SCAMORZA

Bakonyi csirkepaprikás

noreply@blogger.com (Scamorza) — Fri, 02 Mar 2012 13:42:00 +0000

Jó régen blogoltam, de most pótolom a lemaradást a mai ebédünkkel! :) A bátyám már megint legyintene, hogy "nna, ismét egy gombás trutymós hús!", de mi nagyon szeretjük az ilyeneket.

Nem egy különleges kaja, de már illett valamit postolnom :)) fogyókúrázóknak is ajánlom! ;)

Csirkepaprikást főztem 1 kg csirkecomb filéből, a linken szereplő recepthez képest annyit "reformosítottam" rajta, hogy olívaolajjal készült, és a tejfölt nem liszttel, hanem 2 evőkanál étkezési keményítővel kevertem össze. 500 g szeletelt csiperkegomba is került bele, ettől lett "bakonyi".
Köretként teljes kiőrlésű tönkölylisztből főztünk nokedlit.

Töltött gomba

noreply@blogger.com (Scamorza) — Mon, 16 Jan 2012 14:56:00 +0000

Ez a cuki töltött gomba vacsorára készült. Egy 2008 novemberi Morrisons Magazine hasábjain talált recept adta az ihletet.

Hozzávalók: 6 portobello gomba (én most ennek híján sima sampinyongombából vettem 12 darabot), 2 ek olívaolaj, 1 kis fej apróra vágott vöröshagyma, 2 gerezd áttört fokhagyma, 1 piros chili apró darabokra aprítva, 1 ek liszt, 1,5 dl tej, 15 dkg reszelt edámi sajt, 1 közepes tojás sárgája és fehérje szétválasztva, 4 ek aprított petrezselyem (az eredeti recept koriandert ír, de én most "hazaibb" ízekre vágytam), só, bors, rucola a körítéshez.

Előmelegítem a sütőt 200°C-ra.
Megmosom a gombákat, kiszedem a tönköket és felaprítom, majd félreteszem őket.
A gombafejeket enyhén sózom, és bekenem az aljukat olívaolajjal. Tepsibe ültetem őket.
A maradék olívaolajat serpenyőben felhevítem, enyhén megdinsztelem rajta a vörös- és fokhagymát, majd hozzáadom az apróra vágott tönköket és a chilit, sózom, borsozom, puhára párolom.
Hozzáadom a lisztet, és 1 percig kevergetve sütöm tovább.
Beleöntöm a tejet, és addig keverem, amíg kissé besűrűsödik.
Hozzáadom a tojássárgáját és a sajtot.
A tojásfehérjét kemény habbá verem.
Az egész keveréket lehúzom a tűzről, és óvatosan beleforgatom a kemény habbá vert fehérjét.
A tölteléket a gombafejekbe kanalazom, és 20 percig sütöm.
Rucolával a legfinomabb.

Indonéz citromos csirke

noreply@blogger.com (Scamorza) — Mon, 16 Jan 2012 14:16:00 +0000

Ismét egy pácolt, sütőben sült szárnyas következik. Bocsi, de ma nem jutottam hozzá egyéb sovány húshoz...

Mióta visszafogtuk a kalóriabevitelt, kénytelen vagyok a krumplifőzelékhez képest kicsit változatosabb kajákat főzni. Ma átlapoztam a Nélkülözhetetlen ázsiai szakácskönyvemet, és találtam ezt az egyszerű, ámde annál finomabb - ismét - szárnyasból készült kaját.

Hozzávalók: 1 kg csirke felsőcomb, 1 közepes fej vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma, 1 soványabb szál újhagyma, 1 piros chili, 1 citrom kifacsart leve, 30 ml földimogyoró olaj, só.

A csirkedarabokat megsózom, és tálba fektetem.
Késes aprítóba beledobálom a hagymákat, a chilit, olajat, és a citromlevet, pépesre aprítom.
A páccal bekenem a húst, és hűtőben 1 órán át pácolom.
200°C-ra előmelegített sütőben 1 órán át fólia alatt sütöm a bőrös felével lefelé.
Az 1 óra elteltével leszedem a fóliát, a húsokat bőrös felükkel felfelé fordítom, alaposan bekenegetem őket a tepsi alján összegyűlt pácos lével, és 20 perc alatt szépre pirítom.
Rizzsel, ázsiai párolt zöldségekkel tálalom.

Édes-csípős csirkeszárny

noreply@blogger.com (Scamorza) — Sun, 15 Jan 2012 18:00:00 +0000

Ezeket a gyönyörű "szívecskéket" tegnapelőtt sütötte a Medve az általam tökéletesre kísérlezgetett recept alapján. Bátyámat ezzel vártuk, amikor fáradtan és éhesen hazatért Bécsből. :)

Hozzávalók: 1 kg csirkeszárny, a páchoz: 2 ek olívaolaj, 5 ek méz, 2 kiskanál csípős sós paprikakrém (Strong Steve ;)), 2 óriási gerezd áttört fokhagyma, 1 kk őrölt kömény, 1 kk szárított őrölt vagy 3 cm frissen reszelt gyömbér, 1 ek Worcestershire szósz, 3 ek szójaszósz.

Egy nagy tálban alaposan összekeverem a pác hozzávalóit. Külön só nem kell hozzá, mert a paprikakrém és a szójaszósz sós.
Beleforgatom a csirkeszárnyakat.
Legalább 4 órán át pácolom, de nyugodtan pihenhet egy éjszakán át is a szószban. :)
Sütés előtt előmelegítem a sütőt 200°C-ra.
A mézes-mázas szárnyakat olívaolajjal kikent tepsibe pakolom, ráöntöm az utolsó csepp pácot is.
Alufóliával letakarva 1 órán át sütöm.
Az 1 óra elteltével leszedem a fóliát és megpirítom a szárnyakat, közben a mézes szósz is gyönyörűen besűrűsödik.
Tarka-barka salátával tálalom.

Újhagymás rántotta

noreply@blogger.com (Scamorza) — Wed, 11 Jan 2012 08:21:00 +0000

Kommentár nélkül, csak a színek kedvéért! :) Egy ilyen szépséges színű reggeli után csak jól folytatódhat a nap, nem igaz? ;)

Tönköly fusilloni tejszínes-paradicsomos csirkével

noreply@blogger.com (Scamorza) — Mon, 09 Jan 2012 12:34:00 +0000

Már egy hete sikeresen életmódot váltottunk, sőt, már fogyni is sikerült mindkettőnknek! ;) Az első lépés - nevezetesen, hogy egyáltalán elkezdtük - megvolt, már csak folytatni kéne.

