WaldorfCafe.org

2782

noreply@blogger.com (Zubi) — Thu, 04 Jun 2020 05:19:00 +0000

2782 napja írtam ide legutóbb.
Sok minden történt azóta a magyar és nemzetközi Waldorf közösségek életében.

Idehaza a kényelmesnél gyakrabban változó jogi körülmények közt iskolák és óvodák születtek, alakultak át, esetleg szűntek meg.
Több száz gyerek és szülő kapcsolódott be a hazai közösség életébe és százszámra érettségiztek diákok a magyar Waldorf iskolákban.
Világszerte megünnepeltük a Waldorf 100 keretében a Steiner-Waldorf iskolák első száz évét.

Waldorf 100 – The Film from Waldorf 100 on Vimeo.

Lassan véget ér az idei – a világjárványnak köszönhetően felemás – óvodai nevelési év és a tanév. A járványügyi veszélyhelyzet megszűnése lehetővé teszi, hogy az idei tanév zárásaként a magyar Waldorf iskolák ötödik osztályosai életéének is része lehessen a Waldorf Olimpia, így június utolsó hétvégéjén az ország több pontján párhuzamosan idén is megrendezik az eseményt.
Az érintett családok, gyerekek és iskolák sietve készülnek a megmérettetésre. A többiek kedvéért hamarosan erről egy kissé részletesebben is írok.

És te, kedves olvasó, szülő, érdeklődő, miről olvasnál itt szívesen?
Írd meg alul megjegyzésben, vagy a facebookon!

Viszlát, és kösz a halakat!

noreply@blogger.com (Zubi) — Mon, 22 Oct 2012 10:53:00 +0000

A blogot – egyelőre – bezárom. Köszönöm, hogy elolvastátok a bejegyzéseim.

Ha további hírekre, a hazai waldorf közösség eseményeire vagytok kíváncsiak, kövessetek a facebook-on! Ott továbbra is közlöm azokat az eseményeket, amelyek híre eljut hozzám. Ha bármelyik blogbejegyzéssel kapcsolatosan kérdésetek van, továbbra is írjátok meg a bejegyzéshez tartozó megjegyzésben, tegyétek fel a kérdést a facebookon vagy e-maiben.

photo credit: lonely radio | cc

Waltdorf >> Walldorf >> Waldorf

noreply@blogger.com (Zubi) — Sat, 10 Sep 2011 18:00:00 +0000

Az előző bejegyzésben arról meséltem, hogyan került a Waldorf-pedagógia elnevezésbe a Waldorf szó. De honnan származik maga a szó, és mi köze van a Ki nyer mához? És hogy került a dió a Waldorf salátába?

A 8. század végén valahogy így nézhetett
ki a Lorsch-i monostor környéke.
A helyi múzeum rekonstruált bemutatóhelye.
Fotó: denkmalpflege-hessen.de

Ha jó az időgépünk, kezdésként ugorjunk el a nyolcadik század végére. A helyszín Lorsch, kb 60 km-re a mostani Frankfurttól, vagy ha úgy könnyebben odatalálunk: 49°39′14″N 8°34′3″E.

Németország legrégebbi változatlan formájú kőépülete, a lorschi
kapucsarnok ma a világörökség része. A szakértők csak találgatják
mi volt az eredeti funkciója. Könyvtár? Diadalív? Bíróság? Királyi
szállás? Raktár? Ha rájöttök, feltétlenül szóljatok! Köszi

Fotó: (cc) Armin Kübelbeck via Wikimedia Commons

Ekkortájt, a helyi monostorban készült az a kézirat (a 779. évi annales), melyben elsőként említik a Walldorf településnevet ("Waltdorf" írásmóddal). Semmi bizonyítékunk nincs arra, hogy akármelyik annales, vagy egyéb kézirat, köztük az arany betűkkel borított híres Lorschi evangélium (Codex Aurelius Laurensius) valaha is előfordult a bal oldalt látható épületben, mindenesetre az iratok és az épület is nagyon szépek és nagyjából egyidősek; szívesen elhinném, hogy itt tartották a kódexeket. De ilyen tempóval sose érünk oda 1919-es Stuttgartba és a Waldorf salátáig sem jutunk el.

Ugorjunk gyorsan ezer évet. 1763, vége az aktuális világégésnek: lezárult a három kontinensen zajló hétéves háború. Nálunk ebben az évben alapították meg az egri Líceumot. (A líceumot — ahogy szokás — előbb megalapították, majd felépítették. Pont fordítva, mint a kis-svábhegyi waldorf iskola esetén, ahol csak a harmadik tanévben helyezték el az alapkövet.)

Johann Jakob Astor szülőháza
Forrás: auswanderer-bw.de

1763. július 17-én egy Heidelberg közeli faluban a helyi mészárosnak fia született. A növekvő gyermek, Johann Jakob Astor testvéreivel a családi gazdaságában segített, kamaszként pedig apja húsboltjában dolgozott eladóként. Tettvágyát és kíváncsiságát ez nem elégítette ki, megélni sem tudtak ennyien, mostohaanyjával sem szerették egymást, így még 16 éves kora előtt felkerekedett és 1779 karácsonyát már Londonban, hangszerkészítő bátyjánál, Georgnál töltötte. (Közép-Európában az ambiciózus fiatalok a helyi körülmények kilátástalansága miatt akkoriban is gyakran külföldön próbáltak szerencsét.) A fúvóshangszer-készítés és a kottakiadás pár évig ugyan lekötötte Johannt, de az új kontinensről érkező hírek is nagyon izgalmasak voltak: néhány hangszerrel a csomagjában átkelt a nagy vízen, követve Henrik bátyját, aki már évek óta az újvilágban élt. Épp időben: akkortájt ért véget az amerikai függetlenségi háború, és a megszületett Amerikai Egyesült Államok nagyszerű lehetőségeket kínált.

Az utazás kicsit tovább tartott a tervezettnél: a hajó jégtáblák fogságában vesztegelt két hónapig. Jacob egy utastársától megtudta, a hajdani gyarmatokon jó üzlet a szőrmekereskedelem.

John Jacob Astor
Forrás: historylink.org

Johann egy pék kifutófiújaként kezdte amerikai karrierjét, de nem sokáig végezte ezt a munkát. A vállalkozó kedvű huszonéves fiatalember kemény munkával, ragyogó ötletekkel és némi szerencsével óriási nemzetközi szőrmenagykereskedői hálózatot épített ki. Baltimore-ba 1784-ben még csak hét furulyával és öt font sterlinggel érkezett, tíz éven belül már a szőrmekereskedelem amerikai vezéregyéniségévé vált. Kereskedelmi hajóflottát vásárolt, kereskedő-állomások sorát építette ki a Columbia és a Hudson folyók mentén, nevét viseli az általa alapított Astoria település. A Londonba prémet szállító hajók visszafelé más áruk mellett hangszereket, elegáns zenei könyveket is hoztak: Astor megnyitotta az első new yorki hangszer- és zeneműboltot. Az ekkor már John Jacob Astor nevű úr megvalósította az amerikai álmot; Hawaii-tól Japánig, az Indiáktól Kínán át a Nagy Tavakig mindenfelé kereskedett, ingatlanokat vásárolt és bőkezűen adakozott. Nyilvános könyvtárat alapított és az óhazában, Jakob falujában, Walldorf-ban máig működő alapítványa segíti a fiatalokat és idősebbeket. (Persze a felemelkedésnek voltak árnyoldalai is, egyes életrajzírói Johann szemére hányják érzelemmentességét és törtetését, az indián prémvadászok kihasználását, de ennyi idő távolából ezt már elég nehéz megítélni. Nagy fának nagy az árnyéka.) A hajdani húsbolti segéd, pékségi kifutófiú, New York háziura, az első amerikai multimilliomos 84 éves korában, 1848 tavaszán hunyt el.
Az Astor család pénzügyi befolyása révén a későbbiekben is fontos szerepet játszott az Egyesült Államokban és világszerte. (A család hozta létre a nagy múltú Waldorf-Astoria hotelláncot, ők építtették fel New York jelenleg is legmagasabb épületét, az Empire State Building-et, és a brit alsóház első képviselőnője is családtag, Nancy Astor volt.)
A stuttgarti Waldorf-Astoria dohánygyár nevét tehát Jacob Astorról, az első amerikai multimilliomosról és szülőfalujáról kapta. A gyári munkások gyermekei számára hozta létre Emil Molt gyárigazgató és Rudolf Steiner az első waldorf iskolát.

