Hangzott el a kérdés a minap, s jót beszélgettünk volna a témával kapcsolatosan, ha lett volna rá akkor éppen erre időnk. De nem volt. A felvetés, vagyis egy ámuldozó sóhajtás keretében elejtett röpke kérdés egy könyv címe alapján közeledett felém: Nők, akik szeretik a szexet (Gina Ogden) Úgy döntöttem, ezt a témát nem hagyom parlagon… Nem hagyhatjuk parlagon…

Augusztus 12-én este 18.00-21.00 óráig találkozhatunk. Én ismét hozok történeteket, tudásanyagot, mindent, ami ahhoz kell, hogy saját történeteid elinduljanak, szíved megnyíljon és mesélhess őszintén, avagy hallgathasd azokat, akik ezt megengedik maguknak! (nem kell megijedni, képes vagyok szükség esetén egy egész estét megtölteni, és akkor mindenki hallgathat kedvére:)

Részvételi díj a 13 holdhónap után szabadon: 1 300 Ft

A következő tematikákat biztosan fogjuk érinteni:

Bevállalós vagy, avagy inkább szégyenlős? Mi mindenen múlik, hogy egy nő  a bővérűségi skálán mit enged meg magának?

Szexualitás és libidó, hormonok és álmok óvodáskortól a kiteljesedett női létig. Miért, mitől, hogyan, (a biológiától a pszichológiáig)…

Anyáink csomagja, avagy lehet-e örökölni a szexualitáshoz való hozzáállást?

Hány gyökérről fakadhat  a prüdéria?

Mik okozhatják a szexuális működés zavarait,  például az orgazmuskészség hiányát, vagy a vaginizmust?

Mitől függ, hogy nekünk “mi fér bele”? (tánc az orálistól az análisig a bdsm-en át…)

Lényeg a méret? Miért merülhet fel ez a kérdés a téma boncolgatásakor?

Hogyan segíthet a ciklustudatosság a szexuális élet kiteljesítésében?

“Ki mondta, hogy frigid vagy?”, avagy körkép az ellenkező neműek meggondolatlan megjegyzésinek hatásfokáról…

Tapasztaltsági, mennyiségi és minőségi mérők, vagyis a szexuális minőségbiztosítás mérföldkövei?

Mennyire fontos az első beavatás és a partnerek tapasztaltsági, minőségi és mennyiségi mérői?

Kinek akarunk tulajdonképpen szexuálisan megfelelni? Vagy ez a kérdés nem  is fontos?

Életszakaszok, amikor nem kívánjuk… Tényleg vannak ilyenek? Mikor és főleg miért?

Régi terhek és sérülések árnyékában…

Nem szeretem a testemet…Vajon miért?

Nem vagyok elég jó nő… Kihez képest?

Szexuális tabuk döngetése… Ilyenek is vannak?

Az öngyógyítás és a szexuális kiteljesedés lehetőségei… Mert ilyenek is vannak

Várlak szeretettel: Kobza Zsuzsanna Meső 70/578 g3859  meso@elet-kor.hu  kobzazsuzsa@gmail.com

Szülés!

szombat, 2010 július 31. 14-18h

avagy

amit az orvosod nem mond el és a könyvek nem írnak le

avagy

amire (amúgy) csak utólag jönnél rá

4 órás interaktív előadás a valóságról

Morvay Réka dúla, szülésfelkészítő oktató vezetésével

Szülés előtt

• Mennyibe kerül ma Magyarországon egy szülés? Mi a legolcsóbb és a legextrább szolgáltatás? Mi a különbség köztük?
• Hogyan válassz kórházat vagy orvost?
• Hova mehetsz szülni? Mi a különbség a kórházak között?
• Mit érdemes nézni a kórházon?
• Mit érdemes kérdezni az orvostól?
• Mi a magyar terhesgondozási protokoll? (Vajon megkapod-e? Vajon kell-e?)
• Védőnő, szülészorvos, háziorvos, szülésznő, dúla, gyerekorvos, szoptatási tanácsadó – kinek mi a dolga?

Szülés alatt

• Mikor születik a baba?
• Hogyan indul be a szülés?
• Honnan tudod, hogy mikor kell beindulni a kórházba?
• Mikor kell beindítani egy szülést? Mik az esélyeid, hogy beindítják a szülésedet és ennek mik a lehetséges következményei?
• Meddig tart egy átlagos szülés?
• Mitől függ, hogy mennyire fáj?
• Milyen természetes és gyógyszeres fájdalomcsillapító technikák léteznek?
• Milyen vizsgálatokra és szabályokra számíthatsz a választott kórházadban? Melyik kórházban mi a módi? Melyik a jobb?
• Mennyi az esélyed arra, hogy gátmetszést végezzenek rajtad? Mi az Egészségügyi Világszervezet (WHO) irányelve? Hogyan lehet elkerülni a gátmetszést?
• Mennyi az esélyed arra, hogy császármetszéssel végződjön  a szülésed? Mi az Egészségügyi Világszervezet (WHO) irányelve? Hogyan lehet elkerülni a császármetszést?
• VBAC – császár utáni hüvelyi szülés. Lehetséges? Mitől függ?

Szülés után

• Mi történik a babával és veled a szülés után közvetlenül.
• Megkapod a babát? Mikor?
• Segítenek szoptatni a választott kórházadban?
• Szülés utáni regenerálódás – mi reális és mi nem.

Jelentkezni lehet a rekamorvay@gmail.com email címen, vagy a 20/455-5836 telefonszámon.

Max 20 fő.

5000 Ft / fő, 8500 Ft / szülőpár

És most egy kis humor (?)

Dúlaügyelet

csütörtökönként 4 és 6 óra között

ez a program ingyenes!

Kedves dúlák és kismamák! Találkozási felületet szeretnénk biztosítani, ahol kötetlen környezetben, teázgatás, beszélgetés mellett megismerkedhettek egymással! Nagytesókat is szívesen látunk, hiszen érdekes és biztonságos környezetben biztos jól eljátszanak majd!

Gyertek, gyertek, és szórjátok a hírt!

Várunk mindenkit szeretettel.

A helyszín: Új Életkör, 1125 Szilágy Erzsébet fasor 61. I. em. 3. Világgyerek kapucsengő.

Bejelentkezés nem szükséges! Bármikor jöhetsz.

Gazdasszony: Meső

3 nagy, mély levegőt veszek, kifújom, hosszan.

Nyugodt vagyok, pihenek, csak magamra figyelek.

Befelé figyelek, befelé hallgatózom. Önmagam vagyok, önmagamban.

Testemet ellazítom, nyugodt vagyok, légzésem egyenletes, nyugodt.

Ellazulva fekszem, szemeim lehunyva, befelé figyelek.

Várandós vagyok, kisgyermeket várok. A testemben érzem őt, magamban érzem őt, magam körül is érzem a lelkét.

Itt növekszik bennem, fejlődik egészségesen, napról – napra, percről – percre teljesebbé válik kívül és belül is. Kapcsolódunk egymáshoz, az édesanyja vagyok, ő az én kicsi gyermekem.

Készülődik a világra jönni..

Fejlődő testének otthont ad az én testem, táplálom őt véremmel, sejtjeimmel. Megadok neki mindent, hogy tökéletesen fejlődhessen, kiteljesedhessen általam, s ez által a folyamat által magamat is építem, magamat is táplálom. Anyaként erősnek érzem magam és időtlenül hatalmasnak, mindent tudónak.

