|
Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve
Elkészült a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosításának tervezete. Véleményezési határidő: 2007. 12. 17.
A jóváhagyás óta eltelt időszakban teljessé vált a területrendezési tervek hierarchikus rendje. 2003 májusában elfogadásra került az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény is (OTrT), amely saját ötévenkénti felülvizsgálatát írta elő. Az OTrT-nek a területfelhasználás rendjére, az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére, és a térségi övezeti rendszerre vonatkozó szabályai nem voltak teljesen megfeleltethetőek a Balaton-törvény szabályozási rendszerének. Ezért az OTrT területi hatálya nem terjedt ki a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Balaton-törvényben meghatározott területére.
Az OTrT-ben a törvény felülvizsgálatára meghatározott 5 év 2008 májusában telik le. A törvény módosítása alkalmat teremt a két törvény egy időben folytatott felülvizsgálatával a tervhierarchia teljesebbé tételéhez.
A térségi szereplőket képviselő Balaton Szövetség álláspontja az, hogy egy-egy kistérség vagy teljes egészében tartozzon a Balaton Üdülőkörzethez, vagy maradjon ki belőle. (Megjegyzendő, hogy az önkormányzatok csatlakozási szándékai ezt az álláspontot nem támasztották alá.)
A kiemelt térségek és a kistérségek lehatárolásának szempontjai azonban különbözőek, amelyet csak a lehatárolás elveit rögzítő jogszabályok módosításával lehetne közelíteni egymáshoz. Amennyiben a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területét a kistérségi szempontrendszer szerint határolnánk le, úgy 344 település tartozna az üdülőkörzetbe, és környezeti szempontból indokolatlanul szigorú szabályozást kellene területükön bevezetni. Ellenkező esetben viszont (amikor a terv csak a teljes területükkel a kiemelt térségben lévő kistérségek területére terjedne ki) a szigorú szabályozás nem lenne kiterjeszthető azokra a településekre, amelyekre vonatkozóan az környezeti szempontból indokolható lenne. Ez a kiemelt térségi lehatárolás elveinek nem felelne meg. Ezért egyelőre le kell mondani arról, hogy a kiemelt üdülőkörzet területét a kistérségek teljes területei alkossák.
A kiemelt üdülőkörzet bővítésére tett javaslat a települések csatlakozási szándéka a kiemelt üdülőkörzet nyugati részéhez kapcsolódóan megindult nagyobb arányú fejlesztések és a kistérségi kapcsolatok további erősítésére irányuló szándék figyelembevételével került meghatározásra. A bővítés hasonlóan a kiemelt üdülőkörzet lehatárolásához, elsődlegesen az üdülés-idegenforgalom természeti -művi adottságain alapszik, és a fentiek értelmében nem a statisztikai kistérségi határokhoz igazodik. A tó és környezete táji-, természeti és környezeti értékeinek védelmét célzó szigorú törvényi szabályozás kiterjesztése olyan települések területére javasolható, amelyeknek a balatoni turizmus meghatározó térségeivel közvetlen kapcsolatuk van. A 24 vizsgált településből a tervezői javaslattal nagyrészt egyezően, alapvetően a települési csatlakozási szándék figyelembevételével 15 település vált a kiemelt üdülőkörzet részévé. Az újonnan csatlakozó települések a következők: Ádánd, Bókaháza, Csapi, Dióskál, Egeraracsa, Esztergályhorváti, Gétye, Nagyberény, Nyim, Som, Zalaapáti, Zalacsány, Zalakomár, Zalaszentmárton, Zalaújlak.
