<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" standalone="no"?><rss xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom" xmlns:blogger="http://schemas.google.com/blogger/2008" xmlns:gd="http://schemas.google.com/g/2005" xmlns:georss="http://www.georss.org/georss" xmlns:itunes="http://www.itunes.com/dtds/podcast-1.0.dtd" xmlns:openSearch="http://a9.com/-/spec/opensearchrss/1.0/" xmlns:thr="http://purl.org/syndication/thread/1.0" version="2.0"><channel><atom:id>tag:blogger.com,1999:blog-6987157136718653288</atom:id><lastBuildDate>Mon, 26 Jan 2026 11:57:42 +0000</lastBuildDate><category>નેલ્સન મંડેલા</category><title>Its VJ Time  (Vijay Rohit)</title><description>મારી કવિતા-ગઝલ તેમજ લેખ અને વિચારવિશ્વની ડિજિટલ ડાયરી...</description><link>http://vijayrohit.blogspot.com/</link><managingEditor>noreply@blogger.com (Anonymous)</managingEditor><generator>Blogger</generator><openSearch:totalResults>85</openSearch:totalResults><openSearch:startIndex>1</openSearch:startIndex><openSearch:itemsPerPage>25</openSearch:itemsPerPage><language>en-us</language><itunes:explicit>no</itunes:explicit><itunes:subtitle>મારી કવિતા-ગઝલ તેમજ લેખ અને વિચારવિશ્વની ડિજિટલ ડાયરી...</itunes:subtitle><itunes:owner><itunes:email>noreply@blogger.com</itunes:email></itunes:owner><item><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-6987157136718653288.post-3945945632604631696</guid><pubDate>Tue, 10 Oct 2017 12:58:00 +0000</pubDate><atom:updated>2017-10-10T18:29:09.587+05:30</atom:updated><title>જિંદગી</title><description>&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgmagjhoL7BQ6EQEPICmrMhGSvgIHPJd-Xt_MIU8TFEToYu94c4gaxRPETY5tM0uAG5r9bTJiMDjLVoBk9dXOP9hs4Pd63Wn4WBspzsPYMQJmfwjtKxKdBeeGNba0B5xycEf17Kgd8XGFJA/s1600/pyar.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" data-original-height="1004" data-original-width="1505" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgmagjhoL7BQ6EQEPICmrMhGSvgIHPJd-Xt_MIU8TFEToYu94c4gaxRPETY5tM0uAG5r9bTJiMDjLVoBk9dXOP9hs4Pd63Wn4WBspzsPYMQJmfwjtKxKdBeeGNba0B5xycEf17Kgd8XGFJA/s640/pyar.jpg" width="640" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;br /&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;looking forward to your response...&lt;/div&gt;</description><link>http://vijayrohit.blogspot.com/2017/10/blog-post_43.html</link><author>noreply@blogger.com (Anonymous)</author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" height="72" url="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgmagjhoL7BQ6EQEPICmrMhGSvgIHPJd-Xt_MIU8TFEToYu94c4gaxRPETY5tM0uAG5r9bTJiMDjLVoBk9dXOP9hs4Pd63Wn4WBspzsPYMQJmfwjtKxKdBeeGNba0B5xycEf17Kgd8XGFJA/s72-c/pyar.jpg" width="72"/><thr:total>2</thr:total></item><item><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-6987157136718653288.post-8468993018162059837</guid><pubDate>Tue, 10 Oct 2017 12:51:00 +0000</pubDate><atom:updated>2017-10-10T18:21:06.440+05:30</atom:updated><title>"સાવ અચાનક"</title><description>&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj2043-d6GEohIcCMogIsMYqZQIXMQQvHq921_eD_HPNNo5V3bxKs_9xlaDeIiUhlsjMi_VbGxJRJLwahlXMmF-9ndw9inowOClBx8Hpzj6JL4IbpH_uhg13Hi-aJX5bIGAIf6zHOmsfJaw/s1600/19601.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" data-original-height="250" data-original-width="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj2043-d6GEohIcCMogIsMYqZQIXMQQvHq921_eD_HPNNo5V3bxKs_9xlaDeIiUhlsjMi_VbGxJRJLwahlXMmF-9ndw9inowOClBx8Hpzj6JL4IbpH_uhg13Hi-aJX5bIGAIf6zHOmsfJaw/s1600/19601.jpg" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiQ5pKqB07o2Dcb3E6MDutkVspaIM8iGlrd-0nCgKsORB65JHod5cZg-bDRHDfndKOI1ABPDUEMAuHkaB54Y485fi3GtGL3YgEms9_M9Q2jNLN-8lA37QXll519ZnowmCyVXRHxPn-Py862/s1600/19601.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" data-original-height="250" data-original-width="400" height="250" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiQ5pKqB07o2Dcb3E6MDutkVspaIM8iGlrd-0nCgKsORB65JHod5cZg-bDRHDfndKOI1ABPDUEMAuHkaB54Y485fi3GtGL3YgEms9_M9Q2jNLN-8lA37QXll519ZnowmCyVXRHxPn-Py862/s400/19601.jpg" width="400" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px;"&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px;"&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px;"&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px;"&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px;"&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px;"&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px;"&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px;"&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px;"&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px;"&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px;"&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px;"&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px;"&gt;
દૃશ્યો મળ્યા સાવ અચાનક&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;"&gt;
આંખે ચડ્યા સાવ અચાનક&lt;/div&gt;
&lt;div class="text_exposed_show" style="background-color: white; color: #1d2129; display: inline; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px;"&gt;
&lt;div style="font-family: inherit; margin-bottom: 6px;"&gt;
આવે નહીં ઊંઘ હવે તો&lt;br /&gt;સપના મળ્યાં સાવ અચાનક&lt;/div&gt;
&lt;div style="font-family: inherit; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;"&gt;
દુ:ખ તો હજી વ્હેંચી શકીએ&lt;br /&gt;સુખમાં પડ્યા સાવ અચાનક&lt;/div&gt;
&lt;div style="font-family: inherit; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;"&gt;
મંઝિલ ભાળી દૂર ઘણીએ&lt;br /&gt;રસ્તા ફર્યા સાવ અચાનક&lt;/div&gt;
&lt;div style="font-family: inherit; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;"&gt;
હૈયું ‘વિજય’ ભીનું થવાનું&lt;br /&gt;પત્રો લખ્યા સાવ અચાનક&lt;/div&gt;
&lt;div style="font-family: inherit; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;"&gt;
ગાગા લગા ગાલ લગાગા&lt;/div&gt;
&lt;div style="font-family: inherit; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;"&gt;
- વિજય રોહિત&lt;br /&gt;લખ્યા તા. ૩૦ સપ્ટેમ્બર, ૨૦૧૭&lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;looking forward to your response...&lt;/div&gt;</description><link>http://vijayrohit.blogspot.com/2017/10/blog-post_68.html</link><author>noreply@blogger.com (Anonymous)</author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" height="72" url="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj2043-d6GEohIcCMogIsMYqZQIXMQQvHq921_eD_HPNNo5V3bxKs_9xlaDeIiUhlsjMi_VbGxJRJLwahlXMmF-9ndw9inowOClBx8Hpzj6JL4IbpH_uhg13Hi-aJX5bIGAIf6zHOmsfJaw/s72-c/19601.jpg" width="72"/><thr:total>0</thr:total></item><item><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-6987157136718653288.post-5681403701781105801</guid><pubDate>Tue, 10 Oct 2017 12:47:00 +0000</pubDate><atom:updated>2017-10-10T18:17:03.952+05:30</atom:updated><title>ગઝલ : ‘બાવો’</title><description>&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiMuc3QrNrT9z3tke9FY1rkJesjXRQCgoFM6QRyI2JUSg06lJ-uqIs2Vm3u40WReiKKps_7nWrSd-CE_Rr5yZhUv5Ip_-YonKkVgMFcOOMRfK4JIBuZ41JgvxUJRKsho4IshlQA5nT8ebWv/s1600/bavo.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" data-original-height="360" data-original-width="542" height="265" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiMuc3QrNrT9z3tke9FY1rkJesjXRQCgoFM6QRyI2JUSg06lJ-uqIs2Vm3u40WReiKKps_7nWrSd-CE_Rr5yZhUv5Ip_-YonKkVgMFcOOMRfK4JIBuZ41JgvxUJRKsho4IshlQA5nT8ebWv/s400/bavo.jpg" width="400" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;div style="text-align: right;"&gt;
&lt;span style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px;"&gt;*પ્રતીકાત્મક તસવીર&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px;"&gt;
અહો વૈચિત્ર્યમ્ : બધા જ ગુરુ વજન (અક્ષરો)માં લખાયેલ આ ગઝલ &lt;br /&gt;ગુરુનો મહિમા ખંડિત કરતાં પાખંડી બાવાઓને અર્પણ...&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;"&gt;
ગઝલ : ‘બાવો’&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;"&gt;
અષ્ટમ-પષ્ટમ સાચું ખોટું ભણશે બાવો&lt;span class="text_exposed_show" style="display: inline; font-family: inherit;"&gt;&lt;br /&gt;જંતર-મંતર મારી વશમાં કરશે બાવો&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="text_exposed_show" style="background-color: white; color: #1d2129; display: inline; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px;"&gt;
&lt;div style="font-family: inherit; margin-bottom: 6px;"&gt;
માયા મમતા રાખે છાની છાની પાછો&lt;br /&gt;ખોટે ખોટા ત્યાગી દાવા ધરશે બાવો&lt;/div&gt;
&lt;div style="font-family: inherit; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;"&gt;
જ્યાંથી ત્યાંથી ઘેટાં-બકરાં મળતાં રહેશે&lt;br /&gt;જ્ઞાની-મૂરખાં ચરણે રાખી રમશે બાવો&lt;/div&gt;
&lt;div style="font-family: inherit; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;"&gt;
રૂપિયા-પૈસા આથી સ્હેલાં ક્યાંથી મળશે?&lt;br /&gt;મોટે-મોટાં મ્હેલો રાખી ફરશે બાવો&lt;/div&gt;
&lt;div style="font-family: inherit; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;"&gt;
દુખડે-સુખડે કિરપા માટે નમતો માણસ&lt;br /&gt;સાચે સાચું જાણે ત્યારે મરશે બાવો&lt;/div&gt;
&lt;div style="font-family: inherit; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;"&gt;
છંદ : ગાગા ગાગા ગાગા ગાગા ગાગા ગાગા&lt;/div&gt;
&lt;div style="font-family: inherit; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;"&gt;
&lt;b&gt;- વિજય રોહિત, વડોદરા&lt;br /&gt;લખ્યા તા. : 30/9/2017, દશેરા&lt;/b&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="font-family: inherit; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;"&gt;
&lt;b&gt;આનંદ :&lt;/b&gt; વિશિષ્ટ રદીફ ‘બાવો’ અને ધ્યાનાકર્ષક શબ્દ-સમૂહો ‘અષ્ટમ-પષ્ટમ, જંતર-મંતર, દુખડે-સુખડે, ખોટે-ખોટા, જ્યાંથી-ત્યાંથી, જ્ઞાની-મૂરખાં, ઘેટાં-બકરાં વગેરે દ્વારા નિષ્પન્ન થતું શાબ્દિક સૌંદર્ય ગઝલના વિષયને અનુરૂપ પરિવેશ રચે છે. તો ગાગાના સહજ લયમાં વહેતી ગઝલ પઠન કરતાં કરતાં જ કંઠસ્થ થઈ જાય એવી મધુર મૌસિકીનો આનંદ કરાવે છે.&lt;/div&gt;
&lt;div style="font-family: inherit; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;"&gt;
&lt;b&gt;અફસોસ :&lt;/b&gt; ગાગાના આવર્તનો હોવાથી મક્તાનો શૅર બનાવવો શક્ય ન બન્યો.&lt;/div&gt;
&lt;div style="font-family: inherit; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;"&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;looking forward to your response...&lt;/div&gt;</description><link>http://vijayrohit.blogspot.com/2017/10/blog-post_82.html</link><author>noreply@blogger.com (Anonymous)</author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" height="72" url="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiMuc3QrNrT9z3tke9FY1rkJesjXRQCgoFM6QRyI2JUSg06lJ-uqIs2Vm3u40WReiKKps_7nWrSd-CE_Rr5yZhUv5Ip_-YonKkVgMFcOOMRfK4JIBuZ41JgvxUJRKsho4IshlQA5nT8ebWv/s72-c/bavo.jpg" width="72"/><thr:total>0</thr:total></item><item><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-6987157136718653288.post-1118819903272296690</guid><pubDate>Tue, 10 Oct 2017 12:40:00 +0000</pubDate><atom:updated>2017-10-10T18:11:05.159+05:30</atom:updated><title>ગઝલ</title><description>&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgK3gOPPI8sC7UzcAHDle9mxfjE8JAXyQo0ANEekV5Ui-VosIokPcR42I_gkbiVN-IamnILa-Lq7YkXx5okh7oI3TymIYC-2Fej70fYqU65DzueZR6JLgnGdE2gwSEdnbcaJg1mn-3N8JxJ/s1600/mogro+gazal.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" data-original-height="960" data-original-width="454" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgK3gOPPI8sC7UzcAHDle9mxfjE8JAXyQo0ANEekV5Ui-VosIokPcR42I_gkbiVN-IamnILa-Lq7YkXx5okh7oI3TymIYC-2Fej70fYqU65DzueZR6JLgnGdE2gwSEdnbcaJg1mn-3N8JxJ/s1600/mogro+gazal.jpg" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;br /&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;looking forward to your response...&lt;/div&gt;</description><link>http://vijayrohit.blogspot.com/2017/10/blog-post_52.html</link><author>noreply@blogger.com (Anonymous)</author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" height="72" url="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgK3gOPPI8sC7UzcAHDle9mxfjE8JAXyQo0ANEekV5Ui-VosIokPcR42I_gkbiVN-IamnILa-Lq7YkXx5okh7oI3TymIYC-2Fej70fYqU65DzueZR6JLgnGdE2gwSEdnbcaJg1mn-3N8JxJ/s72-c/mogro+gazal.jpg" width="72"/><thr:total>0</thr:total></item><item><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-6987157136718653288.post-5337175556392657742</guid><pubDate>Tue, 10 Oct 2017 12:38:00 +0000</pubDate><atom:updated>2017-10-10T18:08:19.156+05:30</atom:updated><title>એક અલ્લડ છોકરી </title><description>&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgl377jRUwpa364b-OdoICqhp3Jemlu9kEbnBn-uyavlV7b90WtbvBGgrl9d9n1LVgXoIQLSMZk6QuXyaGc8EQ0Ww8QnXXtpqCqeYwMMaqEb0a1_2vW1jcQ4JP_Vi7m0ROY4xOergD9qhNx/s1600/garba.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" data-original-height="815" data-original-width="1100" height="473" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgl377jRUwpa364b-OdoICqhp3Jemlu9kEbnBn-uyavlV7b90WtbvBGgrl9d9n1LVgXoIQLSMZk6QuXyaGc8EQ0Ww8QnXXtpqCqeYwMMaqEb0a1_2vW1jcQ4JP_Vi7m0ROY4xOergD9qhNx/s640/garba.jpg" width="640" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px;"&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px;"&gt;
ગરબે ઘૂમવાને હાલી&lt;br /&gt;એક અલ્લડ છોકરી શમણાંઓ આંજી&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;"&gt;
હૈયામાં રાખી ભીનાશ&lt;br /&gt;એણે આંખ્યુંમાં આંજ્યો ઉજાસ&lt;span class="text_exposed_show" style="display: inline; font-family: inherit;"&gt;&lt;br /&gt;એના અંતરમાં રમવાના એવા છે કોડ&lt;br /&gt;જેમ વૃંદાવન જામે છે રાસ&lt;br /&gt;એનાં મનડાંનો ભાર થયો ખાલી&lt;br /&gt;જ્યારે ચાંદલીયે ખીલી રાતરાણી&lt;br /&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp;...ગરબે ઘૂમવાને હાલી&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="text_exposed_show" style="background-color: white; display: inline;"&gt;
&lt;div style="color: #1d2129; font-family: inherit; font-size: 14px; margin-bottom: 6px;"&gt;
એના હૈયે છે આયખાનો ઉત્સાહ&lt;br /&gt;ને કમખે છે જોબનનો ભાર&lt;br /&gt;સજી મઘમઘતો મોગરો ને ઝગમગતો હાર&lt;br /&gt;એણે અપ્સરા સમ સર્જ્યો શૃંગાર&lt;br /&gt;એના ગરબામાં થાય નૃત્યની લ્હાણી&lt;br /&gt;પછી નજર્યુંના બાણ એ તો ખમતી ચાલી&lt;br /&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; ...ગરબે ઘૂમવાને હાલી&lt;/div&gt;
&lt;div style="color: #1d2129; font-family: inherit; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;"&gt;
© વિજય રોહિત, 27/09/2017&lt;/div&gt;
&lt;div style="margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;"&gt;
&lt;span style="color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: 14px;"&gt;નવરાત્રિ, ૨૦૧૭&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;looking forward to your response...&lt;/div&gt;</description><link>http://vijayrohit.blogspot.com/2017/10/blog-post_34.html</link><author>noreply@blogger.com (Anonymous)</author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" height="72" url="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgl377jRUwpa364b-OdoICqhp3Jemlu9kEbnBn-uyavlV7b90WtbvBGgrl9d9n1LVgXoIQLSMZk6QuXyaGc8EQ0Ww8QnXXtpqCqeYwMMaqEb0a1_2vW1jcQ4JP_Vi7m0ROY4xOergD9qhNx/s72-c/garba.jpg" width="72"/><thr:total>0</thr:total></item><item><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-6987157136718653288.post-7391217846256175851</guid><pubDate>Tue, 10 Oct 2017 12:33:00 +0000</pubDate><atom:updated>2017-10-10T18:03:11.421+05:30</atom:updated><title>વડોદરા</title><description>&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEijsx44nvkHAFmb9Fwy2JVIU_9z5Lm5PYwLKB0DA4spZB5UOA7O2rPqdu2majgDpkNb81rWDXqT-vwi1vqWQpGnwqaI5mywE3YVXs3c-quKypBrWI2omaBN7wSNjkn8whTyr__-ofCNsAv6/s1600/vadodara2.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" data-original-height="547" data-original-width="960" height="226" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEijsx44nvkHAFmb9Fwy2JVIU_9z5Lm5PYwLKB0DA4spZB5UOA7O2rPqdu2majgDpkNb81rWDXqT-vwi1vqWQpGnwqaI5mywE3YVXs3c-quKypBrWI2omaBN7wSNjkn8whTyr__-ofCNsAv6/s400/vadodara2.jpg" width="400" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px;"&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px;"&gt;
સૌથી પ્યારું, સૌથી ન્યારું...&lt;br /&gt;શહેરોમાં શહેર છે વડોદરા મારું&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;"&gt;
&lt;br /&gt;સૂરસાગર મધ્યે શિવજી બિરાજે&lt;br /&gt;નવનાથ છે શહેરની રક્ષા કાજે&lt;span class="text_exposed_show" style="display: inline; font-family: inherit;"&gt;&lt;br /&gt;નાનું પણ છે કલાના નવરસવાળું&lt;br /&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp;......વડોદરા મારું&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="text_exposed_show" style="background-color: white; color: #1d2129; display: inline; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px;"&gt;
&lt;div style="font-family: inherit; margin-bottom: 6px;"&gt;
&lt;br /&gt;ભાખરવડીને ચેવડો અહીંના વખણાય&lt;br /&gt;સેવઉસળ ને વડાપાંઉ તો ટેસથી સૌ ખાય&lt;br /&gt;મોજમસ્તી ને માણે છે જીવતરનું ભાણું&lt;br /&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; ......વડોદરા મારું&lt;/div&gt;
&lt;div style="font-family: inherit; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;"&gt;
ગીત-સંગીતની મહેફિલો એ કાયમ માણે&lt;br /&gt;કલા ને ઉત્સવો તો દિલથી મનાવે&lt;br /&gt;ગરબા-ઉતરાણ તો ‘વિજય’ સૌના પ્રાણવાયુ&lt;br /&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; ......વડોદરા મારું&lt;/div&gt;
&lt;div style="font-family: inherit; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;"&gt;
© વિજય રોહિત,&lt;br /&gt;વડોદરા, તા. ૨૪/૯/૨૦૧૭, રવિવાર&lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;looking forward to your response...&lt;/div&gt;</description><link>http://vijayrohit.blogspot.com/2017/10/blog-post_7.html</link><author>noreply@blogger.com (Anonymous)</author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" height="72" url="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEijsx44nvkHAFmb9Fwy2JVIU_9z5Lm5PYwLKB0DA4spZB5UOA7O2rPqdu2majgDpkNb81rWDXqT-vwi1vqWQpGnwqaI5mywE3YVXs3c-quKypBrWI2omaBN7wSNjkn8whTyr__-ofCNsAv6/s72-c/vadodara2.jpg" width="72"/><thr:total>0</thr:total></item><item><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-6987157136718653288.post-8760889177764453983</guid><pubDate>Tue, 10 Oct 2017 12:27:00 +0000</pubDate><atom:updated>2017-10-10T17:57:27.661+05:30</atom:updated><title>ઉદાસી</title><description>&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0GOkZV87RK2aGNTIz3ShmZXEhmMPgQc9OZNxcH0Du3g_ElgnBWes5Dm_AqCTBtrKU_TSYsr0c5b-wsDN9FeTFzDLI7gfMHJ87jTYw7J26xCIwlExg50m7vWMQBAiUlkFPXJeAhuZPYfEN/s1600/loneliness.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" data-original-height="630" data-original-width="1200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0GOkZV87RK2aGNTIz3ShmZXEhmMPgQc9OZNxcH0Du3g_ElgnBWes5Dm_AqCTBtrKU_TSYsr0c5b-wsDN9FeTFzDLI7gfMHJ87jTYw7J26xCIwlExg50m7vWMQBAiUlkFPXJeAhuZPYfEN/s1600/loneliness.jpg" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEihYTXoACabjZyUH8EdgSQ50sc5L_bBzt-wVyOYLXXb-r-2A0xkE3eL_cAnz9PfgVNKTmbU88ZUmw47h62Ih8NKpr6vEzuaw9XKebxhAtVOkYqnx7vpWCw_PgE8y-fGIkDBcpOUagOv_O8K/s1600/loneliness.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" data-original-height="630" data-original-width="1200" height="210" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEihYTXoACabjZyUH8EdgSQ50sc5L_bBzt-wVyOYLXXb-r-2A0xkE3eL_cAnz9PfgVNKTmbU88ZUmw47h62Ih8NKpr6vEzuaw9XKebxhAtVOkYqnx7vpWCw_PgE8y-fGIkDBcpOUagOv_O8K/s400/loneliness.jpg" width="400" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0GOkZV87RK2aGNTIz3ShmZXEhmMPgQc9OZNxcH0Du3g_ElgnBWes5Dm_AqCTBtrKU_TSYsr0c5b-wsDN9FeTFzDLI7gfMHJ87jTYw7J26xCIwlExg50m7vWMQBAiUlkFPXJeAhuZPYfEN/s1600/loneliness.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" data-original-height="630" data-original-width="1200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0GOkZV87RK2aGNTIz3ShmZXEhmMPgQc9OZNxcH0Du3g_ElgnBWes5Dm_AqCTBtrKU_TSYsr0c5b-wsDN9FeTFzDLI7gfMHJ87jTYw7J26xCIwlExg50m7vWMQBAiUlkFPXJeAhuZPYfEN/s1600/loneliness.jpg" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px;"&gt;
મને ચાખવી છે ઉદાસી&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px;"&gt;
વિરહ, આંસુ, દિલને તપાસી&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;"&gt;
સલાહો ઘણી દોડી આવી&lt;br /&gt;અજાણ્યા નગરમાં જવાથી&lt;/div&gt;
&lt;div class="text_exposed_show" style="background-color: white; color: #1d2129; display: inline; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px;"&gt;
&lt;div style="font-family: inherit; margin-bottom: 6px;"&gt;
થશે રોજ વાતો તમારી&lt;br /&gt;કદી સારી, ક્યારે નકામી&lt;/div&gt;
&lt;div style="font-family: inherit; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;"&gt;
થયો બાગ ગુસ્સાથી રાતો&lt;br /&gt;ફરે કોણ અત્તર લગાવી&lt;/div&gt;
&lt;div style="font-family: inherit; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;"&gt;
કરો જો શ્રવણ જેમ સેવા&lt;br /&gt;અહીં છે મથુરા ને કાશી&lt;/div&gt;
&lt;div style="font-family: inherit; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;"&gt;
વિચારો હતા પણ સમય કયાં&lt;br /&gt;ગઝલ આમ રસ્તે લખાવી&lt;/div&gt;
&lt;div style="font-family: inherit; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;"&gt;
‘વિજય’ ક્યાંય જોયો નથી મેં&lt;br /&gt;ખબર સ્વપ્નમાં મોકલાવી&lt;/div&gt;
&lt;div style="font-family: inherit; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;"&gt;
લગાગા લગાગા લગાગા&lt;/div&gt;
&lt;div style="font-family: inherit; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;"&gt;
- વિજય રોહિત (21/09/2017)&lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;looking forward to your response...&lt;/div&gt;</description><link>http://vijayrohit.blogspot.com/2017/10/blog-post_24.html</link><author>noreply@blogger.com (Anonymous)</author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" height="72" url="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0GOkZV87RK2aGNTIz3ShmZXEhmMPgQc9OZNxcH0Du3g_ElgnBWes5Dm_AqCTBtrKU_TSYsr0c5b-wsDN9FeTFzDLI7gfMHJ87jTYw7J26xCIwlExg50m7vWMQBAiUlkFPXJeAhuZPYfEN/s72-c/loneliness.jpg" width="72"/><thr:total>0</thr:total></item><item><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-6987157136718653288.post-8584392039632773970</guid><pubDate>Tue, 10 Oct 2017 12:19:00 +0000</pubDate><atom:updated>2017-10-10T17:49:24.354+05:30</atom:updated><title> दिल की बाते</title><description>&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgDBZ4u7FcAe3gItLX2uyFUbeKODTvzF9G-J8KQDUd-ucTLiGPUngUCxhOza94r5H6SjPRToy_0j1-D8u7SgWxgvEPZogmyEvxPSwx7OV_99dBG4JJ8gI3lWd_ValzwryZ6wuyau2LMrEZg/s1600/love.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" data-original-height="540" data-original-width="960" height="225" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgDBZ4u7FcAe3gItLX2uyFUbeKODTvzF9G-J8KQDUd-ucTLiGPUngUCxhOza94r5H6SjPRToy_0j1-D8u7SgWxgvEPZogmyEvxPSwx7OV_99dBG4JJ8gI3lWd_ValzwryZ6wuyau2LMrEZg/s400/love.jpg" width="400" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px;"&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px;"&gt;
&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;कैसे कहुं दिल की बाते,&lt;br /&gt;मोहब्बत है तुमसे जताए कहांसे ?&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;"&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;"&gt;
देखकर कुछ भी कह नहीं पाता हुं मैं&lt;br /&gt;अक्सर अकेलेमें गुनगुनाता हुं मैं&lt;span class="text_exposed_show" style="display: inline; font-family: inherit;"&gt;&lt;br /&gt;जाने को जी चाहता है&lt;br /&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp;गुजरते हो तुम जहांसे वहांसे...&lt;br /&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp;कैसे कहुं दिल की बाते...&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="text_exposed_show" style="background-color: white; color: #1d2129; display: inline; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px;"&gt;
&lt;div style="font-family: inherit; margin-bottom: 6px;"&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="font-family: inherit; margin-bottom: 6px;"&gt;
ख्वाबो में आकर युं ना सतावो&lt;br /&gt;कभी सामने से मिलने भी आओ&lt;br /&gt;तुमको मिलाने ये मौसम भी&lt;br /&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp;देखो सजने, संवरने लगा हे&lt;br /&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp;कैसे कहुं दिल की बाते...&lt;/div&gt;
&lt;div style="font-family: inherit; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;"&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="font-family: inherit; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;"&gt;
- विजय रोहित (17//9/2017)&lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;looking forward to your response...&lt;/div&gt;</description><link>http://vijayrohit.blogspot.com/2017/10/blog-post_48.html</link><author>noreply@blogger.com (Anonymous)</author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" height="72" url="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgDBZ4u7FcAe3gItLX2uyFUbeKODTvzF9G-J8KQDUd-ucTLiGPUngUCxhOza94r5H6SjPRToy_0j1-D8u7SgWxgvEPZogmyEvxPSwx7OV_99dBG4JJ8gI3lWd_ValzwryZ6wuyau2LMrEZg/s72-c/love.jpg" width="72"/><thr:total>0</thr:total></item><item><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-6987157136718653288.post-8781780559179127876</guid><pubDate>Tue, 10 Oct 2017 12:14:00 +0000</pubDate><atom:updated>2017-10-10T17:44:20.604+05:30</atom:updated><title>પ્રેમ</title><description>&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgGRZdTUhdHYLaYJXnxUtbWBApM_hwHqwbg2CDR9iVnqZ6UlemvlwbMybA7N6VThuwwe3RCdOqEoQOtzS7eSpAXn3uDmU3HukRZFHsMYGFr9P7etOELFNbqnyoin7JJxsiliFo10InJAE8H/s1600/valentine+day+17.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" data-original-height="940" data-original-width="1496" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgGRZdTUhdHYLaYJXnxUtbWBApM_hwHqwbg2CDR9iVnqZ6UlemvlwbMybA7N6VThuwwe3RCdOqEoQOtzS7eSpAXn3uDmU3HukRZFHsMYGFr9P7etOELFNbqnyoin7JJxsiliFo10InJAE8H/s1600/valentine+day+17.jpg" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi-AaiFxp2OK5kcY4wQyZKFV_c9T3gO0-zI19K96lbZuRPYNkXsIOU_X4QZkd_R31SfsUZpzxZmGU6j_1RJq79XJ-tfWoNeElb7Rm5ZgTRnPMVQQidfpDhoLhmPoracAO58TV-sAy5TP12E/s1600/valentine+day+17.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" data-original-height="940" data-original-width="1496" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi-AaiFxp2OK5kcY4wQyZKFV_c9T3gO0-zI19K96lbZuRPYNkXsIOU_X4QZkd_R31SfsUZpzxZmGU6j_1RJq79XJ-tfWoNeElb7Rm5ZgTRnPMVQQidfpDhoLhmPoracAO58TV-sAy5TP12E/s640/valentine+day+17.jpg" width="640" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; margin-bottom: 6px;"&gt;
&lt;span style="color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: 14px;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;પ્રેમમાં એવું તે શું થાય છે&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; margin-bottom: 6px;"&gt;
&lt;span style="color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: 14px;"&gt;ખળખળ વહેતું ઝરણું સમંદર બની જાય છે&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; margin-bottom: 6px;"&gt;
&lt;span style="color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: 14px;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; margin-bottom: 6px;"&gt;
&lt;span style="color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: 14px;"&gt;પંખીએ વૃક્ષને એકાંતમાં પૂછ્યું&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; margin-bottom: 6px;"&gt;
&lt;span style="color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: 14px;"&gt;વસંતમાં તને કાંઈ ફેર-બેર પડે ?&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; margin-bottom: 6px;"&gt;
&lt;span style="color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: 14px;"&gt;પુષ્પો ને લહેરાતી વનરાજી જોઈને&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; margin-bottom: 6px;"&gt;
&lt;span style="color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: 14px;"&gt;ડાળીઓ કેટલા ટહુકા ભરે ?&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; margin-bottom: 6px;"&gt;
&lt;span style="color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: 14px;"&gt;વૃક્ષ તારા મૂળમાં ખળભળ મચી જાય છે ?&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; margin-bottom: 6px;"&gt;
&lt;span style="color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: 14px;"&gt;પ્રેમમાં એવું તે શું થાય છે...&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; margin-bottom: 6px;"&gt;
&lt;span style="color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: 14px;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; margin-bottom: 6px;"&gt;
&lt;span style="color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: 14px;"&gt;વાદળાએ વહેતી નદીને પૂછ્યું&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; margin-bottom: 6px;"&gt;
&lt;span style="color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: 14px;"&gt;પ્રેમનો વરસાદ તને કેટલો સ્પર્શે&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; margin-bottom: 6px;"&gt;
&lt;span style="color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: 14px;"&gt;કંદરાઓ કૂદતા, ઉછળતા જળમાં&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; margin-bottom: 6px;"&gt;
&lt;span style="color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: 14px;"&gt;પ્રેમનો પથ્થર કેટલા વલયો સર્જે&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; margin-bottom: 6px;"&gt;
&lt;span style="color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: 14px;"&gt;નદી તુ દોડીને કેમ સમંદર ભણી જાય છે ?&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; margin-bottom: 6px;"&gt;
&lt;span style="color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: 14px;"&gt;પ્રેમમાં એવું તે શું થાય છે...&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; margin-bottom: 6px;"&gt;
&lt;span style="color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: 14px;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; margin-bottom: 6px;"&gt;
&lt;span style="color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: 14px;"&gt;- વિજય રોહિત&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; margin-bottom: 6px;"&gt;
&lt;span style="color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: 14px;"&gt;ફીલિંગ્સના પ્રેમ વિશેષાંકમાં&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; margin-bottom: 6px;"&gt;
&lt;span style="color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: 14px;"&gt;વેલેન્ટાઈન ડે નિમિત્તે પ્રસિધ્ધ થયેલ મારું એક ગીત&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; margin-bottom: 6px;"&gt;
&lt;span style="color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: 14px;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;looking forward to your response...&lt;/div&gt;</description><link>http://vijayrohit.blogspot.com/2017/10/blog-post_10.html</link><author>noreply@blogger.com (Anonymous)</author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" height="72" url="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgGRZdTUhdHYLaYJXnxUtbWBApM_hwHqwbg2CDR9iVnqZ6UlemvlwbMybA7N6VThuwwe3RCdOqEoQOtzS7eSpAXn3uDmU3HukRZFHsMYGFr9P7etOELFNbqnyoin7JJxsiliFo10InJAE8H/s72-c/valentine+day+17.jpg" width="72"/><thr:total>0</thr:total></item><item><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-6987157136718653288.post-6459123152425628531</guid><pubDate>Fri, 06 Oct 2017 12:34:00 +0000</pubDate><atom:updated>2017-10-06T18:04:22.064+05:30</atom:updated><title>દિલ </title><description>&lt;div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: inherit; font-size: 14px; margin: 0px 0px 6px;"&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjL7oZ8E9peW5UJFcfIIZb2qyk11XBPXe5QDWnoPyn8X7COGKdtaERM1rdsg91FylTft9hPuoU2TWvtrZ5Np648EVgmA5nIwkHVlYWvptbrTXPLvID2glZdnPcgxTq5564iOFuddFY5PG3S/s1600/images+%25283%2529.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" data-original-height="215" data-original-width="235" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjL7oZ8E9peW5UJFcfIIZb2qyk11XBPXe5QDWnoPyn8X7COGKdtaERM1rdsg91FylTft9hPuoU2TWvtrZ5Np648EVgmA5nIwkHVlYWvptbrTXPLvID2glZdnPcgxTq5564iOFuddFY5PG3S/s1600/images+%25283%2529.jpg" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;
&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;
&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;
&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;
&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;
&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;
&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;
&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;
&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;
&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;
&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;
&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;
&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;
&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;
&lt;span style="font-family: inherit;"&gt;વાત કરશું આજ દિલ ખોલીને&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: inherit; font-size: 14px; margin: 0px 0px 6px;"&gt;
હોઠ ચુપ હો, આંખ બસ બોલી દે&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: inherit; font-size: 14px; margin: 6px 0px;"&gt;
&lt;br /&gt;
પ્રેમના ઝરણે વહી તો જુઓ&lt;br /&gt;
રાખશો દિલ કેટલું રોકીને&lt;/div&gt;
&lt;div class="text_exposed_show" style="background-color: white; color: #1d2129; display: inline; font-family: inherit; font-size: 14px;"&gt;
&lt;div style="font-family: inherit; margin: 0px 0px 6px;"&gt;
&lt;br /&gt;
આ સુરજનો દાખલો લઈ શકો&lt;br /&gt;
ક્યાંય તડકો સાંભળ્યો તોલીને&lt;/div&gt;
&lt;div style="font-family: inherit; margin: 6px 0px;"&gt;
&lt;br /&gt;
આયનો આજે પુછે છે મને&lt;br /&gt;
સત્ય શું બદલાઈ ગયું ફોડીને&lt;/div&gt;
&lt;div style="font-family: inherit; margin: 6px 0px;"&gt;
&lt;br /&gt;
દિલ હવે ક્યાં મારી પાસે રહ્યું&lt;br /&gt;
છે શક્ય એ રાઝ પણ ખોલી દે&lt;/div&gt;
&lt;div style="font-family: inherit; margin: 6px 0px;"&gt;
&lt;br /&gt;
લાગણીનો ધોધ વ્હેતો હશે&lt;br /&gt;
આમ થોડું ખાસ એ બોલી દે&lt;/div&gt;
&lt;div style="font-family: inherit; margin: 6px 0px;"&gt;
&lt;br /&gt;
એમની ઈચ્છાનો છે આ ‘વિજય’&lt;br /&gt;
સાત ભવ માંગી શકે બોલીને&lt;/div&gt;
&lt;div style="font-family: inherit; margin: 6px 0px;"&gt;
&lt;br /&gt;
- વિજય રોહિત&lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;looking forward to your response...&lt;/div&gt;</description><link>http://vijayrohit.blogspot.com/2017/10/blog-post_8.html</link><author>noreply@blogger.com (Anonymous)</author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" height="72" url="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjL7oZ8E9peW5UJFcfIIZb2qyk11XBPXe5QDWnoPyn8X7COGKdtaERM1rdsg91FylTft9hPuoU2TWvtrZ5Np648EVgmA5nIwkHVlYWvptbrTXPLvID2glZdnPcgxTq5564iOFuddFY5PG3S/s72-c/images+%25283%2529.jpg" width="72"/><thr:total>0</thr:total></item><item><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-6987157136718653288.post-2097755290972723198</guid><pubDate>Sat, 10 Oct 2015 06:04:00 +0000</pubDate><atom:updated>2015-10-10T11:39:41.433+05:30</atom:updated><title>Life Begins at 40</title><description>&lt;div style="background-color: white; color: #141823; font-family: helvetica, arial, sans-serif; line-height: 21.4667px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: center;"&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg-V-KfpgeNYYLexR8VarV0FY1c40ciQaSSIY_7xZTF_aspk49U9X2lSzY8MCfv6A_FIAS7ZPVijywFjhZt0b8TRvoIcoAGdBPld3ioH0LIF4Wv1n1CF28djlmuL7hjvkuf8vZ5i89LvZXu/s1600/vijay+rohit+life+at+forty3.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="396" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg-V-KfpgeNYYLexR8VarV0FY1c40ciQaSSIY_7xZTF_aspk49U9X2lSzY8MCfv6A_FIAS7ZPVijywFjhZt0b8TRvoIcoAGdBPld3ioH0LIF4Wv1n1CF28djlmuL7hjvkuf8vZ5i89LvZXu/s640/vijay+rohit+life+at+forty3.jpg" width="640" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; color: #141823; font-family: helvetica, arial, sans-serif; font-size: 14px; line-height: 21.4667px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: right;"&gt;
&lt;b style="line-height: 21.4667px; text-align: center;"&gt;(Published in Feelings Annual Special Issue " Life Begins at 40)&lt;/b&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; color: #141823; font-family: helvetica, arial, sans-serif; font-size: 14px; line-height: 21.4667px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;"&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; color: #141823; font-family: helvetica, arial, sans-serif; font-size: 14px; line-height: 21.4667px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;"&gt;
&lt;br /&gt;
જેમ પ્રકૃતિનું હેમંત, ગ્રીષ્મ, શિશિર, વસંત, પાનખર અને વર્ષા એમ વિવિધ ઋતુઓમાં વર્ગીકરણ થયું છે એમ માનવીના જીવનમાં પણ અવસ્થાનું ઋતુચક્ર ચાલતું હોય છે. ધ્યાનથી અવલોકન કરશો તો ખ્યાલ આવશે કે પ્રકૃતિના `કોમન સિવિલ કોડ'માં ક્યાંય ભેદભાવ નથી. બધાના જીવનમાં સમાન રીતે શૈશવ, યૌવન અને વૃદ્ધાવસ્થા આવે જ છે. જો યૌવન એ માનવીના જીવનની વસંત છે તો વૃદ્વાવસ્થા એ પાનખર. મનુષ્ય જ્યારે ચાલીસીમાં પ્રવેશે છે ત્યારે વસંતના વાવાઝોડાંનો ઉન્માદ શમવા તરફ ગતિ કરી રહ્યો હોય છે અને પાનખર ઋતુ આવવાના અેંધાણ આવી ચૂક્યા હોય છે. પરંતુ તે છતાં આ નિરાશ થવાનો કે નાસીપાસ થઈ જવાનો સમય નથી. કારણકે માનવીના જીવનમાં જે `ગોલ્ડન પીરિયડ' અથવા `મેજિકલ પીરિયડ' કહેવાય તેની આ શરૂઆત છે.&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; color: #141823; font-family: helvetica, arial, sans-serif; font-size: 14px; line-height: 21.4667px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;"&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; color: #141823; font-family: helvetica, arial, sans-serif; font-size: 14px; line-height: 21.4667px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;"&gt;
પોઝિટિવલી વિચારીએ તો, આ તબકક્ે જ દુનિયામાં કંઈ કેટલીય વ્યક્તિઓએ સામાન્ય શરૂઆત કરી અને પાછળ જતાં અસાધારણ સફળતા મેળવી છે. પ્રકૃતિ અથવા ભગવાન જે માનો તે પણ તેના દ્વારા એક વિશિષ્ટ શક્તિની મનુષ્યને ભેટ મળી છે જેનું નામ છે `મન'. મનુષ્ય આ `મન' દ્વારા અકલ્પ્નીય કાર્યો સિદ્ધ કરી શકે છે. માણસ પાસે મન નામનું અમોઘ શસ્ત્ર છે જેનો અસરકારક ઉપયોગ કરીને તે જીવનમાં કાંઈપણ હાંસલ કરી શકે છે. આજકાલ તમે નિયમિત સાંભળતા અને વાંચતા હશો એમ મેનેજમેન્ટ ગુરુ, માઈન્ડ પાવર, પોઝિટિવીટી ઓફ માઈન્ડ જેવા શબ્દો અને પુસ્તકો પ્રચલિત થયાં છે. આ બધા જ પુસ્તકો, ગુરુઓનો સૂર એક જ છે તમારા સબ કોન્શિયસ માઈન્ડનું યોગ્ય પ્રોગ્રામિંગ કરી ઈચ્છિત લક્ષ્ય હાંસલ કરવું. ચાલીસીમાં પ્રવેશેલ વ્યક્તિઓ ઉપરોક્ત રીતે જો માઈન્ડ ટ્રેઈન કરે તો ઘણો ફાયદો થવાની શક્યતા છે.&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; color: #141823; font-family: helvetica, arial, sans-serif; font-size: 14px; line-height: 21.4667px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;"&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; color: #141823; font-family: helvetica, arial, sans-serif; font-size: 14px; line-height: 21.4667px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;"&gt;
ચાલીસ પછીનો જીવનકાળ વિશિષ્ટ કહેવાનું બીજું એક કારણ એ પણ છે કે યુવાવસ્થાથી લઈ ચાલીસી સુધી માનવી ઘણા અનુભવો અને અભ્યાસથી પરિપક્વ બની ચૂક્યો હોય છે. તડકી-છાંયડીનો એને અહેસાસ હોય છે. આ અવસ્થામાં વૈચારિક પ્રક્રિયામાં એક બેલેન્સ આવી જતું હોય છે. આ ઠરેલપણું તમારા વિચાર અને કામકાજમાં પણ પ્રગટ થાય છે. ખાસ બાબત એ છે કે, અહીંયા પહોંચતા સુધીમાં અગર નોર્મલ લાઈફ રહી હોય તો નોકરીના કારણે ઠીકઠાક બેંક બેલેન્સ બનાવી લીધું હોય. અને માની લો કે આ એજ સુધી કાંઈ ખાસ નથી કર્યુ તો જીવન વિશે ફરી વિચારવાનો, પોતાના ગોલ રિવાઈઝ કરવાનો આ સુવર્ણ પીરિયડ છે. ચાલીસીના પ્રારંભમાં જ નવેસરથી જિંદગીની બીજી ઈનિંગ માણવા સજ્જ થઈ શકો છો.&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; color: #141823; font-family: helvetica, arial, sans-serif; font-size: 14px; line-height: 21.4667px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;"&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; color: #141823; font-family: helvetica, arial, sans-serif; font-size: 14px; line-height: 21.4667px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;"&gt;
`લાઈફ બિગિન્સ એટ ફોર્ટી' ફ્રેઝ વોલ્ટર બી. પિટકીનના પુસ્તક પરથી કોઈન થયો છે. ઈતિહાસ અને વર્તમાનમાં એવા કેટલાય મહાનુભાવો થઈ ગયા છે જેમના જીવનમાં ચાલીસી બાદ પરિવર્તન આવ્યું હોય. ઈટાલીના વિખ્યાત શિલ્પકાર, ચિત્રકાર, આર્કિટેક્ચર માઈકલ એન્જેલોએ તેમના જીવનના ઉતરાર્ધમાં ઘણા અવિસ્મરણીય કામો કર્યા હતા. હેનરી ફોર્ડે ક્રાંતિકારી મોડલ ટી કારનું નિર્માણ કર્યું ત્યારે તેમની ઉંમર 45 વર્ષ હતી. રોકમાઉન્ટ રેન્ચ જે કાઉબોયના ગારમેન્ટ માટે વિશ્ર્વવિખ્યાત છે તેની શરૂઆત જેક વેઈલે 45 વર્ષની ઉંમરે કરી હતી. 2008માં 107 વર્ષની વયે તેઓ અવસાન પામ્યા ત્યાં સુધી તેના સીઈઓ રહ્યાં હતા. રે ક્રોકે 52માં વર્ષે મેકડોનાલ્ડને ખરીદી તેને જગવિખ્યાત ફાસ્ટફૂડ ચેઈનની બ્રાન્ડ બનાવી. વેરા વોંગ 40ની ઉંમરે ફેશન ઈન્ડસ્ટ્રીમાં પ્રવેશી તે પહેલાં ફિગર સ્કેટર અને જર્નાલિસ્ટ હતી. આજે તે વિશ્ર્વની પ્રીમિયર ફેશન ડિઝાઈનર ગણાય છે. તેમણે પણ લાઈફની શરૂઆત ચાલીસીથી જ કરી હતી. ફીલિંગ્સનો આ વિશેષાંક જ લાઈફ બિગિન્સ એટ ફોર્ટી પર છે જેમાં આવા ઘણાં સેલિબ્રિટીનો તમને પ્રેરણાત્મક પરિચય થશે.&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; color: #141823; font-family: helvetica, arial, sans-serif; font-size: 14px; line-height: 21.4667px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;"&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; color: #141823; font-family: helvetica, arial, sans-serif; font-size: 14px; line-height: 21.4667px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;"&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; color: #141823; font-family: helvetica, arial, sans-serif; font-size: 14px; line-height: 21.4667px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;"&gt;
ચાલીસીની અવસ્થા એ માનવીની મિડલ એજ કહી શકાય. વિક્ટર હ્યુગો કહે છે ચાલીસ એ યુવાનીની વૃધ્ધાવસ્થા છે જ્યારે પચાસ એ વૃધ્ધાવસ્થાની યુવાની છે. મેડિકલ સાયન્સની પ્રગતિના કારણે આજે માનવીનું આયુષ્ય વધ્યું છે ત્યારે 75-80 વર્ષનું એવરેજ આયુષ્ય ગણીએ તો પણ વ્યક્તિ પાસે 35-40 વર્ષનો સમય બચે છે. આ સમય એટલા માટે મહત્ત્વપૂર્ણ છે કે જીવનના નાના-મોટા લક્ષ્યાંકો અહીં સુધી પૂર્ણ થઈ ચૂક્યા હોય છે. હવે પછીના સમયમાં મહત્વાકાંક્ષી વ્યક્તિ જિંદગીનું ફરી આકલન કરી તે ક્યાં છે, ક્યાં જવું છે તે નક્કી કરી શકે છે. જીવનનો આ તબક્કો એવો છે જેમાં વ્યક્તિને પોતાને આનંદ મળે એવા કાર્યો કરવામાં રસ જાગે છે. અત્યાર સુધી જીવનની જરૂરિયાતો પૂરી કરવામાં સમય પસાર કર્યો પણ હવે વિશિષ્ટ કાર્ય કરવા મનગમતાં ફિલ્ડમાં જવાનો વિકલ્પ તેની પાસે હોય છે. જેમ આપણે ત્યાં નિવૃત થયા પછી ઘણી વ્યક્તિઓ મનભાવન પ્રવૃતિ કરે છે. એમ આ સમયમાં પણ વિશિષ્ટ કાર્ય કરવા ઈચ્છતા લોકો માટે આ પરફેક્ટ ટાઈમ છે.&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; color: #141823; font-family: helvetica, arial, sans-serif; font-size: 14px; line-height: 21.4667px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;"&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; color: #141823; font-family: helvetica, arial, sans-serif; font-size: 14px; line-height: 21.4667px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;"&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; color: #141823; font-family: helvetica, arial, sans-serif; font-size: 14px; line-height: 21.4667px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;"&gt;
ફિઝિકલ ચેલેન્જિસ એ ચાલીસી પછીના સમયની સૌથી મહત્વપૂર્ણ બાબત છે. આ ગાળામાં શારીરિક પૂર્જાઓમાં વેર એન્ડ ટેરની શરૂઆત થાય છે. જો યુવાનીથી જ એક્સરસાઈઝ અને યોગ્ય લાઈફ સ્ટાઈલ મેઈન્ટેઈન કરી હોય તો ચાલીસીમાં વાંધો ન આવે. અફકોર્સ, યુવાની જેવી ઊર્જા કદાચ ના હોય પણ માનસિક રીતે વ્યક્તિ ખૂબ મજબૂત બની ગઈ હોય છે. જીવનમાં આગળના ગોલ અચિવ કરવા માટે પણ આ તબક્કેથી યોગ્ય આહાર અને ડેઈલી એક્સરસાઈઝનું રુટિન કેળવો તો લાઈફ સ્મૂધ બની શકે છે.&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; color: #141823; font-family: helvetica, arial, sans-serif; font-size: 14px; line-height: 21.4667px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;"&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; color: #141823; font-family: helvetica, arial, sans-serif; font-size: 14px; line-height: 21.4667px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;"&gt;
દામ્પત્યજીવનમાં પણ ચાલીસી બાદ ઘણા પરિવર્તન આવે છે. `ધ ડેઈલી મેલ'ના એક રિપોર્ટ અનુસાર જેઓ જીવનના પાંચમાં દાયકામાં હોય છે તેઓને અંગત પળોનો રોમાંચ આ વયે કોઈપણ તબક્કા કરતાં વધુ હોય છે. તેનો એક સર્વે તો એવું પણ કહે છે કે, `25 ટકા મહિલાઓને આ દાયકામાં અફેર હોય છે તેની સરખામણીએ 18 ટકા પુરુષો ચક્કર ચલાવતાં જોવા મળે છે. આ ઉપરાંત 68 ટકા જેટલી મહિલાઓ આ તબક્કે એ જાણતી હોય છે કે પ્રેમ કરવાની કઈ પદ્ધતિમાં તેમને સૌથી વધુ રોમાંચ થાય છે અને આવું કહેવામાં તે સંકોચ પણ નથી અનુભવતી. ભલે આ સર્વે વિદેશનો હોય પણ ગ્લોબલાઈઝેશનના આ યુગમાં ભારતમાં પણ આ ટ્રેન્ડ હોઈ શકે છે.&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; color: #141823; font-family: helvetica, arial, sans-serif; font-size: 14px; line-height: 21.4667px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;"&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; color: #141823; font-family: helvetica, arial, sans-serif; font-size: 14px; line-height: 21.4667px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;"&gt;
ચાલીસી સુધી પહોંચતા પહોંચતા તો ગુજરાતીઓમાં ઘણો મોટો ફરક આવી જાય છે. આર્થિક ઉપાર્જનમાં વ્યસ્ત રહેનાર ગુજ્જુઓ અને મહિલાઓ પણ ચાલીસી બાદ મોટેભાગે ગોળમટોળ થઈ ગયા હોય છે. આજકાલ હેલ્થ અને ફિટનેસને લઈને સારી અવેરનેસ થઈ રહી છે તેથી હવે ગુજરાતીઓ થોડાં જાગ્યાં છે અને હવે 40ની થયેલ જનરેશન કે એ તરફ જઈ રહેલ યુવા પેઢી લાઈફમાં હેલ્થ અને ફિટનેસનું મહત્ત્વ સમજી છે એ આનંદની વાત છે.&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; color: #141823; font-family: helvetica, arial, sans-serif; font-size: 14px; line-height: 21.4667px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;"&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; color: #141823; font-family: helvetica, arial, sans-serif; font-size: 14px; line-height: 21.4667px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;"&gt;
એન લેન્ડર્સ કહે છે, `વીસમાં વર્ષે આપણે સામેની વ્યક્તિ આપણા માટે શું વિચારે છે એની ચિંતા હોય છે પણ ચાલીસમાં વર્ષે આપણે એ ગણકારતા નથી કે આપણા વિશે કોઈ શું વિચારે છે. ' મતલબ કે 40 પછી સોશિયલી, મેન્ટલી અને ફિઝિકલી વિચારોમાં આમૂલ પરિવર્તન આવી જાય છે. આ પરિવર્તનનો જે ફાયદો ઉઠાવે છે તે સફળ બને છે બાકી બધા માટે સૂર્ય રોજ ઊગે અને આથમે અને જિંદગી નિત્ય ઘટમાળની જેમ બનીને રહી જાય છે. આલ્બેર કામુએ લખ્યું હતું કે, `40 વર્ષ પછી તમારા ચહેરા પરની દરેક રેખા માટે તમે જવાબદાર છો.' અને તમારી જિંદગીનું એનાલિસીસ કરશો તો આ સત્યનો અહેસાસ થશે. ખેર, કેટલાક માટે એજ એ ફક્ત નંબર્સ છે, બાકી પેશન જ તેમના માટે જીવન છે. તાજેતરમાં જ યુ એસ ઓપ્નમાં લિએન્ડર પેસે માર્ટિના હિંગીસ સાથે મિક્સ્ડ ડબલ્સમાં ટાઈટલ જીત્યું. વડાપ્રધાનથી લઈ રાષ્ટ્રપતિ અને સમગ્ર દેશે અભિનંદનની વર્ષા કરી એ લિએન્ડર પેસની ઉંમર પણ 42 વર્ષ છે.&lt;/div&gt;
&lt;div style="background-color: white; color: #141823; display: inline; font-family: helvetica, arial, sans-serif; font-size: 14px; line-height: 21.4667px; margin-top: 6px;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div&gt;
&lt;div style="background-color: white; color: #141823; display: inline; font-family: helvetica, arial, sans-serif; font-size: 14px; line-height: 21.4667px; margin-top: 6px;"&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
Read Full Magazine at&amp;nbsp;&lt;a href="http://www.feelingsmultimedia.com/" rel="nofollow" style="color: #3b5998; cursor: pointer; text-decoration: none;" target="_blank"&gt;www.feelingsmultimedia.com&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: left;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgMjuZsn7yupa07a_KB2Oq-yEk-_9gQX9XfiJHhHvN61ST8Qqc_LvE5pqCYUjVHGg9t8VrsAL6ZTgZMMLKzBx17gmLf9VzfNxereXu__F0EdmcxFgdUIOBbS9lC0kr46z3HUk9c7X7hfHEz/s1600/vijay+rohit+life+at+forty2.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgMjuZsn7yupa07a_KB2Oq-yEk-_9gQX9XfiJHhHvN61ST8Qqc_LvE5pqCYUjVHGg9t8VrsAL6ZTgZMMLKzBx17gmLf9VzfNxereXu__F0EdmcxFgdUIOBbS9lC0kr46z3HUk9c7X7hfHEz/s320/vijay+rohit+life+at+forty2.jpg" width="232" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgZILmQuximsjk8MwFgNgUwXEUjVHO-eEx-Bslpm2dicDT-E80xcsI9kOjBA4QIZN2qmpk3c4bQft8X5q9TsxjuGvb04S6ER-JO6b_iD1HDlViSelbnqaDB5J8UWo6RW8Qeh5O90Bi3NI99/s1600/vijay+rohit+life+at+forty1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgZILmQuximsjk8MwFgNgUwXEUjVHO-eEx-Bslpm2dicDT-E80xcsI9kOjBA4QIZN2qmpk3c4bQft8X5q9TsxjuGvb04S6ER-JO6b_iD1HDlViSelbnqaDB5J8UWo6RW8Qeh5O90Bi3NI99/s320/vijay+rohit+life+at+forty1.jpg" width="232" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;looking forward to your response...&lt;/div&gt;</description><link>http://vijayrohit.blogspot.com/2015/10/life-begins-at-40.html</link><author>noreply@blogger.com (Anonymous)</author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" height="72" url="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg-V-KfpgeNYYLexR8VarV0FY1c40ciQaSSIY_7xZTF_aspk49U9X2lSzY8MCfv6A_FIAS7ZPVijywFjhZt0b8TRvoIcoAGdBPld3ioH0LIF4Wv1n1CF28djlmuL7hjvkuf8vZ5i89LvZXu/s72-c/vijay+rohit+life+at+forty3.jpg" width="72"/><thr:total>0</thr:total></item><item><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-6987157136718653288.post-6003608020476667511</guid><pubDate>Tue, 07 Jul 2015 08:02:00 +0000</pubDate><atom:updated>2015-07-07T13:32:39.794+05:30</atom:updated><title>`ગાયક બની નથી શકાતું... સિંગર ઈઝ બોર્ન'  - મનહર ઉધાસ</title><description>&lt;b&gt;An Interview with Well-Known Singer Shri Manhar Udhas&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;
(Published in Feelings Music Special Issue)&lt;br /&gt;
&lt;b&gt;&lt;br /&gt;&lt;/b&gt;
&lt;b&gt;`કંઠ એ કુદરતી બક્ષિસ છે. ઉત્તમ ગાયક બનવા ગોડગિફ્ટ હોવી જોઈએ અને કંઠને કેળવવો પડે..' આ શબ્દો છે હિન્દી ગીતોના જાણીતા પાર્શ્ર્વગાયક અને ગુજરાતી ગઝલોને ઘરે ઘરે જાણીતી કરનાર મનહર ઉધાસ. મુંબઈમાં નવરાત્રિના દિવસમાં એમના નિવાસસ્થાને મનહરભાઈ સાથે જ્યારે મુલાકાત ગોઠવાઈ ત્યારે તેમની સંગીતની સૂરીલી સફર વિશે ઘણી પ્રેરણાદાયક અને અજાણી વાતો જાણવા મળી. પ્રસ્તુત છે તેમની સાથેની વાતચીતના અંશ...!&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;b&gt;&lt;br /&gt;&lt;/b&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgn3-nPhPa35SNkjsmb2tIlXE9hatTdQWWBD3rDNe4CABVwWERPlZ860JAJgyq9WK4Sgze1FVMHboR4xNa9HHP-_xmROYtto8doNhY4Yy0jl0qHROx3GOlwNHFDRl8pD9mIeumvXnwexCk2/s1600/Manhar+Udhas.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="360" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgn3-nPhPa35SNkjsmb2tIlXE9hatTdQWWBD3rDNe4CABVwWERPlZ860JAJgyq9WK4Sgze1FVMHboR4xNa9HHP-_xmROYtto8doNhY4Yy0jl0qHROx3GOlwNHFDRl8pD9mIeumvXnwexCk2/s640/Manhar+Udhas.jpg" width="640" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: right;"&gt;
