Fotó: Iain Farrell/Flickr

Immár 17 éve, hogy elindult a blog és már azt is években számoljuk, hogy véget ért. Az alatt a 13 év alatt, amíg jobbára folyamatosan írtam, 2600-nál több blogbejegyzés született. Majdnem 1700 munkaórával több mint 1 millió szót írtam ki a blogra, ami egy nagyjából 2400 oldalas könyv lenne.
Voltak olyan időszakok, amikor még az is kilátásba került, hogy egy valamivel rövidebb, de alaposabban szerkesztett könyv szülessen a blogból, de aztán az sem lett és a blog folytatása is elmaradt. Ugyanúgy, ahogyan a modernebb időkhöz jobban illő vlog, podcast és más egyéb folytatása sem lett a blognak.

Már tizenkét éves a blogom
Részletekért katt a képre
Fotó: Völgyi Attila / blog.volgyiattila.hu

Sokáig törtem a fejem rajta, hogy milyen módon és formában volna érdemes folytatni, hogyan kéne átalakítani. Aztán végül megszületett a döntés, hogy nem folytatom tovább.
Olykor még mindig átfut az agyamon, hogy egyik-másik dologról írni kéne. De aztán elég gyorsan elhessegetem ezeket a gondolatokat. A blognak vége.

Az is viszonylag gyakran előfordul, hogy amikor a blog egykori olvasóival összefutok, akkor bátorítotok, hogy milyen jó lenne, ha folytatnám. De azok az idők már elmúltak. Ma már más a világ, a közönség és én is. Nem látom értelmét a folytatásnak!

A tizedik és tizenkettedik évforduló alkalmából ennél bővebben is írtam a blog, akkor még le nem zárult múltjáról. A többi írásban meg ezeknél sokkal érdekesebb dolgokról is.

Ha többet szeretnél olvasni, akkor ott a blog archívuma, azt még lehet olvasni.

Fotó: Alex Perez/Unsplash

Úgy volt, hogy most utoljára kell órát állítanunk, de mivel a döntéshozóknak nem sikerült róla megállapodniuk, továbbra is az életünk része maradhat az évente kétszeri óraátállítás és ki tudja, vajon meddig marad így.

2023. október 29-én vasárnap hajnalban 3:00 órakor 2:00 órára kell visszaátállítani az órákat.

Persze megtehettétek már előtte való este, vagy utána most azonnal, hogy ne felejtsétek el. Ne halogassátok túl sokáig! Különösen a többi kütyüt ne felejtsétek el átállítani, mert utána csak a probléma van velük, hogy mit hova is kell állítani!

Ahogyan a legutóbbi írásomban is említettem, még ha eltörlik, akkor is jó darabig ellenőrizni kellene majd az óráinkat, hiszen amelyik gépek mostanára megtanulták magukat átállítani, egyáltalán nem biztos, hogy azonnal (vagy valaha) megkapják azokat a firmware frissítéseket, amik erről leszoktatnák őket.

Minden esetre ne felejtsétek el most is átállítani az óráitokat. Ellenőrizzétek azokat is, amik képesek magukat átállítani és különösen érdemes odafigyelni az olyan okos, vagy elektronikus eszközök óráira, amikre nem is gondolnánk. Sok eszköz például okostelefonhoz csatlakoztatva szinkronizálja az óráját, de ha mi nem így, vagy így csak ritkán szoktuk használni, akkor az óraátállítás is elmaradhat ezeknél.

Miért járjon pontosan a fényképezőgép órája?
Sokszor leírtam már a blogon és mindig sokan vitatják is, hogy fontos a fényképezőgép, videókamera, hangfelvevő és egyéb használati tárgyaink órájának pontossága. Persze a saját eszközeivel mindenki azt csinál, amit akar. Viszont, ha sokat és aktívan, pláne munkaként dolgozunk ezekkel az eszközökkel, akkor nagyon nagy segítség lehet, ha pontosan visszakereshető, hogy egy-egy felvétel mikor készült. A GPS adatokkal, vagy más eszközök felvételeiel szinkronizáláshoz akár nélkülözhetetlen is lehet. De akár még sok évvel későbbi információk visszakeresésénél is nagyon hasznos lehet, ha tudjuk, mikor is készült egy felvétel.

