Az okostelefonok és mobileszközök világából a rádiótelefon kifejezés mára szinte teljesen kikopott. Ami persze érthető, hiszen ma az okostelefonokat az emberek alig használják telefonálásra, ami a készülék képességeiből csak egy az ezer más közül. Azonban főleg az idősebb generáció jóval kevesebb időt tölt a kis képernyő előtt, és leggyakrabban csak akkor veszi a kezébe, ha telefonálni akar.

A rádiótelefon kifejezés pedig pontosan kifejezi azt, hogy minden kommunikáció rádióhullámok segítségével valósul meg. A rádiózás és a rádióhullámok ismerete azonban láthatóan nagyon hiányos sok embertársunknál.

Az elektromágneses hullámok energiát közvetítenek. Egy rádióadó nagy teljesítménnyel kisugározza ezt az energiát, ami az elektormágneses hullámokkal minden irányba szétsugárzódik. Pontosan úgy mint egy lámpa, ami egy speciális elektromágneses energiát sugároz, amit mi képesek vagyunk a szemünkkel érzékelni. A solti nagyadó és hegytetőkön lévő adótornyok is így „világítanak” egy számunkra láthatatlan tartományban. Ez így közvetített energia egy vevőkészülékkel érzékelhető. Miként a fény villogtatásával jeleztek egymásnak a hajósok, úgy a rádióhullámokkal is információt lehet közvetíteni.

A fényhez hasonlóan a rádióadók is a kisugárzott energia mennyiségétől függően képesek messzebbről is láthatóvá válni. Miként a szomszédom kerti lámpáját még látom, de a szemközti hegy fényei csak pislákolnak, addig a stadionból áradó erős reflektorok fényei több tíz kilométerről is láthatóak.

A hegytetőn sugárzó nagy energiájú adó jeleit egy zsebrádióval vagy az autórádióval érzékeljük és hallhatjuk a zenét. A mobiltelefon pontosan így látja az mobiltornyokat, amik adóként sugároznak, „bevilágítva” egy adott területet. Eddig pont úgy viselkedik mint egy SOKOL rádió, amivel a Soltról sugárzott Kossuth adó műsorát hallgathatjuk. De mi történik, amikor válaszolni akarunk az adóból érkező telefonhívásra? Ehhez már nem elég a buta rádió képessége, hiszen ebben az esetben megfordul a folyamat: A kezemben tartott készülék rádióadóvá válik, kisugározza a válaszomat, és az adótorony vált figyelő módba. Azaz ilyenkor egy kis adótorony sugároz a fülem mellett, aminek akkora energiával kell sugároznia, hogy ott a hegytetőn vagy a háztetőn elhelyezett mobiltorony is képes legyen érzékelni. Mivel sokkal kisebb teljesítménnyel sugároz a telefon, mint a solti nagyadó, ezért rengeteg ilyen átjátszó tornyot kell építeni, hogy mindig legyen a közelben egy „látható” adó. Ennek ellenére senkinek nem ismeretlen a térerő hiánya a telefonon. Amikor csak a kert végében lehet rendesen használni a készüléket, mert már a ház falai is annyira leárnyékolják a hullámokat, hogy szakadozik a vétel.

Ahogy a telefonálás is úgy terjedt el, hogy minden lakásba egy vezetéken jutott el a telefonközpontból egy-egy kábel, úgy a számítógépek összekötése is nagyon sokáig csak vezetéken volt lehetséges. Az internet kiépítése során rengeteg vezetékkel ma már szinte teljesen behálózták a Földet a telefonoktól teljesen függetlenül. A számítógépek egyre kisebbek lettek, a laptopok használatával már felmerült a vezeték nélküli kapcsolat igénye is. Az informatikában fejlődésnek indult a WIFI, azaz a vezeték nélküli adatátvitel lehetősége. Ennek azonban a mobiltelefonokhoz semmi köze nincs, azon kívül, hogy a WIFI is rádióhullámok segítségével továbbítja az információt. WIFI kapcsolat általában csak egy lakáson belül működik, mert annyira kicsi energiával sugároznak az adó-vevők, hogy 20-30 méterrel arrébb már elvész a kisugárzott jel energiája.

Láthatóan a WIFI kifejezetten számítógépekhez lett kitalálva, és nagyon kis távolságokat hidal át, míg a mobiltelefonok nagyobb teljesítménnyel egész távoli tornyokkal is képesek felvenni a kapcsolatot.

Miután megismerted e két rádiós átvitelt, rátérek az okostelefon képességeire. Az okostelefon valójában egy mobiltelefon és egy hordozható számítógép belesűrítve abba tenyér méretű dobozkába. Azaz képes mobiltelefonként és WIFI-n kommunikáló számítógépként is működni.

És most jön az érdekesség!

A telefonommal képes vagyok az otthoni WIFI routeremmel internetezni és telefonálni is. Azonban a telefon térerő itt lent a dolgozószobában siralmasan gyenge. Hogyan lehetne a WIFI-n keresztül telefonálni? Sok internetes lehetőség adódik (Skype, Viber, Whatsapp, FaceTime stb.), de a hagyományos mobilszámon csak mobiltoronnyal kapcsolódva lehet beszélgetni.

