Megjelent az openSUSE 11.0

openSUSE, SUSE, SLES

Az openSUSE projekt büszkén jelenti be az openSUSE 11.0 megjelenését, amely több, mint 200 új, openSUSE-specifikus funkciót tartalmaz, amelyek között található az új csomagkezelő, a KDE 4, a GNOME 2.22 és még sok minden más.

Letöltés
Az openSUSE az alábbi telepítőkészleteken érhető le, HTTP-n, FTP-n, BitTorrenten vagy Metalinken keresztül az openSUSE letöltőoldalán keresztül; valamint a hivatalos magyar oldalon:

  • openSUSE 11.0 DVD
  • openSUSE 11.0 KDE 4 32-bit Live CD
  • openSUSE 11.0 GNOME 32-bit Live CD
  • openSUSE 11.0 KDE 4 64-bit Live CD
  • openSUSE 11.0 GNOME 64-bit Live CD

Természetesen, ahogy eddig is, az openSUSE kiskereskedelmi forgalomban is megjelenik.

A Kiadás megjegyzésben minden lényeges információ megtalálható a disztribúció használatával kapcsolatban, akik pedig a csomagok verziószáma érdekel, az látogassa meg a Distrowatch oldalát.

A telepítő
Ahogy a KDE 4 bekerült az openSUSE 11.0 verzióba, a YaST-ot is átírták Qt4-re, ami számos újítást eredményezett, beleértve a css-szerű megjelenés használatát. Mivel a YaST nemcsak kezelőprogram, hanem maga telepítő is, ezért kézenfekvő volt egy új design készítése, amit Jakub Steiner (jimmac) rajzolt meg és Stephan Kulow implementált. Ugyanez a zöld-szürke megjelenés tetten érhető indítóképernyőkön is. A teljes telepítésről készült képernyősorozat itt található.

A grafikus megjelenés mellett, a telepítő számos egyéb változáson is átesett, hogy egyszerűbb, érthetőbb és használhatóbb legyen. Fontos cél volt, hogy a felhasználót zökkenőmentesebben segítse át a telepítés folyamatán. Számos lépés összevonásra került, konszolidálódott, így a telepítés, akár 7 kattintással is elvégezhető. Erről a folyamatról Stephan Kulow tartott előadást a FOSDEM-en (videó, prezentáció )

A telepítés felgyorsítása érdekében a telepítő a kiválasztott minták alapján lemezképeket használ. Ezzel párhuzamosan a csomagtelepítés is drasztikusan felgyorsult.

Az openSUSE 11.0 a bzip2 tömörítés helyett a LZMA-t használ, amelynek eredményeképpen kisebbek lettek az RPM-csomagok (vagyis a telepítőkészleten több csomag kaphat helyet), és a kicsomagolás is gyorsabb lett (ami gyorsabb telepítést eredményez). Ez a módosítás bizonyos esetekben akár 2,6-szor gyorsabb telepítést eredményezhet, ami azt jelenti, hogy a teljes telepítés időtartamát 20 perc alá lehet szorítani.

Ugyancsak megváltoztak a telepítőkészletek. Nincs többé az 1 CD-s telepítő, helyette a DVD-telepítőkészlet (ami tartalmazza a KDE, GNOME, Xfce stb. komponenseket), vagy az egy lemezes GNOME Live CD és KDE Live CD érhető el. Erről áttekintés itt található.

A Live telepítő lényege, hogy telepítés előtt ki lehet próbálni a disztribúciót, illetve telepítés közben alkalmas néhány on-line feladat elvégzésére, mint az internetezés, dokumentumok készítése és szerkesztése.

