Az Ophredrys genusban két fűsikló faj van, az érdes fűsikló (O. aestivus) és a sima fűsikló (O. vernalis). Régebben a sima fűsiklót Lioptelis vernalisnak hívták. A nemzettség - Ophreodrys - fakígyónak fordítható, Ophios görögül kígyót jelent, míg a drys fát. A fajok nevében a aestivus latinul nyarat, a vernalis pedig latinul tavaszt jelent. Tehát az érdes fűsikló tudományos neve nyári fakígyót, a sima fűsiklóé pedig tavaszi fakígyót jelent.

Mindkét faj az USA-ban él, az érdes még egészen délen Mexikó egyes elszigetelt területein is, míg a sima Kanada déli területein is megtelepedett. Az érdes az Egyesült Államok középső és déli, keleti részén elterjedtebb, míg a sima szétszóródva az északi részeken és elszigetelten nyugat és dél Texasban.

Az érdes fűsikló általában 60-120 cm hosszú, a sima jellemzően 40-60. Kicsit kétalakúak, a kifejlett nőstények általában nagyobbak és nehezebbek a hímeknél. Fél-arboreálisok, de a sima fűsiklók alacsonyabban, a földhöz közel tartózkodnak. Az érdes fűsiklók tipikusan fákon, bokrokon, indákon, víz fölé lógó testtel találhatóak meg, és elég jó úszók. A sima fűsikló ragaszkodván a talajhoz leginkább mezőkön, legelőkön, füves mocsakarban fordul elő, melyeket erdő szegélyez.

Mindkét fűsikló tavasszal párosodik, a tojásokat általában júniusban, júliusban rakják. Néha másodszor is párosodnak, ez az érdes fűsiklóknál gyakran ősszel, míg a sima fűsiklóknál késő nyáron történik. A tojásaikat kellően nedves helyre rakják: virágcserepek alá, korhadó rönkökbe vagy alájuk, odvakba, olyan táblák, sziklák alá ahol agyagos vagy homokos a talaj.

A nőstények időnként, időnként közös fészelbe rakják tojásaikat, amennyiben azok egyedülállóak. 2-14 tojást raknak, általában 4-6 között. Az érdes fűsiklók kelési ideje 30-45 nap, de hideg időben akor 80 nap is lehet ez a siman fűsiklóknál azonban 4-23 nap.

Az újszött fűsikló 10-15 cm hosszú. Ivaréretté 35-40 cmes korukban vállnak, amit nagyjából két éves korukra érnek el. Az élettartalmuk 6 évre tehető. (Máshol azt olvastam 15-17 évig is elél.)

Rovarevők, a rovarok és pókok széles skáláját eszik. A vadon élők esznek szöcskéket, csótányokat, tücsköket, szitakötőket, hernyókat, svábbogarakat, csigákat, csontkukacokat. Vérengző vadászok, melyek képesek a levegőben elkapni áldozatukat. Úgy tűnik szaglásuk helyett inkább éles látásuk és az áldozat mozgása segít annak megtalálásában.

Ha izgatottak, valamelyest bekékülnek. Tapasztalatom szerint néhány vadbefogott példány bőre a pikkelyek között gyakran egészen türkizkékké válik. Ez a kígyó eredeti smarag/fűzöldjével párosítva igazán szép kombinációt alkot.

Mint korábban említettem, a természetben fákon,bokrokon laknak - az érdesekre ez jellemzőbb, mint a simákra -, amit terráriumuknak is tükröznie kell. Egy 30 gallonos (~114 liter) biztonságosan zárható akvárium megfelelő férőhelyet nyújt 1-3 fűsiklónak. Ezek az edények gyakran elég magasak ahoz, hogy ágak rögzítésével kellő mászófelületet biztosíthassunk.

A fűsiklótartás egyik trükkje, hogy félénk természetüknek megfelelően sok búvóhelyet biztosítunk nekik. Általában a fogságban a tartott kígyóknak rejtekhelyül egy dobozt rakunk be, de a fűsiklóknál nem ez a legjobb megoldás. Alegjobban akkor érzik magukat, ha elegendő lombos zöld áll rendelkezésére, amibe elbújhat. Ezt megoldhatjuk cserepes növények beültetésével, pl. a filodrendronokkal, melyek szeretik benőni a teljes területet, vagy beszerezhetünk selyem, illetve műanyag növényeket egy közeli kézművesboltból. Aműnövényeket sokkal könnyebb karbantartani, tisztítani, mint az igaziakat.