A mobilszolgáltatók is reagáltak erre az igényre. Az újabb okostelefonokon van egy olyan lehetőség, hogy a WIFI-n keresztül lehessen indítani a mobilhívásokat.

A funkciót úgy nevezik, hogy Wifi-hang.

Ez több okból praktikus. Egyrészt az otthoni, vezetékes internet sokkal stabilabb és jobb minőségű, mint a mobilkapcsolat. Másrészt nekem sem mindegy hogy a telefonomnak akkora energiával kell sugározni a fülem mellett, ami még a több kilométerre lévő mobiltoronyból is érzékelhető, vagy csak a szoba sarkában lévő routerig kell küldeni a jelet. Tized akkora sugárdózis a fejem mellett, kevesebb áram és nagyobb akkumulátoridőt eredményezhet.

(Persze azért nem hagyják, hogy így bevételtől essenek el: az interneten indított hívások percdíja egy fillérrel nem kevesebb, mint egy hagyományos beszélgetésé)

Megmutatom hogyan tudod ezt bekapcsolni például egy IPhone-on:

Beállítások (Setting) alatt a Mobilszolgáltatás:

A Mobilszolgáltatás alatt azt a SIM kártyát kiválasztom, aminél ezt be akarom kapcsolni:

Itt már látszik, hogy be van-e kapcsolva a Wifi hang:

Ha nincs bekapcsolva, itt bekapcsolom:

Az IPhone készülékek csak akkor használják a wifit, ha a mobilszolgáltatás túl rossz. Az Androidos készülékeknél be lehet állítani, hogy melyiket preferálja jobban.

Ha a buta IPhone-on szeretném otthon a wifi-t használni telefonálásra, egy elég egyszerű módszer az, hogy Repülőmódra váltok, majd bekapcsolom a wifit. Így a mobilnet nem elérhető, de wifin tudok telefonálni.

A Rádiótelefon bejegyzés először Tusiblog-én jelent meg.

Civilizációnk energiaéhsége egyre fokozódik. A klímaváltozás következtében egyre forróbb és elviselhetetlenebb nyaraknak nézünk elébe. A légkondíciónáló berendezés kötelező tartozéka lett minden ember lakta helyiségnek és közlekedési eszköznek. A légkondi azonban nem „hideget csinál”. Egyszerűen csak átviszi a meleget egyik helyről a másikra. És ahol leadja, ott nem csak az odaszállított hőenergiát kell kisugároznia, hanem a működéséhez szükséges energiát is. Így a városok kültéri egységei még pluszban hevítik a nap által felforrósított falakat. És ezzel még több energiát kell felhasználni, hogy bent elviselhetőbb legyen a hőmérséklet.

Ezzel ma már a nyári áramfogyasztásunk elérte azt téli rekordot, amikor mindenhol égnek a lámpák és teljes gőzzel duruzsolnak a hősugárzók.

De honnan jön ez a rengeteg áram? Javarészt az erőművekből.

Minden erőműben úgy készül az áram, hogy vizet melegítenek, ami gőzzé alakul és a forró gőz pedig megforgatja a turbinalapátokat. A forgásból pedig már egy generátorral áramot tudnak előállítani. Erről már egyszer itt írtam: https://tusiblog.hu/gozgep-es-fuzios-reaktor/

Az erőművek ezáltal rengeteg felesleges hőt termelnek. Az energiamegmarás törvénye itt is működik. A betáplált energiából pont annyi fog a folyamat végén megjelenni, mint amennyit beletettünk. Csak más formában: egy része villamos energiaként jön ki az erőműből, a másik része hőenergiaként távozik.

Egy szénerőmű az elégetett szén hőjének 40%-át tudja villamos energiává alakítani, a 60% pedig a környezetét fűti.

De mennyit tud a paksi erőmű a keletkező hőből hasznosítani? Csak 31-33%-ot! Vagyis az atommáglyából származó energia kétharmadát hőenergiaként kell leadnia.

Persze mondják, hogy az új, Paks 2 névvel jegyzett reaktor már jóval fejlettebb és jobb hatásfokkal dolgozik. Valóban az új blokk már akár 35%-ot tud hasznosítani! Az két százalék javulást eredményez.

Előveszem a számológépemet.

Paks 1 jelenleg összesen 2000MW teljesítményt tud leadni.

Paks 2 a tervek szerint 2 darab 1200MW-os blokkal fog működni.

Vagyis az összes blokk együttesen 4400MW elektromos teljesítményt küld a hálózatba.

Ha ez a 4400MW az a beadott teljesítmény egyharmada, akkor kétszer ennyi, azaz 8800MW-al, azaz 8 800 000 000W-al fogja fűteni a Dunát.

Neked persze ez semmit nem mond. Megpróbálom egy példával bemutatni.

Egy nagy 120 literes bojler általában 2000W-os.

Azaz 4 millió 400 ezer 120 literes bojler fogja csutkára tekert hőszabályzóval fűteni a Dunát!

Egy Hajdú 120 literes bojler 50cm széles henger. Ebből ennyi darabot állítva, egymás mellé téve egy 2200km hosszú sor kapunk. Az körülbelül pont olyan hosszú, mint Duna teljes hossza a forrásától a Fekete tengerig.

A Paks bejegyzés először Tusiblog-én jelent meg.