&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;(Image Source - Google)&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;b&gt;&lt;br /&gt;&lt;/b&gt;
&lt;b&gt;પ્રશ્ર્ન : આપ્ના બાળપણ વિશે કાંઈક કહો...&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;
&lt;b&gt;મનહરભાઈ &lt;/b&gt;: મારો જન્મ સાવરકુંડલામાં થયો હતો. મને બચપણથી જ ગાવાનો શોખ હતો. એ વખતે બજારમાંથી હું પસાર થતો ત્યારે રેડિયો સિલોન પર સાયગલ સાહેબના ગીતો વાગતા... જબ દિલ હી ટૂટ ગયા તો જી કર ક્યા કરે... એ ગીત મને બહુ જ સ્પર્શી ગયું હતું. મારા પિતાજીને મેં વિનંતી કરી કે એ રેકોર્ડ મને લઈ આપે એટલે રેકોર્ડ મળી તો ગઈ પણ મુશ્કેલી એ થઈ કે મારી પાસે પ્લેયર ન હતું. જેથી અમે નીચે પાડોશી પાસે એચએમવીનું પ્લેયર હતું ત્યાં જઈ સાંભળતા. બાળપણની નિર્દોષતા કેવી હોય છે એ જુઓ કે એ વખતે હું આ ગીતના બોલ દિલ્હી ટૂટ ગયા એમ જ સમજતો હતો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ત્યારબાદ રાજકોટની વીરાણી હાઈસ્કૂલ અને જેતપુરમાં કમરીબાઈ હાઈસ્કૂલમાં અભ્યાસ કર્યો. એ વખતે ત્રીજા-ચોથા ધો.માં હોઈશ ત્યારે ગિરિન જોશી ડ્રોઈંગના શિક્ષક હતા. એક વખત ગિરિનભાઈ અન્ય શિક્ષકની ગેરહાજરીમાં એમના પીરિયડમાં ડ્રોઈંગનો પીરિયડ લેવા આવ્યા અને દરેક વિદ્યાર્થીને કીધું કે ડ્રોઈંગની બુક કાઢો. પણ એ દિવસે ડ્રોઈંગનો વિષય ન હોવાથી મારા સહિત ચાર વિદ્યાર્થી પાસે ડ્રોઈંગ બુક ન હતી. એટલે સાહેબે અમને બેન્ચ પર ઊભા કરી દીધા અને અમને બધાને લાફો મારી દીધો. એ દિવસે મને બહુ જ દુ:ખ થયું કારણ અમારા ઘરમાં પણ માતા-પિતાએ ક્યારેય અમને હાથ લગાડયો ન હતો. ત્યારબાદ એક મહિના પછી એમની જેતપુરથી રાજકોટ ટ્રાન્સફર થઈ. એમના છેલ્લા પીરિયડમાં તેમણે ક્હ્યું કે આજે ડ્રોઈંગ નહીં કરીએ પણ અંતાક્ષરી રમીએ. ક્લાસમાંથી બધા વિદ્યાર્થીઓએ કહ્યું કે મનહર પાસે ગવડાવો, તે સારું ગાય છે. એ વખતે શાંતારામની ફિલ્મ પરછાંઈનું ગીત `મહોબ્બત હી જો ન સમજે વો જાલિમ પ્યાર ક્યા જાને' ગીત મને ગમતું હતું. આ ગીતના શબ્દો એટલા સરસ હતા કે જ્યારે મેં એ ગાયું ત્યારે સાહેબ રીતસર બાળકની માફક રડી પડ્યા હતા. એમણે તરત જ માફી માગી અને કહ્યું કે તારામાં ઘણી પ્રતિભા છૂપાયેલી છે, તુ ભવિષ્યમાં ઘણી પ્રગતિ કરીશ. બાળપણનો આ પ્રસંગ હજી મારા માનસપટ પર અંકિત છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;b&gt;પ્રશ્ર્ન : હિન્દી પ્લેબેક સિંગર તરીકે એન્ટ્રી કેવી રીતે થઈ?&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;
&lt;b&gt;મનહરભાઈ &lt;/b&gt;: પ્રાથમિક શિક્ષણ બાદ રાજકોટની કોલેજમાં ભણતો ત્યારે પણ યુથ ફેસ્ટિવલમાં ભાગ લેતો અને ઘણા ઈનામો જીતતો. તે વખતે સંગીત વિશે કોઈ તાલીમ લીધી ન હતી પણ સંગીતશિક્ષક પ્રેક્ટિસ કરાવે એ જ અમારો રિયાઝ. બાદમાં &amp;nbsp;ભાવનગરની ભાવસિંહજી પોલિટેકનિક ઈન્સ્ટિટ્યૂટમાં મિકેનિકલ એન્જિ.નો અભ્યાસ શરૂ કર્યો. તે વખતે મનુભાઈ ગઢવી જે મારા બનેવી થાય તેઓ કસુંબીનો રંગ ફિલ્મ બનાવી રહ્યા હતા જેમાં સંગીતકાર હતા કલ્યાણજી-આણંદજી. તેમને મારામાં સંગીતની ટેલેન્ટ હોય એવું લાગ્યું એથી મને મુંબઈ બોલાવ્યો અને કલ્યાણજી-આણંદજી સાથે ઓળખાણ કરાવી. ઉપરાંત એન્જિનિયર તરીકે જોબ પણ અપાવી. તે વખતે તેઓ ઉપકાર, જબ જબ ફૂલ ખીલે, સરસ્વતીચંદ્ર જેવી ફ્લ્મિોમાં સંગીત નિર્દેશન સંભાળી રહ્યા હતા. મારા માટે મહત્ત્વની ઘટના એ બની કે તેમણે મને તેમના સીટિંગ રૂમમાં બેસવાનું સ્થાન આપ્યું. તેમના નવા કમ્પોઝિશન્સ હું ગાઈને સંભળાવતો. ત્યારે હું મૂકેશજીના ગીતો વધારે ગાતો. તેમની &amp;nbsp;સાથે રેકોર્ડિંગ સ્ટુડિયોમાં હાજર રહેતો જેથી ઘણું બધું જાણવા-શીખવા મળ્યું. એકવાર કલ્યાણજીભાઈ મને પાર્ટીમાં લઈ ગયા હતા ત્યાં તેમણે મને કહ્યું કે મુકેશજીની તબિયત સારી ન હોવાથી એક ગીત તારા અવાજમાં રેકોર્ડ કરવું છે એટલે સવારે સ્ટુડિયો પર આવી જજે. સુમન કલ્યાણપુર સાથે વિશ્ર્વાસ ફિલ્મ માટે ગુલશન બાવરાનું ગીત આપસે હમકો બિછડે હુએ એક જમાના બીત ગયા રેકોર્ડ કરવાનું હતું. સવારે હું આણંદજીભાઈ સાથે પહોંચી ગયો. ગીત તો મને યાદ હતું અને મારે ઓડિશન પૂરતું ગાવાનું હતું. ત્યારબાદ એ ગીત મુકેશજીના સ્વરમાં રેકોર્ડ થવાનું હતું. ત્રણ મહિના બાદ મને જાણ થઈ કે આ ગીત મારા સ્વરમાં જ રાખવામાં આવ્યું છે. મુકેશજીને જ્યારે આ ગીત મારા સ્વરમાં સંભળાવવામાં આવ્યું ત્યારે એમણે કહ્યું કે જેણે ગાયું છે એણે ખૂબ સારું ગાયું છે. આમ, આ રીતે મારી હિન્દી પ્લેબેક સિંગર તરીકે એન્ટ્રી થઈ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;b&gt;પ્રશ્ર્ન : હિન્દી ફિલ્મોમાં આપ્ની સંગીતયાત્રા કેવી રહી ?&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;
&lt;b&gt;મનહરભાઈ :&lt;/b&gt; ઘણી ઉત્કૃષ્ટ. એસ. ડી. બર્મનના સંગીતમાં લતાજી સાથે અભિમાન ફ્લ્મિનું ડ્યૂએટ સોંગ લૂંટે કોઈ મન કા નગર .. ખૂબ જ પોપ્યુલર થયું હતું. ત્યારબાદ કાગજ કી નાવ, પૂરબ ઓર પશ્ર્ચિમમાં હું, મહેન્દ્રકપૂર અને લતાજી સાથે પૂરવા સુહાની આઈ રે...વગેરે ઘણા લોકપ્રિય ગીતો ગાયા. જોકે મેજર બ્રેક કહી શકાય એવી બે ફિલ્મોમાં મેં ગાયું હતું. ફિરોઝખાનની ફિલ્મ કુરબાનીમાં, સંગીતકાર કલ્યાણજી-આણંદજીના નિર્દેશનમાં હમ તુમ્હે ચાહતે હૈ ઐસે સુપર હિટ થયું હતું. ત્યારબાદ જેકીશ્રોફની ફિલ્મ હીરોમાં સંગીતકાર લક્ષ્મીકાંત-પ્યારેલાલના નિર્દેશનમાં તું મેરા જાનુ હૈ, પ્યાર કરનેવાલે ડરતે નહીં અને ઓ બેબી સિંગ સોંગ એ ગીતો સુપરડુપર હીટ નીવડ્યા. આ બધા ગીતો પછી હિન્દી ફિલ્મોમાં પ્લેબેક સિંગર તરીકે મારું નામ સ્થાયી થઈ ગયું. અત્યાર સુધી લગભગ 400 જેટલી હિન્દી ફિલ્મોના ગીતો ઉપરાંત &amp;nbsp;પંજાબી, ઉડિયાના ગીતો અને 35 થી 40 ગુજરાતી ફિલ્મોમાં પણ ગાયું છે. આ ઉપરાંત શિરડી સાંઈબાબાના ભજનોના 20 આલબમ પણ લોકોમાં લોકપ્રિય થયા છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;b&gt;પ્રશ્ર્ન : ગુજરાતી ગઝલ ક્ષેત્રે આપ્ની શરુઆત કેવી રીતે થઇ ?&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;
&lt;b&gt;મનહરભાઈ :&lt;/b&gt; મુંબઈમાં એક કંપ્નીમાં હું અને કૈલાસ પંડિત સાથે જોબ કરતા હતા. એ સમયે મને ગઝલ વિશે કાંઈ જ ખબર ન હતી. એ મને રિસેસમાં જમવાના સમયે ગઝલો સંભળાવે. ચમન તુજને સુમન મારી જ માફક છેતરી જશે મુંબઈમાં એ સમયે હું પેઈંગ ગેસ્ટ તરીકે રહેતો ત્યારે સાંજે કૈલાસ આવી જાય અને ગઝલો સંભળાવે, એ રીતે મને ગઝલનો પરિચય થયો. મુંબઈમાં ત્યારે યોજાતા મુશાયરામાં ઘાયલ, બેફામ, મરીઝ, ગની દહીંવાલા જેવા શાયરો નિયમિત આવતા જેથી હું અને કૈલાસ તેમને સાંભળવા જતા. ત્યારે આ બધા ખ્યાતનામ શાયરોને જે દાદ મળતી એ સાંભળીને ગઝલ તરફ આકર્ષણ થયું હતું. &amp;nbsp;મુંબઈમાં ત્યારે દર મહિને ભારતીય વિદ્યાભવન તરફથી `આ માસના ગીતો' એવો કાર્યક્રમ થતો જેમાં દર મહિને નવા ગીતો અને નવા ગાયકો રજૂ કરવામાં આવતા. એક વખત મને આ કાર્યક્રમમાં ગાવા માટે આમંત્રણ મળ્યું. એ સમયે કૈલાસ પંડિતની કેટલીક ગઝલો મેં કમ્પોઝ કરી અને પ્રોગ્રામમાં રજૂ કરી. શ્રોતાઓ તરફથી એને સારો પ્રતિસાદ મળતાં મને લાગ્યું કે ગુજરાતી ગઝલો ગાવી જોઈએ.&lt;br /&gt;
એ સમયે મુંબઈમાં પોલીડોર નામની નવી રેકોર્ડ કંપ્ની આવી, જેની સાથે કોન્ટ્રાક્ટ થયો અને કૈલાસ પંડિતની રચનાઓને કમ્પોઝ કરીને મારું પ્રથમ ગઝલોનું આલબમ `પ્રીતના શમણાં' ઇપીમાં અને તે પછી પુરસોત્તમભાઈના સ્વરાંકનમાં `સૂરજ ઢળતી સાંજનો' આલબમની એલપી બનાવી. ત્યારબાદ 1987માં બેફામ, શૂન્ય જેવા ઉત્કૃષ્ટ શાયરોની ગઝલો સાથેનું `આગમન' નામનું પ્રથમ ડબલ આલબમ રેકોર્ડ કર્યું. આ આલબમ ગુજરાતી ગઝલો માટે માઈલસ્ટોન સાબિત થયું. અને ત્યારબાદ તો `આગમન'થી હાલમાં `આશીર્વાદ' સુધી 30 ગુજરાતી ગઝલોના આલબમ રિલિઝ થઈ ચૂક્યા છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;b&gt;પ્રશ્ર્ન : આપ્ને મળેલા એવોર્ડ ...&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;
&lt;b&gt;મનહરભાઈ : &lt;/b&gt;1970માં `માડી મને કહેવા દે' માટે મેં બદરી કાચવાલાની ગઝલ `જરા આંખ મીંચુ તો છો તમે' ગાઈ હતી જેના માટે ગુજરાત સરકાર તરફથી શ્રેષ્ઠ ગાયકનો એવોર્ડ મને મળ્યો હતો. આ ઉપરાંત ગુજરાત ગૌરવ એવોર્ડ, પંડિત ઓમકારનાથ ઠાકુર એવોર્ડ, મોહમ્મદ રફી એવોર્ડ, ઉમેદ પુરસ્કારથી સન્માનિત થયો છું. 1981માં અમિતાભજી અને કલ્યાણજી-આણંદજી સાથે વર્લ્ડ ટૂર કરી લગભગ 50 લાઈવ શોમાં સાથે પરફોર્મ કર્યું હતું. આ ઉપરાંત તુફાન ફિલ્મનું બહુ પોપ્યુલર ગીત -ડોન્ટ વરી બી હેપી- એ મારા અને અમિતાભજીના અવાજમાં છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;b&gt;પ્રશ્ર્ન : બેસ્ટ ઑફ મનહર ઉધાસ...&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;
&lt;b&gt;મનહરભાઈ : &lt;/b&gt;નયનને બંધ રાખીને, શાંત ઝરુખે, કંકોતરી, દીકરો મારો લાડકવાયો, માનવ ના થઈ શક્યો.&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;looking forward to your response...&lt;/div&gt;</description><link>http://vijayrohit.blogspot.com/2015/07/blog-post_7.html</link><author>noreply@blogger.com (Anonymous)</author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" height="72" url="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgn3-nPhPa35SNkjsmb2tIlXE9hatTdQWWBD3rDNe4CABVwWERPlZ860JAJgyq9WK4Sgze1FVMHboR4xNa9HHP-_xmROYtto8doNhY4Yy0jl0qHROx3GOlwNHFDRl8pD9mIeumvXnwexCk2/s72-c/Manhar+Udhas.jpg" width="72"/><thr:total>0</thr:total></item><item><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-6987157136718653288.post-7902930265328188034</guid><pubDate>Tue, 07 Jul 2015 07:07:00 +0000</pubDate><atom:updated>2015-07-07T12:37:51.750+05:30</atom:updated><title>બોલિવૂડને ચિરંજીવ બનાવતા ગીતકાર</title><description>&lt;h3&gt;
&lt;b&gt;- Vijay Rohit&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;/h3&gt;
&lt;h3&gt;
&lt;span style="font-weight: normal;"&gt;(Published in Feelings Bollywood's 100 years Sp. Issue-Diwali-14)&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiPcBr-Jq8y1feeS9CAQi4DZpaicgKwY_L4Mwb_jJQ_JMMc5EhtniVg1pdvhOCmneLjs617YfGBpwjB-KqExzg-9i3x76wPMWh-wz-lbe-rWbFPpjORs-gPPHh4LLIzUmtU0cx7__SWvVpd/s1600/lyricist1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="365" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiPcBr-Jq8y1feeS9CAQi4DZpaicgKwY_L4Mwb_jJQ_JMMc5EhtniVg1pdvhOCmneLjs617YfGBpwjB-KqExzg-9i3x76wPMWh-wz-lbe-rWbFPpjORs-gPPHh4LLIzUmtU0cx7__SWvVpd/s400/lyricist1.jpg" width="400" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;h3&gt;
&lt;b&gt;જ્યારથી ટોકી ફિલ્મો અને ગીતોની શરૂઆત થઈ ત્યારથી આજદિન સુધીમાં અસંખ્ય કહી શકાય તેટલાં ગીતો બોલિવૂડે આપણને આપ્યાં છે. દરેક પ્રસંગ, દરેક ભાવ, દરેક ઉત્સવ અને જીવનના તમામ રંગોને વણી લેતા આ ગીતો આપણી લાઈફસ્ટાઈલનો ભાગ બની ગયા છે ત્યારે ચાલો આ ગીતકારોની કલ્પ્નામાં શબ્દવિહાર કરી તેમને જાણીએ...!&lt;/b&gt;&lt;/h3&gt;
---------------------------------------------------------------------------------------------------&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;b&gt;&lt;i&gt;&lt;br /&gt;&lt;/i&gt;&lt;/b&gt;
&lt;b&gt;&lt;i&gt;ચલતે ચલતે યું હી કોઈ મિલ ગયા થા&amp;nbsp;&lt;/i&gt;&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;
&lt;b&gt;&lt;i&gt;સરે રાહ ચલતે ચલતે...&lt;/i&gt;&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;
&lt;b&gt;&lt;i&gt;વહીં થમ કે રહ ગઈ હૈ,&amp;nbsp;&lt;/i&gt;&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;
&lt;b&gt;&lt;i&gt;મેરી રાત ઢલતે ઢલતે...&lt;/i&gt;&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ભારત દેશના કોઈપણ પ્રદેશમાં કે પછી પરદેશમાં ફરી રહ્યાં હોવ પણ ચલતે ચલતે બોલિૂવડનાં આવાં કેટલાંય ક્લાસિક ગીતો તમને રેડિયો-એફએમ, ટીવી પર કે મ્યૂઝિક લવર્સ ગુનગુનાવતા હોય તે રીતે અચુક સાંભળવા મળે. હિન્દી સિનેમાનાં આ ક્લાસિક ગીતો કોઈપણ જાતના ભેદભાવ વિના આખા દેશને કનેક્ટ કરે છે એ રીતે પણ તેનું પ્રદાન ખૂબ નોંધનીય અને અમૂલ્ય છે. &amp;nbsp;બોલિવૂડ ગીતોના સંદર્ભે ઘણીવાર તમે જૂની પેઢી જ નહીં પણ આજની યુવા પેઢીને પણ `ઓલ્ડ ઇઝ ગોલ્ડ' આવું કહેતાં સાંભળી હશે. હિન્દી ફિલ્મોના આ યાદગાર, બેમિસાલ ગીતો શબ્દોનું સૌંદર્ય અને ક્લાસિક કવિતાનું ઉદાહરણ છે. એટલા માટે જ એ દાયકાઓથી સુપરડુપર હિટ રહ્યાં છે. સંગીતકારોની કર્ણપ્રિય ધૂન તો ખરી જ પણ એની સાથે સાથે હૃદયને સ્પર્શી જાય તેવા શબ્દો અને કવિતાની કમાલ હિન્દી ગીત-ગઝલના કવિ-શાયરોએ કરી છે. પ્યોર પોએટ્રી આ ગીતોની વિશેષતા રહી છે. એનું અસ્તિત્વ, પોપ્યુલારિટી ચિરંજીવી છે. બોલિવૂડનાં સો વર્ષની ફિલ્મયાત્રા પર જ્યારે આ વિશેષાંક બની રહ્યો છે ત્યારે ચાલો મળીએ આ ગીતકારોને, જેમનાં ગીતો આપણે હજી નિયમિત સાંભળીએ છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
1931માં `આલમઆરા' ફિલ્મથી ભારતમાં બોલતી ફિલ્મોની શરૂઆત થઈ અને એ સાથે જ ગીત-સંગીતની મેલોડિયસ મહેફિલની શરૂઆત થઈ. પહેલું ગીત આપણા કાને પડે છે `દે દે ખુદા કે નામ પર'. પ્લે બેક સિંગિંગ શરૂ થવાને હજી વાર હતી. એ સમયે મોટેભાગે સ્ટોરી રાઈટર્સ ગીતો લખતાં અથવા ઘણાં ગીતો નાટકોમાંથી કે લોકગીતોમાંથી લેવામાં આવતાં હતાં. ત્યારબાદ ફિલ્મોમાં આવતા પ્રસંગને અનુરૂપ ગીતો લખવાની જરૂરિયાત ઊભી થતાં ગીતકારોના ઉદયની શરૂઆત થાય છે. 1940ના દાયકામાં પ્રવેશતા સુધીમાં કિદાર શર્મા, ડી.એન. મધોક, કમર જલાલાબાદી, પં. ભૂષણ, તન્વીર નક્વી, પં. નરેન્દ્ર શર્મા અને કવિ પ્રદીપ ગીતકાર તરીકે ફિલ્મોમાં સ્થાન જમાવી દે છે. આ બધા ગીતકારોમાં કવિ પ્રદીપે આઝાદીનાં ખ્વાબ જોઈ રહેલા ભારત દેશના નાગરિકોની ચેતનાને ઝંઝોળે તેવાં દેશભક્તિનાં ગીતો લખી ઇતિહાસમાં પોતાનું નામ અમર કરી દીધું.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
6 ફેબ્રુઆરી, 1915માં બડનગર, ઉજ્જૈનમાં જન્મેલ કવિ &lt;b&gt;`પ્રદીપ'&lt;/b&gt; મૂળ નામ રામચંદ્ર નારાયણજી દ્વિવેદી છે. 1939માં લખનૌ યુનિ.માંથી તેમણે ગ્રેજ્યુએશન કર્યું. તે સમયે તેઓ કવિ સંમેલનો અને મુશાયરા ગજવતા હતા. આ સમય દરમિયાન જ તેમણે તેમનું તખલ્લુસ `પ્રદીપ' રાખ્યું હતું. એકવાર મુંબઈ ખાતે યોજાયેલ મુશાયરામાં બોમ્બે ટોકિઝના સર્જક હિમાંશુ રાયની નજર કવિ પ્રદીપ પર પડે છે અને તેમને ફિલ્મ `કંગન' (1939)માં &amp;nbsp;ગીત લખવા ઑફર કરે છે. પ્રદીપજી તેમાં ચાર ગીતો લખે છે અને બધાં જ લોકપ્રિય બને છે. જોકે તેમને ખ્યાતિ ત્યારબાદ 1940માં આવેલ ફિલ્મ `બંધન'ના ગીત `ચલ ચલ રે નૌજવાન'થી મળે છે. આ ફિલ્મમાં તેમણે બધાં જ ગીતો લખ્યાં હતાં અને અભૂતપૂર્વ સફળતા મળી હતી. બોમ્બે ટોકિઝ માટે ત્યારપછી તેમણે પુર્નમિલન (1940), ઝૂલા (1941), નયા સંસાર (1941), અંજાન (1943) અને કિસ્મત (1943)નાં ગીતો લખ્યાં. `કિસ્મત' ફિલ્મના&lt;br /&gt;
&lt;b&gt;&lt;br /&gt;&lt;/b&gt;
&lt;b&gt;`આજ હિમાલય કી ચોટી સે&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;
&lt;b&gt;ફિર હમને લલકારા હૈ,&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;
&lt;b&gt;દૂર હટો એ દુનિયાવાલો&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;
&lt;b&gt;હિન્દુસ્તાન હમારા હૈ'&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ગીતે આઝાદી માટે થનગની રહેલ યુવાઓમાં ઝનૂન પેદા કરી દીધું. અત્રે યાદ રહે એ સમયે `ભારત છોડો' આંદોલન તેની ચરમ સીમાએ હતું. થિયેટરમાં જ્યારે આ ગીત આવતું ત્યારે પ્રેક્ષકો વધાવી લેતા, વન્સ મોરના નારા સાથે ગીત રિવાઇન્ડ કરાવી ફરી ફરીવાર બતાવવા થિયેટર માલિકોને મજબૂર કરતાં. `કિસ્મત' ફિલ્મે સાડા ત્રણ વર્ષ સુધી થિયેટરમાં રાજ કરી અંગ્રેજ સરકારને ચેલેન્જ ફેંકી. યાદ રહે આ આપણી પહેલી સુપરડુપર હિટ ફિલ્મ હતી. &amp;nbsp;આખરે બ્રિટિશ હકુમત આ ગીતની લોકપ્રિયતાથી ગભરાઈને કવિ પ્રદીપ્ની ધરપકડ માટે વોરંટ કાઢે છે જેથી પ્રદીપજી થોડો સમય અન્ડરગ્રાઉન્ડ થઈ જાય છે. કેવી શબ્દોની તાકાત...!&lt;br /&gt;
જોકે કવિ પ્રદીપ્ની કલમે હજી દેશને ઘણાં યાદગાર ગીતો મળવાનાં હતાં. 1954માં `જાગૃતિ' ફિલ્મનાં પ્રદીપજીનાં ગીતો બધા જ રેકોર્ડ તોડી નાંખે છે. &lt;b&gt;`દેખ તેરે સંસાર કી હાલત ક્યા હો ગઈ ભગવાન, કિતના બદલ ગયા ઇન્સાન' ગીત તેમણે જાતે ગાયું છે. તો `આઓ બચ્ચોં તુમ્હેં દિખાયેં ઝાંખી હિન્દુસ્તાન કી', `હમ લાયે હૈ તુફાન સે કિશ્તી નિકાલ કે', `દે દી હમે આઝાદી બિના ખડગ બિના ઢાલ'&lt;/b&gt; જેવાં ગીતોએ રાષ્ટ્રપ્રેમને મજબૂત કરવાની સાથે સાથે ગાંધીવિચારને પણ જનમાનસમાં અસરકારક રીતે વહેતો કર્યો. પ્રેક્ષકો આ ગીતો સાંભળવા ફિલ્મ જોતાં. એવું નથી કે તેમણે દેશભક્તિનાં જ ગીતો લખ્યાં, જીવનની ફિલસૂફી, સંબંધો અને પ્રેમ જેવા વિષય પર પણ તેમણે શબ્દો દ્વારા અચૂક ચોટ સાધી છે. &lt;b&gt;`ચલ અકેલા ચલ અકેલા તેરા મેલા પીછે છૂટા રાહી ચલ અકેલા', `દૂસરોં કા દુખડા દૂર કરનેવાલે', `પીંજરે કે પંછી રે' &lt;/b&gt;દ્વારા જીવન અને સંબંધોના મર્મની વાત કરે છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhL1zPI47zDMmhueYylbwiNGJ9QEkUwNuqRv6ltkWtIPdidvQhWI7buK1zRbdO99LRO5sP_YGi3XpyFY-mdjPvo6SKThLvk97hcOjJ3TfKy9crns9rmskFyNLmKufy-Q0ixUyW0uovXQA86/s1600/lyricist2.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="225" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhL1zPI47zDMmhueYylbwiNGJ9QEkUwNuqRv6ltkWtIPdidvQhWI7buK1zRbdO99LRO5sP_YGi3XpyFY-mdjPvo6SKThLvk97hcOjJ3TfKy9crns9rmskFyNLmKufy-Q0ixUyW0uovXQA86/s400/lyricist2.jpg" width="400" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;br /&gt;
1962માં ભારત-ચીન યુદ્ધ વખતે તેઓ પરમવીર મેજર શૈતાનસિંઘ ભટ્ટીની શૂરવીરતા અને બલિદાનથી પ્રભાવિત થાય છે અને ફરી એકવાર દેશભક્તિનું માઇલસ્ટોન ગીત &lt;b&gt;`અય મેરે વતન કે લોગો, જરા યાદ કરો કુરબાની'&lt;/b&gt; સાથે આવે છે. લતાજીના કંઠે અમર બનેલ આ ગીત દેશની જનતા સહિત વડાપ્રધાન જવાહરલાલ નેહરુને પણ રડાવે છે. જોકે આ ગીત માટે તેના સંગીતકાર સી. રામચંદ્ર અને &amp;nbsp;લતા મંગેશકર વચ્ચે સમજફેર થતાં આશા ભોંસલે આ ગીત ગાવાનાં હતાં પરંતુ પ્રદીપજી આ ગીત લતા મંગેશકર ગાય તે બાબતે મકક્મ હતા. તેમણે લતાજીને વાત કરી મનાવી લીધાં અને તેઓ તુરંત આ ગીત ગાવા તૈયાર થઈ ગયાં પણ શરત એ રાખી કે આ ગીતના રિહર્સલ વખતે કવિ પ્રદીપ પણ ત્યાં હાજર રહે. નિયતિને કદાચ એ જ મંજૂર હશે અને ભારતની સર્વોત્તમ ગાયિકા લતા મંગેશકરે દેશભક્તિની સૌથી ઉત્તમ રચના ગાઈ. ભારત સરકાર દ્વારા કવિ પ્રદીપ્ને `રાષ્ટ્રીય કવિ'નું સન્માન આપવામાં આવ્યું. કવિ પ્રદીપજીએ તેમના પાંચ દાયકાના કાર્યકાળ દરમિયાન 1700થી વધારે ગીતો લખ્યાં જેમાં 72 ફિલ્મોનાં ગીતોનો પણ સમાવેશ થાય છે. 1977માં તેમને હિન્દી સિનેમાના સૌથી ઉચ્ચતમ ઍવૉર્ડ `દાદા સાહેબ ફાળકે ઍવૉર્ડ ફોર લાઇફ ટાઇમ અચીવમેન્ટ'થી નવાજવામાં આવ્યા.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
દ્વિતીય વિશ્ર્વયુદ્ધ બાદ કવિ પ્રદીપ્ની સાથે સાથે ભરત વ્યાસ, જોશ મલિહાબાદી, પ્રેમ ધવન, અલી સરદાર જાફરી, મજરુહ સુલતાનપુરી, ઝિઆ સરહદી, શૈલેન્દ્ર અને હસરત જયપુરી, રાજેન્દ્ર કૃષ્ણ જેવા સમર્થ કવિ-ગીતકારની એન્ટ્રી થાય છે. 1950 પછી સમાજવાદ, સામ્યવાદ અને ગરીબ-ધનવાન, જાગીરદાર, શોષણ જેવા વિષયો કેન્દ્રીત ફિલ્મોની એન્ટ્રી થઈ અને એ પ્રમાણે ગીતો પણ બન્યાં.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjLk3oEKr-obauYv_Dsi_07BWwh5q4l0WfYGwxc-2SY-uP1XnwL6-Oh_7Pw47yXevEevocobRIoIbi4yNmnijEfFwheCpfBO4EWkKR5G4pJF88Vn6Gl2oH7XHyOTFQ4ibtyzL_ZP6zd0Pn8/s1600/Rajendra+Krishan.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjLk3oEKr-obauYv_Dsi_07BWwh5q4l0WfYGwxc-2SY-uP1XnwL6-Oh_7Pw47yXevEevocobRIoIbi4yNmnijEfFwheCpfBO4EWkKR5G4pJF88Vn6Gl2oH7XHyOTFQ4ibtyzL_ZP6zd0Pn8/s1600/Rajendra+Krishan.jpg" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
1947માં આવેલ ફિલ્મ `જંજીર' અને પ્રથમ ફિલ્મી ગીત &lt;b&gt;`ગોરી ઘૂંઘટ કે પટ ખોલ' &lt;/b&gt;દ્વારા &lt;b&gt;રાજેન્દ્ર કૃષ્ણ&lt;/b&gt;ની નોંધ લેવાય છે. આ એ ગીતકાર છે જે આગામી ત્રણ દાયકા સુધી સૌથી વ્યસ્ત ગીતકાર રહેવાના છે. આ એ ગીતકાર છે જે પ્રથમ `સ્ટાર રાઇટર'નું બિરુદ મેળવે છે. `પ્યાર કી જીત' અને `બડી બહન'થી તેમને સફળતા મળી. &lt;b&gt;`ચૂપ ચૂપ ખડે હો જરૂર કોઈ બાત હૈ, પહેલી મુલાકાત હૈ..' &lt;/b&gt;ગીતે તે સમયે ધૂમ મચાવી દીધી. ત્યારબાદ તો&lt;b&gt; `મેરે પિયા ગયે રંગૂન' (પતંગા), `ગોરે ગોરે ઓ બાંકે છોરે' (સમાધિ), `ભોલી સૂરત દિલ કે ખોટે' &lt;/b&gt;(અલબેલા) દ્વારા સિક્કો જમાવી દીધો. આ રાજેન્દ્ર કૃષ્ણ આગળ જતાં `ખાનદાન' ફિલ્મ માટે &lt;b&gt;`તુમ્હી મેરી મંદિર, તુમ્હી મેરી પૂજા, તુમ્હી દેવતા હો' &lt;/b&gt;જેવું યાદગાર ગીત આપે છે તો &lt;b&gt;`વો ભૂલી દાસ્તાં લો ફિર યાદ આ ગઈ' &lt;/b&gt;(સંજોગ) જેવાં ગીતો દ્વારા પણ તે સમયે છવાયેલા રહે છે. રાજેન્દ્ર કૃષ્ણ ઘોડાની રેસ પર દાવ લગાવવાના પણ શોખીન હતા. 1971માં તેઓ અડતાલીસ લાખ રૂપિયાનો જૅકપોટ જીત્યા હતા. એ વરસોમાં તેઓ કારકિર્દીના ઉચ્ચ શિખરે બિરાજમાન હતા. એ સમય દરમિયાનનાં ગીતોની વિવિધતા તો જુઓ... `ગોપી' ફિલ્મમાં કલ્યાણજી-આણંદજી માટે લખેલ &lt;b&gt;`સુખ કે સબ સાથી, દુ:ખ મેં ન કોઈ, રામચંદ્ર કહ ગયે સિયા સે ઐસા કલજુગ આયેગા', &lt;/b&gt;તો `જ્હોની મેરા નામ'નું ગ્લેમરસ સોંગ &lt;b&gt;`હુસ્ન કે લાખો રંગ, કૌન સા રંગ દેખોગે',&lt;/b&gt; `ઈન્તકામ'નું &lt;b&gt;`આ જાને જાં, આ મેરા યે હુસ્ન જવાં' &lt;/b&gt;અને પ્રેયસીની તારીફ કરવી હોય તો અલફાઝ કેવા હોય જુઓ...&lt;b&gt; ખુદા ભી આસમાં સે જબ જમીં પર દેખતા હોગા, મેરે મહેબૂબ કો કિસને બનાયા સોચતા હોગા !&lt;/b&gt; &amp;nbsp;આહ.. કઈ પ્રેયસી આ સાંભળીને ના કહી શકે...! જેમ ગાયકની રેન્જ હોય એમ કવિની પણ રેન્જ હોય છે, વિષય પરની..આ કવિએ એ સિદ્ધ કરી બતાવ્યું છે. &lt;b&gt;`અપલમ્ ચપલમ્, જાદુગર સૈંયા છોડ મોરી બૈયાં, શોલા જો ભડકે દિલ મેરા ધડકે'&lt;/b&gt; જેવાં મસ્તીભર્યાં ગીત પણ આ જ કવિ આપે છે. તો આજની ડીજે જનરેશન જેના પર હજી થિરકે છે એ `નાગિન' ડાન્સ સોંગ &lt;b&gt;`મન ડોલે મેરા તન ડોલે'&lt;/b&gt; અને `બ્લફ માસ્ટર'નું &lt;b&gt;`ગોવિંદા આલા રે આલા, જરા મટકી સંભાલ બ્રિજબાલા'&lt;/b&gt; પણ રાજેન્દ્ર કૃષ્ણનું સર્જન છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiWPiH729onvfSqRRfvIUNWRRB3sQ0kT8dCRV9spn6ygrWZuxcCb_MLm2RmOsNNKtbTat15llJW4o2b4XfDXR39nWGHdiawBmoD9pREdzhepnbhXtT__GxRqjKN90BYuooBdNNknWBf0JP3/s1600/shakeel-badayuni-mughul-e-azam.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="219" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiWPiH729onvfSqRRfvIUNWRRB3sQ0kT8dCRV9spn6ygrWZuxcCb_MLm2RmOsNNKtbTat15llJW4o2b4XfDXR39nWGHdiawBmoD9pREdzhepnbhXtT__GxRqjKN90BYuooBdNNknWBf0JP3/s320/shakeel-badayuni-mughul-e-azam.jpg" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
હવે આપણી ગીતયાત્રાના પડાવમાં આવે છે શાયર &lt;b&gt;શકીલ બદાયુની.&lt;/b&gt; ઉત્તર પ્રદેશમાં 3 ઓગસ્ટ 1916માં જન્મેલ આ શાયરે 50 અને 60ના દાયકામાં અદ્ભુત ગીતો લખ્યાં હતાં. કવિ શકીલ બદાયુની બોલિવૂડમાં ગીતકાર તરીકે પ્રવેશ મેળવવા મુંબઈ આવે છે અને નૌશાદ તેમજ પ્રોડ્યુસર કારદારને મળે છે. નૌશાદ આ કવિને તેમની કવિતાની ટેલેન્ટ એક જ શેરમાં વર્ણવવા કહે છે અને શકીલ જવાબ આપે છે, &lt;b&gt;`હમ દિલ કા અફસાના દુનિયા કો સુના દેંગે , હર દિલ મેં મુહબ્બત કી ઈક આગ લગા દેંગે'&lt;/b&gt;. નૌશાદ આ શૅર સાંભળીને તુરત જ શકીલને સિલેક્ટ કરી દે છે અને શકીલ બદાયુની-નૌશાદની જોડી ખરેખર ગીત-સંગીતની દુનિયામાં &amp;nbsp;`આગ' લગાડી દે છે. `મધર ઇન્ડિયા'નું ગીત &lt;b&gt;`દુ:ખભરે દિન બીતે રે ભૈયા, અબ સુખ આયો રે'&lt;/b&gt; ખૂબ પ્રસિદ્ધિ પામ્યું હતું. જોકે આજની તારીખે પણ સુપરડુપર હિટ સોંગ્સમાં જેની ગણના થાય છે અને પ્રેમમાં પડ્યા હોય ત્યારે વારંવાર ગણગણવાનું મન થયું હોય તો તે ગીત &amp;nbsp;`મુગલ-એ-આઝમ'નું છે. &lt;b&gt;`પ્યાર કિયા તો ડરના ક્યા, જબ પ્યાર કિયા તો ડરના ક્યા. પ્યાર કિયા કોઈ ચોરી નહીં કી, છૂપ છૂપ આહે ભરના ક્યા..!'&lt;/b&gt; આ ગીત દાયકાઓથી ઓલટાઇમ કલાસિક સોંગ્સમાં બિરાજે છે. &amp;nbsp;તેમણે સંગીતકાર રવિ સાથે આપેલ ગીત &lt;b&gt;`હુસ્નવાલે તેરા જવાબ નહીં' &lt;/b&gt;અને &lt;b&gt;`ચૌદહવી કા ચાંદ હો' &lt;/b&gt;માટે તેમને ફિલ્મફેર ઍવૉર્ડ મળ્યો. તો 1963માં આવેલ ફિલ્મ `બીસ સાલ બાદ' ના અમર ગીત &lt;b&gt;`કહીં દીપ જલે કહીં દિલ' &lt;/b&gt;માટે પણ તેમને ફિલ્મફેર ઍવૉર્ડ મળ્યો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiIaKskCTPJKAYHsm8KfUt6KMJNolcw-RCHTiJXwk-i7ca0kHifwL6Earz4jtwi6ToznlbwxZLfpydcj1px_tOJHVEMODMrEWlKornL4ML4XXcSGCpkuISwT3mwcivumD8MdCmwaOnxgpBZ/s1600/Shailendra.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="204" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiIaKskCTPJKAYHsm8KfUt6KMJNolcw-RCHTiJXwk-i7ca0kHifwL6Earz4jtwi6ToznlbwxZLfpydcj1px_tOJHVEMODMrEWlKornL4ML4XXcSGCpkuISwT3mwcivumD8MdCmwaOnxgpBZ/s320/Shailendra.jpg" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
રાજેન્દ્ર કૃષ્ણની લગભગ સાથે જ ફિલ્મી ગીતોની દુનિયામાં પ્રવેશનાર&lt;b&gt; શૈલેન્દ્ર&lt;/b&gt; અને &lt;b&gt;હસરત જયપુરી&lt;/b&gt;નું નામ પણ આદરપૂર્વક લેવું પડે. 1930માં રાવલપિંડી, પાકિસ્તાનમાં જન્મેલ શંકરસિંહ&lt;b&gt; શૈલેન્દ્ર&lt;/b&gt; રેલવે વર્કશોપમાં નોકરી કરતાં હતા. સાહિત્યપ્રેમથી તેઓ કવિતા લખતા અને મુશાયરામાં દાદ મેળવતા. એક સમયે રાજ કપૂરને તેમણે `મેરી કવિતા બિકાઉ નહીં હૈ' કહી ફિલ્મો માટે આપવાની ના કહી દીધી હતી. આ જ શૈલેન્દ્ર આર્થિક ભીંસ વખતે રાજકપૂરને મળે છે અને કપૂર કેમ્પ એટલે કે રાજકપૂર-શૈલેન્દ્ર-હસરત જયુપરી-શંકર-જયકિસનની દોસ્તીની, ક્રિએટિવિટીની મહેફિલ પૂરબહાર ખીલે છે. રાજકપૂરની બરસાત ફિલ્મ માટે શૈલેન્દ્ર પહેલું ગીત લખે છે &lt;b&gt;`પતલી કમર હૈ, તિરછી નજર હૈ'&lt;/b&gt; અને ટાઇટલ સોંગ &lt;b&gt;`બરસાત મેં તુમસે મિલે હમ સજન..'&lt;/b&gt; પછી તો શૈલેન્દ્ર એવા ખીલી ઊઠે છે કે `આહ'માં &lt;b&gt;`રાજા કી આયેગી બારાત', `&lt;/b&gt;શ્રી 420'માં &lt;b&gt;`પ્યાર હુઆ ઇકરાર હુઆ હૈ, પ્યાર સે ફિર ક્યું ડરતા હૈ દિલ', મેરા જૂતા હૈ જાપાની, મુડ મુડ કે ના દેખ મુડ મુડ કે, રમૈયા વસ્તાવૈયા'. &lt;/b&gt;આ રમૈયા શબ્દ તેમને એક ઢાબામાં વેઇટરના નામ પરથી મળ્યો અને તેના પરથી ગીત રચી નાંખ્યું... કેવી અદ્ભુત ક્રિએટિવિટી..! ફિલ્મફેર દ્વારા `શ્રેષ્ઠ ગીતકાર'નો પુરસ્કાર આપવાની પ્રથા 1958માં શરૂ થઈ અને પ્રથમ ઍવૉર્ડ મળ્યો શૈલેન્દ્રને `યહુદી'ના ગીત &lt;b&gt;`યે મેરા દીવાનાપ્ન હૈ' &lt;/b&gt;માટે. જીવનદર્શન કરાવતું શૈલેન્દ્રનું ગીત &lt;b&gt;`સજન રે જૂઠ મત બોલો, ખુદા કે પાસ જાના હૈ' &lt;/b&gt;નો આજે પણ મીડિયામાં બખૂબીથી ઉપયોગ થાય છે. શમ્મી કપૂરની અદાથી જાણીતું બનેલું શૈલેન્દ્રનું ગીત &lt;b&gt;`આજકલ તેરે મેરે પ્યાર કે ચર્ચે હર જબાન પર '&lt;/b&gt; તે સમયે સૌની જબાન પર રમતું થયું હતું. ગંભીર, અર્થસભર ગીતો પણ કેવાં આપે છે શૈલેન્દ્ર... જુઓ. &lt;b&gt;`કહીં દૂર જબ દિન ઢલ જાયે', `પૂછો ના કૈસે મૈને રૈન બિતાઈ', `આ જા રે પરદેશી..' &lt;/b&gt;ગંભીરથી લઈ સરળ બાની એમ તમામ ગીતો તેમણે આપ્યાં છે. &lt;b&gt;`હમ કાલે હૈ તો ક્યા હુઆ દિલવાલે હૈ (ગુમનામ), `ચલત મુસાફિર મોહ લિયા રૈ'&lt;/b&gt;, અને ઉત્તર ભારતની તહેજીબને અનુરૂપ&lt;b&gt; `પાન ખાયો સૈંયા હમારો' &lt;/b&gt;જેવાં ગીતોએ ધૂમ મચાવી દીધી હતી. શૈલેન્દ્રનાં ગીતો સાંભળીએ ત્યારે તેના ગીતના શબ્દોમાં જ કહેવાનું મન થાય કે &lt;b&gt;`યાદ ન જાયે બીતે દિનોં કી..'&lt;/b&gt; કેવાં ગીતો બનતાં હતાં એ સમયે...!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiuxgNql4ABe2p4WET_2x3AyD4J_QuuERSlUhmzYc82R4PNVZE2t3r9M-9rajFBz-XfzZMSKz34H-CtE_qUT11HJmxXCQcro7voSnFnWSVA52Ia-YdJvV1nN1a_-jDUw5ym5oPf4dfrJkCZ/s1600/lyricist3.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="190" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiuxgNql4ABe2p4WET_2x3AyD4J_QuuERSlUhmzYc82R4PNVZE2t3r9M-9rajFBz-XfzZMSKz34H-CtE_qUT11HJmxXCQcro7voSnFnWSVA52Ia-YdJvV1nN1a_-jDUw5ym5oPf4dfrJkCZ/s400/lyricist3.jpg" width="400" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi9fOdUGLPnAsUByWFK9LsM3KDUXKU5QvNdUQzEd_KMEYmgXGiKBxpR1LkjP4jVos6rydJWBt0DqKcAufrWVV_WU3TIe_gK67OEOtQi0Ahh96bbD1RtyfFqhI9uKUCKAKuje7FZv-novBN2/s1600/hasrat-jaipuri.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi9fOdUGLPnAsUByWFK9LsM3KDUXKU5QvNdUQzEd_KMEYmgXGiKBxpR1LkjP4jVos6rydJWBt0DqKcAufrWVV_WU3TIe_gK67OEOtQi0Ahh96bbD1RtyfFqhI9uKUCKAKuje7FZv-novBN2/s1600/hasrat-jaipuri.jpg" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;br /&gt;
શૈલેન્દ્રની સાથે રાજ કપૂરની ક્રિએટિવ ટીમના બીજા ગીતકાર એટલે &lt;b&gt;હસરત જયપુરી.&lt;/b&gt; શાયરીનો નાતો વારસાથી અને ઉર્દૂ પર સારી પકડ હોવાથી તેમનાં ગીતોમાં ઉર્દૂના અઘરા શબ્દોની છાંટ દેખાય છે. હસરત કન્ડકટ્ર તરીકે મુંબઈની બસમાં નોકરી કરતાં. રાજ કપૂરે તેમને પ્રથમ બ્રેક આપ્યો હતો ફિલ્મ `બરસાત'માં. ગીત જુઓ, &lt;b&gt;`જિયા બેકરાર હૈ, છાઈ બહાર હૈ, આજા મોરે બાલમા તેરા ઇન્તજાર હૈ'.&lt;/b&gt; પહેલા ગીતથી જ ફિલ્મી દુનિયામાં નામ બનાવવામાં સફળ બને છે. અત્રે યાદ રહે શંકર-જયકિશન સાથે શૈલેન્દ્ર અને હસરત જયપુરીનું ટ્યૂનિંગ એટલું ઉત્તમ રીતે ગોઠવાઈ ગયું હતું કે આ ચારેય જણા એકબીજાના પૂરક બની ગયા હતા. હસરત જયપુરીએ જે ગીતો આપ્યાં તે અવિસ્મરણીય હતાં. `સંગમ'નું ગીત `&lt;b&gt;યે મેરા પ્રેમપત્ર પઢકર કિ તુમ નારાજ ના હોના'&lt;/b&gt; પ્રસિદ્ધ ખૂબ થયું. ત્યારબાદ હસરત જયપુરી આપે છે &lt;b&gt;`તેરી પ્યારી પ્યારી સૂરત કો કિસી કી નજર ના લાગે', તુમ્હેં ઔર ક્યા દું મૈં દિલ કે સિવા'&lt;/b&gt; જેવાં સુપરહિટ ગીત. 1985માં `રામ તેરી ગંગા મૈલી' ફિલ્મનું પ્રસિદ્ધ ગીત &lt;b&gt;`સુન સાયબા સુન, પ્યાર કી ધૂન' &lt;/b&gt;યાદ છે ને.. ? એ હસરતના શબ્દોની કમાલ હતી. અને લગ્નપ્રસંગોમાં `વેલકમ સોંગ' તરીકે જે સોંગ કાયમ ગવાય છે તેને કેમ કરી ભૂલાય..! &lt;b&gt;`બહારો ફૂલ બરસાઓ, મેરા મહેબૂબ આયા હૈ..' &lt;/b&gt;હસરત જયપુરીની જ રચના છે. આ ગીત માટે તેમને '66માં ફિલ્મફેર ઍવૉર્ડ મળ્યો હતો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhDoOQ_dJlh5gnzGp6PFOt26ivmmbuxatgKX6dhgscFp1az-7zeNVfOLO4Tnqz5IcTFS6tcFPOqJbgkly_6gdqtJS6BcyUBu_45g8JhJ2yiMWkR2pZR1Z0cVT7Xu8NC_5uRTQDUPI-VyfbC/s1600/lyricist4.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="149" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhDoOQ_dJlh5gnzGp6PFOt26ivmmbuxatgKX6dhgscFp1az-7zeNVfOLO4Tnqz5IcTFS6tcFPOqJbgkly_6gdqtJS6BcyUBu_45g8JhJ2yiMWkR2pZR1Z0cVT7Xu8NC_5uRTQDUPI-VyfbC/s400/lyricist4.jpg" width="400" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgArJaQrz8fPBQgZtMqYqYlUMN-9Ey5JMs8x39uXgNRRh52PciMEk4FiIXlvbM6n5ixjrIEkH1Gd0gmcOw4VefT2DWcDE7fVHsh8km5YksLEwYs_ZuPbLOL7CFWsX_ZHOePrR5TQoUrflkH/s1600/Sahir_Ludhianvi%252C_%25281921-80%2529.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"&gt;&lt;img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgArJaQrz8fPBQgZtMqYqYlUMN-9Ey5JMs8x39uXgNRRh52PciMEk4FiIXlvbM6n5ixjrIEkH1Gd0gmcOw4VefT2DWcDE7fVHsh8km5YksLEwYs_ZuPbLOL7CFWsX_ZHOePrR5TQoUrflkH/s1600/Sahir_Ludhianvi%252C_%25281921-80%2529.jpg" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;br /&gt;
ભારતીય ફિલ્મ અને ગીતોનો આ સુવર્ણયુગ એટલા માટે કહેવાય છે કે તે સમયે અનેક ઉત્ક્ૃષ્ટ કવિઓ અને સંગીતકારો એકસાથે આપણને મળે છે. 1948થી ફિલ્મોમાં આવેલ &lt;b&gt;સાહિર લુધિયાનવી&lt;/b&gt; પણ આવા દિગ્ગજ કવિ-શાયર છે. 1951માં આવેલ `નૌજવાન' ફિલ્મના ગીત &lt;b&gt;`ઠંડી હવાયેં લેહરા કે આયેં'&lt;/b&gt; ગીતથી પ્રસિદ્ધિ મળે છે. સાહિરે ત્યારબાદ પાછું વળીને જોયું નથી. આઝાદીનું સ્વપ્ન જોનાર આ ક્રાંતિકારી શાયર દેશભક્તિ અને રાષ્ટ્રપ્રેમનું ઉત્તમ ગીત &lt;b&gt;`યે દેશ હૈ વીર જવાનોં કા, અલબેલોં કા મસ્તાનો કા, ઇસ દેશ કા યારોં ક્યા કહના...'&lt;/b&gt; વાર-તહેવારે, લગ્નપ્રસંગે થતા ડિસ્કો-ડાન્સ, ભાંગડામાં યુવાધન પૂરી તન્મયતાથી નાચે છે પણ કેટલાને ખબર હશે આ ગીતના કવિ સાહિર લુધિયાનવી વિશે...! &amp;nbsp;આવી ચિંતા સાહિરે ન્હોતી કરી એટલે જ તે ગીત આપે છે `&lt;b&gt;હર ફિક્ર કો ધુંએ મેં ઉડાતા ચલા ગયા'.&lt;/b&gt; 1963માં આવેલ તાજમહેલ ફિલ્મનાં ગીતો તો રીતસર ઘેલું લગાડે છે. ગીતના શબ્દો સાંભળીને જ કાબિલે તારીફ ઉદ્ગાર સરી પડે... &lt;b&gt;`જો વાદા કિયા વો નિભાના પડેગા, રોકે જમાના ચાહે, રોકે ખુદાઈ તુમકો આના પડેગા...&lt;/b&gt;'(એક જ પંક્તિમાં વિનવણી, મનામણાં અને ગર્ભિત ચેતવણી), &lt;b&gt;પાંવ છૂ લેને દો, ફૂલોં કો ઈનાયત હોગી...&lt;/b&gt; સાહિરના ગીતમાં ઊર્દૂનો પ્રભાવ સ્પષ્ટ દેખાતો હતો. &amp;nbsp;આ ઉપરાંત &lt;b&gt;`યે રાત યે ચાંદની ફિર કહાં, સુન જા દિલ કી દાસ્તાં, ઉડે જબ જબ જુલ્ફેં તેરી, તુમ ન જાને કિસ જહાં મે ખો ગયે, યે દિલ તુમ બિન કહીં લગતા નહીં હમ ક્યા કરે' અને `તુમ અગર સાથ દેને કા વાદા કરો, મૈં યુંહી મસ્ત નગ્મેં લુટાતા રહું'&amp;nbsp;&lt;/b&gt;જેવા ગીતોની સાથે આવે છે અમિતાભના કંઠે અમર બનેલ રચના &lt;b&gt;`કભી કભી મેરે દિલમેં ખયાલ આતા હૈ, કિ જિન્દગી તેરી જુલ્ફ કી નર્મ છાંવ મેં ગુજરને પાતી, તો શાદાબ ભી હો સક્તી થી...'&lt;/b&gt; સાહિરની ઉત્તમ રચનાઓથી હિન્દી ફિલ્મોને નવી દિશા મળી.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgHZ9i_F32edhNMckEmHIMcSHnCMwkHZsyAPW4QMwOLiBJzu9Rbu1brKCAn3llkixdsSmA5kLW1YygFgMxeVFCWxNC-N_aOQQND89KagxMAFEidcusbnTFIElHWaLYgC_-6tOblL664284v/s1600/majrooh_sultanpuri.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgHZ9i_F32edhNMckEmHIMcSHnCMwkHZsyAPW4QMwOLiBJzu9Rbu1brKCAn3llkixdsSmA5kLW1YygFgMxeVFCWxNC-N_aOQQND89KagxMAFEidcusbnTFIElHWaLYgC_-6tOblL664284v/s320/majrooh_sultanpuri.jpg" width="299" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
આવા જ એક ઉત્તમ શાયર-કવિ &lt;b&gt;મજરુહ સુલતાનપુરી &lt;/b&gt;હિન્દી સિનેમાને મળે છે. 1946માં શાહજહાં ફિલ્મથી તેમને પ્રથમ બ્રેક મળે છે અને કે. એલ. સાયગલના અવાજમાં આપે છે હિટ ગીત &lt;b&gt;`જબ દિલ હી તૂટ ગયા, હમ જી કે ક્યા કરેંગે'&lt;/b&gt; ત્યારથી 2000માં કવિનું અવસાન થયું ત્યાં સુધી કેટલાંય યાદગાર ગીતો મજરુહ સુલતાન પુરી આપે છે. `ચલતી કા નામ ગાડી'નું &lt;b&gt;`ઈક લડકી ભીગી ભાગી સી', હાલ કૈસા હૈ જનાબ કા &lt;/b&gt;અને &lt;b&gt;બાબુ સમજો ઈશારે હોરન પુકારે પોમ પોમ પોમ...'&lt;/b&gt; જેવાં રોમેન્ટિક મસ્તીભર્યા ગીતોની સાથે સાથે દર્દભર્યાં ગીત પણ મજરુહ આપે છે. &lt;b&gt;`રહતે થે કભી જિનકે દિલમેં' &lt;/b&gt;તો કુદરતનું &lt;b&gt;`હમે તુમસે પ્યાર કિતના યે હમ નહીં જાનતે, મગર જી નહીં સકતે તુમ્હારે બિના'&lt;/b&gt; આજે પણ પ્રેમની અભિવ્યકિતમાં મદદરૂપ બને છે. પ્રૌઢવયે પણ મજરૂહ `જો જીતા વહી સિકંદર'માં લખે છે &lt;b&gt;`પહલા નશા, પહલા ખુમાર, નયા પ્યાર હૈ, નયા ઈન્તજાર'&lt;/b&gt; ત્યારે થાય કે કવિના શબ્દો ઉમ્રના મોહતાજ નથી હોતા. &amp;nbsp;એવું જ ગીત છે `કયામત સે કયામત તક'નું &lt;b&gt;`પાપા કહતે હૈ બડા નામ કરેગા'&lt;/b&gt;. આ ઉપરાંત નોટેબલ સોંગ કહી શકાય તેવા &lt;b&gt;`બાહોં કે દરમિયાં, દો પ્યાર મિલ રહે હૈ', બચના એ હસીનો લો મૈં આ ગયા, અચ્છા જી મૈં હારી ચલો માન ભી જાઓ ના'.&lt;/b&gt;. આવાં અનેક મશહૂર ગીતો મજરુહ સુલતાનપુરીએ આપણને આપ્યાં અને તેથી જ 1994માં તેમને `દાદાસાહેબ ફાળકે' ઍવૉર્ડથી સન્માનવામાં આવ્યા. ગીતકારને સન્માન મળ્યું હોય તેવી આ પ્રથમ ઘટના હતી.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEif5-CCp8RocGm30LpOyCoP2D7KRnSrCa7lZcXlPYhvfrloiqQj9IPETa85RCraLPo9YredoduwkrBf-9FysUU_F-yhLrfNaB6IIjPRRiHNy4u7AdsqDyzgj39lmcMjCrg2Gmt45Vqv-728/s1600/Anand+Bakshi.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"&gt;&lt;img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEif5-CCp8RocGm30LpOyCoP2D7KRnSrCa7lZcXlPYhvfrloiqQj9IPETa85RCraLPo9YredoduwkrBf-9FysUU_F-yhLrfNaB6IIjPRRiHNy4u7AdsqDyzgj39lmcMjCrg2Gmt45Vqv-728/s1600/Anand+Bakshi.jpg" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
હિન્દી સિનેમામાં ગીતકાર તો ઘણા આવ્યા પણ &lt;b&gt;આનંદ બક્ષી&lt;/b&gt; એવા ગીતકાર હતા જેમણે કિશોરકુમાર જેવા ગાયકો અને રાજેશ ખન્ના, અમિતાભ બચ્ચન જેવા સ્ટારને સુપરસ્ટાર બનાવ્યા. તેમણે 45 વર્ષ ફિલ્મ ઇન્ડસ્ટ્રીઝમાં ગીતકાર તરીકે કામ કર્યું અને 5000થી વધારે ગીતો આપ્યાં....! 1965માં આવેલ `જબ જબ ખીલે ફૂલ'નાં ગીત &lt;b&gt;`પરદેસિયોં સે ન અખિયાં મિલાના' &lt;/b&gt;દ્વારા આનંદ બક્ષીને ઓળખ મળી. જોકે `મિલન' ફિલ્મના ગીત&lt;b&gt; `સાવન કા મહિના પવન કરે જોર, હમ તુમ યુગ યુગ ગીત મિલન કે, રામ કરે ઐસા હો જાયે' અને `મૈં તો દીવાના'&lt;/b&gt; જેવાં ગીતો દ્વારા ફ્લ્મિ ઇન્ડસ્ટ્રીઝમાં આગવું સ્થાન જમાવી દીધું. એ પછી આનંદ બક્ષીએ હિટ ગીતોની વણઝાર રચી દીધી. જુઓ... &lt;b&gt;`સોલહ બરસ કી બાલી ઉમર કો સલામ, ચાર દિનોં દા પ્યાર ઓ રબ્બા, બડી લમ્બી જુદાઈ, માર દિયા જાય કે છોડ દિયા જાય, બિન્દિયા ચમકેગી, યે જીવન હૈ, દિલ દિયા હૈ જાં ભી દેંગે અય વતન તેરે લિયે... `તેરે મેરે બીચ મેં કૈસા હૈ યે બંધન, આદમી મુસાફિર હૈ, તુજે દેખા તો યે જાના સનમ,&lt;/b&gt; અને `તાલ' ફિલ્મના ગીત &lt;b&gt;`ઇશ્ક બિના' &lt;/b&gt;માટે તેમને `ફિલ્મફેર ઍવૉર્ડ મળ્યો હતો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEja5wSVIqVqaRZ6ZovNEd44ySSsRgzt_wpjFe2OoGFkOMMatWxAArF6WZ0tanbFCXhdNHE7fq7yHYQSLpGeb1vqsmiNK8RcZaW5sr4g28K6Lh4HhLQ4ixRB9Q49LOFdTipnTOScPhhCPGKZ/s1600/lyricist5.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="195" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEja5wSVIqVqaRZ6ZovNEd44ySSsRgzt_wpjFe2OoGFkOMMatWxAArF6WZ0tanbFCXhdNHE7fq7yHYQSLpGeb1vqsmiNK8RcZaW5sr4g28K6Lh4HhLQ4ixRB9Q49LOFdTipnTOScPhhCPGKZ/s320/lyricist5.jpg" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;br /&gt;
હાલમાં ઉપલબ્ધ શાયરોમાં ઉપરોક્ત તમામ કવિ-શાયરોની સમકક્ષ કોઈ બિરાજી શકે તેમ હોય તો નિ:શકપણે `ગુલઝાર'નું નામ પ્રથમ ક્રમે આવે. કવિ-ડિરેક્ટર અને નિર્માતા એમ ત્રણે ભૂમિકામાં સરખો ન્યાય આપ્નાર ગુલઝાર 1963માં આવેલ `બંદિની' ફિલ્મ દ્વારા પ્રવેશે છે અને&lt;b&gt; `મોરા ગોરા અંગ લઈ લે' &lt;/b&gt;જેવું અર્થસૂચક હિટ ગીત આપી નોંધ લેવડાવે છે. ગુલઝારની ગીત યાત્રામાં આગળ જતાં મળે છે &lt;b&gt;`દો દીવાને શહેર મેં, આનેવાલા પલ જાનેવાલા હૈ, હજાર રાહે મુડ કે દેખી, તુઝસે નારાજ નહીં જિંદગી, મેરા કુછ સામાન, યારા સિલીસિલી, ચલ છૈંયા છૈંયા અને કજરારે કજરારે..&lt;/b&gt;. આ તમામ સાત ગીતો માટે ગુલઝારને ફિલ્મફેર ઍવૉર્ડ મળ્યો છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ગુલઝારની જેમ જ તેમના સમકાલીન કવિ-શાયર &lt;b&gt;જાવેદ અખ્તર&lt;/b&gt; પણ આ સમયમાં યાદગાર ગીતો લઈને આવે છે. ગીતકાર-પટકથા અને ડાયલોગ લખનાર જાવેદ અખ્તરે ફિલ્મ ઇન્ડસ્ટ્રીની દિશા બદલી નાંખવાનું ક્રાંતિકારી કામ કર્યું છે. શોલે, જંજીર, દીવાર, હાથી મેરે સાથી, સીતા ઔર ગીતા, ડોન, ત્રિશુલ જેવી ફિલ્મોમાં અદ્ભુત સ્ક્રિપ્ટ અને ડાયલોગ સલીમ-જાવેદની જોડીની કમાલ છે. હવે તે ગીતકાર તરીકે વધુ કામ કરે છે. &lt;b&gt;યે તેરા ઘર યે મેરા ઘર, તુમકો દેખા તો યે ખયાલ આયા, ઈક દો તીન, સાગર કિનારે, યે કહાં આ ગયે હમ, દેખા એક ખ્વાબ તો યે સિલસિલે હુએ, એક લડકી કો દેખા તો, સંદેશે આતે હૈ, પંછી નદીયાં પવન કે ઝોંકે&lt;/b&gt; જેવાં મધુર ગીતો આ શાયરનું પ્રદાન છે. ગીતકાર તરીકે તેમને ત્રણ નેશનલ ઍવૉર્ડ અને 6 ફિલ્મફેર એવોર્ડ મળી ચૂક્યા છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
આ ઉપરાંત પણ ઘણા ગીતકારો ફિલ્મોમાં તેમનું યોગદાન આપ્યું છે. અહીં તેમના નામનો ઉલ્લેખ તેમની પ્રતિનિધિ રચના સાથે કરી લઈએ છે. પ્રખ્યાત ઊર્દૂ શાયર કૈફી આઝમીનાં ગીતો &lt;b&gt;`વક્તને કિયા ક્યા હસી સિતમ, કર ચલે હમ ફિદાં, ચલતે ચલતે યું હી કોઈ મિલ ગયા થા' &lt;/b&gt;વગેરે કહી શકાય. ગીતકાર ગુલશન બાવરાને `જંજીર'ના &lt;b&gt;`યારી હૈ ઈમાન મેરા'&lt;/b&gt; અને `ઉપકાર' ફિલ્મના ગીત &lt;b&gt;`મેરે દેશ કી ધરતી સોના ઉગલે' &lt;/b&gt;માટે ફિલ્મફેર ઍવૉર્ડ મળ્યો હતો. અન્જાને પણ &lt;b&gt;`લોગ કેહતે હૈ મૈં શરાબી હૂં, દિલ તો હૈ દિલ, સલામ-એ-ઈશ્ક મેરી જાં જરા કબુલ કર લે, ઓ સાથી રે, ખઈ કે પાન બનારસવાલા,' &lt;/b&gt;જેવા સુપરહિટ સોંગ્સ આપ્યાં છે. &amp;nbsp;ઇન્દીવર આપે છે &lt;b&gt;`ક્સ્મે વાદે પ્યાર વફા સબ, કોઈ જબ તુમ્હારા હૃદય તોડ દે, નૈનો મેં સપ્નાં'&lt;/b&gt; જેવા યાદગાર ગીતો. ઊર્દૂ ગઝલકાર કવિ નીદા ફાઝલીની પ્રખ્યાત ગઝલ&lt;b&gt; `કભી કિસી કો મુકમ્મલ જહાં નહીં મિલતા'&lt;/b&gt;નો સમાવેશ અવશ્ય કરવો પડે. તો શહરયારના ઉમરાવજાનની ગઝલો &lt;b&gt;`દિલ ચીજ ક્યા હૈ આપ મેરી જાન લિજિયે, ઇન આંખો કી મસ્તી કે અને યે ક્યા જગહ હૈ' દોસ્તોનો' &lt;/b&gt;ઉલ્લેખ અચૂક કરવો પડે. `અન્જાન'ના પુત્ર `સમીર'ના હિટ સોંગ્સમાં &lt;b&gt;`નજર કે સામને, તેરી ઉમ્મીદ તેરા ઇન્તજાર કરતે હૈ, ઘૂંઘટ કી આડ સે દિલબર કા, કિતની બૈચેન હોકે, મુજે નીંદ ન આયે'&lt;/b&gt;નો સમાવેશ કરી શકાય. ગીતકાર મહેબૂબ લઈને આવે છે &lt;b&gt;`કેહના હી ક્યા, અલબેલા સજન આયો રે, મા તુજે સલામ, તન્હા તન્હા યહાં પે જીના...'&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
આજના કવિ-ગીતકારોમાં પ્રસુન જોશી, અભિજિત ભટ્ટાચાર્ય, ઈરશાદ કામિલ જેવા ગીતકારો પણ પોતપોતાની રીતે યોગદાન આપી રહ્યા છે પણ આજની મ્યૂઝિકલ જનરેશનને ન્યાય આપવા જતાં ક્યાંક શબ્દોની મહત્તા જાળવી નથી શકતા જેથી અગાઉના શાયરોની જેમ યાદગાર ગીતો નથી મળતાં. વચ્ચે વચ્ચે ક્યાંક સારાં ગીત જરૂર આવી જાય પણ તેનું પ્રમાણ ઘણું ઓછું છે. ગીત-સંગીતના સુવર્ણયુગમાં શબ્દો અને સૂરની જુગલબંદી હતી. આજે સૂરે શબ્દ પર આધિપત્ય જમાવ્યું છે એટલે કોકની બોટલમાં આવતા ઉભરાની જેમ ગીતો ખૂબ ઝડપથી પોપ્યુલર થાય છે અને એટલી જ ઝડપે વિસરાઈ પણ જાય છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
હિન્દી સિનેમામાં ખૂબ મહત્ત્વપૂર્ણ યોગદાન આપવા છતાં આ કવિ-શાયરોને પોંખવામાં આપણે ઊણા પડ્યા છીએ. હિરો, હિરોઈન કે ગાયક, ગાયિકાને ચાહકોએ અને ફિલ્મમેકર્સે ખભે બેસાડ્યાં છે પણ ગીતકારે હંમેશાં હાંસિયામાં ધકેલાઈને કામ કરવું પડ્યું છે. હિન્દી સિનેમાને ગત વર્ષે જ સો વર્ષ પૂર્ણ થયા છે ત્યારે એ સ્થિતિ બદલવાની જરૂર છે અન્યથા આપણને સારા ગીતકારો નહીં મળે. ભલે આ શાયરોને સ્ટારડમ ના મળ્યું હોય પણ તેઓ ચાહકના હૃદયમાં રાજ કરે છે અને એટલે જ શાયર હસરત જયપુરીના શબ્દોમાં કહીએ તો &lt;b&gt;`તુમ મુજે યું ભૂલા ના પાઓગે, જબ કભી ભી સુનોગે ગીત મેરે સંગ સંગ તુુમ ભી ગુનગુનાઓગે...!&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;
&lt;b&gt;&lt;br /&gt;&lt;/b&gt;
&lt;b&gt;(Don't Copy - Paste / Publish without&amp;nbsp;Permission)&lt;/b&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;looking forward to your response...&lt;/div&gt;</description><link>http://vijayrohit.blogspot.com/2015/07/blog-post.html</link><author>noreply@blogger.com (Anonymous)</author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" height="72" url="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiPcBr-Jq8y1feeS9CAQi4DZpaicgKwY_L4Mwb_jJQ_JMMc5EhtniVg1pdvhOCmneLjs617YfGBpwjB-KqExzg-9i3x76wPMWh-wz-lbe-rWbFPpjORs-gPPHh4LLIzUmtU0cx7__SWvVpd/s72-c/lyricist1.jpg" width="72"/><thr:total>0</thr:total></item><item><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-6987157136718653288.post-231781003530731207</guid><pubDate>Tue, 18 Feb 2014 09:56:00 +0000</pubDate><atom:updated>2015-06-28T18:59:51.934+05:30</atom:updated><title>મહોબ્બત હૈ ક્યા ચીજ ?</title><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;div style="text-align: center;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;h3 style="text-align: center;"&gt;
&lt;/h3&gt;
&lt;h2 style="text-align: left;"&gt;
&lt;b&gt;- વિજય રોહિત&lt;/b&gt;&lt;/h2&gt;
&lt;h3 style="text-align: center;"&gt;
&lt;/h3&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjSXPA1V2QUknJH1uVKozbHx3s-UYFD2RbHR8gbfe8RnpL2GgCxxN51gwkcmTf6HH8x7rlbe__irM4KgHUGFKCVOEDBpKS1oeBKhryFHJVGOJTzXSi_HRNejwsb7BNBloeAhrLybMZ8GWTc/s1600/best+love+wallpaper+for+happy+valentines+day+2014+1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjSXPA1V2QUknJH1uVKozbHx3s-UYFD2RbHR8gbfe8RnpL2GgCxxN51gwkcmTf6HH8x7rlbe__irM4KgHUGFKCVOEDBpKS1oeBKhryFHJVGOJTzXSi_HRNejwsb7BNBloeAhrLybMZ8GWTc/s400/best+love+wallpaper+for+happy+valentines+day+2014+1.jpg" width="400" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;h2 style="text-align: right;"&gt;
&lt;/h2&gt;
&lt;h2 style="text-align: center;"&gt;
&lt;/h2&gt;
&lt;br /&gt;
તમે કોઈ દિવસ પ્રેમમાં પડ્યા છો ?&lt;br /&gt;
&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; એકાદ મુઠ્ઠીનું અજવાળું આપવા &lt;br /&gt;
&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; આખીય જિંદગી બળ્યા છો ?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
તમે લોહીઝાણ ટેરવાં હોય તોય કોઈના&lt;br /&gt;
&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; મારગથી કાંટાઓ શોધ્યા ?&lt;br /&gt;
તમે લીલેરા છાંયડાઓ આપીને કોઈના&lt;br /&gt;
&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; તડકાઓ અંગ ઉપર ઓઢ્યા ?&lt;br /&gt;
તમે એકવાર એનામાં ખોવાયા બાદ&lt;br /&gt;
કદી પોતાની જાતને જડ્યા છો ?... તમે કોઈ દિવસ&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
તમે કોઈની આંખ્યુંમાં વીજના કડાકાથી&lt;br /&gt;
&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; ખુદમાં વરસાદ થતો જોયો ?&lt;br /&gt;
તમે કોઈના આભને મેઘધનુષ આપવા&lt;br /&gt;
&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; પોતાના સૂરજને ખોયો ?&lt;br /&gt;
તમે મંદિરની ભીંત ઉપર કોઈની જુદાઈમાં&lt;br /&gt;
માથું મૂકીને રડ્યા છો ?..... તમે કોઈ દિવસ&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;b&gt;- મુકેશ જોષી&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;nbsp; -------------------------------------------------------------------------------------------------------&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;b&gt;બી &lt;/b&gt;&lt;/span&gt;માય વેલેન્ટાઈન, આઈ લવ યુ વગેરે શબ્દો વેલેન્ટાઈન વાવરમાં એટલા કોઈન થઈ ગયા છે કે એ શબ્દોએ હવે તેનો ચાર્મ, અર્થ અને સંવેદના ગુમાવી દીધી છે. શું ઉપરોક્ત શબ્દો જ વર્ષના અમુક દિવસે વ્યક્ત કરવાથી પ્રેમના ગુલાબ ખીલવા માંડે ? જરાય નહીં, પ્રેમ એ બહુ જ વિશિષ્ટ લાગણી છે, સંવેદના છે. એ મોસમની મોહતાજ નથી, સમયની પાબંદ નથી, ત્યાં ઉંમરની દરકાર નથી, જાત-પાત, ધર્મ કે અન્ય કશાની સાથે દૂર દૂર સુધી પણ તેને કોઈ લેવાદેવા નથી. બસ તેને અનુકૂળ આવે છે તો બે દિલોને ઝંકૃત કરી જતાં પ્રેમમય સ્પંદનો, એકમેકને પામવાની પ્રબળ ઝંખના. પ્રેમનો સંબંધ એવો છે જ્યાં બધા સંબંધો વામણા લાગવા માંડે છે. પ્રેમની પરિકલ્પ્ના જ એ છે જ્યાં પ્રેમમાં પડેલ વ્યક્તિ ફેન્ટસીમાં રહેવા લાગે, વિહરવા લાગે, પ્રિય પાત્ર 24ડ્ઢ7 તાદ્શ જ હોય. તુજ બિન જી ના પાયેંગે એ ફીલિંગ તેની પિક પર હોય, મળવાની તાલાવેલી, જોવાની ઝંખના, કહેવાની વિટંબણા, પ્રથમ સ્પર્શનો રોમાંચ આ બધા જ પ્રેમના કમ્પોનન્ટ છે, કેરેક્ટરીસ્ટિક છે. આવી ફીલિંગ તમને પણ જો આવતી હોય તો સમજજો તમે પ્રેમમાં છો. પ્રેમમાં પડાતું નથી પડી જવાય છે, એ કરવાથી નથી થતો પણ થવાથી જ થાય છે. પ્રેમ એ ફ્કત કેમિકલ લોચાનું જ પરિણામ નથી પણ ફિઝિકલ કેમેસ્ટ્રી પ્લસ ઓર્પોચ્યુનિટી (કોલેજ કેમ્પસ, બસ-ટ્રેન, કોફીશોપ વગેરે) પણ એટલા જ કારણભૂત છે. પ્રેમને સમજવા શાસ્ત્રોના ભંડાર પડ્યા છે છતાં પ્રેમ એટલી જટિલ લાગણી છે કે જેટલી સમજવાની કોશિષ કરો એટલા દલદલમાં ઊંડા ઉતરતા જાવ પણ સમજાય નહીં, માટે સમજવાનું છોડી પ્રેમ કરવો હિતાવહ છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
કિશોરાવસ્થાથી યુવાઅવસ્થામાં ડગ માંડતા યુવક-યુવતીમાં એસ્ટ્રોજન અને ટેસ્ટેસ્ટેરોન (કેમિકલ લોચા જ સ્તો) ઉછાળા મારવા માંડે, વિજાતીય પાત્ર જોઈને આકર્ષણ થાય એ બિલકુલ સ્વાભાવિક છે પણ એને પ્રેમ સમજી લેવો એ જરા ભૂલ ભરેલું છે. ટીનએજર અવસ્થા એ ફેન્ટસીની દુનિયા છે. કિશોરમાંથી યુવાનીના મદમસ્ત માહોલમાં પ્રવેશ કરનાર પાત્રમાં હજી સ્વાર્થ અને વ્યવહારિકતાનું ડહાપણ ચઢેલું નથી હોતું માટે યુવાવસ્થામાં થતો પ્રેમ શુદ્ધ, સાત્વિક, મુગ્ધ અને નિર્દોષતાની નજીક હોય છે. આ પહેલા પહેલા પ્યારનો અહેસાસ કરાવતી મોસમ છે. છતાં આકર્ષણ અને પ્રેમમાં મૂળભૂત તફાવત તો છે જ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
તો મહોબ્બત હૈ ક્યા ચીજ હમકો બતાવો ? કોઈ પૂછે તો એનો સીધો જવાબ એ છે કે ઈન્ટરોસ્પેક્શન (આત્મ-નિરિક્ષણ), તમારી જાતને આ કેટલાક સવાલ પૂછી જુઓ. જો એના જવાબ હા માં મળે તો સમજી જવું કે તમારા જીવનમાં પ્રેમની વસંત સોળે કળાએ ખીલી ઉઠી છે. એવું ક્યારેય બન્યું છે ખરું કે તમારા પ્રિયપાત્રની ગેરહાજરીમાં તમે એના જ વિચારમાં મગ્ન હોવ, જાત સાથે એકાંતમાં વાતો કરતા હોવ, મુલાકાત વખતે શું કહીશું એ અત્યારથી જ મગજમાં ગોઠવી રહ્યાં હોવ પણ જેવું એ પાત્ર સામે આવે કે હોઠ સિવાઈ જાય, હિંમત દગો દઈ જાય. તમારા સેલફોન પર એસએમએસ કે વોટ્સએપ પર એનો મેસેજ આવે કે તરત દિલની સ્ટ્રીટલાઈટ પર 440 વોટના અજવાળા સાથેની ટ્યૂબલાઈટ ઝગારા મારે, મગજથી હૃદય સુધી મ્યૂઝિક મસ્તીના મોહક સૂર રેલાતા હોય અને મેસેજ વાંચ્યા વિના જ સ્ક્રીન પર એનું નામ માત્ર જોઈને દિલ ગાર્ડન ગાર્ડન થઈ જતું હોય તો તમે પ્રેમમાં છો. કોફીશોપ્ના કોર્નરટેબલ પર રોમેન્ટિક એટમોસ્ફીયરમાં પ્રિયપાત્ર સામે હોય, પ્રપોઝ કરવાનો ક્લાસિક ચાન્સ હોય ત્યાંજ દિલના ધબકારા વધવા માંડે, શબ્દો શોધવા પડે એવા સમયે આંખો બોલવાનું શરૂ કરી દે છે. તમારા દિલની ભાવના અને મનોસ્થિતિને આંખો સચોટ રીતે વ્યક્ત કરી દે છે. આ એવી અવસ્થા છે જ્યાં પૂછવાની કે કહેવાની પણ જરૂર નથી રહેતી બસ એ લાગણીના ધોધમાં વહેતાં વહેતાં ક્યારે પ્રેમમય બની જવાય છે એની બંને પાત્રોને પણ ખબર નથી પડતી એ જ પ્રેમ છે. પ્રેમ હરએક જોખમ ખેડી લે છે, જિંદગીભર કમાવેલ ઈજ્જત, આબરૂ, માલમિલક્ત, ધનસંપતિ બધું જ ફક્ત પ્રેમને ખાતર માણસ દાવ પર લગાવી દે છે. ઈતિહાસમાં અનેક પ્રસંગો છે જેઓ પ્રેમના મામલે ફના થઈ ગયા છે યા તબાહી મચાવી દીધી છે યા આ ફાની દુનિયાને સાથે જ અલવિદા કરી દીધી છે પણ પ્રેમને અમર બનાવી દીધો છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
આજકાલ જમાનો બહુ ફાસ્ટ થઈ ગયો છે માટે વેવલાંવેડા માટે સમય નથી. આજની યુવાપેઢી ટેક્નોલોજિનો પ્રેમમાં પણ ભરપૂર ઉપયોગ કરે છે. વોટ્સએપ, ફેસબુક, ટવીટર અને હવે થોડા આઉટડેટેડ થયેલા એસએમએસથી નવી પેઢી સજ્જ છે, અને આ માધ્યમો થકી હવે પ્રેમની અભિવ્યકિત થાય છે. જી હાં, પ્રેમને વ્યક્ત કરવાનું સ્વરૂપ બદલાયું છે પણ મૂળ પ્રેમની લાગણી યથાવત છે. હૃદય અને મન-મસ્તિષ્કમાં નિત્ય ઉગતા-આથમતાં એ સ્પદંનો જે પાંચ પેઢી પહેલાં કે હજારો વર્ષો પહેલાં પણ ઝીલાતાં હતાં એ એના એ જ છે. તેમાં લગીરેય ફરક નથી આવ્યો એનું કારણ છે પ્રેમ એ પ્રકૃતિની દેન છે. એટલું સહજ જેટલું વસંતમાં ખીલી ઉઠતી વનરાજી કે પુષ્પમાં થતી પરાગનયનની પ્રક્રિયા. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
વેલ, પ્રેમની કેરેકટ્રીસ્ટિક આપણે જોઈ પણ હવે પ્રેમને જરા વધુ સૂક્ષ્મ રીતે જોઈએ. કોલેજિયન પ્રેમ કે લવ એટ ફર્સ્ટ સાઈટની દુનિયામાંથી જરા મેચ્યોર લવની દુનિયામાં એન્ટર થઈએ તો સ્ત્રી અને પુરુષ માટે પ્રેમ ભિન્ન દ્ષ્ટિકોણ ધરાવે છે. પ્રેમ એ જ છે પણ સ્ત્રી અને પુરુષ બંને એને પોતપોતાની રીતે જુએ છે, મૂલવે છે અને માણે છે. અતિશય ચવાઈ ગયેલું વાકય છે કે પુરુષ સેક્સ મેળવવા પ્રેમ કરે છે જ્યારે કે સ્ત્રી પ્રેમ મેળવવા સેક્સને સમર્પિત થાય છે. સ્ત્રીઓ માટે પ્રેમની સાથે સાથે વિશ્ર્વાસ અને સલામતીની ભાવના પણ જોડાયેલી છે. પુરુષથી પ્રભાવિત કે આકર્ષિત થયેલ સ્ત્રીના મનમાં કોઈક ખૂણામાં પણ આ બંને બાબતોની કશ્મકશ પ્રેમની પેરેલલ ચાલતી હોય છે. સ્ત્રી એટલા માટે જ ઝડપથી પ્રેમનો એકરાર નથી કરતી. એને મનાવવી પડે છે, રીઝવવી પડે છે મુખ્ય વાત સ્ત્રીનો વિશ્ર્વાસ જીતવાની હોય છે. એક વેલેન્ટાઈન ટીપ યંગસ્ટર માટે : તમારી પ્રેયસીનું દિલ જીતવું હોય, તેના પ્રેમ મેળવવો હોય તો પહેલાં વિશ્ર્વાસ જીતો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
લવ એટ ફર્સ્ટ સાઈટ ફિલ્મોની દેન છે હકીકતમાં પ્રેમ એ ગ્રેજ્યુઅલ પ્રોસેસ છે. ભલે પ્રેમમાં ધર્મ-નાતજાત કે ઉંમર ના જોવાતી હોય પણ તે છતાં આજની યુવતી પ્રેમના બંધનમાં બંધાતા પહેલાં ઉપરોક્ત વાતનો વિચાર તો અવશ્ય કરે જ છે. એનું કારણ યુવતીઓમાં ઊચ્ચશિક્ષણનું પ્રમાણ વધ્યું છે માટે ઈન્ટેલિજન્સીની સાથે સાથે એ આજના જમાનામાં વધુ સ્વતંત્ર, વધુ જવાબદાર અને વધુ પરિપક્વ બની છે. આવી ભાવનાઓથી વરેલ યુવતી કે સ્ત્રી જ્યારે પ્રેમમાં પડે છે ત્યારે સંપૂર્ણતાથી પ્રેમ કરે છે, એનો પ્રેમ કન્ફ્યૂઝ્ડ, વંહેચાયેલો કે સ્વાર્થી નથી હોતો. એ જ્યારે પુરુષને દિલથી સ્વીકારી લે છે ત્યારે બેશુમાર, બેઈન્તહા, ધોધમાર પ્રેમ કરે છે બસ એને એ ખાતરી હોવી જોઈએ કે જેને એ પ્રેમ કરી રહી છે એ પણ તેને ભરપૂર પ્રેમ કરે છે, તેની લાગણીઓની એટલી જ દરકાર તેને પણ છે અને તેને સંપૂર્ણ વફાદાર છે. સ્ત્રી ગમે તેટલા ઊંચા હોદ્દા પર હોય કે હાઉસવાઈફ હોય પ્રેમ માટે તેમનું થિન્કીંગ સરળ છે. સ્ત્રીઓ કેર ટેકીંગ પ્રેમ ઈચ્છે છે મતલબ નાની નાની બાબતમાં વ્યક્ત થતો પ્રેમ, ઉમળકો, કેર એ તેમના માટે અમૂલ્ય હોય છે. જેમ કે એનિવર્સરી ડે યાદ રાખી પત્ની માટે સરપ્રાઈઝ ગીફ્ટ આપવી, બર્થ ડે પર રાત્રે 12 વાગે વીશ કરવું, ક્યારેક કીધા વિના જ કેન્ડલ લાઈટ ડીનર પર લઈ જવી, ક્યારેક એની તબિયત નાદુરસ્ત હોય ત્યારે એના માટે પ્રેમથી ચા બનાવવી અને જો તમે સારા કૂક પણ હોવ તો મહિને એકાદવાર તમારી પસંદગીનું ફૂડ બનાવી એનું દિલ જીતી શકો છો. મહિને એકાદવાર ગજરો એ કામ કરી શકે છે જે નૌ લખા હાર ના કરી શકે. સ્ત્રી એ જુએ છે કે તેને પ્રેમ કરનાર વ્યક્તિ તેની કેટલી કદર કરે છે, કેટલી સંભાળ લે છે. જીવનની દરેક ભૌતિક જરૂરિયાતો ઘરમાં હાજર હોય તે છતાં પ્રેમ, લાગણી અને કેરના અભાવમાં સ્ત્રી અપૂર્ણતાનો અહેસાસ કરતી હોય છે. &lt;br /&gt;
પુરુષ માટે પ્રેમનો દ્ષ્ટિકોણ અલગ છે. પુરુષ માટે પ્રેમ એ આકર્ષણથી શરૂ થયેલ સેક્સમિશ્રીત લાગણીનો ધોધ છે. તેના માટે પ્રેમ અને સેક્સ એ સિક્કાની બે બાજુ છે. ટીનએજરથી શરૂ થતી આ રેસમાં પ્રેમમાં એક સ્ટેજ પર ઠહેરાવ આવી જાય છે પણ સેક્સ મામલે એ બુઢાપામાં પણ ટીનએજર ફીલ કરે છે.&amp;nbsp; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
એની વે, પુરુષ માટે સ્ત્રી એ વાયા પ્રેમ, એક મંઝિલ છે. જેમ મંઝિલની સફર સુધી એક અલગ જ આનંદ હોય છે પણ મંઝિલ પ્રાપ્ત થયા બાદ આનંદ જળવાઈ રહેતો નથી એમ પ્રેમ માટે પુરુષની લાગણી એ ભાવથી મિશ્રિત હોય છે. જોકે એનો એ મતલબ નથી કે સ્ત્રીની સ્વીકૃતિ બાદ પ્રેમ પૂરો થઈ જાય છે. પણ હા, આકર્ષણની, રોમાંચકતાની સીમા પૂરી થયા બાદ પ્રેમની ખરી કસોટી થતી હોય છે. પ્રેમ કેટલો સાચો અને દિવ્ય છે એ તો તેમાં ઠહેરાવ આવે ત્યાર પછી જ ખબર પડે છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
જો તમે તમારા પ્રિયપાત્રને સાચો પ્રેમ કરતાં&amp;nbsp; હોવ અને જીવનભર તેના હમસફર બનવાના સ્વપ્ન જોતાં હોવ તો આ વેલેન્ટાઈન ડે પર મોકે પે ચોક્કા મારી તેને `બી માય વેલેન્ટાઈન' કહેવાનું ચૂકી ન જતાં. લવ યુ ઓલ ડિયર રિડર્સ...!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;b&gt;લવ-લાઈન&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;
હું સ્વાર્થી છું, અધીરી છું અને થોડી અસલામતી પણ અનુભવું છું. હું ક્યારેક ભૂલો કરું છું, ક્યારેક આઉટ ઓફ કંટ્રોલ થઈ શકું છું અને ત્યારે મને સંભાળવી અઘરી હોય છે પણ જો તમે મારા ખરાબ સમયમાં નથી સંભાળી શકતા તો મારા સારા સમયમાં મારી સાથે રહેવાનો તમને કોઈ હક્ક નથી.&lt;br /&gt;
&lt;b&gt;- મેરેલીન મનરો&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;h3 style="text-align: left;"&gt;
&lt;b&gt;&amp;nbsp;(Article on Love in Feelings Valentine Day Sp. Issue 14/2/14) &lt;/b&gt;&lt;/h3&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;looking forward to your response...&lt;/div&gt;</description><link>http://vijayrohit.blogspot.com/2014/02/blog-post.html</link><author>noreply@blogger.com (Anonymous)</author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" height="72" url="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjSXPA1V2QUknJH1uVKozbHx3s-UYFD2RbHR8gbfe8RnpL2GgCxxN51gwkcmTf6HH8x7rlbe__irM4KgHUGFKCVOEDBpKS1oeBKhryFHJVGOJTzXSi_HRNejwsb7BNBloeAhrLybMZ8GWTc/s72-c/best+love+wallpaper+for+happy+valentines+day+2014+1.jpg" width="72"/><thr:total>0</thr:total></item><item><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-6987157136718653288.post-5230300520925965026</guid><pubDate>Fri, 06 Dec 2013 07:07:00 +0000</pubDate><atom:updated>2013-12-06T13:07:38.200+05:30</atom:updated><category domain="http://www.blogger.com/atom/ns#">નેલ્સન મંડેલા</category><title/><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;b&gt;27 વર્ષનો જેલવાસ ભોગવ્યા પછી પણ કોઈના પર વેરવૃત્તિ ન રાખનાર દ.આફ્રિકાના ગાંધી&lt;br /&gt;નેલ્સન મંડેલા&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;