Amik általában átállítják a saját órájukat:

• számítógépek
• laptopok
• okostelefonok
• tabletek
• okosórák
• navigációs rendszerek
• drónok
• szerverek és webes szolgáltatások
• weboldalak
• némelyik fényképezőgép (egyre több átáll magától, de nem mindegyik)
• némelyik videókamera (egyre több átáll magától, de nem mindegyik)
• akciókamerák (egyre több átáll magától, de nem mindegyik)

Amiket általában nektek kell átállítani, mert magukat nem tudják:

• fényképezőgépek (egyre több átáll magától, de nem mindegyik)
• videokamerák (egyre több átáll magától, de nem mindegyik)
• akciókamerák
• hangfelvevők
• digitális diktafonok
• VHS/DVD felvevők
• kakukkos órák
• ébresztőórák
• karórák
• faliórák
• buta telefonok órái
• kocsik műszerfali órái
• tűzhelyek
• mikrohullámú sütők

Amiket NEM kell átállítani sem kézzel, sem automatikusan:

• vízóra
• gázóra
• villanyóra
• tojásfőző óra
• túlóra

Nektek milyen eszközök óráit kell mindig átállítani, amire nem is gondoltatok volna, hogy óra van benne? Írjátok meg kommentben a blog Facebook oldalán!

Fotó: Clay Banks/Unsplash

Már hetek óta. Nem is tudom, mikor fog frissülni. Nézzetek vissza időnként, vagy inkább iratkozzatok fel a hírlevélre!

Hetek óta nem sikerült semmit írnom a blogra és nem is tudom, hogy mikor lesz újra folytatás. Részben annak is van benne szerepe, hogy mostanában több munkám volt és kevesebb szabadidőm. De messze nem csak a szokásos elfoglaltsági tényezőről van szó, amiről már sokat írtam a blogon.

Már tizenkét éves a blogom
Részletekért katt a képre
Fotó: Völgyi Attila / blog.volgyiattila.hu

Már annak is több hete, hogy a blog elmúlt 13 éves. Akartam írni róla, de a korábbi hasonló írások után nem nagyon ment. Csak annyi friss statisztikát tudtam volna hozzáfűzni, hogy az elmúlt 1 évben megint sikerült 363 órát töltenem 161 bejegyzés megírásával, amit nagyjából 60 ezren olvastatok. De aztán ez az írás sem jelent meg, ahogy sok másik sem.

Ahogyan már több írásomban emlegettem, egyre kevésbé tudom, hogy merre, hogyan tovább a bloggal, mi értelme folytatnom.

Többen mondták, hogy tartsak alkotói szünetet, hogy kitaláljam. Kevés dolgot utálok jobban a tétlenségnél, úgyhogy nem akartam szünetet tartani, de mivel a folytatás sem megy egy ideje, így, mégis csak szünet lett belőle, bármennyire nem akartam is.

Most, hogy már hetek óta tart, azt hiszem, kijelenthetjük, hogy egy darabig nem lesz folytatás. Aztán meglátjuk, hogyan tovább.

Írjátok meg a véleményeteket a blogról!
Részletekért katt a képre!

Az idén alig több mint fél év alatt is már (pont egyel) több bejegyzést tettem ki, mint tavaly egész évben. Nem mintha ez számítana, hiszen nem számháború.

Továbbra is várom a blog jövőjével kapcsolatos visszajelzéseiteket, hátha segítenek eldönteni, hogyan, merre tovább, ha a szünet egyszer véget ér majd.

Szerintetek hogyan kéne folytatnom a blogot? Írjátok meg a blog kérdőívében!

Hogy biztosan ne maradjatok le a folytatásról, iratkozzatok fel a blog hírlevelére!

Fotó: Völgyi Attila / blog.volgyiattila.hu

Újra légi parádé a nap egyik legnagyszabásúbb fotótémája. Íme néhány tanács a jobb képekért…

Ez egy linkajánló bejegyzés, kattints a linkre, hogy a teljes bejegyzés megjelenjen! -> Tippek, trükkök repülőgép fotózáshoz

Fotó: Bill Oxford/Unsplash

Ismét a beágyazás engedélyhez kötése és a szerver teszt elvetése mellett döntött egy amerikai bíró. A haldokló jegesmedve videójának beágyazásához is engedély kellett volna a felvétel készítőjétől. Mivel engedély nélkül ágyazták be a videót, megsértették a fotós szerzői jogait.

