे. शिवसेनेचे धनुष्य आपल्या खांद्यावर घेवून आठवले
कॉंग्रेस-राष्ट्रवादीवर शरसंधान करीत आहेत. &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2011/06/blog-post_19.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/YJwDavpfI5c" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2011-06-19T10:16:08.404-07:00</app:edited><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">7</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2011/06/blog-post_19.html</feedburner:origLink></item><item><title>Interview with Dr. Kancha Ilaiah</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/bmfzEhPclVE/interview-with-dr-kancha-ilaiah.html</link><category>चळवळ</category><category>महादेव जानकर</category><category>धर्म</category><category>सामाजिक</category><category>संकलन</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Fri, 17 Jun 2011 11:03:13 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-8123835612357721533</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;div style="color: blue; text-align: justify;"&gt;


&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-family: arial;"&gt;About Dr&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial;"&gt;. &lt;/span&gt;Kancha Ilaiah&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="color: blue; text-align: justify;"&gt;
&lt;br&gt;&lt;/div&gt;
&lt;table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"&gt;&lt;tbody&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://kalyanchandra.in/wp-content/uploads/2009/10/kancha-ialaih-why-iam-not-a-hindu.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img border="0" height="150" src="http://kalyanchandra.in/wp-content/uploads/2009/10/kancha-ialaih-why-iam-not-a-hindu.jpg" width="200"&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr style="color: red;"&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-family: arial;"&gt;Dr&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: arial;"&gt;. &lt;/span&gt;Kancha Ilaiah&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;Dr. Kancha Ilaiah is a professor and former head of the Department of Political Science at Osmania University, Hyderabad, India.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div&gt;


 &lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;Dr. Ilaiah is the author of &lt;i&gt;Why I am Not a Hindu: A Critique of Sudra Philosophy, Culture and Political Economy&lt;/i&gt;, published in 1996. He has also published G&lt;i&gt;od As Political Philosopher: Buddha’s Challenge to Brahminism&lt;/i&gt;, &lt;i&gt;Democracy In India: A Hollow Shell&lt;/i&gt; (co-authored), &lt;i&gt;The State and Repressive Culture&lt;/i&gt;, &lt;i&gt;Manatatwam&lt;/i&gt; (Our Philosophy), and &lt;i&gt;Buffalo Nationalism: A Critique Of Spiritual Fascism&lt;/i&gt; and &lt;i&gt;Post-Hindu India&lt;/i&gt;.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2011/06/interview-with-dr-kancha-ilaiah.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/bmfzEhPclVE" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2011-06-17T11:03:13.951-07:00</app:edited><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">2</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2011/06/interview-with-dr-kancha-ilaiah.html</feedburner:origLink></item><item><title>प्रजाहितदक्ष  लोकमाता अहिल्यामाई होळकर</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/P-8X7fpVLaU/blog-post_15.html</link><category>holkar dynasty</category><category>malharrao holkar</category><category>अहिल्यामाई होळकर</category><category>महामानव</category><category>maratha empire</category><category>indor</category><category>ahilyabai holkar</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Mon, 29 Aug 2011 02:12:45 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-2239384059719759456</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"&gt;&lt;tbody&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://2.bp.blogspot.com/-59oJSXrYnmU/Tfhmct9OeSI/AAAAAAAAAsM/oVg81kDr21U/s1600/Ahilyabai+Holkar.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img border="0" height="400" src="http://2.bp.blogspot.com/-59oJSXrYnmU/Tfhmct9OeSI/AAAAAAAAAsM/oVg81kDr21U/s400/Ahilyabai+Holkar.jpg" width="393" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr align="center"&gt;&lt;td class="tr-caption"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;b&gt;३१ मे २०११ रोजी  लोकमाता अहिल्यामाई होळकर जयंतीनिमित्त दैनिक प्रीतीसंगम (सातारा) मध्ये आलेला माझा लेख&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="http://2.bp.blogspot.com/-uh_nIVTzJpg/Tfhc6gtcHsI/AAAAAAAAAsI/TrboYDk366E/s1600/Ahilyabai+Holkar.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;a href="javascript:window.print()"&gt;Print Page&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/P-8X7fpVLaU" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2011-08-29T02:12:45.186-07:00</app:edited><media:thumbnail url="http://2.bp.blogspot.com/-59oJSXrYnmU/Tfhmct9OeSI/AAAAAAAAAsM/oVg81kDr21U/s72-c/Ahilyabai+Holkar.jpg" height="72" width="72" /><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">1</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2011/06/blog-post_15.html</feedburner:origLink></item><item><title>आपको IIT में दाखिला नहीं मिला है, तो आप कुछ ऐसा करें</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/XeX2oz04Fq8/iit.html</link><category>शिक्षण</category><category>स्पर्धा परीक्षा</category><category>जागृती</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Thu, 09 Jun 2011 08:00:37 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-2913796415589165174</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;marquee bgcolor="#99CCFF" direction="left"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;प्रा. दिलीप मंडल- सीनियर टीवी जर्नलिस्‍ट। सक्रिय फेसबुक
एक्टिविस्‍ट। कई टीवी चैनलों में&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;जिम्‍मेदार
पदों पर रहे। इन दिनों अध्‍यापन कार्य से जुड़े हैं।&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;उनसे&lt;/span&gt; &lt;span style="color: red;"&gt;dilipcmandal@gmail.com &lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; font-size: small;"&gt;&lt;b&gt;पर संपर्क किया जा सकता है।&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/marquee&gt;
&lt;br&gt;
&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;br&gt;
&lt;br&gt;
&lt;div class="MsoNormal"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"&gt;&lt;tbody&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://4.bp.blogspot.com/-VKvaaJi8enc/Te-r_NkKHEI/AAAAAAAAArs/lW2vTGHmmes/s1600/Untitled.png" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img border="0" src="http://4.bp.blogspot.com/-VKvaaJi8enc/Te-r_NkKHEI/AAAAAAAAArs/lW2vTGHmmes/s1600/Untitled.png"&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;दिलीप मंडल&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"&gt;
&lt;div class="MsoNormal"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;br&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span style="color: black; font-family: &amp;quot;Times&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;1&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;540 &lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; font-size: small;"&gt;ओबीसी&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;, 122 &lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; font-size: small;"&gt;एससी
और &lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;33 &lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; font-size: small;"&gt;एसटी कैंडिडेट को &lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;IIT &lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; font-size: small;"&gt;में दाखिले से इस साल रोका&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-size: small;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; font-size: small;"&gt;गया है। ये सारे लोग इसी सेशन में
एडमिशन पा सकते हैं। कैसे&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;…
&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; font-size: small;"&gt;पढ़ें और&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-size: small;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; font-size: small;"&gt;शेयर करें&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;, &lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; font-size: small;"&gt;ताकि जिन तक यह जानकारी पहुंचनी है&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;, &lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; font-size: small;"&gt;वह पहुंचे।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;br&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;b style="color: blue;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;पहले तो&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-size: small;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; font-size: small;"&gt;टाइम्स ऑफ इंडिया की यह खबर पढ़ें।
देखिए इस बार के एडमिशन इंचार्ज क्या कह रहे हैं:&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;The IIT-Kanpur director said
that across India,
the reserved category students’ report card had improved. Of the 2,545 OBC
candidates who qualified, 1,540 made it to the common merit list. In case of SC
students, of the 1,950 who qualified, 122 made it without the handicap of score
relaxation and of the 645 ST candidates shortlisted to join the IITs, 33 made
it to the common rank list.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2011/06/iit.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/XeX2oz04Fq8" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2011-06-09T08:00:37.529-07:00</app:edited><media:thumbnail url="http://4.bp.blogspot.com/-VKvaaJi8enc/Te-r_NkKHEI/AAAAAAAAArs/lW2vTGHmmes/s72-c/Untitled.png" height="72" width="72" /><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">1</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2011/06/iit.html</feedburner:origLink></item><item><title>ओबीसींसह सर्व मागास विद्यार्थ्यांवर आय.आय.टी. प्रवेशात अन्याय</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/5sTqfMHWxHg/blog-post.html</link><category>शिक्षण</category><category>स्पर्धा परीक्षा</category><category>जागृती</category><category>shrawan deore</category><category>merit</category><category>reservation</category><category>IIT</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Mon, 29 Aug 2011 02:10:52 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-503081548830843728</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;div style="background-color: #fff2cc;"&gt;
&lt;marquee bgcolor="#99ccff" direction="left"&gt;&lt;b&gt;&lt;span lang="HI" style="color: blue; font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; font-size: small;"&gt;&lt;span style="color: #cc0000;"&gt;न्यायालयीन लढाईसाठी संघटित होण्याचे
प्रा. देवरेंचे आवाहन&lt;/span&gt;&lt;span style="background-color: #fff2cc;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/marquee&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;br&gt;
&lt;h2 align="center" style="text-align: center;"&gt;