Csomagkezelés
A disztribúcióban történt egyik legfontosabb változás hihetetlen teljesítménynövekedést eredményezett az openSUSE 11.0-ban. Ez pedig nem más, mint az, hogy a csomagkezelő az új SOLV fájlokat használja fel metaadatként. A klasszikus RPM-MD (YUM) metaadat XML formátumban van, ami rendkívül jól olvasható, azonban nagy fájlokat eredményez és a feldolgozási ideje rendkívül hosszú. Az új szótáralapú SOLV-formátum kevesebb, mint harmadára csökkenti a fájlméretet és azonnal feldolgozható.

A régi solvernek volt pár problémája. Néhány esetben, a rossz tervezés következtében, indokolatlanul lassú volt, rosszul értelmezte a függőségeket és rossz javaslatokat tett, amennyiben a függőségi eset nem volt feloldható.

A Michael Schröder által írt új SAT solver a csomagfüggőségeket a boolean satisfiability problem alapján dolgozza fel. A legnagyobb előnye, hogy ez a probléma egy megfelelően kutatott terület, így számos példaeset áll rendelkezésre, hihetetlenül gyors és nincs szükség komplex algoritmusok használatára. Valójában a csomagfüggőségi komplexitások mértéke rendkívül alacsony összehasonlítva a SAT solver egyéb felhasználási területeit. A sebességnövekedés látványosan tetten érhető Duncan Mac-Vicar videójában.

Mindezek után a SOLV fájlokban történt változások, valamint az új solver szignifikáns teljesítménynövekedést eredményezettés kevesebb memóriát igényel összehasonlítva a Smarttal és a YUM-mal:

A Smart egyik legnagyszerűbb tulajdonsága, hogy sokkal jobb döntéseket hoz bizonyos esetekben, ahol az APT és a YUM már hibázik. Néhány ilyen teszteset a Smart README fájlban dokumentálásra is került. Ezt figyelembe véve a Zypper ezen tesztesetek mindegyikét remekül megoldja (1, 2).

Az új csomagkezelő egyik legnagyszerűbb funkciója, hogy figyelembe veszi a hardvereket is. Tehát, ha egy új webkamerája van, akkor azt csak be kell dugni és a zypper up parancsot futtatni kell lefuttatni. Ezek után a csomagkezelő minden, az eszközhöz illeszkedő meghajtóprogramot megpróbál megtalálni a telepítési forrásokból.

Az openSUSE csomagkezelés egyik sarokpontja a frissítések és a minták. A frissítések a hivatalos frissítési forrásokból származó kisebb javítások, a minták pedig meghatározott funkcionalitás elérését célzó javasolt csomagok csoportja.

A Fedora frissítés metaadata YUM bővítményt és updateinfo.xml leírást használ, és a deltarpm metaadatot a yum-presto bővítmény kezeli. Az openSUSE 11.0 csomagkezelője pontosan ugyanezt teszi. Ez azt jelenti, hogy a frissítések készítéséhez a Fedora eszközei is használhatók, sőt a Fedorához már elérhető a Zypp és a YaST is.

A PackageKit egy D-Bus absztrakciós felület, amely biztonságos módon, disztribúció- és architektúrafüggetlenül teszi lehetővé a csomagkezelést. Az openSUSE 11.0 fel van készítve a PackageKit használatára. További információ Duncan blogjában olvasható.

YaST
Mind a Qt (KDE), mind a GTK (GNOME) YaST-verzió számos változáson esett át, kiváltképp a csomagkezelő felhasználói felülete. A PackageKit integrációval a csomagcsoportok megjelenése sokkal áttekinthetőbb. A csomagmintanézet szintén megváltozott, és a GTK-s felület egy teljesen új és letisztult képet mutat.

A hivatalos és a közösségi telepítési források kezelőfelülete végre bekerült a csomagkezelő modulba.

A GNOME-ban mostantól a PackageKit kisalkalmazás segítségével lehet a csomagfrissítéseket elvégezni, a KDE alatt pedig, a frissítést végző kisalkalmazás KDE 4 portja is elkészült, valamint opcionálisan lehet a PackageKit háttérrendszerét is használni.