A budapesti Astoria Szálló az 1920-as években
Forrás: egykor.hu

Az Astor családnak a budapesti Astoria szállóban nem volt közvetlen érdekeltsége, s így persze a szálló halljából évtizedeken át közvetített Ki nyer ma? című évtizedekig futó rádiós műveltségi vetélkedőhöz sincs közük. A szálló nevét építésekor tulajdonosok állítólag Gellér Mihály bérlő javaslatára választották: a new yorki Waldorf=Astoria Hotel akkoriban a világ legjobb luxusszállodája volt, jó ötletnek tűnt a monarchia legújabb szállójának ezt a nevet adni.
Ó igen, Waldorf saláta! Sajnos az utóbbi két hónap alatt nem sikerült kiderítenem, már 1896 előtt, vagy azután, esetleg a 20. században került dió a receptbe, úgyhogy erről majd egy másik bejegyzésben írok.Ha tudod, mikor került dió a Waldorf salátába, kérlek írd meg.
A helyes válasz beküldői közt az Astoria szállóban elfogyasztható Waldorf salátát sorsolok ki! :)

További felhasznált források: A Wikipedia angol, német és magyar szócikkei, budapestcity.org, waldorftoday.org hírlevél (Hansjoerg Hofrichter: The Story Behind the Name), notablebiographies.com, Axel Madsen: America's First Multimillionaire

Miért éppen Waldorf?

noreply@blogger.com (Zubi) — Tue, 12 Jul 2011 05:00:00 +0000

Miért épp waldorf-pedagógiának nevezzük a módszert? Miért nem Steiner-pedagógiának?

A gyár reklámja 1904-ből
Kép: (pd) Wikipedia

Vekerdytől a Wikipédiáig számos forrásból, iskolák és óvodák honlapjain olvashatjuk: az első waldorf iskolát Emil Molt, a Waldorf-Astoria cigarettagyár vezérigazgatója alapította, elsősorban a gyári munkások gyermekei számára. Azt is megtudjuk, hogy az iskola megszervezését és szellemi irányítását Rudolf Steinerre bízta, az első évben 256-an kezdték el a végül 12 osztályos, egységes, koedukált, független iskolát, továbbá a tanárok közt volt a gyárigazgató kamaszkori szerelme, felesége, Berta Molt is. Na jó, ismét pár adat, de hol a válasz? A magyarok miért nem Steiner-pedagógiának nevezik az idehaza közel harminc iskolát és több, mint félszáz óvodai csoport oktatási rendszerét meghatározó metódust?

Kis-Svábhegy, 1929. november 13.
Alapkőletétel, három évvel az iskola megnyitása után
Albert Steffen és Göllner Mária
Kép: (pd) Wikipedia

Tovább böngészve hamar megtudhatjuk, hogy idehaza a Steiner halála utáni évben, 1926-ban indult az első waldorf iskola. Nemzeti öntudatdagasztásul azt is elhihetjük, hogy Németország után elsőként nálunk indult waldorf iskola. Ez nem teljesen igaz, de jól hangzik; nem csak a magyar Wikipédiában, iskolai weboldalakon, hanem nyomtatott művekben is találkozhatunk ezzel a jóindulatú csúsztatással. Az angol és esperanto Wikipedia-bejegyzések és egyéb források szerint a budapesti iskola az alapítás sorrendjében a 7.–12. volt. A nem német nyelvterületen King's Langley, Hága és London után pedig a negyedik. Szelíd jóindulattal mégis tekintsük dobogós külföldinek, hisz King's Langley internátusa fokozatos átalakulással és nem alapítással, végül 1949-ben vált nevében is waldorf iskolává (Rudolf Steiner School Kings Langley), a hágai intézmény pedig zárt volt, míg a budapesti nyilvános iskola volt. A Portugáliában a kis-svábhegyivel nagyjából egyszerre indult és hamar elhalt waldorf-iskolai kezdeményről az angol nyelvű Wikipedia nem tud, és én sem sokat, ha valaki tudna erről az iskoláról valami közelebbit, örülnék, ha megírná nekem.
A húszas években Budapest megelőzte New York-ot — legalábbis az oktatás innovációja terén: a nagy alma csak három évvel később rendelkezett saját waldorf iskolával. Ha mindenképp első helyre vágyunk, érjük be azzal, hogy — ha Dr. Treichler, hajdani stuttgarti osztálytanító emlékezete nem csal — az első waldorf iskola első külföldi növendéke 1926 tavaszán Vámosi Nagy István, a hazai waldorf pedagógiát megteremtő Nagy Emilné dr. Göllner Mária gyermeke volt. (Maria von Nagy, Göllner Mária ragyogó személyisége, a magyarországi antropozófiai mozgalom megteremtője és családja külön bejegyzéseket érdemelne, a saját szavaim helyett jó szívvel ajánlom emlékirataikat, hozzáférhetők magyar nyelven is.)

A villa a két világháború között
Kép: (pd) Wikipedia

Itt, a kis-svábhegyi villában keresem a választ a címbéli kérdésre. A Nagy Emil neves közéleti személyiség, ügyvéd, újságíró, képviselő és korábbi igazságügyminiszter villájában működő Kissvábhegyi Iskola és Internátus számos német anyanyelvű tanítót alkalmazott. Az ünnepek nevében, a hétköznapi szóhasználatban természetesen a német elnevezések maradtak meg, így megörököltük a waldorf-pedagógia elnevezést is. Akkoriban mindenhol ez volt használatos, angol nyelvterületen azóta ezt felváltotta a Steiner Education vagy Steiner-Waldorf Method elnevezés.

A kis-svábhegyi villa a XXI. században
Kép: (GFDL-CC-BY-SA-2.5) Wikipedia

1933-ban — a budapesti iskola működésének hetedik évében — több, az intézet sorsát jelentősen befolyásoló, mi több, azt megpecsételő esemény történt. Mialatt a nemzetiszocialista párt egyre nagyobb teret nyert Németországban, január 29-én Göllner Mária súlyos fejsérülést szenvedett a Tátrában. A lábadozó alapító távollétében egy alkalmazott sikkasztása miatt súlyos pénzügyi gondok támadtak az iskolában. Nyáron az új kancellár, Hitler új birodalmi törvényei alapján a német tanároknak vissza kellett térniük hazájukba, majd egy, az internátusban kitört kanyarójárvány végképp megakadályozta a tanítás folytatását. Az intézet szeptemberben bezárt, de a helyszín — mint a magyar antropozófiai mozgalom bölcsője — szellemi műhelyként a háború végéig tovább működött. Aki további részletekre is kíváncsi, olvassa el Maria von Nagy emlékiratait (hozzáférhető magyarul a Michaeliták c. kötetben (2000, Arkánum)), illetve Vámosi Nagy István visszaemlékezéseit (ugyanitt, vagy az Országépítő archívumában: A kissvábhegyi Waldorf-iskola I. rész és A kissvábhegyi Waldorf-iskola II. rész).

Tudom, ezzel még nem meséltem el, honnan jön maga a Waldorf név? Hogyan, honnan került a cigarettagyár nevébe? A következő bejegyzésben erről írok.

Verebek és kések

noreply@blogger.com (Zubi) — Sun, 05 Jun 2011 15:55:00 +0000

Idén öt 12. osztályos színdarabra jutottam el. Februárban mutatta be a Pesthidegkúti Waldorf Iskola a Verebek című darabot. Márciusban az Óbudai Waldorf Iskola diákjaitól az Egy előre bejelentett gyilkosság krónikáját láttam, júniusban pedig a Fóti Waldorf Iskolában a Maszk mögül című osztálydarabot, a Solymári Fészek Waldorf Iskola diákjaitól a Revizort néztem meg. A gödöllőiek Nagy Romulusát már csak a februári bemutató után, áprilisban és június végén láttam.

