Szeged, Győr, Sopron, Pécs utazási irodáit hívtuk fel véletlenszerűen. Belföldi ajánlatot kértünk, úticélunk Miskolc lett volna, júniusban. Azt kérdeztük: tudnak-e ajánlani valamilyen programot a nyári hónapban. Közel 20 utazási irodával beszéltünk, egyetlen egy helyen, Pécsett ajánlották a Miskolci Operafesztivált. Igaz, hosszas utánanézés után tudták csak megmondani, hogy lesz. Egy szegedi utaztató cég, amikor Miskolcról érdeklődtem, annyit mondott: szállást tud, de nincs program. Sőt azt ajánlotta, menjek inkább Aggtelekre vagy Hollókőre. Érdeklődésünkre a legpozitívabb választ egy győri irodánál kaptuk: „Utánajárunk, és e-mailben értesítjük.” Volt, ahol le akartak beszélni arról, hogy ide utazzak. Egy szegedi irodában ugyanis érdeklődésemre nemleges választ kaptam, de azt mondták, ajánlanának más várost.

Nincs jelentkező

A közel 10 tapolcai hotel közül egyik sem tudott nekem ajánlani olyan programot, amely kimondottan a fesztiválhoz kötődne. Egy helyen mondták: van ilyen csomagjuk. Amikor megkérdeztem, mi, megtudtam: olcsóbban juthatok be a Barlangfürdőbe.

Egyedül a Szervíz Utazási Iroda honlapján találtam olyan ajánlatot, amely a fesztivál idejére kínál számos programot a turistáknak. De az irodavezetője, Bárdos István elmondta: nincs rá jelentkező, már tavaly sem volt.

„A baj, hogy a városnak gyenge a marketingtevékenysége, szinte nincs is” – fogalmazott.

Azt is elmondta, az operafesztiválnak nincs idegenforgalmi megtartóereje, egy-egy előadásra ideutaznak, de nem maradnak Miskolcon a vendégek. „Sokkal nagyobb felhajtás kellene köré, akkor itt ragadnának a turisták” – vélekedett. Hozzátette: „Nagyobb reklámra lenne szükség. Látok pozitív elmozdulásokat, de ezek még vérszegények.” Érdeklődnek-e Miskolc iránt a turisták? „Szolídan” – válaszolta.

ÉM-NSZR

    A részvénypiac forgalma 11,4 milliárd forint volt, a vezető részvények gyengültek az előző napi záráshoz képest.
    Nagyon rossz napot zárt a magyar részvénypiac – mondta Varjú Péter, az Erste Befektetési Zrt. üzletkötője azt MTI-nek, hozzátéve, hogy a régió átlagosan mintegy 1 százalékot, a nyugat-európai börzék pedig 2 százalékot estek.
    Elmondta, annak ellenére gyengült a magyar piac, hogy José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke azt közölte szerdán, az Európai Bizottság javasolja, hogy oldják fel Magyarország vonatkozásában a kohéziós alapok folyósításának felfüggesztését kilátásba helyező korábbi döntést.
    Az üzletkötő szerint az alulteljesítés oka lehet egyebek mellett az, hogy az MSCI feltörekvő piaci indexében csütörtökön várható átsúlyozás negatívan érinti a magyar piacot. Csökken a magyar vezető részvények súlya, Magyarország súlya az indexben. Megjegyezte, bár kis mértékű a változás, elindíthatott egy eladási hullámot.
    Kuti Ákos, Equilor Befektetési Zrt. elemzője szerint is elsősorban az MSCI átsúlyozása miatt esett ekkorát a magyar piac. Hozzátette: felerősödtek a spanyol válsággal kapcsolatos félelmek, emiatt külföldön sem volt jó hangulat.
    A szakértő szerint csütörtökön is folytatódik a rossz hangulat, úgy fogalmazott: “külföldön már jöhet a talpra állás”, de Budapesten még mindig inkább a “lábadozás lesz a jellemző”.
    A Mol 600 forinttal, 3,90 százalékkal 14.800 forintra csökkent, 2,3 milliárd forintos forgalomban.
    Az OTP részvények ára 125 forinttal, 3,49 százalékkal 3.460 forintra esett, forgalmuk 7,5 milliárd forintot tett ki.
    A Magyar Telekom árfolyama 12 forinttal, 2,80 százalékkal 417 forintra gyengült, forgalma 667,0 millió forint volt.
    A Richter papírok árfolyama 650 forinttal, 1,82 százalékkal 35.000 forintra csökkentette értékét, a részvények forgalma 661,6 millió forintot ért el.
    A másik gyógyszeripari részvény, az Egis 187,8 millió forintos forgalom mellett 510 forinttal, 3,59 százalékkal 13.700 forintra csökkent.
    A kis és közepes részvények indexe, a BUMIX 1.049,53 ponton zárt szerdán, ez 17,18 pontos, 1,61 százalékos csökkenés a keddi záráshoz viszonyítva.

gkv \ guz

MTI

    Az ügyvédi kamarából két éve kizárt Böröcz Szabolcsot – aki a győri Széchenyi István Egyetem bűnügyi tudományok tanszékének adjunktusa is volt korábban – a bíróság végleg eltiltotta az ügyvédi foglalkozástól.
    A nem jogerős ítélet kihirdetése után a férfit előzetes letartóztatásba helyezték, rendőrök vezették el a tárgyalóteremből.
    A vádirat szerint a tíz éve anyagi gondokkal küzdő 40 éves férfi folytatólagosan követett el sikkasztásokat, csalást, valamint magán- és közokirat-hamisításokat azzal, hogy a nála ügyvédi letétbe helyezett összegeket eltulajdonította.
    Egy cég jogi képviselőjeként, a társaság európai uniós pályázati önrészeként 2009-ben 300 ezer eurót – az akkori árfolyamon mintegy 86 millió forintot – vett át, majd a pénzt a letéti számláról több részletben felvette, de abból semmit nem fizetett vissza. A férfi által működtetett ügyvédi iroda dolgozóitól, illetve barátaitól több alkalommal vett át különböző összegeket – összesen mintegy 40 millió forintot -, de ezekből mindössze 2,6 millió forintot fizetett vissza, a többit eltulajdonította.
    Böröcz Szabolcs az ügyvédi irodájában dolgozó egyik jogász nevében hamis ügyvédi meghatalmazásokat is készített, amelyekkel a beosztottja adatait felhasználva szerzett kölcsönt két ingatlan vételi jogának fejében. Ebben az esetben anyagi kár nem keletkezett, mert a férfi visszafizette a kétszer hatmillió forintos kölcsönt, de a közhiteles iratokba az átíratások során hamis adatok kerültek.
    Az ügyész a januárban kezdődött perben utalt arra: Böröcz Szabolcs 2001 óta két lakás és egy autó tulajdonjogát szerezte meg, valamint két másik személygépkocsit lízingelt, de folyamatosan anyagi gondjai voltak. Tartozásait először banki kölcsönökkel, később havi tízszázalékos, uzsorásoktól szerzett kölcsönökből próbálta rendezni, de ez nem sikerült, ezért nyúlt a letétbe helyezett pénzekhez.
    Az egykori ügyvéd a tárgyalások során azzal védekezett, hogy megfélemlítés és valós fenyegetettség alatt áll. A nevén lévő két ingatlant jelentős jelzálog terheli, autója üzemképtelen, a két nagy értékű személygépkocsit pedig sohasem használta, azt a barátaitól kapott kölcsönök fejében vette a saját nevére, hogy ő fizesse a lízingdíjakat.
    Meghallgatásakor azt állította, a rábízott 300 ezer euró a cég vezetőinek tudtával valójában azt a célt szolgálta, hogy uniós pályázatokról szerzett információkért fizessen belőle közvetítőknek. Miután a pályázatot végül visszavonták, az informátoroknak vagy közvetítőknek kifizetett pénzeket nem tudta visszaszerezni, ezért is volt folyamatosan fenyegetettségben.
    A bíróság arra is kötelezte a vádlottat, hogy az ítélet jogerőre emelkedése után három károsultnak kamatostól fizessen vissza több mint 40 millió forintot, egy esetben pedig magánjogi eljárásban kérheti a károsult a követelését. A férfi ingatlanjait és autóit a felmerülő polgári jogi igények fedezeteként zár alá vették.
    Az ítélet egyelőre nem jogerős, mert a vádlott és az ügyész is három nap gondolkodási időt kért.