Réka baba még mindig anyatejes, ezért fokozottan oda kell figyelnem, nehogy túl kevés kalóriát vigyek be, mégse legyen egészségtelen. Amíg el nem választja Magát a Kisasszony, addig mindenképpen mellőzöm a fehérlisztet és a cukrot, zsírt.

Örömmel fedeztem fel, hogy az egyik közeli diszkontban bio teljes kiőrlésű tönkölytészták kaphatók, nosza szóltam is a Medvének, hogy hozzon. Először sima, lájtos bolognait akartam csinálni, de aztán ez lett belőle.

Hozzávalók: 1 kg csirkemell filé, 4 szép szál újhagyma, 2 kövér gerezd fokhagyma, 2 doboz hámozottparadicsom-konzerv, 2 evőkanál paradicsompüré, 2 dl 10%-os zsírtartalmú főzőtejszín, frissen őrölt feketebors, szerecsendió, őrölt bazsalikom, nyírfacukor (xilit), olívaolaj, teljes kiőrlésű tönkölytészta.

Felteszek főni vizet a tésztának, ha felforrt, olívaolajat és sót teszek bele, végül kb. 10 perc alatt készre főzöm a tésztát, leszűröm.
Amíg felforr a víz/fő a tészta, egy nagy serpenyőben olívaolajat hevítek, hozzáadom az aprított újhagymát és az áttört fokhagymát, puhára párolom.
Az apró kockákra vágott csirkemellet is a serpenyőbe rakom, megborsozom, addig kavargatom, amíg elveszíti a színét, aztán sózom.
Belezuttyantom a paradicsomot és a pürét, forralok rajta egyet.
Végül hozzáöntöm a főzőtejszínt is, aztán jöhetnek a fűszerek és - ha savanyú - a xilit.
Kevergetve addig főzöm, amíg magától besűrűsödik (alacsony zsírtartalmú tejszín esetében ez nem feltétlenül következik be, ekkor rá lehet segíteni egy kis keményítővel ;)).
A kifőtt tésztára kanalazom a szószt, újhagyma-karikákkal díszítem.

Babakeksz (tej-, cukor-, és tojásmentes)

noreply@blogger.com (Scamorza) — Fri, 06 Jan 2012 10:38:00 +0000

Kicsi lányom 8 hónapos lesz holnapután, és az ilyen nagylányok már babakekszet rágcsálnak. Megjegyzem, már van is mivel, hiszen 4 foga van! :)

Körülnéztem a babakeksz-piacon, és megállapítottam, hogy nem kapható olyan termék, amely minden szempontból megfelel az én igényeimnek. Mindegyik tartalmaz vagy tojást, vagy teljes tejet, vagy cukrot, vagy hidrogénezett növényi zsírt. Vagy ezek tetszőleges kombinációját. Mivel Réka anyatejes, ezért fokozottabban odafigyelek arra, hogy milyen szilárd ételt kap. Végül úgy döntöttem, magam állok neki a keksz elkészítésének.

Ihletet Flat Cat nagyon jó receptjéből merítettem, az összetevőkön eszközöltem pár apróbb változtatást.

Hozzávalók 1 kisebb tepsihez: 10 dkg bio tönköly rétesliszt, 1,5 dkg fruktóz, 30 ml bio repceolaj (Omega-3 zsírsav tartalma miatt ideális választás!), negyed hámozott, finomra reszelt bio alma, késhegynyi foszfátmentes borkő sütőpor, bio bourbon vanília őrlemény, 8 hónapos kor után akár 1 membránjától megfosztott tojássárgája is mehet bele - a tojásos verziót még nem próbáltam ki, de tudósítok majd, hogy hogy sikerült!

Elkészítés: A hozzávalókat összegyúrtam, és a tésztát Flat Cat utasítása szerint 20 percig pihentettem. A sütőt előmelegítettem 180°C-ra, a tésztát kb. 3 mm-esre nyújtottam, saját magam által készített, babapiskótára hajazó sablont késsel körbevágtam, így cuki kis kekszeket kaptam. Sütőpapírral bélelt tepsiben negyed óra alatt sültek meg a kekszek.

Egyszerre csak ilyen kis adagot sütöttem, ennek is a java része a földön végezte nyállal átitatva, meg egyébként sem szívesen tárolnám huzamosabb ideig.

Fontos, hogy sose hagyjuk egyedül a babát a keksszel, mert - ugyan elég jó tömör tészta, én csak a kép kedvéért morzsáltam így össze - a nagyobb darabokat félrenyelheti! Rékánál nem volt ilyen probléma, szépen elszopogatta, nagyon tetszett Neki, hogy egyedül ehet! Persze azért jobb az óvatosság. ;)

Narancsos ischler

noreply@blogger.com (Scamorza) — Fri, 06 Jan 2012 10:17:00 +0000

Ez a sütemény szilveszterre készült, egyben hosszú időre az utolsó csokis-cukros-fehérlisztes édesség, újévi fogadalom történt, vagy mi... ;)) Ja, és inkább nem részletezem, hogy nézek ki a szülés után. ;( A lényeg, hogy az ischlert mindig 1 nappal korábban készítem, hogy igazán finom legyen a tészta.

Hozzávalók kb. 30 darabhoz: 20 dkg finomliszt, 15 dkg darált mandula, 20 dkg vaj vagy margarin, 2 tojássárgája, 10 dkg porcukor, csipetnyi só, fél narancs reszelt héja, narancslekvár, 200 g jó minőségű étcsokoládé +10 dkg vaj, pár csepp narancsolaj.