Miért szeretem az osztálydarabokat? Mert a hagyományos színjátszó csoportokkal ellentétben nem csak azok vesznek benne részt, akik vonzalmat éreznek a színpadi munka iránt, hanem az osztály valamennyi tanulója együtt dolgozik a sikerért. Finomítok: A rendezési folyamat komoly pedagógiai kihívás az osztálykísérő és a drámatanár számára is: a nézőnek általában úgy tűnik, mindenki egyforma lendülettel, képességei szerint kiveszi részét a munkából, a valóságban persze a kép kissé árnyaltabb, mondjuk így: akad, akinek kicsivel több ösztökélésre van szüksége.

Egy korábbi bejegyzésben a 12.-es színielőadások kapcsán említettem:

Talán maga az osztály, vagy valamelyik ihletett diák írja meg a darabot. Nem ritkán a zenei betétek is közös alkotások. A jelmezek, díszletek, belépőjegyek, darabismertetők többnyire szintén a diákok munkái.

Ez a Verebekre is igaz. A darabot Balázs Juli, a dalbetétek szövegét Havlik Márton írta, a díszleteket Farkass Flóra készítette, mindannyian a hidegkúti 12. osztály tanulói. A színmű és a hozzá kapcsolódó munkafolyamat egyben Juli diplomamunkája is. (Később meghallgathattam Juli és Márton diplomamunka-előadását is, Flóráéra sajnos nem sikerült eljutnom.)

Balázs Juli: Verebek - Pesthidegkúti Waldorf Iskola, 2011
Forrás: facebook

Így, negyed évvel később visszagondolva is nagyon jó, élő, szórakoztató, pörgős, vidám előadást hoztak össze a hidegkúti diákok és segítőik. A rendezők minden évben kreatívan kihasználják a tér adta lehetőségeket. A szokásos helyszín — az iskola aulája — korlátai ellenére nagyszerű lehetőséget nyújt a helyszíni próbákra. Ha a diákok egy külső helyszínen, valódi színházteremben játszanak, előfordul, hogy a költségkeret, a távolságok és az órarend lehetőségei által kényszerűen rövidre szabott helyszíni próbalehetőségek megnehezítik a színjátszók munkáját.
A történet a húszas években játszódik, egy óceánjárón. Az utasok közt tehetősek és vékonypénzűek, olimpikonok, újságírók, dívák és mágnások. Szerelem és halál. Remélem, készült használható videofelvétel, ez egy olyan színielőadás volt, amit — bár kétszer láttam — utólag is szívesen megnéznék.

Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája

Óbudai Waldorf Iskola, 2011 - forrás: facebook

Tavaly hidegkúton láthattunk egy remek Márquez-feldolgozást, idén az óbudaiaik örvendeztettek meg az Egy előre bejelentett gyilkosság krónikájával. A Forgách András színpadi művének szövegére alapuló színdarabot egyszerű, hatásos díszletekkel, nagyjából hetven jelenetben mutatták be a diákok. A hosszas, iskolai próbafolyamat után a Marcziban láthattuk az előadásokat. Engem nem zavart a sűrű színváltás, belemerültem a történetbe, de akadt olyan néző, aki panaszkodott a sok rövid sötéttel megszakított előadás dramaturgiájára. Az eredeti történet és a darab mélységét nagyon finom, hiteles játékkal közvetítették a diákok. Nagyon fontos célja egy tizenkettedikes színielőadásnak az, hogy ne csak a szülők és barátok élvezhessék az előadást, az valódi színházi élményt nyújtson a nézőknek. Ebben részünk volt Óbudán, köszönjük szépen.

A másik három színdarabról egy későbbi bejegyzésben számolok be. Részint még túl friss az élmény (az utóbbi két napban láttam mindkettőt), s még nincsenek fotóim sem, de ami fontosabb: hamarosan indulok a Revizor búcsúelőadására. Addig is, aki lemaradt róluk, a fótiak előadásának felvételét fotiwaldorf jóvoltából máris megnézheti. Június hónapban a Maszk mögül a WaldorfCafe csatorna kiemelt videoja.

Waldorf Olimpia 2011

noreply@blogger.com (Zubi) — Fri, 27 May 2011 08:06:00 +0000

Frissítés: Bánáti János fotóit ebben a nyilvános mappában találjátok. Szilagyi1972 videóját (és másokét is) megtaláljátok a WaldorfCafe YouTube csatorna Olimpia lejátszási listájában.

Az idei Waldorf Olimpia Alsóörs-Palóznakon, az Európa Kempingben zajlik, most is, miközben ezt a bejegyzést írom. A zárónap 2011. május 28-án, szombaton lesz. A szülők ezt már biztosan tudják, hisz csemetéik szerda óta edzenek a helyszínen. A szombati program reggel nyolckor kezdődik, aki a nyitóceremóniát is látni szeretné, az vagy péntek délután menjen, vagy keljen jó regvel hajnalba' (mint Palya Bea, aki talán nem lesz ott, de ezt igazán megbocsájthatjuk neki, hisz szépen énekel).

Fotó: pszichotrening

A zárónap programja 14.00-kor véget ér, de a Balaton folyamatosan nyitva tart, tessék hozni fürdőnadrágot is, de főképp sapkát, vizet, naptejet: lehet, hogy a jelenlévő orvosok is inkább ünnepelni szeretnének :)

A Waldorf Olimpiáról továbbiakat egy korábbi bejegyzésben olvashattok.

Diplomamunka? Éves munka? Évesmunka?

noreply@blogger.com (Zubi) — Mon, 23 May 2011 10:00:00 +0000

Forrás: designsigh

Tavaly már írtam a 12. osztályosok diplomaelőadásairól, visszalapozva a címbeli kérdésre is választ találhattok. Mint a legtöbb iskolai feladattípus, – ez is évente visszatér, a Waldorf iskolák 12. osztályaiba mindenképp. Idén két nap előadásaira jutottam el Óbudán, ma Pesthidegkút következik.

Balázs Juli: Verebek - Pesthidegkúti Waldorf Iskola, 2011
Forrás: facebook

A képekhez: Óbudán többek között egy nagyszerű gördeszkás előadást láttam. Sajnos Pesthidegkúton lemaradtam a Haute Couture-ről, kénytelen vagyok a fenti Christian Dior párizsi fotósorozattal vigasztalódni :) Ma a BMX-ről tudhatok meg többet, no és persze a Verebek című kiváló színdarabról, melyet februárban kétszer is megnéztem, de eddig egyszer sem írtam róla. Mea culpa.

Tavasz ünnep Óbudán

noreply@blogger.com (Zubi) — Tue, 10 May 2011 18:19:00 +0000

2011. május 14-én, szombaton, immár 16. alkalommal ismét megrendezésre kerül az Óbudai Waldorf Iskola Tavasz ünnepe. Az idén rendhagyó módon a Húsvét és Szent György időszak egybeesése miatt, május 14-ére került a sokadalom időpontja. A hosszú évek alatt hagyománnyá vált, hogy ezen a napon birtokunkba vesszük Óbudán a Fő teret s muzsikával, tánccal, kézműves kirakodóvásárral köszöntjük a tavaszt. A múlt esztendőben a házigazda Magonc zenekar koncertje és iskolánk tanáraiból, szülői közösségéből, diákjaiból verbuválódott társulat Szent György legendája mellett számos, az ország minden szegletéből összegyűlt Waldorf Iskola vendégprodukciói örvendeztették meg a nagyérdemű közönséget. Ezúton is köszönet érte!

Idén is gazdag programokkal várja a vásár a kedves látogatókat. További hírek, információk a vásár weboldalán és facebook oldalán találhatók. Osszátok meg az esemény hírét ti is barátaitokkal, hogy minél többen élvezhessük együtt a tavaszi napsütést! A belépés ingyenes.

Aki ott volt a korábbi években, tudja, a többieknek pedig elmondom most, hogy az egész család számára nagyszerű elfoglaltságot, szórakozási lehetőséget nyújt a vásár. A színpadon idén új előadást láthatunk, a Magonc Együttes készülő lemezéről hallhatunk pompás új dalokat és más iskolák diák, illetve szülői zenekarai is fellépnek.

Idén a WaldorfCafé is meglepetéssel készül – meglepetés, tehát egyelőre titok, de szombatig kiderül – kövessétek a híreket a WaldorfCafé facebook oldalán. Találkozzunk a helyszínen.

Szeretettel várunk mindenkit szombaton Óbuda Fő terén!