&lt;b&gt;&amp;nbsp; &lt;/b&gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgHNuStUC7-tLRTQWlQP62LL1mfGMHFiaQfJw19M3brYPkuxxh3p9bVrzWsxcH0ycASjDCiMPPF19YFwdsdTDZTU_PWAGRNJC2sCAgGafiYJDQgimtB-jpTi50lzQoDj2VNVC8oZgS32B3r/s1600/nelson-mandela-birthday-july-18.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="376" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgHNuStUC7-tLRTQWlQP62LL1mfGMHFiaQfJw19M3brYPkuxxh3p9bVrzWsxcH0ycASjDCiMPPF19YFwdsdTDZTU_PWAGRNJC2sCAgGafiYJDQgimtB-jpTi50lzQoDj2VNVC8oZgS32B3r/s640/nelson-mandela-birthday-july-18.jpg" width="640" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
હું એક આફ્રિકન દેશભક્ત છું, ડેમોક્રેસીમાં વિશ્ર્વાસ કરું છું, કોમ્યુનિઝમમાં નહીં. મારા પર જે આરોપ મૂકાયા છે તે તમામ બેબુનિયાદ છે. મારા દેશની સ્વતંત્રતા માટે જે કરવું જોઈએ એ જ મેં કર્યું છે. કોઈપણ નાગરિક માતૃભૂમિની આઝાદી માટે આવું જ કરે. માતૃભૂમિ માટે લડનારા વીર પુરુષોને માનથી જોવામાં આવે છે. માતૃભૂમિની સ્વતંત્રતા માટે લડવું એ કોઈપણ સંજોગોમાં ગેરકાયદેસર ના જ ગણાય. મેં જે કાંઈપણ કર્યું તે દેશબંધુઓ માટે કર્યું છે. મારે દેશની સ્વતંત્રતા માટે ક્રાંતિવીર બનવું પડ્યું એના માટે ગોરાઓની સરકારે ઊભા કરેલા સંજોગો જવાબદાર છે. અમારો વિરોધ ગોરી સરકારના આફ્રિકન શોષણ, સિતમ સામે છે. અમે ક્યારેય ગોરાઓનો સંહાર નથી કર્યો.&amp;nbsp; આફ્રિકનો અહીં જન્મ્યા છે તો આ દેશ તેમનો રહેવો જોઈએ, આ માંગણી શું અજુગતી છે ? અમે શ્ર્વેતોના દેશમાં જઈ રાજ કરીએ તો શ્ર્વેતો શું સાંખી શકશે ?' વિશ્ર્વની શ્રેષ્ઠતમ સ્પીચીસમાં સામેલ આ સ્પીચના અંશ દ. આફ્રિકાના મહાન ક્રાંતિકારી નેતા નેલ્સન મંડેલાની છે જેમાં આક્રોશ, વ્યથા,&amp;nbsp; પીડા-સંવેદના છે, માનવીય ચેતનાને જગાડતી ફિલોસોફી છે. રિવોનીયા ટ્રાયલ તરીકે જગવિખ્યાત આ કેસમાં નેલ્સન મંડેલાએ લગાતાર ચાર કલાક સુધી અભૂતપૂર્વ ભાષણ આપી ગોરાઓની બોલતી બંધ કરી દીધી હતી. વિશ્ર્વભરના અખબારોએ તેનું કવરેજ કર્યું હતું. દ.આફ્રિકામાં સ્વતંત્રતા ઝંખતા આફ્રિકનોમાં એક નવી ચેતના જાગૃત કરી દીધી હતી. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
આજે આ દ.આફ્રિકા આઝાદ દેશ છે, શ્ર્વેત-અશ્ર્વેત તમામ લોકોને સમાન અધિકાર છે. નેલ્સન મંડેલા પણ જેલમાંથી મુક્ત થઈને દ. આફ્રિકાના પ્રેસિડન્ટ પણ રહી ચૂક્યા છે. પણ એક સમયે આફ્રિકાની આ મૂળ પ્રજાને ગોરા હાકેમોએ ગુલામ બનાવી રાખી હતી. તેમના મૂળભૂત હક્કો છીનવી લીધા હતા. તેમનું જીવન નર્કથી પણ બદતર હતું. ગોરાઓના અત્યાચાર સામે અવાજ ઉઠાવવો એટલે મોત સામે બાથ ભીડવી, પણ આવું સાહસિક કામ કર્યું નેલ્સન મંડેલાએ. કેવી રીતે કર્યું આ સાહસ ? કેવી રીતે જીતી રંગભેદ સામેની લડાઈ એ જાણવું હોય તો નેલ્સન મંડેલાના ભૂતકાળથી વર્તમાન સુધીની ઐતિહાસિક સફર ખેડવી પડે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
નેલ્સન મંડેલાનું બાળપણનું નામ હતું `રોલીહલાહલા (Rolihlahla). ગોરાઓની સ્કૂલમાં ત્યારે આવા આફ્રિકન નામ બોલાય જ નહીં આથી ત્યાંના શિક્ષકે તેમનું ક્રિશ્ર્ચિયન નામ રાખ્યું નેલ્સન. મળૂ થેમ્બુ જાતિના નેલ્સન મંડેલાના પૂર્વજો ત્યાંના રાજા હતા. થેમ્બુ મુખી મડીબાના નામથી ઓળખાતા જેથી આગળ જતાં નેલ્સન મંડેલા `મેડિબા'ના નામે પણ ઓળખાયા. બાળપણમાં જોકે નેલ્સન થોડાં તોફાની અને પ્રકૃતિ સાથે લગાવ ધરાવતા હતા. પાંચ વર્ષની ઉંમરે જ તેઓ ધણ ચરાવવા જતાં. મિત્રો સાથે નિર્વસ્ત્ર નદી અને ઝરણામાં ધૂબાકા પણ ખૂબ બોલાવતા. હંમેશાં ગાયનું તાજુ દૂધ પીવાનું અને ખૂલ્લું આકાશ, ઉડતા પંખીઓ, ઝરણાઓ તેમના મનને પ્રફુલ્લિતતાથી ભરી દેતા. સાંજે તેમના પિતાજી ખાટલો ઢાળી બેસતાં અને તમામ બાળકોને હૉઝા વીરોની બહાદુરીની અનેક વાર્તા કહેતાં. જેના લીધે જ તેમનામાં સાહસિકતા, સહિષ્ણુતા જેવા ગુણો વિકસ્યા. પિતાજીના મૃત્યુ બાદ નેલ્સન હેક્ઝવેનીમાં આવ્યા. ત્યાં તેમણે કલર્કબરી સ્કૂલમાં અભ્યાસ શરૂ કર્યો અને અંગ્રેજી રીતભાત શીખ્યા. અહીં જ તેમને બોક્સિંગની રમતમાં રસ જાગ્યો અને બોક્સિંગ શીખ્યા પણ ખરા. જોકે હું આફ્રિકન છું અને મારા દેશને આઝાદ બનાવવો છે એવી સમજ પ્રખ્યાત હૉઝા કવિ ક્રુને મ્હાયીને સાંભળીને મળી. તેમના વીરરસની કવિતાઓએ નેલ્સનના મનને ઝંઝોળી નાંખ્યું. ત્યારબાદ 1960માં આફ્રિકનો માટે એકમાત્ર કોલેજ-યુનિ. એવી ફોર્ટ હેરમાં તેમણે એડમિશન લીધું. અહીં તેમનો માનસિક, બૌદ્ધિક અને શારીરિક વિકાસ થયો. કોલેજમાં અબ્રાહમ લિંકનના નાટકમાં પાત્ર ભજવ્યું. જોકે, કોલેજમાં વિવાદ થતાં માંડેલાએ ભારે હૈયે તેને છોડવી પડી. ઘરે પરત ફરતાં વડીલોએ ધમકાવતાં તેઓ ગામ છોડી જોહાનિસબર્ગ ભાગી આવ્યા. અહીં તેમણે ખાણિયાઓના ચોકીદાર તરીકે કામ કર્યું, ઘણા સારા મિત્રો બન્યા, જાતિભેદ-રંગભેગ મિટાવવા મન તત્પર બન્યું અને 1943માં બીએની ડિગ્રી મેળવી, ત્યારબાદ એલએલબી જોઈન કર્યું. થેમ્બુ જાતિમાં તેઓ સૌ પ્રથમ વકીલ હતા. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
જોહાનિસબર્ગમાં જ તેઓ એએનસી (આફ્રિકન નેશનલ કોંગ્રેસ)ના સંપર્કમાં આવ્યા અને તેમનું પૂરું જીવન બદલાઈ ગયું. રંગભેદ અને ભેદભાવભરી નીતિના લીધે ડગલે&amp;nbsp; ને પગલે અપમાનો જોઈને મંડેલાનું દિલ બળવો કરવા પોકારી ઉઠતું. અહીંથી તેમની સ્વતંત્રતા મેળવવાની લડતનો પ્રારંભ થયો. જેમાં સાથ મળ્યો&amp;nbsp; વોલ્ટર સીસુલુ, ઓલીવર ટેમ્બો, ડૉ.મોઝોમ્બોઝી, વિક્ટર મ્બોબો, વિલિયમ ન્કોમો વગેરે. 1944માં તેમણે યુથ લીગની સ્થાપ્ના કરી પછી તો જીવનમાં એકમાત્ર ધ્યેય રહ્યું..અંગ્રેજોની હકુમતને ઉથલાવી અહીં લોકશાહીની સ્થાપ્ના કરવાનું.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
આ લડતમાં તેમને ઘણા ઈન્ડિયન દોસ્તોનો પણ સાથ મળ્યો જેમાં ઈસ્માઈલ મીર, જે.એન.સીંગ, એહમદ ભૂલા, રામલાલ ભૂલિયા ખાસ હતા. ભારતીય મૂળની જ અમીના કચલીયા અને તેમના પતિ યુસુફ કચલીયા સાથે ખૂબ નજીકના સંબંધો હતા. જોકે મહાત્મા ગાંધીના વિચારો, સત્યાગ્રહ અને અહિંસક લડતનો તેમના પર ભારે પ્રભાવ હતો. તેઓ રાજકારણમાં સક્રિય બન્યાં અને વિવિધ આંદોલનો દ્વારા સરકાર સામે પ્રચંડ વિરોધ કર્યો, દેશની જનતાને પણ લડવા માટે પ્રેરણા આપી. આ સાથે સરકાર વિરુદ્ધ પ્રવૃત્તિ બદલ પ્રથમવાર તેમની ધરપકડ થઈ. જોકે ત્યારબાદ તેમણે બીજા દેશોનો સાથ મેળવવા આફ્રિકાના અન્ય દેશો અને ઈંગ્લેન્ડની મુલાકાત લીધી. સાથે સાથે મીલિટ્રી ટ્રેનિંગ અને બોમ્બ બનાવવાનું પણ શીખ્યા. 23 જુલાઈ 1962માં તેઓ આફ્રિકામાં પરત ફરતાં જ તેમની ધરપકડ થઈ અને દેશદ્રોહના આરોપસર તેમને આજીવન કેદની સજા ફટકારવામાં આવી. રિવોનીયા ટ્રાયલ તરીકે ખ્યાતિપ્રાપ્ત આ કેસમાં નેલ્સન મંડેલાએ તેમની જગવિખ્યાત સ્પીચ આપી હતી. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
12 જૂન 1964ના દિવસે તેમને આજીવન જેલ થઈ હતી જેમાંથી ક્યારે છૂટાશે તેનો કોઈ અંદાજો ન હતો. હવે તેમની ખરી જેલયાત્રા શરૂ થઈ હતી. લગભગ 27 વર્ષ આફ્રિકાની વિવિધ જેલમાં અસહ્ય યાતનાઓ, પારાવાર પીડા, દુ:ખ, પરિવારના વિયોગ વચ્ચે પસાર કર્યા છતાં લક્ષ્ય માત્ર એક હતું કે ક્યારે આફ્રિકા આ ગોરાઓથી આઝાદ થાય, ક્યારે અમને સમાનતા મળે ? આ દરમિયાન તેઓ જગવિખ્યાત નેતા બની ચૂક્યા હતા. તેમની ખ્યાતિ દેશ-વિદેશમાં પ્રસરી ચૂકી હતી. સરકાર પર તેમને છોડી મૂકવા આંતરરાષ્ટ્રીય દબાણ વધતું હતું. નેલ્સન મંડેલાને જોકે&amp;nbsp; આઝાદી, સમાનતા સિવાય કાંઈ જોઈતું ન હતું. આખરે, 11 ફેબ્રુઆરી, 1990માં તેમને વિક્ટર વર્સ્ટર જેલમાંથી મુક્ત કરવામાં આવ્યા. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
1991માં તેઓ આફ્રિકન નેશનલ કોંગ્રેસ (એએનસી)ના પ્રમુખ તરીકે ચૂંટાયા. સૌથી મહત્ત્વની સિદ્ધિમાં 1993માં તેમને અને પ્રમુખ ડી કલર્કને સંયુક્ત રીતે શાંતિનું નોબેલ પ્રાઈઝ મળ્યું. 1994માં પ્રથમ વાર&amp;nbsp; આફ્રિકન પ્રજાને વોટ નાંખવાનો અધિકાર મળ્યો અને મંડેલાએ જીવનમાં પહેલીવાર વોટિંગ કર્યું. એટલું જ નહીં પણ 10 મે, 1994ના રોજ તેઓ સૌ પ્રથમ લોકશાહી ઢબે ચૂંટાયેલ પ્રમુખ બન્યા. દરેક આફ્રિકન અને અશ્ર્વેત માટે આ વિરાટ સિદ્ધિ હતી. 1994 થી 99 એમ પાંચ વર્ષ મંડેલાએ દ.આફ્રિકાના પ્રેસિડેન્ટ તરીકે ફરજ નિભાવી. આવી મહાન વિભૂતીને ભારત સરકારે પણ તેના સર્વોેચ્ચ સન્માન `ભારત રત્ન'થી નવાજ્યા છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
આજે આ નેલ્સન મંડેલા 93 વર્ષની ઉંમરે તબિયત નાદુરસ્ત થતાં હોસ્પિટલમાં એડમિટ છે. ફ્કત આફ્રિકા જ નહીં પણ દુનિયાના તમામ દેશો તેમના દીર્ઘાયુ જીવન માટે પ્રાર્થના કરી રહ્યા છે. જોકે આ લખાય છે ત્યારે તેમની સ્થિતિ સ્ટેબલ છે અને બની શકે કે આ અંક આપ્ના હાથમાં હોય ત્યારે રજા આપી દીધી હોય. હાલ તો તેમના 95મા જન્મદિવસની ઉજવણીની તૈયારી વિશ્ર્વભરમાં ચાલી રહી છે. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
નેલ્સન મંડેલાની વિશેષતા એ છે કે અમાનુષી અત્યાચાર તેમની પર થયા, ગોરાઓએ ગુલામ જેવું વર્તન કરી 27 વર્ષ જેટલો દીર્ઘ સમય તેમને જેલમાં ગોંધી રાખ્યા તેમ છતાં જેલમાંથી છૂટીને તેઓ તમામ કડવાશ ભૂલી ગયા. એક્શન-રિએક્શનની દુનિયામાં દરેક રાજકારણીએ તેમના જીવન પરથી આ પાઠ શીખવા જેવો છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;b&gt;અન્યાય, અત્યાચાર અને રંગભેદના લીધે રોપાયા લડતના બીજ&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;
આફ્રિકામાં તે સમયે અશ્ર્વેત, ઈન્ડિયન, કલર્ડઝ માટે જુદાં જુદાં કાયદાઓ હતા. આફ્રિકન માટે વિચિત્રતા એ હતી કે કુટુંબમાં પાંચ બાળકો હોય તો જેની ચામડી કાળી હોય તે જ સાથે રહી શકે. એકાદ બાળક પણ ઓછું કાળું હોય તો તે સાથે ના રહી શકે. રંગભેદનો આવો દાખલો બીજે ક્યાં જોવા મળી શકે ? અશ્ર્વેત, ઈન્ડિયન અને ગોરાઓ માટે રહેવાના, વ્યાપારના વિસ્તાર અલગ. તેમાં એકબીજાના એરિયામાં પ્રવેશબંધી. ગોરાઓ આફ્રિકનોની જમીન ગમે ત્યારે પચાવી પાડતા. અંગ્રેજ વિસ્તારમાં `આફ્રિકન્સ, ઈન્ડિયન્સ એન્ડ ડોગ્સ નોટ એલાઉડ'ના બોર્ડ જોવા મળતાં. આફ્રિકન બાળકોની હોસ્પિટલ જુદી, બસ જુદી, સ્કૂલ પણ અલગ. જ્યાં જાય ત્યાં દરેક આફ્રિકને ખિસ્સામાં ઓળખનો પાસ રાખવો પડતો અને દિવસે કે રાત્રે જ્યારે માંગે ત્યારે બતાવવો પડતો. વિરોધ કરનારને સીધા જેલભેગા કરી દેવાતા. આવા અપમાનો, અત્યાચારો અને ધૂત્કાર નેલ્સન મંડેલાના આત્માને ઝંઝોળી નાંખતા. તેમનું દિલ બળવો પોકારતું અને આખરે તેમણે નક્કી કરી લીધું કે મારા દેશ અને દેશબંધુઓને આ ગુલામીમાંથી હું મુક્ત કરાવીશ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;b&gt;મારી જેલયાત્રા....&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;
&amp;nbsp; &lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhTK78aZnZEwEUGYjwEyOQFZswK3ybnATvN01Z6tUmsTY0umyxiEHUrrn6LuHEMWKcajvqYToE3rHLFGN-XHaSnlyzmtOdVKOKuwrf8HqootmOcSYybJ2WFQ7YHJ3BL443Yow4UPa5-DzgG/s1600/19-22_Nelson+Mandela2.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhTK78aZnZEwEUGYjwEyOQFZswK3ybnATvN01Z6tUmsTY0umyxiEHUrrn6LuHEMWKcajvqYToE3rHLFGN-XHaSnlyzmtOdVKOKuwrf8HqootmOcSYybJ2WFQ7YHJ3BL443Yow4UPa5-DzgG/s640/19-22_Nelson+Mandela2.jpg" width="640" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
પોતાના દેશની સ્વતંત્રતા માટે ગોરાઓ વિરુદ્ધ લડીને જેલવાસ ભોગવ્યો હોય એવા દુનિયામાં પુષ્કળ કિસ્સા હશે પણ નેલ્સન મંડેલાની વાત જુદી જ છે. ગાંધીજી સહિત દુનિયાના કોઈપણ દેશના નેતાઓએ જેલવાસ ભોગવ્યો હોય તે તમામ જેલનિવાસનો સરવાળો કરો તો પણ નેલ્સન મંડેલાનો જેલનિવાસ વધુ થાય. તેમણે પોતાની ઓટોબાયોગ્રાફી `લોંગ વોક ટૂ ફ્રીડમ'માં જેલવાસમાં કેવી યાતનાઓ વેઠી હતી તેનો દર્દનાક ચિતાર આપ્યો છે. જુદી જુદી જેલના પ્રસંગો વાંચો તેમના જ શબ્દોમાં....&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgZCU_zScVQip1U24tXPW4_y_HVR1Qbq3VjFeXsTk4iF8meE-gufOoonN24-PenkAxQWa3LmaN70u3nc7ctLymKV132Avy3gTf-IMEGqT0c5Ro9Z08uHn4Z50EGTPhjY8ErFOKGjIIARlah/s1600/349548425.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
`પહેલીવાર જેલમાં લઈ ગયા ત્યારે મારાં કપડાં ઉતારી જેલનો યુનિફોર્મ અપાયો જેમાં ટૂંકું પેન્ટ, ખાખી શર્ટ, મોજાં, સેન્ડલ્સ અને કપડાંની ટોપી. એમાં પણ રંગભેદ તો ખરો જ. આ કપડાં ફક્ત આફ્રિકનો માટે જ હતા. '&lt;br /&gt;
`જેલમાં મને એકાંતવાસની સજા કરવામાં આવી હતી. એક અંધારી કોટડીમાં 23 કલાક મને બંધ રાખવામાં આવે. ફક્ત અડધો કલાક સવાર અને સાંજે બહાર કાઢવામાં આવતો. એક એક ક્ષણ યુગ જેવડી લાગતી. તેમાં એક નાનકડો બલ્બ સળગતો પણ વાંચવા, લખવા કે બોલવાની મનાઈ. આ પ્રકારની માનસિક સજાથી માણસ પાગલ થઈ જાય. મારી કોટડીમાં ફરતા વંદાઓ જોઈ તેમની સાથે વાત કરવાની ઈચ્છા થતી.'&lt;br /&gt;
`મારી પત્ની વીનીને મારી તબિયતની બહુ ચિંતા રહેતી કારણકે તેણે જેલમાં અપાતી યાતનાઓ વિશે સાંભળ્યું હતું. તેણે ખૂબ પ્રયત્નો કર્યા ત્યારે માંડમાંડ જેલમાં મને મળવા માટે તેને રજા મળી. જોકે એ મળવું બહું વિચિત્ર હતું. ત્રણ-ચાર સુપરવાઈઝરની હાજરીમાં જ મળવાનું, આફ્રિકન ભાષા બોલવાની મનાઈ. કૌટુંબિક વાતો સિવાય કાંઈપણ બોલાઈ જાય તો મુલાકાત તુરંત જ પૂરી કરી દેવાતી. વીની સાથે થોડી વાત કરી ત્યાં તો `ટાઈમ અપ' કરતો વોર્ડન આવ્યો. અમારી આંખો ભીની થઈ ગઈ. ત્યારબાદ કેટલાય મહિનાઓ સુધી વીની સાથે કરેલી વાતો જ મનમાં ઘૂમરાઈ રહેતી.'&lt;br /&gt;
`રોબેન આઈલેન્ડ પર અમારી પર ખૂબ ત્રાસ ગુજારવામાં આવ્યો હતો. આ આઈલેન્ડ પર શિયાળામાં ઠંડીનો પવન હાડકાં ધ્રુજાવી નાંખતો. કારના ટાયરમાંથી બનેલા જોડાં અને ટૂંકા પેન્ટ અમારો પહેરવેશ. કામમાં મોટા મોટા પથ્થરો તોડવાના, ઊંચકીને ટ્રક ભરવાની. જમવામાં ગંધાતો સૂપ અપાતો. અહીં ચૂનાની ખાણોમાં 13 વર્ષ ગાળ્યા અને ખૂબ આકરી મજૂરી કરવી પડી. ત્રિકમ, પાવડાથી ચૂનાની ખાણમાં ખોદી ખોદીને બાવડા દુ:ખી જતા. સાંજ સુધીમાં ચૂનાથી અમારા શરીર ભરાઈ જતાં.'&lt;br /&gt;
`સવારે સાડા પાંચે જેલર અમને જગાડી દેતો પણ સાત વાગ્યા પહેલાં બહાર જવાની છૂટ ન હતી. સેલમાં જ ટોઈલેટ માટે લોખંડની બાલદીમાં પાણી મૂકાતું. તે હજામત અને હાથ ધોવા વાપરવાનું. બહાર આવીને બાલદી ખાલી કરી સેલ ચોખ્ખો રાખવાનો. જો સેલ ચોખ્ખો ન હોય કે કપડાં સરખાં ન પહેર્યાં હોય તો એકાંતવાસ કે ભોજન ન આપવાની સજા મળતી. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;b&gt;નેલ્સન મંડેલાનું લગ્નજીવન અને પરિવાર&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgZCU_zScVQip1U24tXPW4_y_HVR1Qbq3VjFeXsTk4iF8meE-gufOoonN24-PenkAxQWa3LmaN70u3nc7ctLymKV132Avy3gTf-IMEGqT0c5Ro9Z08uHn4Z50EGTPhjY8ErFOKGjIIARlah/s1600/349548425.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="554" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgZCU_zScVQip1U24tXPW4_y_HVR1Qbq3VjFeXsTk4iF8meE-gufOoonN24-PenkAxQWa3LmaN70u3nc7ctLymKV132Avy3gTf-IMEGqT0c5Ro9Z08uHn4Z50EGTPhjY8ErFOKGjIIARlah/s640/349548425.jpg" width="640" /&gt;&lt;/a&gt; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
નેલ્સન મંડેલાના પ્રથમ લગ્ન ઈવનીલ સાથે 1944માં થયા હતા. તેમને સંતાનમાં બે દીકરાઓ અને બે દીકરીઓ હતી. જોકે મંડેલાની રાજકારણમાં વ્યસ્તતા અને માતૃભૂમિને આઝાદ કરાવવની ઝંખના પાછળ પરિવારને સમય ન આપી શકાતો હોવાથી ઈવનીલ સાથે મનદુ:ખ થયું અને 1957માં આ સંબંધનો અંત આવી ગયો. 1958માં તેમના બીજા લગ્ન વિની માડીકીઝેલા સાથે થયા. મંડેલાને તેની સાથે લવ એટ ફર્સ્ટ સાઈટ હતો. વિનીએ પણ મંડેલાના કપરા કાળમાં, જેલવાસ દરમિયાન ખૂબ સાથ આપ્યો, બાળકોનો સારી રીતે ઉછેર કર્યો. જોકે વિચિત્રતા એ હતી કે, મંડેલા જેલમાંથી મુક્ત થયા બાદ અંગત કારણોસર બંને 1996માં છૂટા પડ્યા. 80માં વર્ષે નેલ્સન મંડેલાએ ત્રીજા લગ્ન ગ્રાકા માશેલ સાથે કર્યા જે મોઝોમ્બિકના ભૂ.પૂ. પ્રેસિડન્ટની વિધવા હતી. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
You can read this article online in Feelings Website at&lt;br /&gt;
&lt;span data-ft="{&amp;quot;tn&amp;quot;:&amp;quot;K&amp;quot;}" data-reactid=".r[4ovuk].[1][3][1]{comment10202777434415994_7862010}.[0].{right}.[0].{left}.[0].[0].[0][3]"&gt;&lt;span data-reactid=".r[4ovuk].[1][3][1]{comment10202777434415994_7862010}.[0].{right}.[0].{left}.[0].[0].[0][3].[0]"&gt;&lt;a class="" data-reactid=".r[4ovuk].[1][3][1]{comment10202777434415994_7862010}.[0].{right}.[0].{left}.[0].[0].[0][3].[0].[2]" href="http://www.feelingsmultimedia.com/.../1st%20August%202013/" rel="nofollow" target="_blank"&gt;http://www.feelingsmultimedia.com/uploads/2013/08/1st%20August%202013/&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;looking forward to your response...&lt;/div&gt;</description><link>http://vijayrohit.blogspot.com/2013/12/27.html</link><author>noreply@blogger.com (Anonymous)</author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" height="72" url="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgHNuStUC7-tLRTQWlQP62LL1mfGMHFiaQfJw19M3brYPkuxxh3p9bVrzWsxcH0ycASjDCiMPPF19YFwdsdTDZTU_PWAGRNJC2sCAgGafiYJDQgimtB-jpTi50lzQoDj2VNVC8oZgS32B3r/s72-c/nelson-mandela-birthday-july-18.jpg" width="72"/><thr:total>0</thr:total><georss:featurename>Vadodara, Gujarat, India</georss:featurename><georss:point>22.3073095 73.18109759999993</georss:point><georss:box>22.07229 72.858374099999935 22.542329 73.503821099999925</georss:box></item><item><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-6987157136718653288.post-5011716097227070391</guid><pubDate>Mon, 11 Nov 2013 07:14:00 +0000</pubDate><atom:updated>2013-11-12T12:07:14.315+05:30</atom:updated><title>`સ્નેકમેન' ઓસ્ટીન સ્ટીવન્સ </title><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;div style="text-align: left;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;h3 style="text-align: left;"&gt;
&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;b&gt;ઝેરી
 સાપ પકડવા એ ઓસ્ટીન સ્ટીવન્સ માટે ડાબા હાથનો ખેલ છે. દુનિયામાં કોઈ સાપ 
એવો નથી કે જેને ઓસ્ટીન ના પકડી શકે. સ્નેક્સ, જાયન્ટ લિઝાર્ડ, કોમેડો 
ડ્રેગન, બર્મીઝ પાયથોન સહિત અનેક જીવોની વિશેષતાઓના ટીવી સેટ્સ પર ઘેરબેઠા 
દર્શન કરાવતો આ શખ્સ ખરેખર કાબિલેતારીફ છે...&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt;
&lt;h3 style="text-align: left;"&gt;
&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;(ઓસ્ટીન સ્ટીવન્સ સાથે ઈ-મેલ દ્વારા થયેલ વાતચીત)&amp;nbsp; &lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt;
&lt;h3 style="text-align: left;"&gt;
&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;b&gt;By Vijay Rohit, Sub Editor, Feelings Magazine&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt;
&lt;h3 style="text-align: left;"&gt;
&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;b&gt;&lt;br /&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj7OppVa-CAlGYWCv3iYkEAIG_FFw3PhknljOZL0VooAZcD9cz9akmBp1fiAXZo9Bphu1L0BjkkMUieR8yr7jPuNkmCH38-5KmiYycNPeHLLTPcEubw6Kyg-M_tPM_yWLuvc60t-hA5cg5U/s1600/Austin+with+King+Cobra,+India+1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj7OppVa-CAlGYWCv3iYkEAIG_FFw3PhknljOZL0VooAZcD9cz9akmBp1fiAXZo9Bphu1L0BjkkMUieR8yr7jPuNkmCH38-5KmiYycNPeHLLTPcEubw6Kyg-M_tPM_yWLuvc60t-hA5cg5U/s640/Austin+with+King+Cobra,+India+1.jpg" width="433" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgl42MWBJO1t5NcOaa9-sWycnGeepKLdYVD5KLIbRuTj82XExP_wWDEL3ajhi2bnXGerwm2VetCAG4NCw_MtSCAj1Q7laALlZguWCoqCMXlpSk0gv-0cPVYUlmkDpRkmWc9GYigv8rmk2IC/s1600/Austin-austin-stevens-19700417-600-582.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="310" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgl42MWBJO1t5NcOaa9-sWycnGeepKLdYVD5KLIbRuTj82XExP_wWDEL3ajhi2bnXGerwm2VetCAG4NCw_MtSCAj1Q7laALlZguWCoqCMXlpSk0gv-0cPVYUlmkDpRkmWc9GYigv8rmk2IC/s320/Austin-austin-stevens-19700417-600-582.jpg" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi_CZY0ZBrI5W3NXlZFpIUHRZJ2XsI_Z1IeoHfH42uwyO1fD_5M_rf6Apkg-xB3tQyEpNC1YACYCV1xf0vmKdm7nDm8CIgD_r1_3YMIwsyE10ZET-YRV_GzrSThthkxJ65CxU1Y7pz1Fpe1/s1600/b28dd2fc90_65404527_o2.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi_CZY0ZBrI5W3NXlZFpIUHRZJ2XsI_Z1IeoHfH42uwyO1fD_5M_rf6Apkg-xB3tQyEpNC1YACYCV1xf0vmKdm7nDm8CIgD_r1_3YMIwsyE10ZET-YRV_GzrSThthkxJ65CxU1Y7pz1Fpe1/s320/b28dd2fc90_65404527_o2.jpg" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiLzqYnCgfd-7w6zhPuzoJ7bpgamA9JOw6G1c8HMzXPcGMVnkm3Q6qD8tcqod0R87lDLaMCxagoT-NeM8O6vBUnjhF6Yb926zCzV9RlGDmexVHBEIzc9ESDGQbsNJBSos7abT9zYPbOa7AQ/s1600/414519_396733307031992_366934283_o.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="236" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiLzqYnCgfd-7w6zhPuzoJ7bpgamA9JOw6G1c8HMzXPcGMVnkm3Q6qD8tcqod0R87lDLaMCxagoT-NeM8O6vBUnjhF6Yb926zCzV9RlGDmexVHBEIzc9ESDGQbsNJBSos7abT9zYPbOa7AQ/s640/414519_396733307031992_366934283_o.jpg" width="640" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: left;"&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: left;"&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: left;"&gt;
&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;b&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: left;"&gt;
&lt;br /&gt;
દેખિયે યે રહા વો સાંપ જિસે મૈં ઢૂંઢ રહા થા, મુઝે ઈસે જલ્દ હી પકડના હોગા વરના યે ભાગ જાયેગા, આહ.. પકડ લિયા.... બહોત ગુસ્સે મેં હૈ યે, મેરા પકડના ઈસકો અચ્છા નહીં લગા હૈ..યે દેખો વો ફન ફૈલાકર અપ્ને ગુસ્સે કા ઈઝહાર કર રહા હૈ... મુજે જરા સાવધાની બરતની પડેગી.. યે દુનિયા કે સબસે જહરીલે સાંપો મેં સે એક હૈ.. ઈસકા કલર દેખિયે કિતના ખૂબસુરત હૈ.. બઢિયા, અબ મુજે ઈસકી કુછ તસવીરે લેની હૈ, યે બહુત હી લાજવાબ સાંપ હૈ... અબ યે મુજસે કોઈ ખતરા મહેસૂસ નહીં કર રહા હૈ ઈસલિયે શાંત હો ગયા હૈ'... ફોટોગ્રાફ પાડતાં પાડતાં સાપ્ના કલરથી માંડી તેના ઝેર સહિત એ સાપ્ની તમામ લાક્ષણિકતાઓ, તેની જાતિ-પ્રજાતિ અને તેની જન્મકુંડળી કાઢી આબેહૂબ વર્ણન (આપણે ત્યાં હિન્દીમાં ડબ કરી દર્શાવવામાં આવે છે) કરી બતાવનાર આ વ્યક્તિને આપ જો વાઈલ્ડ લાઈફ અને નેચર ફોટોગ્રાફના પ્રેમી હશો તો એનિમલ પ્લેનેટ, ડિસ્કવરી અને નેશનલ જ્યોગ્રાફિક જેવી ચેનલ પર નિયમિત જોતાં જ હશો. રોજ આવા હેરતઅંગેજ કારનામા કરી બતાવનાર આ શખ્સનું નામ છે...ઓસ્ટીન સ્ટીવન્સ.. પણ દુનિયા એને `સ્નેકમેન' તરીકે ઓળખે છે. ઓસ્ટીન સ્ટીવન્સ એ હર્પેટોલોજિસ્ટ (સાપ્ના જીવન વિશેના અભ્યાસી) છે અને વાઈલ્ડ લાઈફ ફોટોગ્રાફર, ડોક્યુમેન્ટ્રીઝ અને ફિલ્મમેકર તેમજ હોસ્ટ તરીકે વિખ્યાત છે.&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: left;"&gt;
&lt;br /&gt;
દક્ષિણ આફ્રિકાના પ્રિટોરીયામાં ઓસ્ટીન સ્ટીવન્સનો જન્મ થયો હતો અને 12 વર્ષની કિશોરાવસ્થાથી જ સાપ્ના પ્રેમમાં પડી ગયા હતા. સ્કૂલમાં અભ્યાસ કરવાની ઉંમરે સૌ પ્રથમવાર સાપ પકડીને ઘરે લાવતાં તેમના પિતા પણ નારાજ થયા હતા અને જો ફરીવાર પક્ડયો તો બોર્ડિંગ સ્કૂલમાં મૂકી દઈશ એવી ધમકી પણ મળી હતી.&amp;nbsp; ઓસ્ટીન સ્ટીવન્સ એ વિશે કહે છે કે, `સાપ તરફ મારું આકર્ષણ સમજાવવું ખૂબ અઘરું છે. કદાચ ઘણા કારણો હોઈ શકે છે. સાપ જે અસાધારણ રીતે ખસે છે, તેનો કલર અને ટેક્સચર અને કાંઈક ભેદભરમ જેવી એની જીવનશૈલી વગેરે. મને સાપ પ્રત્યે આકર્ષણ થવામાં કદાચ આમાંથી કોઈ એક અથવા બધા કારણો હોઈ શકે છે.'&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: left;"&gt;
&lt;br /&gt;
પ્રિટોરીયા હાઈસ્કૂલમાં અભ્યાસ બાદ ઓસ્ટીન દ.આફ્રિકન આર્મીમાં જોડાય છે. અહીં પણ તેમની સાપ પકડવાની આવડતને કારણે મિલિટ્રી ઝોનમાં ટેન્ટ, લશ્કરી સાધનોના ગોડાઉન સહિત જ્યાં પણ સાપ હોય તેવી જગ્યાએ સાપ પકડીને કાઢવાની જવાબદારી મળે છે. અહીં જ સૌ પ્રથમવાર ઓસ્ટીનને પફ એડૉર નામનો ખૂબ ઝેરી સાપ કરડી જાય છે. જીવન સામે જોખમ ઊભું થઈ જાય છે ત્યારે ડોક્ટર્સની ત્રણ મહિનાની મહેનત બાદ માંડમાંડ તેમનો હાથ અને જીવ બંને બચી જાય છે.&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: left;"&gt;
&lt;br /&gt;
આ દરમિયાન સાપ પકડવાની આવડત અને કુનેહને કારણે ઓસ્ટીનની ખ્યાતિ નજીકના વિસ્તાર સુધી તો પહોંચી જ ગઈ હતી. ટૂંક સમયમાં જ દ.આફ્રિકાના ટ્રાન્સવાલ સ્નેક પાર્ક તરફથી ઓસ્ટીનને બોલાવવામાં આવ્યા. અહીં તેમને સાપ્ના પ્રશિક્ષક-દેખરેખ રાખનાર નિષ્ણાત તરીકે એક વ્યક્તિની જરૂર હતી. ઓસ્ટીનમાં તેમને એ બધા જ ગુણ દેખાયા એટલે હર્પેટોલોજિકલની ટ્રેનિંગ બાદ તેમણે અહીં ક્યુરેટર તરીકેની જવાબદારી સંભાળી. સાપ સાથે રહેવું એ તેમનું ખરેખર મનગમતું કામ હતું એટલે અહીંથી તેમના જીવનની દિશા બદલાઈ ગઈ. અહીં સાપ સાથે તેમનું રોજિંદુ જીવન શરૂ થયું. દરેક પ્રકારના સાપ્ની યોગ્ય સંભાળ લેવી, ઝૂ જોવા આવનાર દરેક લોકોને તે બતાવવા, તેમના વિશે સમજાવવું ઓસ્ટીનને ગમતું. અહીં સાપ્ના ડેમોન્સ્ટ્રેશનને લગતા પબ્લિક શો પણ તે કરતા. ટ્રાન્સવાલ સ્નેક પાર્કમાં ઓસ્ટીન 6 વર્ષ રહ્યા અને એ દરમિયાન પ્રથમવાર સાપ્ની દુનિયા વિશેના ત્રણ ટીવી શો હોસ્ટ કરીને પ્રથમવાર ટેલિવિઝિનની દુનિયામાં એન્ટ્રી કરી.ત્યારબાદ ટ્રાન્સવાલને અલવિદા કરી ઓસ્ટીને જર્મનીમાં ટ્રાવેલ કર્યું. અહીં તેમણે સાપ્નું એક ઈન્સ્ટિટ્યૂટ બનાવવા ડિઝાઈન, ઈન્ફ્રાસ્ટ્રક્ચર અને તેને કાર્યાન્વિત કરવામાં ખૂબ મદદ કરી. ત્યારબાદ ઓસ્ટીન ફરી એકવાર દ.આફ્રિકા પરત ફર્યા અને હાર્ટબીસ્પૂર્ટ ડેમ સ્નેક પાર્ક ખાતે ક્યુરેટર તરીકે કામ કર્યું. અહીં જ તેમણે 3 ડ 4 મીટરના કાચના પીંજરામાં 36 ઝેરીલા સાપો સાથે 107 દિવસ-રાત રહીને વિશ્વવિક્રમ બનાવ્યો હતો. &lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: left;"&gt;
&lt;br /&gt;
ઓસ્ટીનને પહેલેથી જ વાઈલ્ડ લાઈફ અને વિવિધ સર્પોને જોવાનું કુતૂહલ રહેતું અને નામિબીયા આ માટેની તમામ શક્યતાઓથી ભરપૂર હતું. આથી ઓસ્ટીન નામિબીયા આવી ગયા. અહીનું રણ અને વાઈલ્ડ લાઈફ જોઈને ઓસ્ટીનનું આવવું સફળ થયું હતું. ઓસ્ટીને અહીંથી જ લખવાનો અને વાઈલ્ડ લાઈફ ફોટોગ્રાફીનો શોખ ડેવલપ કર્યો હતો. થોડા જ સમયમાં દુનિયાના વિવિધ વાઈલ્ડ લાઈફ મેગેઝિન્સમાં તેમની પોતાની એક્સક્લુઝિવ તસવીર સાથેના લગભગ 150 જેટલા આર્ટિકલ પ્રકાશિત થઈ ચૂક્યા હતા.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
વાઈલ્ડ લાઈફ ફોટોગ્રાફીમાંથી ધીમે ધીમે ઓસ્ટીને વાઈલ્ડ લાઈફ ડોક્યુમેન્ટ્રીઝ અને ફિલ્મ બનાવવાનું શરૂ કર્યું. કેટલાક વાઈલ્ડ લાઈફ ફિલ્મમેકર્સ સાથે થોડો સમય કામ કર્યા બાદ ઓસ્ટીને 16 એમએમનો કેમેરો ખરીદી 1998માં એનડીઆર ટેલિવિઝન, જર્મની માટે સાપ્ની દુનિયા વિશે પ્રથમ ફિલ્મ બનાવી. આ ફિલ્મ ફ્રાન્સ ખાતે યોજાયેલ 14મા ગ્રીનોબેલ ઈન્ટરનેશનલ ફિલ્મ ફેસ્ટિવલ ઓફ નેચર એન્ડ એન્વાયરન્મેન્ટ માટે નોમિનેટ થઈ હતી. ત્યારબાદ ઓસ્ટીન સ્ટીવન્સે પાછું વળીને જોયું નથી અને અઢળક ડોક્યુમેન્ટ્રીઝ, ટીવી શો અને ફિલ્મો બનાવી. એની શરૂઆત થઈ નેશનલ જ્યોગ્રાફિક ચેનલથી, જ્યાં ઓસ્ટીને `ડ્રેગન ઓફ ધ નામિબ' ફિલ્મ બનાવી અને પ્રોડ્યુસ કરી. ઓસ્ટીને લગભગ 8 મહિના જેટલો સમયગાળો નામિબીયાના ડેઝર્ટમાં એકાંતવાસ જેવો વીતાવ્યો. અહીં તેણે કેટલાય પ્રકારના સાપ અને ડ્રેગનને જોયા, પકડ્યા અને તેના વિશે માહિતી આપતી ફિલ્મ પણ બનાવી જે સમગ્ર વિશ્ર્વમાં ખૂબ લોકપ્રિય બની. `ડ્રેગન્સ ઓફ નામિબ'ની અપાર લોકપ્રિયતા જોઈને માર્ચ 2001માં યુકે સ્થિત ટાઈગ્રેસ પ્રોડક્શને `સેવન ડેડલી સ્ટ્રાઈક્સ' નામની ફિલ્મ બનાવવા ઓસ્ટીનનો સંપર્ક સાધ્યો. આ ફિલ્મના કારણે ઓસ્ટીન આફ્રિકા ખંડના કેટલાય અજાણ્યા સ્થળો અને જીવોના સંપર્કમાં આવ્યા. `સેવન ડેડલી સ્ટ્રાઈક્સ'ની ભવ્ય સફળતાએ યુએસએની એનિમલ પ્લેનેટનું ધ્યાન ખેંચ્યું. 2002 થી 2005માં શૂટ થયેલ 13 ભાગની આ સિરિઝ યુએસએમાં `ઓસ્ટીન સ્ટીવન્સ સ્નેક માસ્ટર' અને વિશ્ર્વના અન્ય દેશોમાં `ઓસ્ટીન સ્ટીવન્સ મોસ્ટ ડેન્જરસ' તેમજ `ઓસ્ટીન સ્ટીવન્સ એડવેન્ચર્સ' તરીકે પ્રસારિત થઈ. જેમાં દુનિયાના સૌથી ખતરનાક, ઝેરી, સૌથી મોટા અને બ્યુટિફૂલ સાપ્ની શોધ કરી એના વિશે અદ્ભુત માહિતી અપાય છે.&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: left;"&gt;
&lt;br /&gt;
એનિમલ પ્લેનેટ અને નેશનલ જ્યોગ્રાફિક ચેનલ બાદ હવે મોસ્ટ પોપ્યુલર ડિસ્કવરી ચેનલનો વારો હતો. ઓસ્ટીને સીનેફ્લીક્સ કેેનેડા, યુકે ચેનલ ફાઈવ, ટાઈગ્રેસ પ્રોડક્શન અને ડિસ્કવરી સાથે મળીને `ઓસ્ટીન સ્ટીવન્સ એડવેન્ચર્સ 2' નામની સિરીઝ રજૂ કરી. જેમાં સાપ્ની સાથે સાથે દુનિયાના કેટલાક અસાધારણ જીવોની લાઈફસ્ટાઈલ અને બિહેવીયર સામેલ હતા. આમાંના કેટલાક પ્રાણીઓ સાથેનું તેમનું એન્કાઉન્ટર તો રીતસર હૃદયના ધબકારા બંધ થઈ જાય એટલું જબરજસ્ત હતું. ઓસ્ટીન વાઈલ્ડ લાઈફના સંવર્ધન અને બચાવ ઝુંબેશમાં ખૂબ સક્રિય છે. જીવ જોખમમાં મૂકીને પણ આવા જાનલેવા જીવો વિશે તેમણે આપેલી ડોક્યુમેન્ટ્રીઝ, ફિલ્મ અને માહિતીના કારણે જ આજે વાઈલ્ડ લાઈફ વિશે દુનિયાને ઘણું નવું જાણવા મળ્યું છે. આથી જ તેેમને વિશ્ર્વભરમાંથી ઘણાં માન-સન્માન મળ્યાં છે. જોકે ઓસ્ટીન સ્ટીવન્સ તો કહે છે કે, `મારા માટે તો દરેક જીવનું સંરક્ષણ જ સૌથી મોટું ઈનામ છે'. હોલિવૂડ હીરો જેવા લાગતા ઓસ્ટીનના પરાક્રમો જોઈ કોઈપણ વ્યક્તિ તેમની ઉંમરનો અંદાજો 30-40 વર્ષ લગાવે છે, પણ હકીકત એ છે કે તે 63 વર્ષના તરવરાટ-ભર્યા, સ્ફૂર્તિલા અને પૅશન ધરાવનાર `યુવાન' છે. ઓસ્ટીન તેમના બીજા પુસ્તક `ધ લાસ્ટ સ્નેકમેન' બાદ હવે ત્રીજા પુસ્તકની તૈયારીમાં વ્યસ્ત છે. &lt;/div&gt;
&lt;h3 style="text-align: left;"&gt;
&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;b&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt;
&lt;h3 style="text-align: left;"&gt;
&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;b&gt;ઓસ્ટ્રેલિયન જાયન્ટ લિઝાર્ડને પકડવા ખૂબ મહેનત કરવી પડી&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgzZeyDmbwdBzL25hvH3blt3t4WclwLS40Ecl3hO3Tk16tppp5jcEy-MnZG7vBRyZfP7s1Zbjl10M2ZZp_1ApXY1q6qZYz9hN8PLbc7VO_PBAnCN8ZAhf_iH9r4NSSRhwl35Vp0LJtkmJzS/s1600/frontier-meets-austin-stevens-part-1-L-QzSZqg.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgzZeyDmbwdBzL25hvH3blt3t4WclwLS40Ecl3hO3Tk16tppp5jcEy-MnZG7vBRyZfP7s1Zbjl10M2ZZp_1ApXY1q6qZYz9hN8PLbc7VO_PBAnCN8ZAhf_iH9r4NSSRhwl35Vp0LJtkmJzS/s640/frontier-meets-austin-stevens-part-1-L-QzSZqg.jpg" width="640" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: left;"&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: left;"&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: left;"&gt;
ઓસ્ટ્રેલિયન જાયન્ટ લિઝાર્ડ વિશે ખૂબ સાંભળ્યું હતું પણ ઓસ્ટીન સ્ટીવન્સને તે રૂબરૂ જોવી હતી, તેની ફોટોગ્રાફી કરવી હતી. આ જાયન્ટ લિઝાર્ડ ઓસ્ટ્રેલિયન ડેઝર્ટમાં જોવા મળે છે જેથી ઓસ્ટીન તેની સફારી(એસયુવી) અને પાછળ ટ્રોલીમાં બાઈક લઈને જાયન્ટ લિઝાર્ડને શોધવા નીકળી પડે છે. ઓસ્ટ્રેલિયન રણમાં પહોંચ્યા બાદ એના પગલાં જોતાં જોતાં ઓસ્ટીન તેની સંભવિત ગુફા જેવા દર સુધી પહોંચી જાય છે છતાં લિઝાર્ડનો પતો નથી મળતો. એક સપ્તાહ એની રાહ જુએ છે પણ લિઝાર્ડના અણસાર ન મળતાં એ બીજો વિકલ્પ અજમાવે છે. એ દરની બહાર એક મૃત કાંગારુ બહાર લાવી મૂકે છે જેથી એની ગંધથી આકર્ષાઈને બહાર આવે પણ હજી લિઝાર્ડ મચક નથી આપતી. આ દરમિયાન એ જીપ કેટલીય દૂર છોડી આવ્યો હોય છે અને અહીં બાઈક પર ફરે છે અને ક્યાંક અચાનક જાયન્ટ લિઝાર્ડ દોડતી નજરે પડે છે અને ચિત્તાની સ્પીડે એ ચાલુ બાઈક પરથી કૂદીને લિઝાર્ડની પાછળ દોડે છે. એ ગજબની સ્ફૂર્તિ સાથે દોડી રહી છે પણ ઓસ્ટીન એનો પીછો કરે છે અને એક જગ્યાએ એની પર રીતસર ધાબો બોલાવી ગળાથી પકડી લે છે. પછી એઝ યુઝવલ એ તેને વશમાં કરી એની આખી જન્મકુંડળી કહી આપે છે.&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: left;"&gt;
&lt;b&gt;&lt;br /&gt;&lt;/b&gt;&lt;/div&gt;
&lt;h3 style="text-align: left;"&gt;
&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;b&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt;
&lt;h3 style="text-align: left;"&gt;
&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;b&gt;ઓસ્ટીન સ્ટીવન્સના જોવાલાયક એન્કાઉન્ટર&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjeaMAky8tef1nSJJ3EqIZIdqdaS8wNKQBVXsw5Kr0tImWjDa3qnBuEoQIfbK9nyNBu1uVAV3r7RTEkg6hchsByzxz4Tu0ABkqWBOn45KjNhz0Dqv4WQsAL8crRC6PduulJUUOmfd3hawvs/s1600/Austin+and+film+crew+on+location+with+Rocky+the+Rock+Monitor.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjeaMAky8tef1nSJJ3EqIZIdqdaS8wNKQBVXsw5Kr0tImWjDa3qnBuEoQIfbK9nyNBu1uVAV3r7RTEkg6hchsByzxz4Tu0ABkqWBOn45KjNhz0Dqv4WQsAL8crRC6PduulJUUOmfd3hawvs/s1600/Austin+and+film+crew+on+location+with+Rocky+the+Rock+Monitor.jpg" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: left;"&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: left;"&gt;
1) ઈન સર્ચ ઓફ જાયન્ટ ઓસ્ટ્રેલિયન લિઝાર્ડ&lt;br /&gt;
&amp;nbsp;2) ઈન સર્ચ ઓફ બર્મિઝ પાયથોન ઈન એમેઝોન&lt;br /&gt;
&amp;nbsp;3) ઈન સર્ચ ઓફ કોમોડો ડ્રેગન&lt;br /&gt;
&amp;nbsp;4) ઈન સર્ચ ઓફ કિંગ કોબ્રા&lt;br /&gt;
&amp;nbsp;5) ધ સ્નેક ધેટ કીલ્ડ ક્લિઓપેટ્રા&lt;br /&gt;
&amp;nbsp;6) વેલી ઓફ ધ સ્નેક્સ&lt;br /&gt;
&amp;nbsp;7) ઈન સર્ચ ઓફ દ ફ્લાઈંગ સ્નેક્સ&lt;br /&gt;
&amp;nbsp;8) ફિલ્મ : ડ્રેગન્સ ઓફ દ નામિબ&lt;br /&gt;
&amp;nbsp;9) ફિલ્મ : સેવન ડેડલી સ્ટ્રાઈક્સ&lt;br /&gt;
10) ગ્રીઝલી બીઅર ફેસ-ઓફ&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: left;"&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;h3 style="text-align: left;"&gt;
&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;b&gt;શું છે ઓસ્ટીન સ્ટીવન્સના શોની વિશેષતા ?&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt;
&lt;div style="text-align: left;"&gt;
દરેક એપિસોડમાં એ કોઈ વિશિષ્ટ સાપ કે પ્રાણીને શોધવા નીકળે છે,એમના હાથમાં સાપ્ને કંટ્રોલ કરવા માટે બનાવેલ એક સાધન અને પાછળ એક બેગ હોય છે. શોની શરૂઆતમાં એ સાપ અથવા પ્રાણીની વિશેષતા શું છે, અહીં રહેવા પાછળ શું કારણ છે, તેની બાયોલોજિકલ આઈડેન્ટિફિકેશન શું છે એ દરેક વાતની સાયન્ટિફીકલી સમજ આપે છે અને શોધ પણ ચાલુ રાખે છે. રસ્તામાં એમને મળતાં નિશાન અને ચિહ્નોને ધ્યાન રાખે છે, અન્ય પશુ-પંખીઓની હરકતને ધ્યાનમાં લે છે અને તેનો ઉપયોગ કરે છે. જે પ્રાણીને કે સાપ્ને શોધવા નીકળે એના સિવાય પણ બીજો કોઈ સાપ કે જીવ દેખાય તો તેને પકડી તેની લાક્ષણિક અદાઓના ફોટા પાડી દર્શકોને મોજ કરાવે છે. તે એમેઝોન નદીના સાંકડા પટમાં ડ્રેગનને પકડવા સાવ છીછરા અને ગંદા પાણીમાં પણ છેક ઊંડે ઊતરી જાય છે તો ક્યાંક સડસડાટ ઝાડ પર ચડીને બખોલમાં હાથ નાખી સાપ કાઢી લાવે છે. અવાવરુ જગ્યા, ગુફા, દર જ્યાં કોઈ ક્યારેય જતું ના હોય ત્યાં એ સિફતતાથી પહોંચી જાય છે. એ દરમાં હાથ કે પગ નાંખીને પ્રાણીની હાજરી ચેક કરે ત્યારે આપણા જીવ અધ્ધર થઈ જાય છે. કોમોડો ડ્રેગન કે જાયન્ટ લિઝાર્ડ પર એ તૂટી પડીને પકડી લે ત્યારે સૌના શ્ર્વાસ અટકી જાય છે. સાપ તો એટલી સહજતાથી પકડે છે કે જાણે કોઈ બાળક રમકડું રમતું હોય. ઉડતા સાપ્ને પકડવા એ નીચે કાંઈ પણ જોયા વિના પડતાં-આખડતાં પણ પીછો કરી એને પકડીને જ ઝંપે છે. વાઈલ્ડ લાઈફ અને રિયાલીટીના અદ્ભુત કોકટેલને કારણે જ ઓસ્ટીન સ્ટીવન્સના શો પોપ્યુલર બન્યાં છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;b&gt;&lt;br /&gt;&lt;/b&gt;&lt;/div&gt;
&lt;h3 style="text-align: left;"&gt;
&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;b&gt;ખૂબ ઝેરી એવા 18 કોબ્રા સહિત 36 સર્પોની વચ્ચેના એ 107 દિવસ-રાત...&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt;
&lt;h4 style="text-align: left;"&gt;
&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;b&gt;ઓસ્ટીન સ્ટીવન્સના શબ્દોમાં...&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h4&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg81jQQwbU4TILYMyb_xT6X6ssSMr2EcDlGKy8-_rnrl6g7f9Vr90SVnRwx87sI5EFf_0Ao9VxORDQ_k1I2JNdr1RSi8orvwRzaVre0Od8AQEKgGeBjxhY2Xh9MUEnWHvEyTkThmy_gFDXq/s1600/finger.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="221" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg81jQQwbU4TILYMyb_xT6X6ssSMr2EcDlGKy8-_rnrl6g7f9Vr90SVnRwx87sI5EFf_0Ao9VxORDQ_k1I2JNdr1RSi8orvwRzaVre0Od8AQEKgGeBjxhY2Xh9MUEnWHvEyTkThmy_gFDXq/s320/finger.jpg" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: left;"&gt;
&lt;br /&gt;
હું જ્યારે હાર્ટબીસ્પૂર્ટ પાર્ક ખાતે સાપ્ના ક્યુરેટર તરીકે હતો ત્યારે એ પાર્કમાં કૈસર નામે એક નર ગોરિલા હતો. આ ગોરિલા એ પૃથ્વી પરથી ઝડપથી નાશ પામી રહેલી પ્રજાતિ છે. મારે ગોરિલાની પ્રજાતિને બચાવવા તેના વિશે લોકોને જાણકારી મળે અને કોઈ ફીમેલ ગોરિલા પાર્ટનર લાવી શકાય એ માટે ફંડ એકઠું કરવા કેમ્પેઈન કરવું હતું. આ ગોલ સિદ્ધ કરવા મેં વિશ્ર્વના સૌથી ઝેરીલા સાપો સાથે કાચના પીંજરામાં રહીને વર્લ્ડ રેકોર્ડ બનાવવાનું નક્કી કર્યું જેથી દુનિયાભરમાં એની ચર્ચા થાય, મીડિયામાં પણ મુદ્દો હાઈલાઈટ થાય અને ગોરિલાનું અસ્તિત્વ ખતરામાં છે એ વિશે દુનિયામાં જાણકારી ફેલાય.&lt;br /&gt;
જોકે આ કામ વિચારીએ છે તેટલું સરળ ન હતું. હું જાણતો હતો આ કાર્યમાં મારી જાનને પણ ખતરો હતો પણ હું એ કામ માટે તૈયાર હતો. આ&amp;nbsp; `સ્નેક-સીટ ઈન' પ્રોજેક્ટમાં સાપ સાથે મારે રહેવાનું જે પીંજરું હતું એ 10 ફૂટ બાય 13 ફૂટ (3 ડ 4 મીટર)નું હતું. જેમાં આફ્રિકાના સૌથી ડેન્જરસ, ઝેરી એવા 36 સાપ હતા જેમાં બ્લેક મામ્બાસ અને 18 કોબ્રાનો પણ સમાવેશ થાય છે. મારા અનુભવની વાત કરું તો અહીં રોજ પ્રેસ-મીડિયા અને હજારો દર્શકો ગ્લાસકેજમાં મને જોવા ઉમટી પડતાં જેથી પ્રાઈવસી ક્યારેય ન મળે. ખાસ મુશ્કેલી સૂતી વખતે થતી જ્યારે 18 કોબ્રા મારા બેડની મોટાભાગની જગ્યા કવર કરી લેતા. મારે લગભગ ટૂંટીયું વાળીને સૂઈ જવું પડતું. ઊંઘ પણ લગભગ અડધા કલાકની જ રાખતો અને જરાપણ હલનચલન ન થાય તેનું ખાસ ધ્યાન રાખવું પડતું. ક્યારેક ટ્રાઉઝરમાં પણ કોબ્રા સાપ ઘૂસી જતાં છતાં હું ધૈર્ય જાળવી રાખતો. સૌથી મોટી મુશ્કેલી આ સાપ્ને જ્યારે ખોરાક (ઉંદરો) આપવામાં આવતો ત્યારે થતી હતી. સાપ્ની ઘ્રાણેન્દ્રિય ખૂબ પાવરફૂલ હોય છે. ઉંદરની ગંધથી તેઓ ખોરાક માટે ઉત્તેજિત થઈ જતાં અને બધા જ સાપ એકસામટા એને ઝડપી લેવા તુટી પડતાં જેથી ક્યારેક ઉંદરની જગ્યાએ ભૂલથી મને પણ કરડી જતાં. &lt;br /&gt;
આમ છતાં આ મારા માટે એક અવિસ્મરણીય અનુભવ હતો. અત્યંત ઝેરી અને આટલા બધા સાપ્ની વચ્ચે રહેવાના કારણે મને&amp;nbsp; તેમની દિનચર્યા અને તેમના જીવન વિશે ઘણું જાણવા મળ્યું જે કદાચ બહુ ઓછા હર્પેટોલોજિસ્ટને જાણવા મળતું હોય છે. અહીં મને દરેક સાપ્ની પસંદગી-નાપસંદગી અને તેમની બુદ્ધિક્ષમતા વિશે પણ ખ્યાલ આવ્યો. તેમણે મને અપ્નાવી લીધો હતો એટલું જ નહીં પણ તેમને જ્યારે ખાતરી થઈ ગઈ કે હું તેમના માટે ખતરો નથી ત્યારે તેમના રૂટિનમાં પણ મને સામેલ કરી દીધો હતો. જોકે પહેલાં 6 સપ્તાહ ખૂબ મુશ્કેલીવાળા હતા જ્યારે આ બધા સાપે અને મારે સાથે રહેવા માટે ટેવાવાનું હતું. એક વખત આ મુશ્કેલીભર્યો પિરિયડ પૂરો થઈ ગયા બાદ આ બધા જ સાપો અને હું જાણે એક ડીલ કર્યું હોય તે રીતે રહેતા હતા. કેટલાક સાપ તો મારાથી એટલા ટેવાઈ ગયા હતા અથવા ફ્રેન્ડલી બની ગયા હતા કે ક્યારેક મારાથી ભૂલથી પણ પગ મૂકાઈ જાય કે પીઠ નીચે દબાઈ જાય તો પણ ગજબની સહનશક્તિ બતાવતા હતા. &lt;br /&gt;
આમ જોવા જઈએ તો આ સર્પોએ મને દિવસમાં દસ વાર દંશ મારવા જોઈએ એની જગ્યાએ તેઓ વોર્નિંગ રૂપે ફૂંકાર કરી મને જાણ કરતાં કે હું કાંઈક ખોટું કરી રહ્યો છું. સાપ્ની આવી સહનશક્તિ જોઈને હું હેરત પામી જતો. જોકે 96માં દિવસે મને કોબ્રાએ જબરજસ્ત ડંખ માર્યો હતો. આમ છતાં મારે કહેવું જોઈએ કે એ સાપ પર આવેલ અતિશય પ્રેશર અને સ્ટ્રેસના કારણે જ આવું થયું હતું. યુએસએના એક મેગેઝિન માટે ફોટોસેશન થઈ રહ્યું હતું અને અતિશય લાઈટીંગ તેમજ ફ્લેશના કારણે સાપ્ની સહનશક્તિની મર્યાદા તૂટી હતી અને મારે તેનો ભોગ બનવું પડ્યું હતું. જોકે એ છતાં મેં પીંજરું છોડ્યું નહીં અને તેમાં જ સારવાર લીધી અને એ સમય દરમિયાન તબિયત પણ થોડી લથડી હતી. આખરે 107 દિવસ અને રાત આ 36 સૌથી ઝેરી સાપ સાથે વિતાવીને બહાર નીકળ્યો ત્યારે મેં સૌથી લાંબા સમય સુધી ઝેરી સાપ સાથે રહેવાનો ગિનેઝ બુક ઓફ વર્લ્ડ રેકોર્ડ તોડી એક નવો વિક્રમ નોંધાવ્યો હતો. મારા આ અનુભવોને મેં મારા પુસ્તક `સ્નેકસ ઈન માય બેડ'માં વિસ્તૃત રીતે આલેખ્યા છે. &lt;/div&gt;
&lt;h3 style="text-align: left;"&gt;
&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-weight: normal;"&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt;
&lt;h3 style="text-align: left;"&gt;
&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-weight: normal;"&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt;
&lt;h3 style="text-align: left;"&gt;
&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-weight: normal;"&gt;ઈ-મેલ એન્કાઉન્ટર&amp;nbsp; વિથ ઓસ્ટીન સ્ટીવન્સ&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEht2DbzdguSQj1Bl1r9edrvdtKs8QYGxquOz8O8at6DeOZYGlmcC11U3tVjiBjcflpi3kc_3inWxTbzuPqZxUaMjg8jQExiiWf9jt6yekPazriw6MA9BnEG_KEHODKCo88u6gPYQURf1GNY/s1600/800px-Austin_Stevens_in_Mexico_in_2008.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="428" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEht2DbzdguSQj1Bl1r9edrvdtKs8QYGxquOz8O8at6DeOZYGlmcC11U3tVjiBjcflpi3kc_3inWxTbzuPqZxUaMjg8jQExiiWf9jt6yekPazriw6MA9BnEG_KEHODKCo88u6gPYQURf1GNY/s640/800px-Austin_Stevens_in_Mexico_in_2008.jpg" width="640" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: left;"&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: left;"&gt;
&lt;b&gt;ફીલિંગ્સ : શું તમને આવા ઝેરી સાપ અને અન્ય જીવોથી ક્યારેય ડર નથી લાગતો ?&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;
&lt;b&gt;ઓસ્ટીન સ્ટીવન્સ : &lt;/b&gt;મને પહેલેથી જ સાપ પ્રત્યે લગાવ રહ્યો છે. હું કોઈપણ અત્યંત ઝેરી અને ગુસ્સાવાળો સાપ પણ પળવારમાં પકડી શકું છું. કદાચ સાપ જેવા જીવને સારી રીતે હેન્ડલ કરવાની અને સમજવાની મારી આવડત છે. સાપ્ને જ્યારે સમજાઈ જાય કે હું તેને કોઈ નુક્સાન પહોંચાડવા નથી માંગતો ત્યારે તે શાંત થઈ જાય છે અને મને મારું કામ કરવા દે છે.&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: left;"&gt;
&lt;b&gt;ફીલિંગ્સ : કોઈક એવો બનાવ બન્યો છે જેમાં તમે ખરાબ રીતે ફસાઈ ગયા હોવ?&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;
&lt;b&gt;ઓસ્ટીન સ્ટીવન્સ :&lt;/b&gt; એડવેન્ચર્સ સિરિઝ દરમિયાન અમે કેનેડાના ગ્રીઝલી બિયર્સ(રીંછ) પર શૂટ કરી રહ્યાં હતા. અચાનક હું મારી ટીમથી છૂટો પડી ગયો અને ત્યાં જ મેં જોયું તો માદા રીંછ અને તેના બચ્ચાંની વચ્ચે હું ઊભો હતો. રીંછનું બચ્ચું જે આઠ ફીટ ઊંચું હતું તે મારાથી થોડા મીટર જ દૂર હતું અને મારી સામે ધારીને જોતું હતું. અચાનક બંને મારી તરફ આવવા માંડ્યા. ત્યારે કાંઈપણ બની શક્યું હોત. જોકે મારી ખુશનસીબી કે એ મને અવગણીને ચાલ્યા ગયા. હું રીંછને સૌથી ડેન્જરસ પ્રાણીમાં ટોપ પર મૂકું છું એનું એક કારણ એ છે કે તે અનપ્રીડિક્ટેબલ છે. હું દરેક પ્રાણીનો મૂડ પારખી શકું છું પણ રીંછ વિશે કહેવું અશક્ય છે. &lt;br /&gt;
એવી જ રીતે શ્રીલંકામાં લાંબા દાંતવાળા હાથીનું શૂટિંગ કરી રહ્યાં હતા ત્યારે હું અમારા ક્રૂ સાથે હાથીઓની ઝૂંડની ખૂબ નજીક પહોંચી ગયો હતો. એ દરમિયાન બે હાથી વચ્ચે ખૂબ લડાઈ થઈ અને તેઓ લડતાં-લડતાં સીધા મારી ખૂબ નજીક આવી ગયા હતા. મારા કેમેરામેન અને સાઉન્ડમેન ઝાડની પાછળ સંતાઈ ગયા અને હું ફક્ત એક તૂટેલી ડાળીના સહારે લપાઈને બેસી ગયો અને થેન્ક ગોડ બચી ગયો.&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: left;"&gt;
&lt;b&gt;ફીલિંગ્સ : તમને લાગે છે કે કોઈ દેશ કે ખંડની વાઈલ્ડ લાઈફ વિશે હજી વધારે એક્સપ્લોર કરવાની જરૂર છે ?&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;
&lt;b&gt;ઓસ્ટીન સ્ટીવન્સ : &lt;/b&gt;મારા ખ્યાલથી એશિયાના જંગલો એ વિશાળ સાપ માટેનું હોમટાઉન છે. મેં સૌથી લાંબો 21 ફૂટનો સાપ પકડ્યો છે. મને આનાથી પણ વધારે મોટો સાપ પકડવો છે અને કદાચ એ અહીં મળી શકે. આ ઉપરાંત એશિયા ખંડની વાઈલ્ડ લાઈફ પર ફિલ્મ પણ બનાવવી છે.&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: left;"&gt;
&lt;b&gt;ફીલિંગ્સ : કયા શો એ તમને સૌથી વધુ સંતોષ આપ્યો છે ?&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;
&lt;b&gt;ઓસ્ટીન સ્ટીવન્સ : &lt;/b&gt;દરેક એપિસોડ ગમતો જ હોય તેમ છતાં `સેવન ડેડલી સ્ટ્રાઈક્સ'જ્યારે પહેલીવાર શૂટ થયું ત્યારે એ મારા માટે સંતોષજનક ક્ષણ હતી કારણકે એમાં હું હતો જે પ્રથમવાર દુુનિયા સામે આવીને બતાવી રહ્યો હતો કે જુઓ હું શું કરી શકું છું. એનો કન્સેપ્ટ, માર્કેટ અને આઈડીયા મેં ડેવલપ કર્યા હતા અને સફળ પણ થયા. ત્યાં સુધી મારી ઓળખ સ્નેકમેન પૂરતી જ મર્યાદિત હતી. હવે મારી એન્ટરટેઈનમેન્ટ વેલ્યુ પણ લોકોને સમજાઈ હતી. અચાનક જ હું સેલિબ્રિટી સ્ટેટસમાં આવી ગયો હતો. એક કલાકના એપિસોડે મારી જિંદગી બદલી નાંખી હતી.&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: left;"&gt;
&lt;b&gt;ફીલિંગ્સ : તમે કયા પ્રકારના કેમેરા વાપરો છો ? ફોટોગ્રાફી માટે ક્યારેય ટ્રેનિંગ લીધી છે &lt;/b&gt;&lt;br /&gt;
&lt;b&gt;ઓસ્ટીન સ્ટીવન્સ : &lt;/b&gt;કોઈપણ આર્ટ શીખવા માટે મેં આમ તો કોઈ ફોર્મલ ટ્રેનિંગ લીધી નથી પણ હા ઈન્સ્ટીંક્ટને વળગી રહું છું અને જ્યાં સુધી હું સંપૂર્ણ સફળતા મેળવતો નથી ત્યાં સુધી છોડતો નથી. મેં જનરલ કેમેરાથી શરૂઆત કરી હતી પણ હું કેનન કેમેરોનો મોટો ફેન છું આથી કેનન અને તેના જ લેન્સ યુઝ કરું છું.&lt;/div&gt;
&lt;h3 style="text-align: left;"&gt;
&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;b&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt;
&lt;h3 style="text-align: left;"&gt;
&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;b&gt;એમી સાથેના મેરેજની અનોખી લવસ્ટોરી....&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi7ckV3PgSxSVKVOWQsXX3CIyDmu5D5_qn6tZoEV1D_6NW8SJm8sGBjCu2YPmGAQmIHJ34JcU_ldbLFsVa_VpxRjRw2-fdrZnE_k98uoWvuZUEgI9mKzOaL-tU3MbmXAruMlxsy8Dk3q6kR/s1600/Amy+and+Austin+Stevens+in+Namib+Desert+2008.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi7ckV3PgSxSVKVOWQsXX3CIyDmu5D5_qn6tZoEV1D_6NW8SJm8sGBjCu2YPmGAQmIHJ34JcU_ldbLFsVa_VpxRjRw2-fdrZnE_k98uoWvuZUEgI9mKzOaL-tU3MbmXAruMlxsy8Dk3q6kR/s320/Amy+and+Austin+Stevens+in+Namib+Desert+2008.jpg" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiueDiw43zkA9bYLxhEXOfLYINDSsnuM6AduRSt2vcty8am7L_HwKdh4QW3UciQCpbKp5Umu4-7koipyD5Ql7Za_RkYt0A_qtu4FCOdE9baI8VbBmSx2Tk1gnBTg0M43ixX3IZ9R73oz80L/s1600/Amy+and+Austin+Stevens_+Namib+Desert+sand+dunes+June+2007.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiueDiw43zkA9bYLxhEXOfLYINDSsnuM6AduRSt2vcty8am7L_HwKdh4QW3UciQCpbKp5Umu4-7koipyD5Ql7Za_RkYt0A_qtu4FCOdE9baI8VbBmSx2Tk1gnBTg0M43ixX3IZ9R73oz80L/s320/Amy+and+Austin+Stevens_+Namib+Desert+sand+dunes+June+2007.jpg" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiwZMzS5K8-8pNs3pxl_ubimL9_CyoiuQkgpiSKRJ4HScLOLt7fitoYh05mIThAmhdpg-eWzlnD2LdXODJXycwMLGsFpqt9TIonkKvspSKz9v5zPepwu-xyqn5M6JOM7w2kU-q9XiQKeHwJ/s1600/Amy+and+Austin+Stevens_+wedding+day_+Skeleton+Coast+Beach_+N.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiwZMzS5K8-8pNs3pxl_ubimL9_CyoiuQkgpiSKRJ4HScLOLt7fitoYh05mIThAmhdpg-eWzlnD2LdXODJXycwMLGsFpqt9TIonkKvspSKz9v5zPepwu-xyqn5M6JOM7w2kU-q9XiQKeHwJ/s320/Amy+and+Austin+Stevens_+wedding+day_+Skeleton+Coast+Beach_+N.jpg" width="240" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgOOpW1SbPbLszcQ3FnJGkdSXPd14qc0SlRGoQvKl8PBX_cY4gI-8HEe4jlGvTIevObbhXyvAMpnTMaaU6OumjDXCBsKIkrSg7Lxz9FgFo3-N0-JzSpTTiO_Lp95Lu_PuhjEvX5-Vq-GQnj/s1600/Amy+Austin+Stevens.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgOOpW1SbPbLszcQ3FnJGkdSXPd14qc0SlRGoQvKl8PBX_cY4gI-8HEe4jlGvTIevObbhXyvAMpnTMaaU6OumjDXCBsKIkrSg7Lxz9FgFo3-N0-JzSpTTiO_Lp95Lu_PuhjEvX5-Vq-GQnj/s320/Amy+Austin+Stevens.jpg" width="201" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: left;"&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: left;"&gt;
ઓસ્ટ્રેલિયન લેડી એમી, ઓસ્ટીનની ફેન હતી અને તેમના શો જોઈને નિયમિત પત્રો મોકલતી. ઓસ્ટીન જ્યારે એના પત્રો વાંચતા ત્યારે લાગતું કે એમીના પત્રોમાં બીજા કરતાં કાંઈક વિશેષ છે. ઓસ્ટીનને લાગ્યું કે એમીને ખરેખર હર્પેટોલોજી અને વાઈલ્ડ લાઈફમાં રસ છે જેથી તેને પર્સનલ ઈમેલ એડ્રેસ આપ્યું. ત્યારબાદ ઈમેલથી નિયમિત સંપર્કમાં રહેતાં બંનેએ જાણ્યું કે જીવન વિશેના તેમના વિચારોમાં ઘણી સામ્યતા છે. છ મહિનાના ઈમેલ વ્યવહાર બાદ ઓસ્ટીને એમીને નામિબીયા બોલાવી. એમી તો આ મોકાની રાહ જ જોતી હતી અને તુરત જ સીડનીથી નામિબીયા 12 દિવસ માટે પહોંચી ગઈ. જોકે ત્યારબાદ એમી ત્યાં 60 દિવસ રહી હતી. બંને વચ્ચે પ્રેમ પાંગર્યો અને ડિસેમ્બર, 2007માં બંનેએ મેરેજ કર્યા. એમી નામિબીયામાં રહી એ સમય દરમિયાન ઓસ્ટીન સાથે ફરી અને જેટલા વાઈલ્ડ લાઈફ અને ઝેરી સાપ્ના સંપર્કમાં આવ્યા ત્યારે પણ એની જરાય ગભરાઈ ન હતી બલ્કે આ જોઈને એને વિશેષ આનંદ થતો. ઓસ્ટીન કહે છે, `મને લાગે છે તેણે મોકલાવેલ સાદો પત્ર અને તેના સાપ સાથેનો ફોટોગ્રાફ મને સ્પર્શી ગયો હતો અને આ લેટરે જ અમારી દુનિયા બદલી નાંખી.' હાલ ઓસ્ટીન અને એમી બંને ઓસ્ટ્રેલિયામાં રહે છે અને એમી અજગરની ક્યુરેટર પણ છે.&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: left;"&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: left;"&gt;
------------------------------------------------------------------------------------------------------------&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: left;"&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: left;"&gt;
&lt;span data-ft="{&amp;quot;tn&amp;quot;:&amp;quot;K&amp;quot;}" data-reactid=".r[34jzu].[1][3][1]{comment10202543127198460_7729396}.[0].{right}.[0].{left}.[0].[0].[0][3]"&gt;&lt;span data-reactid=".r[34jzu].[1][3][1]{comment10202543127198460_7729396}.[0].{right}.[0].{left}.[0].[0].[0][3].[0]"&gt;&lt;span data-reactid=".r[34jzu].[1][3][1]{comment10202543127198460_7729396}.[0].{right}.[0].{left}.[0].[0].[0][3].[0].[0]"&gt;To see the Austin Stevens Amazing Video visit this link&lt;/span&gt;&lt;br data-reactid=".r[34jzu].[1][3][1]{comment10202543127198460_7729396}.[0].{right}.[0].{left}.[0].[0].[0][3].[0].[1]" /&gt;&lt;br data-reactid=".r[34jzu].[1][3][1]{comment10202543127198460_7729396}.[0].{right}.[0].{left}.[0].[0].[0][3].[0].[2]" /&gt;&lt;span data-reactid=".r[34jzu].[1][3][1]{comment10202543127198460_7729396}.[0].{right}.[0].{left}.[0].[0].[0][3].[0].[3]"&gt;આ રહી ઓસ્ટીન સ્ટીવન્સના ફેસબુક પેજની લીંક..&lt;/span&gt;&lt;br data-reactid=".r[34jzu].[1][3][1]{comment10202543127198460_7729396}.[0].{right}.[0].{left}.[0].[0].[0][3].[0].[4]" /&gt;&lt;a class="" data-reactid=".r[34jzu].[1][3][1]{comment10202543127198460_7729396}.[0].{right}.[0].{left}.[0].[0].[0][3].[0].[5]" href="https://www.facebook.com/AustinStevensAdventurer" target="_blank"&gt;https://www.facebook.com/AustinStevensAdventurer&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: left;"&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: left;"&gt;
&lt;span data-ft="{&amp;quot;tn&amp;quot;:&amp;quot;K&amp;quot;}" data-reactid=".r[34jzu].[1][3][1]{comment10202543127198460_7729396}.[0].{right}.[0].{left}.[0].[0].[0][3]"&gt;&lt;span data-reactid=".r[34jzu].[1][3][1]{comment10202543127198460_7729396}.[0].{right}.[0].{left}.[0].[0].[0][3].[0]"&gt;You Tube Link of Austin Stevens Episode&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: left;"&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: left;"&gt;
1)&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span class="watch-title  yt-uix-expander-head" dir="ltr" id="eow-title" title="Austin Stevens In Search of the Giant Lizard"&gt; Austin Stevens In Search of the Giant Lizard&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: left;"&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;iframe allowfullscreen='allowfullscreen' webkitallowfullscreen='webkitallowfullscreen' mozallowfullscreen='mozallowfullscreen' width='320' height='266' src='https://www.youtube.com/embed/oZPjxL3-YQM?feature=player_embedded' frameborder='0'&gt;&lt;/iframe&gt;&lt;/div&gt;
&lt;span class="userContent"&gt;&lt;a href="http://youtu.be/oZPjxL3-YQM" rel="nofollow nofollow" target="_blank"&gt;http://youtu.be/oZPjxL3-YQM&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: left;"&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: left;"&gt;
&lt;span class="userContent"&gt;2)&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span class="watch-title  yt-uix-expander-head" dir="ltr" id="eow-title" title="Austin Stevens In Search of the Komodo Dragon"&gt; Austin Stevens In Search of the Komodo Dragon&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: left;"&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;iframe allowfullscreen='allowfullscreen' webkitallowfullscreen='webkitallowfullscreen' mozallowfullscreen='mozallowfullscreen' width='320' height='266' src='https://www.youtube.com/embed/XqsyjRrp6gw?feature=player_embedded' frameborder='0'&gt;&lt;/iframe&gt;&lt;/div&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;span class="userContent"&gt;&lt;span class="userContent"&gt;3) &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span class="watch-title  yt-uix-expander-head" dir="ltr" id="eow-title" title="Austin Stevens - The Snake That Killed Cleopatra"&gt;Austin Stevens - &lt;/span&gt;&lt;span class="watch-title  yt-uix-expander-head" dir="ltr" id="eow-title" title="Austin Stevens - The Snake That Killed Cleopatra"&gt;The Snake That Killed Cleopatra&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;
&lt;span class="userContent"&gt; &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;iframe allowfullscreen='allowfullscreen' webkitallowfullscreen='webkitallowfullscreen' mozallowfullscreen='mozallowfullscreen' width='320' height='266' src='https://www.youtube.com/embed/hi1Y9hXw6QY?feature=player_embedded' frameborder='0'&gt;&lt;/iframe&gt;&lt;/div&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span class="watch-title long-title yt-uix-expander-head" dir="ltr" id="eow-title" title="Austin Stevens Snakemaster - In Search of the Black Mamba"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: left;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;h5 class="uiStreamMessage userContentWrapper" data-ft="{&amp;quot;type&amp;quot;:1,&amp;quot;tn&amp;quot;:&amp;quot;K&amp;quot;}"&gt;
&lt;span class="messageBody"&gt;&lt;span class="userContent"&gt;ઓસ્ટીન સ્ટીવન્સની વેબસાઈટ&lt;br /&gt; &lt;br /&gt; &lt;a href="http://www.austinstevens.net/index.php?option=com_g2bridge&amp;amp;view=gallery&amp;amp;Itemid=21" rel="nofollow nofollow" target="_blank"&gt;http://www.austinstevens.net/index.php?option=com_g2bridge&amp;amp;view=gallery&amp;amp;Itemid=21&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h5&gt;
&lt;div style="text-align: left;"&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: left;"&gt;
&lt;span data-ft="{&amp;quot;tn&amp;quot;:&amp;quot;K&amp;quot;}" data-reactid=".r[34jzu].[1][3][1]{comment10202543127198460_7729396}.[0].{right}.[0].{left}.[0].[0].[0][3]"&gt;&lt;span data-reactid=".r[34jzu].[1][3][1]{comment10202543127198460_7729396}.[0].{right}.[0].{left}.[0].[0].[0][3].[0]"&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;ફીલિંગ્સની વેબસાઈટની લિંક જ્યાં તમે ઓનલાઈન આર્ટિકલ વાંચી શકશો.&lt;/div&gt;
&lt;h5 class="uiStreamMessage userContentWrapper" data-ft="{&amp;quot;type&amp;quot;:1,&amp;quot;tn&amp;quot;:&amp;quot;K&amp;quot;}"&gt;
&lt;span class="messageBody"&gt;&lt;span class="userContent"&gt; &lt;a href="https://www.feelingsmultimedia.com/" rel="nofollow nofollow" target="_blank"&gt;https://www.feelingsmultimedia.com/&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h5&gt;
