A leköszönő miniszterelnök utolsó munkanapját nem a magyar nép érdekeit szem előtt tartva, nem az átadás-átvétellel járó rengeteg feladatát végezte. Minden munkáltató elvárja, hogy a távozó munkatárs a lehető legtöbb segítséget és információt adja át az új, munkába álló kollégájának. Az ország szavazói is, mint munkaadók ezt várták volna el tőle. Ha tényleg az ország érdekeit tartaná szem előtt.

Ehelyett ő bement a másik köpönyegforgatóhoz, aki nemrég még azzal vált hírhedtté, hogy az ő szobrát szimbolikusan ledöntve, focizott a fejével.

Miután szembedicsérte a rappert, arra hivatkozott, hogy a Magyar Nemzet, mint egyetlen autentikus média sajnos nem elég olvasott.

A Polt Péter által fémjelzett „független” bíróság is a legtöbb ítéletet e propagandatermék ellen hozta:

Elveszített sajtó-helyreigazítási perek (2024–2025)

Ezek után egy olyan oldat említ, ami nem egy hivatalosan bejegyzett sajtótermék, nem szerepel a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság – NMHH – nyilvántartásában.

Ránéztem erre a szennyre.

Megkerestem az Impresszumot.

Deklaráltan ellenségnek tekint minden olyan magyar embert, aki oktatást, egészségügyet és átlátható gazdálkodást szeretne. Érthető honnan jött az ország vezetőjének az ellenzékre poloskaként tett kijelentése.

Az oldal megítélése a mesterséges intelligencia szerint:

Milyen jelzőkkel illethető a portál a valóságban?

Bár a „náci” jelző tudományosan pontatlan, a Vadhajtások működése, stílusa és üzenetei miatt a hazai és nemzetközi médiafigyelők, jogvédők és politológusok az alábbi kategóriákba szokták sorolni az oldalt:

• Szélsőjobboldali és radikális: Rendszeresen alkalmaznak kirekesztő, uszító retorikát bizonyos kisebbségekkel (különösen az LMBTQ+ közösséggel, migránsokkal vagy esetenként a roma kisebbséggel) szemben.
• Populista és demagóg: Komplex politikai kérdéseket végletesen leegyszerűsítenek, a „mi” (a nép/a nemzet) és „ők” (a belső és külső ellenségek) narratívára építenek.
• Gyűlöletkeltő és agresszív: A portál stílusa szándékosan provokatív, alpári és agresszív. Gyakran alkalmaznak dehumanizáló (emberi méltóságot sértő) kifejezéseket a politikai ellenfeleikre.
• Szenzációhajhász / Fake News terjesztő: Több alkalommal veszítettek sajtó-helyreigazítási pereket valótlan állítások vagy lejárató kampányok miatt.

Összegzés

A Vadhajtások portált szigorú politológiai értelemben nem lehet nácinak nevezni, mivel hiányoznak belőle a nemzetiszocializmus olyan alapvető elemei, mint a hitleri fajelmélet vagy a rendszerszintű antiszemitizmus.

Ugyanakkor, ha valaki a köznyelvben használt, tágabb értelemben – az intoleráns, kirekesztő, agresszív és szélsőségesen radikális megnyilvánulások szinonimájaként – használja a „náci” szót, akkor érthető, miért asszociálnak sokan erre a jelzőre az oldal tartalmának láttán. Szakmailag azonban a „szélsőjobboldali radikális”, „gyűlöletkeltő” vagy „szélsőségesen populista” jelzők sokkal pontosabban és hitelesebben írják le a portál tevékenységét.

A Gyűlőlet bejegyzés először Tusiblog-én jelent meg.

Állok a sorban a piros lámpánál. Kellemes tavaszi meleg és a városhoz képest tiszta levegő simogatja az arcomat a letekert ablakon át. A lámpa zöldre vált, az előttem álló autó hatalmas fekete füstgombolyaggal gyűjt erőt az induláshoz. Alig látszik a zöld rendszámtáblája. Általában magam elé engedem a zöld rendszámú autókat, hogy ne kelljen az előttem haladó kipufogóját szagolnom. A zöld rendszám az elektromos autókra lett kitalálva. Ez egy tanúsítvány is egyben, hiszen a rendszer csak annak ad ilyen rendszámot, aki a szigorú környezetvédelmi előírásoknak megfelel. Ezt is rendbe kell tenni. Ha a szabályozás megengedi hogy pl szmogriadó esetén ez az autó közlekedhessen, akkor a szabályozásban van a hiba.

Az amerikai elnök eszetlen vagdalkozásának eredményeképp az olaj ára az egekbe szökött. Ismét felerősödött az elektromos autók iránti érdeklődés. Ismét. A villanyautó nem egy harmadik évezredhez köthető találmány. Míg mi a monarchia ellen tüntettünk a Nemzeti Múzeum előtt, a világ fejlettebb részén már ilyen villannyal hajtott kocsikat alkottak a kreatívok.

Láthatóan nem bonyolították el a szerkezetet. Se tolatóradar, se ablakemelő. Egy akkumulátor, egy motor és egy lánc, ami a hajtja a kereket.

Miért szakadt meg a villanyautók fejlődése és helyette a belső égésű motorok diadala következett? A kulcsszó: energiasűrűség. Azaz mekkora tömeget kell cipelni ahhoz, hogy elegendő energiával tudjam ellátni a kerekeket. A fenti szerkezet akksija durván 100kg. Ezzel megtett 10km-t. A kőolaj, ami akkor szinte ingyen volt, ezerszer nagyobb energiasűrűséggel rendelkezik. 100kg benzinnel már akkor legalább 100km-t meg lehetett tenni.