Tavaszi tekercs

noreply@blogger.com (Zubi) — Sun, 10 Apr 2011 07:19:00 +0000

Mielőtt még belemerülnénk a tavaszi szünet örömeibe, országszerte több helyen is bazárok, ünnepek várják a Waldorf iskolásokat és persze minden érdeklődőt.

Húsvét előtt az iskolákban is szokás nagytakarítást végezni. Sok iskola a környezetét is szépíti. Nemrég kaptam hírt a Rákosmenti Waldorf Iskola tavaszi akciójáról: április 16-án, szombat délelőtt ismét takarítanak a cinkotai Naplás-tó környékén, hogy ne olyan kép fogadja a kirándulókat, mint az iskolások őszi takarítása előtt. A Mezei Őrszolgálat szemeteszsákot és munkás kesztyűt biztosít, de a létszám ismeretéhez segíthet, ha a facebook-tagok csatlakoznak az iskola facebook-oldalának Tavaszi szemétszüret eseményéhez.

Virágvasárnapi bazár,
Rákosmenti WI
Forrás: web

Másnap, április 17-én, délelőtt tíztől a Rákosmenti Waldorf Iskola Virágvasárnapi bazárra vár szeretettel mindenkit, nem csak a szemétszedőket. A szemnek és fülnek kínált élvezetek mellett persze lesznek reformételek és bográcsozás is, nem kell hidegélelmet cipelni. :)

Húsvéti Bazár, Fót
Forrás: facebook

Ugyanezen a hétvégén, szombaton, április 16-án délután a Fóti Waldorf Iskola tizenkettedik osztálya Húsvéti Bazárra hívogat. Kézműves foglalkozások, cirkuszi bemutató és koncertek. Kéz, fej, szív. És persze gyomor: üres gyomorral gyertek, a büfé bevételével a 12. osztály év végi művészeti útját támogathatjátok.

Családi nap, Napraforgó WI
Forrás: facebook

Ez egy zsúfolt hétvége lesz, április 16-ára, szombatra ajánlom még az idén tizenöt éves Debreceni Napraforgó Waldorf Általános Iskola és Gimnázium Családi napját és Waldorf kézműves vásárát. A jószeműek a csatolt képről is kibogarászhatják a programot, mi többiek pedig próbálkozzunk az Iskola facebook, vagy iwiw oldalán (amit most nem találok, mea culpa, tud valaki segíteni?).

S aztán végre - diákok és tanárok nagy örömére - kitör a húsvéti szünet. Ti mit terveztek a szünetre? Írjátok meg bátran.

A szünet előtt, után, májusban sokfelé lesznek nyolcadikos és tizenkettedikes évesmunka előadások, ha ismeritek ezek időpontjait, kérlek, írjátok meg.

Szent György napi vásár 2010,
Óbudai WI, forrás: WaldorfCafé

Idén május 14-én lesz az Óbudai Waldorf Iskola XVI. Tavasz Ünnepe és Kézműves Sokadalma (leánykori nevén Szent György napi vásár, de idén kicsit messze esik a vásár dátum az ünneptől), amiről egy későbbi bejegyzésben részletesebben írok majd, de a műsor és a vásár tervezéséhez a szervezők azt kérik, hogy a jelentkezési lapokat 2010. április 20-ig küldjétek vissza. További információkat az iskola weboldalán és a facebook-on találhattok.

Ha tudtok valami olyan waldorf eseményről, aminek itt, vagy az Eseménynaptárban lenne a helye, nosza, máris írjátok meg itt, megjegyzésben, a WaldorfCafé facebook oldalán vagy a program@waldorfcafe.org címre levélben. Köszönöm.

Évnyitó

noreply@blogger.com (Zubi) — Tue, 05 Apr 2011 20:09:00 +0000

Kedves betérő vendégeim,

egy éve kezdtem írni ezt a blogot. Két hónap alatt tucatnyi bejegyzés született. Az utóbbi tíz hónapban egy sem. Ejnye! Ennek ellenére még mindig vannak kitartó olvasók és kíváncsi érdeklődők, akik rá-rátalálnak a bejegyzésekre. Köszönöm mindenkinek a kitartást.

WaldorfCafé a Facebookon

Az utóbbi tíz hónapban inkább a Facebookon és a Twitteren osztottam meg tartalmakat, hivatkozásokat, híreket, eseményeket.
A közeljövőben változtatásokat tervezek (nem, nem csak a dizájnra gondolok :) ) Szeretném, hogy a WaldorfCafé látogatói még könnyebben jussanak hozzá a magyarországi Waldorf közösségek híreihez. Természetesen továbbra is működik majd a Facebook oldal és a Twitteren is követni lehet a bejegyzéseket. Amíg elkészülök a változtatásokkal, figyelmetekbe ajánlom a WaldorfCafé Youtube csatornáját, ahol elkezdtem gyűjteni a Waldorf pedagógiával, iskolákkal és az antropozófiával foglalkozó magyar, német és angol nyelvű videokat.

A WaldorfCafé YouTube csatornája

Ti miről szeretnétek olvasni ezen a blogon? Írjátok meg megjegyzésben, Facebook üzenőfalon, e-mailben, vagy küldjetek postagalambot.

Waldorf Olimpia, 2010

noreply@blogger.com (Zubi) — Tue, 01 Jun 2010 20:14:00 +0000

A magyarországi waldorf iskolák olimpiáját két csillebérci év után ismét Vasszécsényben rendezték meg. Frissítés: Az idei Olimpia 2011. május 28-án, szombaton, Alsóörs-Palóznakon, az Európa Kempingben lesz.

(Grafika: waldorfszombathely.hu)

A hosszas felkészülés; a történelem epocha klasszikus görög hangulata, a kézműves órák munkái, az énekórák dalai s persze a testnevelés órák sok gyakorlása után az egész éves felkészülés koronájaként idén májusban ismét — immár tizenötödik alkalommal — összegyűltek a waldorf iskolák ötödik osztályai.

(Fotó: Vajda László, 2010)

A majd' félezer diákot a szervezők városállamokba sorsolták. A sportolók az első edzésnapon a felkészülés mellett elkészítették városállamuk zászlaját is. A második edzőnap után, a versenynapon a zászlók alatti bevonulás után az olimpiai láng meggyújtásával kezdetét vette a nemes viadal. A városállamok a nézők (szülők, rokonok, tanárok, látogatók) színe előtt klasszikus olimpiai versenyszámokban: futásban, magas- és távolugrásban, diszkoszvetésben és gerelyhajításban mérték össze erejüket és kitartásukat. A versenyszámok részletesebb leírását Kökéndy Nelli írásában olvashatjuk.

Az első waldorf olimpiát 1988-ban az angliai Michael Hall Steiner Waldorf School rendezte. Martin Baker, az iskola testneveléstanára, az akkori ötödikes osztálytanító, a waldorf olimpiai mozgalom egyik megteremtője a kezdetekről a Lendület magazin 2001/2 számában mesélt. Azóta több földrész számos országában évről évre megrendezik a helyi waldorf iskolák olimpiáját.

A Hawaii waldorf iskolák 2007-es olimpiája (Forrás: YouTube)

(Fotó: Zubi, 2006)

Minden résztvevő oklevelet kapott, mindenkit egyénileg értékeltek a bírák: a waldorf olimpián az eredményeket nem centiméterben és másodpercben mérik. Ezt persze Karkus Ottó nálam mívesebben fogalmazta meg (Lendület, 2001). Az országos esemény a nyilvánvaló pedagógiai célokon túl remek alkalom arra, hogy az ország waldorf diákjai és szülői a nyár kezdetén találkozhassanak. Új, évekig tartó barátságok szövődnek, a gyerekek élményekkel telten térnek haza.

Szerencsére a május végi euromonszun szinte megkímélte a helyszínt. Az edzésnapi esték esői nem áztatták tönkre a pályákat és a versenynapon sem áztak el a versenyzők és nézők. Nem tudom, hogyan csinálták, de a szervezők (Perintparti Szó-Fogadó Szombathelyi Waldorf Iskola) időjárás-felelősei is jó munkát végeztek :)

(Forrás: VajdaFilm)

Az utolsó békeév #2 - tizenkettedikes előadások

noreply@blogger.com (Zubi) — Sun, 09 May 2010 12:43:00 +0000

Midling Dóra: Egyéni ruhatervezés — Óbudai Waldorf Iskola, 2010

A tizenkettedikes évfolyam másik nagy eseménye is egy előadás-sorozat. Minden diák választ egy témát, melyben egy éven át megmerítkezik, körüljárja, feldolgozza, megéli azt. Ír egy tizen-huszon-ötven oldalas írásos összefoglalót, elkészít valamilyen gyakorlati vagy művészi alkotást, s egy előadáson harminc-negyven percen keresztül beszámol erről a hallgatóságnak, megválaszolja a kérdéseket és bemutatja azt a műtárgyat vagy egyéb alkotást, ami az egész éves munkájának egyik gyümölcse.