Nyugodt vagyok, pihenek, csak magamra és gyermekemre figyelek.

Befelé figyelek, befelé hallgatózom, önmagam vagyok, önmagamban.

Érzékelem a gyermekemet, ahogyan egészségesen fejlődik bennem, védő, meleg otthona vagyok neki most és mindörökké, míg él.

Édesanyja vagyok az én születni készülődő kicsi gyermekemnek. Egy erős, egészséges gyermek édesanyja vagyok.

Mindent megadok Neked, gyermekem, ami tőlem telik, legjobb tudásom szerint, hogy egészségesen fejlődj bennem és legyen erőd természetesen, a hüvelyemen keresztül a világra jönni, közénk, szerető családod körébe.

Nagyon várunk mindannyian, hogy amikor itt az idő – s te ezt tudni fogod, hogy mikor jön el az alkalmas pillanat a megszületésedre-, akkor mi itt szeretettel várunk, hogy megszüless.

Várlak téged én, az édesanyád, vár téged az édesapád és a szerető testvéreid.

Mindenben segítelek téged, ami szükséges az egészséges fejlődésedhez, amíg a testemen belül vagy, s az után, hogy megszülettél, is, mindennel ellátlak, amire csak szükséged van és lesz.

Én erős és egészséges várandós nő vagyok, a Te édesanyád. Mindent megadok neked, hogy növekedhess bennem, s kérlek, működj velem együtt abban, hogy ez mindkettőnk megelégedésére folyhasson.

Kérlek téged, hogy a születésed időpontját tudasd velem, álomban, vagy tudatosan, add hírül, amikor készen állsz, megszületni erre a világra.

Együttműködünk, hogy a születésed folyamata teljesen rendben és természetesen történjen.

A természet erőivel együttműködve, egymásra hangolódva, a szülés erőit magamba engedve, ketten együtt fogjuk végigcsinálni a születés folyamatát.

Segíts engem abban, hogy ezt a számomra legjobb módon, természetesen és a folyamat ritmusának rendje szerint tudjam végigcsinálni. Én, segítelek Téged abban, hogy szépen, természetesen és egészségesen láss napvilágot.

Ketten együtt, együttműködve a természet erőivel, könnyen, jó iramban és szépen oldjuk meg a születésedet, amikor eljön az ideje.

Ahogyan legjobb neked, és ahogyan legjobb nekem.

Hüvelyemen keresztül szeretném, hogy érkezzél, neked is így lesz a legjobb.

Segítelek téged mindvégig. Veled leszek és veled maradok.

Érezni fogod a szeretetemet a születésed alatt, és biztonságban leszel velem azután is.

Nyugodt vagyok, pihenek, csak magamra és a bennem fejlődő gyermekemre figyelek. Befelé figyelek, befelé hallgatózom. Önmagam vagyok, önmagamban…

Szeretlek téged, gyermekem, mindent megteszek, hogy jól érezd magadat, hogy biztonságban és szépen szüless meg, ha eljön az ideje, a hüvelyemen keresztül bújj ki erre a világra, arra kérlek.

Így lesz mindkettőnknek a legjobb.

A hüvelyem annyira ki tud tágulni a születésed során, hogy biztonságosan ki tudsz férni rajta, hogy aztán üdvözölhessük egymást boldogan!

Már készülök a fogadásodra, de maradj addig a méhemben-biztonságban fejlődve, amíg jónak érzed. Ha eljön az idő a születésedre, kérlek, jelezd majd nekem azt, kicsivel előtte.

Szeretlek. Én vagyok a te édesanyád. Te vagy az én gyermekem.

Szép születésed lesz, amire mindketten szívesen emlékszünk majd vissza.

Nyugodt vagyok, pihenek, csak magamra figyelek. Befelé figyelek, befelé hallgatózom, önmagam vagyok önmagamban.

Bízz bennem. Bízom benned és a szülés erejében, ami minden valaha élt nő öröksége a földön.

Büszke vagyok erőmre, állhatatosságomra és bátorságomra, amellyel ezt az erőt fogadom, ha majd itt lesz az ideje. Anyáim, nagyanyáim ereje látogat majd el hozzám, hogy segítsen.

Emlékezem a tudásra, amit örököltem. Őrzője vagyok a szülés tudásának. Kinyílok majd, mint a rózsa, hogy utat engedjek a gyermekemnek, hogy utat engedjek Neked!

Szeretlek. Bízz bennem, bízom benned. Bízom az örökségemben, az asszonyok erejében, tudásában, amely időtlen és hatalmas.

Anya vagyok, tudó és bölcs.

Amikor itt az idő, ösztönösen cselekszem majd, tudásom, örökségem teljes tudatában.

Elengedlek szépen, gyermekem, hogy e világra szüless.

Általam, rajtam keresztül vezet az utad e világba!

Tudtad, hogy

* a nők 60-80%-a  sikeresen szül hüvelyi úton császár után?

* ma Magyarországon átlagosan 30% a császármetszések aránya?

* az Egészségügyi Világszervezet szerint ennek 5-15% között kéne mozognia?

* minden kórháznak és minden orvosnak más a császáraránya?

* egyes kórházakban a császárarány meghaladja a 40%-ot?

* több császár után is lehet hüvelyi úton szülni?

* faros babát is lehet hüvelyi úton szülni?

* ikreket is lehet hüvelyi úton szülni?

* hogy annak az esélye, hogy császármetszésed lesz-e, leginkább a választott környezet császárarányától függ?

4 órás interaktív előadás a császár utáni hüvelyi szülés (VBAC) realitásairól. Ki szülhet császár után hüvelyi úton? Milyen kockázatai vannak a császár utáni hüvelyi szülésnek? Milyen kockázatai vannak a megismételt császármetszésnek? Mit tehetsz te azért, hogy a következő szülésed ne császármetszés legyen? Miben tud segíteni az orvos? Mitől függ, hogy sikerül-e? Hogyan tudod növelni az esélyeidet?

Az előadás mellett VBAC támogató kört indítunk havi rendszerességgel.

2010 augusztus 14. szombat 14-18 h

Az előadást tartja Morvay Réka pszichológus, dúla, szülésfelkészítő oktató

Részvételi díj: 5000 Ft / fő vagy 8000 Ft / pár

Jelentkezni lehet a rekamorvay@gmail.com email címen vagy a 20/455-5836 telefonszámon

A 10. ember, aki emailt küld az ujeletkor@gmail.com címre egy 100 szavas rövid szöveggel arról, hogy mit jelent számára a családállítás, milyen élményei voltak vele, illetve miért szeretné kipróbálni, ingyenes belépést nyerhet Jung Kinga augusztus 1.-i családállítására!

Tehát 100 szót kérünk a családállításról az ujeletkor@gmail.com címre még július havában, és a 10. kedves levélíró megnyeri az egész napos családállításon való részvétel jogát!

A beküldött rövid irományokból pedig posztot állítunk össze, hogy mások is olvashassák, kinek mit jelent a családállítás!

Augusztus 14-én kirándulás, avagy zarándokút a Börzsönybe Oguz és Meső vezetésével.

Találkozás a Nyugatiban 9 órakor.

Részvétel természetesen ingyenes.

Bejelentkezés ajánlott, hogy a program részleteit, esetleges módosításait mail-ben, avagy telefonon is meg tudjuk osztani.