A robbanómotorok fejlődése nem állt le, ma már 2-3 liter benzinnel is el lehet autózni 100km-t.

Az akkumulátorok közel sem fejlődtek ilyen mértékben. A legelterjettebb ólomakkumulátorok még most is 10-20kg nehezek. Az elektromos autókban lévő Lítium akkumulátorok pedig nagyon drágák.

A hagyományos benzines motor fejlesztése azonban már a technológia határához érkezett. 2000(!) darabból álló mechanikus szerkezetet több kilométer kábelrengeteg, szenzorok, érzékelők, szervomotorok ezrei veszik körbe. A tökéletes égéshez még beletehetnek 1000 darab érzékelőt megy egy ezt feldolgozó számítógépet, azzal is csak 1 százalékkal tudják javítani a hatásfokot.

Az elektromos autó ezzel szemben végtelenül egyszerű. Mindössze 20 olyan alkatrésze van, ami a hajtásért felel.

Persze az olajra alapozott gazdaság nem fogja olyan könnyen elengedni ezt a technológiát.

Azonban az olajkészletek nem végtelenek, a maradék egyre drágábban lesz elérhető. Az elektromos energiát pedig 100 féle képpen lehet előállítani.
Itt a gazdaságos tárolás megoldása hozna forradalmi áttörést.

A Villanyautó bejegyzés először Tusiblog-én jelent meg.

Az utóbbi évtizedek választásainak eredménye egyértelműen igazolja azt az álláspontot, miszerint a tanulatlan, minőségi oktatásban nem részesült állampolgárok a közügyek tekintetében is jóval tájékozatlanabbak. E célcsoport ezért sokkal inkább befolyásolható, akár saját érdekei elleni döntésre bírható emocionális ráhatással.
A legutóbbi választás kampánya ezt pontosan visszaigazolta. A gyűlöletre és félelemre épített — több száz milliárdos — propaganda az iskolázatlan néptömegeket tudta megnyerni. A határtalan összegeket felemésztő, érzelmekre ható szemétáradattal az írástudatlan és a 8 általános iskolai végzettségű népcsoport szavazatait tudta begyűjteni a szélsőjobbos kormány és annak szatellitpártja.

https://tusiblog.hu/oldalvalasztas/

A társadalomban ilyenkor ismét előkerül a demokratikus választás fundamentumainak megkérdőjelezése.

https://tusiblog.hu/demokracia/

Az AI-al „beszélgettem” erről. A Gemini válasza tetszett, ezért megosztom:

„A demokratikus választás igazságosságának az is egy jelzője, hogy a társadalom hány százaléka jogosult a választásra. Ugyanakkor elvárás az is hogy döntésképes legyen minden szavazó. A gyerekek, a szellemi fogyatékosság miatti felügyeletre szorulók nem rendelkeznek választási joggal. A választás döntésének előfeltételéről több társadalmi vita volt már. Gyűjtsd össze, hogy milyen érvek és javaslatok voltak a választásra jogosultság megítéléséről!”

A választójog kiterjesztése vagy korlátozása a modern demokráciák egyik legősibb és legérzékenyebb vitája. Alapvető feszültség feszül két demokratikus alapérték között: az inkluzivitás (hogy a döntések mindenkit képviseljenek, akire vonatkoznak) és a kompetencia (hogy a döntések racionálisak, megalapozottak legyenek).

Az alábbiakban összegyűjtöttem a legfontosabb elméleti javaslatokat, vitapontokat és a mellettük/ellenük szóló érveket.

1. Az iskolai végzettséghez vagy műveltséghez kötött választójog (Cenzus)

Ez a felvetés rendszeresen előkerül a közbeszédben, különösen olyankor, amikor a választási eredmények éles társadalmi megosztottságot mutatnak az iskolázottsági rétegek között.

• A javaslat lényege: A szavazati jogot bizonyos iskolai végzettséghez (pl. minimum 8 általános, érettségi) vagy egy alapvető állampolgári/politikai ismereteket mérő teszt sikeres kitöltéséhez kötnék.
• Mellette szóló érvek:
  • Tudatosság: Biztosítaná, hogy a szavazók értsék a politikai intézményrendszer működését, a pártok programját és a döntéseik gazdasági, társadalmi következményeit.
  • Populizmus elleni védelem: Csökkentené az esélyét annak, hogy a választókat felszínes, érzelmekre ható vagy manipulatív kampányígéretekkel, dezinformációval lehessen megvezetni.
• Ellene szóló érvek:
  • Diszkrimináció és elitelem: Az oktatáshoz való hozzáférés nem egyenlő. Egy ilyen rendszer büntetné a szegényebb, hátrányos helyzetű rétegeket, így a politika teljesen elfordulna az ő problémáiktól.
  • Visszaélési lehetőség: Történelmi példák (pl. az amerikai szegregációs korszak „műveltségi tesztjei”) mutatják, hogy a teszteket a hatalom mindig a számára nemkívánatos választók kiszűrésére használta.
  • Érdekérvényesítés: Egy alacsonyan iskolázott embernek is vannak valós érdekei (egészségügy, megélhetés), amelyeket joga van képviselni, függetlenül attól, hogy ismeri-e a közjogi berendezkedést.

2. A korhatár módosítása (Fiatalítás vs. Öregedő társadalom)

A korhatár kérdése két irányból is vita tárgya: a választójog kiterjesztése a kamaszokra, illetve a felső korhatár bevezetése.

A) A választójogi korhatár leszállítása 16 évre

• Mellette szóló érvek: Az adófizető fiatalok (pl. diákmunka) már hozzájárulnak az államhoz. A klímaváltozás és a hosszú távú döntések leginkább az ő jövőjüket érintik, így igazságtalan kizárni őket. (Ausztriában, Máltán és Németországban bizonyos választásokon ez már működik).
• Ellene szóló érvek: A 16 évesek még könnyen befolyásolhatók (szülők, TikTok-trendek által), fejlődésben van a kritikus gondolkodásuk, és még nem álltak helyt az önálló felnőtt életben.