&lt;div style="text-align: left;"&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: left;"&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: left;"&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: left;"&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: left;"&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;looking forward to your response...&lt;/div&gt;</description><link>http://vijayrohit.blogspot.com/2013/11/blog-post.html</link><author>noreply@blogger.com (Anonymous)</author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" height="72" url="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj7OppVa-CAlGYWCv3iYkEAIG_FFw3PhknljOZL0VooAZcD9cz9akmBp1fiAXZo9Bphu1L0BjkkMUieR8yr7jPuNkmCH38-5KmiYycNPeHLLTPcEubw6Kyg-M_tPM_yWLuvc60t-hA5cg5U/s72-c/Austin+with+King+Cobra,+India+1.jpg" width="72"/><thr:total>0</thr:total></item><item><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-6987157136718653288.post-5313779518173428804</guid><pubDate>Mon, 04 Mar 2013 07:20:00 +0000</pubDate><atom:updated>2013-03-04T12:50:48.418+05:30</atom:updated><title>શ્રધ્ધા</title><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;span class="userContent"&gt;કાંઈ કહેવાનું નથી મારે હવે &lt;br /&gt; ભૂલ જેની હોય તે માને હવે&lt;br /&gt; &lt;br /&gt; કાળ રાત્રીને હરાવી નાંખશે&lt;br /&gt; રાખ શ્રધ્ધા તું દીપક માટે હવે&lt;br /&gt; &lt;br /&gt; ફૂલને મળ્યો નિસાસો માળીનો&lt;br /&gt; ખીલશે કે નહીં ખુદા જાણે હવે&lt;br /&gt; &lt;br /&gt; જેમની સૌ માંગ મે પૂરી કરી&lt;br /&gt;&lt;span class="text_exposed_show"&gt; એ જ ઘરની બ્હાર લો કાઢે હવે&lt;br /&gt; &lt;br /&gt; વાત કરવાની હજી ત્રેવડ નથી&lt;br /&gt; એ બધા પાછા મને ડારે હવે&lt;br /&gt; &lt;br /&gt; રોજ લાલચ, એષણા, ધમકી મળે&lt;br /&gt; કેવી રીતે વશ થવું ફાવે હવે&lt;br /&gt; &lt;br /&gt; ગાલગાગા ગાલગાગા ગાલગા&lt;br /&gt; &lt;br /&gt; - વિજય રોહિત, M : 740 5656 870&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;looking forward to your response...&lt;/div&gt;</description><link>http://vijayrohit.blogspot.com/2013/03/blog-post.html</link><author>noreply@blogger.com (Anonymous)</author><thr:total>2</thr:total></item><item><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-6987157136718653288.post-8743360141979851849</guid><pubDate>Fri, 25 Jan 2013 12:14:00 +0000</pubDate><atom:updated>2013-01-25T17:44:27.951+05:30</atom:updated><title> નરેન્દ્ર મોદી   - આપ ચાહી શકો, ધિક્કારી શકો   પણ અવગણી તો ના જ શકો...</title><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgLrY93q32vKRQ4NAt3h1e6ffh7eyMn9fVB_0IWwNyqzRO7UIR4DXJ4obOptACmp2y_GUChiyNH8fanjBjsGs0l9XgyvkBzcdzmWwNIYxh5p01V8l72OR-hkpyosnDPSA9fLr4IsD6bMBEt/s1600/Narendra+Modi-2.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgLrY93q32vKRQ4NAt3h1e6ffh7eyMn9fVB_0IWwNyqzRO7UIR4DXJ4obOptACmp2y_GUChiyNH8fanjBjsGs0l9XgyvkBzcdzmWwNIYxh5p01V8l72OR-hkpyosnDPSA9fLr4IsD6bMBEt/s640/Narendra+Modi-2.jpg" width="235" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: center;"&gt;
&lt;span style="font-size: x-large;"&gt;&lt;b&gt;&amp;nbsp;નરેન્દ્ર મોદી&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;b&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: center;"&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: center;"&gt;
&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;b&gt;આપ ચાહી શકો, ધિક્કારી શકો&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;b&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: center;"&gt;
&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;b&gt;પણ અવગણી તો ના જ શકો...&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: right;"&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: right;"&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: right;"&gt;
&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;b&gt;Written by - Vijay Rohit,&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: right;"&gt;
&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;Sub Editor, Feelings, Baroda&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: right;"&gt;
&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;M : 0740 5656 870 &lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: right;"&gt;
&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;Share this article only with&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: right;"&gt;
&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;my permission &amp;amp; Name&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;u&gt;&lt;b&gt;&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;/u&gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;u&gt;&lt;b&gt;મધ્યમવર્ગના સામાન્ય કુટંબમાંથી આવેલ આ વ્યક્તિ રાજકારણમાં પ્રવેશ કરતાંની સાથે જ છવાઈ જાય છે. તેમની વાણી જનતાને મંત્રમુગ્ધ કરી દે છે. તેમની કાર્યશૈલી બધાથી હટ કે છે. કોઈ તેમને હિન્દુત્વની છબી માને છે, કોઈ તેમને એરોગેન્ટ કહે છે તો કોઈ તેમને ભાવિ વડાપ્રધાન તરીકે જુએ છે. ગુજરાતના મુખ્યમંત્રી તરીકે ચોથી વાર શપથ લેનાર નરેન્દ્ર દામોદરદાસ મોદી હાલ તો વડાપ્રધાનની રેસમાં અગ્રેસર છે પણ હવે તેમનો સામનો પોતાના લોકો સાથે પણ છે અને વિરોધીઓની તો ફોજ છે. મહત્વની વાત એ છે કે દેશની મહદ્ અંશે જનતા ઈચ્છે છે કે મોદી ફાઈનલ રેસ પણ જીતીને અવ્વલ જ આવે...!&lt;/b&gt;&lt;/u&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;
&lt;span style="font-size: large;"&gt;Adore or Abhor him, but you can't ignor him.&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;હાલમાં જ સંપ્ન્ન થયેલ ગુજરાત વિધાનસભા ચૂંટણીમાં ફરી એકવાર ભાજપ્નો ભગવો લહેરાવી સત્તાની હેટ્રિક રચનાર ગુજરાતના મુખ્યમંત્રી નરેન્દ્ર મોદી માટે ઉપરોક્ત સ્લોગન ઘણું જાણીતું છે. સરળ ભાષામાં કહીએ તો નરેન્દ્ર મોદીને તમે ચાહી શકો છો, વખાણી શકો છો, પ્રશંસા કરી શકો છો, ધિક્કારી શકો છો, તિરસ્કાર કરી શકો છો પણ તેમની અવગણના તો હરગીઝ ના જ કરી શકો.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;
બિલકુલ સાચી વાત... નરેન્દ્ર મોદીને તેમના વિરોધીઓ પણ અવગણી નથી શકતા. તેનું કારણ છે નરેન્દ્ર દામોદરદાસ મોદીનું જાદુઈ વ્યક્તિત્વ. આખરે શું છે એવું નરેન્દ્ર મોદીમાં જેનાથી લોકો સંમોહિત થઈ જાય છે ?&amp;nbsp; હિન્દુસ્તાને મહાત્મા ગાંધીથી લઈ જવાહરલાલ નહેરુ, સરદાર વલ્લભભાઈ પટેલ, સુભાષચંદ્ર બોઝ, ડૉ. ભીમરાવ આંબેડકર વગેરે જેવા પ્રચંડ લોકપ્રિયતા હાંસલ કરનાર, જાદુઈ વ્યક્તિત્વ ધરાવતા ઘણા નેતાઓ જોયા છે. બહુ દૂરની વાત ના કરીએ તો ઈન્દિરા ગાંધી અને અટલ બિહારી વાજપાયી આવો કરિશ્મા ધરાવનાર કદાચ અંતિમ નેતા હતા. હવે નરેન્દ્ર મોદીનું નામ પણ આ મહાનુભાવો સાથે અચૂક જોડવું પડે. ભાજપ્ના સૌથી લોકપ્રિય અને જનતા સહિત દરેક પક્ષો માટે પણ આદરણીય ગણાતા નેતા અટલ બિહારી વાજપાયી પછી દેશની રાષ્ટ્રીય કે પ્રાદેશિક રાજનીતિમાં નરેન્દ્ર મોદી જેટલી લોકપ્રિયતા, ચાહના (અને વિવાદ પણ) મેળવનાર એક પણ નેતા નથી. હા, સોનિયા ગાંધી અને રાહુલ ગાંધી સાથે લોકપ્રિયતાની દ્ષ્ટિએ એમની સરખામણી અચૂક થઈ શકે પણ કોંગ્રેસના આ બંને નેતા વીજળીની જેમ ચમકીને ક્યાંક અલોપ થઈ જાય છે જ્યારે નરેન્દ્ર મોદી 24 ડ્ઢ 7 નિરંતર સક્રિય જોવા મળશે. હાલમાં જ એક પ્રવચનમાં તેમણે કીધું હતું કે છેલ્લાં 12 વર્ષથી તેમણે એકપણ રજા નથી લીધી. મોદીના ફેન ફોલોઇંગમાં બોલિવુડ સુપરસ્ટાર્સથી માંડી ક્રિકેટર્સ અને નેતાઓનો પણ સમાવેશ થાય છે. ક્રિકેટરો અને બોલિવૂડ સ્ટાર્સને માથે બેસાડનાર આ દેશનો `આમ આદમી' રાજકારણ પ્રત્યે સૂગ ધરાવે છે એ હકીકત છે તેમ છતાં નરેન્દ્ર મોદી એમાં અપવાદ છે. આ ચૂંટણીમાં જ્યારે કોંગ્રેસે તેના દિગ્ગજ નેતાઓને સભા ગજવવા બોલાવવા પડતા હતા ત્યારે ભાજપ માટે આ કામગીરી નરેન્દ્ર મોદીએ એકલવીરની જેમ બજાવી હતી. હા, ઔપચારિકતાના ભાગરૂપે ભાજપ્ના કેટલાક અગ્રણી નેતા અને કલાકારોને બોલાવવા પડ્યા પણ મોદી જેટલી જનમેદની તો કોઈ ભેગી ના કરી શક્યું. એકસમયે ભાજપ્નો ચહેરો ગણાતા લાલકૃષ્ણ અડવાણીની સભા પણ પાંખી હાજરીને લીધે નિસ્તેજ બની ગઈ હતી. આ ચૂંટણી પ્રચાર દરમિયાન તેમણે વિવાદાસ્પદ મુદ્દાઓ પર એવી ભાષણશૈલી વિક્સીત કરી કે જેમાં સામે એકત્રિત જનમેદની જ તે વાતનું સમર્થન કરે જેને મોદી પોતાની જબાનથી વ્યક્ત ના કરવા ઈચ્છતા હોય. નરેન્દ્ર મોદી પોતાની શક્તિ અને ખૂબીઓને સારી રીતે જાણે છે અને તેનો ઉપયોગ પણ એટલીજ અસરકારકતાથી કરે છે. હાલમાં જ એનસીપીના નેતા પ્રફુલ પટેલે પણ નરેન્દ્ર મોદીના કાર્યની પ્રસંશા કરી હતી. હાલમાં સ્થિતિ એ છે કે ગુજરાતની જ નહીં પણ સમગ્ર દેશની જનતા તેમને પસંદ કરે છે, ઈચ્છે છે કે આગામી વડાપ્રધાન તેઓ બને જેથી ગુજરાતની જેમ દેશને પણ ફાયદો થાય. આ છે નરેન્દ્ર મોદીનું વિરાટ વ્યક્તિત્વ.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;
નરેન્દ્ર મોદીને લોકો પસંદ કરે છે તેનું કારણ છે તેમનું વિઝન, દૂરંદેશીપણું. તે ગુજરાતનો વહીવટ રાજકારણી કમ સીઈઓની જેમ કરે છે. ગુજરાતનો 1600 કિમી લાંબો દરિયાકિનારો કાંઈ મોદીના રાજમાં જ અસ્તિત્વમાં નહોતો આવ્યો. એ પહેલાંની સરકાર વખતે હતો જ પણ એના માટેની દૂરંદેશી અગાઉની સરકારો કે નેતાઓમાં ન હતી. નરેન્દ્ર મોદીએ ઉપલબ્ધ કુદરતી સ્રોત/સંપદાનો ભરપૂર ઉપયોગ કરી ગુજરાતને એડવાન્ટેજ આપ્યો છે. તેમણે કંડલા, મુંદ્રા, પીપાવાવ સહિત ઘણા અત્યાધુનિક બંદરો ડેવલપ કરાવી ગુજરાતને એક્સપોર્ટ હબ બનાવી દીધું. જાયન્ટ્સ કોર્પોરેટ કંપ્નીઓને એ સમજાવી શક્યાં છે કે ગુજરાતમાં જ મેન્યુફેક્ચરિંગ પ્લાન્ટ હોય અને અહીંના દરિયાકિનારેથી જ તેમની પ્રોડ્કટ વિદેશમાં એક્સપોર્ટ થાય તો ઓછા ખર્ચે કંપ્નીઓને વધુ ફાયદો થાય. આજે ગુજરાતમાં ઉદ્યોગોની લાઈન લાગે છે એની પાછળ આ એક મહત્વનું પરિબળ છે. જોકે હવે કેટલાક નેતાઓ અને ગુજરાત (મોદી) વિરોધી&amp;nbsp; પરિબળો ગુજરાતને મળેલ આ કુદરતી સંપતિને વિકાસ માટે જવાબદાર માને છે પણ એ હકીકત સ્વીકારતાં ખચકાય છે કે મોદીની દૂરંદેશીનું આ પરિણામ છે.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;
`વાઈબ્રન્ટ ગુજરાત' દ્વારા મોદી દુનિયાભરના ઉદ્યોગપતિઓને ગુજરાતમાં ઈન્વેસ્ટ કરવા આકર્ષી ચૂક્યા છે. ગુજરાતમાં નવા ઉદ્યોગો આવે તે માટે સરકારે અહીં સાનુકૂળ વાતાવરણ તૈયાર કર્યું છે. ઉદ્યોગપતિઓને તત્કાળ જમીન, વિવિધ મંજૂરીઓનો ઝડપથી નિકાલ અને ટેક્સમાં રાહત આપીને ઉદ્યોગો ગુજરાતમાં જ આવે તેવું પાક્કું આયોજન કરાયું છે. ફ્ક્ત ઉદ્યોગ જ નહીં પ્રવાસન ક્ષેત્રે પણ પહેલીવાર ગુજરાતે વિકાસની દિશા પકડી છે. આપણી પાસે ઘણાં સારા ટૂરિસ્ટ પ્લેસ અને સાંસ્કૃતિક-ઐતિહાસિક ધરોહર હોવા છતાં આપણે તેને હાઈલાઈટ કરી શક્યા ન હોવાથી ગુજરાતમાં પ્રવાસન ક્ષેત્ર ક્યારેય વિક્સીત થયું ન હતું. કચ્છના સૂકા રણપ્રદેશ વિશે ક્યારેય ન વિચારનાર અને ધારો કે વિચારે તો પણ આવા અફાટ રણમાં તે વળી શું થઈ શકે એવી માનસિકતા તેમજ વૈચારિક દરિદ્રતા ધરાવનાર અગાઉની સરકારને, તેમણે કચ્છના રણને ગુજરાતનું ઉત્તમ ટૂરિસ્ટ પ્લેસ બનાવીને જવાબ આપ્યો છે. એક સમયે કચ્છના રણમાં કોઈ જવાનું પસંદ નહોતું કરતું, આજે એ જ રણને જોવા દેશ-વિદેશથી હજારોની સંખ્યામાં ટૂરિસ્ટ આવે છે. એની સાથે સાથે ગીર, દ્વારકા, સોમનાથ, અમદાવાદ વગેરે જેવા સ્થળોએ ટૂરિસ્ટ આવતાં થયાં છે તેના માટે મોદીના વિઝનને જ શ્રેય આપવો પડે. પ્રવાસનને વેગ આપવામાં બિગ બી અમિતાભ બચ્ચનને ગુજરાતના બ્રાન્ડ એમ્બેસેડર બનાવવાનું મોદીનું પગલું એ માસ્ટર સ્ટ્રોક હતો. &lt;br /&gt;&lt;br /&gt;
નરેન્દ્ર મોદી સમય પ્રમાણે નવું કરવાના હિમાયતી છે. ગત ચૂંટણીમાં `મોદી માસ્ક' દ્વારા ધૂમ મચાવી તો આ વખતે `થ્રી ડી ટેક્નોલોજિ દ્વારા વિરોધીઓને ચારો ખાને ચિત્ત કરી દીધા. મોદી સારી રીતે જાણે છે કે આજની યુવાપેઢી સૌથી વધુ સમય કમ્પ્યૂટર, મોબાઈલ, ઈન્ટરનેટ અને ગેઝેટ્સ સાથે પસાર કરે છે. તેમની સાથે લાઈવ રહેવાં તે ટેક્નોસેવી બન્યા છે. સોશિયલ કમ્યુનિટી સાઈટ ફેસબુક પર નિયમિત સ્ટેટસ અપડેટ તથા ટવીટર પર પ્રસંગોચિત ટવીટ અચૂક કરે છે. યુ-ટ્યુબ પર તેમના દરેક પ્રોગ્રામની ક્લિપ જોવા મળે છે. તેમની વેબસાઈટ, ગુજરાત સરકારના પોર્ટલ ઈન્ટરેક્ટિવ છે જેથી લોકો સાથે માહિતી અને વિચારોનું આદાન-પ્રદાન થઈ શકે. આ ઉપરાંત સોલર પાર્ક, ગિફ્ટ સિટી સહિત તેમના ઘણાં મહત્વાકાંક્ષી પ્રોજેક્ટ ચાલુ છે અથવા નજીકના ભવિષ્યમાં આવી શકે છે. આજે ગુજરાતે સારા રસ્તાઓ, ઓવરબ્રિજ અને ઈન્ફ્રાસ્ટ્રક્ચર ક્ષેત્રે ટૂંકા ગાળામાં જબરજસ્ત વિકાસ સાધ્યો છે એ સૌએ સ્વીકારવું જ પડે. અમદાવાદમાં શરૂ થયેલી બીઆરટીએસ અને આ ચૂંટણીમાં બહુ ગાજેલી 108ની સેવા પણ ગુજરાતમાં પ્રશંસનીય કાર્ય કરે છે. ખેલ મહાકુંભ દ્વારા સ્પોર્ટસ ક્ષેત્રે પણ ગુજરાતના ખેલાડીઓ અગ્રેસર રહે તે માટે પહેલીવાર ઉત્તમ આયોજન થયું છે. &lt;br /&gt;&lt;br /&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhLZnsrh6wtNSsGhXZb68qYkVr20lCzrDpTOk6YDNyTPhtC4m8tzlVKm09_0KjkmS9hZ-WiA9hSpAxuz2cpM1Ps5q3QLVZ1ZBhTqMnRgGNx6VuUjy_2x7adad57lhl2raJ3ATUSOpxQyvrC/s1600/DSC_0164+DDD.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="265" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhLZnsrh6wtNSsGhXZb68qYkVr20lCzrDpTOk6YDNyTPhtC4m8tzlVKm09_0KjkmS9hZ-WiA9hSpAxuz2cpM1Ps5q3QLVZ1ZBhTqMnRgGNx6VuUjy_2x7adad57lhl2raJ3ATUSOpxQyvrC/s400/DSC_0164+DDD.jpg" width="400" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;br /&gt;
આમ છતાં જેમ સિક્કાની બે બાજુ હોય તેમ નરેન્દ્ર મોદીના વ્યક્તિત્વના પણ બે ચહેરા છે વિવાદ અને વિકાસ. નરેન્દ્ર મોદીના સમગ્ર વ્યક્તિત્વને જાણવા તેમના બાળપણથી પોલિટિકલ કરિયર સુધી એક નજર કરીએ. જોકે એ વિશે બહુ માહિતી ઉપલબ્ધ ન હોવાથી લોકોક્તિ અને ચર્ચિત વાતો પર જ ધ્યાન આપવું પડે. નરેન્દ્ર મોદીનો જન્મ 17 સપ્ટેમ્બર 1950માં મહેસાણા જિલ્લાના વડનગર જેવા નાનકડાં ગામમાં થયો હતો. પિતા દામોદરદાસ, માતા હીરાબહેન અને 6 ભાઈ બહેનોનો પરિવાર. નરેન્દ્ર મોદીનો એમાં ત્રીજો નંબર હતો. આર્થિક રીતે મોદી પરિવાર માટે એ સમય સંઘર્ષકાળ હતો. તેમના પિતાની વડનગર રેલ્વે સ્ટેશન પર ચાની કિટલી હતી ત્યારે મોદી ચા વેચવા પણ જતાં. કહેવાય છે કે વડનગરનું શર્મિષ્ઠા તળાવ અને લાઈબ્રેરી તેમના પ્રિય સ્થળ હતા. લોકોક્તિ મુજબ તો શર્મિષ્ઠા તળાવ ઘણું ઊંડું હતું અને તેમાં મગર પણ ઘણાં હતા આમ છતાં મોદી તેમાં નહાવા જતા, જે તેમની સાહસિકવૃત્તિનો પરિચય આપે છે. બાળપણથી જ તેમને વાંચનનો શોખ એટલે ગામની વચ્ચે આવેલ લાઈબ્રેરીમાં નિયમિત વાંચવા જતા. આ ઉપરાંત તેમને નાટકનો પણ ભારે શોખ હતો. બાળપણમાં તેમણે `જોગીદાસ ખુમાણ' નામના નાટકમાં રોલ પણ ભજવ્યો હતો. &lt;br /&gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
યુવાવસ્થામાં મોદી વડનગર છોડી અમદાવાદ આવ્યા અને કાકાની કેન્ટીનમાં કામ કરવાનું શરૂ કર્યું. પોતે ચા બનાવતા અને વેચતા પણ ખરા. અહીં તેઓ નિયમિત ચા પીવા આવતાં સંઘના કાર્યકરોની નજીક આવ્યા. રાષ્ટ્રીય સ્વયંસેવક સંઘના પ્રાંત પ્રચારક લક્ષ્મણરાવ ઈનામદારના પ્રભાવ હેઠળ સંઘના નિયમિત કાર્યકર તરીકે જોડાયા. સંઘમાં તેઓ ચૂપચાપ કામ કરતાં રહ્યાં અને સંગઠન શક્તિથી પોતાની ભૂમિકા મજબૂત કરી. આ દરમિયાન તેમણે ગુજરાત યુનિવર્સિટીમાંથી પોલિટિકલ સાયન્સ સાથે પોસ્ટ ગ્રેજ્યુએશન પૂર્ણ કર્યું. &lt;br /&gt;&lt;br /&gt;
1975માં તેઓ લાલકૃષ્ણ અડવાણીના સંપર્કમાં આવ્યા. તે સમયે અડવાણી જનસંઘના ટોચના નેતા હતા. બીજેપીના મેઈન સ્ટ્રીમ રાજકારણમાં મોદીને લાવવામાં અડવાણીનો સિંહફાળો છે. 1995માં બીજેપી ગુજરાતમાં પહેલીવાર સત્તા પર આવી. કેશુભાઈ પટેલ બીજેપીના પહેલા મુખ્યમંત્રી બન્યા. જોકે થોડા વખતમાં જ ભાજપમાં આંતરિક ડખો થતાં સુરેશ મહેતા, શંકરસિંહ વાઘેલા, દિલિપ પરીખ વગેરેએ મુખ્યમંત્રી તરીકે શાસન કર્યું. આ બધા વિવાદમાં પડદા પાછળ મોદી સક્રિય છે અને તે જવાબદાર છે એમ ગણાવી કેશુભાઈએ મોદીને ગુજરાત બહાર ધકેલી દીધા. ત્યારબાદ 1998માં વિધાનસભા ચૂંટણીમાં બીજેપી ફરી એકવાર બહુમતી મેળવી સત્તા પર આવી અને કેશુભાઈ પટેલ બીજીવાર મુખ્યમંત્રી બન્યા. કેશુભાઈ આ વખતે ગુજરાતમાં સંગઠન મજબૂત કરવા નરેન્દ્ર મોદીની જગ્યાએ સંજય જોશીને લાવ્યા. જ્યારે મોદીએ આ સમય દરમિયાન દિલ્હી અને હિમાચલ પ્રદેશ સંગઠનમાં કામ કર્યું. હાલમાં જ એનડીસીની બેઠક વખતે દિલ્હી ગયેલા મોદીનું જ્યારે ઉષ્માસભર સ્વાગત થયું ત્યારે મોદીએ ભાવૂક બનીને કહ્યું હતું કે આ જગ્યા સાથે મારો ખાસ લગાવ છે, અહીં મેં મારી કરિયરનો કિંમતી સમય ગાળ્યો છે.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;
આ તરફ ભૂકંપ, દુષ્કાળ, વાવાઝોડાં જેવા કુદરતી આફતોએ કેશુભાઈ સરકારની લોકપ્રિયતાને ફટકો પહોંચાડ્યો. આ ઉપરાંત સ્થાનિક ચૂંટણીઓમાં પણ ભાજપ્નો દેખાવ અપેક્ષા મુજબનો ના રહેતાં કેન્દ્રીય મોવડી મંડળ ચિંતિત બન્યું. નરેન્દ્ર મોદીએ આ તકનો લાભ લઈ ગુજરાતના રાજકારણમાં એન્ટ્રી કરી. અડવાણીને હંમેશાં પ્રભાવિત કરનાર મોદી જ આ સ્થિતિમાં તેમને ગુજરાત માટે ઉત્તમ વિકલ્પ લાગ્યા અને 7 ઓક્ટોબર 2001 ના રોજ નરેન્દ્ર મોદીએ ગુજરાતમાં પહેલીવાર મુખ્યમંત્રી તરીકે શપથ લીધા. આપ્ની જાણ માટે કે આ પહેલાં નરેન્દ્ર મોદી ક્યારેય કોઈ ચૂંટણી લડ્યા જ ન હતા. તેમણે રાજકોટ વિધાનસભામાંથી&amp;nbsp; પ્રથમવાર ચૂંટણી લડી અને જીત્યા. ગુજરાતમાં આવતાં વેંત જ નરેન્દ્ર મોદીએ પહેલું કામ સંજય જોશીને ગુજરાતમાંથી બહાર કાઢવાનું કર્યું. નરેન્દ્ર મોદી માટે વિરોધ અને વિકાસ સાથે જ ચાલ્યા છે. રોગ અને શત્રુ ઉગતા જ ડામી દેવા સારા.. એ નીતિને અનુસરતાં મોદીએ ગુજરાતમાં તેમના તમામ દુશ્મનોને કટ ટૂ સાઈઝ વેતરી નાંખ્યા છે, એ પછી શંકરસિંહ વાઘેલા હોય, સંજય જોશી હોય, કેશુભાઈ હોય કે પછી પ્રવિણ તોગડીયા. &lt;br /&gt;વિશ્ર્વ હિન્દુ પરિષદ અને સંઘ જેવી સંસ્થાઓને પણ તેમણે હાંસિયામાં ધકેલી દીધી. આજે પણ તમે ગુજરાતમાં જુઓ તો બીજેપીમાં નરેન્દ્ર મોદી પછી સેકન્ડ લીડર કોણ એ અંગેનો જવાબ નહીં મળે.&lt;br /&gt;ડિસેમ્બર-02માં યાજાયેલ વિધાનસભા&amp;nbsp; ચૂંટણીમાં મોદીએ પૂરજોશમાં આવી ભાષણો કર્યા, પ્રચાર કર્યો અને બીજેપીને ફરી એકવાર જ્વલંત સફળતા અપાવી. શપથવિધિના થોડા સમય બાદ જ ગોધરા કાંડ થયો. સાબરમતી એક્સપ્રેસને ગોધરામાં મુસ્લિમોએ આગ લગાડતાં 55 હિન્દુ કારસેવકો માર્યા ગયા અને સમગ્ર ગુજરાત એ આગમાં સળગી ઉઠ્યું. એ દરમિયાન મોદી પર તોફાનને અંકુશમાં ન લેવા અને લોકોને ખૂલ્લો દોર આપી દેવાનો પણ આક્ષેપ થયો. ગોધરા કાંડના છાંટા એમના દામન પર એવા લાગ્યા કે આજદિન સુધી તે ધોઈ શક્યા નથી. તે સમયે વડાપ્રધાન અટલ બિહારી વાજપાયીએ પણ તેમને રાજધર્મ&amp;nbsp; નિભાવવાની સલાહ આપી હતી.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;
ગોધરાકાંડમાંથી ગુજરાતને બહાર આવતાં દોઢ-બે વરસ જેવો સમય લાગ્યો. નરેન્દ્ર મોદી પણ હવે હિન્દુત્વ અને સાંપ્રદાયિક માહોલની બહાર આવવા ઈચ્છતા હતા એટલે તેમણે વિકાસની રાહ પકડી જેના ફળ સ્વરૂપે વાઈબ્રન્ટ ગુજરાત અને બિઝનેસ સમીટની શરૂઆત થઈ. 2007ની ચૂંટણીમાં જ્ઞાતિના સમીકરણો, ગોધરાકાંડના છાંટા અને વિરોધવંટોળ વચ્ચે પણ મોદી શાનથી ચૂંટણી જીત્યા. ત્યારબાદ તો મોદી વિકાસની રાહ પર એવા ચાલી નીકળ્યા કે ગુજરાતની દશા અને દિશા બંને બદલાઈ ગઈ. ગામડાંથી લઈ, તાલુકા અને શહેર સુધી દરેક સરકારી કાર્યક્ષેત્રમાં તેઓ કમ્પ્યૂટર ટેક્નોલોજિ લઈ આવ્યા. ગુજરાતની વિકાસયાત્રામાં સૌથી મોટો ટર્નિંગ પોઈન્ટ આવ્યો ટાટા નેનોની ગુજરાતમાં એન્ટ્રીથી. પ. બંગાળમાં ટાટાને જગ્યા અંગે વિવાદ થતાં મોદીએ તક ઝડપી લીધી અને તાત્કાલિક ધોરણે ટાટાને સાણંદમાં જગ્યા ફાળવી. ત્યારબાદ આજે મારુતિ, ફોર્ડ, પ્યૂજો સહિત ઘણી મલ્ટિનેશનલ કંપ્નીઓની લાઈન લાગી ગઈ. મોદી સમજી ગયા કે વિકાસની રાજનીતિ જ તેમને લાંબે ગાળે ફાયદો કરાવશે. એથી દર વર્ષે નવાં આયોજન અને નવી નીતિઓ અમલમાં મૂકતા ગયા અને સફળતા પણ મેળવી. &lt;br /&gt;&lt;br /&gt;
2012ની ચૂંટણી નરેન્દ્ર મોદી માટે અને કોંગ્રેસ માટે પણ અસ્તિત્વનો જંગ હતી. મોદી માટે વિરોધીઓનો પાર ન હતો એમાંય કેશુબાપાએ ગુજરાત પરિવર્તન પાર્ટી નામે નવો મોરચો ખોલતાં મોદીને તકલીફ પડશે એવી બધે હવા હતી. તો કોંગ્રેસે `ઘરનું ઘર', લેપટોપ અને કંઈ કેટલાય પ્રલોભનો આપી લોકોની દિશા અને દશા બદલવાનો દાવો કર્યો હતો પણ જનતા કામ કરનારની જ કદર કરે છે એ આ ગુજરાત વિધાનસભાની ચૂંટણીમાં પૂરવાર થઈ ગયું.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;
આ દરમિયાન તેમને આંતરરાષ્ટ્રીય સ્તરે પણ ઘણો વિરોધ સહન કરવો પડ્યો. અમેરિકા જેવા દેશે વિઝા આપવાની ના પાડી તો ગુજરાત સરકારના મંત્રી અને કેટલાક ઉચ્ચ પોલીસ અધિકારીઓ વિરુદ્ધ ફેક એન્કાઉન્ટરના વિવાદ અને કેસ થયા. નરેન્દ્ર મોદીએ આ કપરા કાળમાં પણ બધી મુશ્કેલીઓનો હિંમતથી સામનો કર્યો અને સલામત રીતે બહાર પણ નીકળી ગયા. થોડા સમય પહેલાં જ તેમણે જાપાન અને ચીન જેવા દેશમાં પ્રવાસ ખેડી ગુજરાતમાં ઈન્વેસ્ટમેન્ટ માટે તેમને આમંત્રણ આપ્યું હતું. તો સદ્ભાવના દ્વારા તેમણે મુસ્લિમોને પણ આકર્ષવાનો પ્રયાસ કર્યો હતો. બ્રિટન જેવા દેશે પણ ગુજરાતના ડેવલપમેન્ટ મોડલથી આકર્ષાઈને તેમના મંત્રીઓને ગુજરાત સરકારના સંપર્કમાં રહેવા જણાવ્યું છે. &lt;br /&gt;&lt;br /&gt;
હાલમાં જ ગુજરાતમાં ચોથી વાર મુખ્યમંત્રી તરીકે શપથ લેનાર નરેન્દ્ર મોદી ગુજરાતમાં સૌથી વધુ શાસન કરવાનો રેકોર્ડ ધરાવે છે. હજી બીજા પાંચ વર્ષ માટે તેમને જનસમર્થન મળ્યું છે ત્યારે એ જોવું હવે રસપ્રદ રહેશે કે મોદી ગુજરાતમાં રહે છે કે ગુજરાતની સીડીથી દિલ્હીની ગાદી સુધી પહોંચે છે.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;BOX Item - 1 &lt;/b&gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;b&gt;પી.એમ. પદ માટે સૌથી મજબૂત દાવેદાર પણ દિલ્હી હજી દૂર&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;નરેન્દ્ર મોદીનો જાદુ ફક્ત ગુજરાતમાં જ છે એવું તમે જો માનતા હો તો ભૂલ કરો છો. રાજસ્થાન, બિહાર, મહારાષ્ટ્ર સહિત દેશના લગભગ તમામ રાજ્યોમાં મોદી મોસ્ટ પોપ્યુલર નેતા છે. ગુજરાતમાં તો બીજેપીનો બીજો અર્થ જ નરેન્દ્ર મોદી છે. તેમના દરેક સ્ટેટમેન્ટ અને કામકાજની રાષ્ટ્રીય સ્તરે નોંધ લેવાય છે. મીડિયા તથા જનતા નરેન્દ્ર મોદી પીએમ બનશે કે નહીં તેની રોજ ચર્ચા કરે છે પણ મોદી પોતે આ મામલે મગનું નામ મરી નથી પાડતા. ભાજપમાં અડવાણી પી.એમ. ઈન વેઈટિંગ તરીકે પહેલેથી જ લાઈનમાં છે પણ મોદીની લોકપ્રિયતા તેમને ઈર્ષ્યા કરાવે તેવી છે. અડવાણી જ નહીં આખું કેન્દ્રીય બીજેપી મોવડીમંડળ મોદીના વધતા કદથી ચિંતામાં છે. તેના ઘણાં કારણો પણ છે. મોદીની સાંપ્રદાયિક ઈમેજ 2014ની લોકસભા ચૂંટણીમાં એનડીએને નુકસાન કરાવી શકે એવી ભીતિ તમામ ઘટક પક્ષોને છે. એ ઉપરાંત લોકસભાની ચૂંટણી કોંગ્રેસ વિરુદ્ધ મોદીનો જંગ પણ બની જાય એવી શક્યતા રહેલી છે. 2014ની લોકસભા ચૂંટણીમાં કોંગ્રેસને ભ્રષ્ટાચાર અને નાકામિયાબ&amp;nbsp; સરકારના મુદ્દે ઘેરવા ઈચ્છતું એનડીએ એટલા માટે જ મોદીને પીએમ તરીકે પ્રોજેક્ટ કરવાથી બચે છે. જોકે અંદરખાને રામ જેઠમલાણી સહિત ઘણા લોકો મોદીને પીએમ તરીકે જોવા ઈચ્છે છે એ હકીકત છે. હાલમાં જ યોજાયેલ શપથવિધિ સમારોહ એ નરેન્દ્ર મોદીનું શક્તિ પ્રદર્શન હતું એમ કહીએ તો જરાય ખોટું નથી. &lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;b&gt;&lt;br /&gt;વિકાસના ફળ તમામ વર્ગના લોકો સુધી પહોંચે એ જરૂરી&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;ગુજરાતે સાધેલ વિકાસની પ્રસંશા ચોતરફ થાય છે ત્યારે એ પણ હકીકત છે કે વિકાસના ફળ સીમિત જનતા સુધી જ પહોંચ્યા છે. ખાસ કરીને ખેડૂતો મોદીથી નારાજ છે. નર્મદાનું પાણી હજી ખેતી માટે દરેક જગ્યાએ ઉપલબ્ધ નથી તો સિંચાઈ માટે પૂરતી વીજળી પણ મળી રહે એ જરૂરી છે. ગુજરાત સરકારે હાઉસીંગ બોર્ડ અને સ્લમ બોર્ડની યોજનાઓ બંધ કરી દેતાં ગરીબ અને મધ્યમવર્ગના લોકો માટે `ઘરનું ઘર' બનાવવું આજે સ્વપ્ન બની ગયું છે. સરકારી કર્મચારીઓના પડતર પ્રશ્ર્નો નિકાલ માંગે છે. મોંઘવારી અને તેલના ભાવ આસમાને છે ત્યારે ગુજરાતની જનતા મોદી પાસે એ દિશામાં કામ થાય એની અપેક્ષા રાખે છે. ખોબલે ખોબલે વોટ આપ્નાર ગુજરાતની જનતા ઓઈલના ભાવમાં ગુજરાત સરકાર વેટ ઘટાડે એવી ઈચ્છા રાખે એ સ્વાભાવિક છે જેથી પેટ્રોલ -ડીઝલ સસ્તુ થાય. જનતાનો એ પણ આક્રોશ છે કે પોતાના મુખ્યમંત્રીને ગાંધીનગરમાં મળવું હોય તો આસાનીથી મળી શકાતું નથી. આદિવાસી વિસ્તારોમાં પણ શિક્ષણ અને ડેવલપમેન્ટનું પ્રમાણ ઓછું છે. શિક્ષણની વાત કરીએ તો ગુજરાતમાં આજે શિક્ષણ મેળવવું ખૂબ મોંઘુ થઈ ગયું છે. પ્રાઈવેટ સ્કૂલ-કોલેજો બેફામ ફી લઈને લૂંટે છે ત્યારે શિક્ષણ ક્ષેત્રે ધરખમ પરિવર્તનની લોકો અપેક્ષા રાખે છે.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjsge6zi7dqg1fNnQ1hVyZEaZdYZDVyF-m2E2B0sVL_OoctZGZL2GnRH63kmI_lTcWD4rxERvAN7ZrNCLKOBgcFvW2Ikd7rB2CG2l0eicaQnbw6o2p1xU8edVypEv4VEH5r7W6OTpFjzlD5/s1600/Narendra+Modi-4.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="295" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjsge6zi7dqg1fNnQ1hVyZEaZdYZDVyF-m2E2B0sVL_OoctZGZL2GnRH63kmI_lTcWD4rxERvAN7ZrNCLKOBgcFvW2Ikd7rB2CG2l0eicaQnbw6o2p1xU8edVypEv4VEH5r7W6OTpFjzlD5/s400/Narendra+Modi-4.jpg" width="400" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;b&gt;નરેન્દ્ર મોદીની પર્સનાલિટી જ આકર્ષણનું કેન્દ્ર છે&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&amp;nbsp; &lt;br /&gt;
મોદીના વ્યક્તિત્વને હંમેશાં રાજનીતિક દ્ષ્ટિકોણથી જ જોવામાં આવે છે એના કારણે એમની પર્સનલ લાઈફ પર એટલું ફોકસ થયું નથી. તેઓ પોતે અવિવાહિત હોવાનો દાવો કરે છે અને કુટુંબથી પણ દૂર થઈ ગયા છે એટલે આમ પણ તેમની નિજી જિંદગી વિશે બહુ ઓછા લોકો જાણે છે.અલબત્ત મુખ્યમંત્રી બન્યા બાદ તેમની લાઈફ સ્ટાઈલમાં ધરખમ ફેરફાર આવ્યા છે. તેમની ડ્રેસિંગ સેન્સ લાજવાબ છે, ઈમ્પ્રેસીવ છે. `મોદી કૂર્તા' આજે બ્રાન્ડ બની ગયા છે. રિમલેસ ગ્લાસ (ચશ્મા) થી હંમેશાં સજ્જ રહેતા મોદી સ્ટાઈલ સ્ટેટમેન્ટથી વાકેફ છે એટલા માટે જ કચ્છ રણોત્સવ જેવા પ્રસંગે હેટ, ડાર્ક ગોગલ્સ, ઓવરકોટમાં સજ્જ જોવા મળે તો બિઝનેસ સમિટમાં સંપૂર્ણપણે પશ્ર્ચિમી પહેરવેશ અપ્નાવી લે. `આમ' આદમી મોદી હવે રોયલ મોદી લાગે છે. તેમના ફોટોગ્રાફીના શોખથી કોઈ અજાણ નથી. લેટેસ્ટ ડિજિટલ કેમેરા પર તેઓ હાથ અજમાવી ચૂક્યા છે. કચ્છ રણોત્સવ વખતે પણ તેમણે ફોટોગ્રાફી કરી હતી. &lt;br /&gt;મોદીની દિનચર્યા પણ જાણવા જેવી છે. મોદી વર્કોહોલિક છે, રાત્રે ગમે તેટલું મોડું થાય પણ રોજ સવારે 5 વાગે ઉઠી જવાનું. સવારે દિનચર્યા પતાવી યોગ, પ્રાણાયામ મેડિટેશન કરવાનું. ત્યારબાદ ન્યૂઝપેપર વાંચી તેઓ લેપટોપ પર ફેસબુક, ટ્વીટર તેમજ પોતાની સહિત અન્ય&amp;nbsp; વેબસાઈટ સર્ફ કરે છે. તે કહે છે કામનો મને ક્યારેય થાક નથી લાગતો બલ્કે કામ પૂરું થયા બાદ આનંદ અને સંતોષ મળે છે. તે ફિલ્મો ઓછી જુએ છે છતાં ઓફબીટ ફિલ્મો તેમને ગમે છે જેને જોઈને વિચારપ્રક્રિયાનો આરંભ થાય. તેમના જીવન પર સ્વામી વિવેકાનંદનો મોટો પ્રભાવ છે. આધ્યાત્મિક ક્ષેત્રે પણ રસ ધરાવે છે. હિમાલય તેમનું મનગમતું સ્થળ છે જ્યાં શાંતિ અને પ્રકૃતિની ગોદમાં આત્મચિંતન કરી શકાય છે. મનની શુધ્ધિ માટે પ્રાર્થના જરૂરી છે એવું તેઓ માને છે અને તેથી જ પ્રાર્થનાને ખાસ મહત્ત્વ આપે છે. રોજ સવારે ઓમકારનું સ્મરણ કરે છે. કવિતા લખવાના શોખીન નરેન્દ્ર મોદીનો `આંખ આ ધન્ય છે' નામનો કાવ્યસંગ્રહ પ્રકાશિત થઈ ચૂક્યો છે. તો પર્યાવરણ જેવા વિષય પર પણ તેમણે `કન્વીનીઅન્ટ એક્શન : પર્યાવરણમાં થઈ રહેલા ફેરફારો અંગે ગુજરાતનો જવાબ' નામનું પુસ્તક પણ લખ્યું છે. &lt;/div&gt;
&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;looking forward to your response...&lt;/div&gt;</description><link>http://vijayrohit.blogspot.com/2013/01/blog-post.html</link><author>noreply@blogger.com (Anonymous)</author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" height="72" url="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgLrY93q32vKRQ4NAt3h1e6ffh7eyMn9fVB_0IWwNyqzRO7UIR4DXJ4obOptACmp2y_GUChiyNH8fanjBjsGs0l9XgyvkBzcdzmWwNIYxh5p01V8l72OR-hkpyosnDPSA9fLr4IsD6bMBEt/s72-c/Narendra+Modi-2.jpg" width="72"/><thr:total>6</thr:total></item><item><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-6987157136718653288.post-4706076865823137910</guid><pubDate>Thu, 09 Aug 2012 12:50:00 +0000</pubDate><atom:updated>2012-08-09T18:20:10.390+05:30</atom:updated><title/><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; color: black; text-align: center;"&gt;
&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;આ ગુજરાતીએ ઓલિમ્પિક એવોર્ડ જીત્યો છે, &lt;br /&gt;તમે જાણો છો ?&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt; &amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; color: white; text-align: center;"&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; color: red; text-align: center;"&gt;
&lt;span style="font-size: x-large;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: white; font-size: small;"&gt;જી હાં....હાલમાં લંડનમાં ચાલી રહેલ ઓલિમ્પિક હવે તેના આખરી પડાવમાં છે. ભારતે આ વખતે તેનો સર્વશ્રેષ્ઠ દેખાવ કરતાં સૌથી વધુ મેડલ આ વખતે જીત્યા છે, હજી આગામી દિવસોમાં વધુ મેડલ જીતે તેવી આશા છે. પણ શું તમે જાણો છો કે કોઈ ગુજરાતીએ ઓલિમ્પિક મેડલ જીત્યો હોય... નહીં ને.. તો ચાલો મળીએ એવા એક ગુજરાતી ચેમ્પિયન ખેલાડીને જેણે બીજિંગ ઓલિમ્પિકમાં બ્રોન્ઝ મેડલ જીત્યો હતો. 2009માં આ ખેલાડીનો મેં ફીલિંગ્સ મેગેઝિન માટે એક્સક્લૂઝિવ ઈન્ટરવ્યૂ લીધો હતો. આ ચેમ્પિયન ખેલાડીના ફોટોગ્રાફ, તેની ઓલિમ્પિક સુધીની સફર અને પ્રેરણાદાયક ઈન્ટરવ્યૂ આ સાથે શેર કરું છું.&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; color: red; text-align: center;"&gt;
&lt;span style="font-size: x-large;"&gt;&lt;b&gt;&amp;nbsp;----------------------------------&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; color: red; text-align: center;"&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; color: red; text-align: center;"&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; color: red; text-align: center;"&gt;
&lt;span style="font-size: x-large;"&gt;&lt;b&gt;``દાદા, આ ઓલિમ્પિક એવોર્ડ&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; color: red; text-align: center;"&gt;
&lt;span style="font-size: x-large;"&gt;&lt;b&gt;તમને અપર્ણ...''&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; color: red; text-align: center;"&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; color: red; text-align: center;"&gt;
&lt;span style="font-size: x-large;"&gt;&lt;b&gt;રાજ ભાવસાર&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; color: red; text-align: center;"&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgr2BJ1BBoLJKbLcUmDNIhIzh2Pa7tSYietXaMpymR9S59zm39tYdYq8WWEay6I-FFFuf74Lsxiso7steES05b8y7_af5inLV9H9QP-t9ecAXqTL1EJ_MIJt_CuuoHTskRhmJBFLCvvMq_G/s1600/2.bmp" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgr2BJ1BBoLJKbLcUmDNIhIzh2Pa7tSYietXaMpymR9S59zm39tYdYq8WWEay6I-FFFuf74Lsxiso7steES05b8y7_af5inLV9H9QP-t9ecAXqTL1EJ_MIJt_CuuoHTskRhmJBFLCvvMq_G/s320/2.bmp" width="206" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgbNYZSAhcNjMRRzfVIT5_3cLLTAlKiJPCMHa_vaw6LHoS-B4Uj8ys_hyphenhyphenfWrH1RgjB1Dnj977VQMigDATx2MYN1AMPL654AWtIkGnFyphdcydvP9Lwp19xS7KyX2ovxJB5P35IlTR4ry4dL/s1600/3.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgbNYZSAhcNjMRRzfVIT5_3cLLTAlKiJPCMHa_vaw6LHoS-B4Uj8ys_hyphenhyphenfWrH1RgjB1Dnj977VQMigDATx2MYN1AMPL654AWtIkGnFyphdcydvP9Lwp19xS7KyX2ovxJB5P35IlTR4ry4dL/s320/3.jpg" width="213" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgXzi7inRkYMF4DfL3U7UzvmiVkSU9mC6OmoI26ThIwHVTwfyfWY_5mgVsWr8llj_hezZipaciBpTRMbY8NOFunZUetxwLxYv-aU0c1NIks-_ILktRXPtyFD1KPUa6TVglI_ZU_ls12JX1K/s1600/5.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="234" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgXzi7inRkYMF4DfL3U7UzvmiVkSU9mC6OmoI26ThIwHVTwfyfWY_5mgVsWr8llj_hezZipaciBpTRMbY8NOFunZUetxwLxYv-aU0c1NIks-_ILktRXPtyFD1KPUa6TVglI_ZU_ls12JX1K/s320/5.jpg" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;/div&gt;
નામ : રાજ ભાવસાર&lt;br /&gt;જન્મ સ્થળ : હયુસ્ટન, ટેકસાસ&lt;br /&gt;ઉંમર : ર8 વર્ષ&lt;br /&gt;સિદ્ધિ : ર008 બીજિંગ ઓલિમ્પિકમાં બ્રોન્ઝ મેડલ વિજેતા&lt;br /&gt;મૂળ : ભારતીય - ગુજરાતી પરિવાર&lt;br /&gt;વતન : વડોદરા&lt;br /&gt;રાષ્ટ્રીયતા : અમેરિકન&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;
&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; સામાન્ય રીતે ગુજરાતીઓની એવી ઈમેજ છે કે તેઓ સરસ રીતે વેપાર કરી શકે, અઢળક રૂપિયા કમાઇ શકે પણ સ્પોર્ટસમાં કે શારીરિક શ્રમને લગતી ક્રિયામાં તેમનું કામ નહીં.&amp;nbsp; જોકે થોડા વર્ષોમાં ગુજરાતીઓ સ્પોર્ટસ અને મિલેટ્રી જેવા ક્ષેત્રમાં પણ ભાગ લેતા થયા હોવાથી આ માન્યતાનું અંશત : ખંડન થઇ રહ્યું છે. સારી વાત એ છે કે વધુને વધુ ગુજરાતી યુવાનો હવે આગળ આવી રહ્યા છે. આપણા દેશમાં વસતા ગુજરાતીઓ જ નહીં પણ વિદેશમાં વસતા ગુજરાતીઓ પણ મહત્ત્વના ક્ષેત્રોમાં સારું કાઠું કાઢી રહ્યા છે. આવો જ એક ફાંકડો ગુજરાતી અમેરિકન યુવાન છે રાજ ભાવસાર, જેણે બીજિંગ ઓલિમ્પિકમાં જિમ્નેસ્ટિકમાં બ્રોન્ઝ મેડલ જીતી ગુજરાતીઓનું ગૌરવ વધાર્યુ છે.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;
&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; આપ સૌને યાદ અપાવી દઉં કે ઓલિમ્પિકમાં કોઇ ગુજરાતીએ મેડલ મેળવ્યો હોય તેવી આ પ્રથમ ઘટના છે. આ પૂર્વે મોહિની ભારદ્વાજ અને એલેક્સી ગરેવાલ એ બે&amp;nbsp; ભારતીય-અમેરિકનોએ અમેરિકા તરફથી રમતા આ ઓલિમ્પિક એવોર્ડ જીતી ચૂકયા છે. આપણા દેશની 100 કરોડ ઉપરાંતની વસતીમાંથી માંડ બે ત્રણ મેડલ જીતી શકાતા હોય ત્યારે આ એવોર્ડ જીતવો એ કેટલી અઘરી બાબત છે એ કલ્પી શકાય છે.&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;br /&gt;
રાજનું મૂળ વતન વડોદરા હોવાથી તે ઓલિમ્પિકમાં વિજેતા બન્યા બાદ દાદા-દાદી અને પરિવારને ખાસ મળવા માટે માતા સુરેખાબેન સાથે વડોદરા આવ્યો હતો. ફીલિંગ્સ સાથે એક્સક્લૂઝિવ વાતચીતમાં તેની માતા સુરેખાબેને રાજની સફળતાની ડાયરી ખોલતાં જણાવ્યું કે, ``તેને નાનપણથી જ રમતગમત ક્ષેત્રમાં રસ હતો. 4 વર્ષનો હતો ત્યારથી જ જિમ્નેસ્ટિક - લોન ટેનિસની પ્રેક્ટિસ કરતો થઇ ગયો હતો. 6ઠ્ઠા ધોરણ સુધીમાં તો તે બંને ગેમમાં એક્સપર્ટ થઇ ગયો હતો. એટલે અમારે તેને કહેવું પડ્યું કે જો તારે આગળ વધવું હોય તો જિમ્નેસ્ટિક કે ટેનિસ એ બે ફિલ્ડમાંથી એક ક્ષેત્ર પસંદ કરવું પડશે, અને તેણે જિમ્નેસ્ટિક પસંદ કર્યું.''&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;br /&gt;
શરૂઆતના એ દિવસો યાદ કરતાં સુરેખાબેન કહે છે, ``જિમ્નેસ્ટિક પ્રત્યે એને ખાસ્સો લગાવ હોવાથી તે ખૂબ મહેનત કરતો, નિયમિત જિમમાં જવું, પ્રેક્ટિસ કરવી, એ તેનું ડેઇલી રૂટિન હતું. પાર્ટીઓ, સામાજિક પ્રસંગો જેવા ઘણા પ્રસંગોમાં જવાનું છોડી એ ફક્ત&amp;nbsp; પ્રેક્ટિસ પર ધ્યાન આપતો. આગળ આવવા માટે તેણે ઘણું બલિદાન આપ્યું છે.''&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj1Ux5qZFPztiMVjVGa2KpV4cl0I8cufwT5Nm-53G6UfPipEkhbKNSLRRzy96UGz-8fDqZanG7ByhMZRTBcqUA-yuofZGUGcUWEsyYXo2G8bgDwAhKGnxC3P6gLt7hFBZ9iVOLsbeOhks7D/s1600/box-1.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="126" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj1Ux5qZFPztiMVjVGa2KpV4cl0I8cufwT5Nm-53G6UfPipEkhbKNSLRRzy96UGz-8fDqZanG7ByhMZRTBcqUA-yuofZGUGcUWEsyYXo2G8bgDwAhKGnxC3P6gLt7hFBZ9iVOLsbeOhks7D/s400/box-1.jpg" width="400" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
રાજની જિમ્નેસ્ટિક પ્રત્યેની લગન અને મહેનત રંગ લાવતી ગઇ અને ઓહિયો સ્ટેટ યુનિ. તરફથી કોચ માઇલ્સ એવરેના માર્ગદર્શન અને તેની કપ્તાની હેઠળ ગઈઅઅ અકક - અછઘઞગઉ પ્રતિયોગીતા જીતી. બસ, ત્યારબાદ રાજે પાછું વળીને જોયું નથી. ત્યારબાદ રાષ્ટ્રીય સ્તરે તૈયાર થવા માટે રાજે હ્યુસ્ટન જિમ્નેસ્ટીક એકેડમીમાં કોચ કેવિન મઝૈકા પાસેથી પ્રશિક્ષણ લેવાનું ચાલુ કર્યું. જોકે એ પહેલાં 1999માં પણ અમેરિકન ગેમ્સમાં જિમ્નેસ્ટિકની ટીમ ઈવેન્ટમાં સિલ્વર મેડલ જીત્યો હતો. વર્ષ ર00ર અને ર003માં વર્લ્ડ આર્ટિસ્ટિક જિમ્નેસ્ટિકસ ચેમ્પિયનશિપમાં બંને વાર સિલ્વર મેડલ જીતી તેણે સૌનુ ધ્યાન ખેંચ્યું. આ ઉપરાંત તે 14-1પ્ની વય માટેના જુનિયર ઓલિમ્પિકમાં પણ ચેમ્પિયન બન્યો હતો.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;
&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; ર004 એથેન્સ ઓલિમ્પિક વખતે તેને વિશ્ર્વાસ હતો કે તે અમેરિકન જિમ્નેસ્ટિક ટીમ માટે પસંદ થશે જ. તેનું પરફોર્મન્સ પણ એટલું શાનદાર હતું. ર004માં સ્ટીલ રિંગ્સ સ્પર્ધામાં તે પ્રથમ રહ્યો અને નેશનલ ચેમ્પિયનશિપમાં તે ચોથો રહ્યો હતો તેમ છતાં ર004 ઓલિમ્પિક માટે તેની અવગણના કરવામાં આવી હતી. અમેરિકન ટીમ માટે દાવેદાર હોવા છતાં તેની પસંદગી ન થતાં તે હતાશ થયો હતો અને એક સમયે નિરાશામાં આ ફિલ્ડ જ છોડી દેવાનું વિચાર્યું હતું. જોકે આ સમયે જેક કેનફીલ્ડની `ધ સક્સેસ પ્રિન્સિપલ' બુક અને અમેરિકામાં પ્રખ્યાત વિક્રમ યોગા દ્વારા માનસિક શારીરિક ક્ષમતા કેળવી અને સફળતા મેળવવા સજ્જ થયો. ર008 બીજિંગ ઓલિમ્પિક વખતે પણ રાજ ઓલિમ્પિક ટ્રાયલ અને વિઝા ચેમ્પિયનશિપમાં ત્રીજો રહ્યો હતો. તેમ છતાં તેની ગણતરી 6 જણની ટીમમાં ઓલ્ટરનેટ તરીકે રાખવામાં આવી હતી. જોકે છેલ્લે રાજના નસીબે જોર કર્યુ કે એથ્લીટ ર્પાલ હામ ઇન્જર્ડ થતાં રાજ ભાવસારની 6 સભ્યોની ટીમમાં પસંદગી થઇ. ત્યારબાદનો ઈતિહાસ તો જાણીતો છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
રાજ ભાવસારે શાનદાર પ્રદર્શન કરી અમેરિકન ટીમને બ્રોન્ઝ મેડલ અપાવ્યો. જિમ્નેસ્ટિક ક્ષેત્રમાં એક ગુજરાતી યુવાન આવી સિદ્ધિ મેળવે ત્યારે કયા ગુજરાતીની છાતી હરખથી ન પોરસાય. ઓલિમ્પિકના ઈતિહાસમાં એવોર્ડ જીતનાર આ પ્રથમ ગુજરાતી યુવક વડોદરાનો છે અને વડોદરામાં રહેતા તેના દાદા ભાનુભાઇ અને દાદી સરલાબેનને જયારે આ એવોર્ડ અર્પણ કર્યો ત્યારે ભાવવિભોર થઇ જતાં દાદા, દાદી, કાકા શરદભાઇ, કાકી અને તેમના અંગત પરિવાર મિત્ર અજિતભાઇ સહિત ઉપસ્થિત સૌ વ્યકિતએ તેની સંસ્કારિતાની સોડમ માણી હતી. તેણે જાતે દાદાને આ એવોર્ડ પહેરાવી તેમના પ્રત્યે કૃતજ્ઞતા વ્યક્ત કરી હતી. અત્રે ઉલ્લેખનીય છે કે રાજના પરિવારમાં તેના દાદા ભાનુભાઇ અને દાદી અહીં રહે છે જેમને સંતાનમાં શરદભાઇ અને જ્યોતિન્દ્રભાઇ છે. જેમાંથી જ્યોતિન્દ્ર ભાવસાર અમેરિકામાં સ્થાયી થયા છે. જ્યોતિન્દ્રભાઇને બે સંતાન સૂચિત ભાવસાર અને રાજ ભાવસાર કે જેણે ગુજરાતનું નામ રોશન કર્યું. અત્રે ઉલ્લેખનીય છે કે રાજ ભાવસારનું વડોદરામાં ભાવસાર સમાજ દ્વારા આ વિશિષ્ટ ઉપલબ્ધિ બદલ મોમેન્ટો આપી સન્માન કરાયું હતું. રાજે ફીલિંગ્સ સાથે પોતાના અનુભવની વાત કરતાં કહ્યું કે, ``જિમ્નેસ્ટિક એ સખત પરિશ્રમ માગતી પ્રવૃત્તિ છે, તે રમત નથી પણ શરીરને કેળવવાનો વ્યાયામ છે. આ રમતમાં તમારી શારીરિક ક્ષમતા, માનસિક ક્ષમતા, સજ્જતા, તત્પરતા, ચપળતાની કસોટી થતી હોય છે.''&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjJE1QlBG80PKO6J5nCICVDi2lbL0GdK4rvcJd_j4SFhvrdmmZKAcz-SjEfwNn9OTiYOafxkMhOudsP6STXX1SbNG7YF1CBhYnLofD3-V8Yv52AMzkEjCp7bDK5eFYTGI-KDfzjv5btokrF/s1600/box-2.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjJE1QlBG80PKO6J5nCICVDi2lbL0GdK4rvcJd_j4SFhvrdmmZKAcz-SjEfwNn9OTiYOafxkMhOudsP6STXX1SbNG7YF1CBhYnLofD3-V8Yv52AMzkEjCp7bDK5eFYTGI-KDfzjv5btokrF/s320/box-2.jpg" width="246" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;nbsp;એવું નથી કે રાજ રમવામાં જ અવ્વલ છે, ભણવામાં પણ તે હંમેશાં અગ્રેસર રહ્યો છે એમ તેના મમ્મી સુરેખાબેન વાતચીતનો દોર આગળ ધપાવતાં કહે છે, ``રાજે ઓહિયો સ્ટેટ યુનિ. તરફથી ર004માં બિઝનેસ એડમિનિસ્ટ્રેશન અને માર્કેટિંગમાં ગ્રેજ્યુએશન કર્યું છે. તે એક મોટિવેશન વક્તા પણ છે અને યુવાનોને પ્રોત્સાહિત કરવા વ્યાખ્યાન પણ આપે છે. જિમ્નેસ્ટિકને લોકપ્રિય કરવા તે પ્રોફેશનલ શો પણ કરે છે.''&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;
&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; હાલમાં મોસ્કો ખાતે યોજાયેલ ઇન્ટરનેશનલ જિમ્નેસ્ટિકસ ફેડરેશન વર્લ્ડ કપ્ની સ્ટીલ રિંગ ઇવેન્ટમાં રાજ ચોથા ક્રમે રહ્યો હતો જ્યારે પેરેલલ બારની સ્પર્ધામાં તેણે સિલ્વર મેડલ જીત્યો હતો. રાજ જિમ્નેસ્ટિકની રમતને ભારતમાં લોકપ્રિય બનાવવા માગે છે. તે કહે છે, ``જો ભારતમાં ક્રિકેટના માધ્યમનો આધાર લેવાય તો ઘણા યુવાનો આ ક્ષેત્રમાં આવી શકે છે ભારતીય યુવાધનમાં ઘણું પોટેન્શિયલ છે. જો આ ક્ષેત્રમાં તેઓને વધુ પ્રોત્સાહન અપાય તો તેઓ પણ ભારતને એવોર્ડ અપાવી શકે તેમ છે.''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;b&gt;Interviewed &amp;amp; Written by : Vijay Rohit&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;
&lt;b&gt;Published in Feelings Magazine on 1/7/2009&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;
Posted on : 9/8/2012&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;looking forward to your response...&lt;/div&gt;</description><link>http://vijayrohit.blogspot.com/2012/08/blog-post.html</link><author>noreply@blogger.com (Anonymous)</author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" height="72" url="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgr2BJ1BBoLJKbLcUmDNIhIzh2Pa7tSYietXaMpymR9S59zm39tYdYq8WWEay6I-FFFuf74Lsxiso7steES05b8y7_af5inLV9H9QP-t9ecAXqTL1EJ_MIJt_CuuoHTskRhmJBFLCvvMq_G/s72-c/2.bmp" width="72"/><thr:total>0</thr:total></item><item><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-6987157136718653288.post-5672111465034622628</guid><pubDate>Fri, 03 Aug 2012 12:26:00 +0000</pubDate><atom:updated>2012-08-03T18:00:20.954+05:30</atom:updated><title/><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgjLMUY1jzXUi_rSif_0yD_VSOs5-phB1b-YL690rCnFOWDuXaM-Mc0Rvca-wFI8iYe24FqiaN1D3MpqljbKJRbib80Xph8uPIm3C0Iy3UNQCD_hze54_BK3OZyAy8JK2MKOFwFbAVuwN_G/s1600/180712RAJESH18JULYC.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="204" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgjLMUY1jzXUi_rSif_0yD_VSOs5-phB1b-YL690rCnFOWDuXaM-Mc0Rvca-wFI8iYe24FqiaN1D3MpqljbKJRbib80Xph8uPIm3C0Iy3UNQCD_hze54_BK3OZyAy8JK2MKOFwFbAVuwN_G/s320/180712RAJESH18JULYC.jpg" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiIYhgpAg3CibLNenIIJb64ZqOjs12fLya1BDe-rn2aNi0OcZOp-A6ZdF_zeYU8JFNt-FHCAOVLLUdcLmuHGMgu9enlBuDY90goHGfvXKvqcqPtaQtnMXhwfBwSpFNt0-xK_lAQ5-OCUtH1/s1600/563945_365658686839622_509855697_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiIYhgpAg3CibLNenIIJb64ZqOjs12fLya1BDe-rn2aNi0OcZOp-A6ZdF_zeYU8JFNt-FHCAOVLLUdcLmuHGMgu9enlBuDY90goHGfvXKvqcqPtaQtnMXhwfBwSpFNt0-xK_lAQ5-OCUtH1/s320/563945_365658686839622_509855697_n.jpg" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgmxS_prgwfUxjj23WM0O6ksrPUBYBR5GQQAzPPOWX1z3dafAGMlW1DzaxOX0D5jhAq9AA8w69Z5jt7YTvSLzCGkyaczLbvWYGq_-EsHQtloPMJ2u5ZOPM4OZe4-gSVQ-hLM1i0Q-45YiYR/s1600/602464_491396394208700_1502921542_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="237" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgmxS_prgwfUxjj23WM0O6ksrPUBYBR5GQQAzPPOWX1z3dafAGMlW1DzaxOX0D5jhAq9AA8w69Z5jt7YTvSLzCGkyaczLbvWYGq_-EsHQtloPMJ2u5ZOPM4OZe4-gSVQ-hLM1i0Q-45YiYR/s320/602464_491396394208700_1502921542_n.jpg" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiMQKTdRy9o5wfM7rv6B_2zcV8LQ4Ihdd8HD7GQX9X6BFhJqu-mr2SUOyoKnLxazOMqcAm4IrAKUFRuYeV82p7rtKAaCW-WuCE5D1XVHTMrDnPpItVE6kMQwIdYtZJJhASN8ffH4IQqUXPh/s1600/870m50acc7m2075m.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="237" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiMQKTdRy9o5wfM7rv6B_2zcV8LQ4Ihdd8HD7GQX9X6BFhJqu-mr2SUOyoKnLxazOMqcAm4IrAKUFRuYeV82p7rtKAaCW-WuCE5D1XVHTMrDnPpItVE6kMQwIdYtZJJhASN8ffH4IQqUXPh/s320/870m50acc7m2075m.jpg" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEirmoHj48Kc1ShwMkBsyoy9zA3F7yU37f7GvkdflQYRp5PUmjZvmsZFgv_CUBwDy_ggFF-yKeNPR7Ajxy_zcH8kq1G2n-oDvxICiosspBekrsUliukB826i8sMZ5xYMxHQ8gRPnzglBFTGH/s1600/Rajesh-Khanna-in-film-Bawarchi-1972.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEirmoHj48Kc1ShwMkBsyoy9zA3F7yU37f7GvkdflQYRp5PUmjZvmsZFgv_CUBwDy_ggFF-yKeNPR7Ajxy_zcH8kq1G2n-oDvxICiosspBekrsUliukB826i8sMZ5xYMxHQ8gRPnzglBFTGH/s320/Rajesh-Khanna-in-film-Bawarchi-1972.jpg" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhrpFBGcej8vsPx4gOT8nZwJggqOW7nhJJrfBIXQ_K-628YfioC9jxyw3ux0Nqr2CW7yzrLi9I3IrQ74p6pKAQnafTngr06OOilRQKcKNCkHWzn0S4GOs8RjoY4M4Lvc1XaZFztyQ9lvNRk/s1600/Rajesh-Khanna.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhrpFBGcej8vsPx4gOT8nZwJggqOW7nhJJrfBIXQ_K-628YfioC9jxyw3ux0Nqr2CW7yzrLi9I3IrQ74p6pKAQnafTngr06OOilRQKcKNCkHWzn0S4GOs8RjoY4M4Lvc1XaZFztyQ9lvNRk/s1600/Rajesh-Khanna.jpg" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjGesGCTOP1nXTPz8sFhYgqjY5ALA9xSZQCbBFswXCO5Ol_p6O_IgLcIAZLeL_u4VW93sUQqSQpbuaCS1wbh9N3lGOz-MvlbK_61gRrhsOs4bRAeylw5iizdD_tlvJa4AraHzDiymvzCj0Q/s1600/rajesh-khanna-in-kati-patang_ATqr5_26559.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="287" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjGesGCTOP1nXTPz8sFhYgqjY5ALA9xSZQCbBFswXCO5Ol_p6O_IgLcIAZLeL_u4VW93sUQqSQpbuaCS1wbh9N3lGOz-MvlbK_61gRrhsOs4bRAeylw5iizdD_tlvJa4AraHzDiymvzCj0Q/s320/rajesh-khanna-in-kati-patang_ATqr5_26559.jpg" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg_PCNB9aZ9tvmHoipKuL1SoW1s5fjmc03x6igO4wzi6djaMQsOk7BALZ14T_cAxlSGJdF2m5u0YHmwkVhQfXxWUOXgWpmw0xple34-5_hhFonnz4toCLWhJW3bzdMxhIU4CWk6o37ufrrM/s1600/rajesh-khanna_350_062112011821.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="205" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg_PCNB9aZ9tvmHoipKuL1SoW1s5fjmc03x6igO4wzi6djaMQsOk7BALZ14T_cAxlSGJdF2m5u0YHmwkVhQfXxWUOXgWpmw0xple34-5_hhFonnz4toCLWhJW3bzdMxhIU4CWk6o37ufrrM/s320/rajesh-khanna_350_062112011821.jpg" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;h2 class="uiHeaderTitle" tabindex="0"&gt;
&lt;/h2&gt;
&lt;h2 class="uiHeaderTitle" tabindex="0"&gt;
&amp;nbsp;&lt;/h2&gt;
&lt;h2 class="uiHeaderTitle" style="color: red; text-align: center;" tabindex="0"&gt;
&lt;span style="font-size: x-large;"&gt;રાજેશખન્ના &lt;/span&gt;&lt;/h2&gt;
&lt;h2 class="uiHeaderTitle" style="color: red; text-align: center;" tabindex="0"&gt;
&lt;span style="font-size: x-large;"&gt;એક રોમેન્ટિક યુગનો સૂર્યાસ્ત &lt;/span&gt;&lt;/h2&gt;
&lt;b&gt;&amp;nbsp;લગભગ 163 જેટલી ફિલ્મોમાં કામ કરનાર રાજેશ ખન્નાને ભારતીય 
દર્શકો ક્યારેય ભૂલી નહીં શકે કારણ `આનંદ' કભી મરતે નહીં. તે ભારતની ફિલ્મ 
ઈન્ડસ્ટ્રીઝનો પહેલો સુપરસ્ટાર હતો. રાજેશ ખન્નાએ ફક્ત ફિલ્મોમાં પ્રેમ 
ન્હોતો કર્યો એક આખી પેઢીને પ્રેમ કરતાં શીખવાડ્યું હતું.&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
1969માં
 આરાધના' ફિલ્મ રિલીઝ થઈ અને ભારતના ફિલ્મજગતમાં એક સુપરસ્ટારનો ઉદય થયો. 
સુપરસ્ટાર એવો શબ્દ પહેલીવાર પ્રચલનમાં આવ્યો હતો. એનું નામ હતું રાજેશ 
ખન્ના. એનો આગવો અંદાજ, સ્ટાઈલ, અભિનય, હેરસ્ટાઈલ અને ગીતોમાં કાંઈક ખાસ 
હતું જે લોકોને એટ્રેક્ટ કરતું હતું. રાજેશ ખન્નાએ 1969થી 1971 સુધી 
રોમાન્સ-સોશિયલ પ્રોબ્લેમ્સના અદ્ભૂત કોકટેલ દ્વારા 15 સુપરડુપર હિટ ફિલ્મો
 આપી ભારતીય દર્શકોને સંમોહિત કરી દીધા. આ `કોકટેલ' લોકોને એટલું ફાવી ગયું
 કે રાજેશ ખન્ના સિવાય લોકો ફિલ્મોની કલ્પ્ના ન્હોતા કરી શકતાં. ભારતે 
પહેલીવાર આવું સ્ટારડમ જોયું હતું જેમાં ક્રેઝી ફેન્સ હતા, એક મેડનેસ હતી, 
મદહોશી હતી. રાજેશ ખન્નાએ એ આખાય જમાનાને રોમાન્સ કરવાનું શીખવ્યું હતું.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
એક
 એકથી ચડિયાતા રોમેન્ટિક ગીતો અને લવરબોયની ઈમેજના કારણે રાજેશ ખન્ના એ 
સમયની યુવતીઓની ધડકન હતા. યુવતીઓ આ સુપરસ્ટાર પર મરતી હતી. તેની એક ઝલક 
મેળવવા આખો દિવસ ઈંતેજાર કરી શકતી. તેનું જ્યાં શૂટિંગ થવાનું હોય ત્યાં 
પોલિસ બંદોબસ્ત કરવો પડતો. એકબાજુ ફિલ્મની હિરોઈન ઊભી હોય અને તેમ છતાં 
યુવતીઓના ટોળેટોળાં ફક્ત રાજેશખન્નાને ઘેરી વળતાં, આ શબ્દો શર્મિલા ટાગોરના
 છે જે દર્શાવે છે રાજેશ ખન્નાની પોપ્યુલારિટી. રાજેશ ખન્ના જ્યાં વ્હાઈટ 
ગાડી લઈને નીકળે તો યુવતીઓ ગાડીને કિસ કરીને ગાડીનો કલર ચેન્જ કરી દેતી. 
રાજેશ ખન્ના અગાઉ દિલિપકુમાર, રાજકપૂર અને દેવાનંદનો જમાનો હતો પણ રાજેશ 
ખન્નાએ જે મેળવ્યું તેનાથી તેઓ જોજનો દૂર હતા. આ રાજેશ ખન્ના ક્યાંથી આવ્યા
 અને કેવી રીતે મેળવી આવી અદ્વિતિય સફળતા...&lt;br /&gt;
લેટ્સ રિવાઈન્ડ ધ ટાઈમ&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
પંજાબના
 અમૃતસરમાં 29 ડિસેમ્બર 1942માં જન્મેલા રાજેશ ખન્નાનું મૂળ નામ તો જતીન 
હતું. તેમના પિતા ચુનીલાલ ખન્ના અમૃતસરથી મુંબઈ આવીને બિઝનેસ જમાવી દીધો 
હતો. અહીં મુંબઈમાં જ જતીનનું સ્કૂલિંગ અને કોલેજનો અભ્યાસ પૂરો થયો. 
કોલેજકાળથી જ તેને એક્ટિંગનો ભારે શોખ એટલે નાટકમાં ભાગ લેતો. આ એ સમયગાળો 
હતો જ્યારે તેને કોઈ એક્ટર ગણતું ન હતું. માંડ એકાદ લાઈન બોલવાનો એને રોલ 
મળતો. એ પણ એટલા માટે કે જતીન ખન્ના શ્રીમંત બાપ્નો દીકરો હતો. તેને નાનકડો
 રોલ આપી દઈએ તો ચા-નાસ્તાનો ખર્ચ નીકળી જાય. રાજેશ ખન્નાએ પોતે એક 
ઈન્ટરવ્યૂમાં કહ્યું હતું કે ડ્રામામાં તેમણે એક ડાયલોગ બોલવાનો હતો પણ 
સ્ટેજ પર પરફોર્મ કરતી વખતે તેઓ ભૂલી ગયા અને ઘણું સાંભળવું પડ્યું હતું 
ત્યારે તેમને મનોમન ખૂબ દુ:ખ થયું હતું કે એક્ટર બનવાની ઈચ્છા છે અને એક 
ડાયલોગ પણ સરખી રીતે બોલી શકાતો નથી. જોકે એ સમયે થિયેટરમાં વી. કે. 
શર્માનું નામ અદબભેર લેવાતું. તેમણે સૌ પ્રથમ રાજેશ ખન્નાની ટેલેન્ટ ઓળખી 
હતી અને તેને પ્રોત્સાહન આપ્યું હતું. ત્યારબાદ 1965માં યુનાઈટેડ 
પ્રોડ્યુસર્સ અને ફિલ્મફેર દ્વારા યોજાયેલ ટેલેન્ટ કોમ્પીટીશનમાં ભાગ લીધો 
અને દસ હજાર કરતાં પણ વધુ પ્રતિસ્પર્ધીઓ વચ્ચે એ સ્પર્ધા જીતી. આ સ્પર્ધાના
 ઈનામરૂપે રાજેશ ખન્નાને ફિલ્મમાં કામ કરવાનો મોકો મળ્યો. પ્રથમ ફિલ્મ મળી 
જી.પી.સિપ્પીની `રાઝ' જેમાં બબીતા હીરોઈન હતી. જોકે 1966માં આવેલી&amp;nbsp; `આખરી 
ખત' એ તેમની પ્રથમ રિલિઝ થયેલી ફિલ્મ હતી જેનું દિગ્દર્શન ચેતન આનંદે 
કર્યું હતું. 1969નું વર્ષ રાજેશ ખન્નાનું જીવનનું ટર્નિંગ પોઈન્ટ હતું. આ 
વર્ષમાં આરાધના, ઈત્તેફાક, ડોલી, બંધન અને દો રાસ્તે જેવી ફિલ્મો આવી જેમાં
 `આરાધના'એ રાજેશ ખન્નાને સુપરસ્ટાર બનાવ્યો. `મેરે સપ્નોં કી રાની કબ 
આયેગી તુ, રૂપ તેરા મસ્તાના, કોરા કાગજ થા યે મન મેરા' જેવા મધુર ગીતોને 
આજે પણ લોકો મોજથી ગાય છે, સાંભળે છે એટલા સુપરહીટ છે. રાજેશ ખન્નાને 
સુપરસ્ટાર બનાવવામાં આવા રોમેન્ટિક સોંગ્સનો રોલ પણ ખૂબ મહત્ત્વનો છે. 
મુમતાઝ સાથે આવેલી ફિલ્મ `દો રાસ્તે'ના યે રેશમી ઝૂલ્ફે, છુપ ગયે સારે 
નજારે ઓય ક્યા બાત હો ગઈ, બિન્દીયા ચમકેગી વગેરેએ ખૂબ ધૂમ મચાવી. ત્યારબાદ 
તો રાજેશ ખન્નાની નિકલ પડી એમ કહી શકાય. જોકે અહીં એ ભૂલવું ન જોઈએ કે 
રાજેશ ખન્નાની કરિયર બનાવવામાં ડિરેક્ટર્સ શક્તિ સામંત અને ઋષિકેશ મુખર્જી 
તથા સંગીતકાર આર.ડી. બર્મન અને ગાયક કિશોરકુમારનો બહુ મોટો ફાળો છે. રાજેશ 
ખન્નાને બેસ્ટ એક્ટરનો પહેલો ફિલ્મફેર એવોર્ડ મળ્યો 1970માં આવેલી `સચ્ચા 
જૂઠા' ફિલ્મ માટે. જોકે એની કારકિર્દીની સીમાચિહ્ન કહી શકાય એવી ફિલ્મ હજી 
આવવાની બાકી હતી. 1971માં આવેલ `કટીપતંગ' અને `આનંદ' બંને સુપરહીટ ફિલ્મો 
હતી પણ `આનંદ'ને ભારતીય દર્શક ક્યારેય નહીં ભૂલી શકે. આ `આનંદે' એક સમયે 
આખા ભારતને રોવડાવ્યા હતા. કેન્સરગ્રસ્ત યુવાનની ભૂમિકામાં રાજેશ ખન્ના અને
 ડોક્ટરના રોલમાં અમિતાભ બચ્ચને અદ્ભૂત અભિનય કર્યો હતો. રાજેશ ખન્નાને આ 
ફિલ્મ માટે બેસ્ટ એક્ટરનો ફિલ્મફેર એવોર્ડ મળ્યો હતો. અમિતાભને `બાબુમોશાય'
 કહેતો, જિંદગી અને મોતની કશ્મકશમાં હંમેશા હસતો આનંદનો ચહેરો આજે પણ નજર 
સમક્ષ તરવરે છે.&amp;nbsp; `જિંદગી ઔર મોત તો ઉપરવાલે કે હાથ મેં હૈ.., બાબુમોશાય, 
જિંદગી લંબી નહીં, બડી હોની ચાહિયે અને પુષ્પા, આઈ હેટ ટીયર્સ..' વગેરે 
જેવા ડાયલોગ પણ રાજેશ ખન્નાની સાથે અમર બની ગયા છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
રાજેશ 
ખન્નાની જિંદગીનો આ સુવર્ણકાળ હતો. ડિરેક્ટરો તેમને લેવા માટે લાઈન લગાવતા.
 એક સમયે હોસ્પિટલમાં રાજેશ ખન્નાને એડમિટ કરવામાં આવ્યો ત્યારે એ 
હોસ્પિટલના આજુબાજુના તમામ રૂમ્સ ડિરેક્ટરોએ બુક કરી દીધા હતા, કદાચ ચાન્સ 
મળે તો રાજેશ ખન્નાને સ્ટોરી સંભળાવીને પોતાની ફિલ્મમાં લઈ શકાય. રાજેશ 
ખન્નાની ઓળખ `કાકા' તરીકે પણ હતી. એ સમયે ફિલ્મ ઈન્ડસ્ટ્રીમાં એક કહેવત 
પ્રચલિત બની હતી કે `ઉપર આકા નીચે કાકા'. આ સ્ટારડમે જ રાજેશ ખન્નામાં 
અભિમાનના બીજ વાવ્યા. સેટ પર લેટ આવવું, રોજ મોડી રાતથી સવાર સુધી પાર્ટી 
અને ડ્રિન્ક એ રાજેશ ખન્નાની લાઈફસ્ટાઈલ થઈ ગઈ હતી.&lt;br /&gt;
રિલ લાઈફથી રિયલ 
લાઈફ તરફ વળીએ તો રાજેશ ખન્નાનું એ સમયે એક્ટ્રેસ-મોડેલ અંજુ મહેન્દ્ર સાથે
 અફેર હતું અને ફિલ્મ ઈન્ડસ્ટ્રીમાં ચર્ચા એ હતી કે કાકા અંજુ મહેન્દ્રુ 
સાથે જ લગ્ન કરશે. (આ એ અંજુ મહેન્દ્રુ જેણે ગેરી સોબર્સને વીંટી પહેરાવી 
હતી.) કોઈક અગમ્ય કારણોસર તેમનું બ્રેક-અપ થયું અને કાકાએ ડિમ્પલ કાપડીયા 
સાથે લગ્ન કરી લીધા. બોબી ફિલ્મથી લાઈમલાઈટમાં આવેલ ડિમ્પલની ઉંમર એ સમયે 
માંડ 15 વર્ષની હતી જ્યારે રાજેશ ખન્ના તેનાથી ડબલ એટલે કે 30 વર્ષના હતા. 
જોકે, થોડો સમય તો બધું ઠીકઠાક ચાલ્યું પણ સફળતા ક્યાં કાયમ કોઈની સાથે રહે
 છે. 1973 સુધી રાજેશ ખન્નાનું એકચક્રી શાસન કહેવું હોય તો કહી શકાય તેવો એ
 એ યુગ હવે અસ્તાચળે હતો. રોમાન્સની દુનિયાથી દૂર એક 6 ફીટ પ્લસ હાઈટનો 
અભિનેતા અમિતાભ બચ્ચન એન્ગ્રીયંગ મેન તરીકે લોકોના દિલોદિમોગ પર છવાઈ રહ્યો
 હતો. કાકાની એક પછી એક ફિલ્મો ફ્લોપ જઈ રહી હતી. હવે કાકાને બદલે તેને 
સાઈન કરવામાં આવતો હતો. નિષ્ફળતાનો દોર શરૂ થયો કે કાકાની ચારેબાજુથી પડતી 
આવી.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
પત્ની ડિમ્પલ સાથે અણબનાવ થતાં તે ટ્વીન્કલ અને 
રિન્કીને લઈને ચાલી ગઈ. હવે રાજેશ ખન્ના સાવ એકલા થઈ ગયા. હતાશ અને માયૂસ 
કાકાએ ડ્રિન્કનો સહારો લેવા માંડ્યો અને તેની અસર તેમની તબિયત પર જણાવા 
લાગી. આ સમય દરમિયાન તેમના જીવનમાં ટીના મુનિમનો પ્રવેશ થયો. બંને લગ્ન 
કરશે એવી અફવાઓ વચ્ચે તેમનું બ્રેકઅપ થઈ ગયું. આ ગાળામાં રાજેશ ખન્નાએ 
વચ્ચે વચ્ચે એકાદ બે હીટ ફિલ્મો આપી પણ હવે તેમને કોઈ ડિરેક્ટર મુખ્ય 
ભૂમિકા આપવા તૈયાર ન હતો.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ત્યારબાદ રાજેશ ખન્નાએ રાજનીતિમાં 
ઝંપલાવ્યું અને 1992માં સાંસદ બન્યા. જોકે ત્યારબાદ તેઓ રાજનીતિથી દૂર થઈ 
ગયા. બીજી ઈનીંગમાં તેમણે આ અબ લૌટ ચલે, વફા જેવી ફિલ્મો કરી પણ ખાસ સફળતા ન
 મળી. તેમની કથળતી તબિયતને કારણે બહાર તેઓ ખાસ દેખાતા ન હતા. છેલ્લા 
છેલ્લાં તેઓ અપ્સરા એવોર્ડમાં જાહેરમાં દેખાયા હતા જ્યાં તેમણે આગવી અદામાં
 આપેલી સ્પીચ હજી કાનમાં ગુંજે છે...&lt;br /&gt;
આપ ના જાને મુજકો સમજતે હૈ ક્યા&lt;br /&gt;
મૈં તો કુછ ભી નહીં,&lt;br /&gt;
ઈતની બડી ભીડ કા પ્યાર મૈં રખૂંગા કહાં&lt;br /&gt;
મેરે હમદમ મેરે દોસ્ત&lt;br /&gt;
ઈજ્જતે, શૌહરતે, ઉલફતે, ચાહતે&lt;br /&gt;
સબકુછ ઈસ દુનિયા મેં રહતા નહીં&lt;br /&gt;
આજ મૈં હૂં જહાં કલ કોઈ ઔર થા&lt;br /&gt;
યે ભી એક દૌર&amp;nbsp; હૈ, વો ભી એક દૌર થા.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Written by _ Vijay Rohit,&lt;br /&gt;
Published in Feelings 15th August 2012 Issue.&lt;br /&gt;
vijaycrohit@gmail.com&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;looking forward to your response...&lt;/div&gt;</description><link>http://vijayrohit.blogspot.com/2012/08/163.html</link><author>noreply@blogger.com (Anonymous)</author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" height="72" url="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgjLMUY1jzXUi_rSif_0yD_VSOs5-phB1b-YL690rCnFOWDuXaM-Mc0Rvca-wFI8iYe24FqiaN1D3MpqljbKJRbib80Xph8uPIm3C0Iy3UNQCD_hze54_BK3OZyAy8JK2MKOFwFbAVuwN_G/s72-c/180712RAJESH18JULYC.jpg" width="72"/><thr:total>0</thr:total></item><item><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-6987157136718653288.post-5322243117679482861</guid><pubDate>Wed, 01 Aug 2012 12:25:00 +0000</pubDate><atom:updated>2012-08-01T17:55:06.813+05:30</atom:updated><title/><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;