Elkészítés: A mandulát héjastul a porcukorral együtt késes aprítóban finomra aprítottam, hozzáadtam a szitált lisztet és a sót, belekockáztam a vajat és elmorzsoltam a liszttel, végül hozzáadtam a tojássárgákat és a reszelt narancshéjat. Hideg kézzel, gyors mozdulatokkal omlós tésztát gyúrtam, majd folpackba csomagolva 1 órán át hagytam a hűtőben pihenni. Az 1 óra leteltével a tésztát kb. 4 mm vastagra nyújtottam és szívecske formájú kiszúróval kiszaggattam (persze más formájúval is lehet, de a kerek olyan uncsi! ;)), sütőpapírral kibélelt tepsiben 200°C-os sütőben világossárgára sütöttem. Fontos, hogy ne piruljon meg, mert akkor törik. Két-két darabot narancslekvárral összeragasztottam, és deszkán, folpackkal letakarva egy éjszakán át szottyasztottam - így lett igazán puha és omlós a tészta. Másnap az étcsokit vízfürdő felett a vajjal együtt vízfürdő felett megolvasztottam, és pár csepp narancsolajat is csöpögtettem volna bele, ha lett volna itthon. :)) A lekvárral töltött, immár szépen megszottyadt ischlereket belemártottam, és hagytam megszilárdulni. Narancshéjjal díszítettem.

A "nagy" visszatérés

noreply@blogger.com (Scamorza) — Fri, 06 Jan 2012 10:06:00 +0000

Immár több, mint 2 éve rejtőzködő üzemmódban van a blogom. Ez idő alatt sok minden történt, mégis a legfontosabb esemény, hogy szülők lettünk! :) 2011. május 8-án megszületett a kislányunk, Réka.

Az szülés óta eltelt időszakban gyakorlatilag semmit sem alkottam a konyhában, a hormonszintem állhatott valamilyen "konyhakerülő" tartományban... Az elmúlt hónap során nem tudom mi történt, de újra van kedvem sürögni-forogni a konyhában, néha-néha már főzök is valamit. :)

Mivel az új munkakörömből kifolyólag időm java részét idehaza töltöm, családi nyomásra végül úgy döntöttem, hogy újranyitom a blogot, aztán majd meglátjuk.

Azok a körülmények, amik miatt annak idején a lezárás mellett döntöttem, még mindig fennállnak, de a múlt héten készült két egészen tűrhető süti, azok most felkerülnek. A többit eldönti majd az idő.

Terveim szerint a jövőben ez nem kifejezetten gasztroblog lesz, babás posztok is várhatók (szerintem a térben távolabbi családtagjaim legnagyobb örömére :))!

No, akkor vágjunk is bele ismét... ;))

Közérdekű információ

noreply@blogger.com (Scamorza) — Mon, 02 Nov 2009 18:23:00 +0000

Drága Olvasóim!

Hosszas töprengés után úgy döntöttem, hogy a blogomat elrejtem a nyilvánosság elől. Természetesen továbbra is elérhető lesz, amennyiben küldök hozzá meghívót az érdeklődők számára.

Döntésem oka a következő: sajnos nem tudom azt a színvonalat hozni, ami - szerintem- egy gasztroblogtól elvárható lenne. Szerintem nem csupán a receptek publikálása a cél, mint egy szakácskönyvben, hanem egy gasztroblog legyen szép, a fotók legyenek profik (igen, profik... bocs), a leírások legyenek szórakoztatóak, informatívak. Tudom, hogy a blogírás az "egyéni szólásszabadság" témakörébe tartozik, mindazonáltal számomra fontos, hogy milyen képet adok magamról a külvilágnak. Mostantól kezdve azt szeretném, ha csak az látná a blogomat, akit igazán érdekel.

Amikor 2 évvel ezelőtt elkezdtem a blogot, teljesen más élethelyzetben voltam, azóta sem időm, sem technikai felszereltségem nem áll rendelkezésemre, hogy a fenti "feltételeimet" teljesítsem. Igazából sosem voltam vele megelégedve :)), de valahogy megvolt a késztetés, hogy csináljam Most már nincs meg... Sajnos vagy nem sajnos, leginkább hagyományos ételeket főzök, amikről úgy gondolom hogy nincs itt helyük. Egy rántott húst, vagy sült csirkét nem fogok feltenni, ezer helyen megtalálható, és nem érzem úgy, hogy újat tudnék bárkinek mutatni ezekkel a hétköznapi, egyszerű receptekkel.

Nagyon sokat dolgozom, ezerrel építgetjük az új, közös családunk életét, nincs már annyi energiám erre, mint szeretném. Amivel elégedett lennék. Kontármunkát meg nem szívesen adok ki a kezemből. :)

Nagyon nehéz ezt leírnom, és senkit nem szeretnék megbántani, de bizony hozzájárult a döntésemhez, hogy a hazai gasztroblogok véleményem szerint nagyon "felhígultak" (akinek nem inge, ne vegye magára!!!), egyre több a számomra csúnya, sőt, kifejezetten ízléstelen kivitelezésű blog, amik már nem a gasztronómiáról szólnak, hanem valami egészen másról. Számomra a gasztronómia sokkal több, mint hogy elkészítjük a család kedvenc rántott húsát vasárnap, és ezt egy rossz minőségű fotóval publikáljuk a blogunkon. Csak azért, hogy legyen. Nem akarok ebbe a hibába esni. Ha nem tudom hozni a saját magam által meghatározott színvonalat, akkor ezt inkább nem szeretném nyilvánosság elé tárni.

Tudom, hogy vannak néhányan, akiket érdekelnek a már meglévő, és esetleg új bejegyzések. Az Ő kedvükért nem törlöm a blogomat. Ők az e-mail címemen érdeklődhetnek hozzáférés ügyben. :)

Legyetek jók, és főzzetek finomakat!!! A háttérből én továbbra is figyellek Titeket! ;))

Üdv:
Scamorza

Esküvő

noreply@blogger.com (Scamorza) — Thu, 10 Sep 2009 17:25:00 +0000

Igen, az egész nyári eltűnés és minimális aktivitás oka az, hogy férjhez mentem múlt szombaton! :) Ezentúl jó feleséghez méltóan finomakat fogok főzni, az egyetlen gondom hogy a fényképezőgépem végképp bemondta az unalmast, úgyhogy amíg nem szerzek egy újat vagy nem lesznek postok, vagy kép nélkül lesznek... Ezért előre is bocsi!

Más fórum nem lévén, blogom jellege ellenére itt szeretném megköszönni mindenkinek, aki eljött, és osztozott velünk a Nagy Napunk örömeiben: elsősorban családtagjainknak és barátainknak!!

Andinak, Anettnak és Móninak a teljes nagygenerálért, a csodálatos frizuráért, sminkért és életem első francia manikűrjéért!!! ;)

Évikének és a Gitti Virágnak az álomszép menyasszonyi és szülőköszöntő csokrokért, valamint a kitűzőkért!