blb \ bri

MTI

    Mint írták, a kormány öt “nemzeti ügyet” jelölt meg, ezek közül a legsikeresebb terület 83 százalékkal, a “rend” című fejezet célkitűzéseinek teljesülése, mögötte 75 százalékkal a “demokratikus normák” ígéreteinek megvalósulása áll.
    A legtöbb teendő a gazdaság, az egészségügy és a szociális biztonság (62, illetve 60-60 százalékos eredményesség) területén maradt. Egy évvel ezelőtt a demokratikus normák című fejezet vezetett 69 százalékkal, azt követte a “rend” 61 százalékkal, majd a szociális biztonság (42 százalék), az egészségügy (39 százalék), és a gazdaság (36 százalék) következett.
    A közlemény rámutatott: az elmúlt két évben a kormány következetesen kitartott a fő gazdasági stratégiai célok mellett (államadósság-csökkentés, 3 százalék alatti hiány betartása, munkahelyteremtés), azonban a prioritások jelentős része csak hosszú távon valósulhat meg, mint például a “10 év alatt 1 millió új munkahely”.
    Megemlítették, hogy jelentős eredményeket könyvelhet el a kormány a rendőrség létszámának növelésében: 2011 végéig összesen 3 ezer új taggal bővült a testület létszáma, ezzel az állomány 48 ezer főre emelkedett. Ezen felül 2011 végére már 3100 körzeti megbízott volt szolgálatban, “így már nincs település rendőr nélkül”.
    Az egészségügy terén meghirdették a Semmelweis Tervet, melynek keretében megindult az ágazat struktúraátalakítása. A szakmai egyeztetések és válságkezelő intézkedések után a ciklus második éve már az új térségi rendszer kialakításának, a fekvőbeteg szakellátás átalakításának, a kapacitások és a területi ellátási kötelezettség felülvizsgálatának jegyében telt, miközben tovább folytatódtak a konzultációk az ágazati szereplőkkel – tették hozzá.
    Kitértek arra: a kormány szociális politikájának középpontjában egyfelől a családok erősítése, a gyermekvállalás ösztönzése, másfelől az ellátórendszerek átláthatóvá és fenntarthatóvá tétele áll. Véleményük szerint mindkét területen jelentős jogalkotási lépések történtek a kormányzati ciklus első felében, amelyek részben a kormányprogramban nevesített vállalásokat váltottak valóra, részben azokon túlmutattak.
    Az egy vagy két gyermeket nevelők gyermekenként 62.500 forinttal csökkenthetik adóalapjukat, míg a három vagy több gyermeket nevelők gyermekenként 206.250 forintot vonhatnak le adóalapjukból – jegyezték meg.
    Hozzáfűzték: az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítésével összefüggésben számos intézkedést tett a kormányzat az elmúlt két évben. Ezek között említették, hogy az igazgatási feladatok független, autonóm hivatal hatáskörébe kerültek, s “az új intézmények vezetőinek függetlenségét a senki által meg nem kérdőjelezett szakmai kvalitásaik biztosítják”.
    Hangsúlyozták: a bírákat továbbra is objektív kritériumrendszer szerint és nem egyszemélyi döntés alapján lehet kinevezni, az Országgyűlés a bírósági törvény módosításával pedig tovább erősíti a bírák által választott Országos Bírói Tanács bírák kinevezésével összefüggő hatáskörét. Az ügyészség közjogi státusza nem változott, a legfőbb ügyész interpellálhatóságát már az előző évben megszüntette a parlament.
    Kitértek arra, hogy az elmúlt két év fejleményei alapján bővült a kormányzati célkitűzések sora, “az új célokat azonban nem kérhetjük számon a kormányprogram teljesülésének vizsgálatakor”. Leszögezték, hogy módszertanuk nem tesz különbséget az egyes célkitűzések jelentősége között, jóllehet a választók számára biztosan vannak fontosabb, vagy emlékezetesebb ígéretek.

ben \ bti

MTI

Emlékezete szerint a ház előterében találkozott a sérült kislánnyal, aki csak annyit mondott neki, hogy rájuk csapódott az ajtó. A tanú a meghallgatása során többször azt mondta, “tiszta vér volt minden”. Beszámolt a mentők kihívásáról, és arról is, hogy sérüléseket látott az ablakon és az ajtón.

Miszori László, a bírói tanács elnöke a tárgyaláson ismertette a támadásban megsérült kislány kórházi pszichológusnak adott nyilatkozatát. A pszichológus május 5-én, írásban tett vallomása szerint neki is azt mondta a kislány, hogy egy nagy csattanásra emlékszik. Arra ébredt fel, azt hitte, vihar van, és a szél becsapta az ablakot. A kislány felkelt az ágyból és utána már csak arra emlékszik, hogy a kórházban vizsgálják.

A pszichológus beszámolt arról, hogy 2009 októberében találkozott a kislánnyal, akkor folyamatos ájulások miatt került újra kórházba. Állapota hátterében pszichés okokat véleményeztek, korábban ugyanis mentálisan felfogta és feldolgozta édesanyja halálát, de annak lelki síkon történő feldolgozása csak most kezdődött, és a poszttraumás stressz szindrómára jellemző tüneteket eredményezett.

A kislány támadást követő eszméletvesztésével kapcsolatban a pszichológus azt a tájékoztatást adta a bíróságnak, hogy ilyen mértékű traumát átélt személyeknél elképzelhető a teljes amnézia, de a kislány esetében szerinte nem emlékezetvesztésről van szó, hiszen aludt, amikor az események történtek. Ha valamilyen zajra, vagy a mellkasi részt ért erőteljes ütésre fel is ébredt, az csak egy-két másodpercig tarthatott, mert a fájdalomtól és vérveszteségtől nagyon hamar eszméletét vesztette – közölte.

A vádirat szerint a tiszalöki támadással négytagúra bővült tettesi csoport 2009. augusztus 2-ról 3-ra virradó éjszaka a Szabolcs megyei Kislétán követte el utolsó akcióját. Célpontjuk egy gyermekét egyedül nevelő 45 éves nő volt. Az elkövetők előbb a családi ház ablakára, ajtajára adtak le lövéseket, majd eltalálták a lakás előterébe kijövő kislányt, aki életveszélyesen megsebesült. Ezután az épületbe behatoló támadók kivégezték az ágyon fekvő nőt.

A bíróság a tatárszentgyörgyi gyilkossággal kapcsolatban egy rendőrt hallgatott meg, aki a tatárszentgyörgyi támadást követően bűnügyi technikusként volt jelen a helyszíni szemlén. A vádirat szerint a Pest megyei Tatárszentgyörgy cigánysorán Molotov-koktéllal felgyújtották egy háromgyerekes roma család házát, majd az égő házból menekülő apát és ötéves kisfiát agyonlőtték.

A tanú elmondta, egy tűzesethez kellett kimenniük, amelynek két halálos áldozata volt. A rendőr ismertette az akkori történéseket, és egyebek mellett elmondta, látta a férfi holttestén a sérüléseket, azok olyanok voltak, mintha vasvilla okozta volna. Arra nem gondolt, hogy embereket lőttek volna le – tette hozzá.

