Vita alakult ki arról, hogy háború bűnös-e, és hogy a kormány miért nem szerez érvényt a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsának, miért lép ki inkább a szervezetből.

A meghívottak vitatkoztak Ukrajna EU-csatlakozásának megvalósulásáról és élesen bírálták, hogy a kormány az úgynevezett véleménynyilvánító szavazásra az oltásregisztrációnál megadott e-mail címeken is buzdít.
Szóba került az is, hogy vajon Magyar Péter támogatói tisztában lehetnek-e a Tisza Párt európai parlamenti képviselőinek szavazásaival, melyet a globalista elit akaratának engedelmeskedve hajtanak végre a párt képviselői, akik kiálltak az ukrán EU-tagság és a háborús politika mellett.

Végül az újpesti választásra terelődött a szó, illetve a dilemmára, hogy 2026-ban lesz-e DK–Tisza összefogás.

The post Létezik-e zsidó–keresztény civilizáció? appeared first on Magyar Jelen.

Az utóbbi egy-két évtizedben a szellemi-intellektuális szférában egyre növekvő atlantista-cionista nyomulás miatt a nemzeti-jobboldali pártok nagy része feladta eredeti identitását és mára filoszemitává vált. Ezzel együtt jelentősen megnőtt az amerikai zsidóság és Izrael befolyása a nemzetközi életben. Aggasztó, és mélységesen antidemokratikus, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint Izrael politikájának bírálata antiszemitizmusnak minősül.

Az idáig vezető út első állomása annak a hazugságnak a hangoztatása volt, hogy Európa nemcsak keresztény, de zsidó is. Ezt követően balliberális megmondóemberek hívták fel az európaiak figyelmét a muzulmánokra, és az egyéb kisebbségekre. Ebből vezették le, hogy a kontinens sokszínű, ahol nincs egyeduralkodó értékrend.

Ezzel szemben az igazság az, hogy Európában a mai napig a keresztény etikában gyökerező polgári értékrend a meghatározó, bármit mondjanak is a baloldali és liberális kozmopolitizmus, vagy éppen az úgynevezett nemzeti konzervativizmus hívei. A mai szellemi-intellektuális Európa alapja a görög–hellén kultúra és filozófia, a római jog és a keresztény erkölcsiség. Ez a meghatározó, és nem a vallási-ideológiai és értékrendbeli sokszínűség. Az európaiak nem Mózes és nem Mohamed törvényei szerint élnek, és ezen nem is akarnak változtatni. Európában mindenki szabad, amennyiben nem lépi át egy másik etnikai közösség zavartalan életét biztosító normalitás határait.

Európában nem szokás a nők megcsonkítása, a férfiak körülmetélése, de nincs helye a becsületgyilkosságoknak és a gyermekházasságoknak sem. Ezek a barbár vallási rítusok elfogadhatatlanok a nyugati keresztény civilizáció világában. Ugyanez vonatkozik az állatkínzásnak számító halal és kóser vágásokra is. Sem a zsidóknak, sem a muzulmánoknak nem szabad engedményeket tenni, bármire hivatkozzanak is. Ez nem az önmagukat és a vallási őrültségeiket szabadon megvalósító megszállott főrabbik és főmuftik világa.

Aki itt akar élni, annak le kell mondania régi idők barbár szokásairól, és el kell fogadnia, hogy a keresztények számára Jézus Krisztus nem valami másodrangú próféta. A kereszténység a szeretet vallása. Nem kívánja meg követőitől sem az emberek, sem az állatok kínzását. Közönséges történelemhamisítás Európa keresztény értékrendjének megkérdőjelezése.  Európa sokszínűségét elsősorban az évezrede itt élő fehér nemzetek sokasága adja: ahány etnikum és nemzet, annyi nyelv, kultúra, szokás és hiedelemvilág, történelmileg determinált nemzeti identitás. A különböző etnikai és vallási kisebbségek csak humanista és toleráns nemzetállamokban élhetnek szabadon. Aki itt akar élni, annak el kell fogadnia a fehér Európa keresztény múltjából fakadó értékrendet, szabályokat és szokásokat. Aki erre nem hajlandó, az térjen vissza ősei földjére.

Európa az európaiaké!

Tóth Gy. László

„A hír szent, a vélemény szabad”. Ez egy véleménycikk, amely nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség álláspontját.

The post Nincs zsidó–keresztény civilizáció appeared first on Magyar Jelen.

The post Hogyan készülj fel az összeomlásra az EU 72 órás terve helyett? appeared first on Magyar Jelen.