Pontos útvonalterv hamarosan…

Érdeklődni, bejelentkezni:

Majercsik János Oguz: 70/5641827 oguz@oguz.hu

Kobza Zsuzsanna Meső:  70/5783859 meso@elet-kor.hu

Addig is fontos tudnivalók  az Országos Erdészeti Egyesület 140. vándorgyűlése alkalmából készített honlapról:

A Börzsöny

Földrajzi helyzete

Földtani felépítése, földtörténeti múltja

Az Északi-középhegység nyugati bástyáját jelentő Börzsöny, hazánk harmadik legmagasabbra emelkedő, de viszonylag kis alapterületű hegysége. A meredek gerincek, bércek, hegyoldalak, kis kiterjedésű hegyközi medencék, illetve különálló kúpok jellemezte vadregényes táj, egy bonyolult fejlődésű ősvulkán együttesének maradványa. A Budapesttől alig karnyújtásnyira régóta inaktív, de egykor heves kitöréseket produkáló vulkán alussza évmilliós álmát. A nagy részt természetközeli zárt erdőállományokkal borított hegyoldalak ma legmagasabbra a Csóványos 938 méteres csúcsában emelkednek. Ez a magasság azonban nem is sejteti az év tízmilliókkal ezelőtt majd jó 500 méterrel magasabb központi tűzhányóépítmény eredeti méreteit. A több ciklusú és változatos vulkáni tevékenység már 14 millió éve befejeződött, s az azóta kitartóan dolgozó külső erők (szél-, víz- és fagyerózió) mára felszabdalt domborzatú vulkáni romhegységgé pusztították le e tájat.

„Vulkánkalendárium”

A hegység első kitöréstermékei az ú.n. Diósjenő-Ógyalla szerkezeti vonallal kettéosztott aljzat fölött évtízmilliók során létrejött üledékgyűjtő medencében rakódtak le. A mélységi aljzat északi részét a felvidéki Vepor-hegységhez tartozó idős, metamorf képződmények, déli részét pedig, a Dunántúli-középhegységgel rokon karbonátos kőzetek építik fel. Az erre települt üldékes kőzetek a későbbi vulkáni kitöréstermékek feküjének tekinthetőek. Az egykor itt hullámzott sekélyvízű oligocén-miocén tengerek ősmaradványainak egyik legszebb tárháza az Ipolyhoz kifutó Honti-szakadék, melyben az areális leöblítés (pl. csapadékvíz) által kipreparált keményebb agyagkőpadok több centiméter nagyságú kagyló- és csigavázak tömegét tárják elénk. A tűzhányó tevékenység – az alpi hegységképződés részeként – a kárpát-pannon térséget kialakító lemeztöredékek mozgásának volt a következménye. A mozgás a miocén eleje táján fejeződött be. A Börzsöny térsége már a mai helyén lehetett, amikor az igen aktív és majd két, két és félmillió évig tartó vulkanizmus (kb. 16 millió évvel ezelőtt) megkezdődött. Az elsődleges képződmények alapján rekonstruálható, hogy a vulkáni működést heves, robbanásos kitörések jellemezték, melynek során a gyorsan kiürülő magmakamra beszakadt és nagy kiterjedésű, körkörös peremű mélyedés, kaldera keletkezett. Az utólagos tektonikai, szerkezeti mozgások azonban megnehezítik a kutatók számára ezek pontos számának és helyének behatárolását. A Déli- és a Nyugati-Börzsönyben a táj meghatározó felszínformái a kisebb, 400-600 méter magas vulkáni kúpok. Ezek legnagyobbrészt lávakőzetekből állnak,s az alapos kőzettani vizsgálatok egyértelműen kimutatták, hogy elsősorban kiömlési kőzetek építik fel e tájformákat. Ezek olyan változatos összetételű, eredetileg sűrűn folyó lávák voltak, amelyek meredeken feltornyosulva lávadómokat vagy dagadókúpokat hoztak létre. A lávadómok java része (pl.: Koppány- és Galla csoport, Csák-hegy) a föltételezett nagy kalderaperem környékén jöttek létre. Ezért e formák még ott is, ahol a kaldera valószínűleg a mélybe zökkent, az ősvulkán hajdani peremét jelezhetik. A lávadómok keletkezésének vége felé hidrotermális tevékenység ment végbe, mely folyamathoz nemes- és színesfém-ércesedés kapcsolódott. Az egykor jelentős mennyiségű aranyat és ezüstöt – amelyekből nyomnyi mennyiség mindmáig megmaradt -, valamint az ólomércet főképp a XIV. században bányászták. 1795-ben pedig Kitaibel Pál egy Nagybörzsöny környékéről származó ércmintából írta le a tellúr nevű elemet. A vulkáni működés méltó záróakkordja a Magas-Börzsöny felépülése volt. Habár már Cholnoky Jenő is „egyetlen nagy vulkán romjáról” tett említést, az ötvenes években a legtöbben tagadták az elsődleges vulkáni formák létét. Csak a hatvanas évek végén Erdélyi János, Pantó Gábor, majd Pantó György elevenítették fel ezt a tézist. Ők a központi mélyedést “robbanásos” vagy “beszakadásos” kalderaként írták le. Később Balla Zoltán a központi udvart, mint egy “eróziós kráter” maradványát aposztrofálta és magát az eredeti vulkánt is rétegvulkánként rekonstruálta. Az újabb terepi paleovulkanológiai kutatások azonban már lávadóm-működésről tesznek tanubizonyságot. E kutatások alapján mintegy 1400 méter magas, több kitörési centrumú dómegyüttes alkotta vulkán körvonalazódik. A több kráterből kialakult dómegyüttes központi udvara már a kitörés közepette tágulhatott, „kalderásodhatott”. Ebben fő szerep juthatott egy hatalmas lejtőösszeomlásnak, amely a kaldera nyugati részét (a mai Nagy-Pogány-hegy környékét) lealacsonyította.(Karátson Dávid et al. kutatásai nyomán)

