Vitor sérülését a hétvégén jelentették be, a törött bal kézfejét szinte azonnal meg is műtötték. Ennek következtében le is fújta részvételét az UFC 147 főmérkőzésén. Wanderlei a twitteren kelt ki magából, egyszerűen amatőrnek nevezte Vitort, mintha ő még sosem sérült volna meg felkészülés közben.

Ahogy lenni szokott, azonnal megindult a matekozás, hogy ki lehet majd a beugró, és ki van olyan formában, hogy nyugodt szívvel ki tud állni a szűk egy hónap múlva sorra kerülő mérkőzésen. Biztosra mentek az UFC-nél, azt a megoldást választották, mint nemrég az UFC 146-nál, megbontottak inkább egy másik párosítást. Ez esetben az UFC 148 felhozatalából Rich Franklin vs. Cung Le összecsapását, és a korábbi világbajnokot betolták Wandy ellen. Cung Le számára még nem jelöltek ki másik ellenfelet.

Így ez a csata így visszavágóvá avanzsált, hiszen Franklin egyszer már pontozással verte Wanderleit 2009-ben az UFC99-en Németországban. A bunyót köztes súlyban, 190 fonton hozzák le, mely a középsúly és félnehéz között lőhető be.

Bec 2010-ben kezdte a kick-boksz edzéseket. Az akkori edzője később a férje is lett egyben, aki már akkor is profi MMA harcosként tevékenykedett. Az állóharc elsajátítása közben a grappling edzések légkörébe is beleszagolt, és innen már csak egy lépés volt a fiatal mennyasszony számára a kiskesztyűs harcok világa.

Extrém külseje extrém elszántsággal is párosul a ringben, abszolút nem ijed meg, ha egy kis adok-kapok alakul ki, és a földön is kiválóan feltalálja magát.  Robbanékonysága és ütőereje a fő erőssége, és mindkettőt nagyszerűen kamatoztatja is. Nem nagyon válogat az ellenfelek közt, 52 és 60 kg-os kategóriákban is indult már.

Eddig 3 profi mérkőzése volt, melyből kettőt sikerrel is hozott, csupán egy alkalommal hagyta el vesztesen a küzdőteret. Jelenleg negyedik mérkőzésére készül, mely június 9.-én lesz Rachel Sheridan ellen, szintén Ausztráliában.

Egyik kedvenc harcosa egyébként - pont a hasonló stílusa miatt – Nick Diaz. A sport mellett az összes szabadidejét két gyermekének nevelésével tölti a nem éppen hétköznapi anyuka, aki szívesebben üti el az idejét az edzőteremben, mint a konyhában. Ha ilyen léptekben fejlődik tovább, akkor megeshet, hogy hamarosan egy komolyabb szervezetnél is számolnak majd a nevével. Tehetsége és elszántsága egyértelműen meg van hozzá.

Nézzétek élőben a K-1 idei első hivatalos gáláját Madridból, mely World Max 2012 Final 16 küzdelmei mellett izgalmas nehézsúlyú küzdelmeket ígér.

>>>K-1 Rising 2012 Madrid stream<<<

K-1 Rising 2012 Fight Card

World Max 2012 Final 16 Fights:

Mike Zambidis vs. Chahid Oulad El Hadj
Andy Souwer vs. Abraham Roqueni
Artur Kyshenko vs. Su Hwan Lee
Xu Yan vs. Yasuhiro Kido
Gago Drago vs. Andy Ristie
Yuji Nashiro vs. Reece McAllister
Harut Grigorian vs. Murthel Groenhart
Chain Superpro Samui vs. Chris Ngimbi

Heavyweight Superfights:

Emad Kadyear vs. Zeben Diaz
Badr Hari vs. Anderson "Braddock" Silva
Mirko Cro Cop vs. Loren Javier Jorge
Daniel Ghita vs. Damian Garcia
Rico Verhoeven vs. Sergei Lascenko

„Sziasztok! Köszönöm a gratulációkat! A bunyó során nagyon jól éreztem magam. Fel voltam készülve rendesen, mind erőnlétileg, mind technikailag, a kondícióm is rendben volt. Az első menet elején észrevettem az ellenfelemen, hogy elég lassú, úgyhogy belementem vele az adok-kapok állóharcba. Ezt követően összekapaszkodtunk, itt azonban éreztem, hogy erős fizikailag, így nem is akartam ezt követően lemenni vele a földre. Folytattam az állóharcot, valahogy most nagyon jól ment fentről a bunyó, éreztem nagyon a dolgot. Próbáltam fordulóütést, fejrúgást, a második menet elején meg is fogtam pár ütéssel és egy fejrúgással, amitől lement. A bíró közbe is lépett, így ért véget a küzdelem. Amúgy a gála nagyon szuper, színvonala volt, rendben ment minden.”

Buki

Idén jó néhány nagyszerű összecsapással kényeztetett már minket az UFC, és ha most decembert írnánk, akkor mondhatnánk, hogy ami ezen a hétvégén következik, az lesz a hab a tortán. Mert bizony nem kis mezőnyt rántott össze Dana White és csapata az UFC 146 felhozatalában. A gála főprogramja a nehézsúlyú ütközetekre épül, egyfajta mini Grand Prix-ként, és természetesen megkoronázva egy világbajnoki címmérkőzéssel.

Már szinte megszokottá kezd válni, hogy minden nagyobb eseményt beárnyékol egy-egy balhé vagy váratlan sérülés, és nem volt ez másként a hétvégi rendezvénnyel kapcsolatban sem. A legtöbb gondot a szervezőknek a főmérkőzés adta, miután Alistair Overeem megbukott a doppingvizsgálaton, és az aktuális nehézsúlyú világbajnok Junior Dos Santos kihívó nélkül maradt. Egy rövid időre….

Azonnal megindultak a találgatások, hogy ki léphetne a holland helyébe, és a legszorgalmasabban Frank Mir lengette a kacsóját, így övé lett a lehetőség, hogy megpróbálja elhódítani a címet a braziltól. Az, hogy ez a kényszerdöntés milyen minőségi váltást hordoz magában, az szombat éjjel fog kiderülni, mindenesetre Mir égre-földre esküszik, hogy igazán felszívta magát a feladathoz.

A main card bemutatása

A tavaly ilyenkor még lábadozó, és a címét épp Dos Santos által elvesztő Cain Velasquez összecsapása a debütáló Antonio „Bigfoot” Silva ellen akár főmérkőzésnek is elmehetett volna egy másik esemény alkalmával. Az ex-világbajnok mexikóit a csalódást keltő novemberi mérkőzés óta először láthatjuk majd küzdeni. A főmérkőzés árnyékában, viszonylag kevesebb felhajtás közepett tudott felkészülni most, ami a teljesítményének még jót is tehet az est folyamán. Silva az eredeti program szerint Roy Nelsonnal küzdött volna, de a sérülése és az Overeem kiválása utáni dominó effektus következményeként Velasquez hullott a brazil ölébe, aki szintén az átigazoló Strikeforce harcosok listáján erősítette.

A mostanában inkább egy jetire hasonlító Roy Nelson járt talán a cserékkel a legjobban. Ellenfele az Dave Herman lesz, akinek eddig 2 ütközete volt az UFC égisze alatt, abból az első hozta tavaly nyáron, idén azonban pont az a Stefan Struve ütötte ki, aki szintén szerepel a hétvégi felhozatalban. Nelson folyamatosan javuló formát mutatott az elmúlt időszakban, annak ellenére, hogy a győzelmeket nem mindig szállítja, szimpatikus hozzáállásával és küzdelmek során mutatott hatalmas kitartásával elnyerte mind az UFC, mind az MMA rajongók bizalmát.

Az utolsó változások egyike volt a korábban Overeem kiválása után a világbajnoki cím esetleges kihívójaként emlegetett Mark Hunt kiesése, aki az eredeti program szerint Stefan Struveval mérte volna össze tudását. Struve sem marad sokáig kétségek közt a hétvégi elfoglaltságával kapcsolatban, a beugró Lavar Johnson lett, aki még csak idén debütált az UFC-ben, de ez már a harmadik összecsapása lesz. A május pedig különösen húzósnak ígérkezik így a számára, hisz három héttel ezelőtt még Pat Barryt verte az első menetben, most azonban nem biztos, hogy olyan könnyű dolga lesz, mint Barry ellen, Struve formája ugyan is a Travis Brownetól elszenvedett brutális KO óta sokat javult, és ha így folytatja a fiatal holland, akkor előbb utóbb a címszerzés lehetősége miatt is kopogtathat Dana White irodájának ajtaján.

A felvezető harcok közt is található említésre méltó párosítás. Két, szebb időket is megjárt harcos ütközete emelhető ki. Az egyik a korábban GSP-t egyedüliként megszorongató Dan Hardy visszatérő ütközete, a másik pedig a balhés Jason Miller összecsapása lesz.  Mindkét fenegyerek kimondatlanul is a pályafutásának jövőjéért küzd szombaton a ketrecben. Hardy sorozatban négyszer vesztett az elmúlt évek során, utoljára 2009-ben nyert Mike Swick ellen. Szívós, kemény harcos, és valószínűleg ennek is köszönhető, hogy még nem repült a szervezettől, de a sok bizalmat muszáj lesz neki a hétvégén egy győzelemmel meghálálni az UFC vezetősége felé, mert komoly veszélybe kerülhet a szerződése egy újabb kudarc után. Ellenfele Duane Ludwig lesz.

Dan Hardy visszatér (első rész)

Dan Hardy visszatér (második rész)

Miller a Bisping ellen nyújtott gyalázatos teljesítményét próbálja feledtetni majd CB Dollaway-en, aki hozzá hasonlóan inkább a földön érzi otthonosan magát.Megéri majd tehát vasárnap kicsit korábban kelni, vagy a buliból előbb hazaérni, mert parádés összecsapások várnak ránk a Las Vegasban megrendezésre kerülő viadalon.

Mayhem Miller bizonyítani akar

UFC 146 main card

Cain Velasquez (9-1) -450 vs. Antonio Silva (16-3) +300

Roy Nelson (16-7) -220 vs. Dave Herman (21-3) +170

Stipe Miocic (8-0) -175 vs.Shane del Rosario (11-0) +145

Stefan Struve (23-5) -140 vs. Lavar Johnson (17-5) +110

Holnap hajnalban jön az UFC 146: JDS vs Mir gála, mely egyedülállónak mondható a maga nemében. Ugyan Dana White mindig ellene volt annak, hogy a Pride Fc gáláihoz hasonló túlzott sztáráradatot felvonultató puskapor durrogtatást lehozzanak egyetlen rendezvény keretén belül, a mostani main card azonban csupán nehézsúlyú arcokból áll, melyet felfoghatunk egy tornának is. Időközben jócskán kicserélődött a card, pontosabban minden nagyfiú új ellenfelet kapott. A dominóhatást Overeem indította el, melyre Hunt sérülése is rátett egy lapáttal.

Szóval megvolt a mérlegelés a programra, mely során a main card rekordot döntött összsúly tekintetében, ugyanis 1130 kilót nyomtak a nehézsúlyú bombázók együtt. A legnehezebb Bigfoot volt, a legkönnyebb pedig Herman. Szembetűnő volt Big Country formálódó hasi látképe is, apropó, Roy szinte mindenkit kiosztott a napokban: Overeem TRT problémáit, Lesnar címszerzését felépítettnek nevezte, továbbá kilátásba helyezte, hogy a jövőben minden ellenfelét teszteltetni akarja akár saját zsebből.

A main card mellett a felvezető bunyók is jócskán tartogatnak izgalmakat. Elég csak Dan Hardy visszatérést említeni, aki alatt cérnavékony a remegő léc, Lorenzo Fertita-nak ajánlja az angol a holnapi bunyót, köszöni, hogy még UFC-bunyós. Aztán jön a forduló magasrúgás-gyilkos Barboza, a TUF győztes  Brandao, vagy a korábban szebb reményekkel az UFC-hez érkező Mayhem Miller is.

A bősi MMA-harcos újabb nagy lehetőség előtt áll, május 24-én Bahrainben a Cage Warriors Fight Night 6 elnevezésű rendezvényen lép ketrecbe, mégpedig a gála főprogramjában. Ellenfele egy svéd harcos lesz, Diego Gonzalez személyében.

A 27 éves, nevében nem éppen svéd származását tükröző harcos korábban szerepelt már BAMMA és M-1 Challenge gálákon is. 15 győzelme mellett 6 vereséget számlál. Dan Hardy ellen kétszer is küzdött, elsőre egy döntetlen hoztak ki a bírák a mérkőzésből, a visszavágót már azonban elbukta az angol fenegyerekkel szemben 2006-ben a Cage Warriors 3 gálán megrendezett összecsapáson.

Iván mutatói impozánsabbak, 19 győzelme mellett csupán csak 3 elszenvedett veresége van. Legutóbbi mérkőzését győzelemmel zárt áprilisban a Heroes Gate 7 felhozatalában Ioan Maftei ellen. Korábban pedig a WKF-világszervezet világbajnoki övét is elhódította. A szívós svéd ellenében tehát ismét egy újabb komoly küzdelem vár Ivánra.

A csütörtökön zajló esemény főmérkőzését egy váltósúlyú címmérkőzés adja, amit a jelenlegi címvédő Gael Grimaud vív majd Jesse Taylorral. Taylorral korábban szerepelt már UFC, Dream és Strikeforce égisze alatt is.

A gála teljes programja:

Main Card

Gael Grimaud v Jesse Taylor – Váltósúlyú címmérkőzés

Matteus Lahdesmaki v Jim Alers

Diego Gonzalez v Ivan Buchinger

Jay Mortimore v Eddy Bengtsson

John Phillips v Tomas Penz

Ma hajnalban befejeződött a Strikeforce nehézsúlyú torna, mely tavaly februárban indult nyolc kiemelkedő képességű harcossal (na jó, megelőlegeztük ezt a bizalmat akkor mindenkinek). A forgatókönyv alaposan felborult a közel másfél év alatt. Olyannyira, hogy a döntőben az a Daniel Cormier landolt, aki még csak a tartalékok között sem volt nevezve akkoriban. Ez persze nem kvalitásait jellemzi, Del Rosario autóbalesete és egy mestermunka Monson ellen felrakta őt a térképre, hogy az újabban War Master néven futó MMA-veterán Josh Barnett várja őt a fináléban. Az a Barnett, aki megjárt már szinte mindent, Pancrase és UFC bajnok is volt, noha az UFC övet hamar elveszítette dopping-turpissága miatt. Utoljára a nyíltsúlyú Pride Fc övhöz került a legközelebb, de Mirko a döntőben szemet szúrt neki és lemaradt a diadalról.

Szóval a jóllakott óvodás benyomását keltő Cormier, vagy a manapság divatos elnevezéssel élve: Fekete Fedor hozta a sokak által előzetesen kissé bátor jóslatot: igencsak telt felépítését meghazudtolva villámgyors volt lábon, kombinációi ugyancsak gyorsan pörögtek, emellett nem elhanyagolhatóan pontosak és erősek is voltak. Olyannyira, hogy az első menetben Barnett a Savate órák eredményeit akarta bemutatni, de az AKA háttérből építkező Daniel ezeket köszönte szépen és partiban volt. Voltak szép találatok mindkét oldalon, de Josh érezhetően lassabb volt ellenfelénél.

A második menet közepéig kellett várni, hogy végre földre kerüljenek az alapvetően itt érvényesülő srácok. Ahogy eddig Barnett Rogers és Sergei ellen tette, olyan könnyedén vitte le ezúttal őt Cormier. Full guard szinte hazai terep volt Danielnek, szűk könyököseivel pedig filézni kezdte Barnett arcát.

Az elkövetkező mentek forgatókönyve nem változott számottevően, a folyamatosan lassuló Barnett állva próbálkozott a menetek elején, majd erőtlen földrevitel kísérleteit Cormier húzta be fordítva, legyen szó sima single legről, vagy látványos slamről.

A mérkőzés kimenetelének eldöntése a pontozókra maradt, de nem volt kérdéses, hogy kit hirdetnek ki a torna győzteséül. Daniel Cormier magabiztosan, kihúzva Barnett catch-wrestling fogát mindvégig domináns szerepkörben bunyózott, ezzel pedig mindössze 10 profi bunyóval a háta mögött bajnok lett. A folytatás egyelőre kérdéses, miden bizonnyal legközelebb az UFC nehézsúlyú bajnokával találkozhat. Ez szerintem Junior Dos Santos lesz, Barnett pedig pár tiszteletkört lefutva még, szintén Dana játszóterére kap meghívót, hogy Frank Mir ellen guruljon egy sort.

Szombat hajnalban New York utcáin száguldozott egy 190 ezer dolláros Bentley Continental GT-vel, amit a Rampage elleni győzelem után vásárolt, és eddig nem közölt körülmények közt össze is törte azt rendesen. A helyszínre érkező rendőrök őrizetbe vették a bajnokot, aki sérülések nélkül úszta meg a balesetet, majd a helyileg illetékes kapitányságra szállították, ahonnan órákkal később édesanyjával távozott. Az ügynek vélhetően lesznek még jogi következményei, de minden bizonnyal némi pénzbüntetéssel és „ejnye-bejnyével” megússza majd a történetet.

Szerencsére Jones harcolni jobban tud, mint vezetni, legközelebb pedig épp Dan Henderson ellen láthatjuk majd, a tervek szerint szeptemberben.

Fedor kétségtelenül az MMA úttörői közé tartozik, a Pride Fc felemelkedésében aktívan részt vett legyőzhetetlen nehézsúlyú bajnokként, mindez alatt pedig a sportág ikonjává vált, példakép és élő legenda, aki a rajongók és sporttársai tiszteletét egyaránt évezi.

A japán MMA-uralmat követően a Pride FC halálát követően az amerikai kaland nem teljesedhetett ki  maradéktalanul az UFC árnyékában szervezett Affliction és Strikeforce gálákon. A ZUFFA terjeszkedését követően az M-1 Global égisze alatt Fedor visszaszorult Oroszországba, ahol júniusban befejezi páratlan pályafutását.  Idézzünk vissza pár gondolatot Fedorral kapcsolatban Az Utolsó Császár sorozat révén:

Az Utolsó Császár 1. rész – Fedor és a modern MMA

Az Utolsó Császár 2. rész – Fedor és az UFC

Az Utolsó Császár 3. rész – A célpont neve Fedor

Az Utolsó Császár 4. rész - Az álomnak vége, a Császár hazatér