2025. március 28-án J. D. Vance amerikai alelnök Grönlandra látogatott, hogy demonstrálja az Egyesült Államok növekvő stratégiai érdeklődését a sziget iránt. A látogatás során Vance kétségbe vonta Dánia képességét a terület külső fenyegetésekkel szembeni védelmére – jelentette a Reuters –, ami közvetett módon legitimálja Donald Trump azon korábbi szándékát, hogy az Egyesült Államok megvásárolja Grönlandot. A kezdeményezést a sziget katonai és természeti erőforrásainak jelentősége támasztja alá, különös tekintettel a Pituffik űrbázisra, valamint az ott található olaj-, gáz- és ritkaföldfém-készletekre.

Az amerikai geopolitikai stratégia egyik kulcseleme a jégtörő képességek gyors fejlesztése, amely a Kanadával és Finnországgal 2024 júliusában aláírt Jégtörő Együttműködési Erőfeszítés (ICE-paktum) megállapodáshoz vezetett. Ez a széles körű egyezmény a jégtörő flották építését és közös használatát célozza meg, lehetővé téve a sarkvidék egész éves elérését.

A Forbes magazin ezt a lépést „döntő fontosságúnak” nevezte az amerikai szuverenitás védelme szempontjából, különösen annak fényében, hogy az Egyesült Államok jelenleg mindössze egyetlen jégtörővel rendelkezik, míg Oroszország jóval kiterjedtebb flottával bír. Az ICE-paktum célja, hogy 2029-ig új amerikai jégtörők álljanak szolgálatba, amelyekkel Washington képes lesz állandó jelenlétet fenntartani a térségben.

A kezdeményezés mögötti politikai szándékot tovább erősíti, hogy Donald Trump nemrég saját floridai rezidenciáján, Mar-a-Lagóban fogadta Alexander Stubb finn elnököt. A tárgyalások középpontjában a világon legfejlettebbnek tartott finn jégtörők amerikai gyártása állt. Trump a Truth Socialon népszerűsítette az együttműködést, kiemelve annak jelentőségét az amerikai–finn kapcsolatok elmélyítése és az Északi-sarkvidéken való jelenlét növelése szempontjából. A találkozó kötetlen hangulata – amelyet a golf és Ukrajnáról folytatott informális egyeztetések is jellemeztek – rávilágít arra, hogy az Egyesült Államok külpolitikájában miként fonódik össze a diplomácia, a gazdasági érdekérvényesítés és a személyes kapcsolatokra építő stratégiai döntéshozatal.

Dánia, amely Grönland kül- és védelmi ügyeiért hivatalosan felelős, határozottan elutasította az Egyesült Államok legutóbbi kezdeményezéseit. 2025. március 29-én Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter „haszontalannak” nevezte J. D. Vance alelnök grönlandi kijelentéseit, míg a sziget autonóm vezetői az önrendelkezés fontosságát hangsúlyozták.

Dánia a bírálatok ellenére növeli katonai jelenlétét a térségben: 2025 januárjában 1,9 milliárd eurós védelmi csomagot jelentett be, amely járőrhajók, megfigyelőrendszerek és logisztikai infrastruktúra beszerzését célozza. A csomag kiemelt célpontja a Pituffik légi- és űrbázis védelme, amely kulcsszerepet játszik az amerikai rakétavédelmi rendszer és űrműveletek támogatásában.

A dán ellenlépések mögött nemcsak szuverenitási szempontok, hanem az Európai Unió északi stratégiája is körvonalazódik. Az EU – különösen az Északi-sarkvidékhez közvetlenül kötődő tagállamai, például Dánia és Finnország – a multilaterális együttműködésre épülő sarkvidéki kormányzást támogatják. J. D. Vance látogatását követően az uniós vezetők megerősítették elköteleződésüket a fenntarthatóság, a párbeszéd és a kutatás-orientált jelenlét iránt – számolt be az Euronews április 2-án. Az EU Dániát központi szerepbe helyezte az Északi-sarkvidéki infrastruktúra és kutatások finanszírozásában, miközben a szélesebb nemzetközi együttműködést sürgeti az Északi-sarkvidéki Tanács keretében, amely a régió környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóságának fórumaként működik.