&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"&gt;&lt;tbody&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://1.bp.blogspot.com/-FTobBhtRTWM/TYDv-4zQVmI/AAAAAAAAAqI/HD85X_33mvE/s1600/Capture.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img border="0" src="http://1.bp.blogspot.com/-FTobBhtRTWM/TYDv-4zQVmI/AAAAAAAAAqI/HD85X_33mvE/s1600/Capture.JPG"&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;b&gt;प्रा. श्रावण देवरे &lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"&gt;
&lt;b&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; font-size: 18pt;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;चालू वर्षी आय.आय.टी.
प्रवेश पात्रतेपरिक्षेत ओवीसींसकट सर्वच मागासवर्गीय विद्यार्थांची फसवणुक झाली
असून अन्यायग्रस्त विद्यार्थांनी संघटीतपणे प्रतिकार करण्याचे आवाहन ओबीसी सेवा
संघाचे महासचिव प्रा. श्रावण देवरे यांनी एक पत्रकाद्वारे केले आहे.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;

&lt;/span&gt;

&lt;br&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 0.5in;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;याबाबत
विस्ताराने माहीती देतांना पत्रकात पुढे म्हटले आहे की, &lt;b&gt;&lt;i&gt;&lt;span style="color: #cc0000;"&gt;या वर्षी 1540 ओबीसी, 122
एससी व 33 एसटी विद्यार्थांनी स्वतःच्या उच्च गुणवत्तेच्या जोरावर जनरल गुणवत्ता
यादीत निवडले होते. त्यांना जनरल  (51
टक्के) कोट्यातूनच प्रवेश देणे कायद्याने बंधनकारक असतांना मागासवर्गीयांच्या
कोट्यातून प्रवश देण्यात आल्याचे उघडकीस आले आहे. परीणामी पात्र परीक्षेत उत्तीर्ण
झालेल्या परंतू प्रवेश न मिळालेल्या 1540 ओबीसी, 122 एससी व 33 एसटी विद्यार्थांवर
अन्याय झालेला आहे. &lt;/span&gt;&lt;/i&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;b&gt;&lt;i&gt;&lt;span style="color: #cc0000;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="color: #cc0000; font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;/i&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;/h2&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2011/06/blog-post.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/5sTqfMHWxHg" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2011-08-29T02:10:52.727-07:00</app:edited><media:thumbnail url="http://1.bp.blogspot.com/-FTobBhtRTWM/TYDv-4zQVmI/AAAAAAAAAqI/HD85X_33mvE/s72-c/Capture.JPG" height="72" width="72" /><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">2</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2011/06/blog-post.html</feedburner:origLink></item><item><title>वाघ्याचे उच्चाटन करण्याचे  प्रयत्न अत्यंत निंदनीय - रामभाऊ वडकुते, झारगड मामा</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/9H2XHEVX9RY/blog-post_28.html</link><category>इतिहास</category><category>जागृती</category><category>चळवळ</category><category>प्रतिक्रिया</category><category>महादेव जानकर</category><category>संकलन</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Tue, 31 May 2011 12:00:00 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-3877495207594947857</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="color: blue; line-height: normal; margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;"&gt;
&lt;table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"&gt;&lt;tbody&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://t1.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcSCa5QGFOka8PVAqnytOqgEut958PVZVrc6_FdbCcETKcVm54cHYw" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img border="0" height="200" src="http://t1.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcSCa5QGFOka8PVAqnytOqgEut958PVZVrc6_FdbCcETKcVm54cHYw" width="149"&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr style="color: red;"&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;वाघ्याचा वादग्रस्त पुतळा&lt;/span&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;
&lt;i&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;सध्या वाघ्या कुत्र्याच्या पुतळ्यावरून वाद चालू आहे. इतिहासाची पुनर्मांडणी करताना ऐतिहासिक घटना, पात्रे यांच्या सत्यासत्यतेवरून वाद निर्माण होणे साहजिक आहे. ऐतिहासिक पुराव्याच्या आधारे जर कोणी मांडणी करत असेल तर तो भाग स्वीकारायला हरकत नाही. परंतु इथे प्रश्न आहे तो वाघ्या कुत्र्याचा. असा कुत्रा इतिहासात होवून गेला का नाही यावर बराच खल चालू आहे. हा वाघ्याचा पुतळा तुकोजीराव होळकरांच्या देणगीतून निर्माण झाल्यामुळे धनगर समाज्याच्या या पुतळ्याबद्दल अत्यंत पूज्य भावना आहेत. त्यामुळे संभाजी ब्रिगेडने वाघ्याचा पुतळा उध्वस्त करण्याची घोषणा केल्यापासून धनगर समाज आणि त्यांचे नेते अस्वस्थ झाले आहेत. धनगर समाजाच्या या अस्वस्थतेतून त्यांनी संभाजी ब्रिगेडच्या या भूमिकेला विरोध केला आहे. ऐतिहासिक पुराव्याच्या आधारे जे सिद्ध होईल ते सत्य सर्वांनाच स्वीकारावे लागेल. परंतु संभाजी ब्रिगेडने पुतळा उध्वस्त न करता धनगर समाजाशी चर्चा करून विश्वासाने हा प्रश्न सोडवावा. नाहीतर मराठा विरुद्ध धनगर असा संघर्ष उभा राहायला वेळ लागणार नाही. आणि तसे झाले तर बहुजन चळवळीची हानी होईल. वाघ्या कुत्र्याच्या पार्श्वभूमीवर &lt;/span&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;धनगर समाजातील अग्रणी
नेते &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/i&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;श्री. रामभाऊ वडकुते&lt;/span&gt; &lt;/b&gt;&lt;i&gt;व &lt;/i&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;झारगड&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;i style="color: red;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/i&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;मामा&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;i&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt; यांनी त्यांची भूमिका स्पष्ट केली आहे. ती सर्वांच्या माहितीसाठी &lt;b&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/"&gt;सह्याद्री बाणा&lt;/a&gt;&lt;/b&gt; वर उपलब्ध करून देत आहे.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/i&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0.0001pt; text-align: right;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;&lt;i style="color: #a64d79;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;- प्रकाश पोळ&lt;/span&gt;  &lt;/b&gt;&lt;/i&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2011/05/blog-post_28.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/9H2XHEVX9RY" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2011-05-31T12:00:00.012-07:00</app:edited><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">14</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2011/05/blog-post_28.html</feedburner:origLink></item><item><title>धोंडेवाडी, ता. कराड येथे अंनिस चा प्रबोधन कार्यक्रम</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/yqVeUSQWo5M/blog-post_24.html</link><category>karad</category><category>superstition</category><category>अंधश्रद्धा</category><category>dhondewadi</category><category>narendra dabholkar</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Mon, 29 Aug 2011 02:13:28 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-6593277234308945497</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;div style="text-align: left;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: left;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;br&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; color: #990000; text-align: justify;"&gt;
&lt;b&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;श्रद्धा आणि अंधश्रद्धा यामध्ये फरक आहे; पण धोंडेवाडी, ता. कराड, जि. सातारा येथील काकडे  
कुटुंबीयांना ही तफावत ओळखताच आली नाही. वादळी वाऱ्यात घरावरील पत्रे  
उडाले, तरी कोणीतरी &amp;#39;करणी&amp;#39;च केली, असा समज करून घेऊन हे कुटब  
देव-देवऋषाच्या मागे धावायचं. करणी, भानामती, मीठ-मिरच्या, लिबू, काळी  
बाहुली असा खेळ हे कुटब खेळत असे. या खेळातच अखेर चार वर्षांच्या प्रणवचा  
हकनाक बळी गेला. ज्यांच्या अंगा-खांद्यावर खेळून बालपण व्यतीत करायचं त्याच
  आजी-आजोबानं प्रणवचा गळा दाबला. आजी-आजोबाच्या या &amp;#39;करणी&amp;#39;मुळे निरागस  