Azt mondta, a szemléről készült dokumentum írásakor érezte, hogy “nem kerek a történet”. Csak később értesült arról, hogy valójában lelőtték az áldozatokat. A tanú úgy fogalmazott, hibázott, hogy nem rakta össze a dolgokat.

A bíró tájékoztatása szerint a jövő héten megkezdődik a fegyverszakértők meghallgatása.A per pénteken folytatódik.

 A romák elleni, hat halálos áldozatot követelő fegyveres és Molotov-koktélos támadások ügyében Kiss Árpádot, a testvérét, Kiss Istvánt, valamint Pető Zsoltot és a vád szerint az utolsó két gyilkosságban sofőrként közreműködő Csontos Istvánt előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolják.

    Az államtitkár szerdán Budapesten, egy egészségügyi konferencián tartott előadásában kiemelte: az egészségügyi államtitkárságon belül külön e-Health programirodát hoznak létre, s külön e-Health kabinet is dolgozik majd mellette.
    Szócska Miklós szerint az egészségügyi rendszer hatékonyabbá tételében az elektronikus megoldásoknak kulcsszerepe van. Számos ilyen kérdésben Magyarországnak kezdeményező szerepe van – tette hozzá, leszögezve: a következő két esztendőben sem fognak két évig várni a kész fejlesztésekre, úgy dolgoznak, hogy a részeredmények is mielőbb használatba vehetők legyenek.
    Mint kifejtette: az ilyen fejlesztések már mostanáig is több területen segítették az államtitkárság munkáját, például az adósságkonszolidációban, vagy akár az egész rendszer megértésében. Az államtitkár szerint, ha az ehhez hasonló technológiákat sikerül a jövőben is kreatívan felhasználni, az újra fogja értelmezni a betegutakat, a gyógyítás teljes folyamatát.
    Az e-Health fejlesztések forrása a strukturális alap, az annak hatékony felhasználását vizsgáló munkacsoport irányításával Magyarországot bízták meg. Ez azt jelenti, Magyarország koordinálja azokat az erőfeszítéseket, hogy az egészségügyi fejlesztésekre legyen tőke – mondta Szócska Miklós. Azt államtitkár ennek kapcsán megjegyezte, több uniós biztos, köztük John Dalli, vagy Neelie Kroes is “hobbiszinten” érdeklődik az e-egészségügy iránt. Ők fejlesztéseket, innovációkat szeretnének látni. Így az államtitkár szerint, hacsak “nem történik valami súlyos vihar, az e-egészségügy a következő uniós költségvetési időszakban reneszánsz elé néz”.

Fotó: MTI

MTI

    A beruházást 100 millió forinttal támogatja az Új Széchenyi Terv a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében – közölte Zobolyák János.
    A projekt lehetővé teszi a foglalkoztatási gondokkal küszködő dél-hevesi térségben a társaságnál meglévő 18 munkahely fenntartását – tette hozzá.
    Elmondta: a fejlesztés keretében emelőtargoncákat és új konténereket is üzembe helyeznek a cégnél.
    Az üzemben a felvásárlás után szelektálják, majd az ipar számára hasznosítható méretre vágják, darabolják, majd bálázzák a fémhulladékokat.    
    A belföldi magánszemélyek által működtetett társaság éves árbevétele 4-5 milliárd forint – mondta Zobolyák János.

bták \ guz

MTI 

    Németh-Kész Mónika elmondta, hogy a 8126-os úton egy trélert vontató tehergépkocsi Vértesboglár felől Bodmér irányába haladt, amikor a sofőr feltehetően elveszítette uralmát a járműszerelvény felett, amely fának csapódott. A gépjármű felborult, az 54 éves vértesboglári férfi belehalt sérüléseibe.
    A helyszíni szemle és a műszaki mentés idejére a rendőrség teljesen lezárta az érintett útszakaszt. A közlekedőket Csákvárnál és Felcsútnál a 811-es főútra terelik.

bszt \ bri

MTI 

    Az államtitkár kedden érkezett négynapos látogatásra Albániába, ahol eddig mások mellett Sali Berisha miniszterelnökkel és Edmond Haxhinasto miniszterelnök-helyettessel, külügyminiszterrel tárgyalt. Mint arról az MTI-nek nyilatkozott, megbeszéléseiken megállapodtak abban, hogy “Magyarország és Albánia között kiválóak a kétoldalú kapcsolatok”, amit jól bizonyít a “magas szintű, folyamatos párbeszéd”.
    A jó együttműködés fő oka a két ország közötti “alapvető érdekazonosság”, és ebből következően a hasonló értékfelfogás – mutatott rá. Kiemelte: Albánia kiváló partnere lehet Magyarországnak az emberi és a kisebbségi jogok védelmében is. A kapcsolatokat erősítendő a közeljövőben várhatóan házelnöki és miniszteri látogatásokat szerveznek – jegyezte meg.
    Az államtitkár beszélt Albánia jelentőségéről a nyugat-balkáni stabilitás biztosításában is, és hangsúlyozta, mivel a szomszédos országokban jelentős albán közösségek élnek, Tirana alkalmas egyfajta közvetítői, összekötői szerep betöltésére is.
    Kifejtette, Magyarország számít Albániára a “közép-európai építkezésben” is, tekintettel arra, hogy 2013-ban közép-európai évet kezd a magyar diplomácia, hiszen a visegrádi csoport (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia), valamint a közép-európai kezdeményezés elnöki posztját is betölti.
    Úgy fogalmazott, Albánia “nagyon fontos stádiumában van az európai uniós integrációnak”, már megvalósult a vízummentesség és immár a NATO-nak is tagja, a következő kihívás tehát az, hogy miként halad előre az uniós csatlakozással – vélekedett.
    Albánia 2009-ben (a NATO-ba való felvételének évében) nyújtotta be csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz. 2010 decemberétől az albánok vízum nélkül utazhatnak a schengeni övezetbe.
    Az államtitkár hangoztatta, Magyarország támogatja, hogy még az idén tagjelölti státust kapjon Albánia, mivel az elmúlt időben fontos fejlődést ért el az emberi jogok, az államiság és a térségi politika területén. Albánia uniós integrációja szorosan összefügg a régió fontos biztonsági kérdéseinek, például Koszovó ügyének a rendezésével is – fűzte hozzá.
    Németh Zsolt kitért arra is, hogy ideje a gyakorlati együttműködést is kialakítani a két ország között, ezért “úttörő kezdeményezésként” látogatása alkalmával egy magyar üzletemberekből álló delegáció is elkísérte őt, hogy tájékozódjanak a helyi befektetési lehetőségekről. Mint mondta, Albániában “szerteágazó” lehetőségek vannak, példaként említette a turizmust és a mezőgazdaságot.
    Tirana látgatása során Németh Zsolt mások mellett Sali Berisha miniszterelnökkel, Edmond Haxhinasto miniszterelnök-helyettessel, külügyminiszterrel, Edith Harxhi külügyminiszter-helyettessel, Nikolin Jakaval, a tiranai kereskedelmi kamara elnökével, valamint Lulzim Basha tiranai polgármesterrel folytat megbeszéléseket. Az államtitkár emellett beszédet mond a tiranai Nemzeti Történeti Múzeumban, a Raoul Wallenbergről rendezett kiállítás megnyitóján.

bbkr \ kigy

MTI

Mint Fülöpné Várkonyi Melinda elmondta, a földmunkálatok során fellelt, 82 centiméter hosszú szovjet aknavető gránátot a tűzszerészek megvizsgálták, majd rendőri kísérettel elszállították, hogy megsemmisítsék.

A bomba vizsgálatának idejére a rendőrség kétszáz méteres szakaszon lezárta a Remetehegyi utat – ez 16 házat érintett -, jelenleg már járható az út.