Eddig nem írtam le a folyamat vagy feladat nevét. Nem véletlenül. Van, ahol tizenkettedikes éves munkának, máshol waldorf érettséginek, esetleg diplomamunkának nevezik. Mindegyik elnevezés vitatható: az első hosszú és nem különbözik kellően a nyolcadikos — részleteiben hasonló — éves munka nevétől, az érettségi az 1849-es Entwurf óta vizsgabizottság előtt zajlik állami követelményként, a diploma szó idehaza a felsőoktatáshoz tartozik. Bárki, aki jobb nevet talál, sütit kap! Egyelőre megmaradok a „tizenkettedikes előadás” névnél.

Optimális esetben a diák a tizenegyedik tanév végén már kiválasztotta a témáját. A záróév elején konzulenst, opponenst választ. Feladatuk hasonló, mint a felsőoktatásban: a konzulens végigkíséri a diákot a témaválasztástól az előadásig: támogatja, noszogatja, számon kéri a haladását, elolvassa a vázlatait, támogatja a művészi és írásos munkája elkészítésében. Az opponens az elkészült alkotások — az írásos mű, a művészi vagy gyakorlati munka — és az előadás értékelésének kulcsszereplője. A tanév során a megfelelő időpontokban beszámol a konzulensének és osztályának arról, hogyan halad. Kutat, gyakorol, tanulmányokat végez a témájához illő művészi vagy gyakorlati alkotás elkészítéséhez. Kellő példányszámban, határidőre leadja az irományát és alaposan felkészülve, tartalmas, élvezetes előadást tart az ötven-száz-kétszáz érdeklődő, diák, tanár, családtag, haver előtt.

Állítólag néha akadnak ilyen optimális diákok is, de az élet ennél szerencsére tarkább. A lényeg: az előadásra többnyire minden elkészül.
Az előadássorozat végighallgatása komoly feladat — egy húsz-harminc fős osztály öt-tíz délutánon át ad elő. A tartalmas előadások többnyire nagy figyelmet igényelnek a befogadóktól: a negyedórás-félórás szünetek nem mindig elegendők a nézőknek a pihenésre. A kevésbé tartalmasak pedig nagy türelmet igényelnek a tanárok részéről. Kezdőknek a témák alapján való válogatást és az előzetes tájékozódást ajánlom. :) Az iskolák, diákok többnyire valahogy közzéteszik az előadások időpontját és témáit - iskolai weboldalon vagy közösségi oldalakon. Amennyire időmből futja, az eseménynaptárba is beírom az időpontokat, témákat.

Szegő Ágnes: Drog — Fóti Waldorf Iskola, 2010

Maguk az elkészült művészeti alkotások a témától függően sokfélék lehetnek: gyakran szobrok, festmények, zeneművek. De az évek során láttam több — kényelmes és szép — bútort (fotelt, szekrényt, függőágyat), ruhát, kerékpárt, sőt, egyszer egy komplett felújított, berendezett pinceklubot is — itt a tervezésen és a fizikai munkán túl a szponzorkeresést és a közművekkel való tárgyalást, munkaszervezést is a diák koordinálta. Persze nem mindig kézzelfogható tárgyakat láthatunk. Lehet egy koreográfia, egyetlen alkalommal bemutatott színielőadás vagy rendezvény, tánc, koncert, dal vagy szólóest a hosszú munka eredménye — vagy bármi más, amit a diák és konzulense a témához illő feldolgozásnak tartanak.

Báldi Alma: 11 tánc 3 percben — Óbudai Waldorf Iskola, 2010

Májusban több iskolában is voltak, lesznek tizenkettedikes előadások. Alighanem több helyen, mint amennyit meg tudok látogatni. Kispesten, Pesthidegkúton és Fóton is meghallgathatjuk, megnézhetjük a diákokat. — időpontok, részletek az eseménynaptárban.

Minden kellően hosszú ideig végzett tevékenység átalakítja az embert: a hosszú hónapokig egy választott témára fókuszáló diák maga is átalakul. Később rátekintve a folyamatra talán meg tudja fogalmazni, mi az, amiben változott, milyen értékeket ismert fel magában és hogyan alakult át az elmélyült munka, és a művészi tevékenység során. Bizonyára teljesen más következtetésre jut az előadásán és egy év múlva — kezdetben talán nem is tud igazi választ adni az ezt feszegető kérdésekre. Néha előfordulhat, hogy később sem tudja megfogalmazni, mit kapott önmagától, mit ismert fel önmagában és a világban — nos, ebben az esetben valami félresiklott.

A bejegyzést nyitó fényképen és a videókon tizenkettedikes diákok művészi munkái láthatók.

Sági Gábor: StarGate Atlantis The Final Battle — Óbudai Waldorf Iskola, 2010

Hurrá... Nyaralunk?

noreply@blogger.com (Zubi) — Fri, 07 May 2010 17:51:00 +0000

Május elején már zsigereikben érzik a diákok, hogy azonnal kitör a nyári szünet. A szülők pedig keresik a táborokat, nyári programokat, mert mégsem lehet egész nyáron otthon, velük, vagy a nagyszülőknél a gyerek. A gimnazisták köszönik szépen, beosztják a nyarukat maguk (tele az ország fesztivállal, csak bírják a szülők anyagilag és idegileg), de a kisebbeknek is „jár” valami. Ha valaki tud még néhány megbízható, kipróbált táborozási lehetőséget, írja meg, szívesen közzéteszem itt is.

Frissítés: Több helyen nyári napköziben fogadják az ovisokat, kisiskolásokat.

A miskolci szülők számára a Hámori Waldorf Iskola nyári napközije,
a budapestiekneknek a Nagykovácsiban idén is megnyíló Waldorf tábor nyújthat segítséget. A Waldorf tábor idén középtagozatos diákok és szülők részére is szervez programokat.
Kecskeméten a Mihály Kertje Waldorf Óvoda nyári napközije július-augusztusban várja a 3 és 10 év közötti gyermekeket.

TERMIK Tábor 2010

A Gödöllői Waldorf Iskolában működő Magonc Alapítvány lelkes fiatalokból álló önkéntes csapata — immáron harmadik alkalommal — ismét megrendezi nyári nomád gyermektáborát, a TERMIK Tábort.

A tábor szervezői teljesen önkéntesen, bármiféle díjazás nélkül dolgoznak a tábor előkészítésén és lebonyolításán.

Idén a Börzsöny lankái és vadregényes erdei várják a kalandvágyó, természetet, játékot, jó társaságot szerető 10-14 éves táborozókat.

Időpont: 2010. július 12-21.
Helyszín: Börzsöny -Szokolya
Jelentkezési határidő: 2010. május 25. (vagy amíg van hely)
Korosztály: 10-14 év (egyéb esetben külön egyeztetés szükséges!)
Részvételi díj: 25 000 Ft (Budapestről útiköltséggel együtt)

További információ: www.termiktabor.hu

Cirkusz tábor 2010

A zsonglőrködés, akrobatika és egyéb komoly „bohóckodás” a waldorf iskolák testnevelés tantervének fontos része. A Gödöllői Waldorf Iskola évek óta otthona a nyári cirkusz tábornak. Az ország számos waldorf iskolájából érkeznek ide az 5.–8. osztályt végzett diákok. A kép 2007. évi táborzáró előadáson készült.

Időpont: 2010. július 12. – 18.
Helyszín: Gödöllő 2100 Tessedik Sámuel utca 4. D. épület
Jelentkezési határidő: 2010. június 1.
Korosztály: 5., 6., 7. és 8. osztályt végzett waldorf iskolás diákok jelentkezését várják.
Részvételi díj: vállalásos alapon.
További információt és jelentkezési lap ebben a dokumentumban.