प्रणवच्या आयुष्याचा मात्र दुर्दैवी अंत झाला.  &lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2011/05/blog-post_24.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/yqVeUSQWo5M" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2011-08-29T02:13:28.629-07:00</app:edited><media:thumbnail url="http://2.bp.blogspot.com/-tL5rC55NCWg/TfRzEpxZQyI/AAAAAAAAArw/zrVFnfH0Eo4/s72-c/%25E0%25A4%25AA%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25B0%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25AF%25E0%25A4%2595%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25B7%25E0%25A4%25BF%25E0%25A4%2595%25E0%25A5%2587+%25E0%25A4%25A6%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%2596%25E0%25A4%25B5%25E0%25A4%25A4%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25A8%25E0%25A4%25BE+%25E0%25A4%2585%25E0%25A4%2582%25E0%25A4%25A8%25E0%25A4%25BF%25E0%25A4%25B8%25E0%25A4%259A%25E0%25A5%2587+%25E0%25A4%2595%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B0%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25AF%25E0%25A4%2595%25E0%25A4%25B0%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%2587.jpg" height="72" width="72" /><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">0</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2011/05/blog-post_24.html</feedburner:origLink></item><item><title>महाराणी अहिल्याबाई होळकर - सर्वजन कल्याणकारी पहिली भारतीय महिला राज्यकर्त्या !</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/ix52ytS5Flo/blog-post_19.html</link><category>महामानव</category><category>महादेव जानकर</category><category>संकलन</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Sun, 29 May 2011 19:41:00 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-5794215868878936332</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="post-header" style="text-align: justify;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: center;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;
&lt;b&gt;&lt;span lang="HI" style="color: #660000; font-family: Mangal;"&gt;महाराणी अहिल्याबाई होळकर &lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;span style="font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;  &lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="line-height: normal; text-align: center;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;b&gt;&lt;i&gt;&lt;span lang="HI" style="color: #993300; font-family: Mangal;"&gt;सर्वजन कल्याणकारी पहिली भारतीय महिला राज्यकर्त्या&lt;/span&gt;&lt;/i&gt;&lt;/b&gt;&lt;span style="font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"&gt;&lt;tbody&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td style="text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://1.bp.blogspot.com/-z0PO9_ADTik/Tc13ARwgmZI/AAAAAAAAB3E/K6VRYRq88UM/s1600/Maharani%2B%2BAhilyabai%2BHolkar%2B_RSP.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"&gt;&lt;img alt="" border="0" height="200" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5606267957796706706" src="http://1.bp.blogspot.com/-z0PO9_ADTik/Tc13ARwgmZI/AAAAAAAAB3E/K6VRYRq88UM/s200/Maharani%2B%2BAhilyabai%2BHolkar%2B_RSP.jpg" style="float: left; height: 297px; margin: 0pt 10px 10px 0pt; width: 254px;" width="171"&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class="tr-caption" style="text-align: center;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span lang="HI" style="color: #660000; font-family: Mangal;"&gt;महाराणी अहिल्याबाई होळकर&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/tbody&gt;&lt;/table&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="line-height: normal; text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;span lang="HI" style="color: #660000; font-family: Mangal;"&gt;भा&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: Mangal;"&gt;रतात ख-&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: Mangal;"&gt;या
 अर्थाने समाज सुधारकांची चळवळ इंग्रजांच्‍या राज्यात महात्‍मा फुले यांनी 
सुरु केली. हाच आदर्श घेवुन छत्रपती शाहू महाराजांनी राजे असुनही समाज सुधा&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: Mangal;"&gt;रकाचे काम केले. सावित्रीबाई फुले, डॉ.बाबासाहेब आंबेडकर,&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Times New Roman&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: Mangal;"&gt;पेरियार
 रामास्‍वामी, नारायणगुरु, अण्‍णाभाऊ साठे, कर्मवीर भाऊराव पाटील यांनी 
समाज सुधारकाचे काम केले. त्‍यापूर्वी धर्माची सुत्रे ठराविक लोकांच्‍याच 
हातात होती. भारतीय स्‍त्री तर कोणत्‍याही जाती धर्माची असली तरी तिला 
शुद्र म्‍हणूनच वागणूक मिळत होती. पतीबरोबर सती जाणे पुण्‍य आहे अशी बंधने 
तिच्‍यावर घालण्यात आली होती. महाराष्‍ट्रात हिंदवी स्‍वराज्‍याच्‍या 
नावाखाली पेशव्‍यांनी धुमाकुळ घातला होता. अशा काळात थोर क्रांतीकारी 
सामाजिक राज्‍यकर्त्‍या पुण्‍यश्‍लोक अहिल्‍याबाई होळकर होऊन&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2011/05/blog-post_19.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/ix52ytS5Flo" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2011-05-29T19:41:00.052-07:00</app:edited><media:thumbnail url="http://1.bp.blogspot.com/-z0PO9_ADTik/Tc13ARwgmZI/AAAAAAAAB3E/K6VRYRq88UM/s72-c/Maharani%2B%2BAhilyabai%2BHolkar%2B_RSP.jpg" height="72" width="72" /><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">0</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2011/05/blog-post_19.html</feedburner:origLink></item><item><title>मनातल्या भूताला नैवेद्य... नातवाच्या रक्ताचा!</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/jWQRgBS4zbE/blog-post_14.html</link><category>जागृती</category><category>अंधश्रद्धा</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Sat, 14 May 2011 00:48:32 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-1685492054611743682</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="http://t2.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcSEhM1DVtRye6fz3zM9Vbrrfake6771looHYvRAi7NGadt64CNjrfEE-A" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" src="http://t2.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcSEhM1DVtRye6fz3zM9Vbrrfake6771looHYvRAi7NGadt64CNjrfEE-A"&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;श्रद्धा आणि अंधश्रद्धा यामध्ये फरक आहे; पण धोंडेवाडी, ता. कराड, जि. सातारा येथील काकडे  
कुटुंबीयांना ही तफावत ओळखताच आली नाही. वादळी वाऱ्यात घरावरील पत्रे  
उडाले, तरी कोणीतरी &amp;#39;करणी&amp;#39;च केली, असा समज करून घेऊन हे कुटब  
देव-देवऋषाच्या मागे धावायचं. करणी, भानामती, मीठ-मिरच्या, लिबू, काळी  
बाहुली असा खेळ हे कुटब खेळत असे. या खेळातच अखेर चार वर्षांच्या प्रणवचा  
हकनाक बळी गेला. ज्यांच्या अंगा-खांद्यावर खेळून बालपण व्यतीत करायचं त्याच
  आजी-आजोबानं प्रणवचा गळा दाबला. आजी-आजोबाच्या या &amp;#39;करणी&amp;#39;मुळे निरागस  
प्रणवच्या आयुष्याचा मात्र दुर्दैवी अंत झाला. &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2011/05/blog-post_14.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/jWQRgBS4zbE" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2011-05-14T00:48:32.445-07:00</app:edited><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">1</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2011/05/blog-post_14.html</feedburner:origLink></item><item><title>सामाजिक क्रांतीचे जनक- महात्मा बसवेश्वर</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/PVhfqNr54NA/blog-post_06.html</link><category>महामानव</category><category>धर्म</category><category>सामाजिक</category><category>संकलन</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Mon, 24 Oct 2011 08:57:24 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-1710078014010008165</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="http://1.bp.blogspot.com/-TUsYs2KKtUM/TcQdquYQPuI/AAAAAAAAArQ/g9UkBJ7BGR0/s1600/epaperimages_652011_652011-md-mum-4_23487296.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="204" src="http://1.bp.blogspot.com/-TUsYs2KKtUM/TcQdquYQPuI/AAAAAAAAArQ/g9UkBJ7BGR0/s320/epaperimages_652011_652011-md-mum-4_23487296.JPG" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;div style="text-align: right;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;b&gt;संदर्भ- दैनिक पुढारी, दि. ०६/०५/२०११ &lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/PVhfqNr54NA" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2011-10-24T08:57:24.221-07:00</app:edited><media:thumbnail url="http://1.bp.blogspot.com/-TUsYs2KKtUM/TcQdquYQPuI/AAAAAAAAArQ/g9UkBJ7BGR0/s72-c/epaperimages_652011_652011-md-mum-4_23487296.JPG" height="72" width="72" /><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">0</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2011/05/blog-post_06.html</feedburner:origLink></item><item><title>डॉ. आ. ह. साळुंखे</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/jexr-jkiknQ/blog-post.html</link><category>चळवळ</category><category>संकलन</category><category>डॉ. आ.ह.साळुंखे</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Wed, 04 May 2011 08:57:55 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-7768899943184210742</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;स्वातंत्र्योत्तर महाराष्ट्रातील बदलत्या 