Az esztergomi Szent Anna plébániának, és Pokriva László atyának a szépséges és megható szertartásért!

Pásztor Ágnesnek, aki úgy énekelt és orgonált, mint egy igazi angyal!

A Padlizsán étteremnek a nagyon-nagyon finom és különleges ételekért!

A párkányi Venus Cukrászdának a pontos és tisztességes szolgáltatásért, a sok segítségért, a VILÁG LEGSZEBB, ÉLŐ VIRÁGGAL DÍSZÍTETT ESKÜVŐI TORTÁJÁÉRT, a frissen sütött pogácsáért, és az isteni édes süteményekért!

A Card Factorynek az egyszerűen nagyszerű meghívóinkért!

A Shalia Sposa szalonnak és Ildikónak a gyönyörűséges ruháért, és az egyik legkorrektebb szolgáltatásért, amit életemben kaptam!

A Rockrandevú Clubnak a fergeteges esküvői buliért, és külön Boresznak, aki még hajnali háromkor, a századik Jäger kiosztásakor is mosolygott! :)

Farkas Márknak az egyedi és különleges titánium jegygyűrűkért!

Unokaöcsémnek, Szigeti Péternek a fotókért, amikből ugyan még csak némi kis ízelítőt láttam, de azok alapján frenetikusak!!!! ;) KösziPöti!!!!!!!!!!!!!! (L)(L)(L)

A Székely Vendégháznak és Székely Lindának a türelmes és kedves segítségért, az otthonos, tiszta, hangulatos szobákért, az 'életmentő' játszósarokért, a minden képzeletet felülmúló svédasztalos reggeliért!

Remélem, senkit sem felejtettem ki... ;))

Életem egyik legszebb élménye volt!!! Annyira szép nap volt, akkora boldogság amikor mindenki ott van, mindenki mosolyog, mindenki gratulál, mindenki a párt csodálja, még a nap is kisüt! :)

Node... abbahagyom az ömlengést. Legyetek jók, jelentkezem majd!

Csirketekercs szalonnával

noreply@blogger.com (Scamorza) — Sun, 16 Aug 2009 16:27:00 +0000

Újabb vacak fotó - isteni kaja! :)

A recept nem az enyém, hanem Nővérkémé, csak kihasználtam hogy Ő nem tette fel a blogjára. Szegény fáradt Medvét ezzel vártam, amikor jött haza a vasárnapi munka után.

Csirkefelsőcomb-filét vásároltam, kockázott baconnel feltekertem, a tekercsek külső részét meghintettem csirkefűszerrel. Egy tűzálló tál aljára öntöttem egy kis olívaolajat, és kb. 1 dl vizet. A csirketekercseket nem tűztem/kötöttem meg semmivel, csak jó szorosan raktam őket egymás mellé, nehogy széttekeredjenek. 200°C-on letakarás nélkül másfél óráig sütöttem.

Krumplipürével és vitaminsalátával ettük.

Eperlekváros kifli

noreply@blogger.com (Scamorza) — Sun, 16 Aug 2009 16:16:00 +0000

Nagyon dühös vagyok, mert a fényképezőgépemmel egyszerűen már nem lehet normális fotót csinálni... nem mintha eddig lehetett volna, de mivel az objektívet semmilyen módszerrel nem lehet letakarni, a legnagyobb elővigyázatosság ellenére összekarcolódott. Emiatt minden kép homályos. Meg persze fotózni sem tudok, de ez nem is fotóblog ugyebár... Többek között ez is az oka annak, hogy újabban kevesebbet postolok...

Node - a vacak kép ellenére - a kifli maga isteni finom lett!! Volt még egy fél üveg maradék light eperlekvárunk, és úgy döntöttem kiflibe töltöm, ahogyan Anyukám csinálta nagyon rég... A tőle kapott receptet használtam, némi módosítással.

Hozzávalók: 50 dkg szitált finomliszt, 10 dkg cukor, csipet só, 1 citrom reszelt héja, 2 dkg élesztő, 1,5 dl tej, 1 tojás, 20 dkg vaj, eperlekvár.

Elkészítés: az élesztőt a langyos cukros tejben felfuttattam. A lisztet deszkára szórtam, hozzáadtam a citromhéjat, a cukrot és a sót, az apróra darabolt vajat kézzel elmorzsoltam benne. Egy mélyedést alakítottam ki a kupac közepén, ebbe ütöttem a tojást, azzal is összedolgoztam picit, végül belekerült az élesztő is. Sima tésztává gyúrtam az egészet, majd letakarva 1 órán keresztül pihentettem. Legvégül nagy korongot nyújtottam a tésztából és 12 egyenlő cikkelyre vágtam. A cikkelyekre 1-1 kanál eperlekvárt tettem, és a szélesebbik oldaluknál kezdve kiflivé tekertem őket. Jól lenyomkodtam a széleket, nehogy kifolyjon a lekvár. 200°C-ra előmelegített sütőben 20-30 perc alatt elkészül.

Nyaralás 2009 - Kács

noreply@blogger.com (Scamorza) — Sun, 12 Jul 2009 16:23:00 +0000

Visszatértünk a civilizációba. :) Az elmúlt 10 napot egy Kács nevű gyönyörű festői kis bükkaljai faluban töltöttük a nyaralónkban, és csodásan kipihentük magunkat. Gasztronómiai szempontból ugyan nem volt egy nagy durranás (nem igazán főztem, vagy ha igen, akkor is csak egyszerűbb kajákat), ennek ellenére szeretnék postolni egy kis nyaralásosat ha nem bánjátok. :)
Amint megérkeztünk, első utunk a Kanyar Csárdába vezetett (igen, ez itt a reklám helye, ha netán Kácson jártok, ide feltétlenül nézzetek be! ;)), ahol megittuk a welcome drinket, és ettünk irgalmatlan nagy dupla sajtos hamburgert. Igen, erre a 10 napra szüneteltettem a fogyókúrát, aminek az eredménye sajnos plusz 2 kg lett, de ezúttal nem érdekelt, holnaptól úgyis újra visszatérek a „normál”, alapvetően light étrendemhez.