&lt;br /&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;
&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;b&gt;&amp;nbsp;&lt;span style="font-size: small;"&gt;વર્ષ 2007માં ફીલિંગ્સમાં જાંબુઘોડામાં આવેલ ઝંડ હનુમાનજીની સ્ટોરી કરી હતી. આમ તો આ પ્રદેશ આખો અભ્યારણ્ય છે. પ્રકૃતિએ છૂટા હાથે સૌંદર્ય વેર્યું છે એટલે જો નેચરમાં ફરવાનો શોખ હોય તો વરસાદી મોસમમાં ખાસ કરીને શ્રાવણ માસમાં જવાનો લ્હાવો લેવા જેવો છે. ગાઢ જંગલ વચ્ચે ઝરણાંઓ વહેતાં હોય, પક્ષીઓનો મધુર કલરવ, નાના ડુંગરો અને લીલોતરી જ લીલોતરી...ક્યાંય કોઈ દુકાન કે શોપિંગ માટે કશું જોવા ના મળે. ખરેખર તો ચાલતા જવાની મજા છે, છતાં બાઈક લઈને પણ જઈ શકાય છે. મારે સ્ટોરી કરવાની અને ફોટા પણ પાડવાની હોવાથી હું લગભગ 11 કિમી અંદર ચાલીને ગયો હતો. જોકે, એ આનંદ અદ્ભુત હતો. આ સ્થળ વડોદરાથી નજીક હોવાથી અહીં યુવાવર્ગ હવે વધુ પ્રમાણમાં જાય છે. પાવાગઢ અને જાંબુઘોડાના આ અભ્યારણ્યની મુલાકાત લેવા જેવી છે. આ સાથે અહીં એ સ્ટોરી પણ શેર કરું છું જેથી આપ સૌને આ ઓછા જાણીતા સ્થળ વિશે સારી એવી માહિતી મળી શકે...&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: center;"&gt;
&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;b&gt;&amp;nbsp; &lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: center;"&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: center;"&gt;
&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;b&gt;પ્રકૃતિના સાનિધ્યમાં બિરાજેલ&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: center;"&gt;
&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;b&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: red; font-size: x-large;"&gt;&lt;b&gt;`ઝંડ હનુમાન'&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;u&gt;&lt;b&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;/u&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: center;"&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div style="text-align: center;"&gt;
&lt;u&gt;&lt;b&gt;પૌરાણિક કાળમાં હેડંબાવન તરીકે ઓળખાતા અને હાલ જાંબુઘોડાના અભ્યારણ્ય તરીકે પ્રખ્યાત આ વનમાં `ઝંડ હનુમાન' ભાવિકોની આસ્થાનું પ્રતીક બની રહયાં છે &lt;/b&gt;&lt;/u&gt;&lt;/div&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhcYjtxKSzn_98wfIMkln54FSgji5oL_CmI_bN1Q0r-Ltb9CUovna09pVLtMHaD6Sr6z-H5k8Fndj71DxA57iGxDuemAAepIUUUWRlZOITDKW1fZXfKjSVjz_e3_sF6f_X4u-Z0OVCxerlo/s1600/Zand+Hanuman-5.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhcYjtxKSzn_98wfIMkln54FSgji5oL_CmI_bN1Q0r-Ltb9CUovna09pVLtMHaD6Sr6z-H5k8Fndj71DxA57iGxDuemAAepIUUUWRlZOITDKW1fZXfKjSVjz_e3_sF6f_X4u-Z0OVCxerlo/s400/Zand+Hanuman-5.jpg" width="350" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj7NbtJnxk4rvM-aJi8vmCV0mI2i7t7BBloQacuorBO41BvFaH31lHdlwkNPXKVHUDLSa4lPx13nnV45N3v-FB_9fQeD6PWZ0VMV5kcfURDLhSSa7os_9XpQSFT6TLb-jbF5TCwYI9bRMqW/s1600/Zand+Hanuman-6.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="256" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj7NbtJnxk4rvM-aJi8vmCV0mI2i7t7BBloQacuorBO41BvFaH31lHdlwkNPXKVHUDLSa4lPx13nnV45N3v-FB_9fQeD6PWZ0VMV5kcfURDLhSSa7os_9XpQSFT6TLb-jbF5TCwYI9bRMqW/s640/Zand+Hanuman-6.jpg" width="640" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi6TaFsPKEIyHRaQiEsCtwJ_g1b9VgjBeAB2n8FaF3_PyP84YcIfNHsmmCVyNcDU48MmorIQesNdc-XmdXkBfPjJy1AOnszhXVCs2mCfu4V2Sj_GSajfFrYt0dmO1XQAyL9QAcxRgo6zrry/s1600/Zand+Hanuman-7.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="526" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi6TaFsPKEIyHRaQiEsCtwJ_g1b9VgjBeAB2n8FaF3_PyP84YcIfNHsmmCVyNcDU48MmorIQesNdc-XmdXkBfPjJy1AOnszhXVCs2mCfu4V2Sj_GSajfFrYt0dmO1XQAyL9QAcxRgo6zrry/s640/Zand+Hanuman-7.jpg" width="640" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjLwOKFzk6-Lam0gRxTgY5Jx1JCJl94PNUYV8R9jFbDxgFE9oRlWT8DvA1nkasO7JEsw8sariPwJUWQmjHfm8-9IPQzzm4hKy9ZAcUWrUBua8Zoppu8IJDOe78DxCWLzpxwCBpqIOY7pXHD/s1600/Zand+Hanuman-8.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="422" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjLwOKFzk6-Lam0gRxTgY5Jx1JCJl94PNUYV8R9jFbDxgFE9oRlWT8DvA1nkasO7JEsw8sariPwJUWQmjHfm8-9IPQzzm4hKy9ZAcUWrUBua8Zoppu8IJDOe78DxCWLzpxwCBpqIOY7pXHD/s640/Zand+Hanuman-8.jpg" width="640" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgKv0TSHrXuHdvBRFcHodBDqlEPiDsi87To74OwG2AhJ553HagqqTNPjCQQhpSFnO1YeZG3YRk62jqNZdYdqKnmLeAESe66V-nbqebmFkWMQ9PR0FztJmVqQLLaaJo3EgTLxagqVCmcdxGn/s1600/Zand+Hanuman-1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgKv0TSHrXuHdvBRFcHodBDqlEPiDsi87To74OwG2AhJ553HagqqTNPjCQQhpSFnO1YeZG3YRk62jqNZdYdqKnmLeAESe66V-nbqebmFkWMQ9PR0FztJmVqQLLaaJo3EgTLxagqVCmcdxGn/s320/Zand+Hanuman-1.jpg" width="240" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgst76mMoXzYbA0auUE9p5kxhx-gpZD9zS0n8Os49wKnRV9tVunZk8MtZMsxvWx-18zRoLpwanQwM8pYN66jdfP1e4Mmoc-2Su6NDsHF1yauMVZXbI1apuZTQAPAg5AyfnyxhdW3YDLD_D9/s1600/Zand+Hanuman-2.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgst76mMoXzYbA0auUE9p5kxhx-gpZD9zS0n8Os49wKnRV9tVunZk8MtZMsxvWx-18zRoLpwanQwM8pYN66jdfP1e4Mmoc-2Su6NDsHF1yauMVZXbI1apuZTQAPAg5AyfnyxhdW3YDLD_D9/s320/Zand+Hanuman-2.jpg" width="240" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgyMgQMRzcxqSyY-W4GCAYt3c4mIYqGm0Y9gC1RI3GMC6VqJUD5Svqe5fib2F0KzYNJbkgTQnSGMXgFvQcVXpL2EN3u0YFrqFHHwERvdWWXqdHjGvMJCQV0zaI2x7GLGd6NYv3Q85g8fq7N/s1600/Zand+Hanuman-3.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgyMgQMRzcxqSyY-W4GCAYt3c4mIYqGm0Y9gC1RI3GMC6VqJUD5Svqe5fib2F0KzYNJbkgTQnSGMXgFvQcVXpL2EN3u0YFrqFHHwERvdWWXqdHjGvMJCQV0zaI2x7GLGd6NYv3Q85g8fq7N/s320/Zand+Hanuman-3.jpg" width="240" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjEGxCtfYgEnplha_cJyTC_ASBnpLfj6RnFaKlMB51T2K9XDpyD0y5mDXbzb3xu52LJZ6phGXPCVjZkU3Zjrxhjm50IOKJ6kNfycjapTkLLq3ra53jgfLuxKlMVgUiHovkWI-2trvQ64JuP/s1600/Zand+Hanuman-4.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjEGxCtfYgEnplha_cJyTC_ASBnpLfj6RnFaKlMB51T2K9XDpyD0y5mDXbzb3xu52LJZ6phGXPCVjZkU3Zjrxhjm50IOKJ6kNfycjapTkLLq3ra53jgfLuxKlMVgUiHovkWI-2trvQ64JuP/s320/Zand+Hanuman-4.jpg" width="237" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;nbsp; આખો દિવસ ઓફિસ, બિઝનેસ, મોબાઇલ, મીટીંગ, ટ્રાફિક અને રોજની રૂટિન 
દિનચર્યાથી થાકી-હારીને માણસ શાંતિ મેળવવા માટે આ બધાથી દૂર ક્યાંક જવાનું 
વિચારે એ સ્વાભાવિક છે પણ જાય તો કયાં જાય ? ઘબદશજ્ઞીત છે કે હિલ સ્ટેશન કે
 કોઇ કુદરતી સૌંદર્ય ધરાવતા અને માનસિક શાંતિ આપે તેવા સ્થળે. જો તમે આવું જ
 વિચારતા હોય તો ગુજરાતમાં જાંબુઘોડાનું અભ્યારણ્ય એ તમારા માટે ઉત્તમ સ્થળ
 છે. ઘનઘોર જંગલ, છૂટા હાથે વેરાયેલ પ્રાકૃતિક સૌંદર્ય અને સાથે સાથે `ઝંડ 
હનુમાનજી'ની ભક્તિનો બેવડો લાભ આપતું આ સ્થળ બજરંગબલીના ભકતો સહિત પ્રકૃતિ 
પ્રેમીઓ અને ખાસ કરીને યુવાવર્ગને આકર્ષી રહ્યું છે.&lt;br /&gt;