Érdekes kérdéseket vet fel
Az Internet kényelmes használatának és a technikai lehetőségek kihasználásának szerves része lett, hogy ha már ott a beágyazás opció, akkor beágyazunk videókat mindenféle weboldalakba és cikkekbe. Csakhogy a technikai lehetőség és a kényelem nem írhatják felül a szerzői jogi törvényeket és a felvételek készítőinek rendelkezési jogait. Ezt fejtegeti bővebben az ügyben hozott döntés – ami valójában még nem ítélet a perben, csupán egy határozat a per elutasításának megtagadásáról. Vagyis a tényleges per, ami a jogsértés mértékét és az azért járó kártérítés összegét fogja megállapítani még ezután következik majd – feltéve persze, ha ezek után nem sikerül peren kívül megállapodni a fotóssal.

Képet beágyazni szabad, lopni nem!
Részletekért katt a képre!
Fotó: Luke van Zyl/Unsplash

Korábban már írtam róla, hogy született hasonló és ellentétes ítélet is és maga a Facebook tulajdonában levő Instagram is kijelentette, hogy a készítő döntésén múlik, hogy valaki beágyazhatja-e a közösségi oldalakon megosztott képeket, videókat. Korábban is születtek már hasonló ítéletek, de most egy újabb nagy horderejű perben hozott ismét ilyen döntést a bíróság. A döntésről a Reuters, PetaPixel, JD Supra, Techbreezer Leagle, Pearl Cohen, Copy21 és egy csomó további lap is beszámolt.

Instagram álláspont: mindig engedély kell a fotóstól
Részletekért katt a képre!
Fotó: Völgyi Attila / blog.volgyiattila.hu

A történet röviden
Paul Nicklen, a National Geographic kanadai természetfotósa saját Instagram és Facebook profiljain tette közzé éhező jegesmedvéket bemutató videóját, amit az alperes Sinclair Broadcast Group lapjai előzetes engedélykérés és a szükséges licencdíj megfizetése nélkül beágyaztak cikkeikbe. A fotós beperelte a média vállalatot, akik arra hivatkoztak, hogy a videó beágyazása nem minősül annak felhasználásának, mivel a cikk a videó népszerűségéről szól.

Az ügyben eljáró Jed S. Rakoff bíró elutasította a kiadó érvelését és a jogi szaknyelvben szerver tesztként ismert mérlegelési módszer alkalmazását is. Mint korábbi írásomban is részleteztem a szerver teszt jogelvének lényege, hogy azt vizsgálják, hogy a vitatott tartalom melyik szerveren érhető el. Ha valaki lementette és a saját felületére feltöltve használta fel, akkor felhasználásnak minősülne, ha viszont az eredeti szerveren található és csak beágyazták, akkor jogszerűnek ítélik a felhasználást. Csakhogy ez a korábbi megközelítés egyre ritkábban áll meg a bíróságon. Több olyan esetről is beszámoltam már a blogon, ahol a bíróság egyáltalán nem fogadta el enyhítő körülményként, hogy a képet az eredeti közösségi oldalon jelenítik meg az oldal által erre biztosított beágyazási megoldások segítségével. Arról is írtam, hogy maga az Instagramot is birtokló Facebook nyilatkozott róla, hogy a felhasználók joga eldönteni, hogy a közösségi oldalra feltöltött tartalmakat ki és hogyan használhatja. Ennek értelmében a közösségi oldalak hiába biztosítanak technikailag bárki által használható beágyazási (embed) lehetőségeket, azok tényleges használatára csak annak van joga, aki a jogtulajdonostól erre engedélyt kap. Ennek hiányában jogsértést követ el és a bíróságon felelhet érte, amennyiben beperelik – mint tette azt most Paul Nicklen is.