Időpont: 2010. június 28. – július 3.
Helyszín: Gödöllő 2100 Tessedik Sámuel utca 4. D. épület
Jelentkezési határidő: 2010. június 1.
Korosztály: Felső tagozatos (9.-12.) waldorf iskolás diákok jelentkezését várják.
Részvételi díj: vállalásos alapon
Táborzáró: Győr, GYŐRKŐC Fesztivál
Jelentkezni a gonczirobert @ yahoo.com címen lehet.

MESE-BESZÉD — ez nem „mesebeszéd”!

Kreatív művészeti és drámatábor 10-15 éveseknek

Rákosmenti és fóti tanárok Gödöllőn, az Árnika Központban egyhetes nappali tábort nyitnak kiskamaszoknak.

Időpont: 2010. június 28. – július 2.
Helyszín: Gödöllő, Árnika Központ, Szabadság út 45.
Jelentkezési határidő: 2010. június 1.
Korosztály: 10-15 éves diákok jelentkezését várják.
Részvételi díj: 25 000 Ft (tartalmazza a napi két büfé, ebéd, felhasznált anyagok költségét)
További információk a plakáton. A jelenkezési lap innen is letölthető.

Az utolsó békeév

noreply@blogger.com (Zubi) — Wed, 05 May 2010 06:40:00 +0000

Az utolsó waldorf tanév három legfontosabb eseménye az osztály színielőadása, az egyéni előadások és a művészettörténeti út.

Mindig egy kicsit később, mint szeretném, de áprilisban végre idén is megérkezett a tavasz. Túl vagyunk néhány iskolai előadáson, s a Szent György napi vásárral szinte véget is ért az április. Május harmadikán nyíltak az első leforrasztott borítékok, megkezdődtek az írásbeli érettségi vizsgák.

A magyarországi waldorf iskolák ellen hangoztatott sok érv egyike a 13. tanév. Miért „kell” az érettségi felkészülésre még egy év? Miért nem elég a négy gimnáziumi év a felkészülésre, mint más, „rendes” gimnáziumokban? Szakközépiskolában érettségiztem, emlékeim szerint csak az utolsó pár hónapban készültünk az érettségire. A vizsga korábban csak afféle távoli mumus volt, teljesen feleslegesen és hatástalanul riogattak vele minket, mostanra — remélem — mindenhol leszoktak az ilyesmiről a tanárok. Valójában a 13. tanév már nem is a waldorf tanterv része, csak a felsőoktatásba jutáshoz szükséges minimális ugródeszka: az érettségi, az arra való felkészülés és próbavizsgák időszaka. Sokan ilyenkor nyelvvizsgáznak, esetleg jogosítványt is szereznek.

A tizenkettedik évben az érettségire való felkészülésnél — szerintem — sokkal érdekesebb és fontosabb iskolai feladatok töltik ki a waldorf diákok idejét. pontosabban az idő egyik részét: a hétvégi bulik, a koncertek, edzések, stb. a legtöbb fiatal esetén úgyis hangsúlyosabbak.

Az utolsó waldorf tanév három legfontosabb eseménye az osztály színielőadása, az egyéni előadások és a művészettörténeti út. Haladjunk sorjában. Mondani könnyű, de ezek sorrendjét semmiféle táncrend, kerettanterv vagy guru nem írja elő; az utazás többnyire praktikusan a nyári szünetre marad, míg a színielőadás(oka)t és és az egyéni előadásokat valamikor a tanév során lehet megtekinteni. Az időpontokat az adott iskola gyakorlata határozza meg.

Óbudai Waldorf Iskola – Kárpáti Péter: Tótferi, 2009 — Fotó: Zubi

A színielőadás címszóként nem szerepel a Magyar értelmező kéziszótár utolsó kiadásában. Ezek szerint annyira hétköznapi szó, hogy mindenkinek van valamiféle elképzelése a jelentéséről. A diákoknak mindenképp, hisz a legtöbb waldorf iskolában majd' mindegyikük részt vesz évente egy vagy több osztálydarabban. A nyolcadik és a tizenkettedik év előadásai a legjelentősebbek. Persze a többi évben is születnek fontos és jó előadások. A múlt héten lemaradtam az Óbudai Waldorf Iskola hatodik osztálya nagy sikerű Harry Potter és a bölcsek köve c. Rowling adaptációjáról. Remélem, a Vízkereszt, vagy amit akartok nyolcadikos előadásra eljutok.

Pesthidegkúti Waldorf Iskola – Márquez: Szerelemről és más démonokról, 2010 — Fotó: Stósz Petra

A tizenkettedikes színielőadás lehet kőszínházak által is játszott mű, egyéni adaptáció, vagy kifejezetten erre az alkalomra készített dráma, musical vígjáték, bármi. Az osztálykísérő és a drámatanár esetleg együtt keresnek az osztály karakterének és a pedagógiai céloknak megfelelő művet. Ne feledjük: az osztály előadása nem csak a diákok, szülők és tanárok szórakoztatására készített kis bemutató, hanem fontos pedagógiai eszköz is! Talán maga az osztály, vagy valamelyik ihletett diák írja meg a darabot. Nem ritkán a zenei betétek is közös alkotások. A jelmezek, díszletek, belépőjegyek, darabismertetők többnyire szintén a diákok munkái. Az osztály már az intenzív, pár héten át tartó próbafolyamatot megelőzően is hetekig, hónapokig készül az előadásokra. Nincsenek egyedül: az osztálykísérők, zenetanárok, drámatanárok, művészettanárok, kézimunkatanárok, külső és belső segítők bevonásával készülnek arra a néhány előadásra. A végeredmény többnyire nagyszerű élmény a nézőknek is. Persze az évfolyamok, iskolák, darabok vagy az egyes előadások között is nagy különbség lehet. Ahogy a valódi társulatok esetén sem sikerül minden előadás jól. A kívülről érkező néző esetleg nem érti a darabválasztást, merésznek vagy épp laposnak tartja a rendezést, motyogósnak találja a „színészeket, talán kényelmetlenek az ülések vagy nem látja be az egész színpadot. Ha szerencsés, katartikus élményben lesz része, de lehet, hogy joggal fanyalog. Garancia természetesen nincs. Egy biztos — a diákok keményen megdolgoznak a sikerért. Persze a pedagógiai siker a nézőnek nem mindig elég.
Idén eddig csak a pesthidegkúti és egy óbudai tizenkettedikes színielőadást láttam, remélem, eljutok a solymáriak és a fótiak előadására is. (Részletek az Eseménynaptárban). Pesthidegkúton Márquez: Szerelemről és más démonokról c. művét Balassa Bálint alkalmazta színpadra, Kiss Péter és Varga-Szemes László instruálták a diákokat. Az óbudai végzősök Shakespeare Macbeth-jét a Térszínházban adták elő, Tallós Péter rendezésében.

Az egyéni előadásokról és a művészettörténeti útról egy későbbi bejegyzésben írok.

Godi Keller előadása

noreply@blogger.com (Zubi) — Tue, 20 Apr 2010 07:09:00 +0000

Tegnap este Godi Keller nagyszerű előadását hallhattuk az Óbudai Waldorf Iskolában. Godiról magyarul pár szó az eseménynaptárban is található. Az Óbudai Waldorf Iskola honlapjáról másoltam.

Godi Keller az osloi/norvég Waldorf tanárképzés tanára. Hosszú évekig dolgozott Waldorf-tanárként, természettudományos tantárgyakat tanított (főleg kémiát, biológiát). Jelenleg Európa-szerte tart előadásokat.

A szikár sorok nagyjából megfelelnek Godi honlapján angol, német és norvég nyelven olvasható leírásnak. Na jó, csak az angolt olvastam el, lehet hogy norvégül sokkal viccesebb.

Ami a fenti szövegből és a honlapból nem derül ki: Godi kiváló mesélő, nagyszerű előadó, aki pontosan tudja, milyen módon kell magával ragadnia a közönséget, hogyan kell megtartani a figyelmet, melyik ponton kell egy kedves anekdotával megtámogatni mondanivalóját.
Az előadás elsősorban szülőknek szólt — így szerencsénkre nem volt telitűzdelve tudományos szakkifejezésekkel, antropozófiai fogalmakkal. Az előadó a gyermekekről, a nevelésről, a tanítás céljáról, az életben való helytálláshoz szükséges készségekről, jártasságokról és emberi értékekről beszélt. (Ezzel a hosszú mondattal csak sikerült kikerülnöm a kompetencia szót. Eddig.)