&lt;br /&gt;

ગુજરાતમાં આવેલ (મહાકાળી માતાનું) પ્રસિદ્ધ યાત્રાધામ પાવાગઢથી 32 
કિ.મી. અને વડોદરાથી 90 કિ.મી. દૂર જાંબુઘોડાના અભ્યારણ્યમાં આવેલ `ઝંડ 
હનુમાન'ની એક વખતની મુલાકાત આ જગ્યાએ વારંવાર આવવા મજબૂર કરી દેશે. આ 
સ્થળની પ્રસિદ્ધિ જ `ઝંડ હનુમાન'ને કારણે થઇ છે. જાંબુઘોડાથી લગભગ 11 
કિ.મી.નો રસ્તો કાચો-પાકો છે. `ઝંડ હનુમાન' જવા માટે આમ તો ત્રણેક રસ્તા 
છે. એક પાવાગઢથી જાંબુઘોડાની નજીક આવેલ ઝોબાન ગામથી પગપાળા જઇ શકાય છે. આ 
રસ્તો ટૂંકો છે પણ અહીં ઘણા ઊંચી ટેકરીઓને પાર કરીને જવાનું હોવાની આ રસ્તે
 જવાનું લોકો ટાળે છે. બીજો રસ્તો નારૂકોટ ગામની કેનાલ પર થઇને જવાય છે. 
છતાં સૌથી વધુ લોકપ્રિય અને સરળ રસ્તો છે જાંબુઘોડાથી બોડેલી તરફ જતો મુખ્ય
 માર્ગ. આ રોડ પર બહાર ઝંડ હનુમાન 11 કિ.મી.નું એક પાટીયું લગાવેલ છે 
જ્યાંથી ચાલતા અથવા બાઈક કે અન્ય વ્હીકલ લઈને જઈ શકાય છે.&lt;br /&gt;