Képtolvajok alaptalan mentségei
Részletekért katt a képre!
Fotó: Völgyi Attila / blog.volgyiattila.hu

A később kifejtett részletes érvelés fontos tanulsága a szerkesztőségek számára, hogy sok esetben korrektebb és jogszerűbb megoldás lehet egy videóról, vagy akár fényképről is képernyő mentést, vagy méginkább fotót készíteni, mint beágyazni a videót egy cikkbe. Érdemes végigolvasni a bíróság érvelést angolul eredetiben, vagy az én feldolgozásomban magyarul.

Fontos kérdéseket fejteget a határozat
Részletekért katt a képre!

Az ügy részletei
A periratok szerint Nicklen videójában kimondottan hangsúlyozva szerepel, hogy akik a videót fel akarják használni, azoknak meg kell szerezniük rá a licencet. A többszáz televíziót és weboldalt üzemeltető Sinclair Group olyan címmel közölte a videót beágyazó cikket, hogy “Vírusként terjed az éhező jegesmedvéről készült szívfacsaró videó”, ami a társaság valamennyi tévé csatornájának weboldalán megjelent. Nicklen hiába szólította fel a kiadót a kérdéses videó eltávolítására, annak a cég nem tett eleget.

A beadványban a kiadó azzal védekezett, hogy a videó megjelenítése azt jelentené, hogy az eredeti videó egy másolatát mutatják be a saját felületeiken. Csakhogy ők nem ezt tették, hanem a közösségi média felületen a fotós által megosztott eredeti videót tették elérhetővé saját közönségük számára is, ezzel az eredeti mű számára biztosítva nagyobb közönség elérést és megtekintő számot. A felperes azonban vitatta ezt az álláspontot és azzal érvelt, hogy az is a mű megjelenítése és ilyenként az alkotó engedélyéhez kötött tevékenység, ha beágyazzák a képet.

Megjelent az Igazságügyi Minisztérium 2021-es fotó árlistája
Részletekért katt a képre!
Forrás: Varga Judit/Facebook

Készítõ ismeretlen

A határozat indoklásában visszautalnak a blogomon korábban is emlegetett Beitbart perre és megállapítják, hogy az alkalmazott beágyazással a felhasználótól nem szükséges további művelet (kattintás), hogy megjelenjen számára a felperes tartalma. Ezzel pedig megvalósul a mű megjelenítése. Az indoklás arra is kitér, hogy a szerver teszt szerinti ítélettel korlátoznák az alkotó szerzői jogainak gyakorlását. Azzal ugyanis, ha bárki szabadon beágyazhatná az általa közzétett képet, vagy videót. Az alkotónak így csupán az első publikálás során lenne rendelkezési joga. Mindössze arról dönthetne, hogy közzéteszi az alkotását, vagy sem. Minden további, mások általi elérhetővé tétel felett megszűnne az ellenőrzése és döntési lehetősége. Márpedig a szerzőjogi törvény szellemisége éppen az, hogy az alkotó saját maga rendelkezhet róla, hogy ki, hol, mikor, hogyan és mire használja fel az általa alkotott szerzőjogi alkotást. A szerver teszt alkalmazása ezért csorbítaná a szerző jogait.

Fotósok és a szerzői jogi reform – hogyan érinti a változás a fotósokat?
Részletekért katt a képre!
Fotó: Tim Reckmann/Flickr

A fair use nem mentség
Mivel a kereset részben erre alapoz, a határozat reflektál a magyar jog szabad felhasználásához hasonló szellemiségű, sokak által méltányos felhasználásnak fordított fair use védekezésre is. Rakoff bíró határozatában kiemeli, hogy a fair use hivatkozás nagyon ritkán alkalmas egy szerzőjogi kereset elutasítására. Mivel a körülmények jóval alaposabb mérlegelésére van hozzá szükség, ebben az esetben sem elegendő ez az érvelés, hogy Nicklen keresetét elutasítsák miatta.
A vizsgálat során a bíróság mérlegelte, hogy a videó beágyazása az adott cikkekbe megfelelt-e a fair use céljainak, formájának, céljának és a törvény által előírtaknak megfelelően “indokolt mértékben” használta-e az eredeti alkotást. Megállapították, hogy a közlés célja egyértelműen üzleti volt, ez pedig jelentős részben a fair use védekezés elutasítása mellett szól. Ugyanakkor mégsem jelent automatikusan, hogy üzleti célú közlés sosem lehet fair use. A határozat indoklásában is kiemelik, hogy a közvélemény tájékoztatása kiemelt mozzanat a fair use szempontrendszerében, amit a könyvkiadásban és a sajtóban is rengeteg profit orientált szervezet végez. Ugyanakkor a médiumok rendszeresen fizetnek a híreiket illusztráló álló és mozgó képes tartalmakért – ebben az esetben azonban ezt nem tették meg.
Az indoklás példát is felhoz rá, hogy a videó egy képének kiemelése, vagy akár egy rövid videó részlet használata kellően illusztrálhatta volna, hogy miről szól a neten terjedő videó, nem volt azonban az információ közléséhez szükséges a teljes videó beágyazása. Elegendő lett volna az eredeti videót linkelni, amire az olvasó rákattintva megnézheti az eredeti oldalon.