A Balaton-törvény felülvizsgálata során figyelembevételre került
- a tervhierarchia teljesebbé tételének, az OTrT-vel való összhang megteremtésének igénye,
- a településeknek a kiemelt üdülőkörzethez való csatlakozás szándéka
- a területrendezési tárgyú jogszabályi környezet változása (a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvénynek (a továbbiakban: Tft.) a területrendezési és településrendezési tervek összhangjának megteremtésére vonatkozó, a különböző léptékű tervek megfeleltethetőségére, pontosítására vonatkozó szabályai és a területrendezési hatósági eljárásokról szóló 134/2005. (VII. 14.) Korm. rendelet alapján megindított eljárások tapasztalatai),
- a Balaton Régió 2007-2013 időszakra szóló Fejlesztési Stratégiájának és Részletes Fejlesztési Tervének (2005-2006-ban kidolgozott) dokumentumai,
- a szakági koncepciókban (ökológiai hálózattal, közlekedési hálózattal, szennyvízkezeléssel összefüggésben) bekövetkezett változások, amelyeket sok esetben jogszabályi változások is követtek (Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról szóló kormányrendelet, levegőminőség-védelmi jogszabályok változása),
- a kiemelt üdülőkörzet területén a Balaton-törvény hatálybalépése óta megvalósult, elsősorban az infrastruktúra-hálózatokat (csatorna-, közúti hálózatok) érintő fejlesztések, és a továbbtervezésükkel kapcsolatos koncepcionális alapvetések,
- a Balaton-törvény alapján a vízparti területekre központi kormányzati feladatként kidolgozott vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekkel összhangba hozott és felülvizsgált településrendezési tervek készítése során keletkezett a térségi területfelhasználás rendjére és az övezeti határok korrekciójára vonatkozó javaslatok és tapasztalatok,
- és nem utolsó sorban: a térségi igényeket összefogó, a Balaton Fejlesztési Tanács által feldolgozott és értékelt (megerősített, illetve társadalmi támogatottságát tekintve "nem támogatott"-ként megjelölt) társadalmi igények.
A felülvizsgált Balaton-törvény a tartalmi vonatkozásain túlmenően a törvény szerkezetével is illeszkedik az OTrT-hez:
- Az általános rendelkezésekről szóló I. fejezet fogalom meghatározásokkal egészül ki.
- A területrendezési terv elfogadásáról és alkalmazásáról szóló II. fejezet utal a 4. sz. mellékletben található övezeti tervlapokra és az OTrT övezeti rendszerével való összevetésre.
- A területrendezési szabályzat megállapításáról szóló III. fejezet az OTrT-hez hasonlóan kiegészült a térségi területfelhasználás rendjére és az infrastruktúra - hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére vonatkozó szabályokkal. (E szabályok egy része korábban a funkcionális övezeti szabályoknál volt megtalálható.) A szabályozási előírások abban a vonatkozásban megtartották korábbi strukturáltságukat, hogy továbbra is tartalmaznak a kiemelt üdülőkörzet egészére, a parti és partközeli településekre, valamint a sajátos szabályozási igényű területként lehatárolt térségi övezetekre érvényes ún. "övezeti" szabályozási előírásokat.
A felülvizsgálat során azonban alapvető szempont volt, hogy a Balaton-törvény megőrizze a szabályozás eredményeinek, területi mélységének, övezeti rendszerének részletességét, az egyedileg meghatározott övezetekre vonatkozó szabályokat. Így a Balaton-törvény térségi szerkezeti terve - az OTrT-ben és a tartalmi követelményekben a kiemelt térségi területrendezési tervek számára előírt 50 ha-ral szemben - 5 ha-nyi területeket tekint a térségi területfelhasználási kategóriák legkisebb ábrázolható területi egységének, az üdülőkörzet teljes mellékúthálózatát is feltünteti, valamint az infrastruktúra-hálózat vonatkozásában megkülönbözteti a meglévő és tervezett elemeket. A területrendezési szabályzat továbbra is megőrzi a szabályozási előírásoknak a tóparttól való távolságnak megfelelő differenciáltságát.
A törvénytervezet és indokolása itt tölthető le és véleményezhető.
Vitafórum
|
|