&lt;br /&gt;

જોકે પાંચ-સાત કિ.મી. અંદર સુધી પાકો રસ્તો છે ત્યારબાદ કાચો રસ્તો છે 
એટલે દરેક પ્રકારના વાહન જાય છે ખરાં પણ ખરી મજા માણવી હોય તો ચાલતાજ જવું 
પડે. એટલે જેવો પાકો રોડ પતે કે તરત જ બધા ગાડીઓ જંગલમાં&amp;nbsp; પાર્ક કરીને 
ચાલતા જ હનુમાનજીના દર્શને જવા નીકળી પડે છે. છતાં જો છેક સુધી વાહન લઇને 
જવું હોય તો બાઇક એ સૌથી ઉત્તમ વાહન છે. વચ્ચે આવતાં ઝરણાં અને ઉબડ-ખાબડ 
રસ્તાઓમાંથી બાઇક આસાનીથી જતું હોવાથી અહીં મોટી સંખ્યામાં યુવાવર્ગ બાઇક 
લઇને જ આવે છે. અહીં બહારથી કોઇ પ્રાઇવેટ સાધન પણ નથી મળતું. એટલે પાંચ-સાત
 કિ.મી. તો ચાલવાની તૈયારી અચૂક રાખવી.&lt;br /&gt;

