Az a vicc, hogy ez nem vicc…
A BME Nyílt napján pont egy hete meghallgattam Gyurcsány Ferenc hangján, hogy “nokija enkilencvenöt huszonháromezer forint”.

Erre a felolvasót egy 5 perces publikus nyilatkozattal tanították be…

Itt az ősz, és mi is bizonyítaná jobban, megjöttek a narancs-vörös színben pompázó, kontraszttól ordító képeim. Az egyik kedvencem ez az évszak, a négy közül az egyik. Szeretem az őszi szelet, és az ázott falevelek illatát. Nameg azt a nyugodtságot, amit sugároz az egész.

Kicsit ugyan bekavar a képbe, hogy lassan téli az időjárás, illetve a hipermarketekbe belépve a karácsonyi hangulat száll rám – ami már meg is maradt, és néha-néha visszaköszön–, de ez az egész szép.

Egyszerre kellemes és kellemetlen funkciója a telefonnak, hogy ha az automatikus WiFi-csatlakozás be van állítva, és ismert hálózatot lát a telefon, megpróbál automatikusan csatlakozni. Ha a képernyőt lezárjuk, a kapcsolat megszakad – a beállítások között ez megakadályozható –, kioldva pedig újra csatlakozik, amit nem biztos, hogy minden hálózati eszköz tolerál.

A HTC TP2 programjai közül sok megtalálható ebben a telefonban is: HTC TouchFlo 3D – főképernyőn ismerősök, levelezés, időjárás, zenelejátszás, csak hogy a fontosabbakat említsem… –, Opera Mobile, YouTube lejátszó. Természetesen a Windows Mobile programja is megtalálhatóak.

Az üzeneteket a telefon szálakba rendezi, amellyel könnyebb átolvasni a levélváltást, melynek csak egy apró hibája van: iszonyat nehéz a választ író kis szövegdobozba jutni, ha nem egyből ugrik oda a telefon. Ez a hiba nem mindig jelentkezik, de ha igen, borzasztóan idegesítő, ám egyszerű a megoldás: addig kell nyomni a le gombot, amíg oda nem jut a kurzor.

A kisebb képernyőre és a fizikai billentyűzet hiányára való tekintettel a beépített képernyő-billentyűzetet átalakították, mint azt a TP2 esetében is tették, jelen esetben többféle kiosztást választhatunk: 3*4-es telefon, kompakt QWERTY, teljes QWERTY, melyeket nem a beállítások között aktiválhatunk, hanem alul, középen, a billentyűzet ikonja melletti nyílra bökve. Ezek mellett a Windowsos beviteli felületek is megtalálhatóak, kézírás-felismeréssel együtt. Nagy hiányosság, hogy az ékezetes karakterek bevitele csak a különleges karakterek közti lapozgatással érhető el, nem épp a leggyorsabb módon. Remélhetőleg az egyik frissítéssel beépítik ebbe a telefonba is a TP2-ben megtalálható –, iPhone-hoz hasonló – beviteli módot.

A helymeghatározás gyorsításának érdekében a QuickGPS beépített program segítségével letölthetjük a GPS-műholdak helyzetét egy hétre előre, így a telefonnak kevesebbet kell számolnia, és a pozicionálás gyorsabbá válik. Helyzetünk megtekintésére többféle program kínálkozik. Előre telepített program a Google Maps (illetve Latitude), TomTom.

A teszt alatt a TomTom mellett a Sygic nevű programot használtam, amely szintúgy problémamentesen együttműködött a telefonnal.

Ha van kérdésed, csak tessék! A készülékkel kapcsolatos összes bejegyzés elérhető itt.
Iratkozz fel a Tech RSS csatornára!

Kinézetileg nem hűha, de a tervezése eléggé kellemes. A használat alatt csak pár kialakítási hibát vettem észre, mint például a 3.5″ füles csatlakozó, a kikapcsoló gomb meggondolatlan elhelyezése, illetve a billentyűzet ergonómiájának bántó tényezője. Ezekhez képest eléggé kézreálló a gépezet, megszerettem végül.

Végül pedig jöjjenek a jó tulajdonságai a telefonnak:

• minőségi kialakítás
• dönthető, érintésérzékeny nagy képernyő, nagy felbontással
• fényfüggő háttérfényállítás
• gyors processzor
• nagy memória
• fizikai billentyűzet, gyorsgombok
• beépített GPS
• dőlésszenzor
• felturbózott szoftver

Az árról pedig döntse el mindenki maga, hogy megéri-e! ;)

Ma sikerült kicserélni a telefont, végre angolul kommunikál velem. Remélem, hogy jut majd időm írni róla, ismét a KockaBlog olvasóira bízom a téma eldöntését, a kérdéseket pedig várom!