B) Felső korhatár vagy a „jövőtlenségi” érv

• A javaslat lényege: Egy bizonyos kor felett (vagy a nyugdíjkorhatár elérésével) a választójog megszűnne vagy átalakulna.
• Mellette szóló érvek: Az idős generációk olyan döntéseket hoznak meg (pl. Brexit, hosszú távú gazdasági hitelek), amelyek következményeit már nem ők fogják viselni.
• Ellene szóló érvek: Súlyosan sérti az emberi méltóságot és az egyenlőséget. Az idősek élettapasztalata és bölcsessége stabilizáló erő a társadalomban, ráadásul az állam működését (pl. egészségügy, nyugdíjrendszer) az ő életük is közvetlenül megérzi.

3. Demokrácia-teszt vagy Állampolgári vizsga (Episztokrácia)

Jason Brennan filozófus által népszerűsített koncepció az episztokrácia (a tudók uralma), amely nem formális végzettséghez, hanem aktuális tudáshoz kötné a szavazást.

• A javaslat lényege: Mindenki szavazhatna, de a szavazólapon a pártok mellett szerepelne néhány alapvető, objektív ténykérdés is (pl. „Ki most a pénzügyminiszter?”, „Mekkora az infláció?”). Azok szavazata, akik helyesen válaszolnak, nagyobb súllyal esne latba, vagy a hibásan válaszolók szavazatát érvénytelenítenék.
• Mellette szóló érvek: Nem rekeszt ki senkit eleve (bárki felkészülhet a tesztre), de ösztönöz a tájékozódásra, és kiszűri a teljesen apatikus vagy dezinformált szavazatokat.
• Ellene szóló érvek: Ki dönti el, mi a „fontos kérdés”? Ha a hatalmon lévő kormány állítja össze a tesztet, azzal könnyen manipulálhatja a választói kört a saját javára.

4. Gazdasági cenzus (Adófizetéshez kötött szavazat)

• A javaslat lényege: Csak az szavazhasson, aki nettó befizetője az államháztartásnak (adót fizet), míg a kizárólag állami segélyből, szociális transzferekből élők szavazati jogát felfüggesztenék.
• Mellette szóló érvek: Az döntsön a közös pénz elosztásáról, aki megtermeli azt. Ez megakadályozná a „szavazatvásárlást”, vagyis azt, hogy a kormányok jóléti ígéretekkel, segélyek emelésével vegyenek maguknak bázist a produktív rétegek kárára.
• Ellene szóló érvek: A szegénység sokszor strukturális probléma (gazdasági válság, betegség, rokkantság). Ha megfosztjuk őket a szavazattól, a politika teljesen ignorálni fogja a létminimum alatt élők védelmét, ami humanitárius katasztrófához és a társadalmi béke felbomlásához vezetne.

Summary: Miért maradt meg az „Egy ember = Egy szavazat” elve?

Bár a fenti javaslatok elméletben racionálisnak tűnhetnek, a modern demokráciák szinte kivétel nélkül elvetik őket, és kitartanak az univerzális, egyenlő választójog mellett. Ennek fő oka az úgynevezett kizárási probléma:

Amint felhatalmazzuk az államot arra, hogy meghúzzon egy határt (legyen az észbeli, anyagi vagy iskolázottsági), hogy kiből lehet jó szavazó, a mindenkori hatalom azonnal meg fogja kísérelni a saját politikai túlélése érdekében módosítani ezt a határt.

A mai jogfelfogás szerint a választás nem egy „szakmai vizsga”, hanem az állampolgári méltóság kifejezése és a békés hatalomváltás eszköze. A kompetencia hiányát pedig nem a jogok megvonásával, hanem az oktatási rendszer és a független tájékoztatás fejlesztésével kell orvosolni.

A konklúzió szerintem tűpontos, ezért megismétlem:

„A kompetencia hiányát pedig nem a jogok megvonásával, hanem az oktatási rendszer és a független tájékoztatás fejlesztésével kell orvosolni.”

AI needs your body – A mesterséges intelligenciának a testedre van szüksége

Napi szinten dolgozom az AI-al. Egy olyan kollégaként tekintek rá, aki naprakészen szinten tartja a tudását és készségesen segít. Nem csak az internet teljes tudásbázisának ismeretében egy élő lexikonként lehet használni. Programot ír és képes feladatokat megoldani.

De mit csinál egy AI ügynök?