सामाजिक-सांस्कृतिक जाणिवांवर मूलभूत चिंतन करणाऱ्या, हाताच्या बोटांवर 
मोजता येणाऱ्या विचारवंतांमध्ये डॉ. आ. ह. साळुंखे यांचे नाव घ्यावेच 
लागते. महाराष्ट्राच्या भविष्याबाबत त्यांच्या अध्यक्षतेखालील समितीने 
तयार केलेले सांस्कृतिक धोरण थोरामोठय़ांकडून वाखाणले गेले. सांगली जिल्हय़ात
 खाडेवाडीसारख्या छोटय़ा गावात १९४३ मध्ये शेतकरी कुटुंबात साळुंखे जन्माले.
 आयुष्यभर नांगर ओढत, पाण्याच्या पखाली वाहण्याचेच काम करावे लागता कामा 
नये याची पक्की जाणीव आ. ह. साळुंखे यांना असली पाहिजे; डॉ. बाबासाहेब 
आंबेडकर आणि गौतम बुद्ध ही त्यांची केवळ दैवते नव्हती, &lt;/span&gt;&lt;br&gt;
&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2011/05/blog-post.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/jexr-jkiknQ" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2011-05-04T08:57:55.747-07:00</app:edited><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">4</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2011/05/blog-post.html</feedburner:origLink></item><item><title>बहुजनांनो आत्मपरीक्षण करा</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/Z6yWe4uZBRI/blog-post_24.html</link><category>जागृती</category><category>चळवळ</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Sun, 24 Apr 2011 09:03:37 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-7744384375941221234</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;विषमतावादी ब्राम्हणी
व्यवस्थेच्या दलदलीत रुतून बसल्यामुळे बहुजन समाजाची म्हणावी तशी प्रगती झाली
नाही. हजारो वर्षे बहुजन समाजावर इथल्या व्यवस्थेने अन्यायच केलेला आहे.
&lt;span style="color: blue;"&gt;बहुजनांच्या या परिस्थितीला अन्याय करणारी सनातनी भिक्षुकशाही जेवढी जबाबदार आहेत
तेवढेच अन्याय सहन करणारेही बहुजनही जबाबदार आहेत.&lt;/span&gt; बहुजन समाजाला ब्राम्हणी
गुलामीतून बाहेर काढण्यासाठी बुद्ध-महावीरांपासून फुले-शाहू-आंबेडकर आणि बळीराजा,
सम्राट अशोकापासून शिवरायांपर्यंत अनेक महापुरुषांनी आपले आयुष्य खर्ची घातले.
काहींनी सामाजिक चळवळी उभारून तर काहींनी राजकीय चळवळीच्या माध्यमातून बहुजन
समाजाच्या प्रगतीला, विकासाला चालना दिली. तरी अजूनही हा समाज या गुलामीतून पुरता
बाहेर पडलेला नाही. कोणत्याही समाजाला स्वतःवरील अन्यायाची जाणीव झाल्याशिवाय तो
अन्यायाविरुद्ध पेटून उठत नाही. बहुजन समाजाला आपल्यावर होणाऱ्या अन्यायाची
पूर्णपणे जाणीव नाही. स्वतःचे खरे मित्र कोण, शत्रू कोण याचे भान नाही. अन्यायी
व्यवस्थेविरुद्ध संघर्ष करताना जर लक्षच निश्चित नसेल तर चळवळ दिशाहीन होते.
शत्रूला मित्र समजून जर त्याच्याबरोबर मैत्री केली तर तो धोका देणार नाही याची
खात्री कोण देवू शकेल ?&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2011/04/blog-post_24.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/Z6yWe4uZBRI" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2011-04-24T09:03:37.608-07:00</app:edited><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">5</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2011/04/blog-post_24.html</feedburner:origLink></item><item><title>ही बहुजनांची संस्कृती नाही</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/9cVe7Ho35XQ/blog-post_20.html</link><category>जागृती</category><category>चळवळ</category><category>रोखठोक</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Wed, 20 Apr 2011 18:52:35 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-7618370889845447057</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;गेले काही दिवस बहुजन
चळवळीतील कार्यकर्ते जोमाने काम करत आहेत. &lt;span style="color: #cc0000;"&gt;बहुजन समाजाला जागृत करण्यासाठी खरा
इतिहास मांडणे आणि खोटया व विकृत इतिहासाला विरोध करणे यात बहुजन तरुणांनी आघाडी
घेतली आहे. जिथे क्रिया आहे तिथे ओघानेच प्रतिक्रिया येणारच. बहुजनांचा इतिहास विकृत
करण्याचा कुणी प्रयत्न केला तर त्याला विरोध होणारच.&lt;/span&gt; दीडशे वर्षापूर्वी महात्मा
फुले व सावित्रीमाई या दाम्पत्याने बहुजन समाजाला शिक्षणाचा हक्क मिळवून दिला.
त्याअगोदर अपवादानेच बहुजन समाजातील लोक शिक्षण घेत होते. सामान्य बहुजन समाजाला
तर शिक्षणाची दारे पूर्णपणे &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2011/04/blog-post_20.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/9cVe7Ho35XQ" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2011-04-20T18:52:35.934-07:00</app:edited><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">13</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2011/04/blog-post_20.html</feedburner:origLink></item><item><title>अण्णा हजारे, भ्रष्टाचार निर्मुलन आणि काही प्रश्न</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/IMcq5GKgn9Q/blog-post_16.html</link><category>अण्णा हजारे</category><category>civil society</category><category>Hazare fast</category><category>Jan Lokpal</category><category>Anna Hazare</category><category>भ्रष्टाचार</category><category>Ramlila Maidan</category><category>facebook</category><category>anti-corruption movement</category><category>India Against Corruption</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Thu, 25 Aug 2011 10:07:39 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-5663094556360224877</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span lang="MR" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; font-size: small;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: right;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="http://photos-c.ak.fbcdn.net/hphotos-ak-snc7/294347_142878539134418_100002368186526_268551_124774_a.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"&gt;&lt;img border="0" src="http://photos-c.ak.fbcdn.net/hphotos-ak-snc7/294347_142878539134418_100002368186526_268551_124774_a.jpg"&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;span lang="MR" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; font-size: small;"&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;सध्या जिकडे तिकडे एकच नाव
चर्चेत आहे, ते म्हणजे अण्णा हजारे. घरात, कॉलेज मध्ये, गावच्या पारावर, फेसबूक
आणि ओर्कुटवर कुठेही जा...एकाच गोष्टीची चर्चा...अण्णा हजारेंचे आंदोलन. एका
रात्रीत अण्णांना देवत्व बहाल करण्यात आले. आण्णा म्हणजे या देशातील सर्व सामन्यांचे
मसीहा, तारणहार अशा प्रकारची मांडणी केली गेली. काही उत्साही अण्णाप्रेमी तर
घोषणाच देत होते, ‘अण्णा हजारे आंधी है, देश कें दुसरे गांधी है’. गांधींना पण बरे
वाटले असेल...चला एकदाचा दुसरा गांधी तयार झाला (कि केला) तर...समाजात अण्णा हजारे
म्हणजे दुसरे गांधी आहेत असे मानून त्यांच्या आंदोलनाची, उपोषणाची भरपूर चर्चा
केली गेली.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br&gt;
&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2011/04/blog-post_16.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/IMcq5GKgn9Q" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2011-08-25T10:07:39.340-07:00</app:edited><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">22</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2011/04/blog-post_16.html</feedburner:origLink></item><item><title>महाराष्ट्राचे सांस्कृतिक धोरण- १७ - फेरआढावा, परिशिष्टे</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/IEhQpXW6EGA/blog-post_7647.html</link><category>महाराष्ट्राचे सांस्कृतिक धोरण</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Thu, 14 Apr 2011 01:05:31 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-4358754767595691168</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;h2 style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span class="mw-headline" id=".E0.A4.AB.E0.A5.87.E0.A4.B0.E0.A4.86.E0.A4.A2.E0.A4.BE.E0.A4.B5.E0.A4.BE"&gt;फेरआढावा&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h2&gt;
&lt;div&gt;