&lt;br /&gt;

અહીંયા એક વખત તમે પ્રવેશો એટલે પ્રકૃતિ સાથે તમારો જીવંત સંપર્ક થઇ જાય
 છે. ચારેબાજુ વિશાળ પર્વતો, લીલીછમ વનરાજી, શ્રાવણ માસમાં વાદળછાયુ વરસાદી
 વાતાવરણ, પ્રકૃતિનો આનંદ માણી રહેલ પશુ-પક્ષીના અવાજો અને જ્યાં સુધી 
તમારી નજર પહોંચે ત્યાં સુધી હરિયાળી જ હરિયાળી, અને હા એક વાત ખાસ એ પણ છે
 કે, શાસ્ત્રમાં કહ્યું છે તેમ જ્યારે ભગવાનને પામવા હોય તો મોહ-માયા અને 
બંધનથી મુકત થવું પડે તેમ અહીંથી તમારા ભૌતિક દુનિયા સાથેના સંપર્ક પણ ટૂટી
 જાય છે એટલે કે અહીં મોબાઇલ ફોન પર વાત કરવા માટે ટાવર્સ નથી પકડાતા, નથી 
કોઇ દુકાન, ના કોઇ લારી-ગલ્લાં. જે છે તે કુદરતી વાતાવરણનો આંખોને ઠંડક 
આપતો અહેસાસ અને માનસિક શાંતિ આપતું ઘનઘોર જંગલનું સામ્રાજ્ય.&lt;br /&gt;

&lt;br /&gt;

અહીં થોડા થોડા અંતરે તમને તળાવ, નાના-નાના ઝરણાં જોવા મળશે જેને 
ઓળંગીને જવાનું હોવાથી બાળકો સહિત પ્રકૃતિને માણનારાઓને તેનો આનંદ મળે છે. 
છેક ઝંડ હનુમાન જતાં સુધીમાં નવ વખત આવા નાના-મોટાં ઝરણાંઓ આવે છે. એટલે જો
 તમે ચાલતા જતાં હો તો ઝરણામાં હાથ-પગ, મ્હોં ધોઇ ફ્રેેશ થઇ ફરીથી આગળ 
પગપાળા યાત્રા વધારી શકો અને ચારેબાજુ ફેલાયેલ જંગલ અને પ્રકૃતિને માણતા 
માણતાં ક્યારે ઝંડ હનુમાન પહોંચી જઇએ તેનો તમને અંદાજ પણ નહીં આવે.&lt;br /&gt;

&lt;br /&gt;

ઝંડ હનુમાનના દર્શન માટે આવેલ&amp;nbsp; શ્રધ્ધાળુઓ માટે તો ક્યારે આ સ્થળે 
પહોંચીએ અને રામભકત હનુમાનની એ વિશાળ અને દુર્લભ પ્રતિમાના ભાવપૂર્વક&amp;nbsp; 
દર્શન કરીએ એ જ સ્મરણમાં હોય છે. એટલે જેવા તમે અહીં પહોંચો કે તરત જ 
હમણાં-હમણાં થોડીક નાનકડી ઝુંપડીઓ જેવી દુકાનો અને પથ્થરોના એક ઊંચા ટેકરા 
પર મંદિર જેવું દેખાય એટલે સમજવાનું કે તમે ઝંડ હનુમાન પહોંચી ગયા. અહીં 
હનુમાનજીના દર્શને જતાં પહેલાં પ્રસાદ, નાળિયેર અને હનુમાનજીને પ્રિય 
સિંદુર અને તેલ આ દુકાનથી મળી રહે છે. એ લીધા બાદ મંદિરના પગથિયાંને અડીને 
એક ઝરણાનું પાણી પસાર થાય છે. જ્યાં હાથ-પગ ધોઇને, સ્વચ્છ થઇને હનુમાનજીના 
દર્શને ભાવિકો જતાં હોય છે. મહિલા અને પુરુષોએ દર્શન માટે અલગ-અલગ 
ગ્રીલવાળી લાઇનમાં જવાનું હોય છે.&lt;br /&gt;

&lt;br /&gt;

આ નાનકડા પર્વત જેવા મંદિર ઉપર પહોંચીને ઝંડ હનુમાનજીના દર્શન કરો કે 
તમારો સઘળો થાક ઉતરી ગયો હોય એવી દિવ્ય અનુભૂતિનો અહેસાસ થાય છે. લગભગ 18 
ફુટ ઊંચી ઝંડ હનુમાનજીની નયનરમ્ય પ્રતિમાને કેસર, તેલ અને આંકડાની માળાથી 
શણગારવામાં આવે ત્યારે સાક્ષાત્ હનુમાનજી હાજરાહજૂર હોય એવું લાગે. પથ્થરો 
અને મોટી શિલાઓ વચ્ચે સ્વયંભૂ પ્રગટ થયેલ ઝંડ હનુમાનજીની આ પ્રતિમા વિશે 
ઝંડ હનુમાનના ટ્રસ્ટના પૂજારીએ ફીલિંગ્સ સાથેની વાતચીતમાં કહ્યું હતું કે, 
``હનુમાનજીની આ મૂર્તિ એક રીતે જોઇએ તો અતિપ્રાચીન અને દુર્લભ છે. કારણ કે 
એક તો પાંડવોના વનવાસ ગાળામાં તેઓ જ્યારે અહીં આવ્યા ત્યારની આ પ્રતિમા છે 
એવો અંદાજ છે અને બીજું કે શનિની પ્નોતીને હનુમાનજી પોતાના ડાબા પગ તળે 
દબાવીને ઊભા છે. આ પ્રકારની આ એકમાત્ર પ્રતિમા છે એટલા માટે ભાવિકોમાં `ઝંડ
 હનુમાન' પ્રત્યે અનન્ય શ્રધ્ધા અને ભક્તિભાવ છે. જે વ્યક્તિને શનિની 
પ્નોતી હોય એવી વ્યકિત અહીં આવી હનુમાનજીની સાચા દિલથી આરાધના કરે તો શનિની
 પ્નોતી પણ નુકસાન નથી કરતી અને મનોવાંછિત ફળ મળે છે.''&lt;br /&gt;

આ મંદિરનું વહીવટ અને વ્યવસ્થાપ્ન `શ્રી ઝંડ હનુમાન ટ્રસ્ટ' દ્વારા થઇ 
રહ્યું છે. `ઝંડ હનુમાન' વિશે વિસ્તૃત માહિતી આપતા&amp;nbsp; નારણભાઇ કે જેઓ છેલ્લાં
 25 વર્ષથી ઝંડ હનુમાનના દર્શને અને સેવા આપવા આવે છે. તેમણે ફીલિંગ્સને 
જણાવ્યું હતું કે, ``દંતકથા મુજબ અહીં મહાભારતમાં ઉલ્લેખ મુજબ&amp;nbsp; પાંડવો 13 
વર્ષીય વનવાસ દરમિયાન જંગલમાં પરિભ્રમણ કરતાં કરતાં અહીં આવ્યા હતા. 
પૌરાણિક સમયમાં આ વન હેડંબાવન તરીકે પ્રખ્યાત હતું. અહીં હેડંબા નામની 
રાક્ષસી રહેતી હતી અને આ વન છેક રાજપીપળા સુધી વિસ્તરેલું હતું જે કાળક્રમે
 નાશ થતું ગયું. હાલ આ જાંબુઘોડાના અભ્યારણ્ય તરીકે ઓળખાય છે.''&lt;br /&gt;

&lt;br /&gt;

અહીં આ સ્થળ સાથે ઘણી બધી દંતકથાઓ જોડાયેલી છે. અહીં જંગલમાં તમને 
ઠેક-ઠેકાણે પૌરાણિક પ્રતિમાઓ, ખંડિત મૂર્તિઓ, પુરાતન મંદિરો, જુના શિલ્પો, 
ખડકો, છૂટા છવાયા ચારેબાજુ જોવા મળે. જંગલમાં જ્યાં ફરો ત્યાં ઠેક-ઠેકાણે 
જમીન પર પથ્થરો અને શિલાઓ દટાયેલી હોવાથી એ વાત ચોક્કસ ખ્યાલ આવે કે વર્ષો 
પૂર્વે અહીં કોઇ નગર હતું.&lt;br /&gt;

આ જંગલનાં સુપરિચિત અને અમોને ખૂણે ખૂણે ફેરવનાર અને છેલ્લાં કેટલાય 
વર્ષોથી અહીં સેવા આપવા આવતા કાસમપુરાના દિનેશભાઇ કહે છે કે, ``અહીં ભીમની 
ઘંટી અને અર્જુને દ્રોપદીને પાણી પીવા માટે તીર મારીને જે જગ્યાએ પાણી 
ઉત્પ્ન્ન કર્યું હતું તે આજેય મોજુદ છે. ભાવિકો અને શ્રધ્ધાળુઓ માટે તો તે&amp;nbsp;
 આજે પણ ચમત્કારથી વિશેષ છે. ઝંડ હનુમાનજીની પ્રતિમાથી થોડે દૂર જંગલમાં 
આગળ જાવ એટલે આ બંને જગ્યા તમને જોવા મળે. જેમાં સૌ પહેલાં અર્જુને દ્રોપદી
 માટે તીર મારીને પાણી ઉત્પ્ન્ન કર્યું તે જગ્યા આવે છે. ત્યાં આગળથી એક 
ઝરણું નીકળે છે જે, બારેમાસ વહેતું રહે છે .''&lt;br /&gt;

&lt;br /&gt;

`ઝંડ હનુમાન'ના દર્શને જતાં પહેલાં મંદિરની નીચે જ દાદર પાસેથી આ 
ઝરણાનું પાણી વહે છે. જ્યાંથી ભકતો પગ ધોઇને હનુમાનજીના દર્શને જાય છે. 
જોકે હાલમાં તો આ ઝરણાથી ઉદ્ગમવાળી જગ્યાએ કૂવા જેવી ફેન્સીંગ કરી છે. 
ત્યારબાદ થોડે આગળ જંગલમાં અંદર જાવ એટલે ભીમની ઘંટીના દર્શન કરવા મળે.&lt;br /&gt;

&lt;br /&gt;

ભીમની ઘંટી વિશેની દંતકથા જણાવતાં દિનેશભાઇ કહે છે કે, `` આ ઘંટી 50 થી 
100 માણસ થઇને હલાવે તો પણ તસુભાર હલતી નથી. જ્યારે ભીમ એક હાથે આ ઘંટી 
ફેરવતો હતો.'' તેની શક્તિ વિશે મહાભારતમાં ઘણું લખાયું છે પણ આ ઘંટીને જુઓ 
તો ખ્યાલ આવે કે ભીમ કેટલો બળિયો હશે? ભીમની ઘંટીથી થોડેક દુર આજુબાજુનાં 
નાના-નાના પથ્થરોને એક પર એક ગોઠવવાની લોકવાયકા પણ અહીં પ્રચલિત છે તેનું 
કારણ આપતા એક સ્થાનિક વ્યક્તિ કહે છે કે, ``અહીં તમે એક પર એક કરીને જેટલા 
પથ્થર ગોઠવતા જાવ એટલા માળનું તમારું ઘર બને'' એટલે અહીં ઠેર-ઠેર તમને આવા 
પથ્થરો ગોઠવેલા જોવા મળશે. &lt;br /&gt;

&lt;br /&gt;

આ બધું ફરીને, જોઇને પરવારો એટલે મંદિરવાળી જગ્યાની સામે જ થોડું 
ખૂલ્લું મેદાન છે. જ્યાં આજુબાજુ વનકુટિર અને વિશ્રામસ્થળ છે. જ્યાં 
ખુલ્લામાં બેસીને પોતાના ગ્રુપ સાથે સૌ નાસ્તો-જમવાનું પણ કુદરતી 
વાતાવરણમાં મોજમસ્તી સાથે લે છે. અહીં મુલાકાતે આવનાર દર્શનાર્થી મોટેભાગે 
પોતાની સાથે નાસ્તો, પાણી સાથે જ લઇને આવે છે. કેટલાક લોકો મોટી સંખ્યામાં 
ગ્રુપમાં આવ્યા હોય તો અહીં ખુલ્લામાં જ રસોડાનો સામાન લગાવી&amp;nbsp; જમવાનું 
બનાવી દે છે, એટલે ગરમાગરમ જમવાનો આનંદ પણ મળી શકે. કેટલીક સ્કૂલો પણ આ 
જગ્યાએ પિકનીક અને ટુરનું આયોજન કરે છે. અહીં બાળકોને પિકનીક પર લઇ આવેલ 
બોડેલીના ગીતાબેન લાલપુરવાળા કહે છે કે, ``બાળકોને અહીં અમે પ્રકૃતિનો 
ખ્યાલ આવે અને હનુમાનજીના દર્શન પણ થાય એ માટે પ્રવાસે લઇ આવીએ છે. બાળકોને
 અહીં રમવાની, ફરવાની ખૂબ મઝા આવે છે. અહીં સમગ્ર ગુજરાતમાંથી કેટલાય લોકો 
નિયમિત રીતે ઝંડ હનુમાન આવતા હોય છે. અહીં આવો એટલે તમને અદ્ભુત માનસિક 
શાંતિનો અહેસાસ થાય.''&lt;br /&gt;

&lt;br /&gt;

કાસમપુરના દિનેશભાઇ પણ આ વાતમાં સૂર પૂરાવતા કહે છે, ``કાસમપુરથી કેટલાય
 યુવકો નિયમિત ઝંડ હનુમાનના દર્શને અને સેવાર્થે અહીં આવે છે. ક્યારેક 
ચોમાસામાં તો એટલું પાણી ભરાયું હોય કે આવવાનો કે જવાનો કોઇ ચાન્સ ના હોય 
પણ દાદાની કૃપાથી અમે હેમખેમ પહોંચી જઇએ છીએ. અહીં પંચમહાલ, ગોધરા, હાલોલ, 
બોડેલી, સંખેડાના ધારાસભ્યો અને અગ્રણી રાજકીય નેતાઓને પણ ઝંડ હનુમાન પર 
વિશેષ શ્રધ્ધા છે એટલે તેઓ પણ અચૂક અહીં આવતા રહે છે. ગોધરાના માજી&amp;nbsp; 
ધારાસભ્ય સી. કે. રાઉલજી ઝંડ હનુમાનજીના દર્શને નિયમિત આવે છે. તો વિશ્ર્વ 
હિન્દુ પરિષદ અને બજરંગદળના સભ્યો પણ અહીં વાર-તહેવારે આવી સેવા આપે છે.''&lt;br /&gt;

ઝંડ હનુમાન ટ્રસ્ટના પ્રમુખ નટુભાઇ ફીલિંગ્સ સાથેની વાતચીતમાં કહે છે 
કે, `અહીં શ્રદ્ધા હોય તેના તમામ મનોરથ પૂરા થાય છે. મને હૃદયમાં તકલીફ 
થતાં ડોકટરોએ બાયપાસ સર્જરી કરાવવાની કહી હતી. પણ બાયપાસ સર્જરી માટે એટલાં
 રૂપિયા લાવવા ક્યાંથી ? એટલે મેં અહીં હનુમાનદાદાના ચરણોમાં વિનંતી કરી કે
 દાદા&amp;nbsp; જીવન-મૃત્યુ તમને સોંપ્યું. આજથી હવે હું અહીં જ રહીશ. ત્યારથી 
નટુભાઇ અહીં જ રહી હનુમાનજીની સેવા કરે છે, અને તેમને હાલમાં કોઇ સમસ્યા 
નથી.' આવા તો કંઇ કેટલાય ચમત્કારો અને પરચાની વાતો તમને અહીં સાંભળવા મળે. 
જોકે આ બધા જ ચમત્કારો કે પરચા અંગત શ્રધ્ધાનો વિષય છે.&lt;br /&gt;

&lt;br /&gt;

ટ્રસ્ટના મંત્રી દશરથભાઇ કે જેઓ વિકલાંગ છે તેઓ પણ બારેમાસ હનુમાનજીની 
સેવાઅર્થે અહીં જ રહે છે તેઓ વાતચીતમાં કહે છે કે, ``હનુમાનજી પ્રત્યે 
લોકોની&amp;nbsp; શ્રધ્ધાને કારણે અહીં દર વર્ષે આવનાર ભકતોની સંખ્યા વધતી જ જાય છે.
 આ શ્રાવણ મહિનાના છેલ્લા શનિવારે લગભગ 3 લાખ કરતાંય વધુ લોકો ઝંડ હનુમાનના
 દર્શનાર્થે આવે ત્યારે તેમની વ્યવસ્થા કરવી ઘણી અઘરી બાબત છે. કારણ આ 
સમગ્ર વિસ્તાર જાંબુઘોડાનું અભ્યારણ્ય ગણાતો હોવાથી રોડ કે મંદિરમાં નવા 
સુધારા-વધારા કે નવા બાંધકામ માટે&amp;nbsp; કોઇ પરમીશન મળતી નથી. અભ્યારણ્ય હોવાથી 
પ્રાણીઓને ખલેલ ન પહોંચે અને વન્યસંપત્તિને નુકશાન ન થાય એનો પણ વિશેષ 
ખ્યાલ રાખવો પડે છે. એટલે શ્રાવણના છેલ્લાં શનિવારે તો અમારે 48 કલાક 
ખડેપગે ઉભા રહીને વ્યવસ્થાપ્ન સંભાળવું પડે છે.''&lt;br /&gt;

&lt;br /&gt;

તેમણે શ્રધ્ધાળુઓને અપીલ કરતાં કહે છે કે, ``અન્ય યાત્રાધામની જેમ 
અહીંની પ્રકૃતિ અને વન્ય સંપત્તિને નુકસાન ન થાય એનો તમામે ખ્યાલ આપવો 
પડશે. નહીંતર આવનાર વર્ષોમાં કદાચ અહીં પણ કચરો, પ્લાસ્ટીકસ વગેરેની સમસ્યા
 થઇ શકે છે.''&lt;br /&gt;

&lt;br /&gt;
જોકે યુવાવર્ગ માટે તો અભ્યારણ્ય અને પ્રકૃતિથી નિહાળવાનો આ&amp;nbsp; અમૂલ્ય 
લ્હાવો હોવાથી અને હાલમાં જે બાઇક કલ્ચર વિકસી રહ્યું છે ત્યારે બાઇક પર 
સૌથી વધુ યુવાઓની&amp;nbsp; મુલાકાતનું આ સ્થળ તરીકે ઝંડ હનુમાન વિશ્ર્વ સ્તરે 
પ્રખ્યાત બને તો નવાઇ નહીં...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;b&gt;Written by : Vijay Rohit&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;
&lt;b&gt;Published on 1st Sept. 2007 in Feelings Magazine&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;looking forward to your response...&lt;/div&gt;</description><link>http://vijayrohit.blogspot.com/2012/08/2007.html</link><author>noreply@blogger.com (Anonymous)</author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" height="72" url="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhcYjtxKSzn_98wfIMkln54FSgji5oL_CmI_bN1Q0r-Ltb9CUovna09pVLtMHaD6Sr6z-H5k8Fndj71DxA57iGxDuemAAepIUUUWRlZOITDKW1fZXfKjSVjz_e3_sF6f_X4u-Z0OVCxerlo/s72-c/Zand+Hanuman-5.jpg" width="72"/><thr:total>1</thr:total></item><item><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-6987157136718653288.post-6841541855582915376</guid><pubDate>Tue, 05 Jun 2012 07:17:00 +0000</pubDate><atom:updated>2012-06-05T12:47:36.801+05:30</atom:updated><title>`પ્રિય પત્ની' : એક નોખું પુસ્તક અને એથીય વધારે અનોખો વિમોચન કાર્યક્રમ...!</title><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjy5me7QcPNT77mab4x9hAt426aWjXYwNO41E76GtdbqfwUfwcCZ2toCDDZNx2cKmTyyLGYBYlumwEteUkdQGVsYDteAXUcttxDBVmqnmys_SGCDwuRenXUNkCW8BYG_FTycKnglcLOZqCg/s1600/DSC_0411.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="425" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjy5me7QcPNT77mab4x9hAt426aWjXYwNO41E76GtdbqfwUfwcCZ2toCDDZNx2cKmTyyLGYBYlumwEteUkdQGVsYDteAXUcttxDBVmqnmys_SGCDwuRenXUNkCW8BYG_FTycKnglcLOZqCg/s640/DSC_0411.jpg" width="640" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ગઈકાલે લગભગ એક વર્ષે અમદાવાદની અણધારી મુલાકાતે આવવાનું બની ગયું. લેખક
 પ્રદીપ ત્રિવેદી દ્વારા સંપાદિત અને સાહિત્ય સંગમ (સુરત) દ્વારા પ્રકાશિત 
પુસ્તક `પ્રિય પત્ની'નો ગુજરાત સાહિત્ય પરિષદ, અમદાવાદ ખાતે વિમોચનનો 
કાર્યક્રમ હતો. પ્રદીપભાઈ સાથે ઘણા સારા સંબંધ અને દિલથી નાતો છે એટલે એમનો
 પ્રેમપૂર્વક આગ્રહ હતો કે હું આ કાર્યક્રમમાં હાજર રહું. સામાન્યપણે 
પુસ્તક વિમોચનના કાર્યક્રમ નિયમિતપણે થતાં જ હોય છે એમાં કોઈ નવીન વાત નથી 
છતાં હું અહીંયા બે કારણથી શેર કરું છું, એક તો પુસ્તકનો સબ્જેક્ટ અને 
બીજું પુસ્તક વિમોચન કાર્યક્રમમાં નવો પ્રયોગ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
આપણે ત્યાં 
પુસ્તકશ્રેણીમાં ડીયર ફાધર, મધર, દીકરી વ્હાલનો દરિયો આ બધા વિશે ઘણું 
લખાયું છે, ઘણા પુસ્તકો બન્યાં છે પણ પત્ની વિશે....? જ્વલ્લે જ કોઈ પુસ્તક
 હશે. પ્રદીપભાઈએ આ હટ કે કહી શકાય એવા સબ્જેક્ટ પર ઘણી મહેનત કરી છે. એનું
 એક કારણ એ પણ છે કે આપણા સમાજમાં દામ્પત્ય જીવનની વાતોનું સ્થાન અંગત ગણાય
 છે એટલે મોટાભાગે જાહેરમાં શેર કરવાની ઓછી હિંમત કરે. તેમ છતાં ગુજરાતના 
કેટલાક ખ્યાતનામ મહાનુભાવોએ (પ્રિસાઈસલી 77 )ખરેખર હિંમત કરી છે, એટલુંજ 
નહીં પણ તેમની સફળતામાં પત્નીનો રોલ કેટલો મહત્વપૂર્ણ હતો એનો એકરાર પણ 
કર્યો છે જે બહુ મોટી વાત છે. કે. લાલ જાદુગરથી માંડી કવિ ઉશનસ્ અને કાન્તિ
 ભટ્ટથી લઈ ઝવેરીલાલ મહેતા જેવા દિગ્ગજોએ તેમના દામ્પત્ય જીવનની મધુર પળોને
 આ પુસ્તકમાં શેર કરી છે. કહેવત છે કે વાસણ છે તો ખખડે પણ ખરું એમ દરેકના 
જીવનમાં ખટ્ટા-મીઠા પ્રસંગો તો બનતાં જ હોય છે. અહીં આ પુસ્તકમાં આવા ઘણાં 
મહાનુભાવોના ખટમીઠા પ્રસંગોનો ખજાનો છે. એ દ્ષ્ટિએ પણ આ પુસ્તક વાંચી, 
વંચાવવા અને વસાવવા યોગ્ય છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
હવે વાત કરું પુસ્તક વિમોચનના 
નવા પ્રયોગની. અહીં સાત સન્નારીઓએ પુસ્તક વિમોચન કર્યું હતું કે જેમના વિશે
 તેમના પતિદેવોએ આ પુસ્તકમાં લેખ લખ્યા છે. સામાન્યપણે સુંદર ચમકતા રેપરમાં
 લપેટાયેલ પુસ્તકને ખોલીને વિમોચન થતું હોય છે પણ અહીં પ્રદીપભાઈએ પુસ્તકને
 રૅપરની જગ્યાએ મોગરાની વેણીથી રેપરની જેમ સજાવીને મૂક્યું હતું. મોગરાની 
ખુશ્બૂથી સજ્જ આ પુસ્તકનું સાતે સન્નારીઓએ વેણી ખોલીને વિમોચન કર્યું 
હતું...! આ ઉપરાંત કાર્યક્રમના અંતે ત્યાં ઉપસ્થિત તમામ પતિદેવોને તેમની 
પોત-પોતાની પત્નીઓના હસ્તે મોગરાનો છોડ ભેટમાં આપવામાં આવ્યો હતો જેથી 
તેમના જીવનમાં મોગરાની ખુશ્બૂની જેમ દામ્પત્ય જીવનની મહેંક પ્રસરતી રહે. 
ક્યા બાત હૈ...!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
(મારા ખ્યાલથી દરેક પતિઓએ આ કરવા જેવો એક 
પ્રયોગ છે જેમાં તેમની પત્ની વિશું શું વિચારે છે એના પર એક લેખ લખી 
પત્નીને જ ગીફ્ટ આપવાનો. પુસ્તકમાં પ્રકાશિત થાય કે ના થાય એ બીજી વાત છે 
પણ પત્ની ખુશ થશે એની 100% ગેરન્ટી)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Write : 5/6/12&lt;br /&gt;
Posted : 6/612&lt;br /&gt;
&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;looking forward to your response...&lt;/div&gt;</description><link>http://vijayrohit.blogspot.com/2012/06/blog-post.html</link><author>noreply@blogger.com (Anonymous)</author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" height="72" url="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjy5me7QcPNT77mab4x9hAt426aWjXYwNO41E76GtdbqfwUfwcCZ2toCDDZNx2cKmTyyLGYBYlumwEteUkdQGVsYDteAXUcttxDBVmqnmys_SGCDwuRenXUNkCW8BYG_FTycKnglcLOZqCg/s72-c/DSC_0411.jpg" width="72"/><thr:total>0</thr:total></item><item><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-6987157136718653288.post-4920095198920534090</guid><pubDate>Sat, 30 Apr 2011 12:53:00 +0000</pubDate><atom:updated>2011-04-30T18:23:41.376+05:30</atom:updated><title>પૂછીને થાય નહીં પ્રેમ....</title><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;&lt;br /&gt;
&lt;div style="text-align: center;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;b&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: center;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;(`સહવાસ' - 2 )&lt;/span&gt; &lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: center;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;b&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgOAXG3BtupB9PGSGNlfzcE36aE1kPcTdJQW4MgHIgMOwQxr9HZ4uFUW6tnR3VhR4BmUHwSWJJAtgJgfZl1vJ_VoocSPHSqWteFd8bo7FF-y-98E-k-2m9un33URJ_NKsDmnvplZR74uMJw/s1600/forangelsonlyorg-love-34.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="512" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgOAXG3BtupB9PGSGNlfzcE36aE1kPcTdJQW4MgHIgMOwQxr9HZ4uFUW6tnR3VhR4BmUHwSWJJAtgJgfZl1vJ_VoocSPHSqWteFd8bo7FF-y-98E-k-2m9un33URJ_NKsDmnvplZR74uMJw/s640/forangelsonlyorg-love-34.jpg" width="640" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: center;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;b&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;વિચારો કે પૃથ્વી પર પ્રેમ નામનું ઝરણું વહેતું જ ના હોત તો આ પૃથ્વી પર જીવન શક્ય બન્યું હોત ખરું. પશુ-પંખીથી લઈ મનુષ્યમાં `પ્રેમ'ની ઈર્દ ગિર્દ જીવન છે. પ્રેમનું આ પાવન ઝરણું એવું છે કે તેમાં ન્હાવ ત્યારે પણ આનંદ મળે છે, બ્હાર નીકળ્યા બાદ એના સ્મરણોનો આનંદ મળે છે અને વરસો બાદ મીઠી વિરહ કે યાદ સ્વરૂપે પણ આપે તો આનંદ જ છે.&amp;nbsp; પ્રેમ એટલા માટે જરૂરી છે કેએ તમોને જીવવાલાયક બનાવે છે. ક્યાંક કશુંક ખેંચાણ, રસસભર આકર્ષણ, મનમાં ચાલતી ગડમથલ કે જેમાંથી બહાર નીકળવાનું મન જ ના થાય પ્રેમ આવી જ કોઈક ક્ષણોનો સમન્વય છે. એટલે જ અમૃત `ઘાયલ' એમ કહે છે કે,&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;
&lt;b&gt;જે અંધ ગણે છે પ્રેમને, તે આ વાત નહીં સમજી શકે&lt;br /&gt;
એક સાવ અજાણી આંખથી અથડાઈ જવામાં લિજ્જત છે.&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;એક અનોખી લિજ્જત છે, કશિષ છે આ પ્રેમમાં. પૌરાણિક ગ્રંથોથી લઈ આજના આધુનિક પંડિતો પણ પ્રેમની પોથી ખોલી એના રહસ્યો તાગવાનો પ્રયાસ કરે છે અને ભવિષ્યમાં પણ થશે જ છતાં શાશ્ર્વત વાત એ છે કે પ્રેમ એ કિતાબનો શબ્દ નથી, કોઈએ આપેલું ગુલાબ નથી. એ તો એવો મખમલી અહેસાસ છે જ્યાં પ્રેમ કરનાર સિવાય કોઈ પહોંચી જ ન શકે. શબ્દો ગૌણ બની જાય. હોઠ અને જીભ વાચાને ભૂલી પ્રેક્ષક બની જાય. આંખ જોવાને બદલે સાંકેતિક ભાષામાં વાત કરે, હાથ અને શારીરિક મુદ્રાઓ પ્રિય પાત્ર સિવાય કોઈ ન સમજી શકે.&amp;nbsp; કદાચ પ્રેમને એટલે જ પાગલ કહેવામાં આવે છે, એમાં ડાહ્યા માણસનું કામ નથી. પ્રેમ થતો નથી, થઈ જાય છે. કવિ તુષાર શુક્લ કહે છે એમ,&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;
&lt;b&gt;દરિયાના મોજાં રેતીને પૂછે,&lt;br /&gt;
તને ભીંજાવું ગમશે કે કેમ ?&lt;br /&gt;
એમ પૂછીને થાય નહીં પ્રેમ.....&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;પૂછીને પ્રેમ ના થાય, એડજસ્ટમેન્ટ થાય અને એડજસ્ટમેન્ટમાં પ્રેમ ના હોય. એટલે લગ્નમાં કદાચ એડજસ્ટમેન્ટ હોઈ શકે, પ્રેમ નહીં. પ્રેમની દુનિયા જ સાવ અલૌકિક છે. પ્રેમની વિશેષતા પાત્રતા પર નિર્ભર નથી. સ્વીટ 16માં પણ પ્રેમ થાય અને 60 માં પણ પ્રેમ થઈ શકે. એવા અઢળક કિસ્સાઓ આપણે ત્યાં જોવા મળે જ છે. &lt;/div&gt;&lt;br /&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;પ્રેમની શરૂઆત એક્સાઈટીંગ લાગતી હોય છે,&amp;nbsp; મધ્યાંતર સ્ટેડી હોઈ શકે છે અને પ્રેમનો અંત ભાગ દુ:ખદ પણ હોઈ શકે છે. પ્રેમમાં બ્રેક-અપ્સ આજ કાલ કોમન બાબત થઈ ગઈ છે. ઈવન, બ્રેક-અપ્સ પણ આજકાલ પ્રેમનો એક ભાગ જ ગણાય છે. તેમ છતાં એટલું ચોક્કસ છે કે ભલે જમાનો હાઈટેક અને એડવાન્સ થઈ ગયો હોય, પ્રેમની રીત બદલાઈ ગઈ હોય, પણ પ્રેમ બદલાયો નથી. એટલે જ `પહેલા પહેલા પ્યાર હૈ'ને ભૂલવું આસાન નથી હોતું. એ પ્રેમની યાદો જીવનભર હૂંફ પણ આપે છે અને દઝાડે પણ છે. હેમેન શાહના શબ્દોમાં કહું તો, &lt;/div&gt;&lt;br /&gt;
&lt;b&gt;ચાહવામાં હૂંફ છે કેવળ અમુક માત્રા સુધી,&lt;br /&gt;
એ પછી તો માત્ર આડેધડ દઝાતું હોય છે.&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Written Date : 2/3/2011&lt;br /&gt;
Posting Date : 30/4/2011&lt;br /&gt;
E-mail : vijaycrohit@gmail.com&lt;br /&gt;
&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;looking forward to your response...&lt;/div&gt;</description><link>http://vijayrohit.blogspot.com/2011/04/blog-post_30.html</link><author>noreply@blogger.com (Anonymous)</author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" height="72" url="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgOAXG3BtupB9PGSGNlfzcE36aE1kPcTdJQW4MgHIgMOwQxr9HZ4uFUW6tnR3VhR4BmUHwSWJJAtgJgfZl1vJ_VoocSPHSqWteFd8bo7FF-y-98E-k-2m9un33URJ_NKsDmnvplZR74uMJw/s72-c/forangelsonlyorg-love-34.jpg" width="72"/><thr:total>4</thr:total></item><item><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-6987157136718653288.post-2558850673952497213</guid><pubDate>Sun, 10 Apr 2011 07:01:00 +0000</pubDate><atom:updated>2015-07-15T14:09:15.999+05:30</atom:updated><title>કથા તો એ જ છે</title><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;
&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;
&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjFQ-qB8rvqW-I0lC9bf_Km9cMOTl5yVJNxymJwQ-yxJfAtRf3RdIRCLNvnES2abMp1JaM0pOypaZY6cwwQKdhqUgPtzbBSkU_9I1SKxUr2bBzx2-oH_7vFda7F9ZV_kgSHqjq1jT-YCam2/s1600/crying.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjFQ-qB8rvqW-I0lC9bf_Km9cMOTl5yVJNxymJwQ-yxJfAtRf3RdIRCLNvnES2abMp1JaM0pOypaZY6cwwQKdhqUgPtzbBSkU_9I1SKxUr2bBzx2-oH_7vFda7F9ZV_kgSHqjq1jT-YCam2/s1600/crying.jpg" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;nbsp;&amp;nbsp; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
કોણ જાણે પણ પ્રથા તો એ જ છે&lt;br /&gt;
પ્રેમ કરવાની સજા તો એ જ છે&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
એ ગલી છો ને અજાણી લાગતી&lt;br /&gt;
યાદની ત્યાં આવજા તો એ જ છે&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
હો ભલે રાધા, સીતા કે ઊર્મિલા&lt;br /&gt;
સ્ત્રી થવાની આપદા તો એ જ છે&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
શું નવું અખબારવાળા લાવશે ?&lt;br /&gt;
નામ બદલાયા, કથા તો એ જ છે.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
સાવ સ્હેલું પણ નથી બચવું `વિજય'&lt;br /&gt;
આંખના કામણ, કલા તો એ જ છે.&lt;br /&gt;
(ગાલગાગા ગાલગાગા ગાલગા)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Many Thanks for composing&lt;br /&gt;
this gazal by Deepak Patel&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
To listen this gazal click below :&lt;br /&gt;
http://soundcloud.com/you/tracks&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Written on 7-4-20110, 12.10 am, &lt;br /&gt;
Posting Date : 10-4-2011&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
- વિજય રોહિત&lt;br /&gt;
મો : 0990 950 2536&lt;br /&gt;
Email : vijaycrohit@gmail.com&lt;/div&gt;
&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;looking forward to your response...&lt;/div&gt;</description><link>http://vijayrohit.blogspot.com/2011/04/blog-post.html</link><author>noreply@blogger.com (Anonymous)</author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" height="72" url="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjFQ-qB8rvqW-I0lC9bf_Km9cMOTl5yVJNxymJwQ-yxJfAtRf3RdIRCLNvnES2abMp1JaM0pOypaZY6cwwQKdhqUgPtzbBSkU_9I1SKxUr2bBzx2-oH_7vFda7F9ZV_kgSHqjq1jT-YCam2/s72-c/crying.jpg" width="72"/><thr:total>7</thr:total></item><item><guid isPermaLink="false">tag:blogger.com,1999:blog-6987157136718653288.post-3104592630692601689</guid><pubDate>Fri, 28 Jan 2011 11:53:00 +0000</pubDate><atom:updated>2011-01-28T17:23:37.559+05:30</atom:updated><title>નજર મેળવીશું ને ખોવાઈ જાશું     `સહવાસ'-1</title><description>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgLL9zyB3erJFOnWoJTJsCt8f0EOZL1nZpHWIMNc95LmVsYn0GvksDoxHqCmOtcNEJ3hRVm4L9m4H4iS3B2mTvgkKAxA6aYuzV4CewAQXX3Ebeo9Cj4ZweUKtBANZz20SE_sQJ2xRc7o7vN/s1600/love2.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgLL9zyB3erJFOnWoJTJsCt8f0EOZL1nZpHWIMNc95LmVsYn0GvksDoxHqCmOtcNEJ3hRVm4L9m4H4iS3B2mTvgkKAxA6aYuzV4CewAQXX3Ebeo9Cj4ZweUKtBANZz20SE_sQJ2xRc7o7vN/s400/love2.jpg" width="400" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;i&gt;&lt;b&gt;&amp;nbsp;મિત્રો, &lt;/b&gt;&lt;/i&gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;b style="color: red;"&gt;એઝ યુ નો, દુનિયામાં સૌથી વધારો કોઈ વિષય પર કદાચ લખાયું હોય તો એ છે પ્રેમ. એ પછી ગીત, ગઝલ, કવિતા કે લેખનું માધ્યમ હોય પણ પ્રેમ દરેક કવિ/લેખક માટે હંમેશાં એવરગ્રીન સબ્જેક્ટ રહ્યો છે. હું પણ આમાંથી બાકાત નથી જ. એટલે હવેથી મારા બ્લોગ પર આપ માણી શકશો પ્રેમસભર, લાગણીસભર વાતો... &lt;span style="color: yellow;"&gt;`&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;b style="color: yellow;"&gt;સહવાસ'&lt;/b&gt;&lt;b style="color: red;"&gt; નામની કોલમમાં... આજે પ્રથમ ભાગ મૂકી રહ્યો છે... આશા છે આપ્ને ગમશે....&lt;/b&gt;&lt;/div&gt;&lt;b&gt;&lt;br /&gt;
&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;b&gt;નીરખવા&amp;nbsp; રૂપ્ને સૌંદર્ય હોવું ઘટે તેથી,&lt;br /&gt;
જુએ છે સૌ તમારી આંખના સુંદર અરીસામાં&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;
&lt;b&gt;&amp;nbsp;- `નઝર' તુરાવા&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;
&lt;b&gt;&lt;br /&gt;
સ્મિત કરો છો ત્યારે દિલને અવસર જેવું લાગે છે,&lt;br /&gt;
મુજને બે ચાર પળમાં જીવતર જેવું લાગે છે.&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;
&lt;b&gt;- સૈફ પાલનપુરી&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;div style="text-align: justify;"&gt;ભલે લોકો કહે કે પ્રેમ આંધળો હોય છે પણ સાવ એવું જ નથી હોતું. સુંદરતા અને પ્રેમનો ગુણોત્તર સમપ્રમાણમાં જ હોય છે. પહેલી નજરમેં કૈસા જાદુ કર દિયા એ પ્રેમની કદાચ પહેલી સીડી હોય છે. કમનીય સુડોળ કાયા, લાંબા કેશ, અણિયાળી આંખો, ભરાવદાર ઉરોજ અને ઘાટીલા નિતંબ અને ન સમજી શકાય એવી શૈલી સ્ત્રીને અસામાન્ય બનાવે છે. આકર્ષણનું બ્રહ્માસ્ત્ર એટલું શક્તિશાળી હોય છે કે વિશ્ર્વામિત્ર જેવા ક્ષત્રિય શ્રેષ્ઠ પણ ચિત થઈ શકે છે. આપણે ત્યાં વ્યક્તિના ગુણનો મહિમા ગવાયો છે એટલેકે વ્યક્તિનું ચારિત્ર્ય એનો સ્વભાવ, લાક્ષણિકતા, કેટલું કમાય છે વગેરે લાયકાત અગત્યની ગણાય છે જ્યારે દેખાવને છેલ્લી પ્રાયોરિટી આપવામાં આવે છે. પણ હવે આ ડેફિનેશન સાવ બદલાઈ ગઈ છે. લૂકની વાત પહેલા આવે છે. કારણ કોઈ પણ વ્યક્તિ કેવી છે એ તમે એને જોઈને તરત જ નથી કહી શકતા પણ હા, એ વ્યક્તિના આઉટલૂક પરથી એનો અંદાજ બાંધી શકાય છે. એટલા માટે જ હવેની જનરેશન લૂકને સૌથી વધુ મહત્ત્વ આપે છે. &lt;/div&gt;&amp;nbsp;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;લૂકની વાત એટલા માટે કરી કે, આકર્ષણ વિના પ્રેમ સંભવી જ ના શકે, અપવાદરૂપ કિસ્સા સિવાય. ક્યારેક સ્ત્રી અને પુરુષના લૂક કદાચ એટલા અપીલિંગ ના હોય પણ તેનું વ્યક્તિત્વ એટલું મોહક હોય કે સામેનું પાત્ર તેના મોહમાં પડી જાય એ સંભવ છે ત્યાર પછી આ સંબંધ પ્રેમમાં પરિણમી શકે છે. આપણી હિન્દુ સંસ્કૃતિની લગ્નપ્રથા મુજબ એ સંભવી શકે જ્યાં છોકરો કે છોકરી એકબીજાને જાણતા નથી હોતા, હવેના સમયમાં&amp;nbsp; લગ્ન પહેલાં એકબીજાને જોઈને, મળીને, હરીફરીને પસંદ કરવાની તક મળે છે છતાં એ બંને વચ્ચે ત્યારે પણ પ્રેમનું પુષ્પ તો નથી જ ખીલતું. એના માટે દામ્પત્યજીવનની કેટલીક મધરુ પળોનું એક એક ગુલાબવખત જતાં એક મનમોહક `બુકે' બને છે જેમાં પ્રેમની ફોરમ આવતી હોય છે. &lt;br /&gt;
&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&amp;nbsp;`તુ મને ગમે છે' એ વાક્યના શબ્દે શબ્દે અઢળક પ્રેમ છલકાય છે. જ્યારે કોઈ યુવક કે યુવતી એકબીજા માટે આ વાત કહે છે ત્યારે લૂક પ્લસ પ્રેમ છે. હીર-રાંઝા, લૈલા-મજનૂ કે રોમિયો જૂલયિટ જેવા અમર પ્રેમીઓના સાચા પ્રેમના લોકો કિસ્સા બહુ ટાંકશે પણ સાચી વાત કહું તો એ લોકો પણ પહેલી નજરે એકબીજાને પસંદ કર્યા પછી જ તેમનો પ્રેમ સોળે કળાએ ખીલ્યો હતો. &lt;br /&gt;
&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;એક વાત એ પણ સાચી છે કે, જિંદગીભર તમે ક્યારેય કોઈ વ્યક્તિના આકર્ષણમાં રહી નથી શકતા. ગઈકાલે તમને સ્પ્લેન્ડર પ્લસ ગમતી હોય તો આજે તમને પલ્સર ગમે એ સ્વાભાવિક છે. લૂકનું મહત્ત્વ એક હદ અથવા તો ઉંમરના એક તબક્કા સુધી જ હોય છે, પ્રેમનું મહત્ત્વ જીવંતપર્યંત રહે છે. આકર્ષણનો જાદુ કદાચ ઓસરી ગયો હોય તો પણ પ્રેમનું પુષ્પ હંમેશાં ખીલેલું જ હોય છે જે જીવનભર ફોરમ આપતું રહે છે. પ્રેમની આ ફોરમ જીવનમાં ન હોય તો એ સંબંધ ડાયવોર્સના દરવાજો પહોંચતા વાર નથી લાગતી. પ્રેમનું મૂલ્ય જ એ છે, બે વિષમ વ્યક્તિની ભાવનાની કદર. એકને દાળ-ભાત ભાવે છે અને બીજાને કઢી-પુલાવ ગમે છે પણ પ્રેમનું આ વિશ્ર્વ અને તેનું ગણિત સાવ જુદું છે, તેનું મેથેમેટિક્સ ભલભલા ગણિતજ્ઞો સમજી ન શકે તેવું જટિલ છે. આ વિશે મનહર મોદીનો એક શેર ઘણું બધુ કહી જાય છે...&lt;br /&gt;
&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: center;"&gt;&lt;b&gt;મારા વિશે કશું ય વિચારી શકું નહીં,&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;
&lt;b&gt;મારા બધા વિચારમાં તારી અસર હશે.&lt;/b&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;&lt;br /&gt;
&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: justify;"&gt;બંનેની સ્વાભાવિક વિષમતા પણ પ્રેમના વરસાદમાં ભીંજાઈને એક થઈ જતી હોય છે. જ્યાં મારા કે તારા માટેનો કોઈ ઓપ્શન ઊભો નથી હોતો, જે કાંઈ હોય છે એ આપણું જ હોય છે. પ્રેમ કદાચ આવી લાગણીસભર ક્ષણોના પાયા પર રચાતી ઈમારત છે જે જિંદગીભર ગમે તેવા ધરતીકંપ સહી શકે છે.&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;
Email : vijaycrohit@gmail.com&lt;br /&gt;
Mobile : 0990 950 2536&lt;br /&gt;
Written on : 11-10-2010 &lt;br /&gt;
Posting Date : 28-1-2011&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;looking forward to your response...&lt;/div&gt;</description><link>http://vijayrohit.blogspot.com/2011/01/1.html</link><author>noreply@blogger.com (Anonymous)</author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" height="72" url="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgLL9zyB3erJFOnWoJTJsCt8f0EOZL1nZpHWIMNc95LmVsYn0GvksDoxHqCmOtcNEJ3hRVm4L9m4H4iS3B2mTvgkKAxA6aYuzV4CewAQXX3Ebeo9Cj4ZweUKtBANZz20SE_sQJ2xRc7o7vN/s72-c/love2.jpg" width="72"/><thr:total>14</thr:total></item></channel></rss>