Képzeld el ahogy négykezest játszanak egy zongorán. Ketten használják ugyanazt a hangszert. Mindkét játékos ugyanúgy hozzáfér a billentyűkhöz és saját kottából játszhat. Ha ezt egymásra figyelve és megfelelő szinkronban végzik, akkor csodálatos hangvarázst képesek abból az egy zongorából kihozni. Most képzeld el, hogy a számítógépet is közösen használod valakivel. Ő is ott ül melletted, képes megnyitni a böngészőt, a levelezőt és a szövegszerkesztőt. Tegyük fel, hogy megkérem arra, hogy szervezzen meg egy esküvőt. Egy esküvői vendégsereg kiszolgálása rengeteg feladattal jár. Szerkeszteni kell egy meghívót. Szövegszerkesztőben elkészíteni a meghívó képét. A levelezőprogrammal kiválasztani a meghívottakat és mindenkinek személyre szabott meghívót küldeni. Miután az összes válaszlevelet kiértékelte, már látja hogy hány emberre lehet számítani. Ezután rákeres a rákeres a lehetséges helyekre, megnézi honnan érdemes ételt rendelni, ki fog virágot hozni a az asztalra. Mindezt le is tudja levelezni az étterem és a virágárus tulajdonosával. Átveszi a gépem fölött az uralmat és helyettem dolgozik. Már ez is egy csoda, de most figyelj!
Ezek az AI ügynökök készítettek egy weboldalt.
Ugyanis vannak feladatok, amire nem képesek, hiszen nincs testük, ők mindent csak virtuálisan, a számítógépen és az interneten tudnak elvégezni. De a fenti esküvőszervezési feladatnál felmerül egy probléma: mennyire frissek és milyen színűek a virágbolt tulipánjai. Nem tud odamenni megnézni. Fel kell bérelni egy embert, aki odamegy és lefotózza virágokat. Az emberek felkínálják képességeiket: itt lakom, van autóm tudok németül és franciául és el tudok végezni bármilyen feladatot. Az AI — a weboldalon keresztül — kiadja a munkát: menj el a virágboltba és fényképezd le a tulipánokat, a virágszirmokat és a a vázából kiemelt szárak tövét is, amiből az AI már „látja” a virág frissességét is.

A https://rentahuman.ai/ weboldalra a bejegyzés megírásakor már 892 345 ember regisztrált, akik arra várnak, hogy egy AI ügynök munkát adjon nekik.
Igen jól látod. Nem ők dolgoztatják a mesterséges intelligenciát, hanem az AI foglalkoztatja őket.

Nem véletlen az oldal szlogenje:

A Az AI teste bejegyzés először Tusiblog-én jelent meg.

Nem tudom követni a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztések eseményeit. Megpróbálom laikusként, még nálam is kívülállóbbaknak leírni, hogy mit láttam és mit gondolok.

Az előző posztban próbáltam az ok-okozati összefüggéseket és erre épülő tervezéseket kifejteni. Vegyünk például egy pedállal hajtott kerékpárt. A kerék feltalálása, a gördülés, a minimalizált súrlódás egy nagyon hatékony haladást segítő eszközt eredményezett. A kerékpár fejlesztése mára szuper könnyű, nagyon gyors és kényelmes biciklikkel könnyíti az életünket. A konstruktív elme a fejlesztés, a javítás, a könnyebb használhatóság szempontjai szerint gondolkodik.

Azonban van egy olyan irányzat is, melynek hangadója büszkén vallja, hogy képes botot dobni a küllők közé. (Csak kis hazánkban 2 458 337 szavazó…)

A kerékpárfejlesztők világlátásában fel sem merül, hogy úgy kell a kerékpárt fejleszteni, hogy ne lehessen botot dobni a küllőbe.
A bicikli tervezése és gyártása is komoly háttérrel és felhalmozott tudással lett ilyen.

Ugorjunk egy nagyot!

Ahhoz, hogy az interneten böngészni tudjunk, hogy meg tudjunk nézni egy weboldalt, ahhoz szükségünk van egy böngésző programra. Erre leggyakrabban a Google Chrome-ot vagy a Mozilla Firefox-ot szokták használni.

Nézzük a Firefoxot!

Ez is csak egy program, amit programozók valamilyen programnyelven legépeltek. Az utasítások sorozatát pedig lefordítják a gép számára értelmezhető gépi kóddá. Hány sort gépeltek már be ezek az emberek? Körülbelül most 25-30 millió(!) sort tartalmaz a Firefox forrásprogramja. Ezt a 30 millió sort úgy gépelték be, hogy szebb, kényelmesebb és gyorsabb legyen egy oldal megjelenítése. Valamint olyan biztonságos, hogy ne egykönnyen tudja egy rosszindulatú oldal megfertőzni a gépet. A 30 millió sor, amit emberek írtak, nem lehet hibátlan.
Hiába a világ összes programozója — hiszen a forráskód bárki számára elérhető — egy ember alkotta szerkezet sem lehet tökéletes. Mivel mindenki láthatja, így e nyílt forrású programokban nem tudnak elrejteni titkos hátsó kapukat, rejtett bejáratokat. De biztonsági rések mindig lesznek.

Az Anthropic Claude AI-t ráengedték Firefox forrásprogramjára, hogy keressen benne hibákat. Azonnal talált 423 sebezhetőséget!

https://hacks.mozilla.org/2026/05/behind-the-scenes-hardening-firefox/

Az Anthropic cég nem is merte nyilvánossá tenni ennek a mesterséges intelligenciának a használatát, mert a fejlesztők is megrettentek a képességeitől. Belátták, hogy egy ilyen szupererő rossz kezekben milyen kiszámíthatatlan katasztrófákhoz vezethet. Az új Claude 4 potenciálisan alkalmas új biológia fegyverek előállítására, vagy olyan kibertámadások kivitelezésében, ami már az emberiség elleni bűntett teljes spektrumát lefedi.

Két konkrét okot is megneveztek:

Kiszámíthatatlan autonómia: A modell képes lehet önállóan komplex feladatokat végrehajtani az interneten, ami visszaélésekre adhat lehetőséget.

Tudás-szuverenitás: Olyan tudományos áttörésekre vagy kódolási képességekre tehetett szert, amelyek a jelenlegi védelmi rendszerekkel még nem kontrollálhatóak maradéktalanul.

A cég etikai kódexe miatt választották ezt az önkéntes moratóriumot.

Az amerikai hadügy azonnal rá akarta tenni a kezét.

A cég alapszabályában azonban benne szerepel, hogy a cég termékeit nem használhatja senki, kontroll nélküli fegyverekben.