&lt;/div&gt;
&lt;dl style="text-align: justify;"&gt;&lt;dd&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;i&gt;समाज जीवन प्रवाही असते. त्‍यामुळे सांस्‍कृतिक बाबींचे स्‍वरुप 
काळाच्‍या ओघात बदलत असते. समाजाच्‍या आकांक्षा आणि गरजा यातही बदल होत 
असतो. पुढच्‍या काळात विविध क्षेत्रातील तज्‍ज्ञांकडून आणि सर्वसामान्‍य 
नागरिकांकडून या धोरणाच्‍या संदर्भात ज्‍या सूचना प्राप्‍त होतील, 
त्‍यांमधून समाजाच्‍या या आकांक्षा आणि गरजा व्‍यक्‍त होतील. स्‍वाभाविकच, 
या धोरणात समाविष्‍ट &lt;/i&gt;&lt;/span&gt;&lt;/dd&gt;&lt;/dl&gt;&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2011/04/blog-post_7647.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/IEhQpXW6EGA" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2011-04-14T01:05:31.596-07:00</app:edited><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">0</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2011/04/blog-post_7647.html</feedburner:origLink></item><item><title>महाराष्ट्राचे सांस्कृतिक धोरण- १६ - संकीर्ण</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/jsfLi40vzuI/blog-post_6724.html</link><category>महाराष्ट्राचे सांस्कृतिक धोरण</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Thu, 14 Apr 2011 01:02:26 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-3484451365502238990</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;h2 style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span class="mw-headline" id=".E0.A4.B8.E0.A4.82.E0.A4.95.E0.A5.80.E0.A4.B0.E0.A5.8D.E0.A4.A3"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h2&gt;
&lt;div&gt;