Grilleztünk is, ami szintén nagyon jó hangulatban telt. Természetesen nem bajlódtam a pác elkészítésével, zacskós-nátriumglutamátos fincsi mexikói pácport vettem a csirkecombokhoz (ami egyébként meglepően finom volt...), illetve vásároltunk gyárilag bepácolt sertéstarját, ez szintén nagyon kellemes csalódást okozott. Vitaminsali volt hozzá és majonézes krumplisaláta. A képen érdemes megfigyelni a kis ördöglepkét aki belepofátlankodott a fotómba, szerintem nem gondolta volna hogy pont ez a képet fogom feltölteni. :) Cuki.

A közeli Eger városában is eltöltöttünk egy napot, ami nagyon nagy élmény volt, csomót hülyültünk, és remekül éreztük magunkat annak ellenére, hogy hétfő lévén zárva volt minden múzeum, csak sétálójegyet vettünk a várba.

Hmmmm és most egy étteremkritika következik, az ebédet ugyanis a Minorita étteremben költöttük el a Dobó tér közvetlen közelében. Az ár-érték arány tulajdonképpen rendben volt, de hogy őszinte legyek picikét minőségibb kaját vártam... (a Medve szerint csendben kéne/kellett volna maradnom, mert minden teljesen rendben volt :)) persze nem fogadtam meg a tanácsát hehe...) Szóval az étlapon igen szimpatikusnak tűnt a „Vadászmester kedvence” fantázianevű étel, amely az étlap szerint vörösboros-áfonyás-gyümölcsös vaddisznós szarvasragu. A Medve „Vadorzók eledelé”-t evett, ami ugyanaz volt mint az enyém, ipari mennyiségű préselt fokhagymával és olajban úszó tócsnival kiegészítve. Egy lilahagymával alaposan feldíszített tálat kaptam, amelyben ott figyelt a ragu (sajnos nem sikerült megállapítanom hogy tényleg szarvast és vaddisznót ettem-e, nagyon sajnálom de nem igazán bízom az olyan kajában, amit nem én magam készítek – ennek megfelelően sokkal kritikusabb is vagyok), ízletes, harmonikus, de... Igen, itt jön a de, ugyanis egy szem áfonya sem volt benne, volt viszont konzerv őszibarack és KONZERV ANANÁSZ!!! Könyörgöm, egy vadraguba hogyan kerül K O N Z E R V A N A N Á S Z???? Pont Édesanyámnak ecseteltem a szörnyű skandalumot telefonice, amikor odaállt mellém a pincér, és hallván a kritikámat némi éllel megjegyezte, hogy a desszert, amit kértem („Gyümölcskoktél tejszínhabbal”) szintén konzerv gyümölcsöt tartalmaz... :)))) Nagyon vicces volt, valószínű elmondtam volna neki a véleményemet árnyaltabban is, ha éppen nem telefonálok. Kép alant.

Nem is ettünk többet étteremben, hanem (Édesapám szavaival élve) „kóficokat” kajáltunk javarészt, mint például lángost, hamburgert, pizzát, szendvicseket... Egy alkalommal odahaza is főztem egy fullos bolognai spagettit (amely láttán szegény bolognaiak meg úgy en bloc az olaszok jól kiröhögnének :)), amelyet szabadtéren, a tornácon üldögélve fogyasztottunk el. Még zuhogó esőben is kiültünk az eresz alá kajálni, annyira jólesett odakint minden falat!

Természetesen irgalmatlan piálásokat rendeztünk, leginkább mert nagyon olcsó volt a sör, meg a bor, meg a pálinka (az „A” betűs italok ugye ;)).

Szombaton meg lejött 2 tesóm (a 4-ből) a családjukkal, elmentünk Miskolc-Tapolcára a Barlangfürdőbe, utána Lillafüredre csónakázni, majd haza bográcsozni. Paprikás krumplit, amiben picit túltengett a virsli, de ezt leszámítva nagyon-nagyon-nagyon finom volt!!! ;)

Jah és megfőztem életem első lekvárját, ugyanis éppen érett a barack, és lehullott az összes kb. másfél kilónyi a fa alá... Nem akartam otthagyni hogy megdögöljön, inkább megfőztem lekvárnak (3 üvegnyi jött ki belőle!), természetesen diabetikus befőzőcukrot használtam, hogy a későbbiekben is tudjak azért enni belőle. ;) Most nem azért mondom, de tök jó lett...

Sajnos nagyon hamar elszaladt ez a 10 nap, nem igazán lelkesít a gondolat hogy holnaptól ismét dolgozás van, következik a szokásos mókuskerék... meg a light étrend ugye. :) Ma még gyorsan vásároltam kész (kófic) kínai szószt a boltban és megcsináltam némi pulykamell hozzáadásával. :))

Mindenesetre igazi feltöltődés volt! Jövőre ugyanitt!! ;)

Császármorzsa avagy smarni

noreply@blogger.com (Scamorza) — Mon, 29 Jun 2009 17:49:00 +0000

Kiderült, hogy a Medve még nem evett császármorzsát (vagy lehet, hogy evett, csak nem emlékszik rá...), úgyhogy ezt csináltam Neki holnap ebédre - persze most azonnal le kellett meózni. :))) Nem Anyukám hagyományos búzadarás receptjét használtam, hanem egy légbőlkapott rétesliszteseset. :)

Hozzávalók: 30 dkg rétesliszt, 5 dkg + 4 dkg porcukor, 1 citrom reszelt héja, 5 dl tej, 3 tojás, csipet só, 10 dkg vaj, 2 ek olaj, (fakultatíve rumba áztatott mazsola - mivel ezt a Medve utálja, én pedig továbbra is fogyózom még picit, így ezt kihagytam. :)) eddig 19 kg-t fogytam btw... ;))

Elkészítés: a tojásokat szétválasztottam, a lisztet összekevertem 5 dkg cukorral, csipet sóval, 3 tojás sárgájával, citromhéjjal, végül a tejjel sima tésztává dolgoztam össze. Végezetül hozzáadtam a kemény habbá vert tojásfehérjéket is. A vajat és az olajat felforrósítottam egy jókora teflonos lábasban, beleborítottam a tésztát, és hagytam picit pirulni az alját. 2 spatula segítségével nagyjából megforgattam, apró darabokra tépkedtem, és szép pirosra pirítottam sűrű kevergetés mellett. A folyamat eredményeképpen a tészta gyönyörű aranybarna morzsalékká vált. Aki mazsolával szereti, a sütés utolsó perceiben szórja bele. Baracklekvárral az igazi.