Az Anthropic és a Trump-adminisztráció közötti konfliktus 2026 elején mélyült el igazán, és mára az amerikai tech-politika egyik legjelentősebb jogi és etikai csatájává vált. A vita középpontjában nem csupán technológiai kérdések, hanem nemzetbiztonsági és ideológiai ellentétek állnak.

A konfliktus főbb pontjai:

1. A Pentagon-szerződés és a „vörös vonalak”

A vita egy 2025 júliusában kötött, 200 millió dolláros szerződés újratárgyalásakor robbant ki. Az Anthropic Claude modellje volt az első, amely engedélyt kapott a titkosított katonai hálózatokon való használatra.

• Az adminisztráció követelése: A Pentagon (Pete Hegseth védelmi miniszter vezetésével) követelte, hogy az Anthropic törölje a használati korlátozásait, és tegye lehetővé a mesterséges intelligencia alkalmazását „minden törvényes célra” (all lawful uses).
• Az Anthropic ellenállása: Dario Amodei vezérigazgató két kritikus ponton nem volt hajlandó engedni: megtiltotta a technológia használatát tömeges megfigyelésre, valamint teljesen autonóm fegyverrendszerek (úgynevezett „gyilkos robotok”) fejlesztésére.

2. „Ellátási lánc kockázat” és a feketelista

Mivel az Anthropic nem engedett a februári határidőig, Trump elnök és a védelmi minisztérium példátlan lépésre szánta el magát egy amerikai céggel szemben:

• Kizárás: 2026. február 27-én Trump elrendelte, hogy minden szövetségi ügynökség azonnal szüntesse be az Anthropic technológiájának használatát.
• Megbélyegzés: A céget „nemzetbiztonsági ellátási lánc kockázatnak” minősítették. Ezt a jelzőt korábban szinte kizárólag ellenséges külföldi cégekre (például a Huawei-re) alkalmazták. Ez gyakorlatilag megtiltotta minden katonai beszállítónak, hogy bármilyen üzleti kapcsolatot tartson fenn az Anthropic-kal.

3. „Woke AI” vs. Nemzeti dominancia

Az adminisztráció retorikája szerint az Anthropic biztonsági protokolljai valójában „woke” elfogultságok, amelyek gátolják az Egyesült Államok katonai fölényét Kínával szemben. A kormányzati érvelés szerint a mesterséges intelligencia versenyében a sebesség és a korlátlan alkalmazhatóság fontosabb, mint az etikai finomhangolás.

4. A konkurens OpenAI szerepe

A vita egyik legérdekesebb fordulata, hogy órákkal az Anthropic megbüntetése után az OpenAI (Sam Altman vezetésével) gyorsan megállapodást kötött a Pentagonnal. Bár az OpenAI is hangoztat hasonló etikai elveket, rugalmasabbnak mutatkoztak a kormányzati együttműködés terén, így ők vették át az Anthropic helyét a stratégiai projektekben.

Jelenlegi helyzet (2026. május)

Az ügy bíróság elé került. Az Anthropic pert indított a kormány ellen, azt állítva, hogy a „kockázati besorolás” jogtalan megtorlás azért, mert nem engedtek a politikai nyomásnak. Áprilisban egy fellebbviteli bíróság elutasította a tilalom azonnali felfüggesztését, arra hivatkozva, hogy egy folyamatban lévő katonai konfliktus közepén a bíróság nem írhatja felül a Fehér Ház nemzetbiztonsági döntéseit.

A vita tehát ma már arról szól: kié az utolsó szó az AI felett? A technológiát fejlesztő magáncégé, aki felelősséget érez a biztonságért, vagy a kormányé, amely a nemzeti érdekekre hivatkozva korlátlan hozzáférést követel?

Három évvel ezelőtti bejegyzésemben pont e kérdéskört próbáltam körbejárni:

https://tusiblog.hu/autok-es-fegyverek/

https://api.follow.it/track-rss-story-click/v3/yn77qjYGCWsdgUk8DKLoMwWlBfkq6SaY?utm_source=follow.it https://api.follow.it/track-rss-story-click/v3/yn77qjYGCWvvu9NoDP-lhS2cNPfeqBFb?utm_source=follow.it