Tanárként, szülőként ismét szembesülhettünk a ténnyel, hogy az iskoláknak továbbra sem lesz eszközrendszerük az életben való helytállás képességének előzetes mérésére. Vagy, ha úgy tetszik: az iskolakompetenciák és az életkompetenciák nem esnek egybe. Persze ha tudjuk, melyek a kiteljesedett emberi élethez szükséges alapvető képességek, készségek, s törekszünk arra, hogy a gyermekben ezeket ne romboljuk le, akkor máris tettünk valamit azért, hogy gyermekünk, diákunk épebb felnőttként léphessen be a társadalomba. Micsoda nagy szavak! Bocs. Az előadás nagyobbik részében ezen életkompetenciák (na tessék, megint leírtam) mibenlétéről hallhattuk tényeket, sztorikat, és persze ehhez kapcsolódó kérdéseinkre kaphattunk válaszokat. Az önbizalom, és a világ iránti bizalom, az élet élvezetének képessége, a kíváncsiság, és a nyitottság területeiről részletes képet kaphattunk. Az akaratról és a szociális készségekről inkább csak egy ízelítő erejéig jutott idő. No persze mindegyik több életre való kutatási téma lenne, minden nem férhet bele egy kétórás előadásba.

Nem volt nagy a tömeg, nagyjából ötven fős hallgatóság ült a székeken. Illeltve egyikük az anyja karján. Talán azért, mert az előadással egyidőben a Magyar Waldorf Szövetség — pontosabban a Waldorf Ház Pedagógiai Szolgáltató Intézet — szervezésében város másik felén, a Rákosmenti Waldorf Iskolában Dominik Petri előadást lehetett meghallgatni, vagy talán Godi Keller előadásának előadás híre nem jutott el mindenkihez.

A jó hír az, hogy Godi Keller a héten még két előadást tart (csütörtökön Vácott, pénteken Gödöllőn), továbbá a tervek szerint itt lesz a nyári, gödöllői Nemzetközi Waldorf Iskolában is.
Aki teheti jöjjön el, nem bánja meg — magvas gondolatok, jó szórakozás, vidám társaság. :) Ha valaki mégis megbánná, kaphat tőlem vigasz-sütit.

Park, patakpart

noreply@blogger.com (Zubi) — Fri, 16 Apr 2010 18:35:00 +0000

Láttam a naptárban, hogy szombaton Pilisszentlászlón parképítés, s pataktakarítás lesz. Pataktakarítás, milyen szép szó! :) Az időjárás szépnek ígérkezik, fel hát a Visegrádi-hegységbe, irány Pilisszentlászló! Persze akik a gödöllői érettségi-előadásokon lesznek, vagy a solymári rövid kurzuson, esetleg teljesen máshol, felmentést kaphatnak. A falu — megtévesztő neve ellenére — nem a Pilisben van, de hát Pesthidegkút sem a Duna pesti oldalán fekszik.

S ha már kert: múlt csütörtökön a Mihály Kertje Waldorf Iskola területén még csak az üres gödröket fotózhattam le, azóta a kecskeméti szülők, gyerekek és tanárok a kiszáradt nyárfák pótlására több, mint hatvan fát ültettek. Öntözőrendszert is telepítettek, de egyelőre a természet gondoskodott a locsolásról. Ősszel folytatják a fásítást. Még pár év, és könnyebben megtalálom az iskolát a műholdas fotókon :)

Kísérleti epocha

noreply@blogger.com (Zubi) — Sun, 11 Apr 2010 18:33:00 +0000

Fríssítve: 2010.04.15. 07:10

Az eseménynaptár kitöltése közben láttam a Gödöllői Waldorf Iskola honlapján, hogy áprilisban a gimnazisták kísérleti epochát kezdenek. Feltételezem, sok ragyogó, izgalmas pillanatban lesz részük.

Március második felében sok időt töltöttem a Pesthidegkúti Waldorf Iskolában. A húsvéti szünet előtti hetekben a gimnáziumi osztályok ott is kísérleti epochán vettek részt. Kísérleti, hisz nem a Waldorf kerettantervre épülő helyi tantervben megfogalmazott „szokásos”, évfolyamonként meghatározott rendszerben zajlott az oktatás. A felsős diákok előzetesen hat témakör közül választhattak. Délelőtt mindenki a választott csoportjában tevékenykedett — vagyis a 9.-es diákok együtt alkottak a 10.-11.-12. osztályosokkal —, s a délutáni szakórákon is csoportbontásban, a délelőtti témákhoz kapcsolódó módon és tartalommal dolgoztak.
A tavalyi évben is bekukkanthattam az egyik csoport délelőtti foglalkozására, s annyira megtetszett, hogy idén hosszabb megfigyelésbe szerettem volna belevágni. Ennél sokkal többre is módom nyílott — a tanári kar nyíltságának köszönhetően — heteken át tevőlegesen is részt vehettem az egyik csoportban.
Mielőtt a csoportomról mesélnék, röviden összefoglalom a többiek munkáját. Az összefoglalóban a csoportok képviselői által a diákfórumon elmondott élményekre támaszkodom. A felhasznált képek illusztrációk, ha sikerül a diákok munkáiból példákat szereznem, kicserélem ezeket.

Sport, egészséges életmód: A diákok a délelőtti órákban rövid, biológiai és életmód témájú előadásokat hallgattak, majd valóban sportolni kezdtek. Mérhették a pulzusukat futás és falmászás után, kipróbálhatták a nordic-ot és a nordic walking-ot, uszodába mentek s izzadhattak szaunában és speeding közben is. (Photo credit: Dirk Gently)

Frissítés: Az iskola Facebook oldalán a rajongók megnézhetik az elkészült reklámfilmet.

A Kis magyar körkép csoport tagjai a életmód másik aspektusával foglalkoztak. A hajléktalanok és az intézetben nevelkedő fiatalok problémáival ismerkedtek az iskolában és külső helyszíneken: hajléktalanszállón és nevelőotthonban. Családi költségvetést állítottak össze, hajléktalan-interjúkat, illetve fotóriportokat készítettek. (Photo credit: leroys)

A Populáris zene csoport résztvevői a 20. századi — főképp észak-amerikai — eredetű zenei irányzatokat tanulmányozták, előadásokat hallgattak a témában, dalszövegeket elemeztek és írtak, klipeket elemeztek, az irányzatoknak megfelelő lemezborítókat, plakátokat terveztek és készítettek, valamint zenét szereztek és számokat gyakoroltak. Erről később. (Photo credit: Tony the Misfit )
Frissítés: Az iskola Facebook oldalán a rajongók megnézhetik a csoport által begyakorolt számok közül párat.

Az India epocha diákjai a szubkontinens ételeivel, képző- és iparművészetével ismerkedtek, főztek, varrtak, festettek, rajzoltak, tárgyakat készítettek. A szöveg rövidségéből is látszik, sajnos rájuk jutott legkevesebb időm. (Photo credit: irum)

A Mások igazsága csoport résztvevői filmművészeti alkotásokon, dráma- és csoportjátékokon át közelítették a tolerancia fogalmát. Játszottak, stúdiót látogattak, plakátot készítettek. A filmek: Tizenkét dühös ember (nem tudom, hogy Friedkin 1997-es változatát, vagy az eredeti, Lumet-féle 1957-es filmet látták - Frissítés: Az eredetit látták.), Hartley: Hihetetlen igazság, Eastwood: Gran Torino s végül Papp Bojána: A TV és én című dokumentumfilmje. Utóbbit én is láttam a diákokkal, Deszimira Georgiev vágó jelenlétében néztük meg, a film után a diákok kérdéseire a rendező és a vágó válaszoltak. (Photo: imdb.com )

A Kapitalizmus csoport vezetője egy tucatnyi ipari, mezőgazdasági és szolgáltatási területet felölelő gazdasági modellt dolgozott ki. A helyszín és kiinduló időpont az 1840-es Nagy-Britannia volt. A diákok mindegyike valamelyik gazdasági terület (pl: növénytermesztés, állattenyésztés, szénbányászat, vasipar élelmiszeripar, textilipar, stb) művelőjeként termelt és kereskedett: beszerezte az évi termeléshez szükséges alapanyagokat, munkásokat alkalmazott, a termelési év végén értékesítette az éves termelése eredményét. A kezdeti kiegyensúlyozott, egyszerűsített modell (minden termék szabott áron talált vevőre) hamarosan megbillent: áremelések, katasztrófák, hiányok és a verseny miatti egyenlőtlenségek iparmágnásokat teremtettek, mások csődbe mentek. Ahogy naponta több évet haladva fejlődött, változott a gazdaság, a diákok újabb kihívásokkal szembesültek. Az államnak többször is szanálásokkal, konszolidációval kellett beavatkoznia. A diákok hamar ráéreztek arra, hogy pusztán áremelésekkel, gyors döntésekkel, agresszív üzletmenettel nem lehet működtetni még ezt a kis gazdaságot sem, mindenképp szükséges a kooperáció, a tervezés és a társadalmi érzékenység: ha ma én ötszörös áron adok el mindent, jövőre tönkremehetnek a lehetséges szállítóim és a vevőim is. A rengeteg számolást és tárgyalást igénylő mini-tőzsdét korabeli hírek elemzése, drámajáték és kávéházi pihenők színesítették.