A hegyvidék kistájai

A Börzsönyt az eltérő értelmezésű tájföldrajzi megközelítések három vagy négy kistájra osztják fel, attól függően, hogy önállóan kezelik-e a vulkáni kúpokkal jellemzett Nyugati- vagy más néven Délnyugati-Börzsönyt. A hegyvidék központi része a Magas-Börzsöny, melyet északon a Kemence-patak, nyugaton az Ipoly folyó völgye, délen a Hosszú-völgy-Kóspallagi-medence-Szokolyai-medence vonal, keleten a Nógrádi-medence határol. A legmarkánsabb geomorfológiai eleme, a 12 km hosszúságú, ÉNy-DK, majd ÉK-DNy-i irányú főgerinc, mely a Godó-vártól(574 m), a Csóványoson(938 m), Nagy-Hideg-hegyen(864 m) át, a Nagy-Inóc(826 m)-Kis-Inóc (683 m) dél felé lealacsonyodó impozáns tömbjéig tart. A Magas-Börzsöny vulkáni kalderáját átréselő Csarna-patak szűk völgyét nyugatról szinte bástyaként kíséri, a Kemence és Nagybörzsöny között húzodó, É-D-i irányú, 8 km hosszú Nyugati-gerinc. Legmagasabb kiemelkedései a Holló-kő(685 m), a Vár-bükk(743 m), Lófarú(726 m), és a Magyar-hegy(714 m). E két gerincvonulat zárja közre hazánk egyetlen vulkáni eredetű középhegységi katlanát, melynek meghatározó tájképi eleme a főgerincből, a Fekete-völgy felé radiálisan összetartó patakok vize által felszabdalt bércek és völgyek sokasága. A Kemence-patak Ny-K-i irányú völgye választja el a Központi-Börzsönytől, az attól északra elterülő Északi-Börzsönyt. E táj jellegzetes felszínalaktani formája a Kemence-patak és a Nagy-völgyi-patak között húzódó Hegyhát vonulata, melynek jelentősebb kiemelkedései a Lopona-fő(545 m), a Bugyihó(634 m), Oszlopófő(600 m) és a Csurgó-fejezet(617 m). A Nagy-völgytől északra, az Ipoly felé fokozatosan lealacsonyodó, erősen felszabdalt domborzatú, kisebb tszf. magasságú hegyvonulatok jellemzik a tájat, melyek a Börzsöny legkevésbé bolygatott területei közé tartoznak. A Magas-Börzsönytől a Szokolyai-, Kóspallagi-, Márainosztrai-medencék választják el a Déli-Börzsönyt, melyet nyugaton a Bőszobi- és Medresz-patak völgye, keleten a Katalin-völgy míg délen a Duna határol. Az alapvetően kis átlag magasságú terület legimpozánsabb hegycsúcsai, a Szent-Mihály-hegy(484 m)-Hegyes-tető(482 m) Dunakanyar felé meredeken mélybe zökkenő hegycsoportja. A Bőszobi- és Medresz-patakok völgyétől nyugatra elterülő, északon a Hosszú-völgy, nyugaton az Ipoly folyó völgye és délen a Duna által határolt Nyugati- vagy Délnyugati-Börzsöny, a páratlan és eltérő jellegű tájképi értéket jelentő, önállóan kiemelkedő vulkáni kúpok nyomán, megérdemelné a külön kistájbesorolást.A jelenleg érvényes tájföldrajzi nomenklatúra azonban a Dél-Börzsönyhöz sorolja. E terület legszebb hegycsúcsai a kettős kúpú Nagy-Galla(479 m), a Nagy-Koppány(549 m), illetve a Nagy-Sas-hegy (609 m)-Sós-hegy(584 m)-Kopasz-hegy(539 m) vonulat.

Éghajlat

A hegység makroklimatikus viszonyai alapvetően megegyeznek az Északi-középhegység magasra kiemelt tagozatainak (Mátra, Bükk, Zempléni-hegység) általános éghajlati alapvonásaival. A Kárpátok közelsége, a relatív északi földrajzi helyzet, a tengerszint feletti magasság növekedésével csökkenő hőmérséklet, a fagyzugos szűk völgyek, az uralkodó széliránynak kitett meredek gerincek stb., itt is a középhegységeinkre jellemző, hazánk átlagos éghajlatánál hűvösebb, csapadékosabb hegyvidéki klímát eredményezik. A Börzsöny sajátos domborzati viszonyaiból és elhelyezkedéséből eredően mindemellett csak e területre vonatkoztatható, jellegzetes mezoklimatikus paraméterekkel is rendelkezik. A hegyvidék zártságából, a fotoszintetizáló, nagy kiterjedésű erdőtakaró mezoklímára gyakorolt hőelvonó-hűtő hatásából, a domborzati viszonyokból, a tszf. magasságból eredően, a terület éves átlaghőmérséklete 8-9 C°, de a Csóványos térségében ez csak 6-6.5 C°. A hegység a környező jelentősen alacsonyabb átlagmagasságú térszínekből szigetszerűen, hirtelen emelkedik ki. Nyugati-gerince és a 12 km-es főgerinc vonulat, az ÉNy-i uralkodó szélirányra nagyjából merőlegesen helyezkedik el, így a nyugati irányítású, labilis, páratelt atlanti légtömegek útjában emelkedik. Az orografikus (domborzati) okokból magasba kényszerített nagy nedvességtartalmú légtömegek nyomán a hegység csapadékviszonyai a hazai átlagtól (kb. 600 mm) – pozitív irányban – jelentősen eltérnek. A nyugati peremterületek éves átlaga 6-700 mm körül mozog, de központi területein átlagosan 8-900 mm csapadék hullik. Egyes mediterrán ciklonokban gazdagabb években ez az érték az 1000 mm-t is megközelítheti a Csóványos-Nagy-Hideg-hegy térségében. A lehulló éves csapadékmennyiség területi megoszlása nem egyenletes. Pl. a Magas-Börzsöny kiugró értékeivel szemben, a Nógrádi-medence felé néző keleti, hegylábi tájak évi átlaga 550-600 mm körül mozog. Megfelelő időjárási helyzetben, a nyári konvektív (feláramló) csapadék (záporok-zivatarok) kialakulásában, számuk gyakoriságában fontos szerepet játszik a hegységet borító zárt erdőtakaró folyamatos vízgőz párologtatása. Ezért gyakori jelenség a Börzsönyben, hogy a ragyogó tisztán induló reggel után, a déli órákra már égbetörő gomolyfelhők képződnek a főgerinc felett. Az éves csapadékmennyiség jelentős hányada a téli időszakban szilárd formában hullik le. Az erdők vízháztartásában rendkívül fontos szerepe van a téli hótakarónak. A korábbi téli időszakok egyenletesnek mondható időjárási paraméterei (hóvastagság, havas napok száma, fagyos napok száma, téli napok száma stb.) ma már jelentősen átalakulóban vannak.Elsősorban a kiegyensúlyozatlanság, a dinamikus, gyors időjárás változások következtében, az egyes évek téli körülményei jelentősen eltérhetnek egymástól. Gyakoriak lettek a 500-550 m tszf. magasságban gyorsan lehulló és megmaradó nagy mennyiségű havak, a vegyes halmazállapotú csapadékok (havaseső, vizes hó, ónos eső, jeges eső, graupel), a gyorsan betörő hóolvadások, vagy a tartósan enyhe időszakokat követő hidegbetörések. Ezek mind jelentős klimatikus terhelést rónak az erdőállományra (pl. jég- és hótörések, széltörések, talajcsuszamlások stb.).