A földi világunkban több ezer éve figyeljük az ok és okozat közötti relációt. A környezetünkben bekövetkező változások előzményei és utóhatásai vizsgálatával egyre többet tudunk a fizika törvényeiből. Ha az asztal széléről leejtek egy vasgolyót, szinte 100% biztonsággal meg tudom jósolni, hogy a földön fog landolni. A gravitációból és a magasságából adódó helyzeti energiából kalkulálható és nagy pontossággal előre kiszámítható, hogy hol lesz a golyó a következő másodpercben. Az egész tudomány erre épít. A fizika törvényei működnek. A mérnökök egyfajta „jövőlátással” előre eltervezték, hogy ha én lenyomom a gázpedált, benzint kap a motor, az meghajtja a kereket és én az autóval előre fogok gurulni. Minél többet tudunk a világunkról, annál komplexebb ok-okozati folyamatokat tudunk alkotni. Az, hogy leütök most egy gombot az előttem lévő billentyűzeten az több ezer előre eltervezett alkatrész működésébe vetett bizalomra épül és azt várom hogy megjelenjen a monitoron egy „a” betű. És lőn: itt egy „a” betű. Ha minden lehetséges opciót beleterveztem, akkor mindig ez fog történni, ha lenyomom az „A” gombot.
A biológiai szerkezetek is pont így tervezhetően működnek. Egy búzaszemet itatóspapírra teszek és megnedvesítem, akkor egy kis csíra fog belőle fejlődni. Ennél sokkal bonyolultabb biológiai szerkezetek is kiszámítható viselkedéssel fognak bizonyos ingerekre és körülményekre reagálni. Ha az agyam elindít egy jelzést a kezem irányába hogy hajlítsam be a mutatóujjamat, láss csodát a mutatóujj behajlik! Ahányszor akarom annyiszor behajlítom az ujjamat. A szervek pontosan teszik a feladatukat. A szív kap egy elektromos impulzust, amire dobban egyet és vért pumpál az erekbe. Minden szervünk egy előre tervezett folyamat kivitelezését végzik el. Nem fog váratlanul behajlani az az ujj, és nem fog nem behajlani, ha azt a parancsot kapja. Ha viszont minden szerv ilyen előre kiszámítható működést produkál, akkor az agy mitől lenne kivétel? Ha elfogadjuk, hogy a külső körülmények determinálják a végeredményt, akkor Pavlov kutyájának a beinduló nyálelválasztás reakciója a csengő hangjára is tökéletesen leírható és kiszámíthatóvá válik. A folyamat fizikai és az agyban lejátszódó elektrokémiai folyamatok eredménye. De akkor az emberi agy mitől lenne kivétel? A tárolt információk és működés alapján megkérdezik tőlem mennyi 1+1, akkor kiszámíthatóan elindítok egy impulzust a szám és a torkom felé és a „kettő” hangot fogom kibocsájtani rajta. Én döntöttem így? Vagy az volt letárolva, hogy ha kérdeznek akkor válaszolni kell és megmondani a választ. Ha a döntéseket nem én hozom, hanem az agyban tárolt információk végeredménye adja, akkor nincs is döntési felelősségem. Sőt az egész életem előre megírható és már kezdetektől kiszámítható volt, hogy egy egyszer meg fogják kérdezni mennyi 1+1!?
A szabad elme illúziójáról itt már egyszer írtam egy kis szösszenetet: https://tusiblog.hu/sorgyar/

Vagyis egy szuper-szuper gigaszámítógépbe beprogramozom az univerzum összes atomjának a helyzetét, akkor ki tudom számolni a következő tizedmásodperc állapotát. De mivel egy szuper-giga számítógép, akkor az azt követő tizedmásodpercet is, meg a következő ezer évet is…

Vagyis mindannyian egy előre determinált forgatókönyvet játszunk csak le?

A kvantummechanika döntötte le ezt a tisztán materialista világképet. A részecskék meghatározhatatlan állapota és a megfigyelő által módosított valóság dönti romba a determinizmust.

Na várj! Ezek szerint ha hátat fordítok az asztalnak akkor a vasgolyó máshogy fog viselkedni? Esetleg legurul az asztalról és ott fog lebegni a levegőben? Csak akkor esik le, ha ránézek?

Ki mond ekkora baromságot?

Thomas Young 1801-ben végezte el a fenti kísérletet. Azaz 225 éve már nyilvánvalóvá vált, hogy a newtoni fizika nem értelmezhető univerzálisan minden környezetben. A kvantumfizika rejtélyeit és annak filozófiai következményeit a mai napig az emberiség legnagyobb része nem érti. A „megfigyelő tudat” képes megváltoztatni az előre predesztinált eseménysorozatot magával a tudatos megfigyeléssel?

Ha csak egy kicsit is sikerült némi kételyt támasztanom benned az eddig gondolt valóságunkról, érdemes a kvantummechanika finomságait jobban megismerni.

Mindjárt itt van kezdésnek néhány olvasnivaló:

https://itszotar.hu/ketreses-kiserlet-double-slit-experiment-a-kvantummechanikai-jelenseg-magyarazata/

https://holografikusuniverzum.blog.hu/2025/05/18/a_ket_reses_kiserlet_megfejtese

A Determinizmus bejegyzés először Tusiblog-én jelent meg.

]]> Tue, 05 May 2026 11:21:49 +0200 https://api.follow.it/track-rss-story-click/v3/yn77qjYGCWvvu9NoDP-lhS2cNPfeqBFb?utm_source=follow.it https://api.follow.it/track-rss-story-click/v3/yn77qjYGCWs_z-DumYmsAPhg6exDPqRd?utm_source=follow.it

Éppen befejeztem előző bejegyzésemet és megkértem az AI-t, hogy készítsen egy képet az űrben lebegő hegedűről. ( https://tusiblog.hu/anyagok/ ) Talán ennek tudható be, hogy az én buborékomba egy érdekes hírt tolt elém a kereső.

Évente 10.000 – 100.000 műholdat küldenek ki a világűrbe. Bár a tömeges űrforgalom miatt ma már nem megfizethetetlen bármilyen eszközt Föld körüli pályára állítani, azért ez még nem a kisvállalkozások fő tevékenységi körébe tartozik. Minden gramm vastagon növeli a szállítási költséget. A jelenlegi rakéták a hatás-ellenhatás törvénye szerint akkora tömeget visznek magukkal, ami a teljes út során maguk mögé kilövellve képesek a teljes rakétát, üzemanyaggal, tartállyal és hasznos teherrel együtt a sztratoszféra fölé emelni. A rakéták kb. 100-szor akkora tömeggel indulnak, mint a hasznos teher. Így a műholdak szerkezeti elemeit is valami nagyon könnyű fémből készítik. A legolcsóbb könnyű és erős fém az alumínium.

A legtöbb ilyen műhold pályafutása végén a mezoszférában lévő nagyon ritka levegővel súrlódva egyszerűen elég mielőtt a fejünkre esne.

Rakjuk össze ezt a két információt! Évente százezres számban lőnek fel a fejünk fölé ilyen alumínium holdakat, amik a levegőben alumínium-oxidként végzik. Azt is tudjuk, hogy ma már egy dezodort sem lehet eladni, ha alumíniumot tartalmaz. Az emberi szervezet kifejezetten nem szereti az alumíniumot, azért is zárja le azonnal a verejtékmirigyeket, ha érzékeli e fém jelenlétét.