Minden csoportban több tanár dolgozott együtt, egyszerre vagy felváltva. A művészettanároknak mindenképp több csoportban kellett helyt állniuk. Az epocha teljesítéséhez minden diáknak egyéni portfóliót kellett összeállítania: a kötelező írásos műveken túl a zárónapon műtárgyak, fotók, plakátok, festmények, ruhák és dísztárgyak sorakoztak a folyosón. A teljes képhez persze az is hozzátartozik, hogy nem mindenki készült el minden feladatával, páran a tavaszi szünet végén mutatják be elmaradt munkáikat. Sebaj, végül is kamaszok, nem versenylovak.
Az epocha lezárásaként a gimnazista diákok összegyűltek, s a csoportok két-két képviselője röviden ismertette velünk — diákokkal, tanárokkal — csoportjuk két hetes tevékenységét. A szóbeli beszámolókat művészi előadások tarkították. Láthattunk Euritmia-bemutatót és reklámfilmet, hallhattunk kortárs és klasszikus verseket, elhangzott egy Shubert-dal és egy negyedórás könnyűzenei koncert is. Schubert vadászdalát a tőkésekkel én is együtt daloltam. A záró popkoncert persze nagyobb sikert aratott. Pedig igazán megtettem, ami tőlem tellett :)

Ennyit a sztoriról. De mire jó ez az egész? Miért jó, ha a tanárok a „normális” epochális rendet felrúgva új témákat kutatnak, új értékelési rendszert dolgoznak ki, átszervezik az órarendet, különleges helyszíneket és feladatokat keresnek, éjszakáznak, könyvtárakat és adatbázisokat bújnak és általában véve erejüket megfeszítve pluszmunkát vállalnak? Jó ez a tanárnak egyáltalán? Jó lehet, hisz a tavalyi kísérletet folytatva idén is heteket töltöttek el a kísérlettel, s feltehetően az eredmények elemzése sem kíván majd kevesebb erőbedobást, mint a többhetes közös munka. Jó lehet, mert a korábbi rutinokat félretéve izgalmas, tanárt és diákot egyaránt inspiráló, közös munkával juthatnak értékesebb eredményekre. Kihívás, mert az előző évhez és a szokásos epochatémákhoz képest nem csak a témák újak, hanem a csoportok összetétele is: a tizenöt és tizennyolc évesek közötti életkori eltérés nagyobb differenciálási feladat, mint egy azonos korosztályú csoport. (Photo credit: brainloc )

Miért jó ez a diáknak? Nem elég érdekes a „szokásos” epochális rendszer? De, persze hogy érdekes. De milyen jó választani a lehetőségek közül! Kiemelni az érdekes témák közül pont azt, ami most a legizgalmasabbnak tűnik. Nem csak a megszokott — mondjuk tíz éve — nyűtt osztálytársakkal lehet együtt dolgozni, hanem másokkal is. Különösen a fiatalabbak okozhatnak pozitív meglepetést: a legtöbb diák ismerni véli az idősebbeket, de visszafelé alig néz valamelyikük is. Meg lehet szabadulni a korábbi szerepektől is: a régi reakciók az új környezetben nem működnek.

S nem utolsó sorban jó móka volt az egész. Élvezte a diák és a tanár is. Nekem úgy tűnt.
Ha valakinek más volt a benyomása, vagy kételyei vannak, nekem szoktak lenni :) nosza, várom a megjegyzéseket!

Belevágni

noreply@blogger.com (Zubi) — Tue, 06 Apr 2010 19:41:00 +0000

Hetek óta kerülgetem ezt a bejegyzést. Minthogy a Waldorfcafe.org domaint lefoglaltam, nincs értelme örökké várni. Inkább alakuljon evolutív módon az egész kupac, mintsem a tökéletességig cizellált, semmihaszna dolgot alkossak. Kezdődjön egy bloggal, aztán meglátjuk, mi lesz belőle.

Miért WaldorfCafe.org?

Legszívesebben egy valódi kávézót nyitnék, de most épp nincs rá pénzem. Amint lesz, s még kedvem is hozzá, megnyitom. A kávézóban kulturált módon megoszthatnánk egymással gondolatainkat — mondhatni, beszélgetnénk. Lesz az egyik sarokban egy kis pódium, ahol fiatalok (és hajdani fiatalok) zenélve vagy egyéb módon időnként kulturszomjoltanának.

Tudom ám, hogy nem én találtam fel a spanyolvigaszt. Még ilyen névvel sem ez lenne az egyetlen hely, de sebaj. Miután megálmodtam a nevet és lefoglaltam a domaint, szétnéztem és ismét rátaláltam a cafe.waldorfteachers.com oldalra, illetve a Facebook-on a marylandi WOW Cafe' Waldorf-ra, de Ámerika nem csak a Vízöntő együttes szerint van messze, én valami budapesti helyre gondoltam. Budapestire, merő önzésből, mert jelenlegi lakhelyem 50 km-es körzetében — Gerley Éda kiváló térképe szerint (hm, lehet, hogy csak Firefox böngészőben látszanak az intézmények?) — legalább harminc waldorf intézmény és kezdeményezés létezik. Ennyi szülő, tanár és diák megérdemelne egy állandó helyet. Valódi helyet, és nem virtuálisat, abból van kismillió, még Európában is – már, ha virtuális helyek esetén számít a kontinens. Egyébként számít, az időzóna-eltérés eléggé megnehezíti a videokonferenciát pl. egy ausztrál vagy új-zélandi iskolával. Ezekre a virtuális helyekre későbbi bejegyzésekben majd visszatérek. Érdekes, hogyan esnek össze egyes jó szándékkal létrehozott virtuális közösségek.

Hej, muramista, muramista, mi lesz még itt?

Nem tudom, meddig jutok ezzel a bloggal, mire futja a szabadidőm terhére. Abból indultam ki, mire lenne nekem szükségem? Tudom, már mondtam, egy kávéház jó lenne még. Nagy hasznát venném egy olyan naptárnak, amibe mindenféle hazai waldorf esemény be van írva. Ünnepek, előadások, bazárok, vásárok, koncertek, satöbbi. Ilyent persze nem találtam. Az egyes iskolák többnyire felírják a honlapjukra a saját rendezvényeiket (egyes iskolák nagyon korrekt, korszerű módon teszik ezt, mások inkább ad-hoc jelleggel), és egyre gyakrabban e-mailben is eljutnak hozzám a hírek, de gyakran csak az utolsó pillanatban.
Ezért létrehoztam egy nyilvános naptárat, amit rögvest be is illesztek ide.

Persze ez kevés lesz, ha egyedül csak én írogatok bele eseményeket. Minden programjavaslatot, eseményt szívesen várok a program @ waldorfcafe.org címen.

Ha valami bekerül a naptáramba, oda — talán — el is jutok. Ahová eljutok, arról — esetleg — beszámolok ezen az oldalon. Néha olyasmiről is, ami nem kerül be a naptárba. Például a Pesthidegkúti Waldorf Iskola gimnáziumi osztályainak kísérleti epochájáról. Majd legközelebb. Mañana.