&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;भाषा, साहित्‍य, कला इ. प्रकारच्‍या वर्गीकरणात चपखलपणे समाविष्‍ट होऊ न
 शकणा-या, तथापि सांस्‍कृतिक दृष्‍टया ज्‍यांची नोंद करणे अत्‍यावश्‍यक 
आहे, अशा काही महत्‍त्‍वपूर्ण बाबींचा ‘संकीर्ण’ या गटामध्‍ये अंतर्भाव 
करण्‍यात आला आहे.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;

&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;१. सामाजिक सलोखा – आपला समाज वेगवेगळी जीवनशैली असलेल्या जनसमूहांनी 
बनलेला आहे.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2011/04/blog-post_6724.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/jsfLi40vzuI" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2011-04-14T01:02:26.036-07:00</app:edited><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">0</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2011/04/blog-post_6724.html</feedburner:origLink></item><item><title>महाराष्ट्राचे सांस्कृतिक धोरण- १५ - क्रीडासंस्कृती</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/xYkvd7lRCXo/blog-post_3152.html</link><category>महाराष्ट्राचे सांस्कृतिक धोरण</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Thu, 14 Apr 2011 01:01:07 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-8285033258945131752</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;h2 style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span class="mw-headline" id=".E0.A4.95.E0.A5.8D.E0.A4.B0.E0.A5.80.E0.A4.A1.E0.A4.BE.E0.A4.B8.E0.A4.82.E0.A4.B8.E0.A5.8D.E0.A4.95.E0.A5.83.E0.A4.A4.E0.A5.80"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h2&gt;
&lt;div&gt;

&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;क्रीडा हे मानवाला श्रमदास्‍यातून मुक्‍त करणारे आणि व्‍यक्‍तीला अन्‍य 
व्‍यक्‍तीशी/व्‍यक्‍तींशी केल्‍या जाणा-या निकोप स्‍पर्धेतून उच्‍च कोटीचा 
आनंद देणारे मानवी संस्‍कृतीचे कलेइतकेच महत्‍त्‍वाचे अंग आहे. आरोग्‍य, 
मानसिक संतुलन, अन्‍य व्‍यक्‍तींबरोबरचे योग्‍य समायोजन, ताण सहन 
करण्‍यासाठीचे मनोबळ, पराभव पचवण्‍याची आणि यश नम्रपणे स्‍वीकारण्‍याची 
संयत वृत्‍ती इ. सांस्‍कृतिक गुणांचे संवर्धन करण्‍याच्‍या दृष्‍टीने&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2011/04/blog-post_3152.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/xYkvd7lRCXo" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2011-04-14T01:01:07.259-07:00</app:edited><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">0</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2011/04/blog-post_3152.html</feedburner:origLink></item><item><title>महाराष्ट्राचे सांस्कृतिक धोरण- १४ - महिलाविषयक सांस्कृतिक दृष्टिकोण</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/Hx9b0m4TV0s/blog-post_6466.html</link><category>महाराष्ट्राचे सांस्कृतिक धोरण</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Thu, 14 Apr 2011 00:59:36 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-5725013000049961867</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;h2 style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span class="mw-headline" id=".E0.A4.AE.E0.A4.B9.E0.A4.BF.E0.A4.B2.E0.A4.BE.E0.A4.B5.E0.A4.BF.E0.A4.B7.E0.A4.AF.E0.A4.95_.E0.A4.B8.E0.A4.BE.E0.A4.82.E0.A4.B8.E0.A5.8D.E0.A4.95.E0.A5.83.E0.A4.A4.E0.A4.BF.E0.A4.95_.E0.A4.A6.E0.A5.83.E0.A4.B7.E0.A5.8D.E0.A4.9F.E0.A4.BF.E0.A4.95.E0.A5.8B.E0.A4.A3"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h2&gt;
&lt;div&gt;