- MTI -

    Közleményük szerint “a kohéziós politika több mint 2,4 millió munkahelyet teremtett az elmúlt tíz évben. A kohéziós alapok döntőek a beruházások, az innováció és a növekedés ösztönzésében, valamint hozzájárulnak a munkahelyteremtéshez az Európai Unióban. Ezért a kohéziós politikák finanszírozásának mértékét nem csak a jövő évi uniós költségvetésben kell fenntartani, hanem a 2014 és 2020 közötti pénzügyi időszakban is. A programok jobb tervezése és a hatékonyság növelése kulcsfontosságú annak érdekében, hogy az EU kilábaljon a jelenlegi válságból.” 
    A két képviselő azt követően adott ki közleményt, hogy az EP regionális fejlesztési bizottsága Johannes Hahn európai biztos részvételével megtárgyalta a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó kohéziós politika legújabb fejleményeit, és megbízást adott a 2013-as uniós költségvetésről szóló, intézményközi uniós tárgyalások megkezdésére.
    Utóbbival kapcsolatban Surján László, a téma néppárti felelőse kiemelte: “A költségvetési konszolidációt azokhoz a beruházásokhoz kell igazítani, melyek a növekedést és a munkahelyteremtést segítik elő. A kohéziós alapok szerepe kiemelkedő ebben a folyamatban, ezért mértéküket fenn kell tartani a jövő évi EU-s költségvetésben, csakúgy, mint a 2014 és 2020 közötti támogatási periódusban.” 
    A magyar EP-alelnök hozzátette: “Az Európai Parlament ellenzi a kifizetések szintjének minden olyan csökkentését, melyet a tagállamok által nyújtott és a bizottság költségvetési tervezetének alapjául szolgáló előrejelzéseknek megfelelően irányoztak elő. Minden, a kohéziós politika finanszírozásának megnyirbálását célzó kezdeményezés az EU érdekeivel ellentétes, mivel különösen veszélyeztetné Európa gazdasági fellendülését.”

kvb \ guz

MTI 

Fodor Tamás (Fidesz-KDNP) korábban elmondta, az önkormányzat a lakásaik ideiglenes elhagyására kényszerülőknek felajánlotta, hogy a közeli egyetemi sportcsarnokban várakozzanak, de ezt senki nem vette igénybe.

A honvédség tűzszerész ezredének kommunikációs tisztje délután azt közölte, hogy a helyszínen robbantják fel az aknagránátot.

Várkonyi Melinda főhadnagy tájékoztatása szerint a kilőtt gránát, különösen annak gyújtószerkezete erősen sérült, ezért a lövedéket nem tudják megsemmisítésre elszállítani. A Frankenburg úti helyszínre földet visznek, hogy azzal csökkentsék a robbanás erejét.

A környéket 150 méteres sugarú körben ürítették ki.

- MTI -

Átmeneti erősödés után, a kétéves mélypont közelébe süllyedő euróárfolyamot követve a térségbeli devizákkal együtt gyengült szerdán a forint.

Délután négy órakor az eurót még 299,72 forinton jegyezték a bankközi devizakereskedelemben a délelőtt tíz órai 298,10 forint és a kedd délutáni 297,08 forint után.

A svájci frank 250,61 forint volt a délután négy órakor mért 249,63 forint és a kedd délutáni 247,33 forint után.

A dollárt 242,75 forinton jegyezték, a délutáni 241,37 forint és a keddi 237,06 forinttal szemben.

A japán jen árfolyama 3,0768 forintra emelkedett a délutáni 3,0587 és a kedd délutáni 2,9860 forintról.

Szerdán az euró majdnem kétéves mélypontra, utoljára 2010 júliusában jegyzett árfolyamra gyengült a fokozódó euróövezeti pénzügyi problémák jeleire. Szerdán a legalacsonyabb eurójegyzésre 1,2398 dolláron került sor.

A spanyol és az olasz kötvényhozamok jelentős mértékben emelkedtek szerdán, a spanyol CDS-árazás pedig rekordszintre, 583 bázispontra emelkedett. A szuverén törlesztésbiztosítási ügyletekből képzett származékos befektetési eszköz, a CDS (Credit Default Swap) árazását a piacok tapasztalati alapon a befektetési kockázat egyik legmegbízhatóbb indikátorának tekintik.

- MTI -

Treer András, a Flora Hungaria Nagybani Virágpiac szakmai igazgatója az MTI-t arról tájékoztatta, hogy a sorrendben a 19. Hortus Hungaricus szakkiállítást az idén szeptember 21-23. között rendezik meg Szigetszentmiklóson a nagybani virágpiac területén. A szakember szerint a kiállításra mintegy 200-250 kiállítót és mintegy 16-17 ezer látogatót várnak.

A látogatók száma várhatóan így meghaladja majd a múlt évi 13 ezret. A kiállítási terület nagysága mintegy nettó 4.000 négyzetméter lesz.

Fazekas Sándor kiemelte, a kertészeti ágazat fejlesztése azért is fontos az agárkormányzat számára, mivel a mezőgazdaságon belül a legmunkaigényesebb területről van szó; ez az ágazat sok embernek ad munkát, jelenleg 300-350 ezer család megélhetését biztosítja.

A miniszter emlékeztetett: a szaktárca vezetése az elmúlt két évben folyamatosan együtt dolgozott a magyar kertészeti ágazat szakembereivel annak érdekében, hogy az ágazat gondjaira megoldást találjanak, és a fejlesztés lehetőségeit konkrétan kidolgozzák. Példaként említette, hogy a fedett területen – így a fóliasátras – gazdálkodóknak biztosították azt a lehetőséget, hogy a termálvíz visszasajtolását 2015-ig nem kell megtenniük, ami jelentős könnyebbséget jelent a gazdálkodók számára. Megemlítette azt is, hogy a múlt évben a dísznövény-termesztés területén megalakult az első termelői csoport, amely támogatásra jogosult.

Az MTI kérdésére válaszolva Fazekas Sándor közölte: az ágazat támogatásának része, hogy több pályázati jogcímen is forrásokhoz juthatnak a kertészetben dolgozó gazdálkodók. Példaként említette az ültetvény-telepítést, az öntözést, valamint a szerkezetátalakítási programot.

Mártonffy Béla, a Magyar Kertészeti Tanács főtitkára, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke az MTI-nek arról beszélt, hogy az áru értékét tekintve a magyar kertészeti ágazat kibocsátása mintegy 700-800 milliárd forint körül mozog évente. Ennek az összegnek mintegy kétharmadát a zöldség-gyümölcs termesztés teszi ki, míg további 15 százalékát a dísznövény-termesztés, 10-12 százalékát pedig a szőlőtermesztés és a borelőállítás, míg a fennmaradó hányadot, azaz 5-7 százalékot a gyógynövény ágazat adja.

Az idei szakkiállításon a tervek szerint nem csak a dísznövény-termesztéssel ismerkedhetnek meg majd az érdeklődők, hanem a kertészeti szakma többi ágával is. A sajtótájékoztatón elhangzott: az Agrármarketing Centrum (AMC) a bemutató megrendezését mintegy 10 millió forinttal támogatja.

Ocskai Mária, a Dísznövény Szövetség elnöke az MTI-nek arról beszélt, hogy az elmúlt három évben a dísznövény ágazat árbevétele jelentősen, évente mintegy 20-25 százalékkal csökkent. Visszaesett a korábbi mintegy 20 euróra tehető fejenkénti költés Magyarországon. Ez most mintegy a tizede az uniós átlagnak, amelyet mintegy 150 euróra becsült évente és fejenként a szakember, amit az emberek virágra és dísznövényre költenek.

- MTI -

Varju László pártigazgató az MTI-nek szerdán azt mondta: a kérdőív “semmire sem jó”, hiszen nem javítja a foglalkoztatást.

Szerinte “a foglalkozatás-politikáról nem kérdezni kell, hanem csinálni”, a kérdőíveknek pedig “a szemétben a helye”.