A növényzet a terrárium felét, harmadát kell kitöltse vegyesen a talaj szinttől a tetejéig. A folyami homok jól bevált aljzat és elég nehéz, hogy elbírjon néhány műnövényt.

Vizesedényre szükség van, ugyanakkor sok fűsikló a leveleken lévő cseppekből szeret inni; ezért naponta egyszer-kétszer permetezzünk a terráriumba.

Mivel nappali kígyók, némi UV megvilágításra is szükség lesz, hogy jól érezzék magukat.

Ha a szoba hőmérséklete nem éri el a 24-26 fokot, kiegészítő fűtésre lesz szükség. Ez lehet valamilyen hősugárzó vagy fűtőlap, de nem forró kő. Sose rakjunk üvegterráriumot ablak elé, mert a nap rövid idő alatt halálra tudja sütni állatunkat.

Gyakran lassan alkalmazkodnak és nehezen fogadják el az ételt, de ha egyszer enni kezdenek, gyakran telhetetlenek és sokat eszenek. Változatos étrendet igényelnek, hogy megkapják a megfelelő tápanyagokat. A földigiliszták, molylepkék, tücskök, szöcskék, pókok, stb. etethetőek. Az olyan rovarok, mint a lisztkukac viszont csak korlátozottan, hogy elkerüljük a kemény páncéjukóbl adódó sérüléseket. Ha lisztkukaccal etetünk, mindig a frissen vedlettekkel tegyük, ezek halvány krémszínűek.

Mivel könnyen beszerezhetőek valószínűleg tücskök fogják kitenni a kigyónk étrendjének nagyrészét, tölteni kell őket, néhány nappal azelőtt, hogy a kígyónknak adnánk őket. A töltést részesítsük előnyben a porozással szemben, mert a por könnyen lepereg róluk, különösen ha ugranak egyet, vagy átevickélnek a vizesedényen. A töltés egyik legegyszerűbb módszere, ha Zoo med Iguana & Bearded Dragon pelletet Tetra Reptomin teknőseleséggel vegyítünk amelyet némi szeletelt répával és egyéb zöldségfélékkel nedvesítünk.

Szemben más kígyókkal, melyek a náluk másfélszer vastagabb táplálékot is képesek megenni, a fűsiklóknak csak olyan táplálékot szabad adni, mely a testüknél sosem vastagabb.

Ha élő rovarokkal etetjük fűsiklóinkat (vagy bármely más hüllőt), jó ötlet a rovaroknak is táplálékot biztosítani a ketrecben. Ez lecsökkenteni az esélyét annak, hogy a szomjas és éhes rovarok az éjszakai órákban megrágják kígyónkat, mikor az éppen aludna. A kis tücskök és egyéb rovarok gyakran tárolhatóak széles szájú edényekben, eleséggel, hogy ott is maradjanak. Mikor a kígyó vadászik sokkal könyebben megtalálja őket egy tartóban a helye közelében és így könyebb is számontartani, mennyit evett. A kétéves fűsiklóm gyakran jelzi nekem, hogy etetésnap van, azzal, hogy szivesen tartózkodik az üres rovarosüveg szélén.