Ahogy az alábbi kép bizonyítja, Medvetápnak is bevált! ;)))

Coca de tomate - spanyol paradicsomos lepény

noreply@blogger.com (Scamorza) — Sun, 21 Jun 2009 15:03:00 +0000

Megint blogolok, juhúúú!! :) De jó érzés! Ezúttal egy újabb kedvencemet készítettem el a Medvének eredeti, magamnak lightos recept szerint. Az alaprecept - amelyen még a Tesóm eszközölt kisebb-nagyobb változtatásokat - a Mester Kukta egy nagyon régi számából való, sajnos nem tudom melyikből, mert csak egy fénymásolatom van a receptről.

Hozzávalók a tésztához: 70 dkg sima liszt, 1/2 teáskanál só, 4 tojás, 4-5 evőkanál olívaolaj, kb. fél üveg világos sör. (A light verzióhoz a fenti adag felét használtam - a sima liszt helyett teljes kiőrlésű bio tönkölybúzaliszttel!)

Hozzávalók a töltelékhez: 1 kg paradicsom, 30 dkg hagyma, 4 gerezd fokhagyma, egy csokor petrezselyem, 2 zöldpaprika, egy közepes doboz tonhalkonzerv, só, bors, 3 evőkanál olívaolaj, 1 evőkanál kristálycukor. (Light verzió: fél adagot készítettem, a cukrot kihagytam, és édesítőszerrel ízesítettem a tölteléket.)

A szitált lisztből a tojásokkal, sóval, olajjal, sörrel puha tésztát gyúrtam. 2 gombócot formáztam belőle, és fél órát hagytam pihenni. Ugyanezt tettem a teljes kiőrlésű verzióval is. A paprikát megmostam, vékony csíkokra vágtam. A fokhagymát megtisztítottam, apró darabokra vágtam. A hagymát megpucoltam, felkockáztam, és némi olívaolajon felraktam a tűzre dinsztelődni. A paradicsomot leforráztam, majd megnyúztam, a tonhalakat lecsepegtettem.

A sima verziónál a hagymát cukorral kell karamellizálni, a light verziónál ez a lépés kimarad, itt édesítővel lehet elérni a kívánt ízhatást. Ha aranysárgára pirult a hagyma, hozzáadtam a paprikát, paradicsomot, sót, borsot. Így főztem kb. negyed óráig, majd belekevertem a petrezselymet és tonhalat is. Hagyam kihűlni a tölteléket. Egy belisztezett deszkán tepsi méretűre nyújtottam a sima tésztát, kibéleltem vele a tepsi alját, rásimítottam a tölteléket, majd a másik kinyújtott tésztagombóccal beterítettem. Felvert tojással bekentem a tetejét, és kb. 210°C-ra előmelegített sütőben fél óráig sütöttem. A light verziót 26 cm-es kapcsos tortaformában sütöttem, pont ennyire elég a fél adag. Vigyázat! Hagyni kell kihűlni szeletelés előtt, különben atomjaira esik szét!

Könnyű vörösborral, vagy roséval nagyon finom!

Nem tűntem el...

noreply@blogger.com (Scamorza) — Sun, 10 May 2009 19:01:00 +0000

...csak mostanában nem főztem olyasmit, ami alkalmas lenne a blogra. A Medve majdnem minden hétvégén dolgozik, és egyébként is nagyon sűrű az életünk mostanában, majd mesélek! ;) De amúgy meg jön a nyár, aminek nagyon örülünk, 3 hét múlva team building (illetve team destroying - ha az alkohol mennyiségét nézzük :))) event a csapattal vidéken, aztán júliusban Dream Theater koncert ugye amit nagyon-nagyon várunk, másnaptól nyaralás... Sűrű lesz a nyár. De majd igyekszem karbantartani a blogot is, meg nagyon kéne egy normális fényképezőgép.

Na szóval nem tudom mikor írok legközelebb, de mindenkinek jó blogolást és nagyon szép nyarat kívánok!!! :***

Húsvét

noreply@blogger.com (Scamorza) — Mon, 13 Apr 2009 11:41:00 +0000

Mióta saját háztartásom van, ez a második húsvétom. Mindazonáltal ez volt az első ami tényleg húsvét-hangulatban telt, tormával, sonkával, főtt tojással, ahogy kell. :)

Külön húsvéti menü nem volt, mert szombaton ünnepeltük a Medve születésnapját, amely alkalomból rengeteg kaját csináltam (rántott húst, sajtos húst - recept később, fűszeres krumplit, tatárbifszteket, túrós pogácsát - ezek elfogytak mielőtt lefotózhattam volna őket), és még mindig esszük a maradékot. :)))

Csináltam viszont nyuszipuffancsot, az ötlet (illetve a design) eredetileg a Tina Konyha 2002/1 húsvéti számából való, de nem az ott leírt receptet használtam, hanem azt amit a kakaós csigánál kisérleteztem ki. Az egyetlen baj az lett, hogy csak 1 db tepsim van, ami nem túl nagy, emiatt a nyulaim tök összekeltek, és eldeformálódott a fülük... :( A Medve azt mondta ne aggódjak, ő így is meg tudja enni. :)

Amúgy én meg mínusz 14 kiló körül járok... ;) Ennek persze az az ára, hogy én javarészt csak néztem a húsvéti finomságokat, miközben natúr húst majszoltam friss salátával...

Íme a nyulak:

További nagyon szép húsvétot kívánok Mindenkinek!!!

Medve-születésnap csokoládés parfétortával

noreply@blogger.com (Scamorza) — Mon, 13 Apr 2009 11:39:00 +0000

Nem fűznék hozzá különösebb kommentárt, mert a fagyit sajnos készen vettem... Egyelőre nem rendelkezem fagyigéppel (de ami késik, az nem múlik! ;)).

Kakaós piskótát sütöttem, megtöltöttem csokifagyival, csokoládés tejszínhabbal vontam be és díszítettem.