A magyar bíróság nem értékeli a humort
Részletekért katt a képre!
Forrás: HVG.hu

A közlés célja
A bíróság azt is kiemeli, hogy a videó eredeti célja és tartalma az volt, hogy felhívja a figyelmet a jegesmedvék egyre romló életkörülményeire és változásra, cselekvésre ösztönözze az embereket. Ezzel szemben a Sinclair Group cikke csupán a videó népszerűségére összpontosít. Írtak róla, hogy a videó elért 1 millió nézőt, a National Geographic cikkére hivatkozva írtak a készítés körülményeiről, de teljesen figyelmen kívül hagyták a videó eredeti üzenetét, mondanivalóját és célját. A bíró egyértelműen úgy fogalmaz, hogy “a videót nem a jegesmedvékről szóló történet, vagy a környezetvédelem fontosságának illusztrálására használták, hanem ‘csupán magukról a felvételekről tudósítottak'” Ez pedig tovább rontja az arányos terjedelem megítélésének kérdését is. Egyértelműen azt írják, hogy mivel a cikkek a videó népszerűségéről tudósítanak, elegendő lett volna egy képernyőmentést közölniük a nézőszámról az egész videó beágyazása helyett.

Védjétek meg jogaitokat a jogvédőktől!
Részletekért katt a képre!
Fotó: Cytonn Photography/Unsplash

Hogyan hat a piacra
Azt is fontos mérlegelési szempontként azonosítják a határozatban, hogy amikor a mű felhasználása alternatív piacot teremt-e az eredeti mű fogyasztása helyett. Vagyis jelen esetben a videó beágyazásával feleslegessé válik-e az azt eredetileg közlő oldal felkeresése, hogy ott nézzük meg. Ilyen esetben ugyanis a fair use nehezebben értelmezhető. Azt is hozzáteszik, azzal, hogyha a beágyazást helyben hagyná a bíróság, ellehetetlenülne Nicklen lehetősége, hogy abból szerezzen bevételt, hogy a felhasználást jogdíj ellenében engedélyezi. Ez pedig súlyos mértékben érintené a mű piaci lehetőségeit. Tehát a szerzői jogainak gyakorlását súlyosan csorbítaná. Mivel a fotós maga is azzal érvelt, hogy világszerte majdnem két tucat másik médium számára értékesítette a videó felhasználását, a fair use érvelést elutasította a bíróság.

Szerintetek hogyan hat ez a döntés az Internet jövőjére? Írjátok meg kommentben a blog Facebook oldalán!

Fotósok és az Ország tortája
Fotó: Völgyi Attila / blog.volgyiattila.hu

Bejelentették, hogy 2021 Ország tortája a Napraforgó lett, Cukormentes tortája Beszterce rózsája. Mi pedig lefotóztuk a nagy bejelentés után…

Évről évre nagy érdeklődésre tart számot az Ország tortájának bemutatása, amit mindig egy csomóan fotóznak különféle mainstream lapok fotósai, gasztro és életmód lapok, újságírói és egyéb résztvevők egyaránt.