Ez az európai megközelítés éles ellentétben áll az Egyesült Államok stratégiai érdekalapú fellépésével. Míg Washington a katonai jelenlét erősítésére és az erőforrások megszerzésére összpontosít, addig Brüsszel a sarkvidéki status quo fenntartását és a diplomáciai egyeztetés elsődlegességét hangsúlyozza. Több uniós diplomata aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az amerikai lépések destabilizálhatják a régióban eddig fennálló törékeny egyensúlyt, és alááshatják a közös európai érdekérvényesítést. Az Északi-sarkvidék így egyre inkább nemcsak ökológiai, hanem geopolitikai törésvonalak metszéspontjává válik.

Az Északi-sarkvidék földrajzi és éghajlati átalakulása nemcsak környezeti, hanem globális geopolitikai következményekkel is jár.

Az olvadó jég megnyitja az utat új kereskedelmi folyosók – például az Északnyugati átjáró – előtt, amelyek stratégiai alternatívát kínálnak a hagyományos, külföldi ellenőrzés alatt álló útvonalakkal, például a Szuezi-csatornával szemben. A Guardian szerint ez a törekvés a régiót a Dél-kínai-tengerhez hasonló feszültséggóccá teheti, ahol a NATO és rivális hatalmak közötti érdekellentétek egyre markánsabban jelentkeznek.

Az Egyesült Államok célja, hogy ellensúlyozza Oroszország megnövekedett katonai jelenlétét és Kína gazdasági beruházásait az Északi-sarkvidéken.

Az „America First”-doktrína keretében a régió kulcsszerepet kapott az amerikai nemzetbiztonság és gazdasági függetlenség megerősítésében. A Defense News szerint a grönlandi Pituffik bázis – amely rakétavédelmi és űrhadviselési műveletek szempontjából kulcsfontosságú – az első amerikai katonai támaszpont az Északi-sarkvidéken. Emellett a jégtörő képességek fejlesztése stratégiai fölényt biztosíthat az Egyesült Államoknak, nemcsak az évszakfüggetlen elérhetőség, hanem a NATO-n belüli logisztikai vezető szerep tekintetében is. A Federalist úgy fogalmazott: Grönland megszerzése „északi szárnyunk megvédését” jelentené, ami kulcsfontosságú az orosz–kínai befolyás visszaszorításában.

Ugyanakkor az amerikai megközelítés egyre több kérdést vet fel szövetségi szinten. Míg Washington a hegemónia és az elrettentés eszközeire helyezi a hangsúlyt, addig európai partnerei – köztük Dánia és több EU-tagállam – inkább a nemzetközi együttműködés, a fenntarthatóság és a párbeszéd pártján állnak.

Egyes elemzők arra figyelmeztetnek, hogy az USA túlságosan konfrontatív fellépése gyengítheti a NATO belső kohézióját, és stratégiai rést nyithat Oroszország és Kína számára, amelyek kihasználhatják a nyugati egység megbomlását. Bár a legtöbben elismerik a fokozott katonai jelenlét szükségességét, többen hangsúlyozzák: csak egy kiegyensúlyozott stratégia – amely ötvözi az erőt és a diplomáciát – képes megőrizni a térség stabilitását.

Oroszország, amely több mint 50 jégtörőt üzemeltet, határozottan fenyegetésként értékeli az Egyesült Államok növekvő jelenlétét az Északi-sarkvidéken.

A The Moscow Times március 28-i beszámolója szerint Moszkva katonai aktivitásának fokozására készül a régióban, válaszul az USA, Kanada és Finnország közötti Jégtörő Együttműködési Erőfeszítés (ICE-paktum) megállapodásra. Az oroszok, akik jelentős erőfölénnyel bírnak a jégtörő flotta terén, egyre inkább az Északi-sarkvidéket tekintik saját stratégiai zónájuknak, ahol a NATO és rivális szövetségek közötti feszültségek élesednek.

Hasonlóan, Kína is erősíti sarkvidéki ambícióit, saját „Sarki Selyemút” kezdeményezésével, amely a gazdasági fejlesztésre összpontosít a régióban.

A Global Timesban megjelent kritikák szerint az USA katonai jelenlétét erősíti a térségben, miközben Kína folytatja jégtörő flottájának bővítését és új kutatóállomásokat telepít az Északi-sarkvidéken. Az orosz–kínai közös hadgyakorlatok és az együttműködés folytatása egyre inkább koordinált kihívást jelent a nyugati hatalmak számára, különösen az amerikai katonai jelenlét növekedésével párhuzamosan.