Kakaós csiga (Ferdinánd tészta upgrade)

noreply@blogger.com (Scamorza) — Sun, 29 Mar 2009 10:34:00 +0000

Úgy látom, kakaóscsiga-mánia söpör végig a gasztroblogokon :) én a Medvének szerettem volna kedveskedni, mert egész hétvégén éjszakába nyúlóan dolgozik (hát igen, ilyen a showbiznisz...), és úgy gondoltam hogy ha több kiló kakaós csigával szerelem fel, akkor könnyebben fogja viselni a megpróbáltatásokat. Nem emlékszem már hogy ki mondta, vagy hol olvastam, de tökéletesen egyetértek azzal, hogy a legjobb dolog ami a liszttel történhet az az, hogy kelt tészta lesz belőle! :))

Ezúttal nem a korábban postolt receptet alkalmaztam, hanem egy újat (csak úgy sacc/kábé), ami kenyérsütő gépben is elkészíthető (így sokkal egyszerűbb, és garantáltan nem fázik meg a tészta).

Elkészítés: a kenyérsütő tepsijébe adagoltam a következőket (sorrendben): 3 dl langyos tej, 10 dkg puha vaj darabokra vágva, 2 tojássárgája, 10 dkg porcukorral, 1 csipet sóval, 1 zacskó szárított élesztővel és 1 citrom reszelt héjával elkevert 50 dkg szitált B55-ös finomliszt. Bekapcsoltam a gépet, és hagytam hogy szépen megdagassza és megkelessze a tésztát.

Kinyúztam a gépből a kész tésztát, lisztezett deszkán kb. fél cm-esre nyújtottam, és megkentem 15 dkg puha vaj, 2 ek porcukor és 1 púpozott evőkanál kakaópor keverékével. Felcsavartam, szeletekre vágtam, amelyeket kivajazott tepsiben még fél órát kelesztettem. 200°C-ra előmelegített sütőben összesen 25 percig sütöttem. Félkész állapotban (kb. a sütés félidejénél) még meglocsolgattam a csigákat vaníliáscukros tejjel, aztán sütöttem készre.

Ma reggel a fogyókúrám ellenére megettem egy darabot... De nem bántam meg, mert nagyon finom volt még így másnaposan is, a tészta csodásan puha maradt. A Medve persze együltőhelyében lenyomott fél tepsivel... :))))

Gnocchi alla milanese

noreply@blogger.com (Scamorza) — Thu, 19 Mar 2009 20:28:00 +0000

Az első fotó, amit a Medve készített! :) Sajnos a másnapos gnocchi nem néz ki olyan szépen (ez rám is igaz :)))), de nagyon fincsi lehetett (én ugyanis nem kóstoltam meg, csak a szószt ugyebár)! Jah amúgy eddig 10 kg-ot fogytam... Ezt azért mondom, hogy azért kommunikáljam az eredményét is a sok lemondásnak, meg light kajának. :)

Nagyon szeretem a gnocchit, viszont bajlódni vele rettentően utálok... Ezért nagyon örültem, amikor az Aldiban (bocs, reklám :P) megláttam hogy védőgázas csomagolásban kapható, szobahőmérsékleten eltartható, és nem utolsósorban igen olcsó kész gnocchit lehet kapni. Kipróbáltam, nem csalódtam.

Hozzávalók: 2 csomag (kb. fél kg) kész gnocchi, 1 fej hagyma, 2 gerezd fokhagyma, 200 g combsonka csíkokra vágva, 500 g csiperkegomba szeletekre vágva, olívaolaj, 1 hámozottparadicsom-konzerv, 2 kis doboz paradicsompüré, oregano, bazsalikom, só, édesítőszer, frissen őrölt bors - come sempre :).

Elkészítés: a gnocchit forrásban lévő vízben kifőzöm, leszűröm, és melegen tartom. Az olívaolajon megfonnyasztom a kockákra vágott vöröshagymát, az áttört fokhagymát, hozzádobom a sonkacsíkokat és így párolom egy darabig. Hozzáöntöm a hámozott paradicsomot lével, mindennel együtt, és pürésedésig főzöm. Ekkor hozzákeverem a kész pürét is, fűszerezem, a kész szószba fullasztom a gnocchikat. Frissen volt igazán finom, de a Medve még másnap is elismerően nyilatkozott róla.

Körkérdés - A gasztrobloggerek eyecandy listája

noreply@blogger.com (Scamorza) — Wed, 18 Mar 2009 19:04:00 +0000

Sajnos nem tudtam részt venni a legutóbbi GBT-n (Gasztroblogger Találkozó), ahol a lányok kitalálták hogy tegyük közkinccsé a 10 legkedvencebb fickónkat... Ennek ellenére belepofátlankodom a témába, muszáj!!! :))) A listából látszani fog hogy elsősorban a rocker szépemberek a gyengéim... ;) A lista szigorúan a teljesség igénye nélkül készült, lett volna még pár tippem...

1) Első versenyző természetesen a Medve :)) híres rocksztár kategóriában natürlicherweise. Abban a kivételes helyzetben vagyok, hogy Őt bármikor vendégül láthatom vacsorára, nem mellesleg számomra Ő a legszebb/legjobb/legtökéletesebb férfi a világon!!! ;)***

2) Russell Allen bácsi, aki nem elég hogy elképesztően jól néz ki, de a hangjától egyszerűen elalélok, tessék szorgalmasan hallgatni a Symphony X nótáit, és akkor mindenki megérti miről beszélek... ;)

3) Namost... John Petrucci. Szakértőknek no comment... (Dzsilla, tudom Neked első helyen!! ;))) A világ legjobb gitárosa (szerintem), és cuki a nacija.

4) Szintén Dream Theater vonalon a kékszakállú herceg, Mike Portnoy. Nem egy babaarcú szépség, de rettentő karizmatikus, és hihetetlen férfias. Szeressük. :)

5) Az első kakukktojás, Brad Pitt. :) Ő nem rocker, és évekig rühelltem a nyálas fejét, de mostanában valahogy határozottan cukinak találom, biztosan öregszem...

6) Hugh Jackman, az örök szerelem...

7) The Rock, avagy Dwayne Johnson. Igazából a Skorpiókirály c. filmben tetszett hosszú hajjal, izzadtan és vicsorogva, de ez a szemöldökfelhúzós kép... Nagyon ott van. :)

8) John Myung. "Az a szemét kis sárga" ahogy a Medve szokott rá irigykedni, mivel nála jobb basszusgitárost (szerintem) még nem láttam/hallottam. Ő azért került fel ide, mert 16 éves koromban halálosan szerelmes voltam belé (is :))))))).

9) "My name is Prince Caspian" (Ben Barnes-nak hívják a fiatalembert amúgy, de csak ebben az egy filmben tetszik.)

10) Végül, de nem utolsósorban Kevin Moore, számomra mindig Ő marad a DT igazi billentyűse. Sajnos mostanra megöregedett és meghibbant :)) (viccelek persze, mert attól még imádjuk a szólóalbumait és az OSI 3-at rettentően várjuk ;)), ezen a képen még fiatal, nem hagyhattam ki.

Hagymaleves

noreply@blogger.com (Scamorza) — Sat, 14 Mar 2009 12:15:00 +0000

Nem volt türelmem normálisan lefotózni... :) Mindenesetre ma a Tesóm hagymalevesét készítettem el ebédre, vaj és pirítós nélkül (a Medve pirítóssal kapta persze). Sovány sajtot reszeltem bele.

Holnap majd postolom az update 1-es meggyes túrótorta receptjét is, mert az most sült meg, de csak holnap fogjuk széttrancsírozni. :)

Update: mire lefotózhattam volna, elfogyott a fenti túrótorta, de olyan finom lett, hogy csak na! :)

Nagyon egyszerűen elkészíthető, 500 g zsírszegény túrót összekevertem 3 tojássárgával, 1 zacskó vaníliás pudingporral, folyékony édesítővel, 1 citrom reszelt héjával és a tojások felvert habjával. A masszába kevertem kb. fél üveg lecsepegtetett light meggybefőttet (béresalexandra-ízűt vettem ;)), sütőpapírral kibélelt tortaformába simítottam, 200°C-ra előmelegített sütőben 40 percig sütöttem.

Tegnap amúgy sült óriáscsirke (közel 2,5 kg-os!) volt az ebéd petrezselymes krumplival, amit nem tartottam alkalmasnak arra, hogy posztoljam... De azért megállapítottuk hogy az egyszerű néha mindennél nagyszerűbb! ;))

Braciole di maiale alla gustatore - Párolt karaj dús mártásban

noreply@blogger.com (Scamorza) — Sun, 08 Mar 2009 12:29:00 +0000

Szintén egyik nagy kedvencem, a recept forrása a "Fenséges olasz ételek" c. szakácskönyv. Egyszer nagyon befürödtem ezzel a kajával, méghozzá egy olyan családnál, akik a hagyományosabb ételeket kedvelték. A legnagyobb odafigyeléssel és minden szeretetemet beleadva készítettem el, de szinte kivétel nélkül mindenki fanyalgott rá ("fúj, miért zöldborsó van benne, legközelebb csináld répával..." stb.). Emiatt kissé félve csináltam meg ma is, ugyanis a Medve is hadilábon áll a zöldborsóval... Az ízvilága eléggé szokatlan (annak aki a rántott húson kívül nem nagyon eszik mást), de szerintem nagyon finom! :) Alternatív fitnesz menü gyanánt készült a rántott karaj mellé... :))))) Jelentem, a Medve-teszten átment!!! ;)

Hozzávalók: 4 szelet sertéskaraj, 2 ek olívaolaj, 2 fej hagyma, 2,5 dl száraz fehérbor (én most Chardonnay-t használtam, és ugyanebből készült a desszertként feltáltalt Tiramisu' is ;)), 2,5 dl marhahúsleves (lehet kockából is), 1 hámozottparadicsom-konzerv, 2 gerezd áttört fokhagyma, 1 evőkanál oregano, 10 dkg főtt sonka felcsíkozva, 1 zöldborsókonzerv, só, frissen őrölt bors, egy kicsi édesítőszer/cukor, 1 csipet szerecsendió, reszelt parmezán sajt (nálunk ez ma elmaradt).

Elkészítés: a karajszeleteket sóztam borsoztam, és az olívaolajon addig sütöttem őket amíg a színüket el nem vesztették. Hozzáadtam a robotgéppel finomra aprított vöröshagymát, és így dinszteltem együtt néhány percig. Felöntöttem a borral, húslevessel, végül egy szitán keresztül hozzápasszíroztam a hámozott paradicsomot is. Beletettem az oreganót és a fokhagymát, és lefedve alacsony lángon 45 percig pároltam. Végül hozzáadtam a sonkát és a zöldborsót, puhára főztem, legvégén adtam hozzá még sót, szerecsendiót, és ízlés szerint édesítőszert (aki nem fél a cukortól, az cukrot :)). A mártással nyakonöntve tálaltam. (A képen csak a dizájn kedvéért van külön a szósz! ;))

Brokkolis-gombás pulykasteak

noreply@blogger.com (Scamorza) — Sun, 01 Mar 2009 12:37:00 +0000

Ez a recept egy régebbi Tina Konyhából való, és az egyik kedvencem, pedig nem szeretem a brokkolit. A Medve is így volt ezzel, de épp most repetázik... :))

Hozzávalók: 1,5 kg pulykamellfilé, 1 db kb. fél kilós brokkoli rózsáira szedve, 500 g csiperkegomba, 1 fej hagyma, 1 dagi gerezd fokhagyma áttörve, 200 g alacsony zsírtartalmú krémsajt, 1 kis poharas sovány tejföl, só, frissen őrölt bors, petrezselyemzöld, olívaolaj, 20 dkg reszelt edami vagy gouda sajt.

Elkészítés: a brokkolirózsákat sós vízben puhára főztem. A pulykát felszeleteltem, a szeleteket sóztam, borsoztam, kevés olívaolajon hirtelen pirosra sütöttem mindkét oldalukat és egy tepsibe pakoltam őket. A visszamaradt olajon megpirítottam a hagymákat, hozzáadtam a szeletekre vágott gombát. Sóztam, borsoztam. Kicsit pároltam, aztán hozzákanalaztam a krémsajtot és a tejfölt, egyet forraltam rajta, és megszórtam a petrezselyemmel. Ezt a trutymót öntöttem a húsokra, a tetejét kiraktam a brokkolival, megszórtam a reszelt sajttal, és forró sütőben addig sütöttem, amíg a sajt ráolvadt és picit meg is pirult.

Mivel nagyon finom szaftja van, friss bagettet ajánlok hozzá (tunkolni ;)), én köret nélkül ettem, a Medve pedig fűszeres sült kruplival.