Korábban már megosztottam a BKF Digitális marketing képzésének I. félévét röviden bemutató tantárgyakat, tematikákat. A teljes kép érdekében most megosztom itt a BKF Digitális marketing II. félévére vonatkozó információkat is. Természetesen, ez a lista, és értelemszerűen az első félévre vonatkozó is, valamint maga a képzés is változni fog a jövőben. Ettől függetlenül érdemes áttekinteni arra vonatkozóan, hogy mire számíthat az, aki erre a képzésre jelentkezik.

Hatékonyságmérés, statisztikák, riportok

Oktatók: Ambruszter Géza, Kübler Dániel, Baittrok Borbála

• Legfontosabb online mérőszámok és hatékonysági mutatók bemutatása (CTR, ROI, Átlag CPC, konverziós ráta stb.)
• A hazai piacon leginkább használt hirdetéskiszolgáló rendszerek bemutatása
• A hazai piacon leginkább használt website analitikai rendszerek bemutatása
• Látogatói analitikai a Google Analytics rendszerben
• Kampány teljesülésének ellenőrzése
• Egyedi riportok készítése a kampány céljaival összhangban
• Display megjelenések mérése
• Egyedi megoldások, víruskampányok mérése
• On demand és streaming mérések az online videókban
• Konverziókövetés, kampány közbeni optimalizáció, ROI alapú kampányok
• Statisztikai elemzések a közösségi kommunikációban (Facebook)

Kötelező irodalom:

Avinash Kaushik: Web Analytics 2.0 – The Art of Online Accountability and Science of Customer Centricity

Ajánlott irodalom:

http://www.keresomarketing.net/hatekonysagmeres-onlinemarketing.html 

E-PR

Oktatók: Lóránt Gergely, Birincsik Albert

• Az e-pr fogalma, fejlődése, eszközrendszere
• Pr alapú interaktív honlap, web konferenciák, web prezentációk
• E-mail, net press release, net lista, chat room, virtuális szervezetek, intranet
• Online pr
• Online sajtóközlemény
• Közösségi média közlemény
• Google News és Google Alerts
• A blogok szerepe a public relationsben
• Facebook és Twitter PR
• PR a pályázati disszeminációban

Kötelező irodalom:

David Meerman Scott: The New Rules of Marketing and PR: How to Use News Releases, Blogs, Podcasting, Viral Marketing and Online Media to Reach Buyers Directly (John Wiley, 2008)

Ajánlott irodalom:

David Philips – Philip Young: PR in Practice – Online Public Relations – A Practical Guide to Developing an Online Strategy in the World of Social Media (Kogan Page, 2009)

Online direkt marketing

Oktató: Vörös Gergely

• A direkt marketing helye és szerepe a marketing mixben
• Az online direkt marketing eszköztára: a direct mail, a direct response, a mobilban rejlő lehetőségek, a közvetlen ajánlás és az online közösségek szerepe
• Online DM kampányok
• Információmenedzsment: adatkezelés, szegmentáció, adatvédelem és a jogi szabályozás
• Ügyfélhűség online eszközökkel
• CRM alapok
• Fontosabb piaci szereplők: hirdetők, ügynökségek, tanácsadók és eladó adatbázisok
• Mérhetőség

Kötelező irodalom:

David Meerman Scott: The New Rules of Marketing and PR: How to Use News Releases, Blogs, Podcasting, Viral Marketing and Online Media to Reach Buyers Directly (John Wiley, 2008)

Ajánlott irodalom:

Alan Tapp: Direkt és adatbázis marketing

Arthur Hughes: Strategic Database Marketing (McGraw-Hill; 3 edition, 2005)

www.insidecrm.com  https://www.destinationcrm.com/

www.theidm.com

www.iab.net

Okostelefon marketing

Oktató: Huber Kornél

• Technológiai alapfogalmak
• Célcsoport és eszközök
• Mérés és hatékonyság
• A mobil tartalomszolgáltatás szerepe
• Mobil alkalmazások szerepe a kommunikációban
• Alkalmazások vs webes megoldások

Kötelező irodalom:

IAB Mobilhirdetési útmutató 2015

Ajánlott irodalom:

http://mobilemarketer.com/

http://mmaglobal.com/

http://mobiadnews.com/

Krum, Cindy: Mobile Marketing: Finding Your Customers No Matter Where They Are (QUE, 2010)

Közösségi média marketing

Oktató: Sáfrány Zsuzsanna

• A közösségi média szerepe a marketing mixben
• Fogyasztói trendek
• A közösségi média brief
• Közösségi stratégia és platformok kiválasztása
• Közösségek és képernyők – a mobil eszközök szerepe, mobilhasználati sajátosságok
• Facebook
• LinkedIn
• Twitter
• G+, Pinterest, Foursquare és a többi
• Alkalmazások, app marketing, mashupok
• Közösségi média tevékenység árazása
• Hirdetési lehetőségek platformonként, kampánystratégiák tagtoborzáshoz, forgalomtereléshez, imidzs építéshez
• Promóciók, social crm, adatvédelem és szabályozások
• Mérés és hatékonyság
• Közösségi média piaci körkép: kommunikációs ügynökségek, fejlesztők, eszközök, optimalizálók, újságírók, szabadúszók
• A közösségi média tevékenység helye és folyamata a szervezetben

Kötelező irodalom:

Clara Shih: A Facebook kora – Az internetes közösségi hálók felhasználása piackutatáshoz, értékesítéshez és újításhoz

Ajánlott irodalom:

Guy Powell – Steven Groves – Jerry Dimos: ROI a Kosciusko médiában (hvg, 2012)

Dave Evans: Social Media Marketing: An Hour A Day (Sybex, 2008)

Lon Safko, David Brake: The Social Media Bible (Wiley, 2009)

www.mashable.com

www.socialmediatoday.com

www.socialtimes.hu (Már SocialDaily)

www.socialmediaexaminer.com

www.adage.com

www.hubspot.com

www.socialbakers.com

www.marketingprofs.com/topic/all/social-media

Online gerilla és vírusmarketing

Oktató: Szabó Edit

• Az online gerillamarketing meghatározása, fő jellemzői, eredete, története
• Best practices: érdekes vírusmarketing reklámok itthon és külföldön
• Az online gerillamarketing típusai
• Az online gerillamarketing eszközei (avatárok, mémek, hoaxok)
• A vírusreklám formái, vírusreklám eszközök (video, email, mobilüzenet, stb.)
• A vírusreklám veszélyei, lehetséges hibái
• Kiemelt technikák bemutatása és átbeszélése

Kötelező irodalom:

Jay Conrad Levinson: Gerillamarketing

Ajánlott irodalom:

Rick Levine, Christopher Locke, Doc Searls, David Weinberger: Cluetrain: a hagyományos üzletmenet végnapjai (The Cluetrain manifesto) (2001. Budapest, Typotex kiadó)

Elöljáróban

E bejegyzés célja, hogy segítséget nyújtson azon mikro-, kis-, illetve középvállalkozások tulajdonosainak, akik új honlapot szeretnének készíttetni, vagy meglévő honlapjuk kapcsán szeretnének fejlesztéssel megbízni egy erre szakosodott céget.

Ahhoz, hogy a honlapkészítéssel foglalkozó cég minél konkrétabb árajánlatot tudjon adni, jó, ha az itt felsorolt szempontok legalább egy részéről előzetesen kapnak tájékoztatást a megrendelőtől. (Az alábbi lista nem teljes körű, az igények függvényében bővíthető.)

Értelemszerűen a megrendelő cég akkor tudja összehasonlítani a különböző cégektől beérkező árajánlatokat, ha mindegyik cégnek előzetesen ugyanazokat az igényeket vázolta fel. Ebben nyújt segítséget az alábbi lista.

Ugyanakkor ezen tájékoztató célja az is, hogy ráébressze a megrendelőt, hogy mennyi minden szükséges egy megfelelő, üzleti hasznot termelő honlap elkészítéséhez. Valamint jelzi azt is, hogy a fejlesztés elkészülte után is számos teendő szükséges ahhoz, hogy a honlap hasznot termeljen a jövőben. Lásd például: tartalom előállítása, keresőoptimalizálás.

Honlap dizájn és fejlesztési segédlet

Bemutatkozás

• A cég bemutatása; mely iparágban tevékenykedik, méretét tekintve mikro-, kis-, vagy középvállalkozás (dolgozói létszám); a cég rövid története; a szavak, amelyek a legjobban jellemzik a céget
• A termékek és/vagy szolgáltatások, amelyeket a cég értékesít/nyújt
• Melyek azok a szempontok, jellemzők, amelyek megkülönböztetik a céget, illetve termékeit/szolgáltatásait a versenytársaktól
• Új honlapot kell készíteni, vagy egy meglévőt megváltoztatni?
• Meglévő esetén az URL (webcím) megadása
• Előre jelezni, ha a fejlesztés ideje alatt a tesztverzióhoz kell hozzáférés
• A webanalitikai szoftver/rendszer neve, amelynek mérőkódja be van illesztve a létező honlapba; esetleg hozzáférés adása – csak megtekintésre – a webanalitikai fiókhoz; illetve csak pár, a forgalomra vonatkozó jelentés átküldése
• A cég értékei, hitvallása, filozófiája: – pár szóban is elég – ez azért szükséges, mert e révén a dizájner jobban tudni fogja, hogy milyen megjelenés, dizájn passzolhat a céghez

A jelenlegi helyzet, illetve a projekt céljai

• Létező honlap esetén: Mi a változtatás oka?
• Létező honlap esetén: Változnak a céges célok, illetve bővülnek a korábbiakhoz képest?
• Mik a létező / fejlesztendő honlap céljai? Konkrét, mérhető, teljesíthető, megvalósítható célokat kell megfogalmazni, amelyeket adott időtartamon belül teljesíteni is lehet.
• Milyen módon tervezi a cég mérni ezen célok teljesülését?
• Ha már van egy létező honlap, akkor mi lehet az oka, hogy nem teljesülnek a fent megfogalmazott célok? Mi az oka, hogy pont most kell egy új/újratervezett honlap?