Orbán Viktor miniszterelnök pénteken az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában jelentette be, hogy új nemzeti konzultáció kezdődik, ezúttal elsősorban a munkahelyteremtéssel összefüggő kérdésekben kéri ki az emberek véleményét a kormány. A kérdések közül a kormányfő példaként említette a méltányos tehermegosztás ügyét.

A kérdőívek postázása kedden kezdődött meg.

- MTI -

A díjazott a “nagy elődök” közül kiemelte Dohnányi Ernő zeneszerzőt, báró Korányi Sándor világhírű belgyógyászt vagy Verebély Tibor sebészprofesszort, akinek a nevéhez több új műtéti eljárás fűződik, a 2001 óta díjazottak között pedig a nemrég elhunyt Balogh János zoológust, Lovász László Wolf-díjas és Széchenyi Nagydíjas matematikust, Lámfalussy Sándor közgazdászt, John Lukacs történészt, Oláh György Nobel-díjas kémikust említette.

“Egy ilyen névsor ismeretében nagyon nagy elismerés számomra a Corvin-lánc” – húzta alá Vizi E. Szilveszter.

Hozzátette, hogy a kormányzat szándékát a Corvin-lánccal jól tükrözi a díj felirata – Pro scientia – litteris – et artibus. “A tudományokért, az irodalomért és a művészetekért, vagyis a kormányzat a Corvin-lánccal azoknak a szerepét ismeri el, akik a Magyarországról alkotott képet formálják a világban” – fogalmazott az akadémikus.

Vizi E. Szilveszter, akinek a központi és perifériás idegrendszer ingerület-átvitelének fiziológiai szabályozása és gyógyszeres befolyásolhatósága, a neuronok közötti kölcsönhatás, áthallás a kutatási területe, s nevéhez egyebek közt egy új agyműködési modell megalkotása is fűződik, “örök szerelmének” nevezi a tudományt.

“Mind a mai napig elmondhatatlan élményt jelent a kutatás, annak megfejtése, hogy hogyan beszélgetnek egymással az idegsejtjeink, milyen módon reagál agyunk a külvilág ingereire és miként történhet, hogy egyes emberek neuronjai veleszületetten nem képesek normális módon feldolgozni a környezetének eseményeit. E titkok megfejtése számomra állandó kihívást jelent, amelynek szeretnék megfelelni. Ezért én minden reggel, amikor bejövök az intézetbe, elsőként azt nézem, hogy mit mutatnak az előző napi kísérletek eredményei, s mit kell változtatni. Olvasom az irodalmat, írom a cikkeimet, szerkesztek egy amerikai tudományos lapot, a Brain Research Bulletint, eleget teszek külföldi kongresszusok és egyetemek meghívásainak” – sorolta a tudós, akinek meggyőződése szerint a Corvin-lánc az általa képviselt tudományterületnek, a több mint százéves múltra visszatekintő magyar gyógyszerkutatásnak is szól.

“A gyógyszerkutatás, a gyógyszergyártás fantasztikus sikereket ért el, hiszen a Magyarországon előállított készítményeknek alig 15 százaléka kerül a hazai piacra, a többit külföldön értékesítik. Nincs még egy ilyen iparága Magyarországnak. Különösen eredményesek a központi idegrendszerrel kapcsolatos gyógyszerkutatások, amelyek Apáthy Istvánnal kezdődtek és Issekutz Bélán keresztül napjainkban is folytatódnak, s amelynek én is művelője vagyok. Az általam felfedezett modell megváltoztatta az agyműködésről vallott elképzeléseket, amelyeket a világ gyógyszeripara alkalmaz napjainkban. Számomra nagyon izgalmas dolog, hogy részese lehetek ezeknek a kutatásoknak” – összegezte Vizi E. Szilveszter.

- MTI -

Zagyva György Gyula, aki a HVIM tiszteletbeli elnöke is, kijelentette: a rendőrség nem biztosította I. Béla, az előzetesben lévő gyanúsított, számára a megbízott ügyvédje jelenlétét vasárnapi tárgyalásán, míg a másik gyanúsítottal, aki szabadlábon védekezhet, emberi jogi szempontból nem megfelelően bántak a rendőrök.

Mint hangsúlyozta: “hemzseg az eljárás a hibáktól”, ugyanis szombat reggel nem lehetett tudni, hogy I. Bélát hova szállította a rendőrség, majd nem engedték, hogy kapcsolatba lépjen az ügyvédjével. A vasárnap délelőtti tárgyaláson pedig kirendelt ügyvéd képviselte I. Bélát, annak ellenére, hogy a gyanúsított írt meghatalmazást a megbízott ügyvédjének; aki később emiatt panaszt is tett a tárgyalás előtt a rendőrségen, de nem foglalkoztak kérésével – mondta.

Mint fogalmazott: a másik gyanúsítottal úgy bánt a rendőrség, mint a “legszigorúbb orosz börtönökben”, ezért a férfi panaszt fog tenni a rendőrségen, amihez a képviselők minden segítséget megadnak majd.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) május 26-án adott tájékoztatást arról, hogy egy nappal korábban, péntek délelőtt több állampolgári bejelentés is érkezett a rendőrségre fővárosi emlékművek megrongálásáról. Az akkor még ismeretlen tettesek különböző uszító, mocskolódó feliratokat festettek a Duna-parti mártíremlékműre, a szintén XIII. kerületi, Pozsonyi úti zsidóemlékműre és az V. kerületi, Szabadság téri szovjet emlékműre. A BRFK közösség elleni izgatás és rongálás bűntette elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást.

Toroczkai László, a HVIM elnöke, akit szerdán ismét kényszerítés bűntett kísérlete miatt hallgatott ki a rendőrség a fővárosi Bank Centernél március 15-én történtekkel kapcsolatban elmondta: jogi segítséget kér, ugyanis “súlyos adatvédelmi jogsértések történtek az ügyben”. A nyomozati anyagból kiderül, hogy a telefonjában, számítógépében tárolt üzeneteket, adatokat több évre visszamenően ellenőrizték, azaz törvénytelen adatgyűjtés történt. Toroczkai elszámoltatása folyamatban van.

Toroczkai elmondta: a nyomozás lezárult, az ügyet átadta a BRFK Szervezett Bűnözés Elleni Főosztálya az ügyészségnek, azonban a nyomozati iratokból, amelyek egy részéből fénymásolatot is kért, kiderül, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal segítségét kérték az ügyben, azoknak a személyeknek a beazonosításához, akik ott voltak a Bank Centerben.

Március 15-én kora este a HVIM vezetője több mint száz társával bement az V. kerületi Bank Centerbe, ahol petíciót akartak átadni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselőjének. Az épületben vitatkoztak a portaszolgálattal, miután azt a választ kapták, hogy a nemzeti ünnepen üres az épület, majd többen a futballmeccsekről ismert pirotechnikai fáklyákat égettek, és távoztak az épületből. Ezután átvonultak a Szabadság térre, a volt MTV-székházhoz, ahol Toroczkai László beszédében azt mondta: “a világon egyedülálló és példátlan módon megalázták” az IMF-et.

- MTI -

“A Corvin-lánc feltámasztása kapcsán még akkor is szükségesnek tartanám néhány idevonatkozó gondolatomat a szélesebb közönséggel megosztani, ha jelenleg az ország politikai és gazdasági életére a stabilitás, a társadalmi viszonyokra a kiegyensúlyozottság, a kultúra állapotára a géniuszok tolongása volna jellemző. Ha ez a kitüntetés a Horthy-korszak restaurációjára irányuló kísérlet része lenne, természetesen nem fogadhatnám el.