A telefon a WM beépített levelezőrendszerét használja, és a Touch Flo 3D csak egy csillogó felületet ad neki, de nem mondom, hogy nem kellemes ránézni. A mobilos levelezéshez minden eszköz kéznél van, lehet vele SMS-t, MMS-t, emailt írni, fogadni, továbbítani, stb. Ha egy üzenet jön, azt a felső sorban egy kis ikonnal jelzi, illetve a Touch Flo-ban mutatja az ikon mellett az üzenetek számát. A Touch Flo és a WM kevert megoldása elsőre furcsa lehet, talán másodikra is, de utána meg lehet szokni, néha még jó is ránézni. A használata nem igényli a kézikönyv bújását, eljutottunk végre abba a korba, ahol már a felhasználóbarátság is számít.

A HTC által preferált böngésző a telefonon az Opera Mobile 9.5, amelyet a Touch Flo 3D böngésző lapjáról könnyen el lehet indítani. Nagyon sok mobilon megtalálható ez a böngésző, nem véletlenül. Személy szerint az Opera Mobile a kedvenc böngészőm, ennek a használatát szoktam meg. Használata egyszerű, könnyen tanulható. Ujjal könnyen kezelhető, a telefon nagyítási funkcióját pedig lehet vele használni. Funkcióit tekintve eddig csak egy hibáját látom: maximum két lapot támogat, nem tudom, hogy miért, hiszen a más telefonokra szánt verziója ennél többet kezel. Az Opera Mobile-t lehet az opera.com/mobile weboldalon frissíteni, és letölteni a 9.7b1-et, mely már 3 tabot képes kezelni. A telefonon pedig természetesen megtalálható az Internet Explorer is.

A Windows Live Messenger mint chatelésre szolgáló program elég a mindennapokban, de lehet telepíteni a telefonra Skype-ot, Fringe-t, AOL Messengert, amire csak szükség van.  A programok tudják a mindennapi használathoz szükséges funkciókat, pl.: fájlküldés, de pl. videotelefonálást ne várj az interneten keresztül! A telefon billentyűzetével gyorsan lehet gépelni, ám van pár kiábrándító tulajdonsága. A nagy hátránya, hogy csak az angol ABC betűit tudjuk bevinni hardveresen, az ékezetes betűk gépeléséhez a szoftveres billentyűzetet kell használnunk. A billentyűzet kinyitására amúgy az egész képernyő automatikusan elfordul – amit a java emulátor annyira nem szeret, újra kell indítani a működéshez a programot. Megemlíteném, hogy az elsőre merevnek látszó képernyő kinyitott formában 50°-ig dönthető.

Zenelejátszót megoldották a HTC-sek, a Touch Flo 3D egyik “fülecskéjén” található egy zenelejátszó, amely alapból két muzsikát hordoz magával. A készülék maga elég szépen szól, jó a minősége a hangszóróknak. Ami viszont nagyon bosszantó, hogy ugyan hangerőszabályzó gombok vannak oldalt, mely azt az érzetet kelthetné, hogy a telefon multimédiára teljesen felkészült. Ámde nincs rajta 3.5″ jack dugó, és a készülékkel kapott headset sem tartalmaz átalakítót, így a HTC saját fülesét kell használni, ha valaki nem szán rá még pénzt.

Közösségi site-ra kihegyezett programnak nevezném a beépített különálló YouTube videólejátszót, amellyel lehet nagy felbontásban is nézni a videókat, lehet keresni, egy viszonylag jól összerakott programról van szó, bár nekem hiányzott a saját fiók kezelése, hogy például el lehessen tárolni a frissen nézett videót, mint kedvenc. Másrészt a böngésző nem ismerte fel a YouTube oldalt, és Flash hiányára hivatkozva – ugyanis az oldal nem mobil nézetben töltődik le, hanem asztaliban, beállítás szerint, így– nem játszotta le a videót – a két alkalmazás pedig még nem dolgozik össze, tehát a videót csak a címre rákeresve tekinthetjük meg a YT programban.

Letöltöttem még a Facebook mobil változatát, amelyre nem keresés, hanem találás útján bukkantam rá. Amikor rákerestem, nem találtam semmit, így elkezdtem böngészni a Facebook mobil oldalát, és a menüben alul még ajánlották is. Kezelése szintúgy egyszerű, kézreálló.

A telefon levelező központjának elindításához, SMS írásához, a böngésző indításához található egy-egy másodfunkciós gyorsgomb a billentyűzeten, így gyorsan el lehet érni a programokat. Az elindított alkalmazások szépen megférnek egymás mellett, a főképernyőn lehet váltogatni köztük.

A kapcsolódásról, adatkezelésről, szinkronizációról egy későbbi bejegyzésben írok.

Ha van kérdésed, csak tessék!

A készülékkel kapcsolatos összes bejegyzés elérhető itt.
Iratkozz fel a Tech RSS csatornára!