&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;स्त्रीविषयक जीवनमूल्यांचा विचार केल्याखेरीज सांस्कृतिक जीवन परिपूर्ण 
होऊ शकत नाही. आपल्या समाजातील काही विवेकी लोक स्त्रीचे सांस्कृतिक 
जीवनातील उचित स्‍थान ओळखत होते. परंतु त्याच वेळी स्त्रीचा अनादर 
करणार्‍या काही प्रथाही आपल्या समाजात अस्तित्वात होत्या. महाराष्ट्रातील 
अनेक समाजसुधारक स्त्री-पुरुषांनी केलेला त्याग व संघर्ष यांच्यामुळे अशा 
प्रथा दूर करण्याच्या बाबतीत अनुकूल &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2011/04/blog-post_6466.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/Hx9b0m4TV0s" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2011-04-14T00:59:36.246-07:00</app:edited><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">0</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2011/04/blog-post_6466.html</feedburner:origLink></item><item><title>महाराष्ट्राचे सांस्कृतिक धोरण- १३ -स्‍मारके आणि पुरस्कार</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/hSLnoARmnlU/blog-post_4326.html</link><category>महाराष्ट्राचे सांस्कृतिक धोरण</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Thu, 14 Apr 2011 00:58:02 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-857506137660736308</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;h2 style="text-align: justify;"&gt;
 &lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span class="mw-headline" id=".E0.A4.B8.E0.A5.8D.E2.80.8D.E0.A4.AE.E0.A4.BE.E0.A4.B0.E0.A4.95.E0.A5.87_.E0.A4.86.E0.A4.A3.E0.A4.BF_.E0.A4.AA.E0.A5.81.E0.A4.B0.E0.A4.B8.E0.A5.8D.E0.A4.95.E0.A4.BE.E0.A4.B0"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h2&gt;
&lt;div&gt;

&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;समाजाला असाधारण योगदान देणार्‍या स्त्री-पुरुषांची मोठी मालिका 
महाराष्ट्राच्या इतिहासात निर्माण झालेली आहे. अशा व्यक्तींविषयी कृतज्ञता 
व्यक्त करण्याचा आणि त्यांच्यापासून प्रेरणा घेण्याचा एक मार्ग म्हणजे 
त्यांच्या कार्याला साजेसे स्मारक उभारणे वा त्यांच्या नावाने विशिष्ट 
पुरस्कार देणे होय.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;

&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;१. स्मारक सल्लागार समिती - शासनातर्फे नवीन स्‍मारकांची निर्मिती 
करताना संबंधित स्‍मारकाची&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2011/04/blog-post_4326.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/hSLnoARmnlU" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2011-04-14T00:58:02.418-07:00</app:edited><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">0</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2011/04/blog-post_4326.html</feedburner:origLink></item><item><title>महाराष्ट्राचे सांस्कृतिक धोरण- १२ - कला</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/CY76DshNfI4/blog-post_5308.html</link><category>महाराष्ट्राचे सांस्कृतिक धोरण</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Thu, 14 Apr 2011 00:56:39 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-1145651292664903115</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;h2 style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span class="mw-headline" id=".E0.A4.95.E0.A4.B2.E0.A4.BE"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h2&gt;
&lt;div&gt;

&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;कला ही निसर्गनिर्मित सृष्टीला अधिक रमणीय बनविणारी मानवनिर्मित 
प्रतिसृष्टी असते. ती मानवाच्या अस्तित्वाला अधिक सुंदर बनविते. त्याच्या 
अंतर्बाह्य जीवनसत्त्वाला आविष्कृत करते, माणसा-माणसाला प्रसन्नपणे जोडते 
आणि समग्र मानवी जीवनाला आनंदमय करते. कोणत्याही कलाक्षेत्रातील कामगिरी हा
 त्या समाजाच्या नवनिर्माणक्षम प्रज्ञेचा एक अत्यंत महत्त्वाचा मापदंड 
असतो. माणसाच्या मनुष्यत्वाला उन्नत व &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2011/04/blog-post_5308.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/CY76DshNfI4" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2011-04-14T00:56:39.530-07:00</app:edited><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">0</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2011/04/blog-post_5308.html</feedburner:origLink></item><item><title>महाराष्ट्राचे सांस्कृतिक धोरण- ११ - प्राच्यविद्या</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/qwyCTYSpuZ8/blog-post_4433.html</link><category>महाराष्ट्राचे सांस्कृतिक धोरण</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Thu, 14 Apr 2011 00:53:49 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-3812737113620320435</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;h2 style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span class="mw-headline" id=".E0.A4.AA.E0.A5.8D.E0.A4.B0.E0.A4.BE.E0.A4.9A.E0.A5.8D.E0.A4.AF.E0.A4.B5.E0.A4.BF.E0.A4.A6.E0.A5.8D.E0.A4.AF.E0.A4.BE"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h2&gt;
&lt;div&gt;

&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;पौर्वात्य देशांच्या सर्वांगीण अभ्यासासाठी विकसित करण्यात आलेली 
ज्ञानशाखा म्हणजे प्राच्यविद्या. भारतविषयक अशाच अभ्यासासाठी असलेल्या 
ज्ञानशाखेला भारतविद्या म्हणतात. प्राचीन/प्राचीनोत्तर भूतकालीन पदार्थ व 
घटना यांचे अध्ययन इ. करणारी पुरातत्त्वविद्या, महत्त्वाच्या 
कागदपत्रांसाठी असलेले पुराभिलेखागार इत्यादींचा अंतर्भाव 
प्राच्यविद्येच्या क्षेत्रात होतो. प्राचीन वास्तू , उत्खननात सापडलेल्या 
वस्तू &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2011/04/blog-post_4433.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/qwyCTYSpuZ8" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2011-04-14T00:53:49.814-07:00</app:edited><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">0</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2011/04/blog-post_4433.html</feedburner:origLink></item><item><title>महाराष्ट्राचे सांस्कृतिक धोरण- १० - लेखन</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/jI05qVx8o2w/blog-post_6164.html</link><category>महाराष्ट्राचे सांस्कृतिक धोरण</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Thu, 14 Apr 2011 00:52:24 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-361290986567588380</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;h3 style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span class="mw-headline" id=".E0.A4.B2.E0.A5.87.E0.A4.96.E0.A4.A8"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt;
&lt;div&gt;