Compiz
Stefan Dirsch és az openSUSE X.org csapat keményen dolgozott azon, hogy az AIGLX lehessen az alapértelmezett, minden támogatott hardvereszközön. Ez azt jelenti, hogy a Compiz anélkül futtatható, hogy az XGL engedélyezésére vagy az xorg.conf fájl szerkesztésére lenne szükség.

Az openSUSE 10.3-hoz a Compiz Fusion elérhető a hivatalos telepítési forráson, a legfrissebb verzió, valamint az extra Fusion-bővítmények pedig az openSUSE Build Service-zen keresztül érhetők el. Mostantól, az openSUSE 11.0 része a Compiz Fusion az összes bővítménnyel, az új beállítófelület, és alapértelmezésként telepítésre is került. A Compiz azonban alapértelmezésként nincs engedélyezve, ehhez egy külön alkalmazást kell elindítani (simple-cssm), amely rendkívül egyszerűvé teszi a Compiz használatát. Szépséghibája, hogy nincs lokalizálva.

Jigish Gohil-nak köszönhető, hogy a legfrissebb Compiz és Compiz Fusion verziók elérhetők az X11:XGL openSUSE Build Service-en keresztül is, és természetesen elkészült az 1-kattintásos telepítés is.

Nyelvi támogatás
Talán az egyik legfontosabb hír, hogy ez az első openSUSE verzió, amelyben a Németh László munkája, a hunspell a disztribúció része és alapértelmezésként települ. A hunspell integráció a rendszer többi elemével közel sem teljes, de bízom benne, hogy elindultunk egy úton, ahol ez a végcél: ez kiemelt feladata lesz az idén decemberben megjelenő openSUSE 11.1 verziónak.

Szeretném megköszönni mindenkinek, aki elősegítette, hogy a disztribúció ezt a nyelvi támogatási szintet elérje:

- Bíró Árpádnak, a rengeteg nyelvi hibabejelentésért
- Kelemen Gábornak, a Gnome-ban nyújtott segítségért és fordításokért
- Novák Ervinnek, a csomagleírások és más anyagok fordításáért
- Sári Gábornak, a folyamatos tesztelésért és hibabejelentésekért
- Szántó Tamásnak, a KDE kitartó fordításáért.
- és mindenki másnak...

Nélkülük ez a verzió másként nézne ki.

És most a negatívumok... a nyelvi támogatás elkészítése sosem egyszerű feladat és sajnos most is számos probléma merült fel. Az egyik legsúlyosabb, hogy sajnos több nyelven lemaradt a telepítés közben megjelenő szövegek (slideshow), annak ellenére, hogy teljesen le lett fordítva. Sajnos majdnem az összes nyelv így járt. A másik számomra fájó pont, hogy a csomagleírások fordítása sem került bele a végleges verzióba, pedig Novák Ervin kollégám több, mint 1000 csomagleírást fordított le. Sajnos ugyanez a helyzet a PackageKit-tel is, amelyhez nem fogadták be a fordításokat. A Bootloader már több verzió óta nem frissül rendesen, ez szintén fontos célja lesz a következő verziónak.

Azt hiszem itt az ideje, hogy megkezdődjön az openSUSE 11.1 fejlesztése!

Üdvözlettel,
Kéménczy Kálmán
openSUSE

( _jack_ | 2008. 06. 19., cs – 18:11 )

Idézet:"Azt hiszem itt az ideje, hogy megkezdődjön az openSUSE 11.0 fejlesztése!"

Ez nem 11.1 akar lenni?

Egyébként gratulálok a munkátokhoz! Csak így tovább!