A fűsiklók általában arról ismertek, hogy nehezen tarthatóak, ezért kezdőknek nem ajánlottak. Fogságban rosszul szaporodnak, tehát a kereskedésben látott állatok jellemzően befogásból származnak, melyek nehezen alkalmazkodnak a fogsághoz, ráadásul sokszor valamilyen parazitával fertőzöttek. Nagyon félénk, ideges természetű állatok, ezért csak annyit szabad őket fogdosni, ami a tartásukhoz, jólétükhoz feltétlenül szükséges. Másként kifejezve: ezek kimondottan "Mindent a szemnek, semmit a kéznek" tipusú kedvencek. Bármennyire kihívásokkal teli és gyakran frusztáló állatoknak is ezek, meghálálják, ha egyszer rájöttünk a tartásuk nyitjára. A cikk eredetije elérhető itt.]]> http://viridis.hu/blog/2/365/varju-automata Forrás: [http://www.josh.is/projects/crows/](http://www.josh.is/projects/crows/)]]> http://viridis.hu/blog/2/364/ http://viridis.hu/blog/48/361/ahol-entek-es-entasszonyok-talalkozhatnanak Ettől eltekintve csak szuperlativuszokban tudok beszélni erről a kis dokumentumfilmről, mint mintaértékű zöld médiaanyagról! Régóta gondolom és mondom, sőt mondják mások is, hogy a globalizációkritikus környezetvédelmi "propaganda" veszett fejsze nyele pozitív kiútlehetőségek vonzó felmutatása nélkül. Nos, A jövő farmja profi módon érez rá az optimális adagolásra: Megismerteti a témát, érthetően és érzékletesen bemutatja a problémát, finoman megijeszt, majd elkezdi bemutatni az alternatívát, méghozzá létező, megvalósult és sikeres kezdeményezések bemutatásával. És mindezt a főszereplő farmerlány, Rebecca kétkedő és csodálkozó szemüvegén keresztül, amivel a hiteles kritikai hang is szót kap, majd elnémul... Magyarországon már régen nagyban kellene gondolkodni azon, hogyan volna lehetséges honi viszonyok között permakultúrás művelésben megtermelni az élelmiszereinket. Sajnos egyelőre nálunk is csak kevés [elszánt partizán](http://permakultura.hu/ "Magyar Permakultúra Szövetség") szánja idejét [ökológiai kertgazdálkodásra](http://lmv.hu/node/5859 "nagyszékelyi permakultúrás kert"), pedig az erdő- és sztyeppövezet folyókkal tagolt határvidékén fekvő országunk némi kreativitással úttörője is lehetne egy sokoldalú, fenntartható, természet- és emberbarát földművelésnek. Gógyi persze kell hozzá, de ha már olyan nagyra becsüljük a tudásalapú társadalom vízióját és a magyar találékonyságot, akkor nem ártana mielőbb munkára fogni mindkettőt!]]> http://viridis.hu/blog/2/363/a-palacklampa ]]> http://viridis.hu/blog/2/362/alex-steffen-a-varosok-jovoje-a-megoszthatosag ]]> http://viridis.hu/blog/2/360/melyhutoben-a-szemet Forrás: [socialtimes](http://socialtimes.hu/articlepage/?article=1477-melyhutobe-zart-qr-kodos-szemet "Social Times")]]> http://viridis.hu/blog/2/359/garazsvasar-lesz http://viridis.hu/blog/48/358/husmentes-hetfo-(meatless-monday)-es-ami-mogotte-van http://viridis.hu/blog/48/357/humanokologia-(=okos-zoldseg)-tanfolyam-2011 tanfolyam címen. Veszélyes mértékben átalakítottuk bolygónkat. Az éghajlat gyors változása, az élővilág sokszínűségének rohamos csökkenése, a szennyezések garmadája, valamint számos további környezeti probléma mindnyájunk életminőségének drasztikus romlásával fenyeget. A sivár élővilág, éhínség, vízhiány, nyomor és káosz által terhelt jövőt azonban elkerülhetjük, amennyiben bátran szembenézünk a problémákkal, és kitartóan teszünk ellenük. Ezt a szembenézést és cselekvést igyekszik előmozdítani a Kisközösségi Program () tízhónapos Humánökológia tanfolyama, amely "Rapa Nui vagy Tikopia? - Ökológia válság és kiútlehetőségek" címmel indul 2011. szeptember 19-étől. A tanfolyamra szeretettel hívunk minden érdeklődőt! KIKNEK AJÁNLJUK? Előképzettségtől és korosztálytól függetlenül ajánljuk a tanfolyamot mindenkinek, aki szeretne többet tudni a környezeti problémákról és enyhítésük lehetőségeiről. Leginkább