Az Ország tortája a Napraforgó (balra) és az Ország cukormentes tortája Beszterce rózsája (jobbra)
Fotó: Völgyi Attila / blog.volgyiattila.hu

Ez persze nem igazán a klasszikus gasztrofotók terepe. A Parlamenti büfével szomszédos Vadász terem – ahol sok más magyar és nemzetközi sajtóesemény mellett gyakran ebédeket is szoktak tartani – nem épp ideális fotóstúdió. Kellő szándékkal persze könnyen be lehetne annak is rendezni. Minden esetre az állófogadás helyszínén fogyasztáshoz inkább ideálisak a körülmények, mint fotózáshoz. Ellenben az innen nyíló Dunai terasz pompás látványt kínál a folyóra és a városra is. Ha pedig már az ember kezében egy tányéron az Ország tortája és kint áll vele a teraszon, akkor nehéz kihagyni, hogy ne örökítse meg itt is.

Készülnek a képek…
Fotó: Völgyi Attila / blog.volgyiattila.hu

Rendszeresen szoktam azzal viccelődni, hogy egy kortárs képzőművészeti kiállításon veszélyes dolog letenni a fotós táskát, mert a műértők még a végén elkezdik körbeállni és szakérteni.

Ez a vicc most megelevenedett a Parlamentben. Letettem egy tányért a frissen bejelentett tortákkal és máris mindenki fényképezni kezdte.

Mennyire születnek egyedi képek tömegben fotózva?
Részletekért katt a képre!
Fotó: Le Hong Ha

A kollégák persze udvariasan megkérdezték, hogy nem zavar-e, ha ők is megcsinálják ugyanezt a képet. Én meg bár jól esik a kedves kérdés, de nem szoktam ebből akkora ügyet csinálni, mint sokan mások, így még bátorítottam is őket, csinálják csak meg nyugodtan. Úgyhogy egy csomó fotósnak lett majdnem teljesen egyforma képe az Ország tortájáról a budapesti látképpel a háttérben.

Viszont azt hiszem, csak nekem lettek képeim arról, ahogyan ők fotózzák a tortát. Mondjuk ezek sem lesznek életem képei, de legalább a történetet van mivel illusztrálnom.

Titeket mennyire szokott zavarni, ha mások is megcsinálják a képet, amit ti kitaláltatok? Írjátok meg kommentben a blog Facebook oldalán!

Mindig legyen nálatok füldugó!
Fotó: Völgyi Attila / blog.volgyiattila.hu

Sok olyan hasznos apróság van, ami mindenkinek jól jöhet, fotósként meg egyenesen elengedhetetlen. Egyik ilyen a füldugó. Autóversenyek és fesztiválok fotózásához kimondottan elengedhetetlen kellék, de egy hangosabb környéken az esti, vagy akár délutáni pihenést is nagyban meg tudja könnyíteni.

A hétvégén tettem egy villámlátogatást a Paloznaki Jazzpikniken, ahol az olasz Mario Biondi koncertjét fotóztam. Már dübörgött a basszus a hangszórókból, amikor a színpad tövében állva eszembe jutott – mondhatni a dobhártyámba hasított – mivel nem készültem erre a munkára. Igen, füldugóval. Az igazat megvallva nem is annyira a hangerő juttatta eszembe, hanem amikor az előttem álló kolléga elkezdte akkurátusan bedugni vele a fülét.

Mario Biondi Paloznakon
Fotó: Völgyi Attila / blog.volgyiattila.hu

Hosszú ideje nem volt rá szükségem, mivel a fesztiválok és autóversenyek fotózására se nagyon volt a közelmúltban példa az életemben. Fesztivált vagy két éve nem nagyon fotóztam, autóversenyt még ennél is régebben. A hétvégén ugyan rendeztek Forma1 Nagydíjat és még nézők is lehettek rajta (bár tisztázatlan, hogy ők fényképezőgépet is vihetnek-e magukkal), de én most is kihagytam, így ez sem érintett most.

Már jó pár éve, az első fesztiváljaim és autóversenyeim idején megállapítottam, hogy füldugónak (is) mindig kell lennie a fotótáskában. Mivel több fotós táskám is van, a szabályt kiterjesztve alkalmazom: minden táskában kell lennie egy párnak.

Fotó: Völgyi Attila / blog.volgyiattila.hu

A füldugó filléres tétel és még a komolyabbak sem olyan őrülten drágák, a hallásunk meg fontos, így vettem hát egyszer több marékra valót és szó szerint tettem minden táskámba egy párat, hogy kéznél legyen, amikor kell majd. Olyannyira általánossá vált ez az elővigyázatosságom, hogy már szerencsére figyelnem sem kell rá, tényleg mindig ott van minden táskámban egy pár füldugó.