Célcsoport

• Ki a cég elsődleges célcsoportja? (nem, kor, foglalkozás, jövedelmi szint, internet felhasználói szint, technikai készségek?)
• Másodlagos célcsoport?
• Ki az ideális vásárló/ügyfél a cég számára?
• Vajon mi okból jön/jöhet az elsődleges, illetve a másodlagos célcsoport a cég honlapjára?

Honlapstruktúra

• Létező honlap esetén a meglévő oldalak listája; újonnan fejlesztendő honlap esetén a tervezett oldalak listája
• Az oldalak hierarchiája (ebben valószínűleg a fejlesztők a későbbiekben tudnak majd segíteni)
• Mely oldalakat kell elhelyezni a fő navigációban, és melyek azok, amelyeknél elegendő, ha csak a láblécből érhetők el?

Tartalom

• Mivel foglalkozik a cég? Rövid ismertető, termékekkel, szolgáltatásokkal, a cég történtével. (Ez lehet a bemutatkozóban már leírt szöveg.)
• > > Egy listában fel kell sorolni a legfontosabb tevékenységeket, illetve azok részterületeit – ez segíthet majd a későbbiekben a honlaptérkép létrehozásában is.
• > > Ha van már jelenleg a cégnél elérhető, felhasználható tartalom, akkor erről informálni kell a fejlesztő céget (képek, videók, írott ismertető anyagok, ábrák, stb.)
• Adatvédelmi kérdések, és felhasználási feltételek; ez több ok miatt is fontos, például nem mindegy, hogy mit tartalmaznak ezek, amennyiben a Google Adwords szolgáltatását szeretné használni a cég
• Ki fogja megírni/létrehozni a honlap tartalmát, illetve szerkeszteni a meglévő honlap tartalmát? Az illető jártas legalább a keresőoptimalizálás alapjaiban?

Cselekvésre való felhívás

• Mi a cél, mit tegyen a honlapot meglátogató, amikor a honlapra érkezik?
• Vásárlásra való felhívás, esetleg egy formanyomtatvány kitöltése, vagy telefonáljon az ott megadott számot tárcsázva? Vagy csak minél több cikket olvasson el? Iratkozzon fel hírlevélre, RSS csatornára?
• Melyek azok a cselekvések (maximum kettő), amelyekre a főoldalon fel kell hívni a látogatók figyelmét?
• Az egyes aloldalok esetében is meg van-e határozva, hogy milyen cselekvésre buzdítjuk a látogatót?

Közösségi média

• Online hol tölti a célcsoport az idejét?
• Milyen megosztási gombokat kell beágyazni a honlapba? (Facebook, Twitter, LinkedIn, Google+, stb.)
• Mely közösségi csatornákon van jelen a cég? Ezek mennyire hangsúlyosak? Ki kell emelni külön valamilyen formában a honlapon? Például: Facebook Like doboz. Kövessen minket Twitteren!, stb.

Funkcionális elvárások

A fentiekben már említésre került funkciókon kívül milyen funkciók kellenek még?

• blog
• közösségi média modulok
• csak regisztráció után, tagok által elérhető oldalak, fórum
• képgaléria
• naptár
• bármilyen az alapvető honlap elrendezéstől eltérő oldal, például: munkatársak bemutatkozó oldala; ügyféldicséretek
• online vásárlást, foglalást lehetővé tévő funkciók
• hirdetési felület (szerkesztését, tartalommal való feltöltését a honlap tulajdonosa végzi)
• A felsoroltakból melyek azok, amelyek – létező honlap esetén – már megtalálhatók a honlapon? Megfelelően működnek? Mely funkciókra van szükség a fejlesztés elkészültével azonnal?
• Felhasználói szintek: elegendő egy adminisztrátor? Egyéb szintek beállítása is szükséges?

Meglévő dizájn elemek

• logó, céges színek, korábban készült arculatterv, nyomtatott anyagokból minták biztosítása a dizájnernek

Dizájn ötletek

• Ha egy meglévő honlapot kell “új köntösbe öltöztetni”, akkor milyen legyen a megújult oldal, mi az, ami semmi esetre se maradjon meg a régiből
• 3 – 5 honlap példaként, amelyek dizájnja tetszik a cégtulajdonosnak
• Versenytársak honlapjainak webcímei (3 -5), amelyek tetszenek a cégtulajdonosnak. Miért tetszenek?
• Versenytársak oldalainak webcímei (3 -5), amelyek nem tetszenek a cégtulajdonosnak. Miért nem tetszenek?
• Dizájn stílus, amelyet a cégtulajdonos szeretne látni az elkészült honlapban, pár szóban leírva, saját szavakkal

Technikai kérdések

• Domain név, tárhely kapcsán szükséges információk, hogy az új / megújított honlap “élesítése” zökkenőmentesen menjen
• Ki lesz a felelős a honlap fenntartásáért? (Technikai, illetve tartalmi értelemben.)

Keresőoptimalizálás (SEO)

• Van már egy előre meghatározott kulcsszó, kifejezés lista a cég birtokában?
• Meg van határozva előre, hogy az információs architektúrát illetőleg e kifejezések milyen mértékben kerüljenek felhasználásra?
• Meg van határozva, hogy ezen kifejezések stratégiai elhelyezése után milyen módon lesz mérve a változtatások eredményessége?
• A tartalomszerkesztés házon belül lesz megoldva? (Látogatók, SEO figyelembe vétele.)

Gyakorlati kérdések

• A fejlesztésre szánt összeg reális az igények ismeretében?
• Mi a fontossági sorrend, például a funkciókat illetőleg?
• Határidő kérdése. Mennyi idő áll rendelkezésre a honlap elkészítésére?
• Ki tartja majd a kapcsolatot a fejlesztőkkel? A fejlesztők részéről ki lesz a kapcsolattartó?
• Elérhetőségek?

A honlapkészítés olyan, mint a házépítés – az alapokkal kell kezdeni. Ha vállalkozó vagy, és csak most indítod be a vállalkozásod, vagy esetleg valami – számomra érthetetlen okból kifolyólag – úgy folytattad eddig tevékenységed, hogy nem volt honlapod, akkor minden tiszteletem a tiéd, ha elsőre átlátsz azon a rengeteg tennivalón, amelyeket a honlapkészítés folyamata takar.

Elég, ha csak rákeresel, hogy “honlapkészítés”, “weboldal készítés” “weblap készítés” és átnézed az első oldalak találatait, máris rengeteg, – akár egymással ellentmondó információval is találkozhatsz. E bejegyzés megírása előtt magam is átnéztem számos, honlapkészítéssel foglalkozó vállalkozás honlapját. Sajnos több, jó szándékkal is csak féligazságnak nevezhető információra bukkantam, egy-két kirívó esetben pedig iszonyú nagy hülyeséget olvastam a honlapkészítés, és a kapcsolódó szolgáltatások részletezése során.

A következőkben ezért igyekszem pár támpontot nyújtani, hogy mire érdemes figyelned, ha szeretnél honlapot készíttetni, és már a kivitelező cég kiválasztásánál tartasz.

Ingyenes saját honlapkészítés

Miért írok erről? Mert szeretném, ha vállalkozóként kivernéd a fejedből, hogy céged számára valaha is csináld magad módon honlapkészítésbe fogj, úgy, hogy nem ez a szakmád. Amíg saját, személyes célokra szeretnél készíteni egy egyszerű honlapot, akkor természetesen megfelelnek a különböző ingyenes honlapkészítők, mely révén az elkészülő “honlapod” – ingyenes megoldás esetén – nem saját domainen, saját / általad bérelt tárhelyen lesz. Az idézőjel használatával csak arra szerettem volna utalni, hogy az a honlap semmi esetben sem képezi a te tulajdonodat, ezt jó, ha megjegyzed. (Ahogy a “Facebook oldalad” sem a tiéd. A Facebook a Facebooké, ha kedve tartja, pontosabban érdeke úgy kívánja, akkor változtat a szabályokon – ezt gyakran meg is teszi. A szabályokat pedig neked követned kell.) Ezekre gondolok: hupont.hu, 5mp.eu, és még van egy pár, de mint írtam, cégtulajdonosként ezeket felejtsd el.

Ráadásul semmi sincs ingyen. Vállalkozóként te ezt már csak tudod. Az egyszerűen, ingyen, és gyorsan e formában elkészülő honlap tele lesz reklámokkal, amelyek megjelenítésével megfizeted az “ingyenességet”. Ingyenes, reklámmentes honlapod a fent nevezett honlapkészítés révén biztos, hogy nem lesz.