&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;१. युनिकोडचा अधिकृत वापर – संगणक माध्यमात देवनागरी लिपीच्या 
उपयोगाबाबत सर्वत्र एकवाक्यता नसल्याने मराठीतून संगणकीय संवाद साधण्यास 
मर्यादा येतात. म्‍हणून, जागतिक पातळीवर सर्व प्रमुख संस्थांनी एकत्र येऊन 
युनिकोडच्या अंतर्गत विकसित केलेल्या देवनागरी लिपीच्या प्रमाणित 
संस्करणाचा शासनव्यवहारात अधिकृत वापर करणे बंधनकारक करण्यात येईल. 
त्यामुळे सर्वसामान्य जनता आणि&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2011/04/blog-post_6164.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/jI05qVx8o2w" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2011-04-14T00:52:24.047-07:00</app:edited><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">0</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2011/04/blog-post_6164.html</feedburner:origLink></item><item><title>महाराष्ट्राचे सांस्कृतिक धोरण- ९ - अमराठी भाषकांसाठी उपक्रम</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/OHxyWF96Rn0/blog-post_4011.html</link><category>महाराष्ट्राचे सांस्कृतिक धोरण</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Thu, 14 Apr 2011 00:51:13 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-6830321752405092080</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;h3 style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span class="mw-headline" id=".E0.A4.85.E0.A4.AE.E0.A4.B0.E0.A4.BE.E0.A4.A0.E0.A5.80_.E0.A4.AD.E0.A4.BE.E0.A4.B7.E0.A4.95.E0.A4.BE.E0.A4.82.E0.A4.B8.E0.A4.BE.E0.A4.A0.E0.A5.80_.E0.A4.89.E0.A4.AA.E0.A4.95.E0.A5.8D.E0.A4.B0.E0.A4.AE"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt;
&lt;div&gt;

&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;१. अन्य भाषांसाठी अकादमी - महाराष्ट्र शासनाने हिंदी, गुजराती, सिंधी 
आणि उर्दू भाषांतील साहित्यासाठी चार स्वतंत्र अकादमी स्थापन केल्या आहेत. 
यांपैकी प्रत्येक अकादमीला दरवर्षी आवश्यकतेनुसार पुरेशी आर्थिक तरतूद 
उपलब्ध करून देण्यात येईल. या अकादमींची माहिती गुजरात शासनाला कळविण्यात 
येईल. गुजरात राज्याची मातृभाषा असलेल्या गुजराती भाषेची अकादमी 
महाराष्ट्रात स्थापन करण्यात आलेली आहे,&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2011/04/blog-post_4011.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/OHxyWF96Rn0" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2011-04-14T00:51:13.255-07:00</app:edited><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">0</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2011/04/blog-post_4011.html</feedburner:origLink></item><item><title>महाराष्ट्राचे सांस्कृतिक धोरण- ८ - अनुवाद</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/depQE-x0Gyo/blog-post_6957.html</link><category>महाराष्ट्राचे सांस्कृतिक धोरण</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Thu, 09 Jun 2011 08:03:40 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-667861731536712618</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;h3 style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span class="mw-headline" id=".E0.A4.85.E0.A4.A8.E0.A5.81.E0.A4.B5.E0.A4.BE.E0.A4.A6"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt;
&lt;div&gt;

&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;१. मराठीचा वापर व दुभाषांची मदत - राज्य शासनाचे मंत्री, प्रशासकीय 
प्रमुख, तसेच विभागप्रमुख इ. मान्यवरांनी शासकीय, सार्वजनिक कार्यक्रमांत 
बोलताना शक्यतो मराठी भाषेत बोलावे, अशी अपेक्षा ठेवण्यात येईल. अमराठी, 
विशेषत: परदेशांतील प्रतिनिधी यांच्या समवेत होणा-या अधिकृत बैठका/ 
कार्यक्रम यांमध्ये संवाद साधताना मराठीचे भाषांतर करण्यासाठी दुभाषाची/ 
अनुवादकाची मदत घेण्यात येईल. त्यामुळे मराठीचे &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2011/04/blog-post_6957.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/depQE-x0Gyo" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2011-06-09T08:03:40.619-07:00</app:edited><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">0</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2011/04/blog-post_6957.html</feedburner:origLink></item><item><title>महाराष्ट्राचे सांस्कृतिक धोरण- ७ - बृहन्महाराष्ट्र</title><link>http://feedproxy.google.com/~r/sahyadribana/ijUH/~3/iDYdV_3mX2E/blog-post_5217.html</link><category>महाराष्ट्राचे सांस्कृतिक धोरण</category><author>prakashpol6@gmail.com (Prakash Pol)</author><pubDate>Thu, 14 Apr 2011 01:07:14 PDT</pubDate><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-5829744968346010616.post-8359952102499511902</guid><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;१. बृहन्महाराष्ट्र परिचय पुस्तिका - बृहन्महाराष्ट्रातील तसेच विदेशांतील मराठी भाषकांच्या संस्थांचे स्वरूप, उद्दिष्टे, कार्य इत्यादींचा परिचय करून देणारी पुस्तिका प्रकाशित करण्यात येईल. ‘राज्य मराठी विकास संस्था’ यासाठी योजना तयार करील व राबवील.

२. बृहन्महाराष्ट्र मंडळे साहाय्य - महाराष्ट्राबाहेर अन्य राज्यांत मराठी भाषा, साहित्य आणि महाराष्ट्रीय संस्कृती या संदर्भात कार्य करणार्‍या मान्यताप्राप्त संस्थांना तसेच &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;&lt;a href="http://www.sahyadribana.com/2011/04/blog-post_5217.html#more"&gt;Read more »&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;प्रकाश पोळ&lt;/div&gt;&lt;img src="http://feeds.feedburner.com/~r/sahyadribana/ijUH/~4/iDYdV_3mX2E" height="1" width="1"/&gt;</description><app:edited xmlns:app="http://www.w3.org/2007/app">2011-04-14T01:07:14.267-07:00</app:edited><thr:total xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0">0</thr:total><feedburner:origLink>http://www.sahyadribana.com/2011/04/blog-post_5217.html</feedburner:origLink></item><media:credit role="author">Prakash Pol</media:credit><media:rating>nonadult</media:rating><media:description type="plain">Sahyadri Bana </media:description></channel></rss>