( honorshark | 2008. 06. 19., cs – 18:24 )

Kiprobaltam, elso benyomasok, review:
http://hup.hu/node/56969
Remelem nem gond hogy belinkeltem, varom a hsz-ekben a velemenyeket ide-oda. Kivancsi vagyok kinel hogy vallt be kde3/4, no meg maga az egesz rendszer.
--------
aurora @ 2.6.25.7-soryu | athena @ 2.6.25.6-aya

( n0gabor | 2008. 06. 19., cs – 19:34 )

Artwork mindig nagyon fullos volt SuSE-eknal, peldat vehetne toluk az Ubi. Elso dolgom mindig atallitani a szarszinu temaikat. Anno amig volt Suse a gepemen, mindig meghagytam a default theme-et.

Szerintem a megkülönböztetést szolgálja. A kéket már sokan használják, amúgy meg afrikai kiadásról van szó. Azoknak meg lehet ez a zsánerük. Csúnya egy szín az már biztos, de legalább egyedivé teszi.

------------------------------------

Si vis pacem, para bellum!
Ha békét akarsz, készülj a háborúra!

http://wiki.hup.hu/index.php/Mark_Shuttleworth:
"Mark Shuttleworth 1973. szeptember 18-án született a dél-afrikai Welkomban."
"Mark Shuttleworth jelenleg Londonban él."

http://www.canonical.com/aboutus:
"Founded in late 2004, Canonical Ltd is a company headquartered in Europe with 130 employees working in over 18 countries. Canonical is the commercial sponsor of Ubuntu project."

http://distrowatch.com/table.php?distribution=ubuntu:
"Disztribúció Ubuntu
Főoldal http://www.ubuntu.com/
Származás Isle of Man"
-----------------------------------------------

nem vok tökéletes angolból, de ezek szerint egy dél-afrikai származású, jelelnleg Londonban élő gazdag faszi európai székhelyű(Man sziget, Egyesült Királyság) cége csinálja az ubuntut nem?

Igen, de afrikaiaknak kezdték el humanitárius okokból. Az Ubuntu is azt jelenti zulu nyelven, hogy emberségesség. Gondolom, az angol székhely egy nagyra nőtt cég esetében jobb, mint Dél-Afrika.

------------------------------------

Si vis pacem, para bellum!
Ha békét akarsz, készülj a háborúra!

( lacika v | 2008. 06. 19., cs – 19:43 )

Én korábban mindig megpróbáltam az (Open)Suse -t, mikor kijött egy újab brelease. Ez a verzió volt az első, amit még béta állapotban is kipróbáltam. Azóta is azt használom, mert nagyon bejött. Működik rajta szépen minden, ami kell a munkámhoz (cisco vpn client, kvm, vde2). Szóval megtartanám most ezt munkára. Kérdésem annyi lenne, hogy érdemes egy friss telepítést csinálni (korábban a beta live cd -ről telepítettem), vagy elég ha zypper ref; zypper dup páros?
Jelenleg így festenek a repok:

http://pastebin.com/f3ca87fd9

Én is gratulálok a munkához!

--
http://laszlo.co.hu/

Kipróbáltam a zypper ref; zypper dup párost. Íme az eredmény:
http://pastebin.com/m4b7c0df3

Miért is szeretne downgrade -olni csomagokat?
Nem tartana sokban újrahúzni a rendszert. Hogy tudom megcsinálni, hogy egy txt file -ba lementem a feltelepített csomagokat, majd reinstall és utánna ebből a txt file -ból meg visszatelepítem a korábbi csomagokat. A /home külön van, lementem még előtte a /etc -t, amit utánna visszamásolnék (persze csak a szükséges állományokat).

--
http://laszlo.co.hu/

( gbor | 2008. 06. 19., cs – 19:49 )

pardon, hogy szólok, de a "kiskereskedelmi forgalomban is megjelenik."-nél hiányzik egy "h":
"ttp://en.opensuse.org/Buy_openSUSE"

( dii | 2008. 06. 19., cs – 23:03 )

No, felraktam, beállítottam nagyjából.