Az Északi-sarkvidék geopolitikai és gazdasági jelentősége a legfontosabb nemzetközi szereplők számára egyre inkább központi szerephez jut. Az új hajózási útvonalak és az erőforrások – mint a ritkaföldfémek és az olaj – feletti irányítás kulcsszerepet játszik a nemzetbiztonság és a gazdasági függetlenség biztosításában, különösen az Egyesült Államok „America First” politikájának keretében.

Grönland megszerzése és a jégtörő flotta bővítése az ICE-paktum révén, nemcsak Amerika északi határának védelmét szolgálná, hanem erősítené a NATO-t és csökkentené a külföldi szállítási útvonalaktól való függőséget. Grönland ásványkincsei, különösen a ritkaföldfémek, hozzájárulhatnának ahhoz, hogy az Egyesült Államok függetlenedjen az olyan gazdasági ellenfelektől, mint Kína, mérsékelve ezzel a külpolitikai és gazdasági feszültségeket. A doktrína szerint a geopolitikai befolyás és a gazdasági önállóság fenntartása kulcsfontosságú Amerika nemzetbiztonsága érdekében.

A kérdés, hogy ki hátrál meg először, valószínűleg a diplomaták, valamint a gazdasági és katonai nyomás függvénye lesz.

Az USA valószínűleg nem fog egyedül „hátrálni”, hanem inkább kompromisszumot keres, hogy szövetségeseit megtartva érvényesíthesse érdekeit. Az EU-nak és Dániának is figyelnie kell, hogy milyen mértékben tudják érvényesíteni saját regionális érdekeiket anélkül, hogy elveszítenék az Egyesült Államok támogatását a globális szintű geopolitikai versengésben. Az orosz–kínai együttműködés ugyanakkor gyorsan kiaknázhatja a nyugati blokkon belüli esetleges feszültségeket.

Tormay László

(A Reuters, Forbes, Al Jazeera, Euronews, The Guardian, Defense News, The Federalist, The Moscow Times, Global Times és a Newsweek nyomán)

Kiemelt kép: Patrick Kelley/US Coast Guard

The post Jégviharok a Sarkvidéken: Trump terve felkavarja a világpolitikát appeared first on Magyar Jelen.

A palesztin segélyszervezet által közzétett videón egyértelműen látszik, hogy az éjszaka közepén haladó konvoj rendesen ki volt világítva, vészvillogóik be voltak kapcsolva, ennek ellenére a zsidó állam fegyveresei mégis tüzet nyitottak. Ahogyan az is világosan látszik, hogy a járművekből kiszálló mentősök is jól látható megkülönböztető jelzéseket viselnek, vagyis már a kezdetektől teljesen egyértelmű volt, hogy itt egy segélyszervezet munkatársairól van szó.

A felvételeket az egyik meggyilkolt segítő telefonján találták meg a tömegsír feltárása közben. A halottak között a homokba temetve az ENSZ egy munkatársának testét is azonosították.

Az egyik áldozat utolsó szavai több forrás szerint a következők voltak:

„Bocsáss meg, édesanyám, amiért ezt az utat választottam: az utat, hogy segítsek másoknak. Elfogadom a mártíromságom, Isten, bocsáss meg.”

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) beszámolóikban cáfolták, hogy a konvoj bármiféle vészvillogót használt volna, ezért lőttek rá. Állításuk szerint a „Hamász dzsihadista harcosaival végeztek”, erre azonban semmilyen bizonyítékot nem szolgáltattak. Gideon Szaár izraeli külügyminiszter szintén kijelentette, Izrael „nem támad véletlenszerűen mentősökre”.

A felvételek nyilvánosságra kerülése után az IDF annyit mondott, „kivizsgálják” a történeteket.

The post Videóra vették, hogy lövik az izraeliek a gázai mentőcsapatokat appeared first on Magyar Jelen.

A helyi lapok úgy tudják, a támadás csütörtökön történt. A jelentések szerint a hetedik osztályos tanuló minden előzmény nélkül esett neki tanárának, akit az orvosi ellátás után hazaengedtek a kórházból.

Jóllehet a támadó származását nem nevezték meg, a leírásból elég jól kirajzolódik egy kép, miszerint a probléma mindenhol ugyanazokkal van, járjunk bármelyik országban is.

Hiszen, az őrizetbe vett „fiatalról” annyit tudni, hogy állami gondozásban él, mivel szülei kidobták, 13 évesen már szült, s – a családi tradíciót folytatva – ő is elhagyta gyerekét.

Gabriela Pascal, a tanintézet igazgatója szerint hiába próbáltak megfelelő oktatást biztosítani a lány számára, azt rendre elutasította és erőszakosan reagált.