Szeretném azonban azt hinni, hogy ma, 2012-ben az efféle próbálkozások időszerűtlenek, értelmetlenek és nevetségesek, éles ellentéteként a Hunyadi Mátyás nevével fémjelzett haladó szellemű gondolkodásnak, fejlett igazságérzetnek és a kultúra iránti elkötelezettségnek. Azt gondolom, Granasztói György történész, a Corvin-lánc Iroda vezetője komolyan beszél, amikor kijelenti: +Feltett szándékom, hogy a Corvin-lánc újjáélesztésével is hozzájáruljunk az értelmiségen belüli lövészárkok betemetéséhez+.

Éppen ezért nem látom értelmét a díj visszautasításának, amely újabb, politikai felhangoktól sem mentes polémiáknak lehet táptalaja és a +lövészárkok betemetése+ helyett éppen azok elmélyítését segítené elő. Remélem, hogy a megújult kitüntetés sokkal inkább tükrözi a magyar kultúra mindenkori állapotát, mint jogelődje, amelynek életre hívását csak részben igazolta az idő.

A béke és a szellemi konszolidáció megteremtésének magam is aktív munkása lévén, tehát azoknak a – remélhetőleg még a túlnyomó többséget képviselő – magukat normálisnak nevező embertársaimnak nevében veszem át köszönettel a Corvin-láncot, akiknek untig elegük van a kenyeret soha be nem helyettesíthető cirkuszokból, a mundér becsületének védelméből, demagógiákból, terméketlen, sehová sem vezető okoskodásokból, a gyakorlatban soha nem hitelesíthető ideológiákból, önjelölt messiások handabandázásából, a mindennapjainkat átható gyűlölködésből, a megosztottságból egyenesen következő társadalmi polarizálódásból, nemzeti kincseink ilyen vagy olyan előjelű kisajátításából, a cselekvés helyetti bűnbakkeresésből és bármiféle diktatórikus törekvésből.

Végül – de nem utolsósorban – engedtessék meg, hogy átvegyem Bartók Béla és Kodály Zoltán nevében is, akiknek ugyan a történelem már régen igazságot szolgáltatott, de 1930-ban munkásságukat az akkori hatalom csupán a láncnál csekélyebb jelentőségű Corvin-koszorúra érdemesítette. Hiszem, hogy döntésemmel hozzájárulhatok a manapság égetően szükséges társadalmi összefogáshoz, amely a legfőbb feltétele egy olyan ország felépítésének, ahol az intoleráns magatartás ismeretlen fogalom, de nem létezik toleranciával való visszaélés sem; amelyben a fiatalok nem gondolkodnak az elvándorláson, a középkorúaknak nem kell elfeledkezni álmaikról, az idősek pedig hozzájuthatnak a becsülettel végigdolgozott élet jól megérdemelt jutalmához.

Budapest, 2012. május 30-án.

Kocsis Zoltán”

- MTI -

A repülőteret üzemeltető társaság kedden azt közölte: a nemzeti légitársaság megszűnése, valamint a tavalyi 330 százalékára emelt telekadó olyan pénzügyi helyzetet teremtett a repülőtér üzemeltetője számára, hogy nem maradt más választása, mint egy drasztikus költségcsökkentési program bevezetése. Ennek részeként történt a repülőtéren a dolgozók csoportos létszámleépítése, az idei évre tervezett, mintegy 10 milliárd forintnyi beruházás leállítása és az 1. terminál bezárása.

A Budapest Airport szerdai közleménye szerint a reggel 6 és 7 óra közötti időszakban 9 diszkont és 2 hagyományos légitársaság gépe indult, összesen 1780 utassal a 2. terminálról.

A Budapest Airport kedd este indította és fogadta az utolsó járatokat az 1. terminálon, ahonnan az utolsó induló gép a Germanwings stuttgarti járata volt, míg az utolsó érkező repülő a Wizz Air W6 2342-es járatszámú római járata volt, amely 23.48-kor állt be az épület elé. Az utasok távozása és a csomagok kirakodása után a gépet átvontatták a 2B terminál forgalmi előterére.

A “régi” repülőtéri forgalmi előtér betonján csak a teherszállító repülőgépek (cargo) valamint a magán kisgépek és a business jetek maradtak az úgynevezett GAT-terminálon (General Aviation Terminal).

A Budapest Airport az 1. terminált lezárta a nagyközönség előtt, csak a megszűnt kereskedelmi egységek munkatársai pakoltak az épületben, a megmaradt készleteket szállították át a 2. terminálon lévő raktárakba vagy vissza a telephelyre, valamint elkezdték a bútorok, a vendéglátóhelyek berendezéseinek leszerelését.

A tervek szerint június végére az 1. terminált végleg “hibernálják”, az épületet a rendőrség és a repülőtér alkalmazottai őrzik, kordonnal zárják körbe, a minimálisan szükséges fűtés-hűtés-szellőztetés mellett lesz rendszeres karbantartás és takarítás is. Az épületet és berendezéseit olyan állapotban tartja a Budapest Airport, hogy a terminál – szükség esetén – akár két-három héten belül újra indíthat és fogadhat utasokat és repülőgépeket. A repülőtéri cég becslései szerint négy-öt éves kényszerszünet következik az 1. terminál életében.

A ferihegyi 1. terminált 1939-ben tervezte ifj. Dávid Károly, azonban a félig kész épület 1944-ben romba dőlt a légitámadások miatt. A háború utáni újjáépítésben az eredeti tervek alapján állították helyre a terminált, amelyet 1950. május 7-én adtak át a forgalomnak.

A 2A terminál átadása, 1985 októbere után a külföldi légitársaságok maradtak az 1-esen, a Malév az új épületet használta. 1998 decemberében a 2B terminált is átadták a forgalomnak. 1999 májusától a koszovói albán-szerb konfliktus miatt a Jugoszlávia elleni légitámadások idejére a NATO-hadműveleteket támogató amerikai Ohiói Nemzeti Gárda KC-135-ös légi tartálygépei állomásoztak az 1. terminál előterén.

2003 és 2005 között az eredeti tervek szerint újították fel az 1. terminál épületét, amelyet a szárnyak között két modern indulási és érkezési épületrésszel egészítettek ki. A Budapest Airport végül 2012. május 29-én kényszerült az 1. terminál bezárására.

- MTI -

Varga Antal elmondta: az idei év az eredmény szempontjából jól indult, 25 százalékkal javult az integrációhoz tartozó takarékok adózott nyeresége az első negyedévben az egy évvel korábbihoz képest, és megközelítette a 3 milliárd forintot. Az eredménynek köszönhetően az integrált szövetkezetek saját tőkéje is nőtt az első negyedévben, az egy évvel korábbi 109 milliárdról közel 116 milliárd forintra. Ennek megfelelően javult a tőkemegfelelési mutató is, amelynek átlaga – az integráció stabilitását tanúsítva – 19 százalék.

Az integrációhoz tartozó takarékszövetkezetek mérlegfőösszege az első negyedévben 2,5 százalékkal bővült az előző év hasonló időszakához képest, az összesített mérlegfőösszeg március végén 1.423,5 milliárd forint volt. A hitelezés jóval nagyobb ütemben bővült, mint a betétgyűjtés, amiben jelentős szerepe volt a végtörlesztéshez nyújtott forinthiteleknek. A takarékok forrásellátottsága továbbra is kiemelkedő. Míg a nettó hitelállomány 10,4 százalékos bővülés után mintegy 625 milliárd forintot tett ki március végén, a betétállomány, amely 2,15 százalékkal gyarapodott, ennek majdnem a duplájára, 1.192 milliárd forintra rúgott.

Varga Antal kiemelte: a takarékoknak szektorszinten továbbra is 500 milliárd forintnyi szabad likviditásuk van, amelyet állampapírban tartanak, de megfelelő hitelezési cél esetén mozgósítani lehet.