A tonnaszámban légkörbe kerülő alumíniumoxid káros hatásairól még oldalakat írhatnék.

Egy japán űrhajós és tudós magáénak érezte ezt a problémát. Miért kell feleslegesen ennyi szeméttel terhelni a légkört? És most jön a poén: kitalálta, hogy fából legyenek a műholdak!

Igen, jól olvastad, fából. Ez nem vicc. A fa sokkal könnyebb, mint az alumínium. A légkörbe elégve csak vízpára és széndioxid lesz belőle. A világűrben nem éri nedvesség, ott nincs semmilyen kártevője, így akár 10.000 évig keringhet az űrben. A japán famegmunkálás ezeréves hagyománya mára olyan szintre tökélesedett, hogy képesek a fa elemeket úgy egymáshoz illeszteni, hogy se egy csavar, se egy csepp ragasztó nem kell ahhoz, hogy masszívan álljanak.

A „honoki”, a japán magnólia anyaga minden teszten tökéletesen teljesített.

A japán kutatócsoport nagy reményekkel tekint a Ligno (latinul fából készült) Satellitre (műhold).

forrás: https://www.japan.go.jp/kizuna/2026/04/worlds_first_wooden_satellite.html

A Lingosat bejegyzés először Tusiblog-én jelent meg.

]]> Mon, 04 May 2026 07:22:45 +0200 https://api.follow.it/track-rss-story-click/v3/yn77qjYGCWs_z-DumYmsAPhg6exDPqRd?utm_source=follow.it https://api.follow.it/track-rss-story-click/v3/yn77qjYGCWuZnad8TufjSc4LRsZF9CGS?utm_source=follow.it

„A korábbi idôben a tudományok – a hidakhoz hasonlóan – csak úgy tudtak felépülni, hogy néhány széles oszloppal és hosszú mestergerendával alátámasztották … azt kívánom megmutatni, hogyan épül fel most a tudomány egy függôhídhoz hasonlóan, karcsú, de szilárdan rögzített láncok együttes erejével”
(A kémia alapelvei, Elôszó)

Mengyelejev 1869-ben e sorokkal köszöntötte az olvasót könyvében, amiben a tudomány óriási lépését írta le először: a kémiai elemek periódusos rendszerének a megalkotásával. A körülöttünk és bennünk lévő anyagok – akkor még megbonthatatlannak hitt – atomokból épülnek fel. Ezek az atomok élesen megkülönböztethetőek aszerint, hogy az atommagban hány proton csücsül. E kémiai elemek olyan építőkockaként képzelhetők el, amik normál, földi körülmények között önállóelemként itt élnek velünk a Föld születésének pillanatától kezdve. Az a négy és félmilliárd éves szénatom, ami mondjuk a nyelvem hegyén lévő fehérjemolukulában van, pont úgy néz ki ma is, mint akkor, mikor a földet körülölelő vastag széndioxid gázfelhő egyik sodródó részecskéje volt. Döbbenetes elképzelni, hogy szinte darabra annyi atomból áll a Föld bolygó, mint születése pillanatában. Ezek az atomok mindenféle kémiai folyamatban részt vesznek, de az atom maga az öröknek tekinthető azon az időskálán, amit mi egyáltalán el tudunk képzelni. ( Persze a radioaktív sugárzással azért nem ennyire egyszerű az összkép, de arányaiban nem számottevő, így nagyjából igaznak fogadhatjuk el az „örök atom” fogalmát. ) Minden, ami körülvesz minket, amit belélegzünk, amit megeszünk, amiből építkezünk, amiből űrrakétát készítünk ezekből a készen kapott elemekből áll össze. Mi még nem tudunk igazából új elemeket előállítani. Bár már legalább ötven éve halljuk, hogy a fúziós energia itt van a küszöbön, ez lesz a holnap fő energiaforrása, ennyi idő elteltével már legtöbben csak szkepticizmussal hallgatják az erről szóló bombasztikus bejelentéseket. De miért is hoztam szóba a fúziót? Hogyan keletkezett ez a sok elem?

Ma már egységes a tudomány álláspontja a csillagok és szupernovák működéséről. A csillagokban, mint gigászi kohókban a fúziós energia által a plazmából, amit egyfajta protontengernek is felfoghatunk, „sülnek” egymásba a protonok és keletkeznek az atomok.

Egyes csillagokban más hőmérséklet, más anyagsűrűség mellett más elemekből termelődik több vagy kevesebb, mint amivel mi itt a Földön találkozhatunk.

Tegyünk egy képzeletbeli utazást az univerzumban. Először bolygótársainkat vizsgáljuk meg. A bolygókon is a Földhöz hasonlóan a Napcsillagunk anyagait találjuk. Az elemek persze a legritkább esetben találhatóak meg önmagukban. A kőzetek, az ásványok, a gázok sokféle elem kémiai reakciói során létrejött vegyületek, szulfátok, karbonátok, oxidok meg olyan nevű vegyületek, amit csak a kémikusok tudnak kiejteni. Bolygótársainkon azonban szinte pont úgy néznek ki a hegyek és a sziklák, mint nálunk.
Haladunk még messzebbre, megyünk más csillagok bolygói felé. Ugyanilyen elemeket fogunk találni. Millió tonna vas, réz, arany, szén anyaghalmazban, ami az utunkba esik.