Vízrajz

A hegyvidékre hulló viszonylag bőségesnek tekinthető csapadékmennyiségnek köszönhetően, a Börzsöny általános vízviszonyai alapvetően kielégítőnek mondhatóak. A terület vízrajzi (hidrogeográfiai) centruma a legmagasabbra kiemelkedő Csóványos tömbje, ahová a legjelentősebb vízhozamú és hossszúságú patakok és völgyeik (pl. Kemence-patak, Fekete-patak, Szén-patak) hátravágódnak. A hegység felszíni vízfolyásai a vulkanikus földtani adottságok és az ezzel járó tagolt felszín nyomán, általában rövidek és kis vízhozamúak. Ráadásul az országos szinten is jelentős arányú erdőborítottság miatt az éves csapadékösszeg , majd 60 %-át elpárologtatja az erdő. A vízfolyások nagy része nem a szép számmal előforduló, de nagy részt rendkívül ingadozó és csekély vízhozamú résvízforrásokból, hanem a hóolvadásból, a tartósabb időintervallumú esőzések, nyári heves záporok, zivatarok csapadékából táplálkozik. A patakok gyors és gyakran látványos vízszintváltozásai a vulkanikus eredetű kőzetek – töredezettségük ellenére – csekély vízáteresztő képességéből adódik. A karsztos mészkőhegységekkel ellentétben a lehulló csapadék nagy része nem szivárog el az anyakőzet mélyebb részeibe. A hegység leghosszabb és legnagyobb vízhozamú állandó vízfolyása a Kemence-patak, (neve a szláv “kamenica” szóból ered és “köves medrűt” jelent) a Csóványos keleti oldalába vágódott völgyfőben felfakadó források vízéből születik. A patak hoszza 25.6 km, teljes vízgyüjtő területe 107 km2, átlagos vízhozama 294 l/sec. A hegység geológiai adottságainak is köszönhetően, összesen 427 természetesen feltörő forrást tartanak nyilván a kataszterek. Ebből mintegy 350 mondaható jelentősebb vízhozammal rendelkezőnek. Ezeket három fő típusba sorolhatjuk: a hegylábi területek üledékes kőzeteiből feltörő talajvízforrások, a hegységperem lealacsonyodó oldalain kibukkanó rétegforrások, és a hegység belsejében található résvízforrások. (Ez utóbbi típus a Börzsöny egyik kiemelt természeti értéke, melynek teljes körű felmérését és adatbázisba illesztését Társaságunk jelenleg is végzi.) Az állandó résvízforrások közül mintegy 40 forrás 600 m tszf.-i magasságban fakad, míg a legmagasabban fekvő forrást a Csóványos keleti oldalában, 850-900 méterrel a tengerszint felett találjuk. A hegyvidéken nincsenek természetes eredetű nagyobb állóvizek. A belső területekről kilépő patakokat a lankásodó hegylábfelszínek kisebb esésű völgyeiben, néhány településen mesterséges gátakkal zárták el, így alakítva ki különböző funkciók ellátására szolgáló duzzasztott, mesterséges tavakat. A néhány természetes eredetű, kisebb léptékű állóvíz közül – a nagyobb hóolvadások és csapadékosabb periódusok idején – a lefolyástalan területeken megjelenő időszakos tavakat érdemes megemlíteni. Ilyen található pl. a Só-hegy és a Nagy-Sas-hegy közötti nyeregben, a Nagy-réten. Emellett fontos, de antropogén eredetű vizes élőhelyet jelentenek a világháborús cselekmények nyomán kialakult ún. “bombatölcsérek” is.

A Börzsöny élővilága

A Börzsöny hegység nagy része a hivatalos növényföldrajzi besorolás alapján – a Cserháttal és a Gödöllői-dombvidékkel együtt – a Pannóniai flóratartomány Északi-középhegységi flóravidékének, nógrádi flórajárásába (Neogradense) tartozik. Azonban a Dél-Börzsönyben (kb. Törökmező térségében) fontos flóraválasztó határ húzódik, mely egyben a hegység déli felét már a Dunántúli-középhegység flóravidékének, Dunazug flórajárásába sorolja. A felsorolt tájak közül a Börzsöny emelkedik a legmagasabbra, így ennél és északi földrajzi helyzeténél fogva, a közeli rokonság jeleit a Kárpátok vonulatával e tájegység viseli leginkább magán. Emiatt növény- és állatvilága számos értékes, hazánkban másutt alig található ritkasággal dicsekedhet. Emellett mind a mai, mind nagyrészt a múltbéli körültekintő erdőgazdálkodásnak köszönhetően – az ország átlagos viszonyaival szemben – jónéhány helyen találhatók természetközeli állapotú, természetszerű, alig bolygatott erdőállományok. A hegység java része a Duna-Ipoly Nemzeti Park természetvédelmi oltalma alatt áll, és egyben büszkeséggel mondhatjuk, hogy itt található hazánk egyik erdőrezervátuma is, a közel 400 hektáron elhelyezkedő Pogány-Rózsás csoport.A Központi-Börzsöny csúcsain és meredek oldalú gerincein kisebb arányban a magas középhegységekre jellemző montán bükkösöket, míg jelentősebb területi kitejedésben szubmontán bükkösöket találunk. A jégkorszak előtt is őshonos bükk az északi lejtőkön akár a 3-400 m tszf. magasságú hegylábakig is lehúzódik. A délies kitettségű oldalak hegylábain gyertyános-tölgyeseket, míg magasabban már gyertyános-bükkösöket találunk.A hőtöbblettel rendelkező és megfelelő talajadottságú részeken még a cseresek is felellik életfeltteleiket, míg a gyertyán a Magas-Börzsönyben általános elegyfaként csaknem mindenütt előfordul. Ezenkívül a mezo és mikroklimatikus hatásoktól, a talajtípusoktól függően megjelennek a sziklai bükkösök, a juharral kevert szurdokerdők és a kopárabb, sekélyebb termőrétegű helyeken a kőrisek és hársfafajok. Külön értéket jelentenek a beékelődő szilikát sziklagyepek is. A patakvölgyekben égerligetek találhatók, de ahol a vízviszonyok lehetővé teszik forráslápok és a patakmenti vegetációk fajai színesítik a társulások mozaikos világát. A bükkösök alatti zónában tölgyes erdőket találunk, amelynek uralkodó fafaja a kocsánytalan tölgy, melybe helyenként társulás szinten is nyomot hagyó mértékben elegyedik a gyertyán és a cser.A Dél-Börzsöny jellegezetes társulása az alig embermagasságú fákból álló, mégis idős korú ún. karszt-bokorerdő, amelyben az alacsony termetű molyhos tölgy és virágos kőris az alapvető állományalkotó fafaj.A fenti – korántsem teljesességre törekvő – felsorolású társulásokban számos védett, és országos viszonylatban is ritka lágyszárú növényfaj talál otthonra. Ezek közül kiemelkedő pl. a hazánkban csak két helyen élő havasi varázslófű, a kárpáti-pannon bennszülött magyar kőhúr, vagy a sziromlevelei helyett a csészeleveleinek változatos színével „hódító” pirosló hunyor. E két utóbbi növény itt éri el elterjedésének (észak)nyugati határát. Ugyancsak kiemelkedő bennszülött ritkaság a Dél-Börzsönyben élő magyarföldi husáng is, amely a megközelíthetetlen sziklagyepek ernyős növénye. Az erdők koratavaszi ébredésekor jelennek meg – sokszor érzékszerveinket gyönyörködtető tömegben – a feltűnő, ma még a gyakorinak mondható geofiton fajok, mint a védett hóvirág vagy az illatos keltikék. A későbbiekben találkozhatunk itt a szintén védett, erősen mérgező apró cserjévé terebélyesedő farkasboroszlánnal vagy a sárga virágairól közismert kankalinokkal is. A nyári erdők érdekessége a szintén védett, nagy termetű, feltűnő – és nevéből adódóan – jellegzetes virágokat mutató turbánliliom. A nyár és ősz jellemző erdei növényei az orchideák, amelyek trópusi rokonaikkal ellentétben általában kis termetűek és a talajszinten találhatók. Leggyakoribb képviselőik a kosborok és a madársisakok. Az őszi gyepekben találhatók meg a tárnicsok, amelyek kék színárnyalata – e növények tudományos neve a gentiana révén – külön nevet kapott. Ez az enciánkék. A Szent-László tárnics és a kornis tárnics üdébb, míg a Börzsönyben csak egy helyen található osztrák vagy csinos tárnicska szárazabb gyepekben fordul elő. És természetesen nem feledkezhetünk el az ősz jellegzetes hirnökéről, a bolygatott hegyi rétek és kaszálók tömegesebben virító védett ékességéről, az őszi kikericsről sem. A természetközeli, változatos és sok helyütt zavartalannak mondható élőhelyek magukban hordozzák az állatvilág sokszínűségét is. Az ízeltlábúakat tekintve elsőként a nagy testű fajok, mint a színezetében is feltűnő, bükkösökhöz kötődő rovarok, mint a havasi cincér, vagy éppen a korhadó faanyagban bővelkedő tölgyeseket kedvelő szarvasbogár és orrszarvúbogár, illetőleg a nappali lepkék, mint az utakon gyakran elénk repülő nappali pávaszem vagy az irizáló szárnyú színjátszó lepke keltenek feltűnést.A peterakás szempontjából a zárt erdők alján élő keltikékhez, ám felnőtt életmódjában már a napfényes tisztásokhoz kötődő kis apolló-lepke országos hírű állománya él a Börzsönyben.A tiszta vízű, természetes állapotú hegyi patakok bioindikátora a kövi rák, amely rendkívül érzékeny a különböző vízszennyező anyagokra. Ugyancsak ilyen vizeket kedvel a fokozottan védett, kárpát-medencei bennszülött magyar márna. E halfaj tudományos nevében a híres természetkutató Petényi János Salamonnak állítottak emléket. Említést érdemelnek még a börzsönyi halfauna további jeles tagjai is, így a védett fürge cselle, fenékjáró küllő és kövicsík is.Életük egy része során szintén vízhez kötődnek a kétéltűek is, amelyek közül leginkább az erdei béka és nedves, esős időben mutatkozó, fekete bőrén sárga foltokat (valamint mérgező váladékot) viselő foltos szalamandra kerülhet elénk. A hüllők osztályát a tekintélyes méretűre megnövő erdei sikló, és a kígyókkal gyakorta összekevert lábatlan gyík képviseli.A hegység madárvilága szintén számos montán elemmel dicskedhet, melyek közül az egyik legnagyobb értéket az erdőgazdálkodás mikéntjét is jelző faj, a fokozottan védett fehérhátú fakopáncs jelenti. Ez a harkály speciális életmódja és táplálkozása okán kötődik a természetes állapotokat mutató bükkösökhöz, de kedveli a korhadó fákban bővelkedő tölgyeseket is. Mindenennek alapján nem véletlen, hogy Magyarországon az egyik legerősebb állománya épp a Börzsönyben él.Tavasztól kezdve az énekesmadarak számos faja hirdeti jelenlétét a közönségesnek mondható erdei pintytől kezdve ritkábbnak mondható bajszos sármányon át a már csak igazi hozzáértők által észrevehető, rejtett életmódú kis légykapóig.Ha a hegyek felett ragadozómadat látunk keringeni, szinte biztos, hogy egerészölyvvel van dolgunk. Szerencsére ma még nem ritka a földi darázs- és méhfajok lépén élő darázsölyv sem. Az igazi féltett madárritkaságok, mint a parlagi sas, a kerecsen- és a vándorsólyom azonban már csak egy-két párban fészkelnek a Börzsöny területén, így távcsövünk látómezőjébe kerülésük csak a kivételes szerencsének köszönhető, csakúgy mint az erdőkben fontos ökológiai szerepet betöltő ragadozó emlősök közé sorolható hiúz és vadmacska megpillantása.A nagytestű emlősökkel való találkozás esélyét így legfőképp a vadászható vadfajok, azon belül is a nappali életmódú őz és muflon adja meg, mivel a legtöbb területen emberi jelenlét állandósulása okán a gímszarvas és a vaddisznó inkább éjszakai életmódra tért át. Ugyanakkor természetesen a koraőszi erdők nem nélkülözik a szarvasbőgés hangjainak felvonultatását sem, csakúgy mint a vad jelenlétének egyéb nyomait (túrások, fekvések, hullaték, stb.). A kisemlősök közül az erdei egerek mellett a bőregerek, azaz a denevérek érdemelnek feltétlen említést, hiszen a hazai fajok szinte mindegyike előfordul a hegységben vagy közvetlen környékén. Az erdős területeken természetesen elsősorban a barlanglakó és az odúlakó fajok előfordulásai és állományai számottevőek. E fajok körébe sorolható a fokozottan védett patkósdenevérek mellett a nagyfülű- és a csonkafülű denevér, valamint a pisze denevér is. Ugyanakkor mivel a vulkáni alapkőzet miatt a Börzsönyre nem jellemzők a barlangok, a denevérek téli szállásra az itteni csekély számú bányavágat mellett a közeli Naszály-hegy kiváló adottságú barlangjait használják.