Dolgok:
Már az RC és Bétánál is sikítottam, hogy az installer alapból két dolgot felajánl:
- root jelszó ugyanaz mint az első user jelszava
- autologin
Na most ez a kettő (főleg együtt) nem túl szép.

Elhiszem hogy jó az új csomagkezelő, nekem azt csinálta, valami csomagoknál hogy adott verziónál kisebbet keresett függőségként és felkínálta hogy az újabbat letörölje. :S Na most lehet hogy itt valamit nagyon benéztem, mert ez még tök idegen terep nekem, de majd laptop installon reprodukálom a dolgot. Intelligensen a "ne törödjék a függőséggel" opcióval átszárnyaltam a problémán (a bétánál már egyszer megöltem a yastot így, ezért volt a rutin), de azért akkor is fura.

Nem tudom miért de a három main repo nem volt elérhető mikor telepíteni akartam ezt-azt, illetve a listát megkaptam, de amikor install jött volna, a csomagokat nem találta. Ellenben ha a repo kezelőben felvettem őket újra, akkor már jó volt.

Nem tudom melyik verzió van a KDE4-ből most a kiadásban, de az aktuális (4.0.8X)-hez képest botrányos dolgokat csinál. Persze van lehetőség updatelni, unstable-nek mondják, pedig sokkal jobb és stabilabb mint a SUSE-val kiadott KDE4.

KDE4 persze még elég bugos, épphogy használható fogcsikorgatva, de azért más területen is vannak problémák. A yast (Qt) például a telepítés végeztével kérdés nélkül becsukta valamiért a firefoxomat :) letöltött csomag (skype) telepítésnél meg egy árva kukkot nem szólt arról, hogy most sikerült, vagy mi, egyszerűen eltűnt. Pedig máskor sokat bír beszélni, túl sokat is, például minek kérdezi meg a telepítés után, hogy akarok-e még telepíteni? Csak túráztatja az egeret, majd ha nem akarok akkor egyszerűen becsukom az ablakot, értem?

Na majd még írok...

KDE bugokkal dunát lehet rekeszteni attól tartok. Egészen elképesztő hiányosságok vannak az asztal elemeinek kezelhetőségében, pedig ez azért nem kéne hogy olyan irdatlan feladat legyen. A Dolphin egyszerre próbál okos és hülye lenni, ez pedig fura: nincs felfelé gomb (egy könyvtárral feljebb), helyette a gnome, xfce, stb által már sikeresen megvalósított könyvtárnévre kattintós móka van. De ez az egyszerű felhasználókat biztos zavarba hozza, igazán nagy helyet foglalt volna az a felfelé gomb :( Ennek az ellentéte ha az egérmutatónk elidőzik egy cseppet az ikon felett. Megjelenik egy kis zöld (+) jel, hogy azt az ikont mi biza kiválasztjuk. Így közzé téve a power userek CTRL gomb lenyomós "trükkjét". Szóval most okos vagy hülye felhasználóknak készül ez? Na mindegy.

Jelentem az audigy2 hangkártyám mindig is gondot okozott, de most a suse annyira összekeverte, hogy nem bírtam még a skype-ot használni. Mondjuk már egy ideje fekete bárány ez a hangkártya a kernel szempontjából :( Ez akár váló ok is lehet a többinek a tetejébe. Na még egy kicsit nyomogatom, azt meglátjuk mi lesz.

Ja hát ez a lényeg, R=1 user vagy nem R=1, el kéne dönteni.

Még a csomagkezeléshez annyit, hogy szerintem sok olyan dolgot ránt magával gyakran, amit nem kéne. Gondolom a rendszer itt nem hibás, a csomagkarbantartókat kéne agyalni. Pl. a firefox 3ra kattintottam és jött a xul-runner, stb, amire pl slackware esetén egyáltalán nem emlékszem hogy szükségem lett volna. Mondjuk nem fáj a hely, de akkor is :)

Ujra gondolkozom, hogy ha megint KDE vs. Gnome kozott kene valsztanom akkor lehet KDE melle teszem majd le a voksom.
KISS szemlelet nagyon nem jon be. De, ha KDE -is elkurvul, akkor lehet valami kisebb DE -t valasztok.

pl. Ion -ilyen se vele se nelkule erzes :), valamilyen feladat mellett nagyon kezes, de neha meg nagyon kenyelmetlen.