Azonban van egy olyan anyag, amiből mi itt építkezünk, bútorokat készítünk, hangszereket gyártunk belőle, ajtót és ablakot. Annyi van belőle, hogy csak Magyarországon évente másfél millió köbmétert eltüzelünk belőle. Annyira természetesnek vesszük a létezését, hogy a bonyolult nevű vegyületek és elemek elnevezésével szemben ezt az anyagot mi csak egy kétbetűs szóval illetjük: FA.
Visszaülünk az univerzumot átszelő űrhajónkra, és most már céltudatosan indulunk keresni. Nem aranyat, nem platinát keresünk. Menjünk FÁÉRT!

Bejárhatjuk a teljes univerzumot, az összes szupernovát átszitáljuk, atomonként leltározunk minden csillagot, bolygót és aszteroidát. Fát csak itt a Föld nevű bolygón fogunk találni! Itt ez a csodálatos anyag, mely életében lélegeztetőgépen tart minket, halála után pedig a Stradivari hangzásával gyönyörködtet minket. Mi meg fogjuk és kiirtjuk, letaroljuk és gyorsan elégetjük az összeset hogy az unokáinknak esélye se legyen a túlélésre…

A Anyagok bejegyzés először Tusiblog-én jelent meg.

]]> Sat, 02 May 2026 07:00:53 +0200 https://api.follow.it/track-rss-story-click/v3/yn77qjYGCWuZnad8TufjSc4LRsZF9CGS?utm_source=follow.it https://api.follow.it/track-rss-story-click/v3/yn77qjYGCWt0j1VWxa8kUZBRA-3kjB8m?utm_source=follow.it ]]> Sun, 19 Apr 2026 07:29:24 +0200 https://api.follow.it/track-rss-story-click/v3/yn77qjYGCWt0j1VWxa8kUZBRA-3kjB8m?utm_source=follow.it https://api.follow.it/track-rss-story-click/v3/yn77qjYGCWuaEYSeXVnOqg9MbLqhkHG4?utm_source=follow.it ]]> Tue, 14 Apr 2026 02:48:32 +0200 https://api.follow.it/track-rss-story-click/v3/yn77qjYGCWuaEYSeXVnOqg9MbLqhkHG4?utm_source=follow.it https://api.follow.it/track-rss-story-click/v3/yn77qjYGCWsaEl8iarkBN-G26cpUQSMP?utm_source=follow.it ]]> Wed, 11 Mar 2026 08:10:21 +0200 https://api.follow.it/track-rss-story-click/v3/yn77qjYGCWsaEl8iarkBN-G26cpUQSMP?utm_source=follow.it https://api.follow.it/track-rss-story-click/v3/yn77qjYGCWtqYongbl5QSjP4DRGWh0FW?utm_source=follow.it ]]> Wed, 18 Feb 2026 03:13:01 +0200 https://api.follow.it/track-rss-story-click/v3/yn77qjYGCWtqYongbl5QSjP4DRGWh0FW?utm_source=follow.it https://api.follow.it/track-rss-story-click/v3/yn77qjYGCWs9n8FRyjVzfK9tKE1kHGaX?utm_source=follow.it ]]> Sat, 14 Feb 2026 18:33:15 +0200 https://api.follow.it/track-rss-story-click/v3/yn77qjYGCWs9n8FRyjVzfK9tKE1kHGaX?utm_source=follow.it https://api.follow.it/track-rss-story-click/v3/yn77qjYGCWta-iVTP6ylqKMTleGTS53v?utm_source=follow.it ]]> Fri, 13 Feb 2026 04:05:23 +0200 https://api.follow.it/track-rss-story-click/v3/yn77qjYGCWta-iVTP6ylqKMTleGTS53v?utm_source=follow.it https://api.follow.it/track-rss-story-click/v3/yn77qjYGCWsfF16zsv7zC5YgsT78IPbW?utm_source=follow.it ]]> Sun, 08 Feb 2026 08:12:11 +0200 https://api.follow.it/track-rss-story-click/v3/yn77qjYGCWsfF16zsv7zC5YgsT78IPbW?utm_source=follow.it https://api.follow.it/track-rss-story-click/v3/yn77qjYGCWuZ6Q6DgpXwd2bIAFYGO7-O?utm_source=follow.it ]]> Sun, 01 Feb 2026 23:03:08 +0200 https://api.follow.it/track-rss-story-click/v3/yn77qjYGCWuZ6Q6DgpXwd2bIAFYGO7-O?utm_source=follow.it https://api.follow.it/track-rss-story-click/v3/yn77qjYGCWutemZUtYZhlUN5jTmVc2b7?utm_source=follow.it ]]> Sun, 25 Jan 2026 12:07:38 +0200 https://api.follow.it/track-rss-story-click/v3/yn77qjYGCWutemZUtYZhlUN5jTmVc2b7?utm_source=follow.it https://api.follow.it/track-rss-story-click/v3/yn77qjYGCWvw0uumk6JWvwyz5lcBC7vM?utm_source=follow.it ]]> Thu, 22 Jan 2026 09:55:40 +0200 https://api.follow.it/track-rss-story-click/v3/yn77qjYGCWvw0uumk6JWvwyz5lcBC7vM?utm_source=follow.it https://api.follow.it/track-rss-story-click/v3/yn77qjYGCWvZoC_3HvrFgAulz_C_QcFW?utm_source=follow.it ]]> Thu, 15 Jan 2026 12:32:37 +0200 https://api.follow.it/track-rss-story-click/v3/yn77qjYGCWvZoC_3HvrFgAulz_C_QcFW?utm_source=follow.it https://api.follow.it/track-rss-story-click/v3/yn77qjYGCWv6_3Cg5MOdc7o9nDtGbizL?utm_source=follow.it ]]> Thu, 08 Jan 2026 09:29:32 +0200 https://api.follow.it/track-rss-story-click/v3/yn77qjYGCWv6_3Cg5MOdc7o9nDtGbizL?utm_source=follow.it