A KIYO-KITO TAIKO japándob-csoport fellépése a Pataky Művelődési Központban.

2010. november 13., Szombat 

A KIYO KITO TAIKO – első magyarországi japándob csoport elsőként képviseli hazánkban és kelet-közép Európában a japán eredetű taiko műfajt.

Maga a taiko szó jelentése dob, japándob, csoportos dobolás. Az ősi hagyományokat, hangszereket és modernebb zenei… felfogást is ötvöző műfaj alapítója Oguchi Daihachi.

Az alig több, mint fél évszázados múltra visszatekintő taiko nagyon népszerű, Japánban több, mint 10.000 csoport alakult és működik napjainkban.

Az utóbbi években, évtizedekben szépen egyre népszerűbb lett nyugaton is, elsősorban Amerikában, Angliában művelik többen, de egyre több országban válik ismertté és népszerűvé a taiko.

A KIYO KITO TAIKO 2000-es megalakulásakor az egyetlen volt, tevékenységünk eredményeként azóta hazánkban is egyre ismertebbé vált ez az elementáris erejű műfaj,

az utóbbi 5-6 évben már mások is sikerrel művelik.

Célunk, hogy ennek a kreatív műfajnak kihasználva a lehetőségeit, emlékezetes és sokoldalú produkciót hozzunk létre, és még ismertebbé

és népszerűbbé tegyük a taiko-t.

Ennek jegyében fogant az új műsorunk is,melyet 2010. 11. 13-án, szombat este mutatunk be, a Pataky Művelődési Központban.
A StimmTt! című új műsor, valamint az ősbemutatóval egyidőben megjelenő cd-n 12 vadonatúj dalszerzemény hangzik el, így soha, sehol nem hallott, nem látott műsorban lesz része a közönségnek.
Az egész koncert új számokból állt össze! Többnyire Laár Dávid szerzeményei, de Takaku Keijiro új dala is felcsendül.

A dobok mellett filmvetítés, tánc, és egyéb meglepetések, zenés betétek színesítik a műsort, így azok számára is feledhetetlen élményt jelent, akik nem megszállott dob-őrültek!

Sőt, a belépőjegy mellé ajándékba adjuk az új műsor teljes anyagát tartalmazó vadonatúj stúdió lemezünket, így a koncertlátogatók egyből haza is vihetik az élményt magukkal!

Információ: (06-1) 220-5738
Mindenkit szeretettel várunk !

2010. aug 29 vasárnap 15.00-18.00

A felkészítő célja, hogy segítse a résztvevő párokat eligazodni a kórházi környezetben, információkat kapjanak a vajúdás és szülés előtt, közben és után zajló eseményekről. Az elméleti ismeretek mellett az édesapák gyakorlatban is kipróbálhatják, hogyan tudnak jól segíteni párjuknak ezekben az órákban.