Fotó: Völgyi Attila / blog.volgyiattila.hu

A hétvégén egy új táskával mentem dolgozni, amibe nem tettem füldugót. Legőszintébb meglepetésemre még így is volt benne. Indulás előtt ugyanis beledobtam egy kis övtáskát, hátha kelleni fog. Az pedig rendszeresen velem szokott jönni Forma1-re, fesztiválokra és minden más hasonló munkára is.

Így készülnek a Forma-1 képek
Részletekért katt a képre!
Fotó: Völgyi Attila / blog.volgyiattila.hu

Úgyhogy néhány egyéb hasznos holmi mellett többek közt füldugó is volt benne. Igazán jól esett, amikor a nagyszínpad hangszórói előtt fényképeztük a fellépőket. Ezeket ugyanis általában úgy állítják be, hogy még a hátsó sorokban is jól lehessen hallani a koncertet, nemhogy az első sor előtti fotós árokban.

Nálatok is mindig szokott lenni füldugó? Írjátok meg kommentben a blog Facebook oldalán!

Ha már füldugó, ne feledjük a Nagy durranás örök érvényű jelenetét sem:

A belvárosi Nagy Futamon nem volt ilyen kérdés
Fotó: Völgyi Attila / blog.volgyiattila.hu

Megannyi sporteseménynél felvetődik ez a kérdés. Most hétvégén épp a Forma 1 Magyar Nagydíj aktuális, amit korábban nézőként és sportfotósként többször is volt lehetőségem fényképezni. Tavaly a koronavírus járvány szigorításai, idén adminisztrációs hiba és más program miatt marad ki. Az aktuális kérdés jogi oldala viszont sokkal összetettebb, mint gondolnánk.

Vihet-e néző fényképezőgépet a Puskás Arénába?
Részletekért katt a képre!
Fotó: Völgyi Attila / blog.volgyiattila.hu

Korábban írtam már a Puskás Aréna és az MLSZ fényképezőgép szabályozásáról, most a Forma 1 van soron. Egyik olvasóm kérdezte, hogy vajon beviheti-e a teleobjektívét a hétvégi Magyar Nagydíjra? Mivel úgy 15 éve magam is nézőként készítettem az első F1 fotóimat és több olvasótól is kaptam már az elmúlt években nézőként készített képeket arról, ahogy a pálya szélén dolgozom, azt gondolnám, hogy be lehet vinni a fényképezőgépeket. Én a verseny látogatói szabályzatából is ezt olvastam ki, de annak megfogalmazása kellően ködös, hogy segítségre szoruljon az értelmezésük.

Segítségért néhány napja a Hungaroring sajtó osztályához fordultam, akik azonban eddig nem válaszoltak a kérdésre. Persze érthető módon sok más ennél fontosabb dolguk lehet így a futam előtti hajrában, bár ez nem sokat segít azokon az olvasókon, akik szeretnék időben megtudni a választ, mielőtt a kapuból fordítják vissza őket, hogy nem mehetnek be hiába van jegyük…

Így készülnek a Forma-1 képek
Részletekért katt a képre!
Fotó: Völgyi Attila / blog.volgyiattila.hu

Olvasóm sem volt rest, keresett egy másik elérhetőséget a szervezőkhöz, ahonnan választ is kapott a kérdésére – bár azzal sem ő, sem az általam megkérdezett jogászok nem mentek sokra. Mondhatni nesze semmi, fogd meg jól. Nem csak az ügyfélszolgálati válasz, hanem a szabályozás is.