pedig azoknak az embereknek, akik tenni is kívánnak a környezeti gondok ellen. Különösen érdekes lehet mindazok számára, akiknek hivatása kötődik a környezeti problémákhoz, illetve e témakörben kívánnak dolgozni a jövőben. Kiemelten javasoljuk: - tanároknak, akik megalapozott tudást akarnak átadni a fiatalok számára a környezeti problémákról; - civil szervezetek munkatársainak és önkénteseinek, akik hatékonyan szeretnék meggyőzni az embereket az életmódváltás fontosságáról; - újságíróknak, akik szakmailag korrekt cikkeket akarnak írni környezeti témákban; - az államigazgatásban dolgozóknak, akik felelősségteljes (ön)kormányzati döntésekhez szeretnének munkájukkal hozzájárulni. Az eddigi tapasztalatok alapján a tanfolyam kiváló alkalom arra is, hogy a résztvevők hasonló gondolkodásmódú emberekkel ismerkedjenek meg, barátságok és munkakapcsolatok szülessenek. TÉMAKÖRÖK. A tanfolyam hat nagy téma köré csoportosul: 1. Az emberi bioszféra-átalakítás története - Mi, emberek lényegesen nagyobb mértékben alakítjuk át a bolygót, mint bármelyik másik faj. Vajon miként váltunk ilyen különleges élőlénnyé? Megvizsgáljuk az emberi történelmet egy szokatlan nézőpontból. 2. A fő környezeti problémák áttekintése - Milyen változásokat okozunk a bioszférában, és milyen társadalmi következményekkel járnak ezek? Éghajlatváltozás, erdőirtás, fajkihalások, vízszűkösség és társaik. Sokat hallunk róluk, de gyakran egymásnak ellentmondó információkat kapunk. Igyekszünk tisztább képet kialakítani a környezeti problémákról. 3. A környezeti problémák társadalmi háttere és a fő kiútlehetőségek - Mely alapvető társadalmi okokra vezethetők vissza a környezeti gondok? Változtathatók-e ezek a tényezők, és ha igen, hogyan? Megkíséreljük áttekinteni és rendszerbe foglalni az idekapcsolódó tudás legjavát. 4. Az ökológiai gondolkodásmód alapjai - Ökológiailag fenntartható társadalmak csak akkor jöhetnek létre, ha kultúránk uralkodó gondolkodásmódja alapvetően átalakul. Ez a változás már meg is indult: bár még korántsem vált dominánssá, az ökológiai gondolkodásmód egyre terjed. Vajon melyek a fő jellegzetességei, és miben tér el a ma uralkodó gondolkodásmódtól? 5. Ellenérvek az "antizöld" érvekkel szemben - Egyesek szerint világunk úgy jó, ahogy van, környezeti problémák nem is igazán léteznek. Vagy ha mégis, nem jelentenek komoly veszélyt: egy-két új technológia, meg egy kis gazdasági növekedés mindent meg fog oldani. Melyek a legjellegzetesebb "antizöld" érvek, és milyen ellenérveink lehetnek velük szemben? 6. Mit tehetünk mi? - Mindenki tehet valamit a környezeti problémák ellen, a fenntartható társadalmak érdekében. Általában az egyéni lehetőségekre szoktunk koncentrálni, holott a közös cselekvés mindig hatásosabb. Vajon mit tehetünk főként helyben, más emberekkel összefogva egy ökologikusabb életmódért? Áttekintjük a fő lehetőségeket. A tanfolyam részletes tematikája itt érhető el: . ELŐADÓ. A tanfolyam előadója Dr. Takács-Sánta András ökológus, az ELTE Környezettudományi Centrumának adjunktusa. Több mint egy évtizede tanít a tanfolyam témáihoz kötődő tárgyakat az ELTE Természettudományi és Társadalomtudományi Karán egyaránt, olykor más egyetemeken is. Egy időben az MTA Szociológiai Kutatóintézetében dolgozott az első itthoni települési klímaprogramok elindításán. A Bioszféra-átalakításunk nagy ugrásai című könyv, továbbá mintegy kéttucat szakcikk, illetve könyvfejezet szerzője. Emellett szerkesztője az Éghajlatváltozás a világban és Magyarországon című könyvnek, a Paradigmaváltás?! című kötetnek, valamint társszerkesztője a Természet és gazdaság című ökológia közgazdaságtan szöveggyűjteménynek. Tudományos munkássága mellett tíz éven át volt szervezőbizottsági tagja a Védegylet Egyesületnek. 