Amiről beszélgetünk:
-    a szülés elindulásának jelei
-    kórházi tudnivalók, mit vigyünk magunkkal
-    amit a vajúdásról és szülésről tudni kell: testi-lelki változások
-    hogyan segíthet az apa: légzőgyakorlatok, masszázs, pozíciók, egyéb lehetőségek a kórházi környezetben
-    vajúdási pozíciók gyakorlatban (labdán, ülve, állva, kádban, négykézláb)
-    olajok, homeopátia lehetőségei
-    szakszavak a kórházban: értsük, mit mond az orvos, kommunikáció a személyzettel
-    természetes és mesterséges fájdalomcsillapítás lehetőségei
-    hogyan kerüljük el a gátmetszést
-    amit császármetszésről tudni kell
-    aranyóra: első órák a babával, néhány szó az újszülöttről
-    válasz a kérdésekre

Hovorka Tünde vagyok. Dúla és gerinctréner. 2005 óta tornáztatok kismamákat és édesanyákat. 2008 óta vagyok dúla.

Szeretettel várom az információra éhes párokat. Szeretném, ha emlékezetes, szép és maradandó élmény lenne életük eme fontos eseménye. Ehhez próbálok segítséget nyújtani számukra.

Helyszín: Életkör, Bp. II.ker. Szilágyi E fasor 61. 1. em 3/a Világgyerek kapucsengő

A felkészítő díja: 5000.-/pár

Előzetes bejelentkezés szükséges emailben vagy telefonon.

Elérhetőségeim: Hovorka Tünde
tundi@dulavagyok.hu
06-30-294-72-59
További információ: www.dulavagyok.hu

Izzasztó Kunyhó

2010. augusztus 15-én vasárnap 12-19h

Ráckeve
Leírás: Egész napos gyógyító, tisztító szertartás böjttel.
Megjegyzés: További részletek és jelentkezés személyesen.

Találkozás vasárnap délben 12 órakor Ráckevén a HÉV megállóban.

Hozzájárulási költség 2000 Ft/fő.

70/5641827 Majercsik János Oguz

Az izzasztó kunyhó szertartás.

Az izzasztó kunyhó egyik legősibb szereink egyike. Két írott forrás ismert, melyekben megemlítik. Az egyik Hérodotosz beszámolója (ie. 425.) a Szkíták közt tett utazásáról, melyben így ír: „Három faágat egymás felé hajlítottak, gyapjú anyagokkal (nemez?) beborították, szorosan átkötözték és vörösen izzó köveket tettek a kunyhó közepén lévő edénybe.” Hérodotosz azt is megjegyezte, hogy a szkíták gyakorta használtak gyümölcsöket a szertartás során, melyeket az izzó kövekre szórtak, hogy a felszabaduló gőzt belélegezzék.
A másik forrás a Kassai kódex, melyben XIII. századi, a mongoljárás utáni időkből származó, úgynevezett „mágusperek” jegyzőkönyvei találhatók. Fehér M. Jenő közlésében így hangzik az egyik per anyaga:
„VIZSGÁLAT LŐRINC FIA TUBA MÁGUS ELLEN KÁLNOKPUSZTÁN
A per II. Moys és Simon fráter, Muthmer királyi prépost jelenlétében folyik. A vád szerint Tuba az új kenyér ünnepén és az azt követő napokban mezítelen leányokkal gyűjtetett volna magának bizonyos gyógyfüveket, hogy azoknak nagyobb ereje legyen. A beteggyógyítással is foglalkozó sámánról a tanúk vallomásai nagy elismeréssel beszélnek. Szerintük a vádlott a vizelet szinéből is meg tudta állapítani a betegség okát. Orvosságszerei között szerepelt egy „észveszejtő” erős ital, amelytől az ápoltak erősfokú izzadást kaptak. A legsúlyosabb vád azonban az volt, hogy az izzasztó módszert ősi szokás szerint úgy alkalmazta, hogy felhevített kövekre vizet öntve, a gőzbe ültette betegeit. Egy Kozma nevű beteg így fulladt meg, mert hozzátartozói, az ő távollétében, tovább akarták folytatni az izzasztás műveletét. A tanúk mind a sámán érdekében szólaltak fel, még a halott Kozma fia is, akinek a vallomása szerint a mágus megtiltotta, hogy az ő távollétében gőzöljék a beteget, de az olyan állhatatosan kérte, hogy enyhítsék meg fájdalmait, és így kamrájában újra gőzölték, és azt hitték róla, hogy elaludt, pedig már halott volt. A bizottság „contra fidem nihil est” jeligével feloldotta ugyan a vádlottat, de halálbüntetés terhe alatt eltiltotta minden betegség kezelésétől.”

A két forrás tehát bizonyítja, hogy a szkítáknál, mint rokon, vagy mint a magyarok őseit is magába foglaló népnél az izzasztó kunyhó szertartás létezett, de még tizenhét évszázaddal később is gyógyító tudásunk része volt. Azóta, mint ősi „pogány” (Latin eredetű szó: pagan, paganus = vidéki, népies. Ma úgy mondanánk, hagyományőrző) szokást tiltották.

Az izzasztó kunyhó szertartása
Az izzasztó kunyhó összetett gyógyító szertartás. Tisztán megélhető benne a négy elemmel való közvetlen kapcsolat. Ott van a föld, amin a résztvevők ülnek, a levegő, gőz, amit belélegeznek, a víz, amit a kövekre locsol a szer vezetője, és a tűz, melyben a köveket felforrósítják. Ha röviden összefoglalnám az izzasztó kunyhó jelentését, az a megtisztulás és újjászületés. Mindhárom szinten (test, lélek, szellem) gyógyít. A gőz belélegezve izzadást vált ki, ezzel kiégeti a méreganyagokat a szervezetből. Az imák, fohászok, énekek a lelket tisztítják és a gondok, örömök megfogalmazása által a szellemi úton való járást is segítik.

Az izzasztó kunyhó szimbolikája:
A kunyhó három fő részből áll. A tulajdonképpeni kunyhó egy anyaméhet jelképez. A Földanya méhét, és saját édesanyánk méhét is, de a világ teljessége, kereksége is jelen van. Ez erős női minőség. A körülbelül három méter átmérőjű, másfél méter magas, kerek alaprajzú kunyhót fűzfa, vagy mogyorófa ágaiból hajlítják, építik. Formája a magyar Szent Korona formájára, őseink táltos koronájának formájára emlékeztet. Ajtaja leginkább keletre, ritkábban nyugatra nyílik. Az ajtótól indul egy körülbelül két méter hosszú keskeny földösvény, ez a köldökzsinórt jelképezi. Ezt zárja le az oltár, mely egy kerek földhalom. Rajta a négy világtáj színes szalagjai, szarvasagancs, mely a Csodaszarvast idézi. Ennek a vonalnak meghosszabbításában van a tűzgödör. Itt melegítik, izzítják fel a kerek, gyermekfej nagyságú vulkánikus köveket. Ezek a kövek sok ezer éve, „születésük” óta gyűjtik a világ rezgéseit, információit, tudását. Ezt a tudást melegíti fel a tűz, s ezt teszi láthatóvá a víz locsolásával létrejövő gőz. A tűz a férfi minőség. Itt is megjelenik tehát őseink kettős (dualista) szemlélete. E szerint a szemléletmód szerint a teremtett világban ellentétpárok működnek s a köztük lévő harmónia, feszültség hatja át életünket. (Ellentétpárok: tűz – víz, ég – föld, nappal – éjszaka, Nap – Hold, fent – lent, kint – bent, fény – árnyék, egészség – betegség, nő – férfi, látható – láthatatlan, segítő erő – ártó erő, egység – kétség, szeretet – félelem, stb.)
A szertartás a tűz megrakásával kezdődik. A szer vezetője minden követ egyenként felemel, kelet, dél, nyugat, észak felé, majd az ég és a föld felé mutatja őket, miközben fohászkodik a Teremtőhöz. Huszonnyolc kő kerül a máglyába, bár ez alkalmanként más szám is lehet. A huszonnyolcas szám a holdhónap napjainak száma. A négyes és a hetes szám szorzata, melyben a négy a négy világtájat, a hét a négy világtáj mellett az eget, a földet és a középpontot, a teremtés pontját jelképezi. Ez nem más, mint a szív, a szívcsakra, vagy szívcsokor, hiszen akkor élünk kiegyensúlyozottan, ha létünket a szeretet vezérli. Ha alsó erőink (az öv alatti részünk s az oda tartozó erőcsokrok) vezetik tetteinket, túl anyagiassá, a materiális lét rabjaivá válhatunk. Ha a felső erőink (harmadik szem, koronacsokor) működnek dominánsan, elszakadhatunk a realitásoktól.