Hát szerintem a KDE4 is ugyanúgy átszabható lesz egy idő után mint a 3, legalábbis erre mutatnak a jelek, nem hiszem hogy egyszerűsíteni akarnak. Gondolom a dolphinról írtak kapcsán jutott eszedbe. Egyébként a dolphin az egyik legjobb cucc még a kde4 progik közül, eddig 3 hibát találtam benne: az említett fel nyíl alapértelmezett hiánya, nem lehet állítani (még) hogy hálózati kapcsolaton ne legyen előnézet, billentyűzésre nem csinál semmit (pl / jelre elkezdené beírni hogy hova mész). Amúgy elég jó, főleg a terminállal való összeépítés tetszik, az valami zseniális.

Egyébként betelt a pohár, ahogy brekeke jósolta :)))) az új kontact és office környezet miatt próbálkoztam elsősorban, de több helyen az is behasalt. :( Ahogy elnézem portolás-gányolás-hekkelés-tisztogatás nyomvonalon halad sok progi a hármasból a négyes kde-be, pedig a 4-es Qt-ban azért ennél jóval több van. Ejjjj. Hát ezzel nem fogom most tudni leváltani a céges desktop-ubuntukat, pedig az meg a nem GTK programokat elég zordul kezeli.

( YanChi | 2008. 06. 20., p – 00:25 )

Köszönjük, Kálmán :)
Frissítettem egy tesztelés alatt álló szervert, egy kis fennakadás volt csak, az eddigi e1000 helyett e1000e lett a hálózati csatoló neve, és ez egy szkriptemben okozott kis fennakadást. De kiválóan működik (pedig kicsit tartottam az upgrade-től).
Valóban fura volt, hogy a magyar telepítőben angolul fényezi magát a SuSE, de arról úgyis el szoktam váltani :)

( jassbg v | 2008. 06. 20., p – 06:52 )

Köszönet!
______________________________________
No God, no peace. Know God, know peace!

( vamosa | 2008. 06. 20., p – 11:42 )

Ha fennvan a 10.3, akkor szerintetek új installt nyomjak egy másik particióra (van hely a merevlemezen bőven) vagy frissítsem a jelenlegi rendszert?
Valószínű, hogy az előbbi verzió lesz a nyerő (hogy maradjon egy biztos renszer a gépen), de azért érdekelne mások véleménye is!
Szerk.: Döntöttem, új install!

__________________________________________________________________________________________________________________
"Mégse ment el,valami mailer démon visszaküldte....figyelem már egy ideje,nagy g*ci:))"

Nem rossz ötlet, de inkább feldobtam egy üres particióra. Olyan jó érzés az alaprendszert látni :D
__________________________________________________________________________________________________________________
"Mégse ment el,valami mailer démon visszaküldte....figyelem már egy ideje,nagy g*ci:))"

( numen v | 2008. 06. 20., p – 11:53 )

köszönjük az összefoglalót — még kedvem is lett kipróbálni:)
—-—-— 

int getRandomNumber() {
return 4;	//szabályos kockadobással választva.
	       //garantáltan véletlenszerű.
}	      //xkcd

( Ineteq | 2008. 06. 20., p – 13:37 )

Nem tudom, ki hogy van vele, de nekem veszett gyorsnak tűnik. A csomagkezelés is és maga a rendszer is. Próbaképp feltettem egy 800 megahertzes 384 megás p3-asra. Hát jobban fut, mint előtte a xubuntu, ami rajta volt. KDE-vel ráadásul.