Megemlíteném még, hogy, ha egyéni, nem céges célokra szeretnél egy blogot, akkor a blogger, wordpress.com, illetve magyar vonatkozásban például a blog.hu is megfelel. (Sőt, egyes esetekben üzleti célokra is előnyösebb lehet, ha a blogod nem saját domainen található meg. Erről esetleg később még írok.)

A honlapkészítés célja

Az előző bejegyzésemben érintettem, hogy egy cégnek olyan honlapra van szüksége, amely üzleti hasznot hoz. Ez minden esetben így van. Ez a honlapkészítés, illetve fenntartás fő célja. Ennek érdekében a honlapodnak el kell érnie, hogy az elsődleges, illetve másodlagos célcsoportodból a megfelelő számú ember látogassa meg a honlapod. Ezt követően pedig e látogatókból minél többet rá kell venni, hogy cselekedjenek – vásároljanak, töltsenek le egy elektronikus könyvet regisztráció ellenében, iratkozzanak fel a hírleveledre, osszák meg egy bejegyzésedet, – és még sorolhatnám. A lényeg, hogy tegyék meg azt, amit te szeretnél.

Mennyibe kerül a honlapkészítés?

Az remélem már egyértelmű, hogy ingyen nem lesz céges honlapod. Egy valamit szeretnék leszögezni – az, hogy a honlapra költségként tekintesz nagyon rossz megközelítése a dolgoknak. A honlapkészítésre, majd az ezt követő üzemeltetésre szánt összeg befektetés, nem felesleges pénzkidobás. Pénztermelő, ügyfélszerző, ügyfélteremtő – meg ki tudja még milyen megfogalmazásokkal találkozhatsz a különböző oldalakon – honlapod nem lesz, ha a szomszéd Pistikére bízod, aki pár tábla csokiért “összedobja” neked.

Ha megnézed pár honlapkészítéssel foglalkozó cég oldalát, akkor láthatod, hogy nem sok esetben írnak ki konkrét árakat, tekintettel arra, hogy minden egyes cégnek más elvárásai, igényei vannak arra vonatkozólag, hogy a honlapkészítés befejeztével “mit tudjon a honlap”. Ha egy-két helyen látsz is konkrét árat, akkor oda listázva van, hogy a készítők mit tesznek meg az adott összegért. Nem állítom, hogy e csomagok közül soha nem szabad választani, mert nem tudom, hogy a te céged épp mivel foglalkozik, talán neked épp megfelelő lesz az egyik csomag, és az abban foglalt funkciók, illetve nyújtott szolgáltatások.

Arra azonban figyelmeztetlek, hogy olyan csomagot ne válassz, ahol végeredményként olyan honlapot kapsz, amelynek tartalmát csak a fejlesztők tudják megváltoztatni, mert te nem férsz hozzá egy könnyen használható tartalomkezelőhöz. Sajnálatos, hogy ezt le kell írnom, de még mindig találkozni olyan cégekkel, akik ilyen honlapot is készítenek az ügyfeleknek. A másik fontos szempont, hogy kerüld el a “röghöz kötést”, az adminisztrációs felület is részben emiatt fontos. Lehet, hogy nem vagy számítástechnikai zseni, de, ha egy Word-öt tudsz alapszinten használni, akkor a tartalomkezelő alapjait is meg tudod tanulni, vagy, ha van egy olyan beosztottad, aki ért hozzá, akkor ő is meg tudja tenni, és nem kell havi X összeget kifizetned – nem egy esetben pár perces munkáért. A honlapkészítés szakmai ismereteket kíván, de egy adminisztrációs felület kezelése, – alapszinten – nem nagy ördöngösség.

Ha böngészel kicsit a témában, akkor feltűnhet, hogy sokszor különböző kategóriákba sorolják az egyes honlapokat, annak függvényében, hogy milyen funkciók, modulok kerülnek a honlapba a honlapkészítés során. Nem tartom szerencsésnek azokat a megnevezéseket, kategóriákat,melyeket sokan használnak e téren, de kétségtelen, hogy egy egyszerű céges, információs, bemutatkozó jellegű honlap és egy webáruház között ég és föld egymáshoz képest. Megjegyzem, legyen bármennyire kicsi céged is, az “Üdvözlöm honlapomon!” jellegű, bemutatkozó oldalt felejtsd el. Ennél már jóval több kell, ahhoz, hogy az online megjelenésed profitot is termeljen.

Részben a korábban említett “röghöz kötés” egyik példája lehet -, de nem minden esetben az -, ha a honlapkészítő cég a saját fejlesztésű tartalom menedzsment  rendszerét (CMS: content management system) preferálja a honlapkészítés során, és nem is foglalkozik más, nyílt forráskódú CMS-ek (például: WordPress, Drupal, Joomla) testre szabásával. Ennek azonban megvan az oka, nem feltétlenül azért győzködnek a saját CMS-ük használata mellett, mert azt szeretnék, ha hosszú távon az ügyfelük legyél, hanem mert a különböző nyílt forráskódú CMS-ek esetében a biztonsági kockázat viszonylag magas. Bár ezt sem lehet kategorikusan kijelenteni. Itt ismét jön az, hogy vajon neked, a te cégednek mire van szüksége, illetve mire lehet szüksége a jövőben, ami a honlapot, illetve annak funkcióit illeti.

Mivel gyanítom konkrét számokat szeretnél látni, ezért leírom, hogy szerintem mi az az összeg, amit, ha honlapkészítés címszó alatt elkérnek, akkor azt mondom, hogy rendben van. Egy mikro-, kis-, középvállalkozás számára készített honlap esetén ez 200.000 – 500.000 Ft + ÁFA. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy az igényeid függvényében változik ez az összeg. Természetesen sokat számít az is, hogy kikkel készítteted a honlapod. Ismertebb ügyfélkörrel rendelkező szolgáltatók, ügynökségek elkérhetnek ennél jóval többet is, adott esetben az 1.000.000 – 1.500.000 Ft + ÁFA is könnyen elképzelhető, és talán még alá is lőttem az összegnek. Viszont, ha a realitásokat nézzük, akkor nagy az esélye, hogy számodra 500.000 Ft + ÁFA alatti összegből ki tudja hozni egy kisebb, pár kollégával dolgozó cég az általad elképzelt honlapot. (Az említett összegek hozzávetőleg tükrözik a valóságot e sorok írásakor – 2013. február.)

Kérj be több árajánlatot!

Igaz, hogy konkrét árakat nem találsz a honlapokon, de árajánlatot minden esetben tudsz kérni, és javaslom, hogy tégy is így. Minden esetben add meg ugyanazokat a paramétereket, hogy az elkészített ajánlatokat könnyen össze tudd hasonlítani, de mindenképp tartózkodj attól, hogy pusztán az ár alapján dönts! Ismétlem, a honlapkészítés, az arra szánt összeg befektetés, nem kiadás.

Készítettem egy rövid Honlap dizájn és fejlesztési segédletet, amely segítségével össze tudsz állítani egy olyan dokumentumot, ami alapján a fejlesztők – remélhetőleg – konkrét árajánlatot tudnak adni.

A honlapkészítés folyamata

Érdemes a honlapkészítő cégek weboldalán a referenciaként feltüntetett honlapokat is meglátogatni, mielőtt árajánlatot kérünk. Egy valamit azonban nem szabad elfelejteni: az esetek nagy részében a struktúra és a dizájn valószínűleg nem úgy lett létrehozva, hogy figyelembe vették volna azokat a tényezőket, amelyek egy honlapot sikeressé tesznek. Egész egyszerűen azért mert a többség – szerintem – nem ért hozzá.

Általában a következő lépések révén születik meg egy új honlap:

• a webdizájner megkapja az alapvető információkat
• a webdizájner a kapott információk, korábbi tapasztalatai alapján összerak valamit
• az ügyfél átnézi az elkészült dizájntervet, változtatásokat kér, majd végül rábólint
• az elfogadott dizájnterv alapján a fejlesztők elvégzik a rájuk eső részt, és elkészül egy használható honlap, a megadott dizájnnal

Az ilyen honlapkészítés végeredménye egy, a szokásos tartalmakkal feltöltött honlap. A főoldalon már szó van arról, hogy kiféle, miféle a céged, ki vagy te, és mivel foglalkozol. Ismerős az “Üdvözöljük honlapunkon!” kezdető szövegblokk? Esetleg: “Üdvözöljük megújult honlapunkon!”. (Ez kerülendő mindenképp.)

A honlapon szó van továbbá a termékekről, azok adatairól, illetve az általad kínált szolgáltatásokról. Esélyes, hogy egy GYIK (gyakran ismételt kérdések – és válaszok) oldal is van, kiszakítva a honlap tartalmából. Azért írom, hogy kiszakítva, mert ideális esetben ezeket a kérdéseket és válaszokat nem kellene külön oldalra helyezni, hanem bele kellene építeni a honlap tartalmába, a megfelelő oldalakon.

Szinte biztos, hogy van még egy “Kapcsolat” menüpont, illetve oldal is.

Talán még egy webanalitikai szoftver, például a Google Analytics mérőkódja is be van illesztve a kódba, így tudod, hogy hányan látogatták meg a honlapodat adott időszakon belül, valamint milyen kifejezésre kerestek rá, ami alapján a honlapodra érkeztek. (Megjegyzem, erről már egyre kevesebb adat érhető el egy korábbi változtatásnak “köszönhetően”.) Tudod azt is, hogy mely oldalaidat nézik a legtöbbet. Ez mind szép és jó. Azt viszont le merem fogadni, hogy a honlaptulajdonosok 90% semmit nem kezd ezekkel az adatokkal, ha egyáltalán figyelemmel is kíséri őket.

A honlapkészítéssel foglalkozó cég még lehet, hogy egy kis Google Adwords szolgáltatást, vagy linképítést is elad neked, így aztán úgy érzed, hogy te aztán mindent megtettél, hogy sikeres honlapod legyen. Mégis, valahogy nem jönnek azok a csodás eredmények, amelyeket vártál.

Félreértés ne essék, a fent leírt honlapkészítési folyamat nem rossz. Sokan így csinálják. Csak szerintem ez nem elég. Az “elkészült a honlap” kifejezéssel az a baj, hogy hamis illúziókba ringatja a honlaptulajdonost. Azt gondolja, hogy rendben, kész van, hátra lehet dőlni, majd jönnek a látogatók, akikből ilyen-olyan úton vásárlók/ügyfelek lesznek. Szerintem egy honlap szinte mindig maximum 90%-osan van kész. Úgy értem, folyamatosan fejleszteni kell, és itt most nem a programozói munkára gondolok feltétlenül, hanem például a tartalom-fejlesztésre.

A fenti esetben ugyanis elkészült – termékek, szolgáltatások függvényében – egy pár oldalas honlap, ahol egy oldalon belül sok általános információ található meg, összezsúfolva.

Ehelyett azonban ki kellene használni azt, hogy a legtöbb ember egy specifikus megoldást keres a kérdésére, problémájára. Az általános információkat tartalmazó oldalak megmaradhatnak, de folyamatosan dolgozhatsz azon, hogy minél több szögből megközelítve mutasd be termékeid jellemzőit, szolgáltatásaid előnyeit. Épp ezért minél több, a termékedhez, szolgáltatásodhoz kapcsolódó, megoldást nyújtó érkezési oldalt kellene létrehoznod, akár már a honlapkészítés során. Ezeket az egyes oldalakat pedig adott kifejezésekre, kulcsszavakra lehet optimalizálni, hogy az emberek könnyedén rátaláljanak a válaszokra, amelyeket keresnek. Természetesen ez a keresőoptimalizáció a megfelelő kulcsszavak kiválasztását, majd azok honlap-struktúrában való felhasználását, illetve a keresőbarát tartalom előállítását is jelenti a honlapkészítés folyamán.

Felhasználóbarát és keresőbarát honlapok

Ha külön-külön vesszük a használhatóságot, illetve a keresőoptimalizálást, akkor még sok-sok olyan hosszú bejegyzést tudnék írni mint ez a mostani. Az ok, amiért mégis röviden megemlítem ezeket itt és most, az az, hogy sok honlapkészítéssel foglalkozó cég vállal keresőoptimalizálást is. Abba most ne menjünk bele, hogy vajon mennyire értenek hozzá, az azonban biztos, hogy már a honlap struktúrájánál figyelembe kell venni a SEO-t.

Nem árt, ha – leendő – honlaptulajdonosként minimálisan tisztában vagy azzal, hogy miként működik a Google kereső, illetve, hogy melyek azok az alap keresőoptimalizálási lépések, amelyeket el lehet végezni egyszerűen. Szerencsére erről magyar nyelven is van bőven információ, a forrás pedig maga a Google. Még pár kérdést is találhatunk, amelyet érdemes feltenni annak, aki a keresőoptimalizálást fogja végezni számunkra.

Van azonban pár kérdés, amelyet magadnak is feltehetsz, ami révén láthatod, hogy a weboldalad mennyire “minőségi”.

Ha magyar nyelven szeretnél némi információt azzal kapcsolatban, hogy milyen a felhasználóbarát webdizájn, akkor javaslom szerezd be Steve Krug – Ne törd a fejem! című könyvét. Pont erről a témáról szól. Bár már viszonylag régi könyv, és személy szerint nem értek egyet mindennel, amit állít, de, ha elolvasod, és hasznosítod a benne foglaltakat, akkor sokkal előrébb leszel, mint a versenytársaid. E könyv elolvasása után számos olyan apró tippel fogsz gazdagodni, melyeket fel tudsz majd használni a honlapkészítés folyamata során. Legalábbis elmondhatod  e tippeket a fejlesztőknek, vagy kikérheted a véleményüket róluk.

Kihívás, nem probléma

Úgy tűnhet, hogy egy honlap létrehozása, majd utána a fenntartása, folyamatos fejlesztése csupa nyűg, és rengeteg problémával jár. Való igaz, ha valakinek nem ez a szakmája, akkor nincs könnyű helyzetben, de szerencsére magyar nyelven is találni már olyan honlapot, blogot, ami segíthet az elindulásban.

Ha mégis felmerülne olyan kérdésed a honlapkészítés folyamat során, amelyre nem találod a választ, akkor szólj hozzá ehhez a bejegyzéshez, vagy írj egy emailt nekem a csaba [at] szucscsaba.hu email címre, és vázold fel a problémád. Ha tudok, akkor segítek.

Korábban találkoztam egy-két felméréssel, amelyek arról szóltak, hogy a magyarországi cégek, elsősorban a kis- és középvállalkozások (kkv-k) mintegy 50% még  mindig nem rendelkezik honlappal. Ha mögé néznék, hogy ez számszerűsítve hány céget is takar, akkor egy igen döbbenetes számot kapnánk.

A fent említett felmérések esetében nem részletezték, hogy miként is jutottak ezekhez az adatokhoz, kérdéses, hogy csak a kkv-k körében történt-e meg a felmérés, vagy mikrovállalkozásokat is megkérdeztek az adatgyűjtés során.

(Az alkalmazottak létszáma, a cég forgalma, vagy mérlegfőösszege révén minősítenek egy céget mikro-, kis-, vagy középvállalkozásnak. Mikrovállalkozás esetén az alkalmazottak létszáma nem haladja meg a 10 főt, kisvállalkozásoknál ez a szám 50, míg középvállalkozásoknál 250 fő a limit. A forgalomra, mérlegfőösszegre vonatkozó számokról ezen a weboldalon olvashat, akit érdekel.)

Nem állítom, hogy minden cégnek szüksége van honlapra, mert vannak olyan speciális esetek, illetve tevékenységi körök, amikor előfordulhat, hogy nem sok haszna van egy honlapnak. Például a cég elsődleges célcsoportja nem használja aktívan az internetet, nem onnan szerez információt az adott tevékenységgel kapcsolatban; illetve a tevékenység jellegéből adódóan az ügyfélszerzés nem a honlap révén történik elsődlegesen.

Mindenesetre azt gondolom, hogy, ha a mikrovállalkozások esetében nem is, de a kis-, és középvállalkozások esetében minden egyes cégnek rendelkeznie kellene honlappal. Legrosszabb esetben egy pár oldalas, az alapvető információkat közlő “brossúra-szerű” weboldal elvárható lenne.

E sorok írásakor a magyarországi internet használók száma 6 millió felett van, ami a népesség több mint 65%-át jelenti. (Aktuális adatok az Internet World Stats honlapján érhetők el.) Megjegyzem, az elmúlt 10-12 évben a használók száma közel megtízszereződött. Természetesen, ilyen ütemben már nem fog növekedni a használók száma a jövőben, de az egyértelmű, hogy a lakosság jelentős része rendelkezik internet hozzáféréssel.

Legyen bármennyire is elcsépelt a következő kijelentés, de tény, hogy az internetezők túlnyomó többsége nem csupán levelezésre, illetve szórakozásra használja az internetet, hanem egy-egy vásárlás előtt alaposán utánajár a lehetőségeknek, pontosabban, igyekszik utánajárni az információknak az elérhető honlapokon.

A “Szükségem van-e honlapra?” kérdés helyett tehát inkább azt a kérdést kell feltenni, hogy “Milyen honlapra van szükségem?”.

Olyan honlapra van szüksége minden egyes cégnek, amely:

• közvetíti a cég, a vállalkozás értékeit, szemléletét
• üzleti hasznot hoz valamilyen formában
• a cég termékeit, illetve szolgáltatásait minél szélesebb körben ismerté teszi
• időt, és értelemszerűen ezzel pénzt, takarít meg a cégnek, azáltal, hogy egyes folyamatokat automatizál (Ha például a honlapon megtalálhatók a válaszok adott kérdésekre, akkor a potenciális ügyfél emiatt már nem hívja fel a céget, illetve az ügyfélszolgálatot.)

A fenti felsorolás ugyan rövid, de nem is állt szándékomban ez alkalommal hosszú listát készíteni, legalábbis egy honlap létjogosultságát illetően. Természetesen rengeteg mindenre figyelni kell, ha új honlapot szeretnénk, vagy a régit szeretnénk “helyrepofozni”.

A “rengeteg minden” pedig az alábbiakat takarja egy honlap – stratégiai szemléletű – tervezése kapcsán:

• domain név (új regisztráció esetén)
• tárhelyszolgáltatás
• hírlevélküldő szoftver (email marketing céljából)
• dizájn és a honlap egyes moduljainak elrendezése
• felhasználói élmény / webergonómia / felhasználóbarát felépítés
• technikai felépítés
• tartalmi kérdések
• online marketingkommunikációs kérdések
• keresőoptimalizálás
• fenntartási, frissítési kérdések
• biztonsági kérdések

Ezek ismeretében nem csoda, hogy megannyi kkv-nak nincs honlapja. Hisz, aki alaposabban utánanéz, az láthatja, hogy rengeteg teendő van már azzal is, hogy elkészüljön egy honlap, és akkor még nem is beszéltünk annak fenntartásáról. Anélkül ugyanis, hogy rendszeresen foglalkozna vele valaki messze nem hozza azokat az eredményeket, amelyeket a cég tulajdonosa elvár tőle.

Sikeres, ügyféltermelő, vevőszerző, stb. honlapja csak annak a cégnek, illetve cégtulajdonosnak lesz, ahol vagy maga a cégtulajdonos, vagy a honlapért felelős munkatárs jól informált, és lelkes a honlappal kapcsolatos teendőket illetően. Számos teendő van egy weboldal kapcsán, nem lehet azt mondani, hogy csak csináld ezt az egy dolgot folyamatosan, és akkor sikeres lesz a honlapod, és hozza neked a vevőket.

Összegezve: Minden magyarországi kkv-nak szüksége van olyan honlapra, amely üzleti hasznot hoz valamilyen formában. A honlap tulajdonosának, vagy legalább a honlap fenntartásáért megbízott munkatársnak jól informáltnak kell lennie az online marketing részterületeit illetően, hogy a weboldal folyamatosan hasznot termeljen a cégnek.

A tegnapi nappal számomra lezárult a BKF digitális marketing képzés I. féléve. Úgy gondoltam, ideje, hogy összerakjak némi anyagot arról, hogy nagyjából miről is esett szó az órákon. Előre szólok azonban, hogy az órai anyagokra itt senki ne számítson. A következőkben az egyes tantárgyak tematikái, illetve a kötelező, valamint ajánlott irodalmak egyes elemei láthatók. Úgy vélem, már ez is elegendő információval szolgálhat azoknak, akik esetleg a jövőben szeretnék elvégezni ezt a képzést, vagy akár azoknak is, akik autodidakta módon, maguk szeretnének előrébb jutni ezen a területen.

Iskolától függetlenül én azon a véleményen vagyok, hogy minden képzés egy jó alap, amire lehet és kell is építkezni folyamatosan. A digitális marketinggel kapcsolatos dolgok ráadásul napi szinten változnak, így az önképzés jelentősége ez esetben tagadhatatlan. Ettől függetlenül az első félév alapján elmondhatom, hogy a képzés nagyon jó alapozó azoknak, akik nem ezen a területen dolgoznak, illetve ad olyan tudást – gyakorlat révén, ami a napi rutinba szinte aznap átültethető.

Offline és online marketing szemlélet

Oktatók: Csarnai Marianna, Béres Szilárd

• A digitális reklámozás sajátosságai
• A push és a pull kommunikációs marketingszemlélet
• Az offline média és az online média kapcsolata
• A digitális reklámozás szaknyelvi kifejezései és jelentésük
• A relevancia alapú kampánytervezés, kampánycélok meghatározása
• Kulcsszavak és kulcsszómetszetek
• Célcsoport definiálás, tartalom és eszköztípusok alapján

A digitális reklám eszközei

Oktató: Gulya Gergely

Vendégelőadó: Szabó Edit

• Reklámpiac alakulása
• Offline médiapiac kitörési pontjai
• Out Of Home és a digitalizáció
• Sajtó és a digitalizáció
• TV és a digitalizáció
• Online piac áttekintése:
  • Online piaci szereplők (kiadók és sales house-ok)
  • Affiliate rendszerek
  • Social media marketing
  • Víruskampányok
  • Search engine marketing (SEM)
• Mobil média megoldások

Kötelező irodalom:
Glen Creeber, Royston Martin: Digital Culture- Understanding New Media

Magyar Reklámszövetség, Direkt és Interaktív Marketing Szövetség, The Interactive Advertising Bureau, IAB Hungary, Kantar Media Tanulmányok, Origo Media Group, CEMP, CEMP Sales House blog, Etarget, Google Adwords, Sanoma Media, Ringier, Marquard Media, Axel Springer, Lapcom, Pannon Lapok Társasága, Inform Média, Landmedia, real sign media, Adaptive Media, EVO Media, Infinety, Actual Media Sales House, Rabbit online media blog

Ajánlott irodalom:
Daniel S. Janal: Online marketing kézikönyv
Kent Wertime – Ian Fenwick – DigiMarketing: The essential guide to New Media and Digital Marketing, Wiley, 2008
Joe Plummer – Steve Rappaport – Taddy Hall – Robert Barocci – The Online Advertising Playbook, Wiley, 2007

Latest Digital Media and Marketing News

Online médiatervezés és vásárlás

Oktató: Szeles Tamás

• Főbb médiaszereplők és hirdetők a hazai internetes piacon
• Az internetet meghatározó számok
• Mikor és miért érdemes ügynökséggel dolgoztatni, és mikor elég, ha magunk intézzük az online megjelenéseket
• Médiabrief készítése és értelmezése
• Médiastratégia kialakítása
• Online kutatások használata a médiatervezés során
• A médiatervezés folyamata
• Használandó eszközök, felületek, elszámolási megoldások kiválasztása
• Kampánymenedzsment, a médiaterv elfogadása utáni teendők
• Mérés, konverziókövetés, optimalizálás, ROI alapú kampányok
• Esettanulmányok

Tartalommenedzsment, usability, és ergonómia

Oktatók: Csarnai Marianna, Béres Szilárd

• Saját weboldal elhelyezése az internetes kommunikációs térben
• A honlapok típusai:(céges weblap, termékbemutató, promóciós oldal, blog oldal, stb.)
• Facebook és egyéb a közösségi térben működő felületek típusai
• Youtube és egyéb mozgóképes csatornák működése
• IOS, Android és egyéb alkalmazások ergonómiája
• Fogyasztói interakciók során felépülő média (fórumok, kommentek, hírfalak)
• A jó brief kialakításának szabályrendszere
• Célok meghatározása és a hozzájuk vezető eszközök kiválasztása
• Trendek a webes felületek építésében
• A kialakítás lépései, mérföldkövek
• Usabilty alapszabályok bemutatása konkrét példákon keresztül
• Használhatósági tesztek, vizsgálatok fajtái és áttekintése

How to set up a business website

Keresőmarketing rendszerek (Keresőmarketing stratégiák és eszközök)

Oktató: Miyazaki Jun

• A keresők és a keresőmarketing története
• Keresőmarketing Magyarországon
• A keresőmarketing mérőszámai
• Google AdWords keresési kampányok létrehozása, menedzselése
• Google AdWords display kampányok létrehozása, menedzselése
• Google Analytics website analitikai rendszer alapismeretek
• Website optimalizálás keresőkre

SEO blog – Longhand, Miyazaki Jun online marketing blogja

Online kreativitás

Oktató: Sas István

• Alkalmazkodás az online térhez és a háromféle új valósághoz
• A web2 korszak hatásai a marketingre és a reklámra
• A „many to many kommunikáció” és következményei
• Új kihívások a fogyasztói hatalomátvétel idején
• Online kreativitás. A web 2 műfaji kínálata a reklámosok számára
• A hátradőlő és az előredőlő médiafogyasztás
• Interaktív- bevonó- és élménymarketing
• Az online aktivitás lehetőségei és veszélyei. Sikerek és kudarcok
• Online self-marketing

Frissítés: 2020. novemberében.

2015 szeptemberében a BKF nevet váltott, és Budapesti Metropolitan Főiskolaként folytatta tovább működését. 2016-ban pedig elnyerte az egyetmei rangot, így a név ismét változott: Budapesti Metropolitan Egyetem, röviden METU.

Mióta elvégeztema a digitális marketing szakirányú továbbképzést, azóta a szak neve, és időtartama is megváltozott: Executive MBA – digitális marketing, 3 félév.

Pár vélemény:

• 4 fontos útravaló, amit a METU digitális marketing képzésén kaptam
• Miért választottam a METU Digitális Marketing képzését?
• Miért dönt jól az, aki a METU executive MBA digitális marketing képzését választja?

Egy kis visszatekintés

2009 októberében elkezdtem egy másfél éves stratégiai marketing szakirányú továbbképzést a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán. Még arra  a képzésre jártam, amikor elindították a digitális marketing szakirányú továbbképzést. Így aztán nem volt lehetőségem arra, hogy oda is jelentkezzek. Gondoltam, sebaj, majd a következő adandó alkalommal… Végre eljött ez az idő. 2012 októberében újra elindítják a digitális marketing szakirányú továbbképzést. Bár korábbi elhatározásom óta sok minden változott az életemben, mégis úgy döntöttem, hogy beiratkozok. Így is tettem.

A digitális marketing szakirányú továbbképzés elindításakor még nem rendelkeztem annyi ismerettel ezen a területen, mint manapság. Bár ezen a területen napi szinten vannak újdonságok, mégis az alapvető ismeretanyag nem változik nagy mértékében. Szabadidőmben már 2008 kezdete óta “képeztem magam” autodidakta módon, de az elmúlt két év során alaposabban is elmélyedtem a témában, ráadásul korábbi munkaköreimben (intranet specialista, online marketing stratéga) volt lehetőségem a gyakorlatba is átültetni ezen ismeretanyag egy részét.

Legelőször, amikor valamilyen iskolarendszerű képzés után keresgéltem a témához kapcsolódóan, akkor még csak az Edutus Főiskola (akkoriban még Modern Üzleti Tudományok Főiskolája) online marketing képzését találtam meg. Korábbi honlapjukról volt lehetőségem egyszerűen letölteni a képzési tájékoztatót, ami alapján tetszett is a képzés, de a képzési napok számomra nem feleltek meg. Legalábbis a pénteki napok.

Épp ezért örültem, amikor a BKF elindította a lényegében ezzel megegyező képzését digitális marketing néven. (Oktatás csak szombatonként.) Mint volt BKF-es hallgató könnyen hozzáfértem a képzés tematikájához, az ETR-en keresztül. (Az alábbi listát egy korábbi órarend alapján állítottam össze, a jelenlegi, illetve jövőbeli ettől eltérhet.)

A következő témákat dolgozzák fel a BKF-en, digitális marketing szakon:

• online kreativitás
• keresőmarketing stratégiák és eszközök
• online médiatervezés és vásárlás
• website építés, website ergonómia
• márkaépítés online
• alapelvek a reklámozásban
• online piackutatás
• e-kereskedelem
• e-PR
• vírusmarketing
• mobilmarketing
• közösségi média marketing
• online direkt marketing
• hatékonyságmérés az online marketingben
• az online piac szereplői

Az Edutus Főiskola online marketing képzési tájékoztatójában pedig a következők szerepeltek:

• gazdasági ismeretek
• online vásárlás fogyasztói háttere
• marketingtervezés az interneten
• website tervezés és fejlesztés
• kreatív szövegírás az interneten
• online reklám
• keresőmarketing
• e-mail marketing
• online piac-és közvélemény-kutatás
• online public relations
• website ergonómia (usability)
• relationship online marketing
• online médiatervezés és vásárlás
• webanalitika
• projekt menedzsment
• web 2.0

Jól látható, hogy a két tematika között csupán minimális, és megnevezésbeli eltérés fedezhető fel. Ami természetesen nem meglepő, tekintettel arra, hogy az online marketing alapjairól van szó mindkét képzés esetén.

További képzések

A teljesség kedvéért megjegyezném, hogy a BKF-en a szakirányú továbbképzések között megtalálható a kereső- és közösségi média-optimalizáló szakirányú továbbképzés is. Az Edutus pedig Keresőmarketing a gyakorlatban elnevezésű képzést is indít.

Változó munkaerő-piaci elvárások

Egy ideje (értsd: 2-3 éve) már nyomon követem az online marketinghez kapcsolódó álláshirdetéseket. Leginkább az érdekel, hogy milyen feladatokat fogalmaznak meg, illetve milyen elvárásokat támasztanak a jelentkezőkkel szemben. Ezek alapján úgy tapasztalom, hogy egyre több olyan marketinges állást hirdetnek meg, ahol a leendő munkatárs munkakörének jelentős százalékát az online marketinghez kapcsolódó feladatok teszik ki.

A másik, ami szembetűnő, hogy egyéb marketinghez kötődő, illetve nem specialista pozíció esetében is hangsúlyt fektetnek arra, hogy a keresett személy rendelkezzen ismeretekkel, lehetőség szerint gyakorlattal az online (marketing)kommunikáció területén. Ha máshol nem is, de az előnyöknél olvasható az erre vonatkozó megjegyzés.

Önképzés, autodidakta módon

Az online marketing esetében az a jó, hogy bizonyos ismereteket, gyakorlati tapasztalatokat viszonylag könnyedén meg lehet szerezni otthonunk kényelméből is. Tisztában vagyok vele, hogy az így megszerezhető tudás, illetve gyakorlat minimális mondjuk egy ügynökségnél dolgozó tudásához, tapasztalatához képest, de kezdetnek jó. Ráadásul, ha egy kis céghez helyezkedik el valaki, akkor lehet, hogy a munkakörében már ezzel a minimális tudással is eredményeket tud felmutatni.

Az iskolarendszerű képzések előnyei

A fent említett képzéseket azért tartom célszerűnek elvégezni, mert azok számára elégséges, akik csak egy kis cégnél dolgoznak, vagy munkakörüknek csupán egy kis részét teszik ki a marketinghez kapcsolódó feladatok. Ha valakit viszont ez e terület érdekel, akkor nagyon jó kiindulási alap lehet, ha komolyan veszi.

Az említett képzések során pedig olyan oktatók/előadók adják le az anyagot, akik maguk is a szakmában dolgoznak, így ez további pluszt jelent. Ráadásul a hallgatók többsége is a szakmában dolgozik, így általuk is további információkhoz lehet jutni.

Bár manapság már a gyakorlat sokszor fontosabb mint a végzettség, de az a szempont sem hanyagolható el teljesen, hogy egy ilyen végzettség az önéletrajzban is jól mutat(hat). Esetenként két hasonló kvalitású jelentkezőnél ez alapján is választhatnak.

Online marketing állások. Ha beírod ezt a kifejezést a keresőbe (értsd: Google.hu), akkor bizonyára rengeteg találatot ad ki, melyek egy része valamilyen álláshirdetéses aggregátor oldal lesz, illetve pár ismert állásportál. Ha aktívan keresel állást, esetleg azért mert munkanélküli vagy (én kérek elnézést: egy jó ideje már az “álláskereső” megnevezést célszerű használni), akkor az a minimum, hogy nem csak a keresőre hagyatkozol, hanem élsz minden elérhető lehetőséggel. Felsorolom melyek ezek, illetve, hogy mit érdemes tudni, figyelembe venni velük kapcsolatban.

Állásportálok – online marketing állások

Az évek során egyszer-kétszer velem is előfordult már, hogy aktívan kerestem állást. Az volt az első, hogy végignéztem minden egyes álláshirdetéseket közlő oldalt, amit csak megtaláltam. Tekintve, hogy akkoriban bőven volt időm erre – elég hosszú lett a lista. Természetesen rövid időn belül rájöttem, hogy felesleges, és értelmetlen az összeset figyelemmel kísérni nap mint nap. Már csak azért is, mert a legtöbb esetben fel lehet iratkozni – az akár általad összeállított – hírlevélre, mely a számodra releváns álláshirdetéseket egyenesen a postafiókodba küldi. Röviden azért felsorolnám, hogy mely állásportálokat tartsd szemmel valamilyen módon, ha online marketing állások iránt érdeklődsz.

Az alábbi linkek közvetlenül az adott állásportálok azon oldalára mutatnak, ahol nagy valószínűséggel online marketing állásokra bukkanhatsz. (Előfordul, hogy a hirdető véletlenül, vagy szándékosan más kategóriában adja fel a hirdetését – ezzel kapcsolatban még írok pár sort.) Frissítve 2020. novemberében. Az évek során több ismert állásportál is megszűnt, de ugyanakkor több kisebb, specifikus indult.

• Profession
• Jobline
• cvonline
• DreamJobs
• it2it

A fentiek közül nekem a Profession.hu volt a személyes kedvencem évekkel ezelőtt. Az évek során itt találtam meg a számomra legrelevánsabb álláshirdetéseket. Természetesen ez egyénenként változó. Értelemszerűen a Marketing / Média / Művészet kategórián belül kell szétnézned, ha online marketing állások után kutatsz. Sokat fejlődött az oldal az utóbbi időkben – gondolok itt a keresőre, vagy a közösségi eszközökre. Hírlevél feliratkozásra van lehetőség, eléggé személyre szabható. A kulcsszavas keresés azért hasznos, mert így olyan állások is felbukkanhatnak, melyek számodra relevánsak, de a hirdető nem a megfelelő kategóriában helyezte el. Az egyetlen dolog, amit hiányolok az az, hogy nem tudom RSS révén bevonni a kategória, illetve az adott keresési találatokat az olvasómba. (Igen, némi időfordítással házilag is meg lehet oldani, de az nem feltétlenül lesz tökéletes.)

A különböző aggregátor honlapokat is érdemes átfutni, mert több helyről szemléznek:

• jooble
• indeed
• careerjet

Online marketing állások – a köz szolgálatában

Lehet, hogy ez nem érdekel, de azért megemlítem, mert élethelyzettől függően egyeseknek jól jöhet egy ilyen állás is. A közalkalmazotti, köztisztviselői állásokról lenne szó. A bérezés, juttatások, stb. talán nem a legfényesebb, de online marketing területen csodákat lehet művelni, ha értesz ahhoz, amit csinálsz és bekerülsz egy ilyen helyre. (Ez egy újabb bejegyzés témája lehet, inkább nem is folytatom ezt a gondolatmenetet.) A lényeg, ha ilyen munkahelyeken kutatsz online marketing állások után, akkor a következőt javaslom:

• Közigállás

Online marketing állások szakmai oldalakon

Ha online marketing állások után keresgélsz, abban az a jó, hogy a szakmából kifolyólag számos hirdetés a lábaid előtt hever. Csak fel kell venned, pontosabban rá kell bukkannod, mert esélyes, hogy valaki valahol már meghirdette, publikálta, közzétette, megosztotta azt szűkebb-tágabb környezetével.

Van pár honlap, ahol külön oldalt hoztak létre a honlap témájához kapcsolódó álláshirdetéseknek. Íme pár példa:

• Kreatív Online
• Online Marketing Akadémia

Online marketing állások a közösségi oldalakon

Online marketing állások – Facebook

A szakma jellegéből kifolyólag érdemes figyelemmel kísérni a különböző kommunikációs ügynökségek közösségi média jelenlétét is. Változó, hogy mely csatornákon vannak jelen, de általában a Facebook-on meg lehet őket találni.

A Facebookon lévő álláshirdetéseket is érdemes leszűrni:

https://www.facebook.com/jobs

Online marketing állások – LinkedIn

Az egyik – valamelyest passzív – dolog az, ha legalább van egy rendesen kitöltött profilod. A másik, ami már nem annyira passzív dolog az az, ha csatlakozol adott csoportokhoz. Időnként itt is felbukkan egy-egy álláshirdetés, ami esetleg a korábban említett csatornákon elkerülte a figyelmedet. Viszont igazából a beállítható kulcsszavas keresés az, ami révén naponta automatikusan kapod a releváns hirdetéseket.

Online marketing állások – Google Értesítő

E blogbejegyzésben inkább az álláskeresés passzív formájára helyeztem a hangsúlyt. Zárásként egy igazán passzív dolgot említenék meg, amit valószínűleg nem sokan használnak. (Legalábbis nem álláskeresésre.) A Google Értesítő-ről van szó. Amennyiben van Gmail fiókod, akkor van hozzáférésed. A felület így nézett ki még 2012-ben – lásd kép – de az alapok változatlanok 2020-ban is.

Mint a képen is látható a “Keresési lekérdezés” mezőben kell megadnod azt a kifejezést, amivel kapcsolatban értesítéseket kérsz. Pontos egyezésért tedd idézőjelek közé a keresett kifejezést. A találat típusát állítsd át “Minden”-re; kérd az “Összes találat”-ot, és válaszd a “Hírcsatorna” opciót (=RSS); ekkor a gyakoriság átvált “Valós időben”-re, ha még nem állítottad át. A fenti képen feltüntetett kifejezésre valószínűleg ritkán kapsz találatot, de ettől még beállíthatod. Célszerűbb inkább “kommunikációs munkatárs”, “online marketing”, és hasonló kifejezésekre beállítani. Így persze rengeteg találatot kapsz, amiből jó, ha 1-2% álláshirdetés, viszont biztosíthatlak róla, hogy lesz közte olyan, amit sehol máshol nem hirdettek meg. Az pedig szerintem nem baj, sőt kifejezetten jó, ha látod, hogy az előbb említett szavakkal kapcsolatban milyen tartalmak jelennek meg az interneten.

Itt a vége?

Hirtelen ennyi. Biztos van még más módja is a keresésnek. Ha tudsz ilyet, akkor szólj hozzá a bejegyzéshez, dobj egy emailt csaba[at]szucscsaba.hu -ra és kiegészítem ezt az anyagot. (Addig is remélem majd hasznosnak találod ezt a kis összefoglalót, ha egyszer online marketing állások után kutatsz.)

– Mivel foglalkozol? – teszi fel a kérdést ismerősöm.
– Online marketinges vagyok.
– A-ha…, és mit csinálsz egész nap?
(Ilyenkor elgondolkozom, hogy melyik verziót mondjam el. Általában a rövidebb mellett döntök.)
– A céges honlappal foglalkozom, és online eszközöket használok fel arra, hogy népszerűsítsem a cég termékeit, szolgáltatásait.
– A-ha, …
(Ismerős itt feladja, ennyire azért nem érdekli a dolog.)

Viszont, ha téged érdekel a hosszabb, és pontosabb verzió, vagyis a válasz arra a kérdésre, hogy “Mivel foglalkozik az online marketinges?”, akkor olvass tovább.

Rendben, most felsorolom, hogy milyen területeken kell képben lennie egy online marketingesnek. Annyit azonban elöljáróban megjegyeznék, hogy nincs az az ember, aki az alább felsorolásra kerülő területek mindegyikén 100%-ot tud nyújtani. Ettől még úgy vélem, jó, ha minden téren rendelkezik bizonyos szintű ismeretekkel, valamint folyamatosan fejleszti készségeit, bővíti ismereteit.

Webdizájn, honlapkészítés

Nem, ez esetben nem arról van szó, hogy teljes mértékben ő tervezi a honlapot, illetve látja el a szükséges grafikusi, programozói, stb. feladatokat. Itt inkább arról van szó, hogy rendelkezik az alapvető webergonómiai ismeretekkel, és tisztában van azzal, hogy milyen elemek használatával (vagy épp elhagyásával) tehető felhasználóbaráttá, a látogató által használhatóvá a honlap. Nem árt némi szépérzék sem. Bár a technikai fejlesztések nem rá tartoznak, de e téren is tudnia kell, legalább nagy vonalakban, hogy mi az, amire lehetőség van, és mi az, ami az adott technikai körülmények között nem valósítható meg.

Tartalomkészítés, -fejlesztés

Első körben természetesen a honlap tartalmával kapcsolatos feladatokról van itt szó. Ez esetben minden egyes oldal során olyan tartalom létrehozására kell törekedni, ami a honlap céljait, és természetesen ezzel együtt a cég üzleti célkitűzéseit segíti elő. A legtöbb esetben ez a terület el van hagyagolva. Legalábbis Magyarországon még ez a helyzet. Sokszor csak fogják a cég korábban legyártott brossúráit és az abban szereplő szöveget másolják le. Ritkán lépnek túl az ismertető anyagokon, még ritkábban helyeznek el valamilyen cselekvésre való felhívást a honlap egyes oldalain (például: céges ismertető letöltése, felhívás hírlevélre történő feliratkozásra, stb.). A honlapon túl számos más esetben kell tartalmat előállítani. A teljesség igénye nélkül megemlítek pár példát: sajtóközlemények, közösségi média felületeken történő kommunikációhoz külön anyagok, hírlevelek.

Blogolás

Egyesek számára talán furcsának tűnhet, hogy a blog és az azzal kapcsolatos feladatok miért külön részben kerülnek említésre és miért nem a közösségi médiáról szóló pontban írok róla. A válasz egyszerű, azért mert a honlapunk részeként van lehetőségünk saját blog indítására, fenntartására, amely valóban a miénk, és azt teszük vele, amit csak akarunk. Más közösségi média felületek esetében ez nem így van. Gondoljunk csak bele, hogy például a Facebook milyen gyakran változtatja a Facebook oldalak elrendezését, illetve a kezelésével kapcsolatos dolgokat. A honlapunkon található blogmotornak az az előnye is megvan, hogy lényegében bárki, akinek jogosultságot adunk, könnyen kezelheti, frissítheti új bejegyzésekkel. Nem kell technikai zseninek lenni hozzá. Természetéből adódóan a kis-, illetve középvállalkozások tudják a legjobban kihasználni a blogolásból adódó lehetőségeket.
Természetesen az összecsapott bejegyzéseknek nincs értelme, viszont, ha szánnak rá némi időt, akkor számos funkciót el tud látni egy blog. Ismét a teljesség igénye nélkül pár példa:

• költséghatékony marketing;
• a vásárló, fogyasztó tájékoztatása a termékekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatban felmerült kérdésekre;
• kríziskommunikációs helyzetekre történő gyors reagálás lehetősége;
• a cég “emberi arcának” bemutatása;
• keresőoptimalizálási feladatok támogatása;
• a cég szakértőként való pozicionálása;
• és nem utolsósorban kapcsolatépítési lehetőséget is jelent egy blog fenntartása.

Közösségi média marketing

Talán az elmúlt évek során a közösségi médiát és a benne rejlő lehetőségeket túlságosan is az előtérbe helyzeték, de ettől függetlenül nem tagadhatjuk, hogy számos előnnyel jár az egyes közösségi médiumok használata. Nem csupán arról van szó – egy cég szemszögéből nézve -, hogy az egyirányú kommunikáció helyett párbeszédet lehet, s kell folytatni a vásárlókkal, ügyfelekkel. Azt is tekintetbe kell venni, hogy a közösségi média eszköztárának egyszerű használatából, valamint az emberek közösséghez való tartozásából adódik az is, hogy adott cégekről, termékekről, szolgáltatásokról szerzett tapasztalataikat az emberek, ügyfelek kicserélik, megosztják egymással, akár anélkül is, hogy elsőként az adott céghez fordulnának kérdéseikkel, panaszaikkal. Az online marketingesnek emiatt kell képben lennie ezen a területen is.
A közösségi média marketing a következők kapcsán lehet egy cég hasznára:

• márkázás;
• a cég megismertetése a vásárlókkal, fogyasztókkal;
• hírnévmenedzsment; public relations-szel kapcsolatos célok elérése;
• vásárlói közösségépítés, ügyfélszolgálat;
• kutatás és fejlesztés – egyrészt a vásárlók online beszélgetéseinek figyelemmel követése, másrészt az ügyfelek visszajelzései révén;
• potenciális ügyfelek felkutatása,
• értékesítés elősegítése.

Webanalitika

A honlapnak, illetve minden egyes oldalának – ideális esetben – van valami célja. Valahogy mérnünk kell azt, hogy ezek a célok teljesültek-e. Többek között erre is szolgálnak a különböző webanalitikai szoftverek. A szoftverek által mért, szolgáltatott adatok alapján számos kérdésünkre választ kaphatunk, melyek révén optimalizálhatjuk a honlap oldalait, döntéseket hozhatunk a jövőre nézve, azért, hogy a honlap céljait elérjük. Bár a közösségi média révén az emberek számos dolgot megtudhatnak egymástól az adott cégekkel kapcsolatban, de a cégeknek sem lehet okuk panaszra, mert minél több potenciális vásárló kutat információ után az interneten, annál több adatot szerezhet meg egy-egy cég a honlapot meglátogatókról, illetve adott esetben a közösségi média felületeken “elhangzó” párbeszédekről, valamint az ott történő cselekvésekről. A webanalitika tehát arról szól, hogy figyelemmel kísérjük, mérjük – elsősorban honlapunk – látogatóinak viselkedését, visszajelzéseket gyűjtünk. Mérjük azt is, hogy vajon a honlap által kitűzött célok teljesülnek-e. Ha nem, akkor a begyűjtött adatok alapján döntéseket hoznuk, hogy elérjük az online marketing stratégiánkban megfogalmazott célokat.

Keresőoptimalizálás

Bár itt igyekszem viszonylag röviden, és külön pontokba szedni a különböző területeket, amelyekhez egy online marketingesnek értenie kell bizonyos fokig, arra azért szeretném felhívni a figyelmet, hogy minden mindennel összefügg. A keresőoptimalizálással kapcsolatos feladatok például már a weboldal tervezésekor elkezdődnek ideális esetben.
A keresőoptimalizálás magában foglal:

• technikai,
• online piackutatási,
• linképítési,
• tartalomfejlesztési,
• valamint márkázással kapcsolatos feladatokat is.

Korábban sokan csak a linképítésre fókuszáltak, valamint arra, hogy honlapjuk az első helyen szerepeljen a keresőkben (különösen a Google első oldalán). Manapság nemzetközi szinten a tartalomfejlesztére helyeződött át a hangsúly, s egyre többen felismerik, hogy a linképítés nem pusztán arra szolgál, hogy első helyet érjünk el a keresőkben, hanem arra, hogy valódi látogatókat szerezzünk honlapunknak. (Abszolút első helyet elérni amúgy sem lehetséges már a perszonalizáció miatt, és nem is lehet ez a cél.)

Online hirdetések / keresőmarketing

Bár egy kis-, és középvállalkozás számára az “ingyenes” lehetőségek lehetnek a legcsábítóbbak az online marketing kapcsán, azonban tisztában kell lenni azzal, hogy akár csak egy blog fenntartása, a hozzá kapcsolódó tartalomfejlesztés is sok időt vihet el. Ezeket a feladatokat vagy a vállalkozó próbálja ellátni, vagy valakit felvesz, aki intézi a teendőket. Ennyit az ingyenességről.
A fizetett megoldások közül a keresőmarketing, azon belül is a Google Adwords használata az egyik legismertebb lehetőség, mely révén látogatót irányíthatunk a honlapunkra. Ezen kívül azonban még számos más módon is költekezhetünk. Például:

• display hirdetések (főleg bannerek) különböző hirdetési hálózatokon, illetve közvetlenül adott oldalakon is vásárolhatunk elhelyezést;
• email marketing (egyesek árulnak hirdetési lehetőséget hírleveleikben, illetve eladják a listájukon szereplő email címeket – a feliratkozók előzetes tájékoztatása nem maradhat el ez esetben);
• retargetálás – ha már valaki meglátogatta a honlapunkat, akkor a hirdetési hálózatokon bannereket jeleníthetünk meg számukra, ami ismételt látogatásra, cselekvésre ösztönöz honlapunkkal kapcsolatban, vagy pusztán márkázási célokat szolgál;
• kereső retargetálás – adott kifejezésre keresők számára jelenítjük meg a hirdetéseket, ez még akkor is lehetséges, ha még nem jártak a honlapunkon;
• közösségi médiafelületeken történő hirdetés – például:Facebook Ads, LinkedIn Ads, StumbleUpon Paid Discovery, Promoted Tweets, stb.;
• kulcsszóalapú hirdetés adott oldalakon,
• partnerprogram.

A lista nem teljes, de elég ahhoz, hogy érzékeltessem – bőven vannak lehetőségek.

Email marketing

Részben már említettem az online hirdetéseknél, azonban itt inkább arra hívnám fel a figyelmet, hogy mennyire hasznos az, ha saját listánkra iratkoztassuk fel a látogatókat, hisz utána hírlevelekkel, azokban ismertetőinkkel, ajánlatainkkal lényegében ingyen elérhetjük őket addig, amíg le nem iratkoznak a listáról. Ne tekintsük azonban egyirányúnak ezt a csatornát, tehetünk fel kérdéseket, kérhetünk visszajelzéseket, és válaszolhatunk rájuk egy újabb emailben. Így lényegében az adott email tartalmát az olvasók állítják össze. Mi “csupán” válaszolunk a feltett kérdésekre. Ráadásul a megfelelő email marketing szoftver használatával számos visszajelzéshez is juthatunk a listán lévőkkel, illetve azzal kapcsolatban, hogy miként reagálnak a kiküldött tartalomra, ajánlatainkra.

Online public relations

Az online public relations leginkább arról szól, hogy a cég által létrehozott tartalmakat eljuttatjuk különböző online média felületekre, hogy az adott témára, illetve cégre, annak tevékenységeire felhívjuk a figyelmet, mely révén a cég hitelessége, online láthatósága, valamint termékeinek, szolgáltatásainak eladhatósága növekszik.

Ez e bejegyzés kicsit hosszabbra sikeredett, mint terveztem. Ami nem feltétlenül baj, mert jól érzékelteti, hogy mennyi teendője van egy online marketingesnek. Nagyvállalatok esetében nem ritka itthon sem, hogy a fent felsorolt területekkel többen is foglalkoznak, illetve ügynökségeket vonnak be a munkába. Kis-, és középvállalkozások esetében azonban örülhetünk (különösen Magyarországon), ha legalább egy embert találunk, aki teljes munkaidejében ellátja a fent felsorolt feladatokat.

Frissítve: 2020. novemberében.

Az alábbi online marketinghez kapcsolódó témaköröket fogom érinteni a jövőben.

Témakörök, amelyekről szó lesz

• az online marketing alapjai
• alapfogalmak
• eszközök
• online marketing képzések
• tanfolyamok
• szakirányú továbbképzések
• szakdolgozati témák
• könyvek
• online eszközök különböző célokra
• tippek, lehetőségek
• trendek
• online marketing állások, elhelyezkedés az online marketing területén
• gyakornoki állások
• magyarországi cégek elvárásai
• pozíciók (pl. asszisztens, specialista, menedzser)

Frissítés: 2020. novemberében átírva.

Az első blogbejegyzésben általában arról írnak az emberek, hogy kik is ők, és miért is fogtak bele a blogírásba. Vagy legalábbis jó lenne, ha így lenne. Mindenesetre én úgy gondolom, első bejegyzésként jó, ha valaki ezzel kezdi. Én így teszek.

Szűcs Csaba vagyok. Aki a részletes szakmai önéletrajzomra kíváncsi, az pillantson a LinkedIn profilomra. Aki pedig az önéletrajz mögötti miértekről olvasna, az itt teheti ezt meg.

Már korábban is írtam blogot, de úgy döntöttem, hogy tiszta lappal kezdek 2012-ben, mert azok tematikájuk miatt bekorlátozták, hogy miről írhatok. Pár blogbejegyzés után jó időre felhagytam itt az írással, mert úgy véltem egyre több online marketinggel foglalkozó cég van, és szerencsére sokan elkezdtek publikálni szakmai anyagokat. Így úgy véltem nem lenne értelme erről a témáról írni – ha ennyi jó tartalom van szerteszét -, plusz időközben már nem is dolgoztam online marketing munkatársként. A terület iránti érdeklődésem azonban továbbra is megmaradt. Autodidakta módon, illetve formálisan is képeztem, és képzem is magam az online marketing különböző részterületein. Az évek során több embernek is segítettem online marketinggel kapcsolatos képzések közötti választásban, illetve adott területen való továbbképzésekben – legtöbbször egy-egy beszélgetés erejéig. A beszélgetésekből azt szűrtem le, hogy egy dolog, hogy rengeteg képzés, illetve hasznosítható információ van a neten online marketing témakörben, de épphogy a töménytelen információtöbblet miatt átláthatatlan valakinek, aki még csak most kezdene bele, vagy képezné át magát. Így a magam módján pár blogbejegyzés erejéig szeretnék segíteni azoknak, akiknek némi mankó kell ezen a téren.