Arra, hogy korábbi felvetések szerint a takarékszövetkezeteknek állami tőkejuttatásra volna szükségük, mert a tőkeproblémák miatt csak forrásaik felét tudják kihelyezni hitelként, kifejtette: a jelenlegi aktivitási szint fenntartásához átlagosan elegendő tőke áll a takarékok rendelkezésére, sőt nagy többségük túltőkésített. Egyeseknek azonban valóban szükségük lehet az aktivitás érdemi növeléséhez többlettőkére. A hitel/betét arányban az országos átlag 50 százalék körül van, de egyeseknél már 75 százalékos ez az arány, ami feszített hitelezésre utal.

Ahhoz azonban, hogy a hitelezés felpörögjön, először a gazdaságnak kell beindulnia, hogy legyen igény a hitelekre. A hitelezés bővülését nem a takarékok tőkehelyzete, hitelezési képessége vagy készsége, hanem a gyenge hitelkereslet akadályozza. Aki nem tudja értékesíteni a termékeit, szolgáltatásait, nyilvánvalóan nem vesz fel hitelt – mutatott rá.

Az ügyvezető igazgató elmondta: a takarékok előnyt remélnek az állam tulajdonosi szerepvállalásától a Takarékbankban, arra számítanak, hogy részesedhetnek a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) holdudvarába tartozó cégek pénzforgalmából, azok a takarékokat választják majd számlavezetőül.

Mint Orbán Viktor miniszterelnök kedden az InfoRádiónak elmondta, a takarékszektor megerősítésének első lépése a Takarékbankban való kisebbségi állami szerepvállalás. A német DZ Bank Takarékbankban lévő 38,5 százalékos részesedésének megvételéről a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) tárgyal, amiről nemrég Baranyai László MFB elnök-vezérigazgató is nyilatkozott a Heti Válasznak. A Takarékbank többségét – 56,5 százalékot – a takarékok tulajdonolják.

Varga Antal elmondta: az integráció a tulajdonosváltástól függetlenül is jelentős változások előtt áll, amelyeknek csak egyik eleme az állam napirenden levő beszállása. Legalább ennyire fontos az új piaci kihívásoknak való megfelelés, a takarékok piaci részesedésének növelése. Ezeket a célokat segítheti az állam belépése a Takarékbankba. Ügyelni kell azonban arra, hogy a takarékszövetkezetek többségi tulajdona saját ernyőbankjukban mindenkor fennmaradjon – hangsúlyozta.

Ahhoz, hogy felkészüljenek az előttük álló feladatokra, a jelenleginél jóval szorosabb együttműködésre van szükség az üzleti és intézményvédelmi területen, valamint a központi bankban lévő tulajdonosi jogok gyakorlásának terén is – fejtette ki.

A jelenlegi 5 százalék körüli piaci részesedés növelése és a hitelezés bővítése nehezen érhető el szorosabb együttműködés nélkül, ami a jelenleginél egységesebb arculattal és termékpalettával jár, és egy kölcsönösen átjárható informatikai rendszer társul majd hozzá. A függetlenséget azonban az ügyvezető szerint az együttműködés szorosabbra fűzése mellett sem lehet feladni, mert csak így őrizhető meg a hitelintézetek helyi döntéshozatalból fakadó rugalmassága és ügyfélismerete.

Az intézményvédelem erősítésére Varga Antal szerint azért van szükség, mert a bővülő tevékenység növekvő kockázatvállalással jár. Az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (OTIVA) eszközei és forrásai is megfelelőek ahhoz, hogy a jelenlegi aktivitási szint és tagság mellett biztosítsa a szektor stabilitását. Amennyiben azonban szabályozói oldalról kötelezővé tennék valamennyi Magyarországon működő takarékszövetkezet számára az intézményvédelmi tagságot – ezt az OTSZ az elmúlt években többször szorgalmazta -, s újabb takarékok csatlakoznának a szektor legnagyobb intézményvédelmi alapjához, biztosítani kellene az OTIVA számára az ehhez szükséges forrásokat is.

A takarékbanki tulajdonosi jogok gyakorlása terén a többségi részesedés megőrzése miatt van szükség a korábbinál szorosabb egyeztetésre – ismertette Varga Antal. Ennek keretében érdemes rögzíteni, hogyan viszonyuljanak az integrált takarékok egy esetleges Takarékbank-tőkeemelésben való részvételhez, a szavazati jogokhoz, illetve a Takarékbank mindenkori tulajdonosi szerkezetének kialakításához.

- MTI -

“A KöMaL-ban, ebben a több mint száz éves magyar újságban, amely a világon egyedülálló, havonta jelentek meg a matematikai és fizikai problémák. Ezek megfejtésében leltem örömömet. Egy probléma megértése tulajdonképpen az öröm forrása, amely egyfajta afrodiziákum” – vallja Bor Zsolt, akinek mindez a későbbiekben meghatározta az érdeklődését. Elmondása szerint ezzel nem volt egyedül, hiszen azok, akik az említett lap pontversenyeit megnyerték, mind fényes karriert futottak be.

A lézerkutatással Budapesten ismerkedett meg egy havonta összehívott feladatmegoldó délutánon. “Akkor úgy néztük a bemutatott lézert, mint falusi bíró a teknősbékát. Érdekes jelenség volt, de ekkor még nem volt olyan elképzelésem, hogy ezzel foglalkozom majd” – emlékezett vissza a fizikus. Az egyetemet a Szovjetunióban végezte el, majd mikor elektromérnökként hazatért, egy házgyárban dolgozott. Ezt követően került át a szegedi egyetemre és kutatásai egyik fő iránya a lézer lett. A 70-es évek elején, amikor Magyarországon nem lehetett lézereket sem venni, sem behozni, Szegeden ők maguk kezdtek lézerberendezéseket gyártani a különböző magyarországi kutatóhelyek számára.

Mint Bor Zsolt felidézte, az egészségügyhöz azt követően került közelebb, hogy németországi ösztöndíjat nyert a göttingeni Max Planck Biofizikai Kémiai Intézetbe, ahol folyamatosan több szegedi kutatóval dolgozott. A kísérletek során igyekeztek nagyon rövid lézerimpulzusokat előállítani, melyek segítségével óriási teljesítménysűrűségeket lehet elérni. Emellett általános optikai problémákat is vizsgált. A szegedi egyetem rektora 1989-ben hazacsábította, így fiatal, tehetséges kollégákkal megalapíthatta a lézerfizikával foglalkozó tanszéket. Olyan kutatócsoportot hoztak létre, amely nagy nemzetközi elismertséget szerzett.

Tudósként egy korábbi tanítványa hívására költözött az Egyesült Államokba. “A szegedi egyetemen végzett fizikus, Juhász Tibor a tengerentúlon alapított vállalkozást, amelynek célja a lézerek szemészeti alkalmazása volt. Az elvégzett kísérletek során nagyon rövid és nagy teljesítményű lézerimpulzusokat fókuszáltak a szaruhártyára. Emiatt őrültnek nézte őket az orvosi és a fizikusi szakma is, publikációikat sokáig el sem fogadták. Végül azonban egy új és sikeres szemészeti eljárás született, melyből évente egymillió műtétet hajtanak végre a világon, azaz óránként négyszázat” – mutatott rá Bor Zsolt.

Kiemelte, hogy az intralasig eljárásnak számos magyar vonatkozása van, hiszen több egykori szegedi diákja vett részt a kutatásban és az első száz műtétet is itthon, a Margitszigeten végezték el.

A sikeres eljárás után a kutatás folytatódott és Juhász Tibor másik céget alapított. A szürkehályog lézeres eltávolítására fejlesztettek ki eszközt, melynek következtében a beavatkozás biztonságosabb és eredményesebb lett. Az új lézerrel az első ötszáz műtétet szintén Magyarországon végezték el. Bor Zsolt ennél a cégnél dolgozik jelenleg is az eszköz továbbfejlesztésén.

“Szegediként a Tisza-parton nőttem fel, így szabadidőmet meghatározta a víz közelsége és ez ma is így van. Jelenleg Los Angelestől délre élek, az óceán partján a szörfözésnek hódolok, illetve előszeretettel horgászom elsősorban tonhalra, cápára” – árulta el a tudós.