( kikke | 2008. 06. 20., p – 17:45 )

A fordítással kapcsolatban, biztos hogy a Cheese programot nem "Csííz"-nek kell fordítani - ahogy az Ubuntuban van - hanem "Sajt"-nak?
--
the tide is turning

( zotya62 v | 2008. 06. 20., p – 20:29 )

Egy Suse 10.00-át frissítenék fel vele. Át fogja írni a Grubomat upgrade esetén, vagy csak saját magát fogja bejegyeznia korábbi grubconf-ba, és a többi bejegyzést változatlanul hagyja?Előbbi nekem nem igazán lenne szerencsés. Ebben az esetben hova helyezi a Grub-ot, az MBR-be, vagy a partició elejére? Azon a lemezen egy Windows 2000 is van egy másik partición, amit szintén gyakran használok.

Azt írja át, amit mondasz (engedsz) neki.
Alapból asszem úgy csinálja, hogy a BIOS-ba megjelölt boot hdd MBR-jébe berakja a grubot, ami a saját partícióján lévő grubot indítja. Ebbe pedig bele szokta írni a a már meglévő vagy "megtalált" oprendszereket is.
--
Discover It - Have a lot of fun!

azért csak óvatosan. Sokat szívtam már a suse grub-bal. Ill ahogy a suse azt beállítja, "inteligensen" Pl most is cseszte felvenni a többi rendszer listáját, pedig telepítéskor ott volt, hogy megteszi. De ez igazán apróság, amit néha csinált, főleg a 10.3 2 lemezen.
Itt is igazzá válik hogy hiába a yast, config fájlokat szerkesztve hamarabb működésre bírom.

Németh Ákos [sokahtemen]

Frissítéskor valószínűleg csak saját magát írja át. Megmondhatod azt is, hogy semmit ne írjon át, akkor csak kézzel át kell írnod a kernel és initrd fájlnevét a /boot/grub/menu.lst-ben.

Másrészt viszont AFAIK csak verziónkénti frissítés támogatott, ha 4 verziót ugrasz, lehetnek problémák.

( mikebela777 | 2008. 06. 22., v – 22:06 )

Remek, jól összerakott, gyors rendszer. A csomagkezelése elképesztően sebes. A YaST csomagtelepítő fürgébben indul és dolgozik, mint a Synaptic (mondjuk Ubuntu-n). A legjobb KDE3-ast nyújtó disztró, és a GNOME is kiváló alatta. A KDE4 egyelőre még elég "izé", de ez nem az openSUSE "hiányossága". Talán nem tévedek, ha azt mondom, hogy jelenleg ez a legdinamikusabban fejlődő terjesztés.

Nem kifejezetten az apt-ot hanem a Synaptic-ot hasonlítottam össze a YaST mostani csomagtelepítőjével. Stopperrel és anélkül is azt tapasztalom, hogy a YaST-é gyorsabban indul és dolgozik. Még akkor is gyorsabban olvassa be a csomaglistát, ha a hivatalosokon kívül felrakok néhány szükséges tárolót innen: http://en.opensuse.org/YaST_package_repository . Ami pedig a csomagok számát illeti, hát sajnos, hogy az Ubuntu-ba sok nem kellően tesztelt anyag kerül bele a Debian contrib-ból. Ezen kívül az rpm-et többre tartom, mint a deb-et. Amit nem szeretek az openSUSE csomagkezelésében:
a) a csomagok mérete (több program és könyvtár ugyananabban a csomagban ömlesztve, s ezért mindig többet telepitek, mint amennyit akarok). Ubuntu/Debian ebben sokkal jobb;
b) a csomagleírások szűkszavuak, túl rövidek.

Egy dolog biztos: Az openSUSE óriásit lépett előre. És a 11.0-ról már senki se mondhatja azt, hogy lassubb, mint mondjuk az Ubuntu.