2008-tól a Kisközösségi Program szakmai vezetője. Részletes önéletrajza (benne számos cikkének internetes elérhetőségével) itt olvasható: . Egy rövid előadása megtekinthető itt: . MÓDSZER. Az előadások során interaktivitásra törekszünk majd, vagyis bőven lesz lehetőség a beszélgetésre, vitára is. Ennek érdekében az előadások kiscsoportokban (15-25 fő) fognak zajlani. Olykor mindnyájunk által olvasott (rövidebb) írásokról beszélgetünk, lesznek filmvetítések, tavasszal pedig kirándulunk is. Minden egyes előadáshoz kapcsolódóan ajánlott olvasmányok segítik az egy-egy téma iránt részletesebben érdeklődők elmélyülését. KIMENET. A tanfolyam hivatalos, állami végzettséget nem ad. Reményeink szerint azonban sok tudást és új szemléletmódot annál inkább. Akik az előadások legalább 75%-án jelen voltak, tanúsítványt kapnak a tanfolyam elvégzéséről. IDŐPONTOK. A tanfolyam 2011. szeptember 19-étől 2012. július 16-áig tart minden héten 1x2 órában. A tervek szerint két csoportot indítunk: hétfőn 18 órától 20 óráig és kedden 18 órától 20 óráig. HELYSZÍN. A HuMuSz Ház: Budapest XI. Saru utca 11. - pár perc sétára (vagy egy villamosmegállónyira) a Móricz Zsigmond körtértől, illetve a Petőfi-híd budai hídfőjétől. A HuMuSz Ház igazi oázis a betonrengetegben, ahol egy barátságos teremben, illetve jó idő esetén egy nagyon hangulatos kertben beszélgethetünk. DÍJ. A tízhónapos tanfolyam díja 54 000 Ft, amely négy egyenlő részletben fizetendő (szeptemberben, novemberben, decemberben és februárban), akár készpénzben, akár átutalással. A befizetett összeggel minden résztvevő a Kisközösségi Program () megvalósulását támogatja. Cégek számára a teljes összeg leírható költségként. A JELENTKEZÉS MÓDJA. Ha jelentkezni szeretne a tanfolyamra, kérjük, először írja meg ezt a szándékát a címre legkésőbb szeptember 12-ig. Ebben a levélben mindenképp jelezze, hogy a fenti két csoport közül melyik felelne meg Önnek (természetesen opció az is, hogy mindkettő megfelel). Ezután mi megírjuk, hogy a választott csoportban van-e még hely. Amennyiben igen, küldünk információkat arról, hogy miként kellene befizetnie a tanfolyam díjának első részletét. Ennek határideje szeptember 14. Jelentkezése csak az összeg befizetésével válik majd érvényessé és véglegessé. Ha bármi kérdése van a tanfolyammal kapcsolatban, kérjük, írja meg nekünk a címre. Első alkalom szeptember 19-én, illetve 20-án (ahol a tanfolyam címének rejtélyére is fény derül). Szeretettel várunk minden érdeklődőt! Takács-Sánta András és a Kisközösségi Program munkatársai]]> http://viridis.hu/blog/2/353/graham-hill-miert-vagyok-hetkoznapi-vegetarianus ]]> http://viridis.hu/blog/2/352/ments-wwf-kent-ments-meg-egy-fat [1]: /images/posts/220279395_26a24ae64f_b.jpg]]> http://viridis.hu/blog/2/351/kozvilagitas-megujulo-energiaval-2---lufi http://viridis.hu/blog/2/350/kozvilagitas-megujulo-energiaval-1---spiral http://viridis.hu/blog/2/349/uvegszalas-fenykesztyu http://viridis.hu/blog/2/348/megujulo-energiaval-haboruban http://viridis.hu/blog/2/347/volkswagen-think-blue ]]> http://viridis.hu/blog/2/346/toronyhaz-a-fold-alatt ![2][2] ![3][3] ![4][4] ![5][5] ![6][6] [1]: /images/posts/toronyhaz/Fromboluti1.jpg [2]: /images/posts/toronyhaz/Fromboluti2.jpg [3]: /images/posts/toronyhaz/Fromboluti3.jpg [4]: /images/posts/toronyhaz/Fromboluti4.jpg [5]: /images/posts/toronyhaz/Fromboluti5.jpg [6]: /images/posts/toronyhaz/Fromboluti6.jpg]]> http://viridis.hu/blog/2/343/az-autok-zoldebbek-a-tomegkozlekedesnel Justin Rowlattot rábeszélték, hogy próbáljon meg környezettudatosan élni, és erről tudósítson. 2006-ban eladta hát autóját és megküzdött a feladattal, most pedig cikkében felveti, hogy az autók környezetbarátabbak a tömegközlekedési eszközöknél.

Persze a gondolatmenet könnyen megbuktatható, amire ő maga is felhívja a figyelmet, azért érdemes elovasni, mert érdekes.