„Az a probléma, hogy a környezetében lévő kisebb gyerekek utánozni próbálják, de ilyen esettel még nem szembesültünk”

– tette hozzá.

The post Tanárt vert a 16 éves „anyuka” Bethlen városában appeared first on Magyar Jelen.

Az időjárás jócskán lehűlt szombathoz képest, és az esti eső miatt nedves foltok várták a versenyzőket a rajtnál, emiatt mindenki óvatosan kezdett, szerencsére nem is történt baleset, és Verstappen valamennyi előnyt ki is tudott építeni a favorit papaya színű csapat pilótái előtt. Az élmezőnyben egyedül csak a 7. helyen történt változás, amikor Hamilton megelőzte az újonc Isack Hadjart.

A pálya adottságai miatt (se), nem lehetett egy eseménydús versenynek nevezni az idei 3. nagydíjat, az első 10 sorrendje nem is változott a rajt után az 53 körös futamon. A Pirelli számításaival ellentétben – Lance Strollt kivéve – mindenki 1 kiállással végig tudta csinálni a futamot, amely taktikai csatáját a Mercedes kezdte meg George Russellel, majd nem sokkal utánuk a közvetlen élmezőnyből Verstappen és Norris is kiállt, amely után a boxutca kijáratnál egy kis incidensük is volt, de ennek végül nem lett következménye.

Bár Piastri az utolsó körökben próbálta áthámozi magát csapattársán, végül ez nem sikerült, így Verstappen, Norris, Piastri sorrendben futott be az első hármas. A következő versenyhétvégét 1 hét múlva Bahreinben rendezik, amely az egyéni világbajnoki ponttáblázat szorossága miatt ismét rengeteg izgalmat rejt.

A Japán Nagydíj végeredménye:

1. Max Verstappen (Red Bull) 1:22:06.983
2. Lando Norris (McLaren) +1.423s
3. Oscar Piastri (McLaren) +2.129s
4. Charles Leclerc (Ferrari) +16.097
5. George Russell (Mercedes) +17.362s
6. Kimi Antonelli (Mercedes) +18.671s
7. Lewis Hamilton (Ferrari) +29.182s
8. Isack Hadjar (Racing Bulls) +37.134s
9. Alexander Albon (Williams) +40.367s
10. Oliver Bearman (Haas) +54.529s
11. Fernando Alonso (Aston Martin) +57.333s
12. Yuki Tsunoda (Red Bull) +58.401s
13. Pierre Gasly (Alpine) +62.122s
14. Carlos Sainz (Williams) +74.129s
15. Jack Doohan (Alpine) +81.314s
16. Nico Hülkenberg (Kick Sauber) +81.957s
17. Liam Lawson (Racing Bulls) +82.734s
18. Esteban Ocon (Haas) +83.438s
19. Gabriel Bortoleto (Kick Sauber) +83.897s
20. Lance Stroll (Aston Martin) +1 kör

Az egyéni világbajnokság állása:

1. Lando Norris (McLaren) 62 pont
2. Max Verstappen (Red Bull) 61 pont
3. Oscar Piastri (McLaren) 49 pont
4. George Russell (Mercedes) 45 pont
5. Kimi Antonelli (Mercedes) 30 pont
6. Charles Leclerc (Ferrari) 20 pont
7. Alexander Albon (Williams) 18 pont
8. Lewis Hamilton (Ferrari)
9. Esteban Ocon (Haas) 10 pont
10. Lance Stroll (Aston Martin) 10 pont
11. Nico Hülkenberg (Kick Sauber) 6 pont
12. Oliver Bearman (Haas) 5 pont
13. Isack Hadjar (Racing Bulls) 4 pont
14. Yuki Tsunoda (Red Bull) 3 pont
15. Carlos Sainz (Williams) 1 pont
16. Pierre Gasly (Alpine) 0 pont
17. Fernando Alonso (Aston Martin) 0 pont
18. Liam Lawson (Racing Bulls) 0 pont
19. Jack Doohan (Alpine) 0 pont
20. Gabriel Bortoleto (Kick Sauber) 0 pont

A csapat világbajnokság állása:

1. McLaren 111 pont
2. Mercedes 75 pont
3. Red Bull 61 pont
4. Ferrari 35 pont
5. Williams 19 pont
6. Haas 15 pont
7. Aston Martin 10 pont
8. Racing Bulls 7 pont
9. Kick Sauber 6 pont
10. Alpine 0 pont

P.V.