A hivatalos szabályzat így szól:

“A Rendezvény látogatója az eseménnyel kapcsolatban semmilyen hang-, kép-, audio-vizuális felvételt nem hozhat létre, nem tárolhat, nem rögzíthet, nem küldhet tovább és semmilyen információt vagy másfajta adatot, beleértve a hivatalos időmérést, eredményeket, teljesítményt, időjárást vagy versenyirányítási adatot nem tárolhat, nem rögzíthet vagy továbbíthat. Tilos a Rendezvény helyszínére minden olyan eszköz behozatala, amely a fenti cselekményeket lehetővé teszi. Személyes elektronikai eszközöket (köztük kamerát, mobiltelefont és más kézi kommunikációs eszközt) csak abban az esetben lehet a versenypályára bevinni, ha minden a Rendezvényen felvett, eltárolt felvételből származó vagy származtatható felvétel, adat, kép – beleértve fotót és álló képet – felhasználása kizárólag személyes/privát/nem kereskedelmi célra történik.”

Mitől profi egy fényképezőgép?
Részletekért katt a képre!

A Hungaroring értelmezési segédlete:

“Látatlanban nem tudjuk megmondani, hogy a bejáratnál lévő biztonsági szolgálat mennyire ítéli meg profi eszköznek a nagyobb teleobjektívet, de fennáll a lehetőség, hogy nem engedik bevinni, és ez az Ön kockázata.

Üdvözlettel,

Hungaroring csapat”

A tiltott tárgyak közt nem szerepel fényképezőgép
Szabályzatért katt a képre!

Értelmezés
A szabályzat azt írja, hogy minden kép rögzítésre alkalmas eszközt tilos bevinni. Később ennek ellentmondva azt írják, hogy mégis be lehet vinni, ha nem üzleti célra használják fel. Majd az ügyfélszolgálat azt mondja, hogy a biztonsági szolgálat önkényesen profi eszköznek minősítheti és megtilthatja a bevitelét – annak ellenére, hogy profi eszközről említés sincs a szabályzatban.
Azt legalább elismerik, hogy látatlanban nem tudják eldönteni, hogy mi felel meg a házirendjüknek. Pont ez a baj a házirendjükkel, hogy nem egyértelmű, így nem lehet eldönteni, hogy mi felel meg neki és mi nem.
A jogi helyzet biztos értelmezését persze most is, mint minden más esetben is a bíróság volna képes hosszas vizsgálódás után eldönteni. Ilyen ítéletről eddig nem tudok, pedig érdekes támpont lenne.

Mindig legyen nálatok füldugó!
Részletekért katt a képre!
Fotó: Völgyi Attila / blog.volgyiattila.hu

Tanácsom
Az én értelmezésem szerint bármilyen kamerát be lehet vinni, csak kereskedelmi célra használni nem lehet a vele készült felvételeket. Ha a biztonsági szolgálat nem engedné, akkor mindenképp érdemes jegyzőkönyvet felvetetni az intézkedésükről és aztán kártérítésért perelni a rendezvény szervezőjét. Azzal ugyanis megkárosítják az érvényes jeggyel rendelkező nézőt, hogy a házirend zavaros intézkedéseinek szubjektív értelmezése miatt nem jut be az eseményre, amire jegyet váltott.
Sajnos ez valószínűleg egy költséges és hosszadalmas pereskedéshez vezetne. Viszont enélkül attól tartok, máshogy nem kapunk ennél egyértelműbb értelmezést a szabályzathoz.
Persze ha sikerül jogvita nélkül bevinni a fényképezőgépeket, az lényegesen egyszerűbben megoldja a kérdést, még ha nem is egyértelműsíti a jogi helyzetet.

Ti mit gondoltok erről a szabályozásról? Nektek mik a tapasztalataitok, nézőként mennyire tudtatok fényképezni Forma1-en? Írjátok meg kommentben a blog Facebook oldalán!

Kiegészítés: Füldugót mindenképp érdemes vinni!

Kevin Carter nem a keselyűs képe miatt lett öngyilkos
Részletekért katt a képre!
Fotó: Kevin Carter

27 éve, 1994. július 27-én vetett véget az életének Kevin Carter a sok féle poklot megjárt dél-afrikai fotóriporter. Öngyilkossága és búcsúlevele, akárcsak akkor már gondolkodása is kellően ködös volt, hogy sok féle tévhitet megalapozzon. Olvassatok utána és ne terjesszétek az azóta is töretlenül terjedő hoaxot!

Ez egy linkajánló bejegyzés, kattintsatok a linkre, hogy a teljes bejegyzés megjelenjen! -> Kevin Carter nem a keselyűs képe miatt lett öngyilkos