Bor Zsolt a Corvin-láncról elmondta: miután a díj a magyar állam tulajdona, azt a láncot, amelyet most átvett, korábban Teller Ede birtokolta. “Kiváló tudós volt, aki a saját intellektuális teljesítményével befolyásolta a világ történelmét” – hangsúlyozta, felidézve, hogy Teller Edével 1989 szeptemberében személyesen is találkozott az Egyesült Államokban, és kérte, hogy jöjjön Magyarországra. Az atomtudós végül a Szovjetunió összeomlása után érkezett csak haza, de a meghívásnak eleget téve Szegedre is ellátogatott.

A Corvin-lánc azért is sokat jelent Bor Zsolt számára, mert két szegedi korábban már megkapta a kitüntetést: Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr és Klebelsberg Kunó kultuszminiszter, aki az első kitüntetett volt 1930-ban. “Klebelsberg Kunónak nagyon sokat köszönhetek, amit ő a magyar kultúra és tudomány területén tett, az egészen egyedülálló” – mutatott rá, megemlítve az egykori kultuszminiszter által alapított szegedi iskolákat, az egyetemet, a női klinikát, az úgynevezett tehetséghalászati törvényt, az országos ösztöndíjtanács létrehozását és a Collegium Hungaricum rendszer kiépítését.

“Azt hiszem, talán a magyar emberek nagy része nem tudja azt, hogy mennyire kiemelkedő ember volt és nem a teljesítményeinek megfelelő módon ismerik el őt. De a Corvin-lánc elismerte. Ezt jelenti számomra a Corvin-lánc, ami ezzel kötelez is” – hangsúlyozta Bor Zsolt.

- MTI -

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerdán Brüsszelben jelentette be, hogy az Európai Bizottság indítványozza: oldják fel azt a korábbi uniós döntést, amely Magyarország vonatkozásában a kohéziós támogatási összegek folyósításának jövő évtől bevezetendő, részleges felfüggesztését helyezte kilátásba. Barroso azután tartott sajtótájékoztatót, hogy közzétették az uniós tagállamok gazdaságáról készített helyzetértékelést és az egyes országokra szabott ajánlásokat, a biztosok testülete pedig ennek nyomán következtetéseket vont le és döntéseket hozott.

Olli Rehn gazdasági-pénzügyi bizottsági alelnök külön tartott sajtótájékoztatót, és ő is megemlítette, hogy a magyar intézkedési tervek ismeretében a brüsszeli bizottság indítványozni tudja a fegyelmező célú döntés visszavonását. Rehn ugyanakkor Magyarországot is felsorolta azon uniós tagországok között, ahol az Európai Bizottság súlyos makrogazdasági egyensúlyhiányt tapasztal. Magyar vonatkozásban ez az egyensúlyhiány Brüsszel szerint főként a beruházási pozíciókkal kapcsolatban tükröződik.

Selmeczi Gabriella a döntésre reagálva rámutatott: korábban – méltánytalanul – Magyarországgal szemben kilátásba helyeztek egy büntetést. “A nemzeti ügyek kormánya azonban kitartott a saját igaza és a saját gazdaságpolitikája mellett, és bebizonyította, hogy az igenis jó, az európai érdekekkel egyező gazdaságpolitika” – fogalmazott a szóvivő, hozzátéve: ezt a kilátásba helyezett büntetést most eltörölték.

Kitért arra, hogy Magyarországot azért helyezték ilyen büntetés alá, mert az elmúlt nyolc évben, az uniós csatlakozása óta mindig magasabb volt a költségvetési hiánya annál, mint amit az EU-szerződésben vállalt. 2011-ben fordult elő először, hogy nem így volt, és így lesz ez idén és jövőre is – szögezte le, hangsúlyozva: ez vezetett oda, hogy a bizalom helyreállt a magyar gazdaság iránt, és ezért levették erről a büntetési listáról, ahova álláspontjuk szerint fel sem kellett volna tenni.

- MTI -

A HM és az OKF közös közleménye szerint Törökország nemzetközi szervezeteken keresztül tett közzé segélyfelhívást a kialakult szíriai menekülthelyzet miatt; olyan eszközökre és felszerelésekre van szükségük, amelyeket a menekülttáborokban tartózkodók elhelyezésekor tudnak felhasználni.

A humanitárius segélyszállítmányt – ötezer takarót és több mint hétszáz lepedőt, amelyek összértéke meghaladja a 7,5 millió forintot – a HM készletéből biztosítják, a csomag szállítását pedig a katasztrófavédelem szervezte meg – írták.

A felajánlott eszközöket szállító kamion szerdán indult Törökországba, várhatóan június 5-én vagy 6-án érkezik meg. Az adomány átadásakor Magyarország kormányát a törökországi magyar katonai attasé képviseli.

Szíria és Törökország viszonya feszült, mert Ankara menedéket nyújt szíriai menekülteknek és ellenzékieknek. A Bassár el-Aszad elnök rezsimje elleni szíriai népfelkelés tavaly márciusi kezdete óta már tízezernél több a halálos áldozatok száma és nagyon sokan menekültek el az országból: közülük több mint 20 ezren Törökországba.

- MTI -

Kővári Orsolya elmondta az MTI-nek, hogy figyelmét a Sátántangó (1994) című film fordította Tarr Béla alkotásai felé. “Amikor először láttam a Sátántangót, valamennyi korábbi filmélményemet felülírta. Ez hét éve történt, és röviddel utána minden filmjét megnéztem” – magyarázta a szerző. A könyv címe is a Sátántangóból származik.

A könyv terve három éve fogalmazódott meg benne, akkor újra végignézte Tarr Béla összes filmjét és ezt aztán három-négy havonta megismételte. Hosszú jegyzeteket készített a filmekről, majd A torinói ló – amely tavaly a Berlinalén elnyerte az Ezüst medvét – bemutatóját követően a Kritika című folyóiratban elindult Kővári Orsolyának egy retrospektív-sorozata. Ezeknek az írásoknak az átdolgozásából, bővítéséből és a nem publikált fejezetekből kerekedett ki végül ez a könyv – jegyezte meg.

Az esszéket és filmelemzéseket tartalmazó kötet szerzője Tarr Béla valamennyi filmjével foglalkozott, így a diplomafilmként bemutatott Panelkapcsolattal, amelyet a végzés után a rendező újra leforgatott a két főszereplővel, Koltai Róberttel és Pogány Judittal, mert úgy látta, hogy a színészekben sokkal több van annál, mint amit a vizsgafilmben megmutathatott. Kővári Orsolya sorra vette Tarr rövid-, szkeccs- és dokumentumfilmjeit is.

A 180 oldalas, sok fekete-fehér fotót tartalmazó kötet az utolsó filmtől halad az első felé. A fejezetek szorosan összekapcsolódnak és az írások is előre vagy visszautalnak – fejtette ki.

A könyv végén bibliográfia, filmográfia és Tarr szakmai életrajza olvasható időrendben. Ebből az is megtudható, hogy Tarr gyermekkorában színészkedett is, az Iván Iljics halála című tévéfilmben (1965) szerepelt Básti Lajos és Máthé Erzsi oldalán.

Az Árnyékvilág című könyvet a Sprint Kiadó gondozta és Forgách András író mutatja be, ezután a filmek szereplőivel, így Almásy Albert Évával, Bodnár Erikával, Derzsi Jánossal, Koltai Róberttel, Kútvölgyi Erzsébettel, Pogány Judittal, Székely B. Miklóssal és Szirtes Ágival Sándor Erzsi újságíró beszélget.

Este fél héttől levetítik Tarr utolsó és az egyik első alkotását, A torinói ló és a Panelkapcsolat című filmet.

- MTI -