The post Max Verstappen nyerte a 39. Japán Nagydíjat appeared first on Magyar Jelen.

Mint az elemzésből kiderül, végre olyan intézkedéseket hoztak amerikai vezető politikusok, amelyeket a világ leggazdagabb emberei is megéreztek. A legerősebb csapást olyan szereplők szenvedték el, mint a Meta Platforms alapítója, Mark Zuckerberg és az Amazon.com alapítója, Jeff Bezos.

A Facebook első emberének vesztesége dollárban kifejezve: a közösségimédia-vállalat 9 százalékos visszaesése 17,9 milliárd dollárjába, vagyis vagyona mintegy 9 százalékába került a vezérigazgatónak.

Jeff Bezos Amazon részvényei 9 százalékkal zuhantak csütörtökön, ami 2022 áprilisa óta a legnagyobb visszaesés, és 15,9 milliárd dolláros személyes vagyonvesztést jelentett a technológiai óriás alapítójának. A vállalat részvényei több mint 25 százalékkal estek a februári csúcshoz képest.

Nem úszta meg Elon Musk sem, aki az idei évben legalább 110 milliárd dollár veszteséget kényszerült jóvá írni. Pedig a hét elején még igen optimistán tekinthetett a jövőbe, hiszen, mikor felröppentek a híresztelések, miszerint hamarosan visszalép kormányzati munkájától, a spekulánsok egyből részvényei erősödéséről számoltak be. A vámok bejelentése után azonban 5,5 százalékot veszítettek értékükből.

Ernest Garcia III, a Carvana Co. vezérigazgatójának vagyona 1,4 milliárd dollárral csökkent, miután a használtautó-kereskedő részvényei 20 százalékot veszítettek értékükből. A kanadai e-kereskedelmi vállalat, a Shopify társalapítója, Tobi Lutke, 1,5 milliárd dollárt veszített, ami teljes vagyonának 17 százaléka.

Az Európa leggazdagabb embereként nyilvántartott Bernard Arnault is megérezte a vámok hatását. LVMH-ja, a konglomerátum, amely olyan márkákat birtokol, mint a Christian Dior, a Bulgari és a Loro Piana, részvényeinek esését tapasztalta Párizsban, ami 6 milliárd dollárral csökkentette Európa leggazdagabb emberének nettó vagyonát.

Zhang Congyuan, aki a kínai cipőgyártó Huali Industrial Group Co. alapítója, 1,2 milliárd dollárt, vagyis vagyona 13 százalékát vesztette el, amikor Trump további 34 százalékos vámja Kínára a vállalat részvényeinek zuhanását okozta. Hasonlóan megérzi a vámokat a Nike Inc., a Lululemon Athletica Inc. és az Adidas AG is, amelyek mindegyike a gyártás jelentős részét kiszervezte az olcsó munkaerőt biztosító Délkelet-Ázsiába. Most, ennek köszönhetően valamennyien két számjegyű százalékos visszaesést könyvelhetnek el.

The post Milliárdokat buktak a szupergazdagok Donald Trump új, átfogó vámintézkedéseinek köszönhetően appeared first on Magyar Jelen.

Az izraeli zászlókat valószínűleg a nemzetközileg is háborús bűnösként nyilvántartott Benjámin Netanjahu tiszteletére helyezték ki, hogy úgy érezze, mintha csak otthon lenne. Az nem világos, hogy a két francia állampolgár a zászlókat pusztán „buliból” szedte le, vagy így kívántak tiltakozni mind a gázai népirtás, mind a magyar kormány szolgai mentalitása ellen. Az viszont biztos, tettükért drágán megfizethetnek. Vertek volna magyart, akkor röviden szabadon engednék őket, mint a fonói gyilkost…

A belvárosi nyomozók a két férfit gyanúsítottként hallgatták ki, majd őrizetbe vették őket, és kezdeményezték letartóztatásukat – írták a police.hu-n.

Majd, mintegy mellékesen hozzátették, hogy volt ott két spanyol állampolgár is, akik magyar zászlókat törtek le. Az V. kerületi rendőrök őket garázdaság és rongálás vétsége megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki, majd őrizetbe vételüket követően kezdeményezték letartóztatásukat.

The post 17 izraeli zászlót dobott a Dunába két francia férfi – a rendőrség letartóztatta őket appeared first on Magyar Jelen.

The post Putyin már legyőzte a Deep State-t (+VIDEÓ) appeared first on Magyar Jelen.