Augusztus elején jutott eszembe, hogy már második éve halogatom a nyelvvizsgámat, és mivel jövőre már mással leszek elfoglalva, ideje lenne már végre elvégeznem egy felpumpáló tanfolyamot, és letennem a vizsgát. Nagy bajban voltam, nem tudtam, hogy hova menjek vizsgázni, még a tanárom sem tudott biztosat mondani.

Mivel a kiszemelt egyetemem a BME, gondoltam megnézem, náluk milyen nyelvi kurzusok vannak. Találtam még egy nemsokkal utána induló intenzív tanfolyamot, 15×4×45 perces tanfolyamot. A hét minden napján mentem, és végigvettük egy bizonyos témát, és beszélgettünk egymással az előző napiról. Az árak egy kicsit húzósak voltak, az 51e forintos tanfolyamdíj mellé még kellett vennünk egy 3e forintos könyvet is, amiben a feladatokat oldottuk meg, amelyek egyébként már nem voltak aktuálisak, másféle feladatokat kellett a vizsgán leküzdenünk. A nyelvvizsga 21e forintba került.

Az írásbeli és a magnóhallgatás szeptember 28-án volt, az Auditorium Maximum-ba lettem behelyezve. Borzalmas a terem akusztikája, akit oda raknak be magnóhallgatásra, készüljön fel, hogy a felét nem fogja hallani. Vagy kéredzkedjen át egy másik terembe. Még a hangszóró alatt/mellett sem lehetett jól érteni.

A szóbeli meghallgatás szeptember 31-én volt, egyrészt az osztályzóim miatt (infó 11-12. 5-5), másrészt a hétvégi tanulás reményében kértem magam arra a napra. Másnap meg ugye iskola. A vizsga előtt nagyon izgultam, nem sokat néztem át a szavakat, de nem volt gond. A vizsgáztatóim nagyon kedvesek voltak, két hölgy.  Kihúztam a sportot, mint témát, szeretem-e csinálni, szeretem-e nézni, stb. Aztán választanom kellett két önállóan bemutatott téma közül: egészséges életmód vagy élet falun és városban. Az egészséges életmódot választottam, abban biztosabb voltam. Ezután a szituációs játék következett, ahol elmagyaráztam a külföldről jött barátomnak, hogy milyen üzletben mit tud magának vásárolni, hol tud bankkártyával fizetni, stb. Én voltam az utolsó, nagyot lélegeztem, mikor végeztem.

Az eredmények ma jöttek meg, az eredmény fent látható.

Köszönöm Nagy Sándorné Kovács Szilvia tanárnőnek a felkészítést, nagyon kedves volt, és kellemes volt az óráin tanulni, illetve köszönöm Vincze Miklós barátomnak, aki segített betalálni először az épületbe. :]

Egyrészt könnyebb is a billentyűzeten írni azokat a rövid szöveges üzeneteket, sőt, még pénztárcabarátabb is, de nincs sok ilyen. Régebben, mint a jó tárhelyre, erre is hosszas keresgetés és kutatás után lehet eljutni. S a végén lehet, hogy nem is érkezett meg az üzenet. Mostanában, a VoIP mellett, jöttek az olcsó SMS-küldési lehetőségek, 5 centért. Most van egy új, Bétában lévő oldal, ahol ingyenesen küldhetünk (egy kis reklámmal megspékelve ugyan) üzenetet, végre már Magyarországra is.

Az oldal neve Wadja, elég érdekes név, egy eléggé érdekes közösségi portálnak, jó funkciókkal. Ha mobilról szeretnél írni, a http://m.wadja.com/-ra menj, ha a gépről, menj a http://wadja.com/-ra!

Ez a bejegyzés még anno 2007. szeptember 7-én íródott, de azóta egy blogtörlés következtében eltűnt. Azóta jött pár kérés, és visszahoztam ezt a postot az internet mély bugyraiból.

A szolgáltatás még azóta is él, most küldtem magamnak egy SMS-t. Azonnal itt volt, a felhasználó nevem volt a küldő telefonszám helyett, és mivel az ingyenes küldési opciót választottam, volt benne a profilomra egy link, illetve egy “> FREE SMS WWW.WADJA.COM” szöveg. Viszont megjött, és ingyen.

Azt nem tudom, hogy hány üzenetet lehet elküldeni, milyen limittel, de kérem a használóit, hogy ésszel tegyék, hogy ha már eddig kibírta a szolgáltatás, akkor ezután is meglegyen.

A további ingyen SMS-es linkeket pedig szeretettel várom.

Nem szeretek hiányozni, de nem akartam legyengült szervezettel iskolába járni. Még most sem vagyok 100-as, de inkább megyek, és látogatom az iskolát.

A jövő héten szervezhetem még nagyobb erőkkel a Nyitóbulit, és a többi programot, mellesleg hazaérve – és tanulás után – írhatom a HTC tesztjének első bejegyzését. Valaki dugjon bele a konnektorba… -.-’