A „csakra” szó jelentéséről már esett szó korábban, (kerék) a magyar „csokor” szó ezt az erőközpontot idézi.

Mint minden élő szervezetnek, a Föld bolygónak is megvan a maga hét csakrája, vagy ahogy a magyar nyelvben ezt ma is őrizzük: csokra. Ezek közül a középső, a Szívcsokor éppen Magyarországon van, a Pilisben. Legmagasabb pontjának neve hosszú, hosszú ideje Dobogókő, nem véletlenül.
A kövek elhelyezése után fával borítják őket. Tisztelettel bánnak a fákkal, hiszen azok az életüket adják azért, hogy az izzasztókunyhó szertartás létrejöjjön. Miközben a kövek felmelegszenek, míg vörösre izzanak, a kunyhót takarókkal, vásznakkal, bőrökkel, nemezzel borítják. A kunyhóba való belépés előtt megfüstölik magukat zsálya, cédrus, harmatkásafű, vagy boróka füstjében. Négykézláb, a Nap járásának irányában haladva mindenki leül odabent. Négy kör, négy menet van a szertartás során ezek a négy irány üzeneteit fogalmazzák meg, illetve minden résztvevő a saját életében fontos eseményeket szövi rá a világtájak adta jelentésekre. Mik is ezek?
Nyugat: A nyugvás, elmúlás iránya. Itt tér nyugovóra, szentül meg a Nap. Ide tartozik tehát mindennek az elmúlása, vége, a halál. A szülők, nagyszülők, távolabbi ősök, a bölcsesség iránya. Bármi, amin már túl kell lenni, letenni terhét. Évszaka az ősz, eleme a föld, színe a fekete, napszaka az este, ideje a múlt.
Észak: Az éjszaka, az álmok, látomások helye. Ezek mutatják számunkra belső igazságainkat. Ez a lelkiismeretnek, a lelkiismeret aranytükrének, a megtisztulásnak és az igazságnak iránya. Ide tartozik minden, amitől szeretnénk megtisztulni, lemosni magunkról. Évszaka a tél, napszaka az éj, eleme a víz, színe a fehér, ideje pedig az időtlenség, hiszen álmainkban „álomidő” van, ami egészen más, mint az ébrenlétünk során megszokott időkeret.
Kelet: A keletkezés, indulás, születés, gyógyulás iránya. Ide köthető minden kezdet: egy új kapcsolat, munkahely, lakás, terv, illetve ezekre való törekvés, vágyakozás. Ide tartozik a gyermekszületés is. Évszaka a tavasz, napszaka a reggel, eleme a levegő, színe a vörös. Ideje a jövő. Ebben az irányban – a kunyhó harmadik körében – lehet testi, lelki, szellemi gyógyulásért is imádkozni.
Dél: A deli szó népmeséink deli legényét juttathatja eszünkbe, a magas erős legényt. Itt süt legerősebben a Nap, itt áll legmagasabban, itt ragyog legfényesebben. A dél tehát az erő iránya. Ebben az irányban lehet erőt kérni bármilyen feladat elvégzéséhez, illetve köszönetet mondani bárkinek, bárminek bármiért. Évszaka a nyár, napszaka a dél, eleme a tűz, ideje a jelen, színe a sárga.
A kunyhóban, miután minden résztvevő beült, bekerül az első hét kő. A köveket az izzó parázsból vasvillával, vagy szarvasaganccsal hozza a kunyhó közepén lévő gödörbe a tűzember, aki minden esetben férfi. Ott a kunyhóvezető illatos füveket, szárított növényeket szór rájuk – zsályát, harmatkásafüvet, borókát, cédrust, kakukkfüvet, és még többféle gyógyhatású növényt. Ezek belélegezve fokozzák a tisztulást, anélkül, hogy bármilyen káros hatást okoznának.
Ha minden kő bent van, elkezdődnek az imák, fohászok. Csak a megszólalás sorrendje kötött. A vezető szól először, majd a Nap járásával egyező irányban haladva beszélnek a többiek. A megszólalás így hangzik: „-Rokonaim”. Majd az ima végeztével a befejezés: „-Minden a rokonom”. Innen tudja a sorra kerülő, hogy az előtte lévő befejezte fohászát. Fontos, hogy a ezek hangosan, érthetően, őszintén hangozzanak el, de ugyanilyen fontos, hogy később senki ne beszélje ki a másikat, hiszen akkor nem nyílnának meg egymás előtt odabent.
Ha végigért a kör, az iránynak megfelelő dalok következnek, melyeket közösen énekelnek dob, csörgő kísérettel.

A négy kör során egyre forróbb a levegő, a gőz egyre erősebb, de távolról sem kibírhatatlan. Ha valaki mégsem bírja, akkor a körök közötti szünetekben kimehet, de ha kiment, már nem térhet vissza a kunyhóba, hiszen a születéskor sem közlekedünk ki-be. De a szertartás akkor is teljes, ha valaki nem marad bent végig.
Van azonban négy kizáró ok, amit nagyon fontos figyelembe venni és betartani.
Nem vehet részt az izzasztó kunyhó szertartáson az,
· akinek súlyos szív-, vagy érrendszeri betegsége,
· súlyos tüdő-, vagy légzőszervi betegsége,
· súlyos idegrendszeri betegsége van,
· illetve azok a nők, akik épp menstruálnak.
Ez utóbbi talán kirekesztőnek tűnhet, ugyanakkor egy pozitív megkülönböztetés. Ilyen időben a szerves kultúrákban a nők elvonultak, nem végeztek házimunkát, nem dolgoztak, nem neveltek gyermeket, csak a saját szellemi létükkel törődtek. Tették ezt a többi, szintén ebben az állapotban lévő nővel együtt. Ilyenkor nagy erők mozogtak-mozognak minden nőben. Erős álmokat kaptak, melyre különösen érdemes volt odafigyelni, és sokszor az egész közösség életét, jövőjét befolyásolták.
A szer végén a résztvevők a Nap járása szerint kijönnek és lefekszenek a földre. Sokszor ilyenkor jönnek a legnagyobb élmények: testelhagyás, repülés, felszabadulás. Noha ez a kunyhóban is előfordulhat, nem ez a cél. Cél a megtisztulás.

Izzasztó kunyhó szertartást – éppen lehetséges veszélyei miatt, csak tapasztalt, arra beavatott gyógyító vezethet!

Sólyomfi Nagy Zoltán írása

(Oguz az ősi hagyományok szerint tőle kapta a tanítást és